Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-19 / 300. szám

ESZAKMAG YAKOKSZAG Vasárnap, 1954. december 19. 9 Békenagygyűlés a DlMÁ VA G - b an (Folytatás az 1. oldalról.) kapitalista, imperialista hatalmak egymásközti viszonya, hogyan függ össze a Wehrmacht újjászervezésé­vel, az új háború előkészítésével? Az imperialisták mindezt látva, egyre jobban rettegnek reménytelen, kilátástalan jövőjükért. Rettegésük közben lázasan kapkodnak a men*ő- 6v után, amit szerintük egy új világ­háború kirobbantása jelent. ök azonban úgy képzelik el az új világháborút, hogy azt idegen, első­sorban nyugat-német ágy úíöltel ék­kel fogják megvívni. Az új világhá­borút kirobbantó terveik végrehaj­tásához ezért van szükségük a náci fasiszta hadsereg újjászervezésére. Emellett persze a háborús hasznot sem vetik meg a halálgyárosok. Azt fém felejtették el, hogy a II. világ­háborúban egy elesett amerikai ka­tonán 75 ezer dollárt és minden más nemzetiségű katonán ezer dollárt kerestek. Az amerikai tőkések hasz­na sohasem volt olyan búsás, mint a II. világháború idején. Az előadás kezdetén c-ak részben adtunk választ arra a kérdésre, mi­ért kell felidézni a náci fasiszta és nyilas hordák pusztításainak emlé­keit. H/'.c! egészítsük ki most oz eddig adott választ. A kapitalisták, imperialisták ismét ellenünk akarják küldeni az embe­riségnek ezt az aljas söpredékét, hogy újból mérhetetlen anyagi ká­rokat okozzanak nekünk és hogy is­mét könyökig tobzódjanak a fasiszta fenevadak a becsületes emberek vé­rében. Az imperialista urak több le­gyet akarnak ütni egy csapásra. Le akarják igázni a felszabadult népe­ket, búsás háborús nyereséggel akar­ják megtömni pénzeszsákjaikat és ki akarnak lábalni növejcvő gazda­sági, politikai válságukból. A borsodi tíof:siosáh egységen kiállása ti gyafcinfoji ferr eVen Nekünk ezért kell a tíz évvel ez­előtti emlékeinkre, szomorú tapasz­talatainkra is gondolva, a leghatáro­zottabb nemet kiáltani az ilyen ter­vekre és készülődésre. Borsod lakossága felháborodottan és határozottan tiltakozik a Wehr­macht újjászervezése, az új világ­háború kirobbantása ellen. Az ózdi bányászok így válaszoltak: ,.Elég volt a háborúból! Egységesen tiltakozunk az ellen, hogy a nyugat­német fasiszta hadseregnek újra fegyvert adjanak a kezébe. Fölhív­juk járásunk valamennyi dolgozóját, hogy tiltakozását ne csak szavak­kal, de egységes kiállással, tervei túlteljesítésével is juttassa ér­vényre. Kázsmárk dolgozói megfogadták: ..Minden erővel támogatjuk a mosz­kvai értekezlet határozatát. Állam- polgári jogainkkal és kötelessé­geinkkel úgy fogunk élni, hogy azok a szocializmus építésének meggyor­sítását, a béke védelmét szolgálják.“ A Miskolc—Tapolcai Kőbánya dol­gozói így fogalmazták meg válaszu­kat: „Nem engedjük meg, hogy a gyilkosok kezébe újra fegyvert ad­janak. Egy szívvel, egyemberként támogatjuk a békéért küzdő népek moszkvai értekezletének határoza­tát Mi a magyarázta ennek a felhá­borodásnak, ennek a határozott til­takozásnak? Megyénk lak.ossága is felismerte a moszkvai értekezlet figyelmezteté­sére, hogy a náci fasiszta hadsere­get minden jóváhagyás nélkül rr.áris szervezik, s Nyugat-Németország egyre több gyárában kezdik meg a fegyverek gyártását. Mi jól megtanultuk ezeréves tör­ténelmünk során, hogy mit jelent a magyar nép számára a germán hó­dítási törekvés és terjeszkedés. Né­pünk a mohácsi tragédia után négy­évszázados kemény harcot vívott a germán törekvések ellen, nemzeti függetlenségéért. Zrinyi Miklós, Thököly, a hajdú vezérek, II. Rákó­czi Ferenc.. Kossuth Lajos harcai óva figyelmeztetnek bennünket érre a veszélyre ma is és éberségre, idő­ben történő felkészülésre köteleznek oennünket. Amikor tehát felháborodottan til­takozunk a Wehrmacht újjászerve­zése ellen és elszánt harcba indu­lunk az új háború kirobbantásávai szemben, akkor népünk történelmé­nek parancsát is teljesítjük. Tiltakozunk és harcolunk a Wehr­macht újjászervezése ellen azért is, mert nem tűrjük 10 éves fejlődé­sünk gazdag eredményeinek le­rombolását. szabad hazánk határa.- nak veszélyeztetését. Számunkra szent és sérthetetlen a diósgyőri nagykohó éppúgy, mint a dolgozó családok otthona; a falusi kultur- házak, iskolák éppúgy, mint a dol­gozó parasztok gyarapodó gazdasága, a magyar emberek élete éppúgy, mint hazánk szabadsága és függet­lensége. Nem tűrjük, hogy mind­ehhez bárki is, akárcsak egy újjal is hozzáérni merészeljen! De nemcsak tiltakozunk, hanem tetteket is követelünk a fenyegető veszély elhárítására, önmagunktól és dolgozó társainktól. önmagunktól és dolgozó társaink­tól elsősorban fegyelmezett és pél­damutató munkát, az állampolgári kötelezettségek példás teljesítését kell követelnünk. Mindezzel nem­csak jogaink érvényesítésének anyagi lehetőségeit teremtjük meg, hanem erősebbé, gazdagabbá, ellen- állóbbá Is tesszük hazánkat. Így nyér újabb célt az állampolgári fegye­lem, a fegyelmezett szorgalmas munka; ez a cpl a haza hűséges szol­gálata, népünk védelmi, gazdasági és erkölcsi erejének fokozása, a jó­lét szakadatlan emelése mellett. Szakadatlanul kell munkálkodni népi, nemzeti egységünk megacélo- zásán is. Nemzeti történelmünk arra tanít bennünket, hogy csak akkor győzött a magyar, amikor egy volt a szív, egy a lélek és a kar, vagyis ha népünk egységesen szállt szembe a belső és külső bitangokkal, népünk ellenségeivel szemben. Népi, nemzeti egységünk alapja a párt júniusi politikája, a béke, a munka, a jólét, a nemzeti független­ség politikája. E célok egységbe fűz­ték már eddig is a munkásokat a dolgozó parasztokkal és a kisembe­rekkel. E célok jegyében kell ezt az összefogást a jövőben acélkeménnyé edzeni. UelreseljüH Kormányunk békepolitikáját Népünk szilárd egysége az az acél­lal, amelyen pozdorjává törik né­pünk minden rendű és rangú ellen­ségének próbálkozása. Az utóbbi időben a belső bitangok, belső ellenségeink nyíltabban, szem- telenebbül uszítanak és tevékenyked­nek a népi demokrácia ellen, mint eddig. Lopnak, csalnak, sikkasztanak, egyes vezetőket nyíltan fenyegetnek, rémhíreket terjesztenek. Ezek a volt grófok, bárók, földbirtokosok, kapi­talisták, nagykereskedők, hivatásos katonatisztek, csendőrök és kulákoic, reménykedve lesik a ‘ Wehrmacht újjáéledését. Legszebb ólmuk telje­sedne, ha ez a fasiszta horda még egyszer hazánkra törne, mert ők eb­ben látják régi hatalmuk visszaszer­zésének most már egyetlen lehetősé­gét. A borsodi dolgozók így válaszol­nak a belső bitangoknak: hátrább ez agarakkal urak! Ha ti követ d*-4-* tok ránk, mi visszadobunk menny- ■ l! a. borsodi dolgozókat e jelen­ró-.-TpV /•h'-i-V'-’őcffrt <Ő<; fii]­ségeink ellen keményebb harcra kö­telezik. Pártunk és kormányunk dolgozó népünkkel együtt méltó választ fog adni e belső bitangoknak, akik meg­kísérlik gyengíteni népünk, nemze­tünk egységét és akiket örömmel tölt el a Wehrmacht újjászervezésének még a puszta gondolata is! A megyei nártaktiva ülés az elmúlt napokban kemény, határozott harcra mozgósí­tott az osztályellenség ellen. A belső és külső ellenség elleni Imre nemcsak egyesek, hanem vala­mennyi dolgozó harcát és helytál­lását követeli. Ellenségeink egész népünk ellenségei, ezért minden dol­gozónak egyesült erővel kell csapást csapásra mérni rájuk, teljes meg­semmisítésükig. Ellenségeink napról-napra egysége­sebb, erősebb néppel fogják szembe­találni magukat, mivel dolgozó né­pünk ma már nemcsak a jólét és a kultúra állandó emelésében egysé­ges, hanem a náci fasiszta hadsereg és a belső bitangok elleni harcban is. Ezért lesz népünk holnap még egységesebb és erősebb, mint ma. Napjainkban kormányunk sem tétlenkedik. Ha kell, a nemzetközi fórumokon hallatja szavát és ha a lehetőségek megértek arra, egyre szorosabbra fűzi kapcsolatainkat minden békeszerető néppel és ország­gal. Mi helyeseljük kormányunk bé- kepolitiká.iát. Törekedjen kormá­nyunk a jövőben is arra, hogy tár­gyalások útján oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket. Kormányunk a jövőben Is küzd­jön teljes erejével az európai kollek­tív biztonsági szerződés megkötéséért, mert csak így biztosíthatjuk Európa békés jövőjét. Helyeseljük, hogy kor­mányunk igyekszik jó viszpnyt, mindkét fél érdekeit szolgáló baráti kapcsolatokat létrehozni minden or­szággal, mely erre hajlandó. A legteljesebb mértékben helyesel­jük kormányunknak azt a törekvé­sét, hogy még erősebbé és eltéphetet- lenebbé tegye szövetségünket a nagy .szovjet néppel, a Kínai Köztársaság­gal és a népi demokratikus orszá­gokkal. 1945. óta a demokratikus tá­bor országai közötti szövetség és ba­rátság volt a népek békeharcának gránit-szilárd talpköve és hazánk felvirágzásának, fejlődésének, nem­zeti függetlenségének alapja. E 900 milliós táborhoz való tartozás ügyünk végső győzelmének záloga. Ezeréves történelmünk során először tarto­zunk egy ilyen hatalmas, legyőzhe­tetlen táborhoz, ezért e tábor hűséges tagjai leszünk a jövőben is. Nekünk, a ma élő embereknek adatott meg, hogy egyre virulóbb, boldogabb életünk győzzön meg ben­nünket a proletár nemzetköziség embereket, népeket, történelmet és világot formáló erejéről. Ezért ne­künk meg kell fogadnunk, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti szövetséghez, melvnek a pro­letár nemzetköziség az alapja, mind­végig hűek leszünk. Elsősorban a Szovjetunióval való szövetségünket és barátságunkat fog­juk erősíteni a jövőben, hiszen any- nyi önzetlen, baráti segítséget, amennyit a szovjet néptől kaptunk, ezeréves történelme során senkitől sem kapott hazánk! A Szovjetunió vezette demokra­tikus tábor erős és legyőzhetetlen. Ezt az összefogást és szövetséget akarja kormányunk a jövőben még erősebbé, legyőzhetetlenebbé tenni a maga szerény hozzajárulásával'és te­vékenységével. Egyetértünk a moszkvai értekezlet azon megállapításával is, hogy a? imperialisták erőpolitikájára na­gyobb erőre, nagyobb katonai erőre támaszkodó Politikával kell vála­szolnunk! Az úi világháború elkerülhető Ezért helyeseljük kormányunknak azt a törekvését, mellyel hazánk védelmi képességét, katonai erejét akarja növelni. Helyeseljük, szükségesnek tartjuk azt is. hogy a Szovjetúnió vezette béketábor egyesítse katonai erejét és szervezze meg egy esetleges im­perialista agresszió gyors és határo­zott visszaverését. Ebből majd érteni fognak a ka­pitalista urak, hiszen ők csak ebből értenek. Előttük csak az erőnek, az ő erejüknél nagyobb erőnek van tisztelete. Előre megmondhatjuk ne­kik, eddig Kínában, Koreában, 'Viet­namban csak ízelítőt kaptak a bé­ketábor katonai erejéből. Magukra vessenek, ha esetleges agressziójuk miatt meg kell ismerkedniük a bé­ketábor egyesített katonai erejé­vel is. A Szovjetúnió vezette béketábor békét akart eddig is, békére törek­szik a jövőben is. Katonai erejének egyesítésével is a béke ügyét szolgálja, a béke ügyéért hoz áldozatot, a két világháború tanulsága is erre köte­lez bennünket. Hitler fasiszta had­seregét meg lehetett volna fékezni, ha Európa népei közösen összefog­tak volna ellene az 1930-as években. Akkor ez a kapitalista nagyhatal­mak fasisztabarát-liberális magatar­tása miatt nem sikerült, de most a moszkvai értekezleten hozott hatá­rozat végrehajtásával sikerülni fog. A Szovjetúnió vezette béketábor egyesített katonai ereje olyan erőt ad bákepolitikánknak, amit legdlább is mérlegelniük kell az imperialis­táknak. Még az őrült is meggondol­ja, hogy megölelje-e a tüzes kályhát. Nos, a kapitalisták is csak úgy haj­landók fontolóra venni békés javas­latainkat, ha meggyőződnek arról, hogy javaslataink mögé nagyobb erőt tudunk felsorakoztatni, mint ők, ha javaslataink semmibevétele egyet jelent számukra a tüzes kályha ölelgetésével. A párizsi egyezmények végrehaj­tása kényszerített bennünket erre a lépésre, mivel figyelmeztető szavain­kat eddig nem szívlelték meg az im­perialista kormányok. A történelem és a népek előtt ezért nekik kell vállalni a felelősséget. A béketábor országainak kormányait, népeik és országaik biztonságáért, valamint az emberiség egyetemes békéjéért ér­zett mélységes felelősség fűtötte, amikor erre a lépésre határozták el magukat. München példája arra kö­telezte őket, hogy a feléledő náci fasiszta hordát ne csak kérésekkel és szerződésekkel, hanem annál na­gyobb erővel is igyekezzenek kor­dában tartani. Végül hadd válaszoljunk egy olyan kérdésre, ami milliók kérdése a moszkvai értekezlet után. A moszkvai értekezlet után váj­jon elkerülhetetlen-e az új világhá­ború? Az új világháború elkerül­hető! Ezeknek az elvtársaknak idéz­nünk kell Sztálin elvtárs bölcs fi­gyelmeztetését: „az új világháború elkerülhetetlen, ha a háborús gyuj- togatóknak sikerül félrevezetni és egymás ellen uszítani a népeket. De a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette.“ Napjainkban is ugyanúgy érvé­nyes ez a figyelmeztetés, mint ak­kor, amikor elhangzott. De nap­jainkban katonai erőink egyesítésé-* vei, a közös védelem megszervezésé­vel is küzdenünk kell a békéért, mi­vel mások a történelmi körülmé­nyek. Feladataink a béke védelmében Mit kell tennünk annak érdeké­ben, hogy a béke fennmaradjon és tartóssá váljon? Mit kell tennünk az új világháború elhárítása érdeké­ben? Először: Napról-napra növelni kell hazánk gazdasági, védelmi erejét, erősíteni kell népünk, nemzetünk egységét. Ez elsősorban példamutató, fegyelmezett munkát, az állampolgá­rt fegyelem megszilárdítását, ezentúl a nemzeti egységet lazítani és né­pünk gazdasági-védelmi erejét gyengí­teni akaró, az új világháborúra spe­kuláló belső bitangok elleni harc fo­kozását követeli tőlünk. Ha mindezt példamutatóan teljesítjük, akkor, de csakis akkor mondhatjuk el, hogy kezünkbe vettük Diósgyőrben, Bor­sodban is a béke megvédésének ügyét és készek vagyunk mindvégig kitartani mellette! Másodszor: Végre kell hajtanunk a moszkvai értekezlet határozatait. Egységes, közös táborba kell tömö­ríteni a békeszerető népeket, azok gazdasági-erkölcsi és katonai erejét, mert csak ez képes gátat * vetni a háborús őrültek terveinél?. A Szovjetúnió vezette béketábor 900 milliós serege mellett így fog el- törniilni a Wehrmacht úi iászervezé­sét {ámogató európai országok 200 milliót alig kitevő összlélekszáma. 900 millióval 200 millió állna szembe így, bár e 200 millióból le kell még számítani a kapitalista gyarmati or­szágokban élő és velünk együtt har­coló dolgozó testvéreinket, a béke­mozgalom katonáit. így mondhatjuk majd joggal, hogy az erőpolitikára mi még nagyobb erőre támaszkodó politikával vála­szolunk Harmadszor: A békevilágmozga- lom fokozottabb támogatásával, ki- szélesítésével meg kell akadályoz­nunk a népek félrevezetését és egy­más ellen úszítását. Az imperialis­ták arról beszélnek, hogy ők a bé­ke védelmére, saját népeik védelmé­re hozzák létre katonai szövetségei­ket és szorgalmazzák a Wehrmacht újjászervezését. Ebből persze any- hyi az igazság, mint Churchillnak a II. világháborúban tett azon kije- v lentéseiből, hogy ő a Szovjetúnió barátja és kész mindenben támo­gatni a szovjet nép harcát a fasiz­mus ellen. Hitler és Mussolini arról hazudoztak a II. világháború előtt, hogy ők a kommunizmus támadása elleni védelemre készülnek és a vé­gén ők támadták meg előbb az őket támogató kapitalista országokat, Ké­sőbb á Szovjetúniót. Ezt azonban a békemozgalomnak kell világossá ten­ni minden becsületes, békeszerető ember számára. Ezt is jelenti számunkra a béke ügyének kézbevétele, a népek kö­zötti baráti kapcsolatok fejlesztése a fegyelmezetten teljesített egyéni kö­telezettségek mellett. Negyedszer: Ha az imperialisták bárhol helyi jellegű fegyveres pro­vokációt követnének el, azt csirájá­ban kési! elfojtanunk a béke-világ- rnozgalom erejére támaszkodva. Koreában és Vietnámban már ki­vertük a háborús gyújtogatok kezé­ből a tűzesóvát és megakadályoztuk a koreai és a vietnámi háborúk vi-* lágháborúvá szélesítését. Ezt kell tennünk a jövőben is! Nem visszahúzódni, ha bárhol is fegyveres agressziót hajtanának vég­re az imperialisták, hanem vissza­vágni nekik mennykővel. így kell megakadályozni a békeszerető né­peknek bármely fegyveres agresszió világháborúvá szélesítését. Hitler is azért kapott vérszemet Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág megszállása után, mert Anglia, Amerika, Franciaország nem volt hajlandó akkor mennykővel vissza­vágni a fasisztáknak. Korea és Viet­nám példái azt bizonyítják, hogy er­re minden lehetőségük megvan a bé­keszerető népeknek. A béke megőrzése és tartóssá téte­le e négy feladat lelkiismeretes el­végzését követeli tehát tőlünk. Ha az imperialisták a békés együttélés helyett mégis az új világháború ki­robbantását választanák, ezzel saját sírjukat ásnák meg, mert ez a kapi­talizmus teljes megsemmisülését vonná maga után. Bizton nézhetünk tehát a jövő éléi Erőink ma is nagyok, legyőzhetetie- nek, s a jövőben méginkább azok lesznek. A diósgyőri munkátok a béke védelmében újabb tettekkel öregbítik hírnevüket A borsodi partizánok tíz évvel ez­előtt félreérthetetlenül megérttették a náci és nyilas fasisztákkal: semmi keresnivalójuk ebben az országban! Értésükre adták akkor, hogy nem al­kusznak velük. A borsodi partizánok között sok volt a diósgyőri munkás. A párt, a kormány, a nemzetközi munkásmozgalom, a béketábor most ismét harcba hívja a diósgyőri mun­kásokat a feléledő náci fasiszta horda ellen, a béke megvédéséért. A párt mélységes meggyőződése, hogy a diósgyőri munkások egyem­berként ragadják kezükbe ismét a borsodi partizánok dicsőséges zászla­ját és egy szivvel, egy akarattal ve szik ki részüket a békéért fo-lyó harc­ból. Pártunk és kormányunk szilárd meggyőződése, hogy ebben a harcDan a dósgyőri munkások éppúgy élen fognak járni, mint tíz évvel ezelőtt a fegyveres harcban, amikor sokkal nehezebb körülmények között kellett harcolniok. A vasgyári munkások 1943-ban or­szágos jeleni őségű béketüntetést szer- veztek, követelve a fasiszta Német-: országnak nyújtott segítség megvona. sát. 1944-ben, amikor a vasgyárat már megszállta a német fasiszta hadsereg, a fasiszták géppuskái között verték ki a gyárból a miskolci nyilas vezé­reket, Kóródit és nemzetáruló bandá­ját. Ezért nem kétséges, hogy ma sok­kal kedvezőbb körülmények között, á napi termelőmunkában éppúgy- mint a béke védelmében, minden diósgyőri munkás újabb tettekkel fogja öregbí­teni a diósgyőriek hírét és becsületét! A beszéd végétért: Néhány percre mély csend borul a nagy terem­re. Nem könnyű felszabadítani az emberi gondolatokat a régi, a tíz év­vel ezelőtti borzalmas emlékek hatása alól. Az emberek nem feled­nek. Az emlékek képében felködlik a háború hősi halottjainak, az ön­feláldozó hazafiaknak, az elvesztett apáknak és férjeknek az arca. A megrázó beszéd után egy-egy pillanatra ismét feltűnik a lángokban, vagy romokban álló házak borzalmas látomása, a terror, a kegyetlen­kedés minden szenvedése. S mikor mindez néhány pillanat alatt végig­vonul a teremben összegyűlt emberek, dolgozók, hazafiak képzeletvilá- gában, ami tíz évvel ezelőtt még borzalmas valóság volt — magasba- lendülnek a karok, egymásután felállnak a dolgozók és tűzbenégö szem­mel kijelentik: »Tiltakozunk!« Tiltakozunk, mert megismertük, mi az a borzalom. De nemcsak szavakkal tiltakozunk! Tettekben, az ország ere­jének növelésében, az akarat és cselekvés egységében juttatjuk kifeje­zésre, hogy minden körülmények között készek vagyunk a haza védel­mére kelni: ma munkával, becsületes szorgalommal, de ha úgy kívánja a holnap, fegyverrel a kézben is. Odaállunk szent hazánk kapuja elé és fegyvert fordítunk a betolakodóra. Esküként hangzanak a szavak. Mindenki azt mondja el, amit tiszta szívből érez. És lehet-e nemesebb érzésből fakadó szó ennél a kifeje­zésnél: Haza! Szabadság! E kettő egyet jelent, s e kettő együtt nagyon drága nekünk, mert évszázadokon át sok vért hullattunk érte. Végre birtokunkba jutott mind a kettő. Tíz éve azon fáradozunk, hogy olyan hazát építsünk magunknak, olyan erős népet formáljunk népünkből, amit és amelyet soha senki semmilyen körülmények között el nem vehet tőlünk. Békét akarunk és harcolunk a békéért! Harcolunk a német mili- tarizmus ellen és azok ellen, akik lehetőséget adnak kezébe, hogy láng- baborítsa a világot. E szilárd elhatározás méltóképpen kifejezésre jutott ezen a békenagygvűlésen. A DIMÄVAG Gépgyár dolgozói, mindezt most szavakba formálták, nem felejtik a múltat és éppen ezért tudják érté­kelni a jelent és a jövőt. Bíznak a békétábor erejében, bíznak a hatal­mas Szovjetunióban, amely páratlan történelmi csatában béklyóba verte az eszét vesztett náci fasizmust. Ez a hit, ez a bizalom megsokszorozza a miskolci dolgozók, erejét és növeli harci elszántságát. Ezzel az érzéssel szivükben távoznak most a gyűlésről, hogy az itt. elhangzott fogadalom- tételek után még nagyobb odaadással álljanak a béke bástyájára és mindennapi szorgalmas munkával küzdjenek a béke tartós fennmam* 1 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom