Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-07 / 289. szám

ESZAKMAG V A KOKSZA v> Kedd, 1951, december 1. Dobi István üdvözlő távirata Petru Grozának DK PETRU GROZA ELVTÁRSNAK, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnöksége elnökének. BUKAREST. •ingedje meg, elnök Elvtárs, hogy 70. születésnapja alkalmából forró üdvözletemet és szívből jövő jókívánságaimat küldjem önnek. Kívánom, hogy még hosszú ideig jó egészségben éljen és sikerrel folytassa a testvéri román nép jólétének növelése, a román és magyar nép barátságának további elmélyítése érdekében kifejteit munkáját. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az olasz hatóságok kotntmimstaellenes intézkedései Togliatti nyilatkozata Róma (TASZSZ) Az olasz minisztertanács december 4-i üléséről kiadott hivatalos közle­mény bejelenti, hogy Scelba minisz- terolnök jelentést tett annak a ..gon­dos vizsgálatnak“ az eredményéről, amelyet az utóbbi hónapokban foly. látták az Olasz Kommunista Párt te­vékenységével kapcsolatban. A közlemény elmondja, hogy a je­lentés alapján az olasz minisztertanács jóváhagyott egész sor intézkedést, amelyek a rendőri önkény rendszerét vezetik be az országban és semmivé lestik a hírhedt bnrzsoá szabadság­jogokat is. így korlátozzák a szólás­áé sajtószabadságot: a bírósági szer­vek kötelessége, hogy mostantól kezdve szigorúbban figyeljék a kom­munistáknak a sajtóban napvilágot látó megnyilatkozásait. Tervbe vették azt is, hogy el kell távolítani az állam- apparátusból és az állami irányítás alatt álló vállalatoktól az olyan dől. gozókat, akik a kommunista párt tag. jai. A „Paars Sera“ közli Palmiro Tog­liattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozatát a kormány által jóváhagyott kommunistaellenes intézkedésekről. „Mindenekelőtt az a véleményem — mondotta többek között Togliatti —i hogy elhibázott dolog a „kommuniz nnus elleni“ intézkedésekről beszélni. Demokrácia el lenes és antilibevális in­tézkedésekről van itt szó. A kormány arra törekszik, hogy jogot nyerjen ahhoz, hogy közigazgatási intézkedé­sek segítségével politikai megkülön­böztetést vezessen be az állampolgárok között és ezt általánossá tegye, ugyan­akkor meg akarja szüntetni a i-ocr- vezkedési szabadságot és a sajtósza­badságot. Az állampolgárok túlnyomó több­sége feltétlenül felháborodással fo­gadja ezt a kísérletet, amelynek célja, hogy Olaszországot egyre nyíltabban a demokráciától a rendőri é<s reakciós önkény-rendszer felé taszítsa. Képte­lenség arra. számítani, hogy üldözés útján meg lehet akadályozni a kom­munista párt fejlődését Olaszország­ban. Tevékenységünk középpontjában a demokrácia alapvető vívmányainak megvédése áll majd. Ezek a vívmá- uyok: minden állampolgárnak a tör­vény elől ti egyenlősége, a törvényes­ség betartása a kormány és kormányt támogató pártok részéről, a politikai haladásért, a szociális haladásért és a békéért folytatott propagandának és harcnak a szabadsága. Tevékenyéé, günk cél.ia lesz nzis. hogy leleplezzük és megszüntessük országunk jelenlegi rendszerének reakciós elfajulását, amiben a főbűn ősök ma a klerikálisok és a szociáldemokraták. Célunk, hogy visszaállítsák az igazi, demokratikus és köztársasági rendszeri. Nem kétséges, hogy e célokért har- jolva hazánk hal adóijáért küzdünk.“ (MTI) A bonni militaristák fenyegetőzései Berlin (TASZSZ). A reakciós nyugatnémet sajtó nyíltan ír a bonni militaristák agresszív terveiről. Mint a „Die Zeit” című hamburgi hetilap írja, a párisi egyezmények aláírása után nem szükséges „Németország egye­sítéséről” beszélni, minthogy az „de jure már megtörtént“, hiszen ezek­nek az egyezményeknek alapján csak a szövetségi kormánynak van joga Németország nevében fellépni és ezért az egyesítés kérdése felsza­badítás kérdésévé válik. E hetilap véleménye szerint a Német Demo­kratikus Köztársaságban is vissza kell állítani a német imperializmus uralmát olymódon, hogy az NDK-t erőszakkal a bonni köztársasághoz csatolják. (MTI) Terror és megfélemlítés jegyében zajlottak le a nyugatberlini választások Berlin (MTI). Nyugat-Berlinben vasárnap vá­lasztották meg az új városi képvi­selőtestület tagjait. A választások, akárcsak a hetek óta folytatott vá­lasztási előkészületek, az uralmon lévő pártok és reakciós hatóságok terrorakciói és brutális túlkapásai jegyében zajlottak le. A nyugatberlini rendőrség a vá­lasztási előkészületek során és a vá­lasztás napján Németország Szocia­lista Egységpártjának 2.040 agitáto­rát letartóztatták. A nyugatberlini templomokban Németország Szocia­lista Egységpártja ellen uszítottak a hívők. A választások befejezése után a szavazatok összeszámlálásának ak­tusából a legtöbb választóhelyiség­ből kizárták Németország Szocialis­ta Egyságpártjának megbízott ellen­őreit. A „Neues Deutschland“ hétfői ki­adása kiemeli: A béke és a német egység ellen­felei elismerik, hogy a Németország Szocialista Egységpártja által a vá­lasztások előtt felvetett kérdések megvitatása komolyan veszélyeztette oolitikai hadállásaikat. Ezért példát­lan terrorral válaszoltak Németor­szág Szocialista Egységpártjánafc vá­lasztási programjára. A nyugatber­lini választások nem voltak szabad választások. A csalárd választótörvény értel­mében csak azok a pártok jutnak mandátumhoz, melyekre a leadott sza­vazatok több mint 5 százaléka esett. Az új nyugatberlini városi parla­mentben ennek megfelelően a man­dátumok a következőképen oszlanak meg: szociáldemokrata párt 64. ke­resztény demokrata únió 44, szabad demokrata párt 19. A szociáldemokrata párt tehát ab­szolút többséggel rendelkezik a kép­viselőtestületben. Otto Suhr, a párt főpolgármester- jelöltje, a választás után kijelentet­te, hegy a szociáldemokrata párt, abszolút többsége ellenére, a keresz­tény demokrata unióval szövetkezve, koalíciós szenátust kíván Nyugat- Berlin élére állítani. Meg kell gyorsítani a gépjavítások ütemét 4. J&lAműflésügyl ■liaÍMtérium .felen féle A gépállomások november 30-ig az előirányzott javításoknak orszá­gosan csak 81 százalékát végeztéje el. Sok gépállomáson vontatottan ha­lad a gépjavítás munkája. A legjobb eredményt a hajdume- gyei gépá'ilomásck érték eL A szám tótraíktorok és vontatók főjavítását húsz, folyójavítását 13.4 százalék, a traktorekék javítását 17.3 száza­lék. a kul-tivátorok javítását 29.2 szá­zalékra teljesítették. A cséplőgépek­nek 31.8 százalékát javították ki. Jó eredményt ért el Vesz­prém és Somogy megye . is Igen elmaradt Borsod, Baranya és Pest megye. A gépjavítások ütemét minden gépállomáson gyorsítani kell, hogy mielőbb behozzák a csaknem 20 százalékos elmaradást. (MTI) A veszélyes játék Kettős ünnep a miskolci fodrászszövetkezetnél A miskolci fodrászszövetkezet fel­szabadulásunk tizedik évfordulójá­val egyidőben ünnepelte ötödik fennállási évét. A fodrász kisipari termelőszövetkezet öt évvel ezelőtt tíz fiókkal és 36 lelkes dolgozóval kezdte munkáját. 1950-ben a terme­lőszövetkezet bevétele már 1 millió 800 ezer forint volt. Jelenleg 345 dolgozó szorgoskodik a szövetkezet­ben és évi bevételük 8 és fél millió forint, a miskolci fodrász kisipari termelőszövetkezetnek ma három helyiipari kiváló dolgozója, tíz jel- vényes és tizenöt okleveles sztahá- novistája van. I magyar rádió miskolci stúdiójának műsora Hírek. „Furcsa vegyes felvágott az ede- lényi gépállomáson". „Miért nő a selejt a diósgyőri dur- vahengerdében?“ Érdekességek a megyéből Jelenet a vasgyári moziról. „A hegyi tündér könnye.“ Bánkút! Gábor összeállítása, felolvassa: Far­kas Endre, a Déryné Színház művésze. Borsod felszabadulásának ünnep­ségeit ülte, amikor Moszkvában nyolc állam küldöttsége történelmi jelentőségű értekezletét tartotta és meghozta messzehangzó határoza­tait a béke megvédésének jegyé­ben. Az értekezletet a nyugati ha­talmaknak az a mohó igyekezete tette elodázhatatlanul szükségessé, hegy úira fegyvert akarnak adni a történelem leggyalázatosabb, leg­embertelenebb katonaságának, a hitleri Wehrmachtnak, az Európa minden népétől halálosan gyűlölt tömeggyilkosoknak a kezébe. Még azt is megígérték e gátlástalan re- vansszomjas banditaszervezetnak, hogy atomfegyverekkel és más tö­megpusztításra alkalmas fegyve­rekkel is ellátják, Az egész Európa, s az egész em­beriség ellen készülő merénylet megakadályozása volt célja a Szov­jetunió kormánya által összehívott értekezletnek, amely megmutatta az „erő politikája” elvét hangoz­tató nyugati hatalmaknak, hogv az az út amelyre léptek. veszélyes játék a tűzzel. Azzal a tűzzel, amely esetleg lángbaboríthatja a világot, de éppen azokat fenyegeti végső megsemmisüléssel, akik ezt a tüzet a szocializmust építő béke- tábor országainak és népeinek megsemmisítésére akarják iángra- lobbantani. Veszélyes játék a tűzzel — ez a címe annak az emelkedett szelle­mű, emberségtől és felelősségérzet, tői áthatott cikknek, amelyben Vaszil.ievszkij marsall, a második világháború nagynevű szovjet had­vezére figyelmezteti Montgomery angol tábornagyot megszívlelendő megfontolásokra egynémely kije­lentésével kapcsolatban. Montgo­mery kijelentései — amint Vaszii- jevszkij marsall cikkéből kitűnik — elárulják, hogy amögött a bizo­nyos „erő politikája" mögött a né­peiktől. népeik érdekeitől, akara­tától elszakadt kormányok gyen­gesége húzódik meg. Ezt az erő- hiányt szeretnék az atom és hidro­gén fegyverek erejével pótolni. Ezt Montgomery nyíltan meg is mon­dotta október 8-án Ankarában tartott háborús beszédében: „Mi­vel fegyveres erőink nem egyenlő erejűek az ellenségével.;. kényte­lenek leszünk atomfegyvert hasz­nálni“. Montgomery beszédében szánalmas és megdöbbentő már maga az, hogy a Szovjetuniót, amelynek Anglia népe a hitleri in­vázió és teljes pusztulás elkerülését köszönhette, „hálából“ az angol nép ellenségének nevezte. De szá­nalmas uszító célzatú beállítás az, amikor az angol fegyveres erők gyengeségéről beszél, nem pedig a háborús kormányok tömegbázisá­nak gyengeségéről. Tudják ők igen jól — legalább is módjuk volt meg­tudni két világháború tapasztala­taiból s a köztes és a háborút kö­vető időkben lezajlott imperialista agressziók kudarcából —, hogy az egyszerű kézi fegyver is hatalma­sabb erő a szabadságukért harcoló népek kezében, mint az imperia­lista agresszorok legmodernebb tö­megpusztító fegyverei. Arról nem is szólva, miiyen meglepetések ér­hetik az agresszort ma, amiMi. azok a „modern” fegyverek már régen nem monopóliumai az im­perialista háborús uszítóknak: foaga az a tény, hogy a párisi egyezményeket aláíró kormányok a hitleri Wehrmacht feltámasztá­sával akarják pozícióikat saját né­peikkel szemben megerősíteni s a mindenre elszánt revansista-fa- siszta német elemeket akarják is­mét nyeregbe ültetni, nemcsak sa­ját gyengeségüket árulja el né­peik egyre követelőbb békeakara­tának erejével szemben, hanem a legnagyobb felelőtlenséget is hazá­juk, népük, az emberiség sorsdöntő kérdéseiben. A moszkvai értekezlet határoza­tai nyitva hagyják az utat — a háború megszállottjainak minden erőlködése és mesterkedése ellené­re — Európa békéjének megmen­tésére, a tartós béke biztosítására. Molotov elvtárs ezt az utat így je­lölte meg: „Teremtsük meg azt európai kollektív biztonsági rend­szert a béke fenntartásában és megszilárdításában érdekelt vala­mennyi európai állam részvételé­vel, függetlenül államrendjüktől. E célból teljes figyelemmel kell meg­vizsgálni mind az európai bizton­ságról szóló összeurópai szerződés szovjet tervezetét, mindpedig a kérdéshez hozzászóló más országefk javaslatait”. Európa békéjének sarkköve a német kérdés megoldása, az ezért fe­lelősséget vállalt négy nagyhatalom megegyezése alapján. A moszkvai értekezlet félreérthetetlenül leszö­gezte, hogy Nyugatnémetország felfegyverzése, a német militariz- mus feltámasztása ezzel szemben a háborúhoz vezető út. Leszögezte, hogy minden támadásra, háború kirobbantására és népeink békés életének megzavarására irányuló kísérlet megsemmisítő visszautasí­tásra találna. A mai helyzetben még nem lát­hatjuk tisztán, hogy a moszkvai határozatok mennyi megértésre ta­lálnak a nyugati kormányoknál. A 900 milliós béketábornak minden­esetre résen kell lennie, fokoznia kell erőfeszítéseit, hogy a német militarizmus újjáélesztését, a világ lángralobbantását megakadályozza. A moszkvai határozat, amelyet a mi népünk is magáévá tesz, min­den becsületes, hazaszerető ma­gyart arra kötelez, hogy még szo­rosabbra fűzzük barátságunkat a Szovjetunió és a béketábor több: országának népeivel; erősítsük pár­tunk, kormányunk és népünk egy­ségét. Szavaink, tetteink mindig - összhangban álljanak azzal a ke­mény elhatározásunkkal, hogy bé­kénket, hazánk szabadságát, népi demokráciánk vívmányait megvéd- jük minden áldozat árán. „Nevel­jük fiatalságunkat úgy, hogy lán­golón szeresse gyönyörű hazánkat, hogy bármikor kész legyen meg­védeni a haza becsületét és füg­getlenségét, hogy büszke legyen haladó múltúnkra és szabad jele- nünkre“ — ahogy azt Nógrádi elv­társ Miskolc felszabadulásának ün­nepén emlékezetes beszédében mondotta. December 9—lö-ig „Csehszlovák filmhét“ VII. A „Mókán komité“■ partizán | egységeket a mozgalom vezetői a rend fenntartásának biztosí­tása érdekében kibőví­tették. Sajnos ezzel olyan emberek, —■ közöttük karrieristák is — kerül­tek sok dicsőséget szerzett csoportunkba, akik csak hasznot és kalandot láttak a feladatban és a „MÓKÁN'1 igazolványokkal biztosítani akar­ták későbbi pozíciójukat. Ezek a személyek rom­boló munkát végeztek, s szégyent hoztak a ,.1.íOKAN KOMITÉ“ becsületére. Megmutatkozott már az első időben, hogy a: illegalitásban dolgozó ellenállási mozgalom fiatal partizánjai hazájuk becsületéért és szabadsá­gáért bármikor képesek életüket is feláldozni. Mi, fiatal fiuk, akkor nem ismertük a szov­jet emberek államrendszerét, magukat a szovjet embereket és a Szovjetunió Kommunista Párt­ját. Nem ismertük pártunk harcait, vezetőit, de éreztük, tudtuk, hogy a felszabadulás után a oá-t lesz az az erő, amely ki fogja vezetni az •rszágot a pusztulásból és vezetni fogja azon n - kerekben gazdag úton. amelyen ma haladunk, áls nem csalatkoztunk a pártban. A felszabadulás után pác napra a partizón- ‘„ íort több tagja és én magam különleges meg- fással elmentünk Miskolcról a környező fal- V' ba. Egyik legfontosabb feladatunk volt: biz- 1 ’’tani a város élelmiszerellátását, megakadá- * 'zni a feketepiac kibontakozását, amely súlya­im érintette volna az élelmiszerhiányban szen- V lő várost. Mezőkeresztes, Keresztespüspöki, ? zőkövesd és környékének dolgozó parasztjai v ületesen teljesítették azt a kötelességüket, hogy biztosítsák az éhező város élelmiszerellá­tását. A munka azonban nem volt könnyű, mert a falusi lakosok között voltak olyan elemek — különösen a kulákok —, amelyeknek tevékeny­sége, ellenséges magatartása akadályozta a fela­dat megoldását. Ebbe n a rövid beszámolóban a miskolci el­lenállási mozgalom „MÓKÁN KOMITÉ“ parti­záncsoport miskolci működésének, történetének csak egy kis részét, nagyrészt saját működése­met cs tevékenységemet írtam le. A csoport töb­bi tagja: Szabó Lajos tart. őrm. az ellenállási mozgalom miskolci csoportjának vezetője. Varró Lajos villanyszerelő tanuló. Juhász Zoltán szo­bafestő tanonc, a hősi halált halt Afra Béla la­katos tanonc, Rudjánszky Pál építész tanonc. Négyesi Lajos tanuló, Tóth Béla tanuló, ifj. Kiss Gusztáv tűzoltó, Kovács György iskolai tanuló, továbbá Lakatos Géza, Soltész Károly, Sándor Gyula és a többiek azért küzdöttek, hogy megvéd­jék szülővárosuk becsületét, megakadályozzák az épületek és hidak elpusztítását, szeretett szülő­városunk rorabaelöntését. A harcban elvesztettünk ugyan olyan fiatal hősöket, mint Afra Béla és Molnár Gyula elv­társakat, de mindegyikük emléke örök időkre él­ni fog közöttünk. A „Mókán kom vei egyidőben tevé­kenykedett Diósgyőrben több partizáncsoport i®. Egyiknek vezetői Fekete Mihály, Tóth Béla. Ur­bancsok Mihály, a hősi halált halt Barbai Fe­renc, Kopácsi József, id. Kovács József elvtársak voltak. Ezeknek a csoportok­nak feladata volt, hogy a diósgyőri munkások bevonásával megakadályoz­zák és lassítsák a németek részére a termelést, Diósgyőrvasgyár gépeinek leszerelését és nyugat­ra hurcolását. A gyár becsületes dolgozói felké­szültek, hogy ha kell, fegyveres ellenállással is megvédjék a gyárat. Az ellenállási mozgalom diósgyőri cso­portjának vezetői, partizánjai becsülettel teljesí­tették feladatukat. A mozgalom megmutatta, hogy sokan voltak ebben a városban, akik tudtak és mertek harcol­ni a város felszabadításáért. Ez a mozgalom azért tudott kibontakozni, mert az ellenállási csoport vezetői és harcosai érezték a közeledő Vörös Hadsereg erejét, le­győzhetetlenségét. Azért tiádott kibontakozni, mert voltak olyan hazafiak, olyan kommunisták ebben a városban, akik bátran vállalták a kocká­zatot, akik életüket nem sajnálva merték vál­lalni a mozgalorr megszervezését. S voltak a városban olyan hazafiak, akik bátran a mozga­lom szervezői és vezetői mellé álltak, akik haj­landók voltak, ha kellett, életüket is feláldozni és résztvenni a fegyveres harcban. A mozgalom tevékenysége azért is volt sikeres, mert segítséget kapott a hazáját és szü­lővárosát szerető, egyszerű, becsületes emberek százaitól. Ezeknek az embereknek a mozgalom iránt tanúsított segítő készsége is hozzájárult a | sikerhez. ‘'Vége az első résznek.) I filmhét alkalmával több új csehszlo­vák filmet mulatnak bo fümseinháza- ink, köztük legjelentősebb Szvatopluk állami-díjas iró „Gyárvár“ című regé­nyének filmváltozata. A „Gyárvár“ című filmet ünnepi díszelőadás kere­tében mutatják bo docember 9-én a miskolci Béke filmszínházban. A dísz­előadáson a csehszlovák filmdelegáció tagjai is résztvesznek. A borsodmegyei moziüzemi vállalat a megyében 7 normál- és 12 koskeny- filmszínházban tart Csehszlovák filmhetet“, többek között Sátoraljaúj­helyen, Szerencsen, Szcndrön éa Hejö- csabán. Ezekben a mozikban olyan nagysikerű filmeket mutatnak be mint a „Rágalom tüzűben“, „Északi kikötő“ és^i „Kémek a vonalon . Hivatalos totóuyeremények A sportfogadások 1954. december 5-1 49 heti fordulójára 593.476 darab kéthasábosriak megfelelő tippszelvény érkézéit be a sport- fogadási osztályhoz. 12 találatos szelvény nem volt. Az I. nyerőosztályban 9-éa értek el 11 ta­lálatot. A nyereményösszeg egyenkint 29.673.75. A II. nyerőosztályban 270-en értek el I* találatot. A nyereményösszeg egyenkint t)S8.75 forint. A III. nyerőosztályban 3006-an értek el 9 találatot. A nyereményösszeg egyenkint . 18.25 íorint. A nyeremények kifizetése december 14-én kezdődik. A sportfogadási osztály köz», hogy az 501 heti totó-szelvényről törölték a Bp. Kinizsi— Szfálinvárosi Vasas, Salgótarjánt Bányász —Bp. Vasas és Szombathelyi Lokomotív— Dorogi Bányász mérkőzéseket. A fenti három mérkőzés helyett az efsé hí- rom pótméAőzés: Lens—Bordeaux. Novara — Lazio. Pro Patria—Genua, illetve olasz labda­rugó találkozók számítanak a főmérközés'1- sorába. (.MTI) A baráti Csehszlovákia filmjei tail ez óv december 9—16 ig országszerte „Csehszlovák filmhetet“ tartanak. A Antal Ferenc: A NI © 1K< /A\ INI IK< © IMI IIY H (Miskolc es környéké ellenállási mozgalmáról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom