Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-18 / 299. szám

Szombat, 1954. december 18. O o> ESZ.­í.Sj l Aií*.j'ilSZAG Pártélet ___ 'k Tanulmányozzuk gondosabban, fegyelmezettebben a ill. pártkongresszus határozatait Us MÁYAUT-járat Budapest—Ózd közölt Naponta kétszer indul autóbusz Budapestről Czdra és Ózdról Bu­dapestre Leváltották és felelősségre vonják a táppsnzcsalás! elősegítő volt rudolfleleni orvost A borsodmegyei kommunisták leg­utóbbi nagyaktíva ülése részletesen megtárgyalta párttagjaink akarat- és cselekvési egységének, példamutatásá­nak, nevelésének jellemző vonásait, problémáit. A megyei pártbizottság beszámolóját követő hozzászólások a kérdés napirendretűzését igen idősze­rűnek tartották, márcsak azért is, mert nem egy üzemben akad még íegyclemlazító, aelejtgyártó párttag. A választási harcban is akadtak olyan párttagok, akik közömbösen szemlél­ték a tömcgfelvilágosító munkát; a tanács választás tiszteletére indított mnnkaversenyben pedig csak a válla­lás megtételéig jutottak et, de adott Bzavukat nem váltották valóra. Ezek és a referátumban felsorolt, ne­gatív jelenségek parancsolólag követe­lik propagandamunkánk eszmei, poli­tikai színvonalának emelését, amely elengedhetetlen feltétele a párttagok akarat- és cselekvési egysége kiková.- c .olásának. A pártoktatás tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy pártszervezeteink elhanyagolják a párttagok helyes gondolkodásának, akarat- és cselekvési egységének tudatos formálását. Miben jelentkezik ez pártszerveze­tünknél? A kongresszus anyagát ta­nulmányozó szemináriumokon, konfe­renciákon nem egy helyen a propa- R. ndisták és a pártszervezetek együt­tes jó munkájának eredményeképpen a hallgatók túlnyomó része megjele- i k. A propagandisták azokra a kér­désekre irányítják a hallgatók figyel­mét, melyek megoldása az üzem, a község területén a III. pártkongresz- tzus határozatának megvalósítását f egíti elő. Ennek eredménye közvet­lenül lemérhető a termelésben, a dol­gozók aktivitásában is. Oktatási formáink túlnyomó többsé­ginél azonban nem ez jellemzi a hely. zztét. Sem színvonalban, sem módsze­reiben nem felelnek meg eléggé an­no k a feladatnak, hogy hallgatóikat felvértezzék a kongresszus határoza­ténak kellő ismeretével és megmutas­sák a határozat végrehajtásának he-, lyes módját a helyi viszonyoknak m egfelelően. Az elvontság jellemzi a legtöbb konferenciát. Ennek az az oka, hogy propagandistáink nagy része és a hallgatók nem ismerik a helyi gazdaságpolitikát, a helyi nép­frontbizottság programját, így nem tudják azt összekapcsolni a kongresz- rzus egész országot átfogó gazdaság­politikájával. Ennek az a következ­ménye, hogy a foglalkozáson nem ala­kulnak ki élénk viták, a hallgatók nem foglalnak bátran állást, nem mondják el véleményüket, marosak azért sem, mert nem látják, hogy a maguk területén mi vonatkozik rájuk a határozat végrehajtásából. Az el­vontság mellett azonban nem egy he­lyen az elvi kérdéseket is helytelenül magyarázzák, — még propagandistá­ink is. Több konferencián népi demok­ráciánk első szakaszáról mint „pol­gári demokráciáról“ beszéltek. Ez arra figyelmezteti pártbizottságain­kat, hogy nagyobb gondot kell fordí­tani a propagandista konferenciákon a propagandisták felkészülésének se­gítésére és ellenőrzésére. Az alacsony színvonal mellett ko­moly szervezeti fogyatékossága is van pártoktatásunknak. A szemináriumokon a hallgatók 50— 60 százaléka jelent meg. Az edelényi járásba#! a párttagságnak valamivel több mint 22 százalékát vonták be a szervezett pá.rtcktatásba. Az első fog lalkozásokon a hallgatók mintegy 21 százaléka jelent meg. Ez azt jelenti, hogy ha a járás minden alapszerveze- tenek vezetőségi tagja és alapezerve- zetenként 2—3 népnevelő tanulna, ak­kor is több embernek kellett volna megjelennie az első foglalkozásokon. A számbeli megjelenés mellett a legnagyobb hiba az. hogy az elvtár­sak tekintélyes része nem tanul fe­gyelmezetten. Gyakran a pártfunkcio­náriusok. az állami ezervek és tömeg- szervezőiek vezetői is rossz példát mutatnak. Felkészületlenül, vagy egy­általán nem is vesznek részt a kon­ferenciákon. A december 11-én tartott megyei előkészítő konferenciáról olyan elvtársak hiányoztak, mintVshá.ly Jó. zsefnó elvtársnő, a városi pártvégre­hajtóbizottság II. titkára. Tóth Sán­dor elvtárs, ugyancsak a városi párt- végrehajtóbizotisB.g szervezési osztály­vezetője, Radáesi János elvtárs a IV. kerületi pártvégrehajtóbizottság ágit. prop. osztályvezetője. Nagy Ferenc elviéin, a szikszói járási pártvégre­hajtóbizottság adminisztratív osztály- vezetője és még sokan mások. Innen ered pá.rtokt at ásunk egész gyengéje, innen ered az. hogy a vá­lasztás után sem tudtunk kellő javu­lást elérni .pártoktatásunk tartalmi színvonalának emelésében, de szerve­zettségében sem. „Pártszervezeteink ... kezdeményez­zenek bátran, legyenek öntevékenyek és merészek, újat alkotó eszmei, poli­tikai tevékenységben is“ — állapítja meg a megyei pártbizottság referá­tuma. Ahhoz, hogy e tulajdonság jel­lemezze pártszervezeteinket, nem sza­bad előfordulni, hogy a vezető elvtár sak ne vegyenek részt a konferencia-' kon, avagy felkészületlenül menjenek el azokra. Az új szakasz politikájá­nak, a kongresszus határozatainak végrehajtása párttagságunk egészének marxista-leninista képzettségét követeli meg. Tehát a vezető elvtársaknak a III. pártkongresszus jegyzőkönyvét állandó kézikönyvként kell használniok. Pél­dát kell mutatniok annak tanúimé,- nyozásában, ha területük Igazi veze­tői akarnak lenni. Ez egyik alapvető feltétele a pártoktatás eszmei, politi­kai színvonala emelésének- de egyben kulcsa a párttagok akarat- és cselek­vési egysége formálásának is. Ez ad erőt. erkölcsi alapot ahhoz, hogy szá- monkérhessük beosztottjaink tanulá­sát. De enélkiil elképzelhetetlen az is, hogy funkcionáriusaink és párt­tagjaink helyesen vezessenek és ne­veljék a dolgozó tömeget, hogy helye­sen értessék meg pártunk politikáját. Mindemellett azonban az is szüksé­ges, hogy pártbizottságaink nynde- nekelőtt a propagandista szemináriu­mok vezetőit segítsék közvetlenül is. Nézzék meg. hogyan készülnek fel egy-egy foglalkozásra, segítsék őket vázlataik elkészítésében, a nehezebb kérdések megértetésében. Ha szüksé­ges, tartsanak számukra csoportos konzultációt Ez elméleti kérdésekből. Átgondolt nevelő munkával, szükség esetén felelősségrevonáaml is szilár­dítsuk meg propagandistáink tanulási fegyelmét. Tartsanak pártbizottságaink okta­tási formánként külön-külön prepa, gandista tanácskozást, ahól értékeljék propagandistáink eddig végzett mun­káját, vitassák meg páxtoktatásunk megjavításának módját, A megyei pártaktíva szellemében pedig határoz­zák meg a párttagság nevelésének tartalmát. A pártvégrehajtóbizottségi üléseken vitassanak meg elvi, politi­kai kérdéseket, a vitán kialakult egy­séges álláspontjukat ismertessék a propagandista elvtársakkal is. Jobb. fegyelmezettebb tanulással emeljük tehát propaganda-munkánk eszmei, politikai színvonalát és segít­sük elő a III. pártkongresszus hatá­rozatainak egységes elvi alapon való magyarázását, mert az akarat- és cselekvési egység esak akkor szilárd a pártban, ha minden párttag egyfor­mán értelmezi pártunk politikáját s annak elvi alapjait. A közelmúlt hónapokban arudolf- tele-pi bányaüzem a Borsodi Szénbá­nyászati íröszt üzemei között „se­reghajtó" volt. A bányaüzem igazga­tója, főmérnöke, de meg a becsülete­sen dolgozó bányászok is hiába tet­tek meg mindent, a termelés csak nem akarta elérni a 100 százalékot. Mert a szén termeléséhez nemcsak elkészített munkahely, nemcsak a műszaki feltételek biztosítása — de ember is kell! Bányászok, akik ke­mény akarattal felszínre . küldik a tervben előírt szenet. Márpedig ha kevés a bányász, kevesebb a szén is. A rudolftelepi bányaüzemben ke­vés volt a bányász. Nem létszám szerint — hanem a munkahelyen. A statisztika tanulsága szerint a legtöbb hiányzó nem is „indokolat­lanul'’ mulasztott, hanem „beteg­ség'’ miatt. A harmadik negyedév­iben a betegség miatt hiányzók szá­ma az előző hónapoknak nem egyszer két- sőt háromszorosát is elérte. Aki valóban beteg, az természetesen maradjon otthon, s gyógyíttassa ma­gát. .. Azonban a rudolftelepi bányászok között, nem is titkos sugdolózás for­májában járta az a hír, hogy akinek nem akarózik munkába menni, az csak keresse fel bizalommal dr. Far­kas Ferencet, a bányatelep orvosát, majd kiírja betegnek. Nem is kér sokat tőlük, néhány forintot, vagy néhány féldeci rumot. Az ilyen hír gyorsan jár, s Ru- dolftelepen nem is kevesen voltak olyanok, akik úgy gondolkoztak; Miért ne használná ki ezt a lehető­séget? Különösen akkor kapott lábra a „ibetegeskedés", mikor látták, hogy. aki még velük együtt fejtette tegnap a szenet, s kutya baja sem volt, ma már nem jött munkába. Kiirta az orvos. Hogy közben vidáman kapál­ta a kukoricáját, vagy a szőlőben dolgozott, az nem igen érdekelt az üzem vezetőségén kívül senkit. Egyre többen és többen keresték fel tehát az orvosi, aki egyre gátlástalanabbtól állította ki a „betegcédulát1’. Először még csak az orvosi rendelőben, ké­sőbb már, különösen „törzspá­cienseinek“ a korcsmában is. Mert azt is tudni kell, hogy a „dok­tor úr” nem vetette meg az italt. Ha csak mérsékletesen élt volna ve­SZA.TCZ ISTVÁN iiiHimiiiiiiiniiimniimniiiiiiiiiiiiniiimiimiiHiiiiiiiiiiiiiuiitiiiiiiiMiiiiniiiiiiiiiimiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiifiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiniiiinmiiniiMiiiiiiiiiiiuiiimiiiiiiniiiiiiiii liimimitiniiiiiiiiniMiiiiMiiiiniiiiiuMimitHmtiiwiimiMiiftMmnniHnnnmiiiMiiniiimtiiminMiitiiiiiniiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiii A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése elé 10 ÉVE ANNAK, hogy a dicsősé­ges Szovjet Hadsereg kiűzte hazánk­ból a hitleri fasiszta hadsereget, mely annyi szenvedést és fájdalmat okozott dolgozóinknak s köztük a fa­lusi dolgozó parasztságnak is. Az ezer éven át kisemmizett dolgozó parasztság 10 évvel ezelőtt várta azt, lesz-e valaki, aki a felszabadított magyar földet átadja jogos tulajdo­nosának? Lett — a Magyar Kommu­nista Párt, mely a felszabadulást kö­vető napokban hozzáfogott a föld­osztáshoz. A földosztással egyidőben egyes helyeken már megalakultak a föld- nűvesszövetkezetek. Az 1947-es évig i földművesszövetkezetek szerepe lem tudott kellőképpen érvényesül­ni, mivel a kapitalista elemek a Hangya’’ újjáélesztésével nagymér- ékben gátolták a mozgalom fejlődő­ét. Dolgozó parasztságunk zöme már a ;ezdet kezdetén a földmű ve. sszövet- •ezetekbe tömörült, mert tudta, hogy z segíti a boldogulás útján. Azóta ldművesszö -etkezeti mozgalmunk egerősödött, mely ma már dolgozó arasztságunk legnagyobb tömegszer- rzete. Sokrétű gazdasági -feladatok llátásával segíti a falu dolgozóit. Ennek jegyében ül ma össze a föld­mű vesszövet kezetek megyei küldőit- yülése megyénk szövetkezeti moz- aimának legjobbjai képviseletében, özei 130 ezer földművesszövetkeze- 1 tag megbízásából, hogy értékelje övetkezeti mozgalmunk eddig vég- ■f'U munkáját s feltárja azokat a hi­úkat, amelyek gátlólag hatnak pár­unk és kormányunk határozatainak úrrehajtásában. ‘ ^ÖLDMÚ VESSZÖVETKEZETEINK evékenységükkel már eddig is igen -'moly eredményeket értek el, ez- ■'1 hozzásegítették a dolgozó pa- "sztságot "hhoz, hogy megízlelhesse 1 közössé élet előnyeit. Ezen túl­menően e,ősegítették a fejlettebb következet! forma kialakítását, a t"melőszövetkezetek létrehozását. Számtalan példa bizonyítja, hogy fcldművesszövetkezeteink eleget tesznek a dolgozó parasztság azon kívánságainak, hogy a termelést és az értékesítést elősegítő szakcsopor­tokat létesítsenek. Az utóbbi hónapokban megalakult 10 szőlőtermelő és oltványkészííő szakcsoport Füzérkomlóson 60 taggal 80 kh-on gyümölcs-szakcsoport alakult, s mű­ködik megyénk területén 11 méhész sz .kcsoport 112 taggal, 917 méhcsa­láddal. Földművesszövetkezeteiik ezeket segítik védőszerek és gépi felszerelések biztosításával. Segítik megyénk dolgozó parasztságának e több termelésért vívott harcát azzal, hogy az elmúlt 5 hónap alatt 170 vagon műtrágyát juttattak a tsz-ek- nek és az egyénileg dolgozó parasz­toknak. Sok ekét, boronát, vető- és egyéb azdasági gépeket s felszere­lést hoztunk forgalomba. A követke­ző év I. negyedévében úiebb 3 és ”'1 millió forint értékű kisgép kerül ki­szállításra megyénk mezőgazdasága részére a földművesszövetkezeteken keresztül. DOLGOZÓ parasztságunk megnö­vekedett termelési kedvét fokozni akarjuk a további jó áruellátással. Ez év III. negyedévében kiskereske­delmünk 40 millió forint értékű árut adott a dolgozó parasztoknak. A III. negyedévben 23 bolttal bővült kiske­reskedelmi hálózatunk. 7 járásban nyitottunk mezőgazdasági vas- szaküzletet. A falu még jobb áru­ellátásáért szövetkezeteink az utóbbi két hónap alatt 131 kisegítő üzem­ágat szerveztek, amelyből 47 már termel. A kisegítő üzemágak között van ruházati, édesipari, élelmiszer-, vegyesiparcikk-termelő s van hizlaló és állattenyésztő üzemág is. melyek termelése az árualap bővítését és mi­nőségi megjavítását eredményezi. Szövetkezeteink kiskereskedelmi tevékenységének eredményei mel­lett vannak hiányosságok is, ami abból adódik, hogy a földművesszö­vetkezetek egyes vezetői nem har­colnak következetesen a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért, a falu jó áruellátásáért. Például He­jőbábán Fehérvári László ügyvezető belenyugszik, hogy a téli időszakban zoknit, melegharisnyát, kesztyűt cs egyéb téli cikket nem lehet kapni az üzletben. Csernátoni József, az emő- di földművesszövetkezet ügyvezetője azért akarta megverni a szállító vállalat dolgozóit, mert munkaidő után szállította a szükséges áruféle­ségeket. A mucsonyi, izsófalvai, vad- nai szövetkezet boltkezelői olyan árut rendelnek, amire a dolgozóknak nincs szükségük s éveken keresztül ott fekszik az áru a raktárban. GÁTOLJA az áruellátást egyes boltkezelök hanyag árukezelése. A tarcali, mezőzombori szövetkezet üz­letében a hanyag árukezelés miatt több mint 16.000 forint értékű áru­romlás, illetve veszteség keletkezett. Több helyen baj van még az udva­rias kiszolgálással; egyes boltkezelők durván bánnak a vevőkkel. A vádnál boltkezelő „büdös paraszt”-nak ne­vezi a fogyasztókat, Hejőbábán Cső­ké Aladár rosszul viszonylik a dol­gozókhoz. Egyes boltkezelök megká­rosítják a vevőket szabálytalan, tör­vénytelen árdrágításokkal. A vagyonvédelem területén sincs minden rendben. A prügyi földmű­vesszövetkezetnél a most befejezett vizsgálat megállapította, hogy 17 egységből 16 számolt el hiánnyal, 170.000 forint összegben. Több szö­vetkezet :• a sajószögedi, baktakéki, nyékládházai nem fordít kellő gon­dot az épületek karbantartására. Mindezeknek a hiányosságoknak az az oka, hogy a földművesszövet­kezetek vezetői elszakadtak a tag­ságtól — a szövetkezet gazdájától Természetesen vannak jól dolgozó szövetkezeti vezetők és szövetkezeti boltosok. Például Repánszki János, a gönci szövetkezet ügyvezetője, vagy Müller elvtárs, az abaujszán- tói szövetkezet üzletvezetője, akik erőt és fáradságot nem kiméivé har­colnak a párt- és kormányhatároza­tok végrehajtásáért. AHHOZ, hogy földművesszövetbe- zeteink szerepüket megfelelően bt tudják tölteni, szükséges, hogy a mindennapi feladat megvalósításába vonják be a szövetkezet tagságát s vegyék igénybe a párt, a tanács és a tömegszervezetek támogatását. Se­gítsék szövetkezeteink a falu dolgo­zóinak termelési tevékenységét, a bő mennyiségi és minőségi áruellátás­sal. Segítsék a falu dolgozó paraszt­ságát a termelés fokozásáért vívott harcában minél több műtrágyával, mezőgazdasági kisgépekkel, szer­árukkal és ha kell, gépkölcsönzéssel. Meg kell könnyíteni dolgozó pa­rasztságunk értékesítési lehetőségét azzal, hogy a földművesszövetkeze­tek a dolgozó parasztságtól minden fölösleges szabadterméket felvásá­roljon s értékesítsen, hogy ezáltal megkímélje a falu dolgozóit a pia­cokra való fáradságos utazástól és költségektől. Mindezek megvalósításához azon­ban biztosítani kell a szövetkezetek minél nagyobb önállóságát. El kell érnünk, hogy földművesszövetkeze­teink a szabadpiaci árakkal össz­hangban lévő árakon vásárolhassa­nak. A szövetkezeti értékesítésből származó tiszta jövedelem meghatá­rozott részét térítés formájában jut­tassák vissza a szövetkezet útján ér­tékesítő tagoknak. El kell érni, hogy a földmű vessző vetkezeti mozgalom olyan tömegszervezet legyen, ahol a falu dolgozó parasztsága a gazda. Szövetkezeti mozgalmunkba be kell vonni a falu dolgozó parasztságának minden 16-ik évét betöltött dolgozó­ját. Kíméletlen harcot kell folytatni a társadalmi tulajdon megsértőive] szemben, el kell távolítani a szövet­kezeti mozgalomból mindazt, aki a társadalmi tulaidont megkárosítja. A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI mozgalomban nincs helye annak, aki gátolja a júniusi úton való haladást, a munkásosztály és a parasztság éle­tének jobbátételét. aki gátolia a vá­ros és a falu közötti kapcsolat kiépf- tését. A földművesszövefkezeti moz­galomban csak annak van helve. ak; rendíthetetlenül halad a júniusi úton, aki következetesen harcol a nárt- és kormányhatározatok mara­déktalan végrehajtásáért. BALATONI JÓZSEF MÉSZÖV titkár. le, hivatali idő után, nem is lett volna semmi baj. A baj az volt, hogy mértéktelenül élt vele, orvosi teendői közben is. A rúdolftelepiek nem egyszer lát­ták világos nappal is részegen végig­dülöngélni a telepen. Az anyák mai- nem is merték elhívni beteg gyerme­kükhöz, mert sokszor úgy kellett megtartani, hogy rá ne essen az ágyra. Aki aztán már ennyire jutott, annál már csak egy lépés volt, hogy a ..betegség igazolásokat" a kocsmá­ban is aláírja. Különösen azoknak, akiket ismert, akik az ő jóvoltából, jogtalanul jutottak táppénzhez. Az üzem vezetősége, de a becsüle­tesen dolgozó bányászok sem néz- hették tétlenül a magáról megteled“ kezett orvos bűnös garázdálkodását. Megtették jelentésüket a megyei ta­nács egészségügy) osztályának, mint az orvos felettes hatóságának Az egészségügyi osztálv azonnal kivizs­gálta az esetet. A ténvek és a tanuk mindenben igazolták a vádakat. S a tanács nem is késlekedett: azonnali hatállyal felfüggesztette a kötelességét elhanyagoló, hi­vatali hatalmával visszaélő ru- dolfteleni orvost. « ellene a bűn­vádi feljelentést is megtette. Azóta megszűnt a „betegség jár­vány1’ Rudolftelepen. A hiányzások száma erősen visszaesett. A bánya üzemben a munkahelyek többségé­nek megint van gazdája — s termé­szetesen a termelés is emelkedik. A rudolftelepi bányaüzem az utóbbi napokban is 100 százalék fölött tel­jesítette napi tervét. S ez nem utolsó sorban annak eredménye, hogy aki egészséges, az dolgozik is. — Nagyon szép orvoslakásunk, szánén felszerelt és berendezett ren­delőnk van — mondja Duzsik Fe­renc a rudolftelepi bányaüzem igaz­gatója — Alig várjuk már. hogy ebbe a lakásba és rendelőbe minél hamarább rendes, becsületes orvost kapjunk, aki segít betegem. Remél- iük. hogy a régi helyett ilyen orvos jön hozzánk, aki elfeledteti a rudolf- telepiekkel dr. Farkas Ferencnek még az emlékét is; (K: l.i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom