Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

Csütörtök, 1954. december 30. ÉSZAKMAGYAKUHSZAG Tartsák fékeit a spekuláló fuvarosokat! Több dolgozo fordult szerkesztőse- IgünJchöz azzal a panasszal, hogy a különböző TÜZÉP-telepekről, bá­nyákból a fuvarosok a megszabott­nál drágábban, borsos áron szállít­ják házhoz a szenet. Sokan panasz­kodtak arról is, hogy a szén egy­két, sőt három mázsával is megfo­gyatkozik útközben, amíg a kamrá­ba keriíl. í A dolgozók ezirányú panaszát íe- | lülvizsgáltuk s megállapítottuk: a ! legtöbb esetben igazuk van. Bizo­nyítja ezt a Mártabányáról szállító fuvarosok példája is. Két héttel ezelőtt 18 fuvaros, aki a mártabányai TÜZÉP megbízottjá­tól vásárolt szenet szállítja házhoz, t megalakította a fuvarozási ,,munka- | közösséget". Spisák Imre fuvaros, akit ?. fuvarozási munkaközösség vezetőjének választottak meg, el­mondotta: a munkaközösség megalai látásával meg akarják szüntetni a feketézőit, azt akarják, minden dol­gozónak — ugyanúgy mint a Bel­eped — a szekérfuvarozási díjsza­básban meg zabolt összegért szállít­sák haza a szenet. A fuvarozási munkaközösség ezirányú elgondolá­sa nagyon szép és dicséretreméltó, működése azonban a valóságban nem így fest. A inünközösségi fuvarosok továbbra is annyiért szállítják a szenet, amennyiért akarják, illetve — „kit hogyan lehet becsapni“ alapon. Siva Lászlónak a Gólya utca 8. szám alá a napokban 20 mázsa sze­net szállítottak. A szekérfuvarozási díjszabás szerint 82 forintot kellett volna ezért fizetni. Az „élelmes“ fu­varos ezzel szemben 200 forintot kért, amit a fiatalasszony ki is fize­tett. Zombori András Debreceni u. 1. sz. alatti lakosnak ugyancsak "0 mázsa szenet 82 forint helyett 150 forintért szállítottak le. Amikor so- Ikallották a fuvardíjat, Virág Károly fuvaros még szemtelenkedett is. Ul- mann Aladárnak Major u. 17. sz. alá 10 mázsa szenet 40 forintért kellett' volna szállítani, Virág Károly fuva­ros azonban 80 forintot kért. Amikor az öreg néni alkudni kezdett — (nagylelkűen — 10 forintot engedett. Gombos Gyula Győri kapu, 39. szám alatti lakos, amikor a mártabányai TUZÉP-megbizottól megvásárolta a szenet, felkereste Spisák Imrét. a munkaközösség vezetőjét, aki 4.80 forintért vállalta el a szén mázsájá­nak hazaszállítását. Székely Ferenc I fuvaros, aki a szenet hazaszállította, 110 forintot kárt a szállításért má- [zsánkint. Aki a szenet átvette, hi­vatkozott a Snisákkal történt meg­állapodásra, amire a fuvaros kije­lentette: nem ismer ilyen nevű em­bert. ő annyit kér a szén hazaszál­lításáért, amennyit akar. Félórai al­kudozás után a 22 mázsa szenet — melyért eredetileg 220 forintot kért — 170 forintért rakta le. Müller Já­nostól, aki a Deák-tér 5. szám alatt lakik, szintén mégegyszer annyi vi­teldíjat kért a fuvaros, mint szaba­dott volna. Ráadásul a szén kevesebb is volt, mint 10 mázsa. Fz nem cso­da. mert a kocsin 20 mázsa szén volt, s csak úgy találomra felezte meg a fuvaros. Schier Istvántól, aki a vasgyárban, a Rózsa Ferenc u. 40. szám alatt lakik, 32 forint helyett 80 forintot kért Nagy Bertalan munkaközösségi fu­varos. A 10 mázsa szén pedig nem volt több 8 mázsánál.-.. Nagyszerűen ért a dolgozók be­csapásához Virág Benedek fuvaros is. aki a Malinovszkii út 2. szám alá például 08 forint helyett 250 forin­tért szállította le a szenet. De nemcsak egyes embereket csap­nak be a fuvarosok, hanem a válla­latokat is. Tar, Fodor, Halász Bei- sped hajtők egy hónap alatt 90 má­zsa szénnel szállítottak kevesebbet a Patyolatnak, mint amit a bányá­tól elhoztak. Zemlénvi József Bel- sped fuvaros, aki szintén a Patyo­latnak szállított, az egyik alkalom­mal a kocsiján lévő 24 mázsa szén­ből 6 mázsát átpakolt sógorának, Gál András fuvarosnak a kocsijára. Zemlénvi fuvaros ezt többször is megismételte. A megrakott kocsival mindig lakása felé ment, s ott min­1 ........ í? 1 Idén egyes fuvart „megvámolt". I Krepcsik Lajos fuvaros a legutóbb I úgy pakolt« meg szekerét, hogy ar­ról leszóródott a szén. A szekér után két ember szedte össze a szenet. Gyakori az olyan eset is, hogy ha a szenet a délutáni, vagy az esti órák­ban kapják meg. azt csak reggel vi­szik el tulajdonosához. Ilyenkor a szénnel megrakott kocsival beállnak udvarukba, s a fuvarosok feleségeik belátására bízzák, hogy másnap hány mázsa szenet kapjon a tulaj­donos. Olyan is előfordul, hogy maga a fuvaros vásárol meg bizonyos meny- nyiségü szenet a TÜZÉP-től, s azt behozza Miskolcra eladni. Takács János fuvaros például nagyszerűen érti. hogy a 10 mázsa szenet, amit. ő 176 forintért vesz meg a TÜZÉP- től, hogyan kell 400—450 forintért eladni a megszorult dolgozóknak. Balogh József Belsped fuvaros a széncédulák ^sikkasztásának nagymestere. A dolgozóktól elveszi a széncédulát azzal, hogy 24 órán belül hazaszál­lítja a. szenet. Gyakran elfelejtkezik a szénszállításról. Szikora János hentesnek és még másoknak is csak rendőrségi beavatkozásra vitte haza a tüzelőjét. De sorolhatnám tgvább a neveket, címeket, vállalatokat, amelyeknek ugyancsak drágábban jóval kevesebb szépét szállítottak. Ilyen és ehhez hasonló esetek per­sze nemcsak a Mártabányáról szál­lító fuvarosaknál fordulnak elő, nem­csak a cikkben felsorolt fuvarosok csapják be a dolgozókat, hanem még sokan mások. A legtöbb fuvaros, le­gyen az Belsped hajtó, vagy a fti- varozási „munkaközösség“ embere — az egyéni fuvarosokról nem is be­szélve — mind azon vannak, hoay minél többet lopjanak, zsaroljanak. A becsületes dolgozók nevében ez­úton hívjuk fel az illetékes szervek figyelmét a fuvarosok feketézésére- Hassanak oda, hogy a becsületes- munkával keresett pénzzel, becsülő-' tes munkát fizethessünk meg. A moszkvai televíziós stúdióban Konferenciát tartottak az ismeretterjesztők és a mezőgazdasági szakkörök vezetői részére A NÉPMŰVELÉSI osztály és az ismeretterjesztő társulat konferen­ciát tartott azok részére, akik a me­gye területén ismeretterjesztéssel é< mezőgazdasági szakkörök vezetésé­vel foglalkoznak. A konferenciát a Társadalom és Természettudományt Társulat megyei központjában tar­tották. Célja az volt, hogy tisztázza az ismeretterjesztő munka és a me­zőgazdasági szakkörök feladatait. Szabó Béla, a Társadalom és r mészettudományi Társulat tagja tar­tott előadást. Beszámolója első ré­szében az ismeretterjesztő munká­val foglalkozott. Először a magyar falu múltbeli, gyenge kulturális éle­téről beszélt. Az uráli ideién a falu­ban egy-két gazdakörön kívül más nem volt. Igazi ismeretterjesztés aiem folyt, mert a kormány és az uralkodó osztály félt a paraszt tu­dásvágyától. Ma már egészen más a falu képe. Plakátok hirdetik úton- útfélen az ismeretterjesztő előadások sorozatait, hangos híradó, rádió és újság hozza egyre közelebb az egy­kor elmaradt falut a városhoz. AZ ISMERETTERJESZTŐ mun­kában azonban még voltak hibák, Sokszor az előadók lelkiismeretlenül, szinte kényszerből végezték munká­jukat. Nem vették figyelembe a pa­rasztság kulturális színvonalát, a falusi néptől távolálló problémákat tárgyaltaik.. Sok előadó arra hivatko­zik még ma is. hogy „a hallgatóság nem megfelelő": természetesein ilyet csak rossz előadó mondhat. Olyan előadók kellenek, akik példát vesz­nek Herman Ottóról, olyan elő­adók, akik képzettek, tudásuk van, de nem értékelik túl azt. Ne azért tartsák meg ismeretterjesztő előadá­sukat, hogy a statisztikai számadato­kat növeljék, hogy tiszteletdíjat kap­janak, hanem azért, hogy nevelje­nek, világnézetet adjanak. Ha az is­meretterjesztő előadások vezetői jói fogják végezni munkájukat, akkor nem fordul elő többé olyan felhábo­rító eset. hogy a tanács engedélyé­vel lebontják az ónodi Rákóczi kas­tély falait, Somsályon a rokokó stílusú kastélyt, vagy — hogy ne menjünk messze — Miskolcon a Rá­kóczi házat — a sötétkaput. Akkor nem okoznak a tudatlansággal olyan kárt, mint Szalonnán, ahol vizes­ronggyal töröltek le egy XII. század­beli falfestményt. AZ ISMERETTERJESZTŐ elő­adásokhoz bőven van téma megyénk­ben. Nincs talán az országban még egy megye, mely olyan gazdag lenne haladó hagyományokban, mint Bor­sod. A Bükk barlangjaiban lakott az ősember. Itt élt valamikor Aba Sámuel, a magyar parasztkirály. Boldván írták a hires halotti beszé­det, Rudabányán élt Gvadányl Jó­zsef, Miskolcon tanított Lévai zsef. Mezőcsáton dolgozott Kiss Jó­zsef. Tompa Mihály is megyénkben írta szebbnél-szebb verseit. Perku­pán a boldvavölgyi népi építészet remekeit lehet találni, Mezőcsáton világhírű kerámiát. Itt éltek Déryné és Egressy Béni a magyar színjót szás büszkeségei. Sajóládon beszélt Fráter György. A megye munkás- mozgalma már az 1880-as években kezdődött. Még sok érdekes dolgot lehetne felsorolni, ami ehhez a me­gyéhez fűződik. Szinte végeláthatat­lan témakört, nyújtanak ezek az is­meretterjesztő előadóknak. A TOVÁBBIAKBAN Szabó Béla a megye területén működő 64 mező- gazdasági szakkör munkájáról be­szélt. A mezőgazdasági szakkörök vannak hivatva arra, hogy mezőgaz­dasági szakkönyvelkkel lássák el a parasztságot és szorosan összekap­csolja az elméletet a gyakorlattal. A szakkörök azt a célt szolgálják, hogy dolgozó parasztságunkat megismer­tessék a belterjes gazdálkodás elő­nyeivel. Egy egy szakkör ne rövid Jó- Időre alakuljon, hanem évek hosszú sorára, mert csak igy tud jól működ­ni, csak így tud úrrá lenni a min­dig felmerülő új gondokon. A megyénkben működő szakkörök száma igen nagy. Csak az a baj hogy nagyrészt papíron működnek, a valóságban nem naigyon dolgoz­nak. A jövőben a rossz szakköröket feloszlatják és más községben, — ahol nagyobb az érdeklődés irántuk — létesítenek újakat. A népművelési minisztérium az elmúlt hónapban a megye legjobb mezőgazdasági szak­köreinek 30.000 forintot utalt ki. A sátoraljaújhelyi járási kulturház mezőgazdasági szakköre 5000 forin­tot, az abaujszántói 4000 forintot, a pányóki 4000 forintot, a tiszaladányi 4000 forintot, a fügödi 3000 forintot, a szirmabesenyői 4000 forintot ka­pott. Ebből az összegből szakköny- veket, felszereléseket —- például tej­zsír meghatározókat, borfókolókat — vettek. EZEK A PÉLDÁK serkentsék to­vábbi jó munkára a megye vala- * mennyi szakkörét. Az egyik távoleső moszkvai kerületben. Sabolcvkában kicsipkézett vastorony látható. Innen sugározzák a televízió adásait. A televíziós adás műsora igen sokoldalú: színit!«adásokat, filme­ket. hangversenyeket, sport- é* divatbemutatókat stb. láthatnak és hall­hatnak a televíziós készülékek tulajdonosai. Külön adásokat sugároznak a gyermekek számára. A szovjet közönség aktivan résztvesz a Központi Televíziós Stúdió munkájában. A közönségtől beérkezett levelek igen sok különböző Kí­vánságot és javaslatot tartalmaznak. A műsor összeállításánál a stúdió mindig számításba veszi ezeket a ki 1 ánságokat és ezzel is bővíti az adá­sok tematikáját. A televízió a szovj et családok mindennapi életének el­választhatatlan része lett. A képen: Kun Mo zso kínai színdarabíró „Csü Jüan“ című darab­jának közvetítése folyik. 4 > előtérben balra — a működésben levő televíziós felvevőgép — jobbra a kerekeken guruló reflektorok. Az üzletek nyitvatartási ideje az újévi ünnepek alatt A megyei tanács kereskedelmi osztálya a nyílt árusítású üzletek zár­óráját december 30-tól január 2-ig az alábbiakban szabályozza: December 31-én a 19 óra előtt zá­ré fűszer- és péküzletek 2 órával hosszabbított időben árusítanak, leg­később azonban 19 óráig. A 19 óra után záró üzletek nyitvatartási ideje változatlan. A tejboltok hétköznapi rend szerint árusítanak. A húsboltok december 30-án és 31-én szombati nyitvatartás szerint árusítanak. Az állami áruházak, édesség-, zöldség-, ruházati és vegyesiparcikk boltok hétköznapi záróra szerint tar­tanak nyitva. Január 1-én az összes boltok zár­va lesznek, kivéve az édesség- és dohányboltokat, melyek vasárnapi nyitvatartási rend szerint árusítanak. 1955 január 2-án a rendes vasárnapi nyitvatartási rend szerint lesznek az üzletek nyitva. Az állami áruház zárva lesz. Csarnokok és piacok de­cember 31-én hétköznapi, 1955 ja­nuár 2-án pedig vasárnapi nyitva­tartás szerint árusítanak! Január 1- én zárva lesznek. Vendéglátóipari üzemek Szilvesz­ter éjjel 5 óráig tarthatnak nyitva. 1955 január 1-én, szombati, január 2-án vasárnapi nyitvatartási rend szerint vannak nyitva. Minden üzlet köteles kifüggeszteni nyitvatartási idejét. Karácsonyi ünnepség az árva gyermekek megyaszói otthonában A megyaszói állami gyermekott­hon udvarán karácsony napján úttörő egyenruhában, fénylő szemekkel, vá­rakozással, izgatottan, szinte zajta­lanul jártak a gyermekik a csillogó, friss hóban. Pontosan két órakor gördültek az otthon elé az ózdi autó­buszok. amelyekből az ózd-várkonyi úti iskola vidám úttörői, az ózdi MNDSZ csúcsszervezet küldöttségé­nek tagjai szálltak ki. SOGORSAG, KOHASÁG ES KÖVETKEZMENYEI az Encs és környéke földmíívesszövetkezetében |V| ég manapság is előfordul, hogy imitt-amott fel- üti fejét a kiskirályoskodás, másutt a sógor- g-komaság kerül ideig-óráig „uralomra” egyik-má­sik vállalatnál, szervnél. Encs község abban a kétes szerencsében részesült, hogy mindkettőből jutott bő­ven. Uton-utfélen hallani ilyen beszélgetést; — Hallotta szomszédasszony, már megint vizsgál­ják a sok disznóságot, ami a földművesszövetkezet­ben van? — Ideje is lenne, hogy valamit tegyenek, mert úgy lopják, csalják ott a pénzünket, mintha Csáki- szalmája lenne. Sógorság-komaság az egész társaság. És ez a beszéd nem pletyka, hanem színtiszta igazság. Talán sehol sem hangzik el annyi panasz, mint az Encs és környéke földművesszövetkezetére. Az irodai alkalmazottak fölényesen, gorombán, gúnyosan beszél­nek az ügyes-bajos dolgukkal hozzájuk forduló dol­gozó parasztokkal, vevőkkel. Seregély Bertalanná pél­dául már odáig ment, hogy a földmüvesszövetkezet egy másik alkalmazottját felelősségre vonta és meg­sértette, amiért az neki véletlenül nem köszönt. Férje megpofozott egy másik alkalmazottat, mivel az nem adott neki italt. C orozatosan előfordul ebben a földmüvesszövet kezeiben a csalás, sikkasztás, okirathamisítás a dolgozók, az állam becsapása, megkárosítása. Az ál lám és a dolgozók pénze, mint valami csatornán folydogál egyik, vagy másik alkalmazott zsebébe. Jel­lemző, hogy Kovács Miklós, a szövetkezet egyik volt alkalmazottja körülbelül 50 ezer forintot sikkasztott Sasvári János, volt kocsmakezelőnek 17 ezer forint a hiánya. Az olajtelepen is több mint 4 ezer forint hiányzik. A fügödi kocsmavezető önbetörést követett el, hogy a hiányt leplezze. Három hónap alatt „csak” négy alkalmazottat csuktak le lopásért, csalásért és sikkasztásért. Most kerül a bíróság elé Jaskó József, aki több mint 10 ezer forintot sikkasztott és Mak- ranci Gyula, aki a szövetkezet áruját saját zsebére adta el. Ez csak néhány eset, hátha még alaposab­ban felülvizsgálnák az ott folyó munkát! TTogyan történhet meg ilyen bűnhalmazat egy földművesszövetkezetnél? Talán nem ellenőrzi senki az ott folyó munkát? De igen. Csakhogy az ala­pos kivizsgálás mindig késik és elmarad. A rokoni és .baráti” összeköttetés sokmindent eltakar. Rimavölgvi Bertalan, a földművesszövetkezet ügyvezetőjének fe­lsége a SZÖVOSZ országos központban dolgozik 'Egyébként a földművesszövetkezet pénzén utazgat n feleségéhez.) Seregély Bertalanná férje a járási köz­pontnál van. Lipták Jánosnak, a járási pártbizottság 'agjának „alig” hét, vagy nyolc rokona van a földniú- vesszövetkezetben. Kosztyó Ferenc vezetőségi tagnak szintén jónéhány rokona van a földművesszövetkezet­ben. Kosztyó Ferenc egyébként Lipták Jánosnak is '•okona. Szapliczki Istvánné járási tervosztály vezető férie megyei revizor, aki felesége munkáját ellenőrzi. Szapliczkiné sósora az encsi járás revizora, testvére pedig a szikszói szövetkezet főkönyvelőié — amely szintén az encsi járási köznonthoz tartozik. Igv aztán •'kárhonnan fenyegeti veszély a „dinasztia” egyik, •agy másik tagiát, a többiek szépen elsimítiák az "’gyet. De ne feledkezzünk meg Urheevi Antal főkönv- •'élőről, volt horthvsta vezérőrnagy fiáról sem. Szinte ‘udatosan segíti elő a sikkasztásokat. Jellemző példa •'rre: észrevette, hogy Zöldi Teréz 4 ezer forintot sik­kasztott. Urhegyi nem szólt semmit, csak akkor, ami­kor a sikkasztás 12 ezer forintra emelkedett. T deie lenne, hogy eey „rokr>nhi«ntes” bizottság a szövetkezet becsületes dolgozóinak, valamint a íalu lakóinak meghallgatásával alapos vizsgálatot tar­tana, s végetvetne az ott folyó bűnös üzelmeknek; Az üdvözlések után a vendégel« szeretettel vették körül és beszélget-1 tek el az otthon gyermekeivel. A nagy gonddal díszített szép ka-i rácsonyfa alól szebbnél-szebb aiárt-i dékok, játékok, könyvek kerültek elő, s a gyermekek izgalommal bon­tották ki a csomagokat. Nem egy gyónnék közöttük a múltban csak ablakon keresztül látott ilyen fé­nyes. csillogó karácsonyfát, s volt* aki még életében nem kapott aján­dékot. nem érezte a családi otthon melegét. Az ajándékokkal együtt el-i* hoztuk szívünk melegségét is, —* mondotta Rizner Zoltánná ózdi MNDSZ titkár. A felemelő ünnepsé­get az ózdi úttörők kultúrműsort egészítette ki. Az itt kialakult kapcsolatot elmé­lyíti és tartóssá teszi a gondoskodás az ózdi úttörő pajtások Ígérete, hogy testvérükké fogadják a megyaszói kispajtásokat. Megyei tanács oktatási osztály. ÉRTESÍTJÜK az utazó közönsc- '■et. hogy a várható gyenge for­galom miatt 1955. január hó 1-én 'sszes vonalainkon (a bükkszent- ereszti iárat kivételével) forga- tomszünetet tartunk. 36. sz. Ali tők fiz 1*-kert esi Váll. (MAVAUT)­Utazó közönségünknek boldog ú jévet kívánunk. 36 sz Autóközlekedési Váll. (MA VAUT) FELHÍVJUK gyűjtőink figyel­mét. (üzemek vállalatok, kis­iparosok, földművesszövetkeze­tek stb.), hogy 1955. január 3-tól 10-ig leltározás miatt a József Attila u. 15. sz alatti telepünket zárva tartjuk. Fenti időpontban áru átvétel és eladás szünetel. MÉH Vállalat. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom