Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-28 / 306. szám

Kedd, 1954. december 28. ESZAKMAGYAKOKSZAG o \ Ollkjcumj, nwgjj-ejgjijjzh----——~ AZ ÓZDI FIATALOK OKTATÁSÁRÓL Érdeklődő arcú fiatalok ülnek az asztal körül, csillogó szemmel figyelik az előadó beszédét, aki a fali térképen mutatja a 4G-as magyar sereg útját... Aztán könyvet vesz kezébe S abból olvas, vagy inkább sza­val ..; Kezdődik a beszélgetés. Értelmesen lelkesen be­szélnek a gyerekek, látszik, ismerik az anyagot... Fo­lyik az élénk vita, s a kazánok hangja szolgáltatja hoz­zá a kisérő zenét... Valahogy így képzeltem az ózdi Petőfi iskolák­ról szóló tudósításom kezdetét. Sajnos nem lehet, mert a valóság egészen más. Szerdán az Ózdi Kohászati Üzemeknél öt DISZ-is- kolának kellett volna foglalkozást tartania. Ebből né­gyet meglátogattunk. A kohó kazánházából — ahol ál­lítólag az egyik legjobb Petofi-iskola működik — a hallgatók megszöktek a hátsó ajtón. Csak az előadó és egy „árva” DISZ-tag várakozott a kezdésre. Az érc­tömörítőben érkezésünkkor (félórával a meghirdetett kezdés után) hasonlóan az előbbihez, egy hallgató és az előadó várakozott. Későbben öten összegyűltek. A dur- vahengerdében se híre, se hamva nem volt a DISZ- fiataloknak és a politikai iskolának. A generátorüzem­ben végre találtunk egy működő Petőfi iskolát. Hat fia­tal gyűlt itt össze — négy fiú, két lány —, a többiek, mint mondják, szabadságra mentek. A foglalkozást Uthy Károly, fiatal mérnök vezette, illetőleg ő tartott előadást. Vázlata nem volt, szemmelláthatóan — és mint maga is kijelentette — nem készült fel. Későn értesítették és pártszemináriu­mot is vezet, nincs ideje. Az előadás e. pártról szólt, de szavai nem jutottak el a fiatalok szívéhez, mert úgy beszélt, mintha nem fiatal, hanem felnőtt hallgatóság ülne az asztal kprül. Megkérdezték az egyik fiatalt, miért nem jegyzetel? — Még nem ebédeltem és na­gyon éhes vagyok — mentegette magát. Az előadás nyilván nem kötötte le a figyelmét. Vége lett a foglalkozásnak. Megkérdeztem a fiata­lokat, mit vártak a Petőfi iskolától? — Azt, amit az általános iskolában, az ipari tanuló­iskolában, meg az eddigi DISZ-oktatápban -hallottunk — jegyzi meg az egyik. — Tehát semmi újat? — Kát... nem sokat — vonja vállát a fiú. Az üzemben az oktatási évad kezdetén ,elbe­szélgető bizottságokat'* alakítottak, amelyek a fiatalo­kat meggyőzték arról, hogy kötelességük Petőfi isko­lára beiratkozniuk és oda rendszeresen eljárniuk. Azt azonban nem magyarázták meg, hogy a Petőfi iskola minőségileg különbözik az eddigi oktatási formáktól, hogy érdekesebb, fiatalosabb lesz, a fiatalok húsba- vérbe vágó problémáiról fog szólni és 9 foglalkozások végén társasjáték és szórakozás is lesz, amit a fiatalok szeretnek. Most erről a gyakorlatban kellene meg- győzniök a fiatalokat. Ez azonban — mint a négy pél­da bizonyítja — nem történik meg. Nem lehet nz ózdi DISZ-oktatás problémáját más idetartozó kérdések megoldása nélkül megoldani! Megegyezett erről a véleménye a DISZ-bizotíság ágit. prop. titkárának, a DISZ-bizottsdgon megforduló alapszervezeti DISZ-vezetőségi tagoknak, meg annak a néhány fiatalnak is. akikkel a Fetőfi iskolán találkoz­tunk. A DISZ tevékenysége Ózdon a termelési agitá- cióban, meg a politikai Iskolákra való szervezésben merül ki. A fiatalok elmondták, mit várnak a DTSZ- től: legyen klubhelyiségük, ahol ping-pong és billiárd- aszt.nl áll, játékok, lemezjátszó és rádió, folyóiratok várják őket. Tegyenek érdekes klubnapjaik jó műsor­ral, amelyeken közös játékokat rendeznek, legyen könyvtáruk és filmvetítőjük, legyenek kirándulásaik és szombaton műsoros táncesbíik. Igen, ha. majd nemcsak jobb termelést, meg sze­mináriumi látogatást követelünk tőlük, ha majd mi is adunk nekik valamit, akkor majd jönnek a fiatalok maguktól is a Petőfi iskolára. Ez azonban magában nem. biztosítja a jő oktatási, munkát. Véglegesíteni kell az előadókat, nem szabad őket cserélgetni. Biztosítani kell a megfelelő helyisége­ket, a megfelelő propagandaanyagellátást. És minde­nekelőtt a. propaganda-szeminárium magas színvonalát, Ehhez pedig hozzá kell járulnia a DISZ szervezeti élet megjavításának. A párt- és DTSZ-bizottság látja eze­ket 0 problémákat, most már csak az van hátra, hogy cselekedjen is. s. L. TiJ^TilMOlR A szikszói iejbegyüjtöbe reggelen- kint tejeskonnúkkal teleiakott autó érkezik. A sok-sok faunából mint fe­hér folyam ömlik a tej — naponta 1200 liter, nem jelentéktelen mennyi­ség. Ezt az ongai állami gazdaság szállítja. Meglátogattuk a fontos tejgazdasá­got. Több kisebb-nagyobb istállója ■oan a gazdaság tehenészetének■ A legnagyobban 76 tehén és 13 kisborjú ropogtatja a szénát. A gondozók seré­nyen mozognak, nagy villákkal trá­gyát, vagy szalmát cipelnek. Rend, tisztaság van itt mindenütt, Czcrmann József, az állattenyésztés vezetője két évvel ezelölt kerüli ide. Akkor még csak 10 tehén állt az is­tállóban. Azóta az állami gazdaság az állományát 240-re növelte. A tétlenek jó „kondícióban“ vannak, tiszták és legnagyobb részük jó tejelő. Hogyan érte el az állami gazdaság ezt az eredményt? Hogyan fejlődőit idáig, hogy naponta 1.200 liter tejet ad a megye lakosságának. Ezt legjobban Czermann elv társ mondhatja el. — Először a takarmányozásról sze­retnék beszélni, — mondja. — Takar­mányunk biztosítva van, teheneink jó lóhere-szénát, silótatíarmányt és ta­karmányrépát kapnak. Alaptakar­mánynak az életfenntartáshoz és 7 li­ter tejhez szükséges takarmányt szá­mítunk. Egy tehén napi eledele 20 kiló silóból, 10 kiló takarmányrépából, 1 kiló takarmányszalmából és 5 kiló lóhere-szénából áll. A jól tejelő és az elles előtt álló tehenek pótabrakot is kapnak. A friss fejőstehén két hétig serkentő abrakot is kap. egészen ad­dig, míg teje emelkedik. A takar­mányt 56 órával előbb készítik el. Pá­coljuk, hogy a tehén a megállapított só- és mészmennyiséget is megkapja. Az itatás elég nehézkes. Bent az istállóban itatni nem lehet. A tehene­ket ki kell hajtani a vályúhoz. Igaz, ez a probléma jövőre már megoldó­dik, mert addig felépül az új istálló, ahol önitatóberendezés lesz. A jó lejeiéihez a napi l—5 órai já­ratás is hozzátartozik. Ez biztosítja az állatok vérkeringését, az egészsé­ges szív- és tüdőműködést Egészsége­sek is teheneink. Szinte hihetetlen, de így van: ebben az évben öt tehéntől 15 borjú lett. Ez úgy történt, hogy az öt tehén januárban egy-egy borjút hozott a világra, most novemberben és decem­berben pedig iker-borjúkat ellettek. Nálunk a boci nem szopik az anya­tekén tőgyéből, hanem edényből kapja a kevert tejet. Tíznapos korában kü­lön mesterséges nevelőbe visszük. Az istálló hőmérséklete 8 foknál nem, igen magasabb. A hideg nem árt az állatnak, szokja meg, edződjön. A fontos csak az, hogy a szalma száraz legyen alatta. Sikereinket csak tehenészeink, lelki­ismeretes, jó munkájával tudtuk, el­érni, Fhjüseíni: legnagyobb ré-zc Szatmár- és Ssabolas-megyéböl jött. jií legjobb talán Veress Mihály bri­gadja. í-gy-egy fejőre 10—Js tehén jut. Mindegyik fejős felel az áltatok ellátásáért és tisztaságáért. Itt van például Hajdú János fejős, aki Nyír- tatról, Szalolcs megyéből jöU. ó a legjobb fejősünk. Van olyan tehén, amelytől 20 liternél, is többet fej. A nagy tejhozam titka — ahogy ezt Hajdú elvtárs mondja — a jó gon- dozás és a jó fejes. Az utolsó cseppig kell minden tehenet kifejni. Hajdú János december hó végére a tehenek­nél átlag 22 liter tejhozamot akar Naponkint járom a határt és fá­jó szívvel látom, hogy a ricse- budaliomoki gépállomás dolgozói milyen gondatlanul hagyják szer­teszét a határrészeken a- vetó'gépc- ket, hengereket, boronákat, s más tartozékokat. A cigándi Petőfi ter­melőszövetkezet földjén is például ott eszi a rozsda, veri az eső a ve­tőgépeket, boronákat, a gépállomás vezetősége úgy látszik nem gondol Milyen kedves, jóízű öröme megvál­tozott életünknek, amikor látjuk, hogy szinte máról holnapra születnek új intézmények. Milyen boldogság birtokba venni egy olyan nagyszerű épületet, mint a miskolci rendelőinté­zet, vagy a Bacsó Béla-úti Dobó Ka­tica bölcsőde! S most mégis azokról a szomorú tényekről kell beszélni, amelyek megrontják, bosszúsággá változ­tatják — mondjuk — a Dobó Ka­tica bölcsőde dolgozóinak örömét. Ügy gondoljuk, építő vállalataink dolgozói nagy szeretettel kezdenek minden ház építéséhez és jóleső Srzés tölti el őket, hogy megint gazdago­dott a város két kezük munkájával. Hát inég milyen szeretettel, figyelem met dolgozhatnak olyan épületen, amelyikről tudják, hogy a gyerme­keknek készül! Hogyan ügyelnek a vízvezetékszerelők a p:ciny mosdók elkészítésére, minden szakember a maga munkájára! Igen, ez természetes, magától érte­tődő lenne. De sajnos, nem mindig az történik, ami olyan természttes nek látszik. Ilyenkor feltörnek az em­berben a kérdések: miért végeznek egyesek hanyag munkát? Nézzünk csak szét az új bölcsödé ben. amelyet olyan büszkén ajánlót tunk fel az édesanyáknak. Kezdjük mindjárt a főbejárattal, ami felett fürdőszoba van, s ezért mennye­zete teljesen átázott, időnkint úgy csorog a belépő nyakába a víz mint az eső. Érdemes megtekinteni a kicsik tűr döszobáját is. Két kis Icád van benne, de csak az egyik csapból jön a víz. Innen azonban folyik akár kell, akár elérni. 12 tehenet gondoz, de ebből csak hetet fej, mert a többi borját. Most. hét tehéntől naponta 160 liter tejel kap. Húsz nap alatt * 1.415 forintot keresett. Az onga-i állami gazdaságban dol­gozó fejősök jó eredményének titka: a jó takarmányozás, ápolás, itatás, járatás és lelkiismeretes fejes. Ennek eredménye, hogy naponta sokszáz liter lejjel kerül több a dolgozók asz­talára. arra. hegy a gépeknek nem a ha­tárban van a helyük, hanem fedett gépszínekben, ahol a drága gépe­ket nem teszi tönkre az időjárás. Szívlelje meg a gépállomás veze­tősége ezeket a sorokat és szállítsa be a gépállomásra a szerteszét fek­vő gépeket, javíttassa meg a hibá­kat, hegy a traktoristák tavasszal kifogástalan munkát végezhesse­nek velük. ISKI ANTAL, Cigánd nem. Feleslegesen csurog egész nap a melegvíz, mert nem lőhet elzárni a csapot. Nagyon kínos így a fürösztés, s emiatt nem is nagyon fürdetik a kicsi­ket. Van egy kézmosó is, ahol jó ugyan a csap, de a mosdó alján ugyanolyan erővel ömlik ki a viz, mint a csapból. Hogy milyen sok víz elfolyik feles­legesen ebben a bölcsödében, azt érde­mes lenne lemérni! Ugyanakkor az épület is rongálódik, hiszen teljesen átáznak a falak. A tervező mindenről gondoskodott. Külön most . szárító és vasalóhelyi­ség van. Ki hinné azonban, hogy ma egy ilyen korszerű intézménynél szén­gáztól kell szenvednie a vasalónőnek. Nem azért, mintha nem lenne villany- vasalója a bölcsödének. Vasaló van, csak a konnektorokban nincs áram. Jártak már kint a villanyszerelők nem is qgvszcr, de nem tudják megjavítani a hibát. Hossz a hatalmas új épület egész villamossági berendezése és fel­szerelése. Nem kell bizonyítani, hogy milyen nagy szükségük van kvarckezelésre — különösen télen — a gyermekek nek. Van is kvarclámpa, de alig hogy bekapcsolják, abban a pillanat ban kikapcsol az automata. Lehetne sorolni még a súlyos rau 1 osztásokat, amelyeket a 28/1 számú Építőipari Vállalat elkövetett. Mind ezt azonban még helyre lehet és hely re is kell hozni! Nem rongálódás kö­vetkeztében beállott hanem eredeti hibákról van azó, amelyeket minél hamarabb kötelessége megszüntetni a kivitelező vállalatnak. \ Sürgésen szállíttassa be a batárbái a szerteszét heverü gépeket a ricse—biKiabomeki gépállomás--------------------------------------------­JHiv'óL panmakűdik a mhJzolei H)obé 3Ca Vica -b ölei ődt ? Üzlet — kiszolgálók nélkül Lcningrádban kiszolgálók nélküli, csemege-üzlet nyílt meg. Az üzletet kü­lönleges üvcgpolcokkal látták el. Az előre kiméri árukon az árak fel van­nak tüntetve, a vásárló a polcok mellett elhaladva kiválogatja magának a szükséges árukat és belerakja a kosárba, amelyet a bejárainál adnak- Ezután összeszámolják a vásárolt áru összegét. Az üzlet alkalmazottainak száma mindössze két ellenőrből, egy pénztárosból és egy csomagolóbői áll. Kormány kitüntetések Miskolc felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Miskolc város felszabadulásá­nak 10. évfordulója alkalmából a „Munka érdemrend” kitüntetési adományozta: Bodnár Andrásnak, a miskolci városi pártbizottság első titkárá­nak, Borhándi Jánosnak, a Lenin Kohászati Művek pártbizottság» titkárának, Benyák Bélának, a bor- sodmegyei pártbizottság osztályve­zetőjének, Hajdú Rezsőnek, a mis­kolci városi tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének, Koval Pálnak a borsodmegyei pártbizottság osz­tályvezetőjének, Pattantyús Imré­nek, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem dékánjának. A „Szocialista munkáért érdem­érem” kitüntetést adományozta: Huzsvári Kálmánnak, a RIMÁ- VAG pártbizottság titkárának. Ke­lemen Sámuelnek< a borsodmegyei tanács végrehajtóbizottsága elnök­helyettesének, Gál Istvánnak, a miskolci városi pártbizottság refe­rensének, Szántó Istvánnak, a Lenin Kohászati Művek pártbizott­sága munkatársának, Nyicki Györgynek, a borsodmegyei pártbi­zottság referensének, Urbancsok Mihálynak, a borsodmegyei útfenn­tartó vállalat igazgatójának, Frank Miklósnak, a diósgyőri vendéglátó­ipari vállalat igazgatójának, Nyirő Sándornak, a Miskolc III. kerületi tanács végrehajtóbizottsága elnöké­nek, dr. Földes Józsefnek, a diós­győri kórház igazgatójának. Tóth Lászlónak, a Borsodvidéki Gép­gyár igazgatójának. A „Munka érdemérem” kitünte­tést adományozta: Németh Lászlónak, a miskolci városi DISZ bizottság titkárának, Prokai Istvánnak, a borsodmegyei pártbizottság tagjának. Somlai Fü- löp diósgyőri nyugdíjas üzemveze tőnek, Gállá Jánosnak, az MTH 100. sz. tanintézet dolgozójának. Balázs Dezsőné, a Lenin Kohá­szati Művek gyárrészlegvezetőnek, Lukovszky László festőművésznek. Nagy Károly DIMÁVAG gépgyári dolgozónak, Hajdú Bélának, az „Északmagyarország" című lap munkatársának, Galambos Lajos­nak, a miskolci városi pártbizottság tagjának, id. Árvái Andrásnak, a miskolci IV. kerületi Rákóczi ter­melőszövetkezet tagjának. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke hétfőn délben az Or­szágház épületében nyújtotta át. A kitüntetések átadásakor jelen volt Nagy Dániel, az elnöki tanács elnökhelyettese. Darabos Iván, az elnöki tanács titkára. Földvári Ru­dolf, az MDP borsodmegyei párt- bizottságának első titkára. (MTI) 4 Általános iskolások látagatasa a kazincbarcikai városi tanácsnál Kazincbarcikán az újvárosi iskola VIII. osztályos tanulói a minap al­kotmányórájuk alatt meglátogatták a városi tanácsot, hogy megismerked­jenek a végrehajtóbizottság munká­jával. A vb elnök, Bolyikó József el­vezette őket a különböző osztályok­ra és elmagyarázta azok feladatait. A tanulókat különösen érdekelte az oktatási osztály munkája, amely a legtöbb segítséget adja nekik. Nagy érdeklődéssel nézték a városi TSB képeshíradóját és a kazincbarcikai sport fejlődéséről tanúskodó zászló­kat is. Varga elvtárs, a VTSB elnö­ke a testnevelési munkáról tartott érdekes előadást. A szives útbaigazí­tásokat Tomcsányi Lászlóné, az osz­tály vez^ije köszönte meg. GREFF JENÖNÉ A íarkaslyuki bányász-énekkar és a rudabányai bányász népi zenekar 30 éves jubileuma A napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját a farkas- lyuki bányász-énekkor és a rudabányai bányász népizenekar A FARKASLYUKI 10 tagú férfikar ünnepsége a Himnusszal kezdő­dött. A jóhangú, nagy gyakorlatú énekesek műsorából kivált Blanter bá­nyászdala, amelyet Villimszky Béta karnagy vezényletével nagy hatással adtak elő. Az ünnepségen avatták fel a kórus zászlaját. Villimszky kar­nagy avató beszédében ismertette a kórus múltját és beszélt jövőjéről. Ki­fejtette, milyen fontos szerepe van a kórusnak a szocialista termelés elő­mozdításában, Az énekkar a jövőben még több gondot fordil a magyar népdalokra, Az ünnepi műsort színesebbé tették a perecest színjátszók, a pere­cest bányász-zenekar és a farkaslyuki tánccsoport műsorszámai. A farkas- lyukiak most azt tervezik, hogy ők is szerveznek zenekart, az énekkart pedig vegyeskarrá bővítik. , RUDABANYA bányász népizenekara országosan is jő hírnek örvend, Karnagya, Matányi József nemcsak jól vezeti a zenekart, hanem dalokat is komponál részére A jubileumi ünnepségen igen nagy sikere, volt egyik szerzeményének, amelyet egy 50 éves bányász énekelt 0*t volt az Ünnep­ségen a másik ismert rudabányai dalszerző, dr Görgő Tibor is. Mindkét jubiláló csoport ünnepségén képviseli ette magát a Bányász Szakszervezeti Központ is és sok ajándékkal fejezte ki elismerését a bá­nyász kultúráiét régi harcosainak, ERüfLYI L 4SZLONE Sikkasztó sépálíonfási dolgozókat •vet# őrseibe a pendopsp«* Rab József 29 éves gépállomási brigádvezető. Csábi István 30 éves traktorvezető, ifj. Kecskés János 19 éves gépkezelő, Demeter Árpád 19 éves traktorvezető — jászkarajenői lakosok — munkahelyükön, az abo- nyi gépállomáson Jászkarajenő köz­ségben állomásozó Partizán-brigád- lának üzemanyagából csaknem 5000 forint értéket elsikkasztottak. Az el­sikkasztott üzemanyagból. 230 *íter petróleumot literenként 5 forintért eladták Seres Bélának, a jászkara-1 jenói földművesszövetkezet bollveze- | tőjének, azonkívül egy benzines hor­dót 150 forintért. A petróleumért és a hordóért köpött pénzen Rab és társai osztoztak. Seres pedig a meg­vásárolt petróleumot a földműves­szövetkezet boltjában literenkint hal forintos áron értékesítette. Rab Jó­zsef és társai az üzemanyagokon kí­vül gépalkatrészeket is eltulajdoní­tottak, amivel további tizenkettőezer forintnyi kárt okoztak. Rab Józsefet és társait s rendőrség I őrizetbe vette és átadta az ügyész- I ségnek. (MTI) # l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom