Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-03 / 286. szám

Péntek, 1954. december S. ESZAKMAGYARORSZAG 3 SÜRGŐS INTÉZKEDÉST h épíiésüQTi és a fcohó- A MISKOLCI BÉKE-SZÁLLÁS ÜGYÉBEN! Ha a Lenin Kohászati Művek, vagy a 34. számú Építőipari Vállalat vezetőivel a lakáskérdésekről be­szélgetünk mindjárt szóvóteszik: ki a felelős a Béke-szállás körüli huza­vonáért? Miről is van szó? 1952-ben a diósgyőri rekonstruk­ció építéséhez szükségessé vált egy nagy befogadóképességű munkás- szállás megépítése a kohász, az épí­tőipari és a MÁV vidéki dolgozói részére. Addig is, míg a Békeszállás felépül, a vezetők úgy határoztak, hogy 67 lakást berendeznek mun­kás-szállásnak. Közben a szállás fel­épült, azonban a rekonstrukció mé­reteit csökkentették, s így lehetővé vált a 67 lakás kiürítése. De ez nem történt meg a mai napig sem! Miért? Azért, mert furcsa bo­nyodalom van a Béke-szállás épüle­teinek elosztása körül. A Béke-szállás 50 épületéből a Lenin Kohászati Művek 10 épületet kapott, ahol a gyár csak 760 dolgo­zóját tudta elhelyezni. A fennma­radó 40 épületből hármat kapott a MÁV, egy épületből orvosi rendelő, egyből pedig kulturhelyiség lett. így tehát a 34. Építőipari Vállalatnak 35 helyisége maradt. A Szabad Nép október 30-i számá­ban Zombori István elvtárs, a Lenin Kohászati Művek munkásellátási osztályának vezetője „Huzavona 67 lakás körül" címmel cikket írt: „... Január óta harcolunk a tröszt igazgatójával az épületekért. Hiába bizonyítjuk, hogy náluk konganak a szobák az ürességtől, mi pedig la­kás hijján szűkölködünk: ragaszkod­nak az épületekhez. Azóta már új igazgatója lett a trösztnek, de ő is csak azt mondja: Nem adhat át épü­letet, csak Szijjártó miniszter elv- társ utasítására. Idestova fél éve le- veiezget a kohó- és gépipari, vala­mint az építésügyi minisztérium ebben az ügyben. Szeptemberben a KGM már a minisztertanácshoz for-1 dúlt, előterjesztést tett a szálló épü- ! leteinek új elosztásáról. Ezt a javas-! latot azóta is vitatják, máig sem tud- ’ nak megegyezni az érdekeit tárcák, mert az építésügyi minisztérium csö­könyösen ragaszkodik a kormány- program előtt megállapított keret­hez. Ezért várja hiába 67 család, hogy a területi munkásszállás kiürítésével végre otthonhoz jussanak"— feje­ződik be Zombori elvtárs cikke. A Szabad Népben megjelent cikk után nem változott a helyzet, sőt súlyosbodott! Más építőipari vállalatok — így pél­dául a 28/3, a 28/1, valamint a Mis­kolci Szerelő Vállalat — is beköltö­zött a Béke-szállás helyiségeibe. Mindezek ellenére sincs a szállás kihasználva. November 24-én a miskolci városi tanács egy bizottsága megállapította, hogy jelenleg is kö­rülbelül 500 fel nem használt férő­hely van a Béke-szálláson, ahova el lehetne helyezni a Lenin Kohászati Művek vidéki dolgozóit, s így szá­mos lakást át lehetne adni rendel­tetésének. De a kérdést a két minisztérium még a mai napig sem oldotta meg! Ugyanakkor — különös módon — nemcsak a Lenin Kohászati Műve­ket, hanem a 34. Építőipari Vállala­tot is sújtja a két minisztérium kö­zötti viszálykodás. A 49-es, 48-as. 30-as és a 31-es épületeket ugyanis — mivel idegen vállalatok vannak bennük — már a harmadik hónapja nem tudja átadni a Lenin Kohásza­ti Műveknek, s ezért kötbért kell érte fizetnie. Ismét felmerül tehát a kérdés: kié a Béke-szállás? Ki rendelkezik felette? Mi lesz a 67 család lakásá­val? Miért a 34. Építőipari Vállalat fizeti a kötbért? — s így lehetne tovább sorolni azokat a vitás, meg­válaszolatlan kérdéseket, az érthe­tetlen helyzetről, amely a diósgyőri és az építőipari dolgozókat egyaránt sújtja. A Lenin Kohászati Művek részé­ről Zombori István és Vécsei János elvtársak nap mint nap nehéz probléma előtt állnak a vidéki dolgozók nehéz elhelyezése miatt. Most már a 34 sz. Építőipari Válla- ] lat vezetői is azért harcolnak, hogy j a kijelölt épületeket mielőbb át tud- j .iák adni a kohászati dolgozóknak, s hogy a kötbért azok fizessék, akik elrendelték más építőipari vállalatok beköltözését a Békeszállásra. A két vállalat vezetőinek igyeke- j zete azonban teljesen eredményte- j len. mert a két minisztérium büro- | kratikus papírmunkája, aktatologa­tása megakadályozza a megoldást. Helyesebb volna szerintünk a laká­sokat átadni jogos gazdájuknak, a munkásoknak, s utána lehetne vi­tatkozni, hogy kié a Béke-szállás. A diósgyőri dolgozók sürgős intéz­kedést várnak! DRAGOS GYULA Uj városrész Miskolcon Képünkön: az új Baj csy-Zsilinszky utca. A PÁRTOKTATÁS HÍREI Jól dolgozik a sárospataki vöröskereszt Kevés olyan jól működő szerveze­te van a vöröskeresztnek megyénk­ben, mint a sárospataki. Már eddig több egészségügyi tanfolyamot és műsoros estét rendezett. Anyagilag is megerősödött a szervezet. Eddig három csecsemőmérleget vásárolt, s azokat kölcsönhasználatra kiadja a kisgyermekes anyáknak. A . sá­rospataki vöröskereszt titkárának, dr. Fischer Dezsőnének lelkes, jó munkájáért legutóbb elismerő okle­velet adott a vöröskereszt országos vezetősége. HEGYI JÓZSEF Megyei Vöröskereszt V erseny líulturouhonolt szépítéséért tálya versenyt hirdet a legszebb, legtisztább, igazán otthonos kul­túrotthon címért. Jutalmul 2000 fo­rintot tűz ki és vándorzászlót ad a győztesnek. A verseny elbírálása december 30-án lesz. Sok szó esik városban és falun a kultűrházakrót, a dolgozók máso­dik otthonáról. Az emberek » leg­szegényebb hajlékból is meleg, ba­rátságos otthont tudnak varázsolni, ha szeretik, ápolják. A kultúrott­hon csak akkor válik igazán má­sodik otthonná, ha törődünk vele. A megyei tanács népművelési osz­MEGYEI TANÄCS VB. népművelési osztálya Olyan lesz városun amilyenné az új tanácstagok teszik Mozgalmas nap volt Sátoraljaújhelyen a ta­nácsválasztás napja. A bútorgyár, a dohány• gyár lelkes aktívái meg- állták helyüket a nép­nevelő munkában. Kocsordi néni már jó­val felül van a 70-en, lába is fáj, mégis el­ment szavazni. Nem en­gedte, hogy kivigyék hozzá az urnát. — Kell legalább eny- nyi áldozatot hozni amikor tanácstagokai választunk — mondta. A szabó hisz. dolgozói táviratilag jelentették a Hazafias Népfront­bizottságnak, hogy tel­jesítették a tanácsvá­lasztásra tett felajánlá­sukat, befejezték évi tervüket. Most már a minden­napi munka következik. Az ú] tanácstagoknak szoros kapcsolatot kell tartaniok a lakossággal, hogy sikerre vigyék várospolitikai tervün­ket. Olyan lesz váro­sunk, amilyenné az új tanácstagok teszik. A Szív-utcában düle- dezik a fából készült, híd. Ide kőhíd kell. A város f ásított utcáira padokat kell elhelyezni. Gyermekjátszótér tegye élénkebbé a Rákosi- kertet. Megoldásra vár a városi strand kérdése is. Csinosítani, szépíteni kell az utcákat, fel kell élénkíteni a város kul­turális és sportéletét. Ezenkívül több kisebb- nagyobb problémát kell megoldani, hogy bebizo. nyithassuk: érdemes volt Kocsordi néninek fájás lábbal is elmenni s a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazni. FÜLÖP LÁSZLÓ a Hazafias Népfront­bizottság elnöke \ Értesítjük az alsó-, közép , felsőfokú (politikai iskola I., II. SZKP történet I., II., politikai gazd. I.. II.) járási, városi, üzemi, propagandista konfe rencia vezetőket, hogy a megyei elő­készítő konferenciát, amelyet decem­ber 4-én kellett volna megtartani tekintettel a központi ünnepségre — elhalasztjuk. Közöljük, hogy a megyei előkészítő konferenciát december 11-én délután 2 órakor tartjuk meg a megyei Párt­oktatás Házában (Selyemrét 1, Párt­iskola). Ezen a megyei előkészítő kon. ferencián a második téma első részé­ből konzultációt tartunk, a második téma második részéből pedig konferen oiát. A járási propagandista konferen­ciákat az alsófokú oktatásnál decem bér 6—11 ig terjedő héten a második téma második részéből, a középfokú okthtásná.1 pedig a második téma első részéből december 6—11-ig terjedő héten változatlanul tartsák meg. Az üzemi, városi propagandista konferenciákat az alsófoknál es a középfoknál szintén változatlarml a december 6—11-ig terjedő héten tart­sák meg. Kérjük a járási, üzemi, városi pro­pagandista szemináriumvezető elvtár- sakat, hogy az útmutató alapján vezessék le a foglalkozásokat. A járási párt-, üzemi és városi bi­zottságokat kérjük, hogy a fent közöl­tök alapján értesítsék a propagandis­tákat a konferenciákról és gondos­kodjanak a járási és megyei konfe­renciákon való megjelenésükről. Az önálló tanulók konferenciájának ütemterve. (A Budapestre járó elvtársak kon­ferenciájának idejét minden esetben személyesen közöljük.) 1. SZKP Történet konferenciájának időpontját később közöljük. 2. MDP Történet I. évfolyam. TT. téma: ..Az I. In temacionálé korszaka“. a) Megyei konferencia december 11-én délután 2 órakor a megyei Pári- okfatás Házában. Vezeti: Dani János. b) Az üzemi, városi, járási konfe renciákat december 13—18-ig lerjedő héten kell megtartani. MDP Történet II. évfolyam. I. té­ma: „A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca 1919 augusztusától 1929 őszéig“. A konferencia december 11-én dél­után 2 órakor lesz a megyei Pártokta tás Házában. Vezeti: Dojcsák János. S. Politikai Gazd. I. évfolyam. Téma: „Áru és pénz“. a) Megyei konferencia december 18 án délután 2 órakor lesz a megyei Pártoktatás Házában. Vezeti: Varga Zoltán. b) Az üzemi, városi, járási konfe renciákat december 20—24-ig terjedő héten kell megtartani. Politikai Gazd. II. évfolyam. Téma ,.A társadalmi össztőke újratermelése és forgalma". A konferencia december 11-én dél­után 2 órakor lesz a megyei Pártokta­tás Házában. Vezeti: Tóth József. Filozófia I. évfolyam. Téma: „A marxista dialektikus módszer a ter­mészeti és a társadalmi jelenségek egyetemes összefüggéséről és kölcsö­nös feltételezettségéről“. a) A megyei konferencia december 11-én délután 2 órakor lesz a megyei Pártoktatás Házában. Vezeti: Imre J ózsef. b) Az üzemi, városi, járási konfe renciákat december 13—18-ig terjedő héten kell megtartani. Filozófia TI évfolyam. Téma: »,Az alap és a felépítmény“. A konferencia december 11 én dél után 2 órakor le9Z a megyei Párt­oktatás Házában. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY TÁVIRAT A MEGYEI TANÁCS VB. ELNÖKÉNEK Putnok község a tanácsválasztás tiszteletére tett felajánlásnak megfele­lően negyedik negyedévi adófizetési tervét november 27 ig 105.2 százalékra teljesítette. KÖZSÉGI TANÁCS «Jön a német, dul-ful mindent, Mindent pusztít, rabol, kerget, Hej! Már mit tegyek Ónod nevét II. Rákóczi Ferenc hí­res „Ónodi országgyűlésével” írta bele a magyar nemzet történetébe, amikor a Habsburg-ház detronizálását kimondották. Rákóczi dicsőséges alakja jelenik meg lelki szemeink előtt, ha utunk az ősrégi vár falai alatt elvezetnek. Aránylag kis területen fekszik a vár, de annál nagyobb a múltja. Nincs egy darab röge sem Ónodnak, melyet ne áztatott volna meg a drága ma­gyar vér. Bár akkor még nem épült meg a vár, mikor a tatár sereg negyvenezer magyart gyilkolt le Önöd határá­ban. Hétszer égették fel a várat a török és a német sere­gek. Magyar vérből táplálkozik az erdők vadvirága. Kuruc dicsőségről susog a kastélyudvarnál lévő Rákóczi fája: A tárogatók bús, méla hangját hordozza a tavaszi szellő. Rá­kóczi dicsőségét susogja a Sajó habja. Nagy Rákóczi emléke él most is Ónod népében. Főutcája az ő nevét viseli örök emlékezetül. Oh, de sok fájdalmas sóhaj szakadt fel a ma­gyar lelkekből, de sokszor szántotta a keserűség könnye a magyar arcát. 531 éve áll fenn a vár, melyet Ónodi Cudar Péter épít­tetett nagy vagyonának őrzésére. 25.000 höld tartozott a vád­hoz. Három évig épült a vár, mely védőbástyája lett az Al­föld északi peremének. Hat gazdát cserélt, míg tulajdo­na lett a Rákóczi családnak. 1707-ben vonult be ónod a történelem lapjaira; Má­jus 1-re volt összehíva az országgyűlés, de a tavaszi nagy árvíz miatt elhalasztották 17-re. Mivel a vér befogadóké­pessége kevésnek bizonyult, a Sajó jobb partján, a körömi réten állították fel a sátrakat. Középen helyezték el az or­szág óriási sátrát, mely be tudta fogadni az összegyűlt ren­dek hatalmas sokaságát. 10.000 katonát rendeltek ki őrségül, hogy Rabutin csapatának esetleges támadását megakadá­lyozzák. Május 24-én érkezett meg Rákóczi Erdélyből. A felvonulás alkalmával káprázatos pompát fejtettek ki úgy a lejedelem, mint a rendek. Az első gyűlés csupa formaságból állott. Az ünnepi mise után, melyet Telekessy egri püspök tartott, számbavették a jelenlevőket, s súlyos pénzbírsággal sújtották az igazolatlanul mulasztókat, elmaradtakat. Május 24-én a fejedelem felolvasta előterjesztését, melyben beje­lentette a békekötés sikertelenségét. Határozni kíván a to­vábbi teendőkről: Mindazokra, akik a királyhoz, tehát az MEGYÉNK TÖRTÉNELMI MÚLTJÁBÓL Az ónodi országgyűlés uralkodóházhoz húztak, jogfosztás és vagyonelkobzás kimon­dását kérte, amit a rendek egyhangúlag megszavaztak. Junius 4-én volt az első érdemleges gyűlés, melyen a zilált pénzügyi helyzetet rendezték. 15 millió rézpénz volt forgalomban fedezet nélkül. A pénz értéké & legminimáli­sabbra csökkent. Hosszú tárgyalás után 2 millióra csökken­tették ugyan, hogy a tiz polturás értéket 4-re, a 20 polturást pedig 8-ra devalválták. A pénzügyi kérdés majdnem sza­kadást idézett elő a rendek között, míg végre a kétmillió­val egyensúlyba hozták az ország pénzügyeit. Ezután következett a „turóemegyei” ügy, melynek kö­zéppontjában Okolicsányi Kristóf, s mindig konkolyhintő Pál fia árulása állott. A két áruló a fejedelem megkerülésével néhány vármegye rendjéhez körlevelet intézett, melyben ar­ra kérte őket, hogy béküljenek ki az uralkodóházzal, Arra is bujtogatta továbbá őket, hogy ha a fejedelem elutasítaná a folyamodványt, szakadjanak el a „Szövetségtől“. A fel­szólított rendek elutasították ezt a javaslatot. Rákócziban és híveiben nagy felháborodást keltett az a gyalázatos rá­galom, hogy ők nem a haza szent ügyéért, hanem egyéni érdekekért szálltak harcba. Azonkívül a körlevél tele volt hamis vádakkal, többek között benne volt az is, hogy „az adózás elviselhetetlenebb, mint a német idő alatt". Rá­kóczi felszólította az országgyűlésen Rakovszky Menyhértet és Okolicsányi Kristófot, Turóc követeit, igazolásra. Az iga­zolás alatt annyira izzóvá vált a hangulat, hogy nem le­hetett hallani beszédüket. A fejedelem erre maga mellé rendelte őket, hogy jobban hallja szavukat, s megismételtette velük kijelenté­seiket. Megrendülve állott fel Rákóczi a vádak hallatára s kereken visszautasította a rágalmakat, s várta a rendek út­ján az elégtételt. Halotti csend volt a válasz — Rákóczi ebből azt a következtetést vonta le, hogy a rendek az ural­kodóház oldalén állnak. Mélységes fájdalom ült ki arcára, s a következőket mondotta: „Ezt érdemiem meg tőled, óh hazám! Életemet, véremet, mindenemet éretted szenteltem, feleségemet, gyermekemet, szerencsémet megvetettem : : : igazhívő voltam, magam hasznát nem kerestem! Ne szen­vedd el édes hazám rajtam ezt a gyaláza­tot!” Ezekután lemondott a szécsényi or­szággyűlés által reáruházott vezérlő feje­delmi tisztségéről, indult ki a tanácsko­zásról. Megdermedten állt mindenki a nem várt mozdulatra. Az előbbeni nagy hall­gatás oka onnan eredt, hogy a rendek a fejedelemtől várták az ítélet kimondását, mert őt találták arra illetékesnek. Klobusiczky tanácselnök megragadta a fejedelem kard­ját és visszavezette helyére. Felugrott Bercsényi és felkiál­tott: „Hogyan, kegyelmetek oly hálátlanok szabadítójuk iránt, hogy inkább távozni hagyják, hogy sem igazságot szolgáltassanak neki rágalmazói ellen? Nem! Nem! Inkább vesszenek el ezek az árulók”. Kirántotta kardját es egy ha­talmas csapást mért Rakovszkyra; követte őt Károlyi s a három Ilosvay testvér. A nagy kavarodásban Okolicsányi kimenekült. A „népítélet" nagyon lehangolta a fejedelmet s intett a palotás tiszteknek, hogy igyekezzenek a további vérontást megfékezni. A felzaklatott kedélyek lecsillapul- tával Bercsényi újból felállt, s halált kért az elfogott Oko­licsányi fejére, amit a rendek meg is szavaztak. Június 9-én, a mai napig is Nyakvágónak nevezett helyen, a rk. temető mellett le is fejezték az árulót. Rakovszky összékaszabolt teste felett darabokra tépték Turóc megye zászlaját, holt­testét pedig kidobták a mezőre, ahol a hollók és dögkese­lyűk martaléka lett. A vármegyét négyfelé osztották a töb­bi megyék között. így statuáltak intő példát. Junius 14-én virradt fel a nagy nap, melynek egyet* len napirendi pontja volt: a detronizálás, melynek szálai a francia trónig nyúltak. Rákóczi és Bercsényi felszólalására a rendek ezzel feleltek: „Eb ura fakó. mai naptól kezdve József, nem királyunk!” Ez volt a fő fináléja az „Ónodi or­szággyűlésnek". A dicsőséges szabadságharcnak szivettépő akkordjai a nagymajtényi síkon zárultak le 1711. május 1-én. Elhallgatott a tárogató hangja, a Csínom Palkó édes zengésű via dalára gyászfátvol borult. A kuruc rónevos dol­mányán holló tépi «ötét tollát, s hull a könnye ráia. Buj­dosó kurucok tépett dolmányára. Ti hős kurucok! Emléke­tek örökké élni fog szívünkben. A Te emléked leaiobban, nagy Rákóczi, aki példaképet mutattál minden magyarnak, hoayan bel] a hazát szeretni, s hogy kell érte mindent fel­áldozni TAKÁCS DEMETVo tanító.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom