Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-01 / 284. szám

Szerda, 1954. december 1» ESZAKMAGYARORSZAG 3 Újabb könnyítés a beadási hátralékok rendezésére A dolgozó parasztság zöme már teljesítette egész évi beadási kötele­zettségét, vannak azonban nagy számmal olyan termelők is akik egyik-másik beadási cikkből hátra­lékosok, mert az előírt állati ter­mék, vagy terményféleségből nem rendelkeznek elegendő mennyiség­gel. A begyűjtési miniszter december elsején hatályba lépő utasítása szé­leskörű lehetőséget biztosít azoknak a termelőknek, akik kötelezett régük­nek becsülettel eleget akarnak ten­ni. hogy pótolják a mulasztást, tör- iesszék adósságukat. Az utasítás széleskörű helyettesí­tésre ad módot, megengedi, hogy a hátralékos termelők beadási köte­lezettségüket, ha az eredeti cikkbök vagy kenyérgabonából nem tudják teljesíteni — vágómarha kivételével — bármely más beadásra alkalmas cikkel, szabad választásuk szerint teljesíthessék Egyedül a hizottsertós és a zsírbeadási kötelezettséget nem lehet mással helyettesíteni. Az utasítás szerint a begyűjtési dolgozók a termelőket 1954. decem­ber 15-ig felkeresik és megbeszélik velük, hogy a hátralékot milyen cikkben tudják teljesíteni A meg­beszélésekig az eddigi hátrálékot nem emelik fel. A sertésbeedási hátralékok teljesí­tésében sertésbeadásra — az utasítás szerint — most is lehet társulni. A beadási kötelezettség teljesítésé­re a megbeszélés után öt naipot en­gedélyeznek. Ha a termelő ez alatt az idő alatt Ígérete ellenére dem tesz eleget kötelezettségének, akkor hátralékát tíz százalékkal felemelik, s a felemelt hátralékot öt napon be­lli’ köteles beadni. Minden termelőnek érdeke, hogy éljen az új rendelkezés nyújtotta lehetőségekkel, használja ki a köny- nyítést. így tudja csak rendezni adósságát és megkönnyáen! a jövő évi beadás teljesítését. (MTI) Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléséinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről A Népköztársaság Elnöki Tanacsa 3954. évi 16. és 17. számú határozatá­ban szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járáai, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács, illetve a községi ta­nács üléseinek előkészítését, össze­hívását és tanácskozásának rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely határoz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó leg főbb feladatok megoldásáról és ellen­őrzi a végrehajtás módját és ered­ményét. A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonkint, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább két- havonkint, a községi tanács legalább havonkint tart ülést. Az üléisek álta Iában nyilvánosak. A végrehajtó bi­zottság szakigazgatási szerveinek ve­zetői — községekben a hivatali szer­vezet ügyintéző dolgozói — kötelesek az ülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nemz rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját, vagy ja­vaslatát tárgyalják. Tanácskozási joggal résztvehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a mi­nisztertanács tagjai és kiküldöttei, a felettes végrehajtóbizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, valamint azok, akiket a tanács, vagy a végrehajtó, bizottság tanácskozó-si joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon felül ta­nácskozási joggal résztvehetnek a mi­nisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei. A ta­nácsok összehívásáról a végrehajtó­bizottság gondoskodik Első esetben a megválasztást követő 15 napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülé­sen szavazati joguk csak a tanács­tagoknak van. A határozatokat szó­többséggel hozzák. A tanácsülés el­nöke mindig résztvesz a szavazásban. Szavazategyenlőség esetén azt a Ja­vaslatot kell elfogadni, amelyre a ta­nácsülés elnöke szavazett. A tanács nyílt szavazással, kézfelomeléssel ha­tároz. A szavazatokat és ellenszavaza­tokat össze kell számolni. A tanácsülések napirendi tervezetét a, végrehajtóbizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállí­tásnál az előző ülés határozatait, a felsőbb államhatalmi és államigazga­tási szervek rendelkezéseit, a bizott­ságok és a tanácstagok indítványait, a Hazafias Népfront helyi bizottsága nak, a tömegszervezeteknek, községek­ben a termelőszövetkezeteknek, vala mint a termelési bizottságnak, végül a tanáé,s alá "rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napi rendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb állam hatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes végrehajtóbizotfság elren deliek, végül a Hazafias Népfront és a tanács bizottságai által javasolt napirendi pontokat a végrohajtóbizott ság köteles a napirendbe felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társa­dalmi, gazdasági és kulturális tevékenység irányításával, a ta­nács saját működésével, az aláren­delt szervek létrehozásával, irá­nyításával és ellenőrzésével kap­csolatban felmerülő legfontosabb kérdések. Egyaránt gondot kel1 fordítani az or­szágos jelentőségű feladatok és a la kosság helyi jellegű problémáinak hegoldására. Az olőterjesztéreket — rhetőleg írásban — kell e’őkésziteni, ! határozati javaslatoknak fel kell intetniük a végrehajtásért felelős személy; nevét és a végrehajtás ha­táridejét. A vógrehajtóbizottság jelöli ki a napirendi pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés napirend­jén szereplő kérdésekről a tanács bi zottságait előzetesen tájékoztatni kell. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tag­jai — szükség esetén aktíváik bevo­násával — megbeszélik a választó- kerület dolgozóival és ha erre lehető­ség van, szakértőkkel is. A bizottsá goknak meg kell vitatniok az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolat ban meg kell iénniök javaslataikat, A végrehajtóbizottság a tanácstagok spszére írásbeli meghívót köteles kül­deni. úgy hogy azt a községekben az ülés előtt bárom nappal, a többi ta­nácsnál pedig öt. illetve nyolc nappal előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a ha- tározati javaslatok szövegét, a maga sabbfokú tanácskozásoknál az előtör jesztéseket vagy azok vázlatát és az előző tanácsülés határozatainak végro- hajtásáról szóló beszámolót is. írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtóbizottság a ta­nácsülésen tanácskozási jogot kíván biztosítani. Az ülés helyéről, időpont­járól és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon idejekorán értesíteni kell. Községekben,' ha a napirendben a gazdasági terv és költ- ségveflis javaslata, vagy tanácsren­delet tervezete szerepel, azt a tanács- házáp közszemlére kell tenni. A tanács ülése akkor határozatké­pes, ha a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. Ha az ülés nem ha. tározatképes, a végrehajtóbizottság köteles a tanácsot 8 napon belüli idő­pontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül esetenként válasz­tott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hite. lesitésére két tanácstagot kell ki­jelölni. A kiváló munkát végző ta­nácstagok közül a tanácsülés időtar­tamára elnökséget is választhat. Ez­után az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határozatok vég­rehajtásáról szóló beszámolót kell , tárgyalni. Ezt követői eg kell megvitatni a vég­rehajtóbizottság által javasolt napi­rendi tervezetet, amelyet a végre- hajtóbizottság elnöke terjeszt elő. Is­mertetni kell azokat a javaslatokat is, amelyeket a végrehajtóbizottság nem vett fel a napirend-tervezetbe. A tanácstagok a napirenddel kapcso­latban módosító javaslatokat tehet­nek. Minden egyes előterjesztésről vitát keli nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napirendi pont elő adója válaszol, majd szavazás követ­kezik. Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatok felett egyenként kell sza­vazni úgy, hogy előbb a módosító ja­vaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ahhoz, hogy a végrehajtóbizottsághoz, a szakigazgatási szervek vezetőihez — községekben a hivatali szervezet je­lenlévő dolgozóihoz — továbbá az egyéb helyi szervek megjelent veze­tőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek, függet­lenül attól, hogy a kérdéssel kapcso­latos tárgy szerepelt-c a napirenden, vagy sem A kérdéseket írásban is be lehet nyújtani és azokra a kérdezet­tek, vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A napirendi pontok megtárgyalása után a végrehajfóbizottság, vagy bár­melyik tanácstag bejelentést tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intézkedéseket tesz szüksé­gessé, a további intézkedés a végre­hajtóbizottság feladata. A közséigi tanácsok ülésein a végrehajtóbizoiiság n bejelenté­sek keretében köteles ismertetni a lakosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lalcosság érdekeit közvetlenül érintő, a legutóbbi ta­nácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályokat. A tanácsülésről a tanácskozás lénye­gét, és a hozott határozatokat tartal­mazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó- bizottság titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag ir alá.. A tanácstagok a tanácsülés ntán azokat a határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, ismertetik válasz­tóikkal. Ennek elősegítésére a vég- rehajtóbizottség községekben a hatá­rozatokat köteles a hirdetőtáblán, to­vábbá forgalmasabb helyeken kifüg­geszteni, a magasabbfokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnak megkül­deni. Az ismertétés történhet szemé­lyes beszélgetés útján a választókkal, kisgyűléseken, az állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapesolatok egyéb formáinak felhasználásával. A végrehajtóbizottság a tanács által meghatározott határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok eredményes végre­hajtását. A vógrehajtóbizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intézkedések eredményéről a tanács ülésén beszá­molni. A tanács az általa hozott rendele­tek és határozatok vógreliajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve az erre a célra létrehozott bizottságokat bízhatja meg. (MTI) Őszi barack, dió és mandulaerdóket telepítenek Miskolc környékén A Hazafias Népfront megyei bi­zottságának mezőgazdasági program­jában szerepel Tokaj-Hegvalja sző­lőinek fejújítása is. A tervek szerint az ötezer holdra csökkent világhírű szőlőtermelő területet ismét 13 ezer holdra növelik. Ezenkívül a Bükk déli lejtőin Is nagy szőlő- és gyü­mölcskultúrákat szándékoznak tele­píteni. A Sajó-völgyében, az ország leg­inkább iparosított vidékén kifejlesz­tik a hasznos állattartást, hogy az iparvidéket megfelelő mennyiségű friss tejjel, hússal, baromfival és to­jással lássák el. A mezőgazdasági programban sze­repel többek között a megye állat- tenyésztésének fejlesztése is. A Hegyközben, a Hernád völgyében, valamint az edelényi és putnoki já­rás dombos vidékein főleg a szarvas- marha- és juhtenyésztést, a Hernád- völgy déli részén, valamint Takta- közben a sertéstenyésztést és a ba­romfitenyésztést akarják fellendíte­ni. A Bükk fennsíkján a már folya- I matban lévő lipicai csikónevelés mé­reteit lényegesen kibővítik. Bodrogközben és Miskolc környé­kén főleg az öntözéses zöldség- és főzelékféle termelést, a haszonállat­tartást és a gyümölcstermelést akar­ják növelni. Az Avas környékén és a Sajószentpéterlg húzódó dombok keleti lejtőjén, amelyeken elsőrendű csonthéjjas gyümölcs terem — több­száz holdas őszibarack, dió és man­dulaerdőket telepítenek. A program végül pontosan megje­löli, hogy a megye egyes tájegységei milyen növényféleségek termelésére alkalmasak. Figyelem! Minden mennyiségben patkóvas és haszonvasak kaphatók a Haszonvas Előkészítő Vállalat. Miskolc, Béke tér 8. sz. telepén. JCéfiek a &z&o4&tiuil& (leiéből A Szovjetunió főiskoláin a népi demokratikus országok sokszáz diákja és aspiránsa tanul. A képen: Az 1-es számú moszkvai orvosi főiskolában K. Majsztrah professzor, az orvostudományok doktora megbeszélést tart az aspiránsokkal. Balról-jobbra: Eliska Kvasznics- kova (Csehszlovákia), Grigorij Szobolevszkij szovjet aspiráns., Nguen Szi Kuek (Vietnam), Gennadij Firszov és Vlagyimir Andren szov szovjet aspiránsok és Cin Sziny-csuny (Kína), ,rgj Hatalmas méretekben folynak a kujbiscvl vizlerőmű építkezés! munkálatai. A képen: Bukógát építési munkálatai a kujbisevi vízi­erőműnél, _ £ A képen: A. Eleszov (balra) villany- hegesztő brigádvezető, a Szocialista Munka Hőse és V. Kunyica hegesz­tő munkaközben a kujbisevi vizierö- mű építkezésénél. Az Ala-Tau hegység (Kazah SZSZK) festőién szép részén, 1100 méterrel a tenger színe felett van az Isszik-tó. Az idén a tó partján turista-állomást létesítettek. — A képen: Turistát állomás a magashegyi Isszik-tú parti ,ján. N

Next

/
Oldalképek
Tartalom