Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-26 / 21. szám
Szerda, 1965. január 36. ESZAKMAG Y ARORSZAG Ifjú Majoros János dolgozó paraszt Megl ezdte működését a megyei tanács oktatási és népművelési állandóbizottsága Ma mindannyian többre, ■ jobbra törekszünk. Több ruha, több gép, több élelem kell s mindezt bizony a magunk két kezével, joibb munkával kell előteremte, nünk, Ha körültekintőbben, szakszerűen műveljük a földet: több termést hoz, magunk látjuk hasznát. Ha csökkentjük a selejtet, jól használjuk ki a gépeket: olcsóbban termelünk, — olcsóbban vásárolhatunk! Világos, magától értetődő ez mindenki számára. Ugyanígy az is, hogy a munkaverseny hasznos dolog, hiszen jobb munkára, nagyobb eredményre ösztönzi az embert, az üzemben és a falun. ( Ifjú Majoros János kazincbarcikai dolgozó paraszt 6 hold földön gazdálkodik. Jól gazdálkodik. Becsülettel teljesíti kötelezettségét, szakszerűen műveli földjét. Nem elégszik meg azzal, amit a íö'd magától nyújt. Minden esztendőben többet ék többet akar és többet :s termel. Keresi a legjobb, legeredményesebb termelési módszereket. Most, a felszabadulási verseny kibontakozásakor, ifjú Majoros János pillanatig sem tétovázott. „A verseny csak jobb munkára ösztönzi az embert“ — gondolta. Leült gondolkozni, mit is vállalhatna, mivel is ösztönözhetné dolgozó paraszttársait a még jobb termés elérésére? Hol javíthat eddigi módszerein? Persze nemcsak április 4, a felszabadulás tizedik évfordulója előtt, hanem azután is, egész esztendőben. Mert mit érne, ha jól készítené elő a földet, a növényt meg sorsára hagyná, tes- sék-lássék gondozná! Egymásután rótta papírra tervét. Mert nemcsak a gyári dolgozó, nemcsak a bányász vállalhat. Megvan erre a lehetőség a mezőgazdaságban is. Jó maoot a jól előkészített földbe. Ez a többtermelés egyik alapja. Be is írta elsőként, hogy addig nem veti el a magot, míg meg nem vizsgáltatta az állami vetőmagfelügyelőségen. Azután a munkagépek kérdése. Rendben keli lenniök, mire rájuk kerül a sor. Odakanyarította hát az első vállalás után: január 31-ig az ekét, hengert, boronát kijavítom. A földnek is meg kell adni, amit A Minisztertanács új ösztöndíj- rendszerröl szóló határozatának végrehajtására, illetve az egyetemi hallgatók szociális segélyének megállapítására a miskolci Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyetemen mega’a- kult a Diákjóléti Bizottság. A Diákjóléti Bizottság dönt majd a hallgatók anyagi helyzetének figyelembevételével a folyósítandó szociális segélyről. A bizottság elnöke, az egyetem rck. torának megbízásából dr Horváth Sűrű köd borul az Egyetemváros épületeire ezen a hideg januári reggelen. A vizsgára siető diákok arcát pirosra csípi a fagy. Annál melegebb az „időjárás“ a tantermekben. Most folyik■ a félévi nagy számonkérés. A legnehezebb vizsga A gépészmérnöki kar IV. éves hallgatói vizsgáját látogatom meg először. A vizsgáztató Terplán Zénó rektor- helyettes a gépelemek tanszékének vezetője. Feszült a „légkör“. Már csak azért is, mert — mini Terplán professzor mondta — lényegében most mutatkozik meg, hogy a hallgatók három és fél év alatt milyen mérnöki tudásra tettek szert. Ez a vizsga félig-meddig összefoglaló, ahol a fizikát és mechanikát egyaránt „fújni“ kell. Amikor oltjártam, megtudtam, hogy az addig lemzsgázottak közül Majoros László, Nagy Lajos, Meskó Sándor, Gaál Béla, Szentiványi Ede, Szabó Lajos, Kázsmér János, Rozs- gonyi László és Kovács Ferenc jelesre vizsgáztak. Baj van a numerikus számolással! Az elsőéves gépészek — «0. 103. tankörben — általános géptanból vizsgáznak. A táblánál Jankó László és Nagy Mihály felel. Nagy Mihálynál nagy a tét, —■ világosított fel Lend- vay Pál, n gépelemek tanszékének Mírljunktusa — most dől el, hogy jó, vagy közepes osztályzatot kap. Kissé hadilábon áll a numerikus számolással, pedig hát egy mérnöknek nagy szüksége van a logarlécre. Meleg a helyzet! A másodéves gépészmérnök hallgatók szerkezeti anyagból vizsgáznak a G. 216. tankörben. Kovolicelci Mária kíván. Elsősorban a trágyát, s minél többet. S mert trágyatelepe rendben van, úgy gondozza, óvja, mint valami kincset, nem okozott problémát az újabb vállalás: február §-jg kiszállítja s Szarvasba rakja a tábla szélén a föld táplálékát, hogy kéznél legyen, amikor szükség lesz rá. Irt hosszú perceken keresztül, hiszen akad tennivaló, de mennyi!. Egyre-másra szaporodtak a versenypontok .., A vetőmagi isztítást február 15-ig befejezi. A hó elolvadása után azon. nyomban megnézi az őszi ' vetést, nem esett-e benne kár, s ha igen, rávetést végez. Utána megfogasol- ja az őszi mélyszántást, hadd legyen még jobb a talaj a tavasziak alá... Gyakorlatban tapasztalta. hogy minél korábban vet az ember, azaz mindjárt, amint az idő megengedi, jobb a termés. A hátralévő tavaszi szántást, a trágya szétszórását és a tavaszi búza vetését március 15-ig tehát el lehet végezni, s ha más nem, ő. Ifjú Majoros János el is végzi. Feljegyezte a versenypontok közé. De feljegyezte azt is, hogy a felülvetést árpánál, herénél március 20-ig befejezi. Április 4_re pedig a cukorrépa-vetőmag is a földbe kerül, méghozzá a kellő műtrágyameny- nyjség hozzáadásával. Hadd fejlődjön kelés után szépen a répa. Természetesen közben, április 15-ig jól trágyázott földbe kerül a kukorica és a burgonya Is. Mert ennek ez a rendje. Aki bem így vet, az nem jó gazda, hiába tartja magát annak. S e versenyponthoz mindjárt hozzáfűzte: a nyolcszáz négyszögöl kukoricát majd pótbeporoz- za. A burgonyára holdankint 50 kilogramm pétisót szór fejtrágyázásként. Bármilyen idő járja, legalább háromszor megkapálja a kukoricát, a krumplit egyaránt. Sokszor esik szó mostanában az állatállományról. Több szarvas- marhát, lovat kellene nevelni. Igen fontos része ez a mezőgazdaság fejlesztésének. Az állatneveléshez, átteleltetéshez pedig sok és 1ó takarmány kell. Erre is gondolt ifjú Majoros János, s elhatározta: tesz is valamit a több takarmány érdekében. Kevés a takarmányvetőmag, Zoltán egyetemi tanár, a fémkohászati tanszék vezetője lett. A bizottság a pártszervezet, az egyetemi DISZ szervezet, a rektori hivatal, valamint a kohász-, bányász- és gépészmérnöki kar évfolyamainak egy-egy hallgatójából áll. A miskolci nehézipari műszaki egyetem diákjóléti bizottsága megalakulása után kedden tartotta első ülését, melyen az egyetemi hallgatóknak nyújtandó szociális segélyről tár. gyaltak. lép az asztalhoz, s gondterhelt arccal húzza ki az egyik kérdést. Kis arcfintor jelzi, hogy nem volt szerencséje: a Klingerslein-féle diagramm- tételt húzta. Közbetz a tábla mellett Polturák László felel. Az a kérdés: helyes-e, hogy különböző karbontartalmú gamma-kristályok keletkeznek a 2.8 százalékos karbontartalmú ötvö. zel kristályosodásánál. Polturák elvtárs kicsit gondolkozik, aztán helyesen felel. Üjabb kérdést kap; hányféle hypoeutektikumos nyersvasat ismer? S ő már mondja is: azokat a nyersvasakat, amelyek 1,7-töl i-3 karbonszázalékig terjednek, hypoeu- tektikumos nyersvasaknak nevezzük. Igen, én is érzem, meleg a helyzet. Pazár Béla, egyetemi docens, az eddig vizsgázóitok eredményéi mutatja meg. Eddig három négyes, egy elégséges osztályzat van. Jó osztályzatot kapott Li Gun-Tek koreai ösztöndíjas hallgató, Mahoczki György és Tóth Ferenc. Az eredmények áttaldban szélsőségesek, tízt a vizsgát azonban szigorúan kell venni, mert a gyenge tárgyi tudás megbosszulja magát, a diplomaterv megvédésénél. Általában mondható, a hallgatók felkészültsége a közepesen felülemelkedik. Meg kell említeni, a vizsga azt bizonyltja, hogy a leányok szorgalmasabbak, mint a fiúk. Az iskola vezetősége igyekszik a figyelmet elterelni a vizsga rideg légköréről. Az a fontos, hogy a hallgatók műszakilag tudjanak gondolkodni és rendelkezzenek kellő tárgyi ismeretekkel. A kormány új ösztöndíj rendelet e- az eddigieknél is jobban figyelembe veszi a hallgatók tanulmányi eredményét s ez nem kis mértékben ösztönzi hallgatóinkat a magasabb műszaki tudás megszerzésére. Ez ki is tűnik a vizsgán. ÍVJ. P6K0S ISTVÁN egyetemi lap felelős szerkesztője pedig érdemes termelni, jó pénzt hoz a házhoz. Elhatározta: ötszáz négyszögölnyi területen lucerna, s ugyanannyin lóhere-vetőmagot tér, mel, a második kaszálás meghagyásával. A takarmánnyal takaré., koskodik, -mert azzal lehet, csak takarosán rendbe, kazalba kell rakni a szénát, szalmát egyaránt, Minél kisebb felületen érje az idő, ne rothadjon meg egy szál sem. No és az állatállomány gondozása, nevelése Akad itt is vállalni való: tisztán tartani az istá'- lót. beoltatni az állatokat, gondoskodni sílótakarmányról. Odaírta hát, hogy a takanmánytermelés.-e kijelölt területe nyolc százalékán silótakarmányt termel. ■ • / ' Kötele**1’!*** minden embernek, hogy a lehető legjobban dolgozzon, — kötelessége elsősorban sajátmdga, családja iránt. Emellett azonban vannak még más kötelezettségek is, az állam. az egész nép iránt. Ha ezeket nem teljesíti, ha hátat fordít a közösségnek, kitér minden' áldozatvállalás elől, az nagy szégyen. Mindent időben teljesíteni kell, az adófizetést, a beadási kötelezettséget egyaránt. Mert az állam csak úgy segíthet, ha mi is adunk, mi pedig csakis úgy lehetünk még gondtalanabbak. boldogabbak, ha az állam gondoskodik rólunk.., Szép a vállalás, de még szebb, eredményesebb, ha az ember vetélkedhet is valakivel. Ez már kétszeres haszon. Felülre odaírta hát, mintegy indulóul: .. Versenyre hívom mind a kazinci, mind a bar- cikai részen lakó dolgozó paraszt- társaimat a leírt pontok alapján ... Befejezésül már jóelőre figyelmeztette versenytársait: ez a vállalás egész esztendőre szól,,; „Mivel véleményem szerint a felszabadulási verseny április 4 után is tart, a második félévre vonatkozó versenypontokat július 1-ig közlöm maid versenytársaimmal. Elégedetten odakanyarította nevét: ifjú Majoros János dolgozó paraszt... s Ma már minden kazincbarcikai dolgozó paraszt ismeri ifjú Majoros János vállalását, ö pedig várja a választ, mindenkitől..: DÍSZ-ÉLET Hírek DISZ szervezeteink életéből A felsődobszai Béke tsz-bon egy hónapja alakult meg a DISZ szervezet 17 taggal. Taggyűlésükön már szép eredményekről és tervekről számolhattak be. Elhatározták, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat 120 százalékra elvégzik. Farsangi bált tartottak, színdarabot tanulnak, kultúrtermet építenek. Csak így tovább felsődobszai fiatalok! * Bükkaranyoson mintegy 200 fiatal vett részt a DISZ gyűlésen. Eljöttek a szülők, a DISZ tagok 90 százaléka, meg a VIII. osztályos úttörő pajtások. A bük'karanyosi fiatalok megfogadták, hogy a felszabadulás 10. évfordulójának, valamint a DI§Z kongresszus tiszteletére március 31-ig az elmaradt tagdijakat rendezik és versenyre hívják Harsány község DISZ szervezetét a szervezeti élet, kultúr- és sportmozgalom fellendítésére. * Zsujtán 35 fiatal vett részt a taggyűlésen. Munkaversenyre hívták ki Abaujvár DISZ fiataljait. * Tornyosnémetiben százan jöttek el a DISZ taggyűlésre. Érdekelte a DISZ ügye nemcsak a falu ifjúságát, hanem a szülőket is, A farsangi karnevál, a kultur- és sportmozgalom Ügye, meg a labdarugó csapat to- vábbi jó szereplése volt a gyűlés napirendjén. * A kenéz lói Dózsa tsz. taggyűlésén sok érdekes kezdeményezés született. Célul tűzték ki, hogy a tsz- hez tartozó legelőket március 15-íg letakarítják. A tsz tanyát is rendbehozzák. Az őszi kalászosok alá a fej trágyázást a tsz-ben a szükséges "rídő előtt három nappal elvégzik. Szervezeti életük megerősítésében nagy jelentőségű, hogy a Petőfi- iskolát a továbbiakban rendszeresen megtartják és a tanulmányi színvonalait emelik. * A ricsel járás DISZ bizottsága pártíeladatként kapta meg, hogy növelje szervezetei taglétszámát. Eddig összesen 66 fő lépett be a DXSZ-be Cigándon 19, Ricsén 12, Erzsébettamyán 18, rációban 10 tővel szaporodott a DISZ taglétszáma. i A megyei tanács oktatási és népművelési állandóbizottsága január 14-én tartotta alakuló ülését. Az ülésen az állandóbizottsági tagok megismerkedtek a feladatokkal. Összeállították munkatervüket, melynek alapján az elkövetkezendő 6 hónap alatt dolgozni kívánnak. Az oktatási állandóbizottság elnöke: Kriston Géza tíszakarádi nevelő, titkár: Papp Béláné, Láca. a népművelési állandóbizottság elnöke: Beny- he Sándor ózdi nevelő, titkár: VarAz építőipari dolgozók szakszervezete értekezletre hívta össze az építkezések művezetőit, hogy megtárgyalják megyénk építkezéseinek problémáit, az építőiparban folvó verseny helyzetét. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadó beszámolóját, melyet Kaunitz Béla, az építésügyi minisztérium II. számú igazgatóságának vezetője tartott. Kaunitz elvtárs beszámolójában hangsúlyozta: — A művezetőkkel nem foglalkoztak úgy a mozgalmi és gazdasági szervek vezetői, mint ahogyan azt megérdemelték volna. Sokszor nem vették figyelembe javaslataikat. A terVek készítésébe sem vonták be kellően őket. Több építkezésen előfordult, hogy a vállalat mérnökei a művezetők tudta nélkül adtak utasítást egyes brigádoknak. A sztahánovisták felterjesztésénél nem hallgatták meg véleményüket, pedig ők ismerték legjobban fiz embereket, ők tudnak véleményt mondani a dolgozók munkájáról. Ezután Kaunitz elvtárs arról beszélt, hogy olyan művezetők is vannak, akik megfeledkeznek kötelességükről. Tűrik az anyagpazarlást, nem vonják felelősségre az igazolatlanul mulasztókat, nem követelik meg a technológiai fegyelem betartását. Egyes műszaki vezetők nem fordítanak kellő gondot a gépek kihasználására sem, — Ezeket a hibákat a Jövőben nem szabad tűrni, arra kell törekedni minden művezetőnek, hogy továbbképző előadásokon megismerkedjen áz építőipar új technológiájával, mert csak így tudjuk a ránkváró feladatokat teljesíteni, csak így tudunk a felszabadulási versenv- ben kimagasló eredményeket elérni — fejezte be beszédét Kaunitz s!v- társ. A beszámolót vita követte, Ipni- járszki László elvtárs, a borsodtne- gyel állami építőipari vállalat tetőfedő és szigetelő részlegének főművezetője az építőanyagok gyenge minőségére hívta fel a figyelmet. Legutóbb például Békéscsabáról olyan cserepet kaptak, melynek lapja 7 mm-ré Volt meggörbülve. Ilyen ga Irén színművésznő. A feladatok sikeres megoldása érdekében az ülés javaslatot terjesztett a végrehajtóbizottság elé az aktivahálózat kiépítésére, a megye legjobb dolgozói közül. Az ülésen a tagok elhatározták, hogy szoros kapcsolatot tartanak az oktatási és népművelési állandóbizottság járási szerveivel. A bizottság tagjai kifejezésre juttatták, hogy szívesen foglalkoznak a reájuk váró feladatokkal. anyaggal nem lehet jó minőségi munkát végezni — mondotta. Ducsai István, a festő- és mázolórészleg vezetője a munkahelyi rendetlenségre hívta fel a művezetők figyelmét. Erélyesen fel kell lépni azok ellen, akik a társadalmi tulajdont , herdálják. Az építkezéseken hiányzik a pártellenőrzés. Megemlítette, hogy a debreceni kefegyár olyan szerszámokat gyárt, amelyekkel nem tudnak jő munkát végezni. A kotró és vasútépítő vállalat művezetője — Izsák elv-társ — az építőipari gépek jobb kihasználásáról, az anyagmozgatás tűrhetetlen állapotáról beszélt. Szabó Lajos a Bajcsy-Zsilinszky úti lakásépítkezés művezetője helyeselte a művezetők továbbképzését, ígérte, hogy a felszabadulási versenyben jó munkát végez, biztosítja a dolgozóknak a megfelelő munka- körülményeket. Felhívta a többi művezetők figyelmét a dolgozók felajánlásainak állandó és rend. szeres értékelésére. Több művezető kifogásolta, hogy késve kapták meg az 1955- évi töveket, ami nagyban gátolja a muf '• kaverseny széleskörű elterjedését. A műszaki vezetők tanácskozása sok értékes javaslatot adott, melyeket a művezetők további munkájukban jól fel tudnak majd használni. Előadás Miskolc város- rendezési ofoblémélról Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja és a mtskol, ci Tervező Iroda rendezésében január 26-án délután 5 órai kezdettel a Herman Ottó múzeum előadótermében Virágú Pál városépítész előadást tart Miskolc város-rendezési problémáiról. RÁDIÓJÁT 1 uap alatt megjavítja a Posta Kádióvetcltcchnikai és Elektroakusztikai Üzeme. Széchenyi u. 35. Telefon: 15—470. — Vidékiek a javítást megvárhatják! I Hl» III» ................ Megalakít a miskolci Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyelőmön a Diákiöléti Bizottság Félévi vizsgák a miskolci egyetemen „Így emeliük terméseredményünket“ Néhány nappal ezelőtt, január 15-én tájórtoker,letet tartottunk termelőszövetkezetünkben, a hejőbábal Haladó termelőszövetkezetben. Eljöttek a járás tsz tagjai, ott voltak/ az agronó- mns elvtársak js, úgy hogy 45 vendégnek mutattuk meg gazdaságunkat. Ismertettük munkánkat. Kiadós birkapörkölt ebéd után indultunk útnak, s büszkén mondhatom, hogy vendégeink jónéhányszor csodálkozva bólo. gattak. Különösen az ragadta meg figyelmüket, hogy állatállományunk kitűnő állapotban van, mégis annyi takarmány magaslik négy nagy ka zalban udvarunkon, hogy azt meg lobot nézni... Persze az elmúlt évben gondoskodtunk arról, hogy legyen elegendő takarmányunk, hiszen az állat- állomány fejlesztésének, a tejhozam növelésének ez az egyik feltétele. Gazdaságunk megtekintése után beszámoltunk terveinkről, hogyan akarjuk növelni terméseredményünket. — Pedig mi már tavaly is olyan mód szerekkel dolgoztunk, hogy dohányból, borsóból, kukoricából, cukorrépából és dinnyéből rekordtermésünk volt. Tiz kataszteri hold dohányunk 102 000 ?o rint jövedelmet hozott s e mellé még kaptunk 110.000 dernb cigarettát is. — I Elmondottuk a vendégeknek, hogy I földterületünk talaját megvizsgáltattuk a Talajkutató Állomással, hogy pontosan tudjuk, melyik részen milyen orővisszapótlásra, talajjavításra van szükség s hova mit vessünk inkább. A vizsgálat után mindjárt cl is határoztuk, hogy 100 holdnyi területet mésziszappal javítónk, természetesen istállótrágya és műtrágya hozzáadásával, Csak így emelhetjük tovább (crméseredmón vünket. Elmondottuk azt is, Rogy ez esztendőben például 30 kataszteri holdon termelünk dinnyét, méigpedig exportra. Borsóból is többet vetünk mint tavaly a növeljük a takarmánymagvak termelését is. Természetesen igen nagy gondot fordítunk juhállományunk, sertésállományunk növelésére is, hiszen az állatneveié», állattartás adja a legtöbb hasznot. No meg erre van leginkább szüksége egész országunknak, a kenyérgabona mellett. A vendégek helyeselték tervünket s úgy gondolom, tanultak is a mi módszereinkből. mint ahogy mi is tanultunk az ő hozzászólásaikból. A munka jól halad nálunk, amit az is bizonyít, hogy nyolc új taggal gya rapodott termelőszövetkeze^nk az elmúlt esztendei létszámhoz képest. CSAPÓ ISTVÁN brigá.dvczető iCijavított gépekkel várja már a tavaszi munkát a vattai állami gazdaság A vattai állami gazdaság gépjavító műhelyének dolgozói szép eredményeket érnek el a felszabadulási munkaversenyben. Szabó Dezsőt a szerelőműhely hegesztőjének példáját örömmel követik munkatársai, mert kezdeményezésével, munkalendületével gyorsan haladt a gépjavítás, amelyet január 18-ra már he is fejeztek. A munkában kiváló teljesítményeket ért el idős Baják! József, aki a napi tervét 140 százalékra teljesítette. Érdemes megemlíteni Csibrlk János és K. Tóth Sándor szorgalmas munkáját is. Megyénk építőipari művezetőinek tanácskozása