Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-25 / 305. szám
2 ESZAKMAGYÄRORSZAG Szombat, 1954. december 25« A Szovjetunió Legfelső Bíróságának közleménye Moszkva (TASZSZ) 1 'A december 24-1 szovjet lapokban %,A Szovjetunió Legfelső Bíróságán“ címmel az alábbi közlemény jelent meg: 1954 december 14-e és 19-e között a Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma Leningrfidkan nyilvános tárgyaláson foglalkozott V. Sz. Abakumovnak, a Szovjetunió volt állambiztonsí.gí miniszterének. A. 6. Loonovnak, a Szovjetunió állambiztonsági minisztériuma különlegesen fontos ügyekben nyomozó részlege volt vezetőjének, V. I. Komarovnak és M. T, Lihocsovnak, a különlegesen fontos ügyekben nyomozó részleg volt helyettes vezetőinek, továbbá A. I. Csernovnak Ó3 J. M. Brovermannak, á Szovjetunió állambiztonsági minisztériuma volt munkatársainak bűnügy'vei; Abakumov vádlott, akit Berlja a Szovjetunió állambiztonsági miniszterévé tett, a bűnös összeesküvő csoport közvetlen résztvevője volt és mint ilyen. Borija megbízásából a Kommunista Párt cs a szovjet kormány ellen irányuló ellenséges feladatokat hajtott végre. Abakumov ugyanolyan bűncselekményeket követett el, mint Berija, a kalandok és politikai provokációk útjára lépett. Abakumov a pártappará-' tus, a szovjet apparátus egyes mun j katársai és a szovjet értelmiség képviselői ellen bűnügyeket agyait ki, majd letartóztat! a őket és a szovjet törvény által tiltott bűnös nyomozási módszereket alkalmazva, bűntársaival, Lconovval, Komarovval és Liha- csovval együtt- olyan kiagyalt vallomásokat igyekezett, kicsikarni a vádlottakból, amelyekben azok súlyos é.üamellcncs bűncselekmények elköve- téset ismerték be. így hamisította Abakumov az úgy- | nevezett „leningrfidi ügyet“, amely. : ben alap nélkül a legsúlyosabb állam- !‘«llenes bűncvrlckmányek hamis vádijával letartóztattak több pártmunkást ‘és a.szovjet apparátus több dolgozó- jat. A bizonyítási eljárás megállapította, hogy Abakumov és bűntársai sok más esetben is hamisítottak bűnügyeket és bűnös módon lábbal tiporták a szocialista törvényességet. Az Abakumov és bűntársai által hamisan megvádolt személyeket ma mór teljesen rehabilitálták. Abakumov, hogy titokban tartsa bűncselekményeit, megtiltotta, hogy a letartóztatottaknak az SZKP Központi Bizottságához és a szovjet kormányhoz intézett kérelmeit és panaszait rendeltetési helyükre juttassák. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma megállapította, az Abakumov és cinkosai ellen emelt vádak teljes bizonyítást, nyertek. A. I. Cscrnov vádlottat 15 évi javí! ómunkatáborra, ,T. M. Brovcr- j man vádlottat 25 évi javítómunka táborra, V. Sz. Abakumov, A. G. Leó- nov, V. I. Komarov és M. T. Lihaesov vádlottat pedig a legsúlyosabb büntetésre. golyó általi halaira ítélte. Az ítéletet a jelenlévő hallgatóság nagy megelégedéssel fogadta. Az ítélet végrehajfáerra került. (MTI) Mendes-France népellenes politikájának súlyos veresébe a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Pénteken 'reggel 7.20 órakor ért véget a francia nemzetgyűlés hosszú évek és évtizedek óta legfontosabb tanácskozása: a nemzetgyűlés — rhlnt jelentettük — hajnali 3.30 órakor, a miniszterelnök legutolsó kétségbeesett felhívása ellenére is. 280 szavazattal 259 ellenében elvetette a ..nyugati védelem“ megszervezésének ürügyével előterjesztett úgynevezett párizsi egyezménynek első cikkelyét, amely a bonni militarista klikk felfegyverzéséről és Nyugat-Németor- szágnak az agresszív nyugati tömbbe való bevonásáról intézkedik. A kora délelőtti órákban a francia fővárosból érkezett legfrissebb politikai kommentárok mind megegyeznek abban, hogy Mendes-France nemzetietlen és népellenes politikája vereséget szenvedett, mert hiszen éppen ez az első cikkely volt a legfontosabb az úgynevezett párizsi egyezmények egész tákolmányában. Az alkotmányos előírásoknak megfelelően most ezt a cikkelyt újból a bizottságok elé utalják, ezután pedig ismét a nemzetgyűlés elé kerül, mágiádig a hétfőn, 27-re, 15 órára ki-, tűzött ülésen. Ezzel a második olvasással kapcsolatban vetette fel a miniszterelnök a bizalmi kérdést. A péntek hajnali szavazás eredményei: — a békéellenes egyezmények'általános vitáia körülbelül hajnali 3 óra tájban fejeződött be. 3.30 órára járt körülbelül az idő, amikor a nemzetgyűlésben megkezdődött a szavazás az egyezmények első cikkelvéről, amely a Nyugat-Németország felfegyverzéséről és az úgynevezett nyugateurópai únió katonai rendszerébe való beszervezéséről intézkedik. Ezt megelőzően Mendes-France miniszterelnök még egy utolsó kísérletet tett egy ..kedvező fordulat“ előidézésére, jobban mondva az egész atlanti politikát fenyegető veszély elhárítására. Az ülésterem szinte érezhetően elektromos feszültséggel telt meg, amikor'a miniszterelnök a szónoki emelvényre lépett. hogy megpróbáljon még utoljára hallgatóságára „hatni”. Arra szerette volna kérni a nemzetgyűlést, hogy „minél nagyobb többséggel“ fogadják el ezt a cikkelyt, nem hiányzott beszédéből az ..atlanti egység“ szólamával való politikai zsarolás manővere sem, hivatkozva arra, hogy az „Egyesült Államok felénk fordítja tekintetét“. Ezzel próbálta külön Is kiemelni az első cikkely „rendkívüli jelentőségét“. Azzal végezte haza- íiaskodó szólamokkal megtűzdelt fejtegetéseit, hogy a nemzetgyűlésnek B’ranciaország érdekében meg kell tennie ezt a „nemzeti egységet“ külön is kihangsúlyozó gesztust... De hiába volt a miniszterelnöknek minden erőlködése: amikor szavazásra került a sor. a nemzetgyűlésnek valóban hazafiasén érző és gondolkodó képviselői 280 szavazattal 259 ellenében visszautasították és a francia nép igazi akaratát tükröző, valóban népi-nemzeti gondolkodásra valló, történelmi fontosságú aktust hajtottak végre. (MTI) I francia nemisigvislés elvetette a párizsi •eveiniényetutek Nvugaf-Xémetorszájt felfegyverzésérö< fzó’ó pontjait Párizs (MTI). Péntekre virradóra a francia nemzetgyűlés drámai feszültségű vita után 280 szavazattal 259 ellenében elvetette a párizsi egyezmények azon részének ratifikálását, amely Nyu- gat-Németország felfegyverzéséről és a Nyugateurópai Unióba való bevonásáról szól. A szavazás után, amely tehát 21 Szavazattöbbséggel a kormány javaslata ellen döntött, Mendes-France miniszterelnök nyomban bejelentette, hogy felveti a bizalmi kérdést a párizsi egyezményeknek NyugatNémotország NATO-tagságára és Nyugnt-Németország úgynevezett szuverenitására vonatkozó pontjaival kapcsolatban. Ami NyugatNémetországnak a Nyugateurópai Unióba való bekapcsolását és újra- f el fegyverzését illeti, Mendes-France közölte, hogy a nemzetgyűlés által az imént elvetett egyezményt azonnal ismét a nemzetgyűlés elé terjeszti és -összeköti a bizalmi kérdés felvetésével. Az alkotmányos előírások szerint a bizalmi szavazásra negyvennyolc órával a bizalmi kérdés felvetése utón kerül sor, vagyis hétfőn. A szavazás és Mendes-France felszólalása után az ülést felfüggesztették. A hajnali órákban a nemzet- gyűlés folytatta tanácskozását és megtárgyalta a nyugatnémet „szuverén! tás" helyreállítására vonatkozó szerződést, valamint a Saar-kérdésre vonatkozó német-francia megállapodást. A nemzetgyűlés kora reggel mindkét egyezményt elfogadta. A „szuverenitásról“ szóló szerződést, amely a nyugatnémetországi megszállási statútum bizonyos módosítását foglalja magában, 380 szavazattal 180 ellenében, a Saar-vidékre vonatkozó megállapodást pedig 368 szavazattal 145 ellenében fogadták el. (MTI) IVoe! H. Field politikai menedékjogot kért a Magyar Népköztársaságtól A Magyar Távirati Iroda közli: Noel H. Field és felesége, Herta K. Field amerikai állampolgárok a Magyar Népköztársaság kormányától politikai menedékjogot kértek. A kormány a menedékjogot megadta. Jugosilávié elnökének és India miniszterelnökének közös nyilatkozata Delhi (TASZSZ). Mint az „Indinfo” hírügynökség jelenti, december 23-án az indiai parlament mindkét háza elé terjesztették Tito jugoszláv elnök és Nehru indiai miniszterelnök közös nyilatkozatát. A nyilatkozat kiemeli, hogy Tito elnöknek Nehru miniszterelnökkel folytatott megbeszélései „általános vonásokban a nemzetközi problémák, köztük a tárgyalások résztvevői számára közös érdeket jelentő problémák alapvető vonatkozásait érintették“. A nyilatkozat kiemeli, hogy az India és Jugoszlávia közötti kapcsolatok „mindkét állam szuverenitása, függetlensége és Integritása elismerésének elveit, a.meg nem támadás, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés és az egymás, XI. 1940-ben keletkezett, amikor a kommunistaellenes osztály ügyköre megnőtt. A házifogda, a „mozi” fiókhelyisége volt, a vizsgálati foglyok, főképp kommunista vizsgálati foglyok várótermének fiókhelyisége, hogy ne kelljen minden kéréshez újra és újra felhozatni őket a földszintről a negyedik emeletre, hanem mindig kéznél legyenek a Gestapo nyomozó hivatalnokainak. Munkájuk megkönnyítését célozta a „Négyszázas”. Legalább ők azt hitték. De tégy egymásmellé két foglyot — méghozzá kommunista foglyokat — és öt perc múlva már kialakul a közösség, amely minden számítást keresztülhúz. 1942-ben a „Négyszázast” már nem is nevezték másképp, mint „Kommunista Központnak”. Sok változáson ment át, elvtársak, férfiak és nők ezrei váltották fel egymást padjain. Csak egy nem változott itt: a közösségi szellem, mely elszánt volt a harcban és hitt a győzelemben. A „Négyszázas” messze előretolt állás volt; minden oldalról ellenség vette körül, összpontosított tűz zúdult rá, de mégsem jutott egy pillanatig sem eszébe, hogy megadja magát. Vörös zászló lobogott fe- lette. A felszabadulásáért harcoló egész nemzet összetartása mutatkozott itt meg. valamint más országok belső ügyeibe való be nem akatkozás elvén, a maguk számára és az egész világ számára a békés egymás mellett élés feltételeihez való közeledés elősegítésén alapulnak. Ennek az alapvető eszmének kell uralkodnia a nemzetközi kapcsolatokban és fő elemét kell képeznie az ENSZ politikájának és tevékenységének.“ „Az elnöknek és a miniszterelnöknek — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat — meggyőződése, hogy az egymásközti kapcsolataikat megszabó elvek szélesebb körben alkalmazhatók. Ha ezeket az elveket elfogadnák, úgy azok jelentős hozzájárulást jelentenének a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a rendezetlen viszályok megoldásához." (MTI) MÚLT SZÁZADOK MAGYAR FURCSASÁGAI dQhjl miikoiei Lakődaljtun izokáiűk Régi miskolci lakodalmi szokásokról olvashatunk a Franken* hurg Adolf szerkesztette Életképek 1844. évfolyamának első kötetében* Megtudjuk, hogy a nép különféle szimbólumokkal intette az új házas* társakat, elsősorban azonban a férjet esküjének megtartására. Mikor vidékről hoznak Miskolcra menyasszonyt, a szekérbe fogott lovak fülére kendőt kötnek. A szekér előtt lovaslegények vágtatnak, kik lovuk sörényébe pántlikát fontak, dolmányzsinórjukba kendőt akasztottak, mellükre és kalapjuk mellé aranyporos, pántlikás rozma- rint tűztek. Legelői egy vagy két zászlót visznek, a zászló mellett megy „a töröksípos, melly török\íp alkalmasint egy a Rákóczi elveszett s most egészen ismeretlen tárogatójával. A töröksípban egy rézsíp van; hangja keserves és messze hallatszó. Én gyermekkoromban — írja a cikkíró Xzeredy — hallottam illy iöröksípot, s midőn legközelebb gr. Reviczky Borsodban járt, az ő tiszteletére felült k ___i inges legényeknek szinte megfuvatták a töröksípot. A szegény öreg sípos Rákóczi valamellyik regi dalát fútta volna, de melle már nem bírta az erős fúvást. Most senkisem tudja a töröksípot fúni.” Utliözbcn a lovaslegények „mindenféle pajkosságokat” elkövetnek egymással; futtatnak, egymás lova alá lövöldöznek, a ló megriad, néha a lovas lemarad, kitöri a kesét vagy a lábát, de — „ebcsont beforr”. M?-- kor a násznép a falu végére ér, ott az utat szalmakötéllel több helyen átkötik, közibe szalmából tüzet vetnek s a lovakat így ijesztgetik. cA kakajjii^akodgÁÁ. A miskolci lakodalmi szokások között a legjellegzetesebb a kalws* nyakvágás. Lakodalom előtt megfognak egy kakast, szárnyát össze* kötik, orra lyukán keresztül vékony szalagot húznak, a kettős szalag végét egy ember tartja, s a kakast maga előtt hajtja. Többen különféle álorcába öltöznek, s valamennyinek nagy karikás van a kezében. Két ember veres ruhába töröknek van öltözve, fején török turbán, kezébeii kivont éles kard. Ezek mindig a kakas után mennek. ■Most indulnak esketőre a templomba. A sok álorcás elől megy, a cigány hátul. A kakast a násznép előtt hajtják. Mialatt a templomba mennek, csöndben, illedelmesen viselik magukat mindnyájan, de amint vége az csketésnek és a templomtól kissé eltávolodtak, a cigányok rög* tön ráhúzzák. Pattognak a karikással s különféle „dévaj verseket* mondanak. Amikor hazaér a lakodalmas nép, azonnal összeül a törvény* szék és a kakast előállítják, „s a vádló is rögtön előáll. Legterhelöbb vád az, hogy a kakas anyjával s leányaival szerelmeskedett és hogy sok feleséget tart. A törvényszék fontolóra revén a bűn nagyságát, te* leintvén azt is, hogy ha az büntetlen maradna, mint példa, igen vesse* delmes következéseket vonna maga után, s a törvény tekintete, melly a sokfeleség-tartást tiltja, végkép lésülyedne. Azért is a törvények értei* mében, másoknak rettentő példájára, a kakas fejére a halálos ítélet kimondaiik és nyomban végrehajtatni rendeltetik. Ekkor a szalagnál fogva a kakas nyakát meghúzzák s az egyik török az éles karddal fejét elcsapja. Ezután a vőlegénynek tudtul adják, hogy e példából vegyen magának tanulságot: mert minden, aki több feleséget tart, így jár.” „Ig.azidg.ok cl nőkről, mag cl házaiiágrél“ 1862-ben megjelent női folyóiratban, a Gombostűben olvashatók ezek az „igazságok”: „A nő legékesenszólóbb, mikor férjét dicséri, vagy anyósára panaszkodik.” * „Jobb, ha a nő saját arcával egyetlen egy férfinek tetszik, mintha föstöttel ezernek.” * „Hallgatás által a nő még soha egy dolgot sem rontott el.” * „A nők örömest lesütik szemeiket, midőn észrevétetni vágynak.” * „Csak kevés nő veszít ugyanannyit erényben, mint amennyit hírben nyert.” * „A házasság olyan, mint a madárkalitka: mindazok, kik nincsenek benne, erőnek erejével bele akarnak menni és mindazok, kik benne vannak, ismét erőnek erejével ki akarnak jönni.” „Van egy kínai példabeszéd a mindig képes magát megbosszulni.” nőkről: egy nő, aki nem néma, „Százu-ztmclúi óim“ A Nemzeti vagyis Hazai Kalendáriom 1824. évi kiadásából: Luk ásnak annyi sok jóbarát jai voltak, hogy midőn felesége megakarna babázni, ez a szegény ördög az ágyához közelített a megvígasztalás végett, a legnagyobb fájdalmakba esett; mivel ura oly annyira mutatta szánakozó szívét, monda neki felesége; — Ah, kedves Barátom! Ne szánakodj annyira fájdalmaimonj tudom én azt jól, hogy nem vagy te ennek oka. J V L l ü S F V C 1 K. ÜZENET AZ ELOKNEK Lent, a „mozi”-ban SS-őrök dobogtak magasszárú csizmáikban és minden szemvillanásodért rád üvöltöttek. Itt, a „Négyszázasban” a rendőrigazgatóságról küldött cseh rendőrfelügyelők és detektívek őrködtek, akik vagy önkéntesen kerültek a Gestapo szolgálatába tolmácsként, vagy feletteseik rendeletére, s akik hivatalukat vagy úgy látták el, mint a Gestapo talpnyaló szolgái, vagy mint csehek. Volt olyan is, aki így is, úgy is, mind a kétféle módon. A „Négyszázasban” már nem kellett feszesen ülni, térdreszorított kézzel, előre- szegzett szemmel, itt már kényelmesebben ülhetett az ember, körülnézhetett, a szemével jeleket válthatott — és még többet is tehe- tet, aszerint, hogy a háromfajta őr közül melyik teljesített éppen szolgálatot. A „Négyszázas” az embernek nevezett élőlény megismerésének kiapadhatatlan forrása volt. A halál közelsége itt mindenkit pőrére vetkeztetett. Azokat is, akik balkarjukon a kommunista vizsgálati foglyok vörös karszalaglát hordták, vagy akiket a kommunistákkal való együt.tmű’-ödéssel gyanúsítottak, de azokat is, akik vigyáztak rájuk, vagy valamelyik szomszéd szobában résztvettek kihallgatásukon. Ott, a kihallgatáson, a szó még pajzs lehetett, vagy fegyver. A „Négyszázasban” már nem bújhattál szavak mögé. Itt nem az nyomott a latban, mit mondasz, hanem az, pú van benned. És csak ” leglényegesebb maradt az emberben. Minden mellékes dolog, ami gyengítette, elmosta vagy szépítette jellemed alapját, itt lefoszloít rólad — letépte a halálthozó vihar vadul tomboló szele. Csak puszta alany és állítmány maradt: a becsületes helytáll, az áruló elbukik; a kispolgár kétségbeesik, a hős harcol. Minden emberben van erő és gyengeség, bátorság és félelem, szilárdság és ingadozás, tisztaság és szenny. De itt már csak az egyiknek vagy a másiknak volt helye. Választani kellett. Vagy-vagy. És ha valaki megoróbált feltűnés nélkül ide-oda hintázni, feltűnőbb volt. mintha sárga tollal kalapja mellett, cintányért verve táncolt volna egy temetési menetben. Akadt kétkulacsos a foglyok között. s akadt a cseh felügyelők és detektívek között is. Az ilyen a kihallgatáson a birodalmi atyaistennek gyújt gyertyát, a „Négyszázasban” meg a bolsevik ördögnek. A német biztos előtt kiveri a fogad, hogy kivegye belőled összekötőd nevét, a „Négyszázasban” barátságosan kenyeret ad, hogy csillapítsa éhségedet. Házkutatáskor egész lakásod kirabolja, ezzel szemben a „Négyszázasban” a zsákmányból kezedbe nyom egy fél cigarettát, hogy lásd, mennyire veled érez; Mások — akik ugyanennek a típusnak némileg eltérő vállfájához tartoznak — saját kezdeményezésükből soha senkit nem bántanak, de nem is segítenek soha senkin. Mindig csak a saját bőrükre gondolnak. Érzékenységük kiváló politikai barométerré tette őket. Merevek? Hivatalosak? Biztos lehetsz benne, hogy a németek előnyomulnak Sztálingrád felé. Barátságosok és beszélgetésbe elegyednek a foglyokkal? örüli: a németeket biztosan visszaverték Sztálingrádnál? Tősgyökeres cseh származásukat emlegetik, s azt mondják, hogy ők felsőbb utasításra léptek a Gestapo szolgálatába? Nagyszerű, a Vörös Hadsereg már biztosan Rosztov felé nyomul előre. Mások — ugyanebből a faltából — zsebreváelák kezüket, ha fuldokolsz, de készséggel nvuitanak kezet, ha a magad erejéből partravergődtél. (Folytatjuk)
