Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-08 / 290. szám

Á tej-panaszok nyomában ORVOSOKRÓL ... a. tíVíoiya ii 290. szám Ára 50 fillér Miskolc. 1954 december 8, szerda A moszkvai értekezlet és a béke védelme V7 éget ért a moszkvai értekezlet. v Bár ez hivatalosan is az európai héke és biztonság szavatolását tűzte ki célul, mégis egyszerűen így beszel­nek róla: „a moszkvai békcértekezlet“. Es ebben a néhány szóban tulajdon­képpen minden benne van. A moszk vai tanácskozás előtti napokban még nem egy helyen vita volt arról, helyea-e összehívni ezt az értekezletet, hiszen nem lesz ott minden európai ország. Betolthet-e eredményes szere­pet ilyen körülmények között? Maga a tanácskozás már választ adott ezekre a kételyekre. A moszkvai érte­kezletet össze nem hívni, nemcsak oktalanság, — hiba lett volna! Egyes kétkedők így gondolkodtak: „A Szovjetunió és néhány más ország nem képesek, hogy egész Európa békéjét felöleljék.“ Következéskép te hát mondjanak le arról az elképze lésükről, hogy biztosítani lehet a bé­kés fejlődést. Az események és főleg a történelmi körülmények alaposan megcáfolják ezeket az állításokat. Mint ismeretes, az első világháború után a Szovjetunió ugyancsak hatal­mas erőfeszítéseket tett a második világháború megakadályozása érdeke­lten. Akkor ez a fáradozása a nemzet­közi imperialista körök ellenállásába ütközött. De a lényeg nem ez volt, hanem elsősorban az, hogy a Szovjet­unió akkor teljesen egyedül védel­mezte a tartós béke ügyét. Harcainak mégis meg volt az eredménye. Egy időre elhárította a háborút a Szovjet­unió határaitól és ezalatt az idő alatt teljesen felkészült védelmi erejével. Az eredmény mindenki előtt ismere­tes. Nos, a kétkedők éppen a történelmi körülményekben beállott hatalmas változásokat nem veszik figyelembe! Ma a 200 milliós Szovjetunió nem el­szigetelt ország. Körülötte kibonta­koztak, élnek és virulnak az európai népi demokráciák. Lengyelország 25 millió, Csehszlovákia 13 millió. Ma­gyarország 10 millió, Románia 16 mil­lió, Bulgária 7 millió. Albánia több, mint egymillió, a Német Demokrati­kus Köztársaság közel 20 millió lakosa szívvel-lélekkei kiáll az ismét veszé­lyeztetett béke megvédése mellett. Ha ehhez még hozzávesszük — és termé­szetesen hozzá kell venni — a lélek- ezámra a világ legnagyobb országá­nak, a Kínai Népköztársaságnak 600 milliós népét, igazán pines okunk (aggályoskodni saját erőinket illetőleg. Tj’z a 900 milliós tábor nemcsak politikai értelemben a legerő­sebb és a legszilárdabb szövetség, amit valaha is a történelem feljegy­zett, hanem gazdasági, kulturális és természetesen katonai szempontból is olyan tényező, amely mellett nem lehet egyszerűen elmenni. Az impe­rialista tábor nem is megy el mellette. Hatalmas, lcbírhatatlan erőnk egyre jobban rettegéssel tölti el az agreaz- szív erőket, Churchill mondotta egy­ikben: „Nekik minden nap, minden óra az életet, nekünk a lassú kín­halált jelenti.“ Persze Churchill sza­vait inkább figyelmeztetésnek szánta, mint őszinte beismerésnek. Es hogy nem maradnak meg a puszta szavak­nál, azt a legjobban bizonyítja az a fáradozásuk, hogy alig 10 évvel a szörnyűséges második világháború után ismét hozzáláttak a német mili­tarizmus feltámasztásához hUhn ala­pokon. Ehhez nyitotta meg az utat a mostanában sokat hangoztatott lon­doni és párisi egyezmény. Nézzük meg mi az egyik és mi a másik? Alig három héttel a Franciaország­ban lezajlott történelmi jelentőségű szavazás után, amelyen elvetették a hírhedt európai védelmi közösség ter­véi, a francia burzsoázia felelőtlen részének nevében Mendes-France mi­niszterelnök aláírta az ú. n. londoni egyezményt. Az egyezmény szerint ^Olaszországot és Nyugat-Németorszá- feo.t felveszik az 1948. évi brüsszeli paktumba, amely most Nyugat-Európa; Tfnió néven magában foglalja Angliát. Franciaországot, a Benelux államokat (Belgium. Luxemburg és Hollandiai. Olaszországot és Nyugat-Németorszá- p.’ot, Elhatározták továbbá Nyugat- Németország felvételét az Atlanti Szövetségbe és a Wehrmacht felá’lí tását. meghatározott kontingensek BZ-erint. Iliig a londoni megállapodások elsősorban az elvi kérdéseket Jutalmazták, az ezt követő párisi értekezleten október 23 ón aláírták I német felfegyverkezés részleteinek t* kidotgozott programját. Ilyenmódon a. londoni és párisi határozatok sza- !>ad utat nyitottak Nyugat-Nómet­ország felfegyverzésének, ami a nyugatnémet militaristák agresszív politikájának megvalósulásához ve­zethet. Ezekkel a határozatokkal Nyu­gat-Németország Európában egy újabb háború veszedelmes tűzfészkévé válik. Dr Konrad Adenauer Nyugat-Német- ország 79 éves kancellárja a párisi egyezménynek kormányfői aláírása után máris sietett kijelenteni: „Csak még egy kis türelem és ismét más­képpen beszélünk a világgal!" Milyen hang ez? Kinek a hangja ez? Ügye milyen ismerős? Nincs még több, mint húsz esztendeje, hogy a hitleri vérgőzös kompánia ugyanilyen szavakkal fenyegette meg a világot és mi lett belőle — egy minden kép­zeletet felülmúló pusztulás. Sajnos hazánk és közte Borsod megye alapo­san kivette részét ebből a vandál rombolásból. Mérhetetlen volt az az anyagi és szellemi megsemmisülés, amely megyénket érte. A második világháború kiagyalói arra számítot­tak, hogy hazánk népe soha nem all talpra. De 1944 fagyos felén és 1945 viruló tavaszán a testvéri szovjet fegyverek nyomán, a kommunisták hívó szavára talpra állt az ország. Mintha csak Petőfi lánglelkű fel­hívása elevenedett volna meg, úgy indult munkára, harcra az ország cs megyénk minden becsületes munkása, parasztja. értelmisége, kispolgára, időse, fiatalja Milyen kép fogadta akkor megyénk lakosait? Sivárság, kopárság, kietlenség, teljes anyagi és erkölcsi züllés. Es megindult az élet. a sebek begyógyultak. Miskolc a régi egyhangú, de szép város, ma ezernyi új pompával virágzik. Szebb és jobb is lett az élet megyénkben, csakúgy mint az egész országban. Megyénk népe most megkérdezi: hát mindez hiába volt? A felépült egye­temünk, új iskoláink, lakóházaink, knlfúrhflzaink Ismét a háború mar­taléka lehet? Egységesen tör K1 a népből a határozott és világos vá’aez: nem és ezerszer nem! Első és legfőbb célunk a - béke megvédése. A londoni és párisi egyezmények újra fel­támasztják a hitleri gépezetet. Ez pedig egyenlő egy újabb háború veszélyével. 1V1 it tehetünk? Meg lehet e akadá-j lyozni az új háború veszélyéi?! Első és legfőbb feladat a teljes egy- j ség. Népünk megbonthatatlan egysége az első záloga a békéért vívott harc győzelmének. A párt és a kormány az új szakasz politikájával megterem, tette az összes feltételeket ehhez az egységhez. A júniusi út nemesek a jobb élet útja. hanem a béke meg­védéséé is! De népünk, közte megyénk népe már kimondta véleményét. No­vember 28-án a tanácsválasztások napján nemcsak a teljes nemzeti egy­séget jelképező Hazafias Népfront jelöltjeire adták szavazatukat, hanem a béke fenntartására és ha kell meg­védésére is! Borsod dolgozó népének nem csekély tapasztalatai vannak a német fasisz­tákról, de — és ez ma különösen je­lentős — a német és a magyar fasisz­táknak sincsenek kisebb tapasztala­taik a borsodi és miskolci dolgozók fasisztaellenes harcáról. Az avas! par­tizán mozgalom, a MÓKÁN Komité, a diósgyőri ellenállási mozgalom bá­tor. rettenthetetlen harcosai sok ke­serves nanot szereztek a fasisztáknak. A borsodi ellenállási mozgalom azt tanúsítja, hogyha kell megvan hozzá az erőnk és a hál őrségünk is, hogy szembeszegüljünk a támadókkal. A történelmi tapasztalatok azonban mu­tatják. hogy az agrosszorok nem ta­nulnak a saját példájukon és főleg nem tudnak belenyugodni a megvál- toztaíliatatlanba, abba. hogy 900 mil­lió ember felszabadult a nemzetközi imperializmus igája alól. Ezért foly- tátják az „erő politikáját“, amely azon a tévhiten alapszik, hogy ezen az úton eljutnak majd az általuk annyira óhajtott világuralmi tervek megvalósításához. Az „erő politikusai“ azonban meg­feledkeznek arról: mi lesz velük, ha még nagyobb erővel találják magukat szemben? Mi nem feledkeztünk meg róla. Akik csak az erő nyelvén érte­nek. beszélünk majd nekik ezen a nyelven. A moszkvai értekezlet erre teljes r* feleletet adott. Kimondotta: még mindig megvan a lehetőség a meg­egyezésre. még nem késő tárgyalni a német kérdés békés rendezéséről D" lerzögezte azt is, mi történik, ha a Vezércikk folytatás» a 2. oldalon. „TILTAKOZOM CSALÁDOM ÉS A MÉS BOLDOGABB JÖVŐ ÉRDEKÉBEN A NÉMET HADSEREG ÚJBÓL! FELTÁMASZTÁSA ELLEN“ Borsod dolgozó népe egyemberként áll ki a moszkvai határozatok mellett A haza iránti hűség, a bátor öntudat, az aggodalom és felelősség- érzet a béke ügyéért nyilatkozik meg megyénk dolgozó népének szavai­ból azokról a tervekről, amelyeket nyugaton szőnek a német militarizmus feltámasztására. A nemzetközi politika legidőszerűbb kérdéseiről van szó mégis mindenkinek személyes mondanivalója, külön szava van a problé­ma tárgyalásánál. A magyar nép évezredes történelme folyamán megismerte a német hódítók veszett étvágyát, a ma élő nemzedék pedig a német fasiszták módszereit tanulta megismerni és meggyűlölni. Így érthető, hogy a leg­fontosabb külpolitikai kérdések egyikéből mindannyiunkat érdeklő ma­9' .... ügy lett. A moszkvai értekezlet, deklarációja — e történelmi töségű nemzetközi okmány — visszhangja megmutatja, hogy ha­zánk, megyénk dolgozó népe érett fővel, felelősségteljesen értékeli az eseményeket. Erőteljesen hallatja hangját: helyesli a moszkvai deklará­ció vegfontolt, nyugodt hangját. A deklaráció alatt a magyar nép kép­viselőiének aláírását egész népünk szava, egységes igenje támasztja al i. SALYI ISTVÁN Kossuth-díjas, — Ennek a nemzedéknek pedig még túlságosan eleven, véres és gyászos emléke van Hitler Németországának barbarizmusáról. — A párisi egyezmény nagy vesze­delmeket magába rejtő törvény De, ikt áthatásának előestéjén nagyon ko­molyan kell venni a hatalmas Szov­jetunióval társult dunavölgyi és kö­zépeurópai nemzetek, a népi demok­ráciák moszkvai közös nyilatkozatát, amely tudtnladja a világnak, hogy e népek elszánt, együttes akarata ki­zárja, hogy mégegyszer e tájak any- nyiszor megpróbált földjeire tiporhas­son a germán csizma. TÓTH ISTVANNÉ a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. — Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai érte­kezleten résztvevő országok közös deklarációt fogadtak el. amelyet a magyar kormányküldöttség is alá­írt, Népünk képviselője ezt az egész nemzet nevében tette. Tudja, hogy hazánk minden fia elítéli Nyugat- Németország remiülanzálását és til. takozik ellene. Elítéljük, mert a né­met imperializmus újjáéledésének, a nemzetközi feszültség kiéleződésé­nek forrását látjuk benne, amely gátja lesz annak, hogy a nemzetközi vitás kérdéseket békés úton, tárgya­lás útján lehessen megoldani. — A magyar nép valóban úgy — amint a deklaráció is kifejti — bé­kében akar élni és baráti kapcso­latot akar minden más néppel: ép­pen ezért síkra száll a béke és az általános biztonság érdekei mellett és mindent meg fog tenni további békés fejlődésének és hazánk bizton­ságának megteremtésére. — A most lezajlott tanácsválasz­tások arról tanúskodnak, hogy az egyszerű magyar emberek milliói szívvel-lélekkei magukévá tették pártunk és kormányunk célkitűzé­seit, Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy megijedünk az ..erő politikája tót“. A moszkvai konferencia meg­mutatta, hogy mi erősek vagyunk és azért fogtunk most össze hogy még erősebbek legyünk. A Hazafias Nép frontnak most az a feladata, hogy még erősebbé kovácsolja, — kialakítva szilárdan minden ember leikében azt a tudatot —, hogy saját boldogulása, nak és népünk felemelkedésének útja egy és ugyanazon út és hogy szoro­san összefogva a magunk igazába vetett hittel, minden akadállyal biz. fosán szombeszállunk. MAUSZ PÉTERNÉ, tízgyermekes családanya. — Tíz gyermek édesanyja vagyok, munkával és kiáltó szóval tiltako­zom az amerikai és a nyugat-német imperialisták mesterkedése ellen. Békében akarom gyermekeimet fel­nevelni. Ha visszagondolok a múlt­ra, a háború borzalmaira, ökölbe­szorul a kezem. Nem akarok többé olyan nyomorban élni, mint tíz év­vel ezelőtt. Alig 2—3 hónapos gyer­mekemnek még szaharinos teát is alig tudtam biztosítani, csak a felsza­badulás óta eltelt években ismertem meg az igazi örömöt, az élet szépsé­geit, Nem akarom, hogy ezt az amerikai nagytőkések elvegyék tő­lem. Tíz gyermekem léte és jövője is békét követel. Egyre szépülő szabad hazánkban békében akarok élni. Sokszázezrekkel együtt kiáltom én is: nem akarom mégegyszer a bom­bázás szörnyűségeit átélni. Tiltakozom családom s a még bol­dogabb jövő érdekében a német had­sereg újbóli feltámasztása ellen, s egyben ígéretet teszek: mindent el­követek családommal együtt a béke megvédéséért. NADHAZY BERTALAN református esperes. — A jövendő mindig titokzatos. Nem látta a holnapját se Nabukodo- nozor, a régi babyloniaiak kevóly ura, se Attila- se Napoleon császár... — De mi magyarok, látunk a jövő be ... Mi tudjuk, hogy ha a némete kot fegyverbe öltöztetné a kapitalista politika és ismét lehetőséget kapna rá; hamarosan régi szokásához térne vissza és felénk, — magyarok felé sandítana. — Az aggodalom, amelyet esztendők óta érzünk a német militarizmus újjáélesztése miatt, alapos, jogos. A magyar történelem elmúlt évszázadai arról beszélnek, hogy a fenyegető erők minden feltámasztása elsőnek hazánk szabadságát veszélyeztetik. Mi békét akarunk s éppen ezért el va­gyunk szánva arra, hogy minden erőnkkel szembeszálljunk a német agresszió felélesztésével, amely hé kőnket elsősorban fenyegeti A moszkvai értekezlet határozatai világosan megmutatják az emberiség­nek, hogy van mód a béke megvédé­sére, van mód a különböző társadalmi rendszerű államok megegyezésére és békés együttélésére. Van út a nem­zetközi feszültség csökkentése relé — ez az fit pedig annak az európai kol iektív biztonsági rendszernek a meg­teremtése, amelyet a Szovjetunió ja­vasolt. Az összefogás a Szovjetunió és a többi békeszerető nép együttes ereje elgondolkoztatja majd a háborús tér vezgetöket. az új Wehrmacht felállí­tásán tevékenykedő nyugati politiku sokat és katonákat. — Mi magyarok egybeforrunk sze- retetben és egyetértésben hazánkban, de egyek leszünk, a kapitalisták által felfegyverzett németek éber figyelésé­ben is mindazokkal a népekkel, ame­lyek békében akarnak élni, dolgozni Dr. DIENES ISTVÁN, az ügyvédi munkaközösség tagja. — A magyar nép nemcsak vigyázó szemmel, de elszánt tekintettel nézi a német fegyverkezés előkészítését, a germán hódítási törekvés, terjeszke dés és uralomvágy ennek a nemzet­nek 1000 esztendős veszedelme. Több mint tíz évszázad során a magyarság­nak kimondhatatlan szenvedésből, ten­gernyi véráldozatból kellett megtanul­nia, hogy semmi jót, — csak könnyet, vért, megaláztatást és kifosztoftságot várhat a német hatalomtól. — Annyi történelmi -ismétlődésből jói megtanulhattuk, hogy a gyűlölkö dés. elvakultság és irgalmetlanság szelleme hányszor tört be hozzánk nyugat felől. 1849 után az új idők elérkeztéig egy történelemellenes go­nosz agitáció sem tudta elfeledtet-ni ezzel a néppel a vérévé vált es csont­jaiban élő ösztönévé lett vigyázá.st a német hatalmaskodással szemben. — Mohácsig is sok véres viaskodása volt nemzetünknek a sokszor reánk törő németséggel, azóta pedig lanKa- datlan küzdelem volt eleink élete ezzel a veszedelmes hatalommal szem ben. Zrínyi Miklós. Boeskay, Bethlen, TI. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos harcainak példája elégséges útmuta­tás volt örök időkre ennek a népnek arra, mit várhat, mire számíthat egy támadó szellemű és szándékú fegyve rés német impériumtóL megyei tanácstag. — Mi dolgozó asszonyok, örömmel támogatjuk a moszkvai értekezlet határozatait, hiszen ha valaki szen­vedett, a második világháborúban, ha valaki átélte, hogy férjét, gyerme­két veszti el, mi vők szenvedtük, s minden megpróbáltatáson keresztül­mentünk. A legnagyobb borzalmakat éllük át. Ezt nem akarjuk többé. Éppen ezért teljes összeforrottságban minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió által vezette béketábor harcát s felemeljük tiltakozó szarun, kát a német militarizmus európai tűzfészkének felállítása ellen. — Az VSA vezető körei a mi bé­két, szabad életünket akarják tönk­retenni azzal, hogy egyie jobban ké­szülnek egy újabb világháború ki- robbantására. Cselszövéseiket azon­ban a békére vágyó emberek milliói leleplezik, s terveik nem fognak sikerülni. Mi magyar asszonyok, anyák november 28-án pártunk és kormányunk politikájára, a júniusi , útra szavaztunk■ Szavazatunkkal megerősíteniük dolgozó népünk ha­talmát s elősegítettük a ragyogó célkitűzések megvalósítását. Békéi akarunk s azt ha kell, minden áldo­zat árán meg is teremtjük! JUHASZ LAJOS alosztályvezető, vasutpoliti kai osztály. Népünknek • létkérdése a béke megvédése: ezért szívvel-lélekkei helyesli, a moszkvai értekezlet de­klarációját. a béke védelmének ezt a inesszehangzó és határozottszavú dokumentumát. Büszke arra, hogy ott szerepel a deklaráció aláírói kö­zött. Uj bizonyság ez amellett, hogy népünk az emberi haladás élcsapa­tában menetel, s ismeri felelőssé­gét a maga sorsa és az emberiség jövője iránt. IVli a szocializmust a jobb. az emberibb, a szabad életet építjük s tegyük hozzá: azokon a romokon, abban a nyomorban kezdtük meg ezt az építő munkát, amelyet a német militarizmus és magyar zsoldosai hagytak ránk örökségül. Nálunk senki előtt nem kell hosz- szan bizonygatni: mit jelent a né­met elnyomás, a porosz csizma — éppen elég, ha mindenki tíz évet visszalapoz emlékezetében. Még a gondolatától is megborzad a becsü­letes ember, a könny, a vér, a pusztulás emlékei még nagyon is élők, a sebek még nagyon frissek ahhoz, hogy el lehetne felejteni őket. Nincs magyar család, amely­nek ne lett volna vesztesége. 6s nincs becsületes magyar, aki ne mondaná: „Ennek soha többé nem szabad megismétlődnie!” Úgy kell dolgoznunk, úgy kell élnünk, hogy minden tettünkkel és minden szavunkkal valóraváltsub ezt a népünk nevében szóló ünne­pélyes fogadalmat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom