Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-16 / 297. szám
\\'0 ESZAKMAGYAROßSZÄG r Ismét hires lesz a hernádvölgyl állattenyésztés Önbixtositck J AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPDA X. évfolyam 297. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1951 december 16. csütörtök LEVÉL A BORSODI BÁNYÁSZOKHOZ A napokban az egyik miskolci iskota jelé vitt az utam. Gondoltam, ha már erre járok, betérek egy percre s megtudakolom, mi újság, hogyan tanulnak a gyerekek. A kapuban hosszú sor aprósággal találkoztam. — Hová menteki — kérdeztem. — Sétálni — hangzott a válasz. — Sétálni? Az jó dolog — mondtam. I)e aztán meghökkentem. Hiszen alig múlt el egy óra, ilyenkor tanítási idő van! — Nincs szenünk. Félünk, hogy megfáznak — magyarázta a közben odaérkezett tanítónéni. — Egy félórácskát sétálunk, aztán hazaküld- jük őket. — No és a tanulási A tanulással mi lesz? — Majd pótoljuk valahogy. No köszönjetek szépen! Indulás! — adta ki a parancsot a ianitónéni. — Előre! — csengett a sok apró kis ajakról. Elindultak. Sokáig kísérte a szemem őket. Bementem az iskolába. Benyitottam az I. a. terembe. Üres paaok fogadtak. A fekete táblán számok virítottak. Ez állt rajta: — öt meg öt egyenlő, utána nagy kérdőjel hivalkodott, vájjon mennyi is az összeg1 Ma ezt a feladatot kellelt volna megoldani. A terem sarkában ott állt a kihűlt kályha. Mellette szenesveder benne néhány ilarabka szén. Körülnéztem, majd bepréseltem magam az egyik padba. Papírt, ceruzát vettem elő s elhatároztam, hogy levelet írok a borsodi bányászokhoz. Kedves borsodi bányászok! Hol is kezdjem? Sok mindent szeretnék elmondani röviden. Kevés szóból ért a magyar ember és a vilá. gős, egyszerű beszédet szereti. Kezdjük hát azzal, hogy a borsodi bányák hovatovább háromszáztizezer tonna szénnel tartoznak a hazának. Adósok a diósgyőri munkásoknak. Kis Pét-créknek és Nagy Lajoséknak, Vx Sztálin-úti bérházaknak, az iskoláknak, a kórházaknak, a gyáraknak. ügy-e szinte közhellyé vált mindaz, amit itt felsoroltam. Kissé már talán unalmas, hogy újból a kórházakkal, iskolákkal hozakodunk elől Azzal sem mondunk újságot, ha újból kijelentjük, hogy a szén jelenti az életet, a fényt, a meleget. Hogy á szén az ipar kenyere és szén nélkül nincsen élet. Ha nincs meleg a kórházban, az operáló orvos nem tudja az életet visszaadni s az anya sem tudja világrahozni minden veszedelem nélkül gyermekét. Mondiunk talán valami újat? Nem tudunk mást mondani csak azt, hogy közömbös ember az, aki szívtelenül jár-kel s kiveszett belőle a segíteni akarás embertársai iránt. Ha arra a kérdésre kellene választ adnunk, hogy mi a legnagyobb hiba ma a borsodi bányákban, nem sorolnám fel azt, hogy nem használják ki a gépeket és bányáink 50 százalékában a régi, elavult módszerrel, a kamarafejtéssel bajlódnak, csákánnyal küzködnek. Jól tudja valamennyi borsodi bányász, hogy a kamarafejtésnél nem lehet gépeket telepíteni, kicsi a hely, oda alig fér be egy-két bányász s az is, csak a legkeményebb fizikai munkával képes elvenni a földtől a szenet. Nagy hiba ez. De én mégis azt mondom, hogy a főhiba a közömbösség. Közömbös az az ember, akinek nem mozgatja meg a szívét a mai nemzetközi helyzet. Közömbös, aki •már nem akar emlékezni a második világháború borzalmaira. Közömbös, aki már elfeledte, miként csapkodták a csecsemők fejét az ajtófélfához a náci fenevaaak, hogyan hasították jel szuronyukkal terhes anyák hasát. Közömbös, aki elfeledte, hogy a német fasiszták a második világháborúban falvakat töröltek el a-.föld színéről Uay-e borsodi bányászok egyet értetek velem, hogy aki erre már nem akar emlékezni, akinek nem mozgatja meg szívét a fasiszták fegyverkezése, az közömbös ember. De közömbös az a bányász is, aki tudja, hogy ezidén Miskolc város 3000 vagon szénnel kapott kevesebbet a télre, látja a bányák ■ előtt a kocsikaravánok százait, a TÜZET előtt a hosszú embersort, s nem születik meg benne a kemény cl■ határozás: segíteni fogok! fjem hinném, hogy ne hallottak volna arról a borsodi bányászok, hogy a diósgyőri gyárban csökkentették az acéltermelést azért, hogy kevesebb szenet használjanak el és több maradjon a lakosságnak. A diósgyőri kohászok ma kevesebb acélt kénytelenek adni a borsodi bányászok miatt. S mit jeleni ezl Kevesebb traktort, kevesebb fazékat, lábast, házat, kályhái, lakást, bútort. Azért, mert a borsodi bányászok háromszáztizezer tonna szénnel tartoznak! A minap egy édesanyával beszélgettem a békéről. Azt mondta: „Gyermekeimért mindenre képes vagyok. Az ő nyugodt életük mindennél drágább nekem, ölni tudnék értük, fegyvert fogni a kezembe s ott küzdeni a katonák között a békéért.“ Hazánkban ma millió és millió ember ugyanígy hallatja szavát. A békéért minden erőnket, tudásunkat latbavetjvk. a béke megvédéséért mindig harcra készen állunk. A borsodi bányászok válaszára is kiváncsi népünk. Persze, nem olyanra, mmt amilyeneket az utóbb hallottunk. Hogy „nincs feltárás, rossz a bánya, nincs szénfal, nem tudunk termelni, majd ha rendbehozzuk a bányát, ha egyenesbe jövünk, akkor majd adunk szenet.“ A közömbösség ma az egyik legfőbb hibája a borsodi bányászok egy részének. Egymásra hárítják a felelősséget, azon vitatkoznak, ki a hibás, de szenet napról napra kevesebbet adnak. A haza nem ilyen választ vár a borsodi bányászoktól, hanem olyant, amilyet Loy elvtárs, Tarr elvtárs és a többiek adnak,. Hol van az a tűz, szenvedély és lelkesedés, ami hosszú éveken keresztül jellemezte a borsodi bányászokat? Azt mondták akkor a kohászoknak: dolgozzatok úgy, mint a bányászok! Azt tanították az iskolában: legyetek olyan derék béke- harcosok, mint a borsodi bányászok! Én nem vagyok bányászszakértő, de ha minden ember, minden bányász csak egy olyan kis darabka szénnel adna többet kötelezettségé, nél, mint amilyet az iskola szenesvedrében találtam, akkor azt hiszem, a 310 ezer tonna adósság napról napra fogyna s akkor főhetnének nemcsak a konyhában, hanem a szobákban is. Sokat segítene, ha minden bányász azzal a szilárd elhatározással látna munkához, hogy ha törik, ha szakad, ha csak egy lapáttal, egy vedernyivel, egy csillével is, de többet adok ma, mint tegnap. Hosszúra nyúlt levelem. Nem tudom, megértettek-e a borsodi bányászoki ügy van az ember az írással, hogy érzi, szive dobogja mondanivalóját, mégsem tudja úgy leírni, ahogy szerelné. Szürkék a betűk, s nehezen találnak a szívhez. Felállók a pádból, bezárom jegyzetfüzetemet. Odamegyek a táblához, letörlöm a kérdőjelet, aztán odaírom a végeredményt, hogy 5 meg 5 az 10. Értitek kis pajtások? Könnyiteni akartam, ha már a borsodi bányászok megfeledkeztek rólatok. Csak ezt szerettem volna megírni nektek kedves borsodi bányászok! Jó szerencsét , jó munkát! BOVA TSmtN Bányászaink az évi terv teljesítéséért Köszöntjük a széncsaták hőseit A megye dolgozó népe forró szeretettel köszönti a sajókazai bányaüzem dolgozóit, akik december 12-én befejezték évi tervüket s már eddig több mint 11 ezer tonna szelet adtak terven felül. A többi bányaüzem sem maradt le. A sajókazinciak eddig 3.400, az ormosbányai IV.es akna dolgozói pedig több mint 4000 tonna szenet adtak terven felül népgazdaságunknak. Élenjárnak még az évi terv teljesítésében a Szeles-akna, a Finkei-táró és a Pálinkás-táró dolgozói, akik szintén példaképpé váltak megyénk többi bányászai előtt. Versenynyilvánosság Kondón A bányászok nemes vetélkedését ösztönzi a jó versenynyilvánosság is. Ezért helyes, ha a szakszervezeti vezetők erre nagy gondot fordítanak. Kondón azonban megfeledkeznek erről. Nem értékelik rendszeresen a bányászok mindennapi eredményét EgyJkét dolgozó neve látható csak a versenytáblán, .a hangoshíradó sem közli az eredményeket. A dolgozók többnyire a hónap végén ismerik meg teljesítményüket. A bányászok jelentős része párosversenyben áll egymással, de egymás eredményeit még =em ismerik! Kondón több olyan munkacsapat, bányász van, aki csak 70—80 százalékra teljesíti tervét. Mindennek oka a rossz versenynyilvánosság is. A szakszervezet vezetőségének sürgősen meg kell teremtenie az élő, eleven, széleskörű versenynyilvánosságot! Nemes vetélkedés Kurityánban A bányaüzemben dolgozó brigádok versenyben állnak egymással. Különösen a fejtésen dolgozók között folyik lelkes vetélkedés. Legutóbb Valkusák János brigádja érte el a legszebb teljesítményt, 179.1 százalékot. Konyha András brigádja 122, Lévai Lajos brigádja 105.4 százalékkal zárkózott fel mögéje. A verseny tovább folyik, s a hónap végén dől el, melyik brigád lesz az első? Ahol a terv megöli a tervet... Az izsófalvai bányaüzemnél a gépészeti osztály az év elején tervet készített, amely szerint október 15- re új gépházat építenek, amelyben új gépeket állítanak be. A sodronypálya régi gépe ugyanis nem tudja biztosítani a zavartalan üzemeltetést. A gépház mintegy 25 ezer forintos költséggel fel is épült, mielőtt azonban az új gépet felszerelték volna, a Borsodi Szénbányászati Tröszt gépészeti osztálya úgy határozott, hogy nem a sodronypályával, hanem kisvasúton fogják a szenet Rudolftelepre szállítani. Egy nap megjelentek a mérnökök, felmérték a területet, s megállapították, hogy az új gépház a kisvasút útjába fekszik s ezért azt — le kell bontani...! Meg is kezdték a kisvasút építését. Közben a tröszt az új gépet az ormosbányai VX-os aknának utalta ki és csak a rossz idő miatt nem szállíttatta el. Az izsófalvai bányaüzem — szerencsére — számított a kisvasút építésének nehézségeire, s ezért nem bontotta le az új gépházat. Kiderült, hogy nagyon helyesen tette, december 14-én reggelre ugyanis a régi gép fogaskerekéből három fog kitört, a munkát csak nagy nehézséggel tudják vasárnapig folytatni. Ekkorra az új gépet beszerelik a le nem bontott gépházba, hogy a zavartalan termelést biztosítsák. így tehát lesz kisvasút is, meg új gépház is új géppel (?!) Nagyobb körültekintéssel kiadott intézkedéssel a tröszt nem hátráltatni, hanem inkább segíteni tudta volna az izsófalvai bánya munkáját. Az alberttglepi „határozatok” November 8-án az üzem vezetői bányaszemlét tartottak, melynek során több határozatot hoztak. Elhatározták például, hogy a XIII. alapvágat feletti trafóházat víztelenítik. Azonnal végre kellett volna hajtani ezt a határozatot, de a munkát még a mai napig sem kezdték el. November 20-ig az osztályozó ablaküvegeit kellett volna bevágatni, november 15-ig a XIV. alapvágati gépházban két terelőkorongot kellett volna befedni — s így sorolhatnánk tovább is határozatokat, afnelyek mai napig is papíron maradtak! Ilyenek az alberttelepi „határozatok“. A „Nevelj új bányászt“- mozEralom Sajókazincon A sajókazinci bányászok nagy gondot fordítanak az új bányászokkal való foglalkozásra. Tudják: minél hamarább megtanulják az új bányászok a szakmát, annál köny- nyebb dolguk lesz a régi bányászoknak is, annál biztosabban teljesítik tervüket. Ezért fogadták szívesen a toborzott dolgozókat, s ezért adtak meg nekik minden segítséget. Még azt is megmutatták, hogyan tolhatják a csillét kisebb erővel és gyorsabban, hogy a műszak végére ne fáradjanak ki. Sok kicsi, látszólag jelentéktelen fogásból tanulták meg a sajókazinci új bányászok pz észszerű, eredményes munkát. Ennek eredménye, hogy a toborzott bányászok nem igen hagyják ott a bányaüzemet. Megtanulták, megszerették szakmájukat, szíwel-lélékkel vesznek részt a régi bányászokkal együtt a terv határidő előtti befejezéséért vívott küzdelemben. Az eredmény nem lebecsülendő: előírt éves tervükkel szemben több napos előnyt harcoltak ki, s december 20_ra be akarják fejezni évi tervelőirányzatukat. December 12-ig bezárólag havi tervüket 110 százalékban teljesítették. Munkában az új községi tanácsok Uj utak SxuhakáUón A szuhakállói tanács, élén Demeter Béla elnökkel már az első napokban sok helyes intézkedést tett a dolgozók kívánságára. A Rákóczi utat lesalakoltatta s az iskola felé vezető utat is rövidesen megjavítják. A 26. körzet utcáját villanyvilágítással látták el. Két kukoricadarálója van a községnek, de egyik sem működik, mert nincs hozzájuk trafó. Az ÁVESZ-tól függ, hogy a hiányt pótolják és a darálókat felhasználják. A DISZ szervezetnek két helyiségből álló otthont biztosított a tanács. A helyi' séget 8 nap múlva — a renoválás befejezése után — adják át. Megtartotta már a tanács a VB ülést is, amelyen adó és begyűjtési kérdésekkel foglalkozott. Ahol utasításra várnak., A felsőnyárádi tanácsról nem sok jót mondhatunk. Közel egy hónap telt el a választás óta. de sem VB ülést, sem tanácsülést nem tartott. Nem harcol a lakosság kéréseinek megvalósításáért sem. Munták István a tanács elnöke és Hajdú Miklós elvtárs tanácstitkár utasításra vár, ahelyett, hogy alaposan áttanulmányozná a 74. számú tanácsközlönyt! Mintegy három hete nem értékelték ki az adófizetési és a begyűjtési verseny eredményeit sem. Sok tennivaló lenne a községben; MÁVAUT járatot kellene például biztosítani, rendezni kellene a tejbeadást stb. ölhetett kézzel a tanács persze nem oldja meg ezeket a feladatokat. Kososén — gyorsan A mucsonyi dolgozó parasztok a régi i óhaja volt a járdák rendbehozatala, megépítése. A tanácsválasztás előtt erre Ígéretet is kaptak. Az ágéret most megvalósult. Többezer forintból a lakosság lelkes hozzájárulásával a falu főutcájának egyik oldalán most fejezik be a betonjárda építését. Az új tanács nagy gondot fordít az adófizetési és a begyűjtési tervek teljesítésére is. A faluban már többen eleget tettek ezévi kötelezettségüknek, sőt már vannak olyanok is, akik 1955. évi beadásukat teljesítik. Ivóvixet kap Kurityán Kurityánban kevés a víz, különösen az ivóvíz. Ezért az új tanács első ténykedése az volt, hogy biztosítsa a falu ivóvízellátását. Hovanyecz József elnök javaslatára a tanács elhatározta, hogy a feketevölgyi bányától vízvezetéken vezetik a faluba a most feltárt ivóvizet A tervezési munkák már készen vannak, a bánya vezetőségének segítségével rövidesen megkezdődik a vezetékek építése is. • A község lakói felszabadulásuk napjára, december 15-re adóbefizetési tervüket 100 százalékra teljesítették. A beadási tervet ez évben is hiánytalanul teljesítik. A tanács december 14-én vb. ülést tartott, ahol foglalkozott a lakosságot érintő legfontosabb problémákkal. Iskoianapköxit kapott Alberttelep Az új tanács a lakosság kérésére iskolanapközit létesített. A gyerme kék így január elsejétől a tanulási idő után is bent maradhatnak az iskolában, ahol a nevelők felügyelete és ellenőrzése mellett készülhetnek a másnapi órákra. Uj tornatermet is kap az iskola, melyet 20.000 forintos költséggel építenek. A tornaterem alapozásának betonozása már elkészült, a munkában részt vett Kuti István igazgatóval az élen a nevelői kar és a tanulóifjúság is. így vigyáz az új tanács a falu gyermekeinek egészséges fejlődésére. Előkészületek Debrecenben az Országgyűlés ülésére Debrecen ezekben a napokban ünnepre készül, december 21-én lesz 10 éve annak, hogy a felszabadult országrész küldötteinek részvételével Debrecenben összeült az ideiglenes nemzetgyűlés. A 10 év előtti történelmi események évfordulójának ünnepére készülő városban december 20 án valamennyi üzemben, hivatalban, intézményben ünnepi megemlékezést tartanak. Ezekben az élőadók méltatják majd a nap jelentőségét, feli idézik a 10 év előtti napokat, amikor a nemzetgyűlés összeillésének idején a debreceni dolgozók a romokat takarították és a termetlés megkezdésén fáradoztak. A több mint 400 éves debreceni református kollégium világhirű nagykönyvtára igen érdekes kiállítást rendez a 10. évforduló alkalmából. Kiállítják az 1849-es és az 1944-as debreceni országgyűléssel Jcapcsoüatos Írásos dokumentumokat,
