Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

2 jZAKMAU X AHUKSZA4, Csütörtök, 1955. január 20. A Német Kommunista Párt állásfoglalása a soovfet kormány nyilatkozatával kapcsolatban Berlin (MTI) A Német Kommunista Párt elnök­sége leszögezte álláspontját a szovjet kormány január 15-i nyilatkozatával kapcsolatban. A kommunista párt el­nöksége a többi között a következőket- jelentette ki: — Aki most, a német nép sorsdöntő óráiban nem veszi komolyan a Szov­jetunió tárgyalási javaslatait, az nem akar megegyezést. Adenauort később senki sem menthet5 majd íei a fele­lősség alól ezért a sok szenvedésért, amelyet politikájával a német népnek okozott és okoz. A Szovjetunió nyilat­kozata után mindenki számára telje sen világos a helyzet. Most rajtunk, németeken a sor: cselekedjünk! Az amerikai nép a békés egymás mellett élés politikáiét kívánta A Gallup-intézet adatai szerint a megkérdezettek többsége, több mint 2:1 arányban a békés egymás mellett élést helyesli és az a véleménye, hogy az Egyesült Államok kormányának ezt a politikát kell folytatnia. (MTI) Newyork (TASZSZ) az amerikai Gallup közvélemény­kutató intézet jelentést adott ki a nemrégiben lefolytatott közvélemény­kutatásról. amely az amerikai népnek a békés egymás mellett élés politiká­járól alkotott véleményével foglalko­zott. A Zscnminzsipao üdvözli Jicsiangsan felszabadítását Peking (Űj Kína) A Zscnminzsipao szerdai rövid kom­mentárjában megállapítja, hogy Ji- enangean sziget két óra alatt történt keddi felszabadítása „a korszerű ka lonai technika, valamint a kínai népi felszabadító hadsereg szárazföldi, légi és tengeri erőinek szoros együttmű­ködése által aratott diadal“. „A győzelem azt mutatja, hogy a kínai népnek rendíthetetlenül elszánt akarata Tajvan felszabadításának ki­vívása. Az óceán nem akadály a hős kínai népi felszabadító hadsereg előtt“ — jelenli ki a Zsenminzsipao. (MTI) Elesett a eostarieai inváxiíis csapatok vezetője A washingtoni rádió jelentése sze­rint a Costarica! hadsereg vezérkari főnöksége kedden közölte, hogy a be­tolakodó haderők vezére, Pieado, szombaton a Santa Rosa körüli har­cokban elesett. Schüriier, az egykori német hadsereg tábornagya és Voss altengernsgy levele Berlin (MTI) Sehömer, az egykori német had­sereg tábornoka és Voss, a német haditengerészet altengernagya január 17-én levelet intézett a Szovjetunió kormányához: — A szovjet kormány 1954 karácso­nyán szabadon bocsájtott bennünket és lehetővé tette hazatérésünket. Jól lehet mindketten vezető szerepet töl­töttünk be a Szovjetunió elleni habo rúban, a szovjet kormány nagylelkű és emberséges módón fátyolt borított múltúnkra. Sőt mi több, hazautazá­sunk előtt módot nyújtottak nekünk arra. hogy vendégekként megismer­kedjünk a szovjet emberek ■ életével, alamint a szovjet fővárosban folyó hatalmas kulturális és építő munká­val. — Még kell állapítanunk,'hogy fog­súgunk ideje alatt is korrekt és cm berséges bánásmódban volt részünk, a szovjet orvosok és ápolónők példá­san viselték gondunkat. Mindaz, amit a legutóbbi hetek során láttunk és tapasztaltunk, mély nyomot hagyott bennünk. Feltétlenül élni akarunk a lehetőséggel, hogy a látottakról be­számoljunk honfitársainknak. — Őszinte köszönetét mondunk a szovjet kormánynak irántunk tanú­sított figyelméért. Biztosítjuk a szov- jet kormányt arról, hogy az igazi emberségesség annyi tanú jele után nem ellenséges érzülettel hagyjuk el a Szovjetunió területét. Ellenkezőleg: mindent meg akarunk tenni, hogy hozzájáruljunk az egységes, demokra likus, független .Németország és a Szovjetunió közötti mély megértés ki­fejlődéséhez. Január 20-‘ol 27-ig művezetők országos konferenciái A kohó- és gépipari minisztérium j művezetők országos konferenciákon a vas- és fémipari, valamint a kohá-1 beszélik meg a felszabadulási verseny szati dolgozók szakszervezetének közös] eddigi tapasztalatait és további teen- vendezésében január 20-tól 27-ig a | döikct, (MTI) Bevan nyilatkozata London (TASZSZ) Mint a Press Association hírügy nökség jelenti, január 18 án egy or phingtoni gyűlésen Bevan „teljes ba darságnak“ nevezte egyes nyugati tábornokoknak azt az állítását, hogy a Szovjetunió részéről háborús veszély fenyeget. Bevan élesen bírálta Eden angol külügyminíszfcr január 17-i beszédét. Kijelentette, hogy az erő helyzetén alapuló tárgyalások kor szaka mar régen elmúlt és Edén „egy letűnt világ nyelvén beszél, az el avult diplomácia nyelvét használja“. Bevan azt is hangsúlyozta hogy a haditechnika mai állása mellett tart hatatlan minden utalás arra. hogy 12 nyugatnémet hadosztály megerősítene a nyugati tömböt. Bevan kijelentette, hogy Nyugat Németország felfegyver zésének elkerülhetetlen követ kezmé nye a német revan sizmus veszélye lesz. A német kérdés megoldásának egyetlen útja a tárgyalás és a meg egyézési kísérlet a Nyugat és a Kelet között — mondotta Bevan. (MTI) fl Népköztársaság Elnök! Tanácsa életmentő hősies magatartásuk elismeréséül Eperjesi Jánosnak, az Ózdi Szén­bányászati Tröszt somsályi bánya­üzem vájárának. Sajóvölgyi János­nak, az Ózdi Szénibányászati Tröszt somsályi bányaüzem vájárának a „Munka érdemérem1’ kitüntetést ado­mányozta. (MTI) Hóielentés 1955 január 19-én es»s 17 órakor A 22-es főközlekedési út a Hollós- tetőtől Borsod megye határáig a hó- takaró alatti eljegesedés miatt a te­herautók és az autóbuszok számára forgalomveszélyes. Egyébként az or­szág területén az összes utak járha­tók. (MTI) Jelentés a Borsotfvidiki Gépgyárból A felszabadulási versenyből a Bor sodvidéki Gépgyár fiataljai sem akar­nak kimaradni. Elhatározták, hogy az első negyedévben terven felül 20 darab 60 literes borsajtót készítenek cl. Ezzel a mezőgazdaság fejlesztését segítik, az üzemnek pedig ez 20.180 forint értékű tervenfelült termelést jelent. Budapest köföttfogásu birkózó válogatottja 5:3 arányban győzőit Ankarában A Törökországban vendég szereplő magyar kötöttfogású birkózó válo­gatott kedden este óriási érdeklődés mellett, mint Budapest válogatott csapata mérte össze erejét az anka­rai^ válogatottal. A találkozó 5:3 ará­nyú magyar győzelemmel végződött. Ixjij volt miskölei pattiján kíizüL a magyar pattijának tatátkazófára HAZANK felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából pár nap múlva Budapesten találkoznak azok a férfiak és asszonyok, akik a né­met fasiszta megszállás nehéz évei­ben éleiüket nem kímélve, fegyver­rel a kezükben harcoltak népünk szabadságáért. A partizánok nagy találkozóján ott lesznek az északi iparvidék volt harcosai is, hogy fel­elevenítsék a közös múlt emlékeit. A vasárnapi partizántalálkozóra készülve, Barla Anna volt miskolci partizán, a megyei tanács dolgozója elmondotta: — Miskolcon és környékén különö­sen a szovjet csapatok előretörése nyomán élénkült meg a magyar partizánok tevékenysége. Az ellen­állási mozgalmai a párt vezette, irányitóVa. Ebben az időben össze­kötő voltam a partizánok és a szov­jet csapatok között, örökre emléke­zetes marad szrmcmra 19M novem­ber hónapja. A Bikk rengetegeiben előretörő szovjet harcosok aknavetői már a várost lőtték. Miskolcon a fasiszta német és nyilas csapatok felkészültek a védekezésre. A város parkjaiban és a, hátak közt jól álcá­zott idegek, aknavetők ontották a halált hozó lövedékeket. Ezekben a napokban Űjdiósgyörben az And­rássá üt egyik üzletében megbeszé­lésre gyűltek össze a város partizán­jai. Jó hír, különleges megbízatás érkezett az előretörő szovjet csapa­tok parancsnokától. Azt kérte, hogy Miskolc város térképén pontosan jelöljük meg a német és magyar fasiszták ütegeinek állását és a tér­képet juttassuk él hozzá. Nagyon megörül tünk n feladatnak. Tisztában voltunk azzal, hogy a szovjet csapa­toknak azért van szüksége a tér­képre, mert nem a várost, hanem csak az ütegeket akarja megsemmi­síteni. — FEKETE MIHÁLY, a partizán­csoport vezetője szervezte meg a. munkát. Az elvtársak éjjel-nappal dolgoztak, míg elkészült a pontos térkép. Ezután került sor a nehezebb feladatra: a sűrűn igazoltató fasisz­tákat kijátszva kijutni a városból és a térképet továbbítani a szovjet harcosokhoz. A választás rám esett Örültem a megbízatásnak. Csípős hidegben indultam a Bükk renge­tege felé. Hullott az akna ropogtak a fegyverek. Kezemben kosarat vit­tem.. Tartalma tej és kenyér volt. Mikor a Lyukú-hegy alatti szőlők mentén elértem Perecest, német, tá­bori csendőrök állták utamat. Ügy éreztem, hogy elvesztem. Dadogva adtam elő, hogy beteg édesanyám­hoz tartok, egy kis kenyeret szerez­tem neki a városban. Szerencsém volt. A németek elhitték. Innen már sűrű erdőben, patakmedrekben foly­tattam utamat, míg találkoztam diósgyőri elvtársammal, aki g tér­képét átvitte a szovjet csapatokhoz. — Visszatérésem után a szovjet csapatok megkezdték az ütegek El­vetését. — TÖBB MINT TÍZ EV múlt cl azóla, de elmondhatom, hogy min­den nap, minden órában harcolói: azért, hogy ne legyen többé háború. Ezekben a napokban is, mikor a varlizánkongresszusra készülődöm, hékebeszélpeféseken ismertetem a dolgozókkal a fasiszta megszállás szomorú emlékeit és boldogabb jö­vőnket. Elmondom azt is. hogy jó munkájukkal, a felvilágosító szó fegyverével harcoljanak Nyitaal- Németország üjrafelfagyvérzése ellen. <K. J.) Jobban megy a munka, abol a vezetők gondoskodnak a dolgozókról Az elmúlt esztendőben a putnoki bányaüzem nem teljesítette tervét. A lemaradásnak több oka volt. A multévi nagy aknabefagyás. de nem utolsósorban a sok igazolatlan mulasztás. Mindezt ki lehetett volna küszöbölni, ha a dolgozók közös akarattal, nagyobb kedvvel és lendülettel láttak volna a munkának. Az üzemvezetőség most egymás után hozza meg azokat az intézke­déseket, melyek a dolgozókról való fokozottabb törődést célozzák. Ezek nyomán a lendület, munkakedv is megsokszorozódik. A putnoki dolgozók régi kérése volt, hogy a bányától a községig ve­zető utat salakozzák ki. Ezt a kérést Moharos elvtárs, az üzem igaz­gatója most teljesítette és a közvilágítást is bevezettette az útszakaszon. Tompos Ernő a gépműhely vezetője végeztette el a munkát és a gya­logosok számára fahidat építtetett aSajó felett. Nem nagy dolgok ezek, de mégis sokat jelentenek. Jól esik a sze­rető gondoskodás. Ezt a figyelmességet jobb munkával fogjuk meghá­lálni. Bizunk benne, hogy tervünket az idén teljesíteni fogjuk, mert mindannyian azt akarjuk. Bízunk vezetőinkben, ők is bízhatnak ben­nunk' sárréti jözsef gépkezelő. Oktatási segédanyag Frankel Leó szerepe a magyar munkásmozgalom kialakulásában Irta: Kovács Miklós, M. B. ágit. prop. oszt. I. Lennek a cikknek nem célja, hogy ®J teljes egészében foglalkozzon Frankel Leó életével és munkássá gával, csupán arra szorítkozik, hogy röviden vázolja Frankel munkáját, melyet — a párizsi tommün leve rése után Párizsból 1876 ban haza térve — végzett a magyar munkás mozgalom fellendítéséért, a magyar marxisrta munkáspárt megteremtésé ért. Ehhez elsősorban meg kell is merkedni a munkásmozgalom előz ményeivel. Miiyen volt Magyarországon a munkásmozgalom helyzete Frankel Leó hazatérése előtti Az 1857-es kiegyezés után és an nak következtében megindult — igaz, hogy lassan — a nagyipar és a munkásosztály fejlődése. Ezzel új szakasz kezdődött a magyar törté­nelemben: a munkásmozgalom meg indulásának szakasza. A magyar munkásság rendkívüli rossz szociális viszonyai, nagyfokú kizsúkmányolt- sága fokozottan kiélezte a kialakuló munkásosztály és a burzsoázia kö rötti ellentétet. A munkaidő napi 12 óra. vidéken 14—15 óra- volt. 12 éven aluli gyermeket naponta több mint 12 órát, 12—16 éveseket pedig napi 14 órán át is dolgoztatták. A munkásság nagy tömege alig kereste meg a létminimumát, A női munkás ugyanazért a munkáért, amit a férfi munkás végzett, a rendes bérnek egynegyedét, egyharmadát kapta. A táplálkozás egyoldalú volt. Húsfélé hez ritkán jutottak. A dolgozó töme­geket a betegségek, különösen a tttdőbaj és járványok pusztították. Ezer dolgozó közül átlag 300 volt tüdőbajos, a gyárosok orvosi segít ségről nem gondoskodtak. Veres 1st ván sző’őpásztor Miskolcon meg­gyilkolta feleségét Kádas Borbálát, mert összevesztek azon, hogy miből éljenek. \ kialakuló munkásosztály és a ' * burzsoázia közötti ellentét fo­kozását igazolja, hogy feléledt a nyomdászok szervezete, egymásután alakultak a munkásogyesületek. ko­vácsok, festők, szabók, ácsok, laka tosok teremtik meg betegsegélyző egyesületüket. (Ebben az időben még Miskolcon nem találunk ilyen munkásegyleteket. Miskolcon a mun kásegyletek csak a 80-as évek végén keletkeztek.) Marx és Engels által alapított és vezetett első Internacío. nálé befolyása Magyarországon is éreztette hatását és megkönnyítette a munkásságnak, hogy egyrészt fel­számolja azokat az álszervezeteket, melyet az uralkodó osztály, a pol­gárság és a klérus hozott létre, hogy megakadályozzák a kezdő munkás mozgalom szervezkedését, másrészt pedig, hogy a munkásság létre hozza a maga önálló osztályharcos szervezetét. A magyar munkásságnak ebben az időben (1868) két szervezete volt. Az egyik a budapesti munkásegylet, melyet a magyarországi polgárság hívott életre. A burzsoáziának az volt a eél.ia, hogy a munkásság ön álló politikai szervezkedését meg akadályozza és a polgárság által létrehozott munkásegyletek tömegei a burzsoázia politikáját támogassa. A budapesti munkásegylet polgári befolyás alatt . állott. Ez az egylet néhány hónapnál tovább nem tudott fennmaradni, mert nem volt talaja a polgári befolyásnak. A magyar munkásságnak ebben az időben másik szervezete volt, az Általános Munkásegylet. Az egylet élefrehívá.sában nagy sze. repet játszottak egyrészt azok a munkások, akik már megismerked­tek a külföldi országok munkásmoz­galmával, másrészt azok a munká­sok, akik már kezdték felismerni a magyar uralkodó osztály politikáját és a munkásság kezdeti megmozdu­lásait. Ez az egylet osztályharcos talajon állott. A munkásosztály első olyan magyarországi szociális szer- vezete volt, mely kapcsolatot tartott az első Intemacionáléval. A munkás- osztály első szeivezete volt, amely olyan feladatot tűzött a munkásság elé, hogy a munkáspártot függetle­níteni kell a burzsoázia befolyásától és önálló proletár politikát kell folytatni. Ez az egylet már nemcsak gaz­dasági, hanem politikai követelmé­nyeket is állított fel. Például köve féltő az általános választói jogot, harcolt az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságért, amely jelentős szerepet töltött be a magyar mun Jcásság osztállyá szerveződésében. Hare folyt, az egyleten belül is. A marxizmus tanai nem hatoltak be még mélyen a munkásosztályba, ahány tagja volt a szervezetnek annyiféle elgondolás volt akár a köz vétlen teendőkre, akár a jövendő célkitűzésekre vonatkozólag. Amim kásság körében az egylet hnmarosan népszerűvé vált és vidékeken is gyökeret vertek' az egyletek szerve zetei. KülönBscn jelentős volt a po­zsonyi egylet, melynek 1869 má.rciu sában megtartott mnnkásgyűl&se az első nyilvános szocialista nagygyűlés vélt Magyarországom A z uralkodó osztály nem nézte tétlenül a feltörekvő munkás­osztály szervezkedését. A rendőrség, a gyárosok vadul üldözték a munka .okát. Az akkori magyar kormány nyílt, arcátlan hajtóvadászatot foly tatot.t a mozgalom ellen. Mindez nem tudta megállítani, Magyarországon egyre jobban terjedt a forradalmi gondolat. A magyar munkásmozga­lom az önálló politikai párt szerve­zésének útján haladt tovább előre. Ebben az időben a magyar munkás- mozgalomra befolyást gyakoroltak Lassale Ferdinand nézetei, amelyek szembefordultak a marxizmus forra­dalmi tanításával. Marxizmussal el­lentétes álláspontot foglalt cl az. állam szerepéről, a társadalomlejlő- dés törvényszerűségéről, magáról a munkásmozgalomról. Nem hitt a for­radalom erejében. E,i fejezet kezdődött a munkás- mozgalomban a párizsi konmiün ha­tására. Az általános munkásegylet a Párizsból érkezett forradalmi hí­rekre felhívással fordult a munkás Sághoz: „Itt az idő, melyben a Ma gyarországi Munkáspártnak ki kell fejteni erejét s amelyben a leigázott munkásosztály érdekeiért sorompóba kell lépni.“ A kommün győzelmét a magyar munkásság nagy lelkese déssei. örömmel üdvözölte, saját győzelmét ismerte fel benne. „Szá­munkra március 18. egy új világ, egy ríj társadalom előhirnöke." A munkásság harci elszántsága meg növekedett. Az álfalános munkásegy­let szervezetei megerősödtek. 1871 ben valóságos szfrájkláz lépett fejj' egymásután léplek sztrájkba a sza bók. serfőzők, sütők, beszüntették a munkát a vasúti munkások. 1871 májusában a sztrájkolok száma el­érte az 5—6000 főt. Elemi erővei nyilvánult meg a munkásokban rejlő proletárszolidari­tás abban a nagyszerű gyászfelvonu lásban, 1871 június 18 án. amelyet a párizsi kommün bukásakor tar­tottak s amelyet a rendőrség nem tudott megakadályozni. A munkálok a Marseillaise f énekelve gyász fátyollal vonultak a Városligetbe. Az András ay-kormány ekkor vada szafot rendelt el az álfalános mun kásegylef feloszlatására, a munkás mozgalom ellen. A magyar kormánymegbízott Ber- linbe utazott titkos tanácsko zásra, ahol n. magyar, az osztrák és a porosz kormány közös megéllapo' das alapján megegyeztek: ,,a műn kasok gyülekezési és szervezkedési jogának korlátozásában. Sztrájkelle­nes rendszabályok foganatosításá­ban. valamint abban, hogy orszá­gaikban minden eszközzel megaka­dályozzák az egységes és éppen ezért erős munkásszervezetek kialakulá­sát." (Andies) A reakciós kormány letartóztatta a mozgalom vozetójét, köztük Far­kas Károlyt is. A vezetőket azzal vádolták, hogy „népállamot akartak uralomra juttatni Magyarországon". Az általános munkásmozgalom hely­zetét a hatóságok igen megnehezí­tették. a letartóztatások, a kitolon­colások állandóan gyengítették , a munkásmozgalmat. A reakciós nyo­máson kívül 1873-ban meginduló gazdasági válság is hátráltatta a magyarországi munkásmozgalom fejlődését. Üjabb pártalakitó kísér­letek voltak 1873 elején, de a kor­mány terrorjai szétverte. A kor­mány betiltotta az. általános mun­kásegyletet és ezzel szétzúzta a ma­gyar munkásmozgalom első szocia­lista szervezetét. Így 1873 május 10-én a Munkás Heti Krónika kö­zölte, hogy a magyarországi mun­káspártot feloszt at ottnak nyilvánítja. Összefoglalva: Az 1876-os magyar munkásmozgalomra rányomta bélye­gét. hogy Magyarországon fejletlen volt a nagyipar é» így a nagyipari proletariátus számbelileg sem volt elég erős. A munkások nagy része kis műhelyekben kisiparosok mellett dolgoztak. Ez a körülmény hátrál­tatta. hogy a marxizmus forradalmi elmélete mélyebben behatoljon a magyar munkásmozgalomba. A pol­gári befolyás erősen hatott rájuk. Bizonyítja az is. hogy a munkásság nagy része hitt az osztályegyüthnű- ködés. az osztályok közötti béke megvalósításában. A munkásmozgalom feladata volt a marxista munkáspárt meg­teremtése. harcolni kellett n mozga­lom osztáiyharcos szellemű irányí­tásáért, ki kellett vonni a munkás- mozgalmat. a polgári befolyás alól és szocialista szellemmel áthatni a. győzelem érdekében. Röviden vázolva ilyen volt a mun­kásmozgalom helyzete, amikor Fran­kel Leó, aki a párizsi kommün munkaügyi minisztere volt, 1876-ban hazatért Magyarországra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom