Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

£ fíSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1955. január 16, Elméleti tanácsadó ÉS AZ AMERIKAI Kossuth LajoS az 1848-as ma­gyar szabadságharc kimagasló szer­vezője és vezetője» a nemzeti szabad­ság kivívásának törhetetlen harcosa, a forradalom leverése után emigrá­cióba kényszerült. Távol hazájától 41 évet töltött el idegen földön. Szám­űzetésének ideje alatt járt Török­országban, Franciaországban, Angliá­ban; Amerikában éa Olaszországba^. 1851 őszétől 1852 közepéig az Egye­sült Államokban tartózkodott. Ezalatt a pár hónap alatt is minden, nyilvá­nos szereplését felhasználta arra, hogy a magyar nép helyzetével meg­ismertesse Amerika népét. Az 1780-as évek forradalmi mozgal­mai, Észab-Amerika harca Dél-Ame rika ellen, a rabszolgák felszabadítá­sáért folytatott harc eredményekép­pen Anglian®-ban elismeri Amerika függetlenségét és az egységes állam a polgári demokrácián alapuló köz­társaság keretei között gyors fejlő­déinek indul. Lenin elvtárs az ame­rikai nép függetlenségi harcának nagy jelentőséget tulajdonított. Sze­rinte Amerika történetét „az olyan nagy, valóban felszabadító, valóban forradalmi háborúknak egyike nyitja meg, amilyenek oly gyéren fordultak elő a rablóháborúk óriási tömegében“ (Lenin, 28. kötet, 49 old.). • A kivívott polgári jogok, min­den ember egyenlőségének eszméjén alapulnak. Az úgynevezett „Függet lenségi Nyilatkozat“ többek között a következőket írja: ......minden ember egyenlőnek született, bizonyos elide­geníthetetlen jogokkal van felruházva és ezek közé tartozik az élet; a sza­badság és a boldogságra való törek­vés joga“ Ez az állam az akkori, a jobbágy­rendszeren alapuló feudális-királysági állapotok között a. történelemben ha­ladás volt. Kossuth amerikai útja al kailmával a polgári demokratikus köz­társaság a virágkorát élte. Lényegé­ben azoknak az elveknek és követe­léseknek megvalósulását vélte fel f.dezni benne, amelyekért a magyar nép legjobbjai fogtak fegyvert 1848- ban; a függetlenség, a polgári jog- egyenlőség, vallás- és sajtószabadság sfcb-, -s melyeket-a magyar - forrada­lom zászlajára írtak. Kossuth éppen ezért — nem egy beszédéből kitűnik — maga is a demokratikus köztársa­ság és a demokrácia mellett foglalt állást. 1852 február 5-én Öhdó állam parla mentjében a következőket mondta: „A mi korunk szelleme a demokrá cia. Mindent a népért és mindent a nép segítségével, de semmit a nép nélkül. Ez a demokrácia és ez a kor szellemének fő iránya.“ Két nappal később Coiumbusban i „Magyarság Barátainak Egyesülete' első nagygyűlésén mintegy tovább fűzve a gondolatot azt mondja: .. tudom, hogy nemzetem, ha majd sorsának ura lesz, intézményeinek és útjainak megválasztásában nem talál­hat méltóbb formát, mint a demokrá cián alapuló köztársaságét...“ (Az élő Kossuth, 53. old.) Kossuth tehát elismerően és több esetben követendő példaként beszélt az akkori Amerikáról, az ott kivívott demokratikus köztársaságról. Mindez az 1850—1880-as évek idejében érthető, amikor a feltörekvő ipari bnrzsoázia mint a polgári forradalmak vezető ereje, nem egyszer igyekszik politikai fogásokkal, ideig-óráig megadott lát szatjogokkai ügye mellé állítani a dolgozó tömegeket, hogy azután a forradalom győzelme által hatalomra kerülve — visszavegyen mindent. Ezt igazolja az amerikai ,,demokrácia' fejlődése is. zunk más kapitalista országban: a nagyvállalat ok magántulajdonában lévő felfegyverzett rendőrség, amely az erőszak minden fajtáját elkövet­heti a dolgozókon — büntetlenül. Tagjai besúgókból, börtönökből kisza­badult elemekből stb. tevődnek össze. Az amerikai „demokrácia" másik ilyen „vívmánya" a Ku-Klux-Klan nevet viselő szövetség. Ezt a szövet­séget még az 1870-es években alakít­ják meg, az első világháború ideje alatt felújítják, majd később az 1929 —33-as gazdasági válság ideje alatt tagjai aktív harcot folytatnak a sztrájkolok ellen. Kedvelt módszereik közé tartoznak: a sztrájkvezetők el­rablása, vagy legyilkolása is. Ez a szervezet nemcsak a sztrájkletörések­ben szerzett nagy gyakorlatot és tette magát hírhedtté. A négerüldözés fő­mesterei lettek és módszereik a józan­gondolkodású emberek képzelőtehet­ségét messze túlhaladják. A néger lakosság üldözése, az úgynevezett lineselések napirenden vannak. Es ezért a törvénytelenségért eddig még soha egyetlen Ku-Klux-Klan tagot sem vontak felelősségre. Nem teljes adatok szerint az utóbbi hat évtized platt 5000 ezer négert lincseltek meg, előre megfontolt szándékkal és min­den alap nélkül. Kb. 14 millió néger él Amerikában teljes jogfosztottság ban külön városrészekben (gettók ban). Amerika mai vezetői bizonyára elfelejtették, hogy ezeknek a négerek nek nagyapái, dédapái, fegyverrel a kezükben harcolták a forradalomban. Sok közülük életét adta ' a polgári forradalom, a demokrácia győzelmé­ért. A fegyveres harcban résztvevő néger sorkatonák száma kb. 5000-re tehető. Mi lett a demokráciából, a sza badság és egyenlőség jelszavából? Jefferson, Washington és a többi sza badaágharcos bizonyára nem azono sí tana magát a mai amerikai „(lomok ráciával“. Az amerikai burzsoázia is. miután stabilnak érezte magát a ha falómban, fokról-fokra kezdte a dől gozók szabadságjogainak megnyirbá lását s ma már nyoma sincs annak a (valójában akkor sem teljes és igazi) demokráciának, mellyel Kossuth ta lálkozott. A rohamosan iparosodó országban nagy léptekkel nő a munkásosztály létszáma és szervezkedése is. Hatol más méretű sztrájkok ingatják meg ogy-egy nagyvállalat helyzetét. (1880— 9Ó között kb. 24.000 sztrájk volt), burzsoá demokrácia minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényt szerez zen „a jognak“, neon ritkán katonai segítséggel fojtják el a sztrájkokat. Egyik fő eszközük a korrupció, munkásosztály szervezeteinek, szak szervezeteinek vezetői közül lepénze lik az arra hajlamosakat. (Tgen sok van belőlük ma is.) Amerikában található egy ciyam, HftSmmmy -fe, amefiyei nőm tatáik»-*' 1945januárjában a,z Egyesült Államok képviselőháza elfogadta a törvényjavaslatot az „Amerika Elle­nes Tevékenységet Vizsgáló Bizott­ság“ létesítéséről. (Truman elnöksé­gének kezdetén.) Ez a bizottság tevé­kenységét azzal kezdte, hogy bírói eljárást indíttatott az „Amerika— Szovjet Barátság Tanácsáénak köt tagja ellen. Ele tehát a Szovjetunió ellen irányult megszületése másnap- ián. -Szovjetellenes rágalmak, a há­borús hisztéria keltése, a szovjet tá­madás veszélyéről szóló rémhírek stb. fészke lett ez a bizottság. Rágalmak, névtelen feljelentések alapján ^ hur­colnak meg ártatlan embereket és bé­lyegzik őket kommunistáknak. 1947-ben a kommunista párt ellen is megindítják a támadást: letartóz­tatják a párt főtitkárát, Dennis elv- társat, mert „magatartásával megsér­tette" a parlamentet a bizottság ülé­sén. Tudjuk, hogy Dennis elvtársat egyévi börtönre és ezer dollár pénz­büntetésre ítélték. 1948-ban a kommu­nista párt1 elnökét Foster elvtársat és 11 társát tartóztatták le azzal a váddal, hogy összeesküvést szőttek a kormány ellen. 1950-ben megrendezik a „hollywoodi pert“, amelyen haladó szellemű színé­szeket állítanak bíróság elé, mert azoknak valami közük volt az „Ének Oroszországról“ szóló híres film ké­szítéséhez. A félelemnélküli élet Amerikában a múlté. Százával-ezrével idéznek be különböző rétegekhez tartozó embere­ket a bizottság színe elé és a leg elkép esz több kérdésekkel szimatolnak és vájkálnak a lakosság magánéleté­ben. A rendkívül sok, erre vonatkozó anyagból elég idézni a következő ilyen kérdést: „Beszélte felesége valaha arról, hogy képes lett volna négerhez is férjhezmenni?" A „New Republic“ című folyóirat arról ír, hogy egy állami alkalmazott elbocséj- tásában a következők szerepelnek: „a nyomozók nem találtak semmiféle fel­forgató mozzanatot tevékenységében, de nem találtak olyan adatot sem, amely azt mutatná, hogy szemben áll a Szovjetunióval“. Ezért bocsájtot- ták el. re. a faji gyűlöletre neveim. Ameri­kában az úgynevezett comics-ok (ponyvaregények) sokmilliós példány számban jelennek meg és fogynak el. Ezek a könyvek megtanítják a fia­talokat arra, hogyan lehet könnyen pénzt szerezni, büntetlenül rabolni stb. Széles körben reklámoznak pél­dául „tankönyveket“ kezdő bűnözők számára. Az 1948 as évben az ameri­kai könyvpiacon a legnagyobb sikert a „Hogyan lehet büntetlenül gyil­kolni!“ című könyv érte el, amely­nek szerzője Daniel F. Ahern maga is 18-ízben állott törvényszék előtt különféle lopások és egyéh büntetlek miatt. Könyve rövid idő alatt 200.090 példányban fogyott el. Ebben a műn kában segítenek az amerikai filmek is: a gengsztereket, kémeket valósá­gos hősként mutatják be a gyerme­keknek. A fiatalkorú bűnözők sehol sem találhatók oly nagy számban, mint az Egyesült Államokban. 3 950- ben 1,790.000 „nagy" bűncselekményt jegyeztek fel. melyeknek 28.9 százalé­kát 21 éven aluli fiatalok követték el. Csak nagyon vázlatosan, de körül belül így lehetne jellemezni a mai amerikai demokráciát: kíméletlen harc a munkásmozgalom ellen, kor rupció, fegyveres alakulatok a tőkés kezében, a „rend" biztosítása érdeké­ben, nomzetiségi, faji üldözés, liűség- eskü megkövetelése az állami alkal­mazottaktól, az Amerika Ellenes Te­vékenységet Vizsgáló Bizottság „mű­ködése". a fiatal nemzedék nevelése a fajgyűlöletre, a másokkal szembeni kegyetlenségekre, a bűnnek erénnyé való avatása stb. A mai amerikai demokrácia: de­mokrácia a legszűkebb kisebbség, a milliárdos tőke és milliók élete felett rendelkező arisztokráciának. A ki­zsákmányolás szabadsága és ezzel együtt diktatúra a dolgozó tömegek, a lakosság nagy többsége felett. Ma már az amerikai demokrácia a> fasizá,- iódás útján halad. A polgári forrada­lom egykori vezetője, a burzsoázia reakcióssá vált, a legkíméletlenebbül fellép a nemzeti függetlenség, a de­mokratikus szabadságjogok mellett kiálló erőkkel szemben. Fan-e megbízható ember Amerikában? Igen, van! És hogy ezt hogyan lehet joHemezni, a legtalálób ban Henry Steele Comanager a colum­biai egyetem professzorának cikke mutatja meg. Címe: „Ki megbízható Amerika szempontjából?“ A cikkben ezt írja: «... a megbízhatóság azt je lenti, hogy Amerikát kritikátlanul kell tudomásul venni, olyannak, ami­lyen. Az új megbízhatóság elveti a haladás egykor oly népszerű gondo­latát. Amerikát úgy kell tekinteni, mint valami befejezett hibátlan és tökéletes országot.“ Véleményünk sze rint majd a történelem fogja meg­állapítani, hogy tényleg „befejezett hibátlan és tökéletes“-e. Külön oldalakon keresztül lehetne írni arról, hogy a dollár hazájában milyen módszeresen és tervszerűen igyekszenek már a zsenge gyermek- %ákeket a tmnffzéemi, a- kegyetlenség­UTHÁTNANK slo ma a papíré IPAR KÜLFCIDRŐL BEHOZOTT^.-; NVíRSANVAGÁNAK rflHASZ- NÁLASÁNÁl tWMAMitKOS GTAKARITÚT ÉRNÉNK fi A fliezoiiövesdj iréplroniíiiziilisáa mMájáiia? eredménye: új vasúláiMst tap a tersén Mezőkövesdről, valamint a szomszédos falvakból, Szentisvánról, Táróról. Szomolyáról, Bogácsról naponta mintegy 4—5000 dolgozó jár be a különböző miskolci üzemekbe, építkezésekhez dolgozni. A nagyki-« terjedésű községben lakóknak a munka és az utazás mellett naponta 2 2 kilométert kell gyalogolniuk lakóhelyűktől a vasútállomásig. Emiatt naponta a műszak és az utazás után sokszar másfél, két óra is eltelik, míg megint otthonukba jutnak. A mezőkövesdiek már a felszabadulást megelőzően is többször kérték, hogy a községet „átölelő" vasútvonalnál, a Szentistván felé ve-« zeíő útnál létesítsenek vasúti megállót. Ezzel nemesak a vonatozás csökkenne, de az út is otthonukba. 1944 előtt, ahány választás volt, annyiszor Ígérték meg a kövesdieknek a vasúti megállót, amit azonban sohasem építettek meg. A Hazafias Népfront alakuló ülésén ismét megnyilvánult a mezős kövesdiek részéről a régi kívánság. A Népfrontbizottság előterjesztéséta MÁV miskolci igazgatósága kedvezően fogadta. Megtekintették -> helyt színen a megálló létesítésének lehetőségeit, s annak alapján a megái, lapot-ást is megkötették. A népfront-bizottság és a községi tanács vállalt ták, hogy a megállóhely létesítéséhez szükséges mintegy 1500 munkanat pót társadalmi munkában biztosítják. Fogatokat is adnak a mintegy 400 méteres perronrész és a vasúti megálló épületéhez szükséges anya-« gok helyszínre szállításához. A társadalmi munkára elsősorban a népfront-bizottság, valamint a tanácstagok vállalkoztak, jó példát mutatva a mezőkövesdieknek. Ä népfront és a tanács tagjai egyenkint keresik fel a dolgozókat, hogy felkérjék őket a társadalmi munkára. De bekapcsolódnak ebbe a szomszédos községek, Szentistván, Cserépfalu, Tárd, Szomolya dolgozói is, akiknek szintén elsőrendű érdeke az új megállóhely létesítése. A társadalmi munka szervezése és az önként jelentkezett doh gozók beosztása most van folyamatban. Az építkezést a tervek szerint február 15-én kezdik meg, s az új megállóhelyet április 4-én, a felsza­badulás ünnepén akarják átadni rendeltetésének. A tanácsválasztások sikeres lebonyolítása után a mezőkövesdi népfront-bizottság és a tanács most másodszor „vizsgázik" egy igen nagy jelentőségű, a lakosság régi kívánságát képező kérdés sikeres és gyors megoldásával, (K. L.) A történelem megmutatta a dolgozó tömegeknek, elsősorban _a munkásosztályn ak, hogy a burzsoázia tói, a polgári forradalomtól nem vár­ható az igazi, a tömegek valódi de­mokráciájának megteremtése. A marx­izmus klasszikusai a társadalom fej­lődésének törvényszerűségeit figye- lembevéve meghatározták az elkövet­kezendő forradalmak jellegét. Világo­san leszögezték, hogy a forradalmiak vezetőerejének a munkásosztálynak kell lennie. Csakis a munkásosztály vezetésével végrehajtott forradalom lesz következetes a demokrácia meg­valósításában. Ezt a nagy feladatot hajtotta végre először a történelem­ben az orosz proletariátus, bevonva ebbe a harcba a parasztság többmil­liós tömegét és a városi kispolgárság erőit is. A második világháborúban aratott szovjet győzelem tette lehetővé egy sor délkeleteurópai országnak, hogy a népi erők összefogására támasz­kodva megteremtse a népi demokra­tikus rendszert, melynek vezető magva a munkásosztály. A mi hazánkban is így vált lehetővé, hogy azt, amiről Kossuth álmodott és amelynek egész életét szentelte: a független, szabad, demokratikus Magyarországot meg teremthessük. Az 1848-as forradalomban még igen gyenge és kislétszámú volt a magyar munkásosztály, száz év alatt azonban megizmosodott és a bnrzsoázia elleni harcok tapasztalataival feüvérteződve ma már képes történelmi hivatásának eleget tenni. Munkásoszályunk a dolgozó paraszt sággal szövetségben ma már gazdag eredményekről számolhat be a demok ratikus fejlődés útján. Egész fejlődésünk igazolja, hogy a ■munkásosztály áltál szervezett prole­tárdiktatúra állama képes és meg tudja valósítani a demokráciát. A mi demokráciánk, a többség demokrá­ciája, az azelőtt elnyomott, semmibe vett dolgozó tömegek demokráciája. De ugyanakkor diktatúra is a kisebb ség felé, a volt uralkodó osztály ma rsdványai. a kizsákmányolok, spekn láiók, a nép verejtékéből ingyenélők felé. • Kossuth örökségét mi vettük kezünkbe. Mindaz, amelyért harcolt s amelyről oly lelkesen beszélt, ma már a megvalósulás útján van. To vább kell tehát ezen az úton halad­nunk: a nemzeti függetlenség vedel me. az igazi demokrácia, a többség hatalmának, népi demokráciánk állam rendszerének erősítése, tökéletesítése útján, KERgKEg Csatlakoznak a felszabadulási versenyhez a sárospataki járás földmúvesszővetkezetei A sárospataki járás földműveSszövetbezeteiinek dolgozói a Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetével közösen munkaversenyértekezletet tartották, ahol a járás földművesszövetkezeteinek dolgozói egyhangúlag csatlakoz-« tok a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak felszabadulási versenyvállalá- sához. A földművesszövetkezetek dolgozói elhatározták, hogy a falvak hiánytalan áruellátásával, a szövetkezeti mozgalom kiszélesítésével üiw neplik felszabadulásunk 10. évfordulóját. Az alsómérai Ujbarázda tsz mtmkáiáról Az alsómérai Ujbarázda termelő szövetkezet az címűit évben igen jól végezte munkáját. Ez a. tagság szor­galmának és az elnök jó vezetésének köszönhető. Molnár József elnök — bár nem fiatal, ifjú szívvel dolgozik. -Tó segítőtársa Batykó József párttil- kár. Az alsómérai termelőszövetkezet mélyszántás! tervét 1954. december 5-én teljesen befejezte, beadási köte­lezettségének is időben tett eleget. A tejbeadásban a járásban az elsők voltak, s ezért korpajutaiomban is részesültek: TÓTH MIHÁLY Sajóadezd—Sajó meveie. Az ember csak akkor pihenhet nyugodtan, ha minden kötelezettségé­nek elegei tett. Ezt tartják Sajóvelezd dol­gozó parasztjai is. Ak­kor nyugodt, magabiztos a dolgozó paraszt, ha becsülettel teljesítette beadási kötelezettségét, ha nem kell szégyen­keznie a többiek előtt, a tanács előtt, hogy bizony még adósa az államnak. Ezt tartja Kövér László 18 holdas középparaszt is, aki időben kifizette adóját, s most már az éa első napjaiban tcljesilette 1955. évi hízottsertés­beadását. Böszörményi László is példamutatóan elsőként teljesítette be­adási kötelezettségét s kifizette adóját. Ezt te­szik még igen sokan a községben. Természete­sen vannak notórius késlekedők is. Samu István például többezer forinttal adósa álla­munknak és beadási kö­telezettségét sem úgy teljesíti ahogy kellene. A sajóvelezdi hátralé­kosok példát vehetnek az élenjáróktól, Kövér Lászlótól, Böszörményi Lászlótól és a többiek­től. De különösen példát vehetnek Sajóvelezd élenjáróitól Sajómercse, a szomszédos község la­kói. A sajómercseiek bi­zony nem teljesítik ál­lami kötelezettségüket, Nemrégiben még az utolsó helyen voltak a járás községeinek ver­senyében s most sem nagyon dicsekedhetnek eredményeikkel. Pedig a kötelezettséget teljesí­teni kell, hiszen az ál­lam csak úgy segítheti csak úgy adhat, ha doL gozó parasztságunk is hozzájárul jobb életünk építéséhez. Erről nem szabad megfeledkezniük Sajómercse dolgozó pa­rasztjainak. AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN Az 1954 december 14-i számban megjelent cikkre közöljük: Tapol­cán egy háromtagú bizottság, ezen­kívül a megyei kereskedelmi iroda, a miskolci sütőipari vállalat és az élelmiszerkereskedelml vállalat megbízottai felülvizsgálták a ke­nyérellátást. Az ellenőrzés során a helyszínen meggyőződtünk a tapolcai dolgo­zók és a 82. számú bolt jogos pa­naszairól. A kenyeret valóban a délutáni órákban szállítják ki Ta­polcára. Gyakori eset volt, hogy régebbi kenyeret is kaptak a ta­polcai dolgozók. A jogos panaszok kiküszöbölé­sére határozatot hoztunk arra, hogy a holt által megrendelt ke-» nyérmennyiséget mindennap a délelőtti órákban szállítsák ki Ta-« polcára és a sütőipari vállalat biz« tosítsa a jóminőséget is. A tapolcai kenyérellátás véglet ges megjavítása érdekében a IV» kerületi tanács vegrehajtóbizottsá-« ga úgy intézkedett, hogy a Tapol­cán lévő jelenleg nem üzemeltetett pékséget kisipari dolgozónak adja át< így majd helyben sütik a friss ke4 nyerőt és péksüteményt. A helyi-« ség biztosítása és az iparigazolvány kiadása érdekében a IV. kerületi tanács végreha.Róbizottsága. a szük­séges intézkedéseket megtette. TÓTH JÓZSEF vezető,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom