Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

2 ESZAKMAG Y AROKSZAb Péntek, 1935. január 21. Okintári segédanyag a magyar Frankel Leó szerepe munkásmozgalom kialakításában Irta: Kovács Miklós, M. B. ágit. prop. oszt. II. A z Általános Munkásegylet szétverése után apály követ­kezett be a magyar munkásmozga­lomban. Abból a pangásból, amely a kommün bukását követő eszten­dőkét jellemezte — Frankel Leó hazatérése és lelkes működése re. :adta ki a munkásmozgalmat. Ki volt Frankel Leó? 1844 február 4-én született Óbu­dán. Ötvös szakmát tanúit. Fran­kéi kezdetben különböző polgári nézetek hálójába került é3 annak hive lett. A hatvanas évek mun­kásmozgalmai mint fiatal ötvös legényt magával ragadják, gondol, kodását, tevékenységét a marxiz­mus egyre nagyobb mérvű térhó­dítása jellemezte. Az 1880-as évek után elhagyja az országot. Német­országban, majd Párizsban szervez­te a munkásegyletéket. Megismer, ködeit Marx-al, később Engels-szel. akik egyre gyakrabban foglalkoz­tak a fiatal forradalmárral. Ami­lyen mértékben ismerkedett még Níarx—Engels tanításaival, mun­káját ügy hatotta át a lelkesedés, ügy terjesztette Marx—Engels ta­nítását. Tevékenységéért lU70-ben letar­tóztatták és> bíróság elé állították. Frankel bátor magatartást tanúsí­tott. 1871 márciusában megválasz­tották a párizsi kommün tagjának, amelynek munkaügyi minisztere lett. Az 6 nevéhez fűződnek a pá­rizsi kommün szociális intézke­dései. Fegyveresen is résztvett a kommün védelmében, kétszer meg­sebesült. A kommün leverése után Angliába ment. ahol 1875-ig tar­tózkodott, 1873-ben Marx tanácsá­ra és segítségével Magyarországra indul. így kerül újból Magyaror­szágra 18TB tavaszán. Frankel meg­jelenése a magyarországi munkás- mozgalomra döntő jelentőséggel bírt. Személyében az akkori nem­zetközi munkásmozgalom egyik legnagyobb alakja került a ma­gyarországi munkásság élére, aki nagy nemzetközi tapasztalatai, ko­moly szocialista műveltsége révén egy égész fejjel kimagaslott az ok- köri, magyar munkásvezetők közül. 13T azatérésével legfőbb felada­tának, tartót! a, hogy a mun­kásosztály harcát vezető szocialis­ta pártot hívion életre. Harcot h- dított a frakciók, a kispolgári meg­alkuvók különböző csoportjai “'.len. Arra törekedett, hogy a munka-. osztály ne csak • gazdasági kérdé­sekben emelje fel szavát, hanem foglaljon állást az egész országot érintő kül- és belpolitikai kérdé­sekben is E feladatok megoldásá­nak szolgálatába állította a Mun­kás Heti Krónika című munkásig. Dot. 1870 október 10-én ő lett szer­kesztője. Marx maga is helyeselte, hogy résztvesz a munkáslap szer­kesztésében. Frankel a páVizsi kommün ta­nulságaiból és Marx útmutatásai­ból szűrte le azt a tapasztalatot, hogy: ..Ma már nem kételkedőé. • ünk többé abban. Kúfcy a politikái kérdés nem oldható meg mindad­dig. amíg a burzsoázia kezéből ki nem szakítottuk a törvényhozó hj- '.nlmat, s hogy eme hatalom e!hó­dítása mit sem ér. ha nem vesz- szük egyúttal kezünkbe a kormány gyeplőit. Március 18-ika forradal­ma megmutatja, hogy a proletár- ság meghódíthatja ezen hatalmat. A politikai hatalom meghódításé kéoezi a munkásság főkötelességei­nek egyikét. Hogy ezt eredménye­sen kivívhassák, a munkásoknak egész különálló, a vagyonos osztá­lyok minden egyéb pártjaival harcban álló pártként kell szervez­kedniük, mert csak így érhető e' a társadalmi forradalom győzelme és délié: az osztályuralom megsemmi­sítésé.“ 1 íven világosan látta Frankéi 1 Leó a fél-adatokat. Ezek a sorok bizonyítják, begy megértet­te a forradalmi munkáspárt jelen­tőségét s azt. hogy a párt a leg­fontosabb eszköz a proletár hata-' lomért folyó harcban. A teendő, ami idehaza várt Frankfel Leóra, kémény és nehéz volt. Szocialista szellemű" progra­mot kellett adni, mely megszaba­dítja n munkásmozgalmat a külön­böző polgári befolyásoktól. A pro­gramban fel kellett emelni az igaz hazai is ég zászlaját. Meg kellett te­remteni p munkásság és a paraszt­ság szövetségét a tőkéi és a nagyfejr- tűk elleni közös harcban. Meg kel­leti tisztítani a munkásmozgalmat a rehdőrügvnökökt'ő!. Kártevőktől, felsősorban Külföldi Viktortól, Aki megfizetett ügynök volt -és mindent elkövetett, hogy megakadályozza s kifejlődő munkásmozgalmat. Tá­madta Frankel páríálakító törek­véseit: . Frakciókat szervezett azzal a Céllal, hogy szétszakítja a moz­galom egységét. Frankel a Munkás Heti Krónika hasábjain. munkásegyletekben, nagygyűlésen leleplezte Külföldi“ és csoportjának a pártalakítást megakadályozó tevékenységét. Tgv a mur.káselíenes frakció csoporti«'- nak tevékenysége kudarcba ful­ladt. A munkásmozgalom nvorná- sára. valamint a tömegek elítélé­sére Külföldi és társai visszahúzód­tak. de nem mondtak le további'- sem a munkásmozgalom _elleni te­vékenységükről. A munkásmozgalom számár? •rtyik fő kérdés volt a nemzeti kérdés megoldása. Az akkori kor­mány képviselői, ügynökei tudato­san szították a nemzetiségi ellen­téteket ás «yülölséget. 1877-ben a magyarországi nemzetiségek több­sége az ország legterméketlenebb részén nvomorgó, nincstelen pa­raszt volt. A magyar nemzetiségi öblítik« megfosztotta őket minden kultúrától, telies tudatlanságban tartotta, sztrá.iktörésre használta fel 'Vét. Ü-ankel felismerte, hogy az *- egységes nemzeti noliMká megoldása munkáspárt nélkül le­hetetlen. Azonnal meg kellett kez­deni a Párt alakítását. Ezt tartotta Frankel legfőbb feladatának, a cárt alakítása azonban rendkívüli nehézségekbe ütközött, mert az ak­kori knrmánv nvilt és alattomos módon felhasználva a maga ügy­nökeit, mindent elkövetett, hogy megakadályozza a ..választásra jo­gosulatlanok” kongresszusának összehívását, melvet a munkás- mozgalom vezetői 1878 húsvétiára tűzték ki. A kormány és a rendőr­ség minden gáncsoló tevékenysége ellenére 1878 ánrilis 21-én g, kon­gresszus összeült, amely valódi nérmariamentté nőtte ki magát. Ez a kongresszus a munkásság ala­kuló pártjának kongresszusa, az el­ső magyar szocialista párt kon- "résszusa volt, Tsy alakult meg Frankel Leó pártépítő munkájá­nak ered mén veképpen 1878-ban a ..Nem választók Pártja“. (A rend­őrség nem engedélyezte a szocia­lista név felvételét.! A ..Választásra jogosulatlanok nártjn“ az alakuló kongresszus irányelvei szerint az általános Vá­lasztójogért vívott horgot tekintet­te fő föladatának. Frankel azon­ban világosan látta, hogy ez Csak az első lépés és erra azért vár» szük­ség. mert le kellett rakni egv szer­vezet alapjait, ehhez meg kellett ragadni az első kézenfekvő alkal­mat. Frankel Leó a kongresszus zárszavaiban a küldöttek figyelmé­be ajánlotta, hogv ...hordják szí­vükben a választásra nem i >gn- sultak ügyét, toborozzanak ehhez hívekét és legvenek a vidéken apostolai ez ügynek". A kongresszus komoly jelentő­séggel bír a magyar munkásmoz­galom fellendítésében, de még tá­volról sem oldotta meg a párl- mozgálom szervezeti problémáit Nem biztosította a munkásosztály egységét. Rendőrségi tilalmak kö­vetkeztében alapszabályról beszél­ni nem lehetett. A kongresszus el­nökségétől a rendőrség megtagadta a működési jogosultságot. A kormány óiból előrángatta ügynökeit. Külföldit és tár­sait. hogy megakadályozzák a munkásosztály egységének megte­remtését. E célból a Külföldi-féle frakció kongresszust hirdetett 1878 pünkösdére. Az első magyarorszá­gi ..munkáskongresszus“ néven. A kormány minden segítséget meg­adott a frakciós csoportoknak eh­hez a munkához. így történt, hogy 1878-ban két munkáskongresszus ülésezett Budapesten: a szocial!;- táké — és ellenzéküké. Az ellenzéki kongresszusnak egyetlen egy Célja volt. hogy a ..Nem választók párt­tótól“ elhódítsa a munkás tömé go­két. Ez a kísérletük azonban nem sikerült. Magát a magyarországi munkáspártnak nevező kongresz- szust az egységbontó tevékenység jel lemezte. Frankel Leó s a munkásmozga­lom többi harcos vezetői — nem adták fel a harcöt. Szóban és írás­ban, gyűléseken és sajtóban ter­jesztette a szocialista eszméket a munkások és parasztok között. Le­leplezte a frakciósok hazug, nép- ellenes politikáját. A Tisza-kcrmány minden terrör- ja. » munkásmozgalomba beépí­tett rendőrspiclik aknamunkájának ellenére a „Választásra jogosulat­lanok pártja”, a Munkás Heti Krónika és Frankel állhatatos es szívós küzdelme 1380-ban arra ve­zetett. hogy egyesítették a magyar munkásmozgalmat és megalakult a Magyarországi Általános Mun­káspárt. I Béke Világtanáes irodájának határozatai A pártalakító kongresszus 1880 május 16-én nyílt meg. A kongresz­szus célja: önálló, a dolgozó Pép •üdékéit képviselő pártot alakítani. F>zt a célját el is érte. (A rendőrség óiból megakadályozta a szocialista név felvevését.j A pártkongresszus nrogramot fogadott el. A program követelte többek között a földbir­tokoknak és a munkaeszközöknfk társadalmi tulajdonba vételét, a hérmunkaréndszer eltörlését. ? vá lasztójogot 20 évtől, a fegyveres erővél való rendelkezésnek a nép­re ruházását. az egyház és állam szétválasztását. ?, szólás-, gyüleke­zés-. sajtószabadságot, a 10 órás munkaidő bevezetését. nehezebb munkáknál a 8 órát, a vasárnapi, éiieli és gyermekmunka eltiltását. Követelte a program, hogy egyen­lő munkáért egyenlő bért fizesse­nek férfiaknak és nőknek. Köve telték továbbá a Vasút, bánva, ha­józást és biztosító vállalatok álla­mi út vételét. A Programból hiányzott ™ magyar munkás, paraszt és értelmiségi tömegek vágya: az or szag füegetlenségének. s a nemze­ti kisebbségek egyenlő jogának kö­vetelése. A program hiányossága ellenére is azt mutatja, hogy a párt felvette a küzdelmet a munkásság jogaiért, az elnyomottak társadalmi félsz? bódításáért. Ez a program a nem­zetközi munkásmozgalom legdön­tőbb célkitűzéseit magáévá tette. Az Általános Munkáspárt mun kaját, tevékenységét a kormány nem nézte tétlenül. Célja volt, hógv Frankel Leót kiszorítsa az egvre erősödő munkásmozgalom­ból. Frankéi keményen harcolt. Nagy szenvedélyességgel leplezte le a reakciós nagybirtokosokat, nagyburzsoáziát. e klérust. Külföldi Viktor frakcióját, akiket kisöpört a nártból. A hatalom azonban mindjobban rajta tartotta kezét. Tisza, az ak­kori kormány feje lehetetlenné akarta tenni munkáját, állandóan rajta tartottá szemét és amikor már Frankel veszedelmessé kez­dett válni, mondvacsinált ürüggyel egyik cikkéért perbe fogta és a magyar munkásmozgalom úttörő­iét másfél évi börtönbüntetésre Ítélte. Tárgyalásékor bátrán, igazi munkásvezérhez méltóan viselke­dett az osztályellenség előtt. A kínzások ellenére az maradt. aki voll: harcos, rettenthetetlen forra­dalmár! Az ellenség tudta, hogy miért irányítja a fő tüzet Frankel ellen. Tudták, hogy ha őt elhárít­ják a magyar munkásmozgalom éléről, akkor szabad tere nyílik az opportunizmusnak, mely meg fogja gátolni a mozgalom további fejlő­dését. Amíg Frankel az osztályel­lenség fogságában sínylődött, a mozgalomban felülkerekedett az opportunizmus és befészkelődtek a kormány ügynökei. 1/ ran kel a másfél esztendei * börtönbüntetés letöltése után kiszabadult és látta, hogy nincs kire támaszkodni, hogy lehe­tetlen egy forradalmi, marxista tö­megpárt megteremtése. Úgy dön­tött. hogy elhagyja Magyarorszá­got és külföldön folytatja tovább küzdelmét a proletáriátus érdekel ért. 1883-ban külföldre távozott. Eltávozása után a mozgalomban hanyatlás állt be. Frankel Leó magyarországi mű­ködése nem hosszú életű, de a kezdeti magyar munkásmozgalom legnagyobb úttörője volt. Az ő te­vékenységének köszönhető a mar­xizmus térhódítása a korai magyar munkásmozgalomban és az első szocialista munkáspárt megalakítá­sa. Frankel elűzése a magyar műn kásmozgalom éléről igen súlyos csapás volt. A fiatal magyar nro- letariátus Frankel személyéből olyan képzett, tapasztalt és mesz- szelátó vezetőt veszített el. ami­lyennel sem addig, sem azután a Magyar Kommunista Párt megra- rcmkjséig nem rendelkezett. É* létének utolsó évéig f'árad- '‘ hatatlanul harcolt a muí. zásmozgalóm fellendítéséért, érde­keinek kivívásáért. 1896 március 9-én halt meg. Halálát az egész nemzetközi proletáriátus meggvá szólta. Élete utolsó napjaiban ve­tette papírra ezeket a sorokat: ..A proletariátus felszabadításáért ad tam életem legjavát és érette kész voltam felé Időzni magam“. Frankel Leót. a forradalmi th gyár munkásmozgalbm hagy úttörő harcosát a magyar kommunisták büszkén vallják elődjüknek. Mun­kássága előre vetítette fényét an­nak, hogy milyen hatalmas erők szunnyadnak és várnak kibontako­zásra az akkor még fiatal magyar- országi munkásosztályban. Bécs (TASZSZ). A Béke Világtanács irodájának kibővített ülése befejeztével január lö-én jóváhagyták a következő ok­mányokat: nyilatkozatot, az Európa népeihez és a világ népeihez szóló felhívást. A Béke Világtanáes irodájának nyilatkozata többek között a követ­kezőket tartalmazza: Az új, 1955-ös esztendő beköszön­tése előtt két veszély bontakozott ki és kezdte fenyegetni a népeket: Né­metország újrafelfegyverzésének ve­szélye. továbbá az atomháború elő­készítése és igazolására hozott hatá­rozatok. E veszélyek olyan időpont­ban jelentkeztek, amikor a béke új perspektívái nyíltak meg a népek előtt. E veszélyek nemcsupón politi­kusok és katonai vezetők nyilatko­zataiban jelentkeztek, hanem felelős kormányok cselekedetei következté­ben. A cselekedetek nyilvánvalóan azon népek akarata ellen irányul­nak. amelyeket érintenek, másrészt ellenkeznek az egész világ közvéle­ményével. A népek saját tapasztalataikból tudják, hogv e politika következté­ben nem lehet más. csak gazdasági Ziláltság, nyomor és háború. Az egész világra kiterjedő bókemozga- lom felhívja a népekét, mérlegeljék ennek az új veszélvnek esés/ ko­molyságát és használjanak fel min­dén rendelkezésükre álló eszközt a veszélv kiküszöbölésére. A népek összehangolt akciói vé­get vethetnek a tömbökre épített politikának. Ezek az akciók rákény- szerfthetik kormányukat arra. hogv tárgyalásokat kezdjenek, hozzálássa­nak a leszereléshez és az atoméról kizárólag békés célokra használják A feladat az. hogy elutasítva azt a rombolást, elnyomást ős nélkülözést, amelyet ez a háború vonna maga után, biztosítsuk a világ minden népének függetlenségét, saját erő­forrásainak fejlesztéséhez való jogát, hogy együtt valamennyien ráléphes­senek a biztonság és a felvirágzás útiára. Pontosan ennek a szükségszerű­ségnek felel meg annak a nagysza­bású világtalálkozónak összehívása, amelyen — 1955 május 27_én Hel­sinkiben — valamennyi ország bé- keszerető erőinek képviselői talál­koznak. Az Európa népeihez , szóló felhí­vásban a Béke Világtanáes felhívja a világ férfiait és asszonvait, Össz­pontosítsák minden erejüket, tőre. kedjenek teljes határozottsággal és bátorsággal a londoni és párizsi szer­ződések ratifikálásának és végrehaj­tsanak meghiúsítására. Akadályoz­zák meg egvesífett és megsokszoro­zott erőfeszítésekkel a német milits- rizmus feltámasztását és biztosítsák Európa biztonságát ecry békeszerető Németország részvételével. Európa népet a többi nőnek se­gítségével meghiúsítják az új Wehr­macht létrehozását. A Béke Világtanáes irodájának kibővített ülése felhívással fordult o világ néoéihez. amelyben felszó­lítja e népeket: ítélje el és fossza meg bizalmától azt a kormányt, amelv atomháborút robbant ki. A Béke Világtanács irodája kibő­vített ülésének résztvevői páratlan VMkesedéssel hagyták jóvá ezt = fel­hívást. Az ülésen jelenlévők viharos ■ tanssál juttatták kifejezésre, hogy egyetértenek ezzel az okmánnyal. Ezután az ü'és“ minden résztvevője aláírta a vi’ág népeihez szóló félhí­vást é« ezzel megkezdődött ? Világ­méretű aláírásgyűjtési mozgalom e rendkívül fontos okmányra. (MTI) TfincnYercjű rendelet a közM*»fejlesztési hozzájárulásról. minisztertanácsi határozat a közsé^fejlesztési alap létesítéséről A Magyar Közlöny január 20-í számában megjelent a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1955. évi 4. számú törvényerejű rendelete a községfejlesztési hozzájárulásról és a Miniseiéftanáfes 1010/1953/1. 20. számú határozata a községfejleszté­si alap létesítéséről. A törvényerejű rendelet értelmé­ben a községi .tanácsok -a iözségpu- litikai tervükben megállapított fel­adatok megvalósítására az állam ál­tal rendelkezésre bocsátott eszközök kiegészítésére évenként községfej­lesztési hozzájárulást vethetnek ki. A hozzájárulás mértékét és a kive­tés alapját Q községi tanács álla­pítja meg. A feladatok szükségessé­gét előzetesen falugyűléseken, kis- gyűléseken a lakossággal meg kell tárgyalni. A községfejlesztési hozzá­járulás mértéke nem haladhatja meg a # házadó, illetve a ló után megállapítható adótétel nélkül szá­mított általános jövedelemadó évi összegének 10 százalékát. illetőleg azoknál, akik házadó, vagy jövede­lemadó fizetésére nem kötelezettek, háztartásonként az évi 100 forintot. A községfejlesztési hozzájárulást a tanács határozata alapién a községi végrehajtóbízutt-ság a pénzügyi appa ló tus segítségével veti ki és szedi be. A Minisztertanács határozata ki­mondja, hogv a községpolitikai terv­ben szereplő feladatokat elsősorban a tanács költségvetése, valamint be­ruházási és felújítási kerete terhére kell megvalósítani, a tanács költ­ségvetésében, illetőleg beruházási és felújítási keretében rrem fedezett feladatok megoldására községié,ilés?- fccsi alapot kell létesíteni A község feilesztési alap lényegében a tanács előirányzaton, illetve terven felüli bevételeit, a beruházási keretből megtakarított eszközöket, valamint lakosság önkéntes hozzájárulásé:. foglalja magában. A határozat megállapítja, hogy a községfcjlesztésl alap fedezeti for­rásai a következők: a tanácsi válla­latok terven felüli nyeresége, « községpolitikai tervben előirányzót: feladatok meKvalósításához fizeted vállalati hozzájárulás, «z adópré­mium dologi része, a költségvetési előirányzatokon felüli többletbevé­tel. a készpénzben jegyzett államköl- csönökből a tanácsot megillető ré­szesedés. a községfo.ilesztési hozzá­járulás. A fedezeti forrásokkal 'kap­csolatban több intézkedést tartalmaz a határozat, így például kimondja, hogv a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének több mint 40 százaléka, az adóprémium 80 száza­léka és a községekben készpénzben jegvzett államkölcsönökből az eddi­gi 20 százalékos részesedés helvett 50 százalék illeti meg a tanácsokat. A határozat részletesen szabályoz­za a községfejlesztési hozzájárulás kivetésének módjait. A községfeilesztési alapban össze­gyűlt pénzeszközökkel kizárólag a tanács rendelkezik. Ezeket költség- vetésen felüli feladatok. például utak. járdák, kutak építésére és ja­vítására. szociális és kulturális in­tézmények. közutak, népfürdők és ecvéb egészségügvi intézmények fel­újítására és javítására. valamint más hasonló célra lehet felhasz­nálni. A községfeilesztési alap felhasz­nálásáról a végrehajtóbizottsáa a tanácsnak tartozik évenkint beszá' molni. A község fejlesztési alap pénzügy, lebonyolítását a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértés/ ben 1955 ianuár 31-ig szabályozz» (MTI) Háziipari lanfoivsmoH ke?dÄönek a megyében A Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége á megyei tanács iparügyi és oktatási osztályával együttműködve, a mező- gazdasági dolgozók téli foglalkozta­tottságának előmozdítására csuhéj. gyékény és fűzvesszö feldolgozást oktató, illetve feldolgozási ismerete­két felújító tanfolyamokat indít be a megye területén. A mezőgazdasági melléktermékekből olyan export áruféleségek készítését tanulják meg a résztvevők, melyek ellenében fontos ipari és közszükségleti cikkek érkeznek be külföldről hazánkba. A lakosság szükségletének jobb ellátá­sára, belföldi értékesítésre kerülő cikkek is készülnek majd. Díjtalan tan folyamok lesznek Mezőcsát. Szín. Szendrő. Mezőzombor. Vajdácska. Cigáltd és Dobsza községekbe®. A kormányprogram év icimebe r; ilyen utón válik lehetővé az, hogv a télen is hasznos munkával tudják tölteni Idejüket falvainik lakói. tTTÜRÖ PAJTÁSOK! Gyüjt- sétek az öblösüveget! Hajolajos, bagarolos, sósborszcszes üvegért 40 fillért, kölnivizes üvegért 80 fillért, odulos üvegért 2 forintot, opáltégetyért 1.50—2.50 forintot fizetnek a MÉH átvevóhelyei. Ismét nagy nyeremények bau! Harman 12 laialallal egyenként Miié! 90.000 ‘forintot «vertei«!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom