Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

fisz AK MAG Y aKUKSZA G Péntek, 1955, január 7, mSFTmXSBZ&L h'VHrii Wtf j*Vú.,- tfHii 4 ] kiélezik a keroest... „IVlonsieur 'Men des-Fra nee ulja** Uja Erenburg eik fee a Pravdában finpFamerikai-francia-némei eltérések-,íív,/.kYU v í A.1 A Pravda csütörtöki szánniüMi meg. jcient ltja Erenburg ,-Monsieur Meu- (hs-Francc útja“ című cikke. — Az ünnepek előtt — nangzik a cikkben — Monsieur Mendes-France megható szavakat intézett itoiifitár ai- hoz: kisdedekről, ajándékokról, vilá­gító karácsonyfákról beszélt. Miért ne, hiszen minden francia tudja crtékeini, milyen újévi ajándékot hozott neki Monsieur Mcndes Franco. Nincs Fran­ciaországban olyan ember, akinek magyarázni kellene, hogy milyen a tegnapi SS, akinek alombomba van 3 hátizsákjában. Lehet azonban, hogy vannak még Franciaországban olyan naív emberek, akik hisznek Monsieur Mendes-France nak, amikor a Szov­jetunióval folytatandó tárgyalásokról beszél. Hiszen fogadkozik, hogy má­jusban, amikor majd újból kivirágzik az orgona, megegyezik az oroszokkal, meg hogy a német, kérdését»* folyta tandó tárgyalásokat megkönnyíti majd az újjáteremtett német hado z- iályok ütemes menetelése. Éppen ezért kénytelenek vagyunk figyelmeztetni egyes naiv franciákat, hogy Monsieur Mendcs-Fr"ncc megtéveszti őket. Monsier Mondes France azt hangoz tatja, hogy az oroszok megegyeznek, ha meglátják a nyugati hadosztályo­kat, azaz a Wehrmacht hadosztályait. Mi szovjet emberek tudjuk, hogy a németek tudnak harcolni. Bizonyára nem feledték ezt el a franciák sem. Emlékszünk rá, hogyan törtek reánk Hitler hordái, amelyek addig nem is­mertek vereséget. De a vége nem Oompiegne és nem Vichy, hanem Ber­lin eleste lett. Mi nem kisebbítjük, de nem is túloz­zuk a veszélyt. Monsieur Mendes- France nem rettent meg bennünket a német hadosztályokkal és emlékez- tethetjük, hogy a szovjet emberek nem szoktak szóbnállni olyanokkal, akik egyszerű javaslatok helyett esz- t (Menni fenyegetőznek. Mcndes France úr igazán megérthetné hogy a Szov­jetunió nem azonos azzal a talán kát tucatnyi képviselővel, akit a két sza­vazás közölt megrémített. A Szovjet­unió nagyhatalom, amelynek erős szö­vetségesei vannak és amely sohasem engedte meg senkinek, hogy méltósá­gát megsértsék. Hasztalan próbálko­zás a Szovjetunióval a fenyegetések nyelvén beszélni. Monsieur Mendes-France a májusi tárgyalások emlegetésével próbálja magát januárban megmenteni. Aligha van azonban Franciaországban annyi együgyű ember, amennyit a mostani miniszterelnök szeretne. Csupán meg­ismételjük hát egyes naív franciák előtt: ha ratifikáljátok a Wehrmacht újjáterom fáséról szóló egyezményeket, egyszerűen értelmetlenekké válnak a német kérdés megoldásáról szóló rar gyalusok. Az utolsó szavazás egyébként meg­mutatta, hogy kevesen hisznek Mon­sieur Mendes-France nak. amikor a közelgő tárgyalásokat emlegeti. Ap. rócska kis többsége van a parlament­ben, ezt is sebfébon kalapálta össze a Bourbon-pslota folyosóin. A parla­ment falain kívül szembenáll vele a franciák túlnyomó többsége. Mendes France úr alakja egyetlen órára sem takarja el Franciaország arculatát. Hn*?onhét képviselővel végrehajtott elég ügyetlen fogás semmit sem dön­tött el. A- köztársasági tanács még nem ratifikálta az egyezményeket. A francia nép sohasem fogja azokat ratifikálni. (MTI) Moszkva (TASZSZ) 1954 december 20-tól 1955 január 5 ig kereskedelmi tárgyalások folytak Moszkvában a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kereskedelmi kor­mányküldöttsége és a Szovjetunió kereskedelmi minisztériuma között. A tárgyalások eredményeként ja­nuár 5-én kereskedelmi és fizetési egyezmény., jött létre a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége és' 8sp' ispvéleményeK Hajna!3fs«j5ld Kínai látogatásáról > London (MTI) Az angol lapokat behatóan foglal­kozta; ja Hammarskjöld ENSZ főtitkár kínai útja. A konzervatív Scotsman írja vezér­cikkében : A kommunista Kínát nem veszik fel az ENSZ be. a főtitkár mégis szük­ségesnek tartotta a hosszú utazást Newyorkból Pekingbe, hogy Csou En- laj jal tanácskozzék nz amerikai re­pülőkről. Küldetése megerősíti Nehru- nak azt a kijelentését, hogy Kinn ki­zárása az ENSZ-ből és annak a fik­ciónak a fenntartása, mintha Eormoza képviselné az egész országot, ellent mond a való helyzetnek. Ha az igazi tényleges kormány képviselné Kínát az ENSZ brn. közvetlen tárgyalásokat lehetne indítani és nem mulatott volna a világ azon a furcsa látványon, hogy az ENSZ legfőbb tisztviselője kalapoal a kezében járul olyan rend szór képviselője elé, amely rendszert nem tekinti méltónak a nemzetközi elismerésre. C ou Eo-!a: és ^am^ars^jöld mRöbwp'é**? Peking (Uj Kína) Csou En-laj miniszterelnök és külügyminiszter csütörtökön délután helyi idő szerint 3 órakor megbe­szélést tartott Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárral. (MTI) A tionni payment 'anuár 20-án tárgyalja második o vasasban a párizsi szerződése* 5 et Berlin (MTI) Adenauer csütörtökön fogadta a koalíciós pártok vezető képviselőit és megegyezett velük a párizsi szerződé­sek ratifikálására irányuló további parlamenti teendőkben. A bonni par­lament, hu- szerint, január 20 án tár­gyalja második olvasásban a párizsi szerződéseket, míg a harmadik olva­sásra február első napjaiban kerül sor. Adenauer a csütörtöki találkozón, amely a bonni Schaumburg-palotábfn ment végbe, az időszerű bel- és kül­politikai l;érdé«3ket is megvitatta a koalíciós pártok vezetőivel. ítélet a „Fekete farfcss" nevű ffi'foFfjaté szervezet bünperében Varsó (PAP) A gliwicei katonai törvényszék a „Fekete farkas“ felforgató szervezet tagjai ellen indított bünper második napján folytatta a tanúkihallgatáso­kat, A tanuk kihallgatása után az ügyész mondta el vádbeszédétj A védőügyvédek beszédei és a vád­lottak utolsó szó jogán elmondott fel­szólalásai után a katonai törvényszék kihirdette az ítéletet. Manfred Luciát 15 évi, Antoni Buchtát 14 évi, Wal- demár Gorzawekit 13 évi, León Szeza- kalát 13 évi, Jozef Zicnteket 12 évi, Robert Lampkát. 8 évi, Emst Rózokot 10 évi börtönbüntetésre ítélték. (MTI) a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság között. Egyidejűleg aláírták a két ország közötti 1955. évi árucse­reforgalomról szóló jegyzőkönyvet. A szóban forgó egyezményt szovjet részről I. G. Kabanov külkereske de hm miniszter, jugoszláv részről Mijalko Todorovics, a jugoszláv szö­vetségi végrehajtó tanács tagja, a jugoszláv kereskedelmi kormánykül­döttség vezetője írta alá. (MTI) Párizs (TASZSZ). Amikor 3 francia nemzetgyűlcsoen a párizsi egyezmények ratifikálási vitája folyt, Mendes-France többek között azzal az érvvel -próbálta »e- csendesíteni a képviselők többségé­nek jogos aggodalmát, hogy a Nyu- gatcurópai Unión belül létrehozzák az úgynevezett európai fegyverke­zési poolt. Mendes-France azt han­goztatta, hogy ez a szervezet Nyu­gat-Németország fegyverkezésének „hathatós ellenőrzési eszköze“ lesz. Arra hivatkozott, hogy Anglia és az Egyesült Államok is támogatja ezt a gondolatot. Alig fejeződtek be azonban a parlamenti viták, amikor a párizsi sajtó máris riadót Hivatott amiatt, hogy sem Anglia, sem a Benelux- országok nem óhajtanak csatlakozni az európai fegyverkezési poolhoz. A lapok szerint az Egyesült Államok kormánya sem akarja túlságosan megkötni magát valamennyire 1s határozott kötelezettség-vállalások­kal a tervezett „pool“ vonatkozásá­ban, amelynek — Mendes-France kijelentése szerint — a fegyverek gyártásával és elosztásával kellene foglalkoznia. Egyes párizsi lapok A fiatalok szeretnek szórakozni, sze­retik <í mulatságokat, bálokat, vidám összejöveteleket. Ezt az igényi akarja kielégíteni a borsodmegyei 1J1SZ- bir.ottság az ezév február 5-én meg­rendezendő farsangi karnevállal is. Sok fiatat fülének a karnevál új szó. Talán hallott már róla, de nem voll módja résztvenni ilyen mulatsá­gon, pú vei ifjúsági rendezvényeink között nem igen volt olyan farsangi bál, ami emlékezetes, érdekes, valóban farsangi karnevál lett volna. A kar­neválon a Kossuih-szálló összes ter­mei. a mulatni vágyó fiatalok Rendel­kezésére állnak. 3000 fiatal fog ezen a bálon szórakozni, vidéki cs városi fiatalok közösen. Milyen érdekességet ígér a farsangi esti Elsősorban a résztvevők soha nem láiott díszletekben gyönyörköd­hetnek. Minden helyiség ünnepi, far­sangi díszbe öltözik ezen az estén. Két cigányzenekar és három jobbnál jobb iúnezenekar fogja kielégíteni a táncolni vágyók igényeit. A Fehér- terem díszletei közül említésre mél'ó a mézcskalácssziv, ahonnét a sziv- poslát továbbitják, a liirdctöoszlop, hol rikkancsok árusítják majd a far­sangi karneválhoz szükséges kelléke­ket, az álarcot, sapkát, konfettit, szer­pentint, hólabdát. A legszembetűnőbb részen azt a színpadot állítják fel, melyen Déryné először fellépett a Kossuth udvarán. Ezen est folya­mán a Déryné Színház tagjai adnak műsort. A Fehér-terem erkélyes ré­szén a négy évszakot elevenítik meg. A presszó helyiségében Hófehérke és Vj hét törpe rendezkedik be. A Lőcsci- teremben Rózsa Sándor üt tanyát. A Kossuth-mozi helyisége lesz a főtánc- tercm. Itt is farsangi karneválhoz illő díszletek teszik hangulatossá a termet. Ugyancsak sok érdekességet ígér a népbüffé, a .Jereván", a II- osztályú étterem helyisége. A rend felett Csínom Palkó 30 huszáriával őrködik. A második érdekesség a műsor lesz. Este 7 órakor kezdődik a bál, fél S órakor a Mókamester bejelentésére a főterembe bevonul Karnevál herceg udvarával együtt. Elöl bohóccsoport nyugtalansággal jegyzik meg, hogy Anglia és az > Egyesült Államok igyekszik Franciaországot belekény­szeríteni ebbe a poolba, ugyanakkor megpróbálnak saját maguk számára teljes cselekvési szabadságot bizto­sítani Párizsban jelenleg az a vélemény' uralkodik, hogy az érdekelt orszá­goknak az európai fegyverkezés it pool létrehozásával foglalkozó és at január i7-re tervezett értekezletet: Anglia és a Benelux-állarnok eluta­sító álláspontja miatt elhalasztják. Párizsban megjegyzik egyébként, hogy így a nyugat-európai unióban résztvevő hét ország helyett az euró­pai fegyveitkezési pool-ban csupán Franciaország, ' Nyugat-Németország és Olaszország kerülhet bele. A Combat szerdai számában ezzt 1’. kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a. Pentagon már most legfőképen a. jövendőbeli nyugat-német hadsereg­re építi számításait, amely „az at­lanti tömb rendelkezésére álló leg­főbb szárazföldi erő lesz“. Ezért nem óhajt az Egyesült Államok semmifé­le „ellenőrzést“ Nyugat-Némeíűr- szág fegyverkezése fölött (MTI) halad, utána Karnevál hercege a her­cegnővel cs az apródokkal. Mescaki- kok vonulnak fel, többek között Jan­csi és Juliska, János vitéz Jluskával- Hamupipőke a királyfival, Rigolet tó Gildával, Rómeó és Júlia. Az Udvar bevonulását az udvari bolond zárjai be. A hercegi pár megnyitja a Tán­cot, ezután kezdődik az igazi farsangi- álarcos bút. Minden résztvevőnek jelmezt és ál­arcot kell viselnie. 11 órakor a Déryné Színház művészei lépnek fel, majd is­mét tánc következik. 12 órakor jel­mezverseny, a jelmezesek felvonulnak Karnevál hercege előtt; díjkiosztás, majd éjfél utáns lehullik ag álarc, utána tánc, ismerkedés. Még sok ér­dekességet tartogat a műsor a jelen­lévők részére, de ezeket nem árul­juk el. Kik vehetnek részt a karneválon, kiket ér az a megtiszteltetés, hogy ilyen érdekes estén részi vehessenek! < A termelésben, tanulásban, a munká­ban élenjáró fiatalok vehetnek részt., a karneválon. Nemcsak a jó termelő­munkát vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy melyik fiatal mit tett az ifjúságért, az ifjúsági szövetség ere­jének tömegbefolyásának növeléséért? Reszt vehetnek a jó DISZ alapszerve­zeti vezetők, DISZ-tagok, propagan­distái;, a Pclőfi-iskolák hallgatói, de résztvehetnek. olyan DISZ-en kívüli fiatalok is, kik jó munkájukkal növel, lék a magyar ifjúság megbecsülését, Résztvehetnek jó kullúrmunkások is, sportolók,is. A fiatalok résztvélelét a karneválon az a DISZ alapszervezel cs DlSZ-bizotlság dönti el, melyhez tartoznak, melynek hatáskörében dol­goznak. A fiatalok igényeljék a je­gyeket a karneválra a DÍSZ-szervezc- tckiől. Ha megkapták a jegyeket, azonnal kezdjenek hozzá a jelmezek készítéséhez, a karneválra való felké­szüléshez. Jó előkészületeikkel bizto­sítsák az ifjúsági karnevál sikerét. Minden DISZ-cs és DISZ-en kívüli dolgozzon úgy, hogy kiérdemeljen egy meghívót a karneválra. Szovjet-jjisfossláv kereskedelmi egyezniínyt k ütöttek FIATALOK KAFNFVALJA. £>• "SV*» JULIUS F U C 1 K : ÜZEN IT AZ ÉLŐIKNEK XX. Néhány nappal később ugyanennél a falnál áll Milos Krásny, a forra­dalom bátor katonája, kit már múlt év októberében tartóztattak le, de sem kínzással, sem magán zárkával megtörni nem tudtak. Félig elfor­dulva a faitól, nyugodtan magyaráz valamit a mögötte álló börlönőrnek. Meglát, fejével búcsút int, elmosó lyodik o úgy folytatja: — Ez magukon már semmit sem segít. Még sokan elesnek közülünk, de a veszlesek maguk lesznek... Kgy délben ismét lent állunk a Petscliek palotában és ebédre vá­rónk. Behozzák Eli árt. Hóna alatt njságok. mosolyogva mutat, rájuk, épp most olvasta, hogy összeköttetés­ben állt a merénylőkkel. — Ostoba fecsegést — mondja kur tán és enni kezd. Még este is vidáman beszél erről, mikor a többiekkel együtt visszatér a Pankráeba. Egy óra múlva ki­viszik a zárkából és Robylisyba hur­colják.' A hullahegyck egyre magasodnak. Már nem százakra, de ezrekre nő a kivégzettek száma. A friss vér szaga izgatja a bestiák orrát. .Szol­gálatot teljesítenek“ késő éjszakáig, „szolgálatot teljesítenek“ vasárnap is. Most mind SS-uniformisban feszít, hisz ünnepet ülnek, az ő ünnepüket, a mészárlás ünnepét. Munkásokat, tanítókat, földműveseket, írókat, hi­vatalnokokat küldenek a halálba: férfiakat, nőket, gyermekeket gyil­kolnak ic; egész családokat irtanak ki, egész falvakat döntenek romba és perzselnek fel. A golyóhalál dög- vészként járja be az országot és nem válogat. E3 mit tesz az ember ebben az iszonyatban? El. Ez hihetetlen. Pedig él, eszik, al­szik, szeret, dolgozik és ezer olyan dologra gondol, ami semmi összefüg­gésben sincs a halállal. A szörnyű súly, amely ránehezedik, szinte el­viselhetetlen, de hordja, még a feje eem hajlik meg, nem roskad össze alatta. A statárium kellős közepén a rendőrbiztos egyszer elvitt Branikba. Gyönyörű június volt, hars és kései akaevirág illata töltötte meg a leve­gőt. Vasárnap este volt. A kirándu lúf ból hazatérő emberek rohanó árja elöntötte a villamos végállomásához vivő országutat. Hangosak voltak, vidámak, kellemesen fáradtak, át­itatva nappal, vízzel, kedvesük csók­jával — a halálnak, a szüntelenül körülöttük ólálkodó s rájuk is lesel kedő halálnak nyoma sem látszott arcukon. Nyüzsögtek, vígan, voltak, ugráltak, kedvesen, mint a nyulaos- kák. Mint a nyulacskák! Nyúlj kő zéjük s válassz ki egy kedvedre valót — rögtön a sarokba húzódnak, do egy pillanat múlva már megint to-. vább nyüzsögnek gondjaikkal, örö­meikkel, egész életkedvükkel. A fogház elzárt világából hirtelen kerültem ebbe u sodró áradatba s kezdetben bizony lehangolt a derűs boldogság látványa. Ok nélkül, minden ok nélkül. Az élet volt az, amit itt láttam: az, ahonnét jöttem és ez itt. együtt jelenti a való életet, a kettő együtt az élet. a szörnyű nyomás alatt is elpusztíthatatlan élet. az egyben megölt, százakban pedig fejlődő élet, mely erősebb a halálnál. Ez hangol jón le valakit? Különben is — talán mi. a tömlő cök mélyén, mi, akiket közvetlenül sújtanak a szörnyűségek, mi falán más fából vagyunk faragva? Volt úgy, hogy rondőrautobuszon vittek kihallgatásra: az őrszemélyzet itt békésen viselkedett. Az ablakon át kinéztem az utcára, néztem a ki­rakatokat, a virágárusbódékat, a járókelők tömkelegét és a nőket. Ha kilenc olyat látok, akinek szép lába van. mondtam magamban egyszer, akkor ma még nem végeznek ki. Es számláltam, né*ztem, összehasonlít- gattam a lábakat, vizsgáltam vona­lukat, az egyiknél megállapítottam, hogy kifogástalan. a másikról ennek az ellenkezőjét, olyan szenvedélyes elfogultsággal, mintha nem is az éle­tem függne tőle, hanem valami egé­szen más lenne a tét. Rendszerint későn tértem vissza a zárkába, Pesck apó ilyenkor már nyugtalankodva tette fel magának a kérdést: visszatér-e egyáltalán? Ha végre megérkeztem, megölelt, röviden elmondta, ml újság, kik estek áldozatul tegnap Kobylisyban, azután éhesen nekiestünk az undo­rító szárított főzeléknek, vidám da­lokat énekeltünk, vagy nekidühödve kockáztunk, s ez az együgyű játék teljesen lekötött minket. Es mindez az esti órákban történt, amikor min­den pillanatban kinyílhatott zár­kánk ajtaja, hogy egyikünk számúra felharsanjon a halál üzenete: — Te, vagy az a másik, lefelé! Mindent magaddal hozni! Ugrás! Akkor nem hívtak bennünket. Át­éltük a rémségek idejét. Ha ma visszagondolok erre, csodálkozom magamon. Milyen furcsa teremtmény ie az ember! Az elviselhetetlent is elviseli! Persze, valahol biztosan mély nyo. thokat hagyott bennünk ez az idő. Talán agyunkban fekszik, elrejtve, mint valami filmtekercs, s egyszer majd, igazi életünk egy napján, ha ugyan megérjük azt a napot, az égé. szét lepergetjük. De az is lehet, hogy úgy látjuk majd ezt az időt, mint valami nagy temetőt, valami óriási zöld kertet, amelybe drága magva­kat vetettek. Drága, drága magvakat, amelyek ki fognak kelni. (Folytattuk) * . RORSODMEGYEI DÍSZ-BIZOTTSÁG Közüli hóielentés a psuiár 6-i esti hegeiről A 34-es számú miskolc—sátoralja­újhelyi főközlekedési út neheze« járható. A 4 es számú budapest-püs- pökladány-ungvári főközlekedési út Nyíregyháza és Záhony között jár­hatatlan. A 47-es számú nyíregyhá­za-beregszászi főközlekedési út Vá- sárosnamény és Beregsurány között járhatatlan. A 353. számú nyiregy- háza-kisvárdai főközlekedési út Kis- várdáig járhatatlan. A 471-es számú debrecen-vásárosnaményi főközleke­dési út Hajdú megye határától Nyír­bátorig nehezen járható, innen Vá- sárosnaményig járhatatlan. A 472-es számú kisvárda-vásárosnaményi fő­közlekedési út Szabolcsbáka és Gem- zse között járhatatlan. A 473-as szá­mú Nyíregyháza—Nagykároly közöt­ti főközlekedési út Nyíregyháza és Nagykáiló között járhatatlan. A 474. számú mátészalka-szatmárnémeti fő- közlekedési út végig nehezen járható. A 475. számú mátészalka tiszaujlakx főközlekedési út végig nehezen jár­ható. (MTI) A \

Next

/
Oldalképek
Tartalom