Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-20 / 275. szám

Szombat ISJi. november 20. ESZAKíU.VG 1 AiiUKSZAG * «2. 9 9 * 0 A ÜIOSGYORI UJ KOZEPSOR1 Micsoda óriási gépcsarnok! Az ember szinte parányinak érzi ma­iját benne. S minden új, minden most épült. És micsoda nagyszerű gépek! Az építőmunkásak, gépszerelők abbahagyják a munkát. Ünnepélyes Pillanathoz. érkeztek. Szomo áuvi Tibor elvtárs, a hengersor építésé, nek megbízott vezetője megadja a jelt a gépek megindítására. Hama­rosan a hengersor előnyujtó íömo- torjának, majd az előnyujtó segéd- : »rendezéseinek új hangja, moraja 4 ölti be a hatalmas csarnokot. A többi gép, .görgő is megmozdul. Az új gépek első próbabejáratá- sán résztvevők szívé* brhfct« öröm. a jó munka öröme feszíti. A próba­bejáratás sikerrel járt. A gépek és berendezések nagyszerűen működtek, beváltak. Két évvel ezelőtt kezdték meg a Lenin Kohászati Művekben, Kfizép- Európa legkorszerűbb, legmodernebb középsori hengerművének építését Amikor a mérnökök és munkások meg jelentek az akkori ócskavastele­pen, szemétdombon, és megkezdték á terület felmérését, voltak, akik mosolyogtak. Uj hengerművet itt, a szemétbánya helyén? Nem lesz éh­ből semmi, hiszen ehhez temérdek pénz, munkaerő kell! a kételkedők­nek nem lett igazuk. Győzedelmes-, kedett pártunk és kormányunk el­határozása, célkitűzése, feiépüit az új középsori hengermű. Egy-két adat az új hengermű mé­reteiről. Az üzem 18 ezer négyzet- méter területen épült. Maga a fő- csarnok 330 méter hosszú és 30 mé­ter széles. Térfogata 300 ezer lég- . köbméter. így a számok alapján per­sze nehéz elképzelni az új csarnok nagyságát, — látni kell azt minden olvasónak. A főcsarnok alapozású, nál, az alapok megépítésénél 63 ezer köbméter földet mozgattak meg, 16.300 köbméter- betont építettek be. A főcsarnokot 15—52 tonna súlyú előregyártóit elemekből építették. Pár évvel ezelőtt el sem tudták képzelni ezt a módszert az emberek. Szovjet építészek mutatták meg, ho­gyan tehet gyorsan, egyszerűen, ha­talmas méretű épületeket emelni. Természetesen az előregyártott ele­meket gépek, emelők, torony daruk segítségével emelték, illesztették ^ he­lyükre. Négy darab 25 tonna teher­bírású emelőszerkezet, s egy hatal­mas toronydaru segített az építókn-k. A földmunkák elvégzését s a beto­nozást is gépek végezték. Szovjet gépek. Ismerkedjünk most meg magával az új középsori hengerművel. A főcsar­nok két részből áll. Első részében a hengerlő berendezésék, a hengerlő gé­pek sorakoznak. Jólesik végignézni a hatalmas új gépmonstrumokon. Ezek a gépek rendkívül meekönnyitik az ember munkáiát, a legjobb barátai, segítőtársai a hen­gerészeknek. A főcsarnok első ré­szében foglal helyet a két új rend­szerű. hatalmas tolókemence. Ilyen kemencéket eddig még nem ismer­tek hengerészeink. Uj rendszerűek, magyar mérnök tervei alapján ké­szültek. A hevítendő anyagokat, bu­gákat egyidőben alulról és felülről hevítik. Az eddig ismert totókemen- cékben csak felül melegítés volt. Az új rendszerrel hamarabb melegszik fel a busa, amivel sok időt takarí­tanak meg — nem is beszélve arról, hogy a felmelegítés precízebb, töké­letesebb. A tolókemeneéből gépek segítségével kerülnek majd a bugák az előnyujtó állványhoz. Ez a gép különösen fontos a munkafolyamat­ban. Nem túlzunk, ha az* mondjuk, hogy az ember megmentője, a hen­gerész életének meghosszabbítója. Eddig a hengerlendő 1000—1200 fo­kos anyagokat a hengerészek eme­lőbe fogták és nagy fizikai erőt, ügyességet, begyakorlottságot igény- lő munkával ili^ztM+^'k a üregekbe. Az új előnyujtó állvány tel lesen kiküszöböli a fizikai mun­kát. A daraboknak a hengerüregbe való beadását (beszúrását) mechani­kus szerkezet végzi. Az ember csak felügyel a gépre. A meleg olló (bugaolló) megfelelő méretekre vágja a bugát, nem kell az embernek semmivel sem bajlód­ni, küszködni. A bugákat görgősor viszi, szállítja tovább. Ezután következnek a katonásan egymásután sorakozó hengerek. Aki már járt hengerüzemben, mindjárt észreveszi a változást. A régi üzem­ben a hengerállványck egymás mel­lett vannak. Az emberben önkénte­lenül felmerül a kérdés, mennyivel jobb, ha egymás után helyezik el a hengerállványokat? Annyival, hegy amint az egyik hengeráilványbó 1 ki­jön a hengerelt áru, nem kell kézi- erővel a szomszéd . HengeráHvány üregébe illeszteni. A görgők segítsé­gével a következő hengerállványba kerül a darab. Az egymás mögött el­helyezett hengerállványok gy orsabhá, egyszerűbbé teszik a termetest. A hengersorodat teljesen automati kásán működik. Ha például vala melyik henger nem kap vizet, vagy olajat, a sorozat megáll, az automata ki kapcsol. Felmerül a kérdés: ha mindent el­végez az automata, a gép, mi az em­ber feladata? Az irányítás, A henger­sor irányítása egy központi kormány­főikéből történik. 'Természetes, így lényegesen kevesebb munkaerőre van szükség. A termelékenységet nagyban elő­segíti majd, hogy a hengerállványok cserélhetők. Eddig ha más méretre akartak hengerelni, a hengerállványt át kellett állítani, amely gyakran na­pokat igényelt. Most a daru azt a hengeráltványt szállítja az előbbi helyére, amelyen éppen dolgozni akar­nak. Ezáltal temérdek időt takaríta­nak majd meg az átállásoknál. A főesaröok másik része a kikészítő üzem. Itt a darabok lehűtése, egyen- getése, darabolása történik. A ki- készítőesemok is teljesen gépesített, a. nehéz fizikai munkát teljesen meg­szüntették, Mechanikus hütőpadok segítik a munkát. A kikészítő üzem­ből kerül ki a heugereltám további útjára, hogy hidakat, házakat, vasúti kocsikat, vasszerkczeíclcet, mezőgazda- sági gépeket gyártsanak belőle. Tgy dolgozik majd rövid idő múlva Középenrópa legkorszerűbb középsori hengeriizeme. FODOR LÄSZLÖ Kommunista nők aktiraülése n MM 1 Gépgyárban A DIMÁVAG Gépgyár kommunis­ta nődolgozói aktívaülést tartottak. A beszámolót Ombódi elvtárs, a me­legüzemi pártbizottság titkára tar­totta. Emlékeztetett arra, hogy a fel- szabadulás előtt a tőkésrendszer mi­iyen gyalázatos módon kizsákmá­nyolta a nőket. Ma a dolgozó nők egyenlő munkáért egyenlő bért kap­nak a férfiakkal és a kulturális, vala­mint a társadalmi élet őrhelyein « komoly funkciókat töltenek be. A beszámoló után sok hozzászólás hangzott el. Felelevenedett belőlük a múlt Szörnyű képe, hiszen vala­mennyi felszólaló saját életéből is­mertette a rút, embertelen úri vilá­got. Igen hasznosnak bizonyult a ta­nácskozás, amely nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövetkezendő időben megjavuljon az üzemben a pártmunka a dolgozók között. As ózdi Békékért Tévedés ne essék, .nem a budapesti vidámparkról készült a kép, hanem az ózdi ..Békekertről“. Amíg a jó idő tartott, reggeltől estig for­gott az óriáskerék a gyerekek örömére. A múltban a gyárigazgató kertje volt ez a hely. Ha egy alma áthullt a kerítésen, s valamelyik munkás gyermeke felvette, megker- gették... Ma gyönyörű játszókért van itt. Talán nincs is párja az egész országban. S ez a kert óriáskerekével, oroszlánjával, őzeivel együtt, a dolgozók gyermekeié. Kitüntetett DISZ-fiaffllok A DISZ Központi. Vezetőség di­csérő oklevéllel tüntette ki jó mun­kájukért Bodolai Sándor edelényi DISZ brigádvezetőt, Kiss Imre, Bo­dolai József, Suszter János, Suszter Péter brigádtagokat, akik 419 tonna szenet termeltek terven felül. Ugyancsak kitüntették Szikó Tibor mártabányai körletvezetőt, DISZ alapszervi titkárt is, aki a DISZ szervezet megerősítésében fejtett ki eredményes munkát. Példamulalfi bányászfiatal Kovács Márton ifjú bányász, a barossaknai bányaüzem dolgozója, szeptember 1-től 1770 tonna szenet adott terven felül népgazdasá­gunknak. Borsodi ifjú bányászok! Kövessétek Kovács elvtárs példá­ját. Adjatok ti is minél több szenet országunknak! Tartósan növelni a dolgozók Pártélet i— elsősorban a munkásosztály élet­színvonalát — ez ma pártunk poli­tikájának alapvető célja. E célból született meg 1953. december 23-án a Központi Vezetőségnek és a mi­nisztertanácsnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozata is. mely részletesen megmutatja: hogyan tehet és kell növelni mezőgazdaságunk termelését. Tudvalévő, hogy a dolgozók jólétének emeléséhez nem­csak több. jobb és olcsóbb ipari termékre, acélra, vasra, mű­trágyára, villamosenergiára, ruhára, cipőre- van szükség, ha­nem több. jobb és olcsóbb mezőgazdasági termékre — több kenyérre, húsra, zsírra, tojásra, tejre is. A göncruszkai kom­munisták és általuk a falu dolgozó parasztjai megértették ezt. Nézzük meg mit is tettek, hogyan fáradoznak a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozat valóra- váltásáért? A határozatot a községi pártszervezet vezetősége a helyi tanács végrehajtóbizottságával együtt figyelmesen áttanul­mányozta és megvitatta. A határozat szellemében a község sajátosságának, helyi viszonyainak megfelelően, alaposan át­gondolt, világos tervet dolgoztak ki. Ez rfolt munkájuk ki­induló pontja. A tervezetet taggyűléseken, csoportos beszél­getéseken és az egyéni agitáció során ismertették a község lakóival. így kezdődött meg a harc a határozat végrehajtá­sáért. A talaj termőerejének fokozása érdekében ismertet­ték a dolgozó parasztoknak az istállótrágya helyes, szak­szerű kezelését és időben való felhasználását. Ennek ered­ményeként a dolgozó parasztok többsége szépen kazalba rakja az istállótrágyát, sőt sokhelyütt már sövényt is fon­tak a trágyatelep köré. Az istállótrágya kezelésénél alkal-' mázzák azt a módszert is, hogy a trágyadombon etetik a sertéseket. A sertések betapossák a trágyát, ami így hama­rabb indul erjedésnek, nem beszélve arról, hogy a kiloccsanó moslék is a trágyában marad. A trágyát a dolgozó parasz­tok közvetlen a szekérről osztják szét és másnap már alá is szántják, nehogy az ammóniák elillanjon. Felismerték a göncruszkai dolgozó parasztok a műtrá­gyázás előnyét is. Ez év tavaszán 120 mázsa műtrágyát használtak fel. Ennek eredményeként az idén 50—60 kilo­grammal több termésátlagot értek el holdanként, mint 1953-ban. — Nagyobb eredményt is elérhettünk volna — mondja Tóbiás Zoltán elvtárs vb. elnök —, de a dolgozó parasztok közül sokan még nem tudják, hogyan kell helyesen műtrá­gyázni. Ezen úgy akarunk segíteni, hogy az idén a község­ben ezüstkalászos tanfolyamot szervezünk, ahol többek között erre is megtanítjuk a dolgozó parasztokat. A kenyérgabonafélék termésének fokozása cél­jából azt tervezték — és ezt részben már meg is valósítot­ták —, hogy növelik a vetésterületet. Eddig a község szántó­területének 34 százalékát vetették be búzával, most 42 szá­zalékot irányoztak elő. Az átlag terméshozamot úgy növelik, hogy a búzát pillangós növények és megfelelő kapásnövé­nyek után vetik a földbe. — Nem mulasztjuk el tavasszal a pétisóval való fejtrá­gyázást sem — mondotta N. Gambár János elvtárs, párttit­kár. — Párttagjaink a személyes példamutatáson kívül egyé­ni agitációval mozgósítanak arra, hogy a falu dolgozói pon­tosan, határidőre végezzék el a munkákat. — Több segítség­re van azonban szükségünk. Még mindig sok a községben a faeke és a faborona. Kevés vaseke és borona érkezik föld­művesszövetkezetünkhöz. — írja meg az újságban azt is az elvtárs — folytatta Gambár elvtárs —, hogy a lókapák, amelyiket a gyár ké­szít, nagyon rosszminőségűek. A helyi kovácsnak kell baj­lódni velük, hogy használhassuk. Ez pedig nekük 2—300 forint többletkiadást jelent. Több segítséget várunk a gép» állomástól is. A múlt évben az egyénileg dolgozó parasztok a vilmányí gépállomással kötöttek szerződést. Sajnos, a gép­állomás csak 30—40 százalékban tett eleget kötelezettsé­gének. Örömmel fogadták a göncruszkai dolgozó parasztok az állam nyújtotta segítséget. Búzából 332 mázsa, burgonyából 200 mázsa nemesített vetőmagot kaptak. A búzavetőmagnak különösen azért örültek, mert már több mint 35 esztendeje nem cserélődött a vetőmag — persze ez meg is látszott a termésen. A burgonya- vetőmagcserének máris megmutatkozott a hatása. Az idén a Krasava fajta csehszlovák burgonyából 150 vagonnal takarítottak be többet, mint 1953-ban, pedig a vetésterület ugyanakkora volt. N. Gambár János elvtársnak például 460 négyszögöl területen 70 mázsa burgonyája ter­mett. Hasonló eredménnyel dicsekedik a többi dolgozó pa­raszt is. Az állatállomány fejlesztésében szintén szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek a göncruszkaiak. Az elmúlt év óta a szarvasmarhaállomány 800 darabról 1100 darabra, a sertésállomány 1100-ról 1400 darabra, a juhállomány 700 da­rabról 1000 darabra növekedett Elősegítette az eredmény*, hogy megjavították a legelőt. 23 kh. legelőt feltörtek újra- gyepesítés céljából. Elvégezték a gyomirtást, a boronálást és pétisót használtak a legelőn. A szakaszos legeltetés is elő­segítette az állatok jó táplálkozását. Jövőre növelik a takarmánytermelést. Luoernából, ló­heréből 50 kh-al többet akarnak elvetrii. A takarmány átlag­termésének emelését, pedig műtrágyázással, fogasolással, s trágyalé locsolásával fogják biztosítani, — Nagyon hasznos lenne a legelők öntözésére olyan trágyalocsólógépet gyártani — mondja Tóbiás elv tár. vb. elnök — mint amilyen a váro­son az utcalocsoló autó. Ezzel gyor­sabban elvégezhetnénk a locsolást, s jelentősen növelni tudnánk a ter­mésátlagot. dolgozó parasztjai közül a tervezet alapján egyre többen telepítenek szőlőt és gyümölcsfát. Göncruszka hatara erre a célra igen alkalmas. A kormányprogram előtt a falu dolgozói nem szívesen termeltek szőlőt és gyümölcsöt, sót sokhelyütt tönkretették, kiirtották a fákat, mert a be­adásnál négyszeresen, ötszörösen kellett teljesíteni. Ma már ezt nem teszik. Látják, hogy az állam segíti őket; borbeadást négy évig nem kell teljesíteni az új szőlőtelepítés után. A pártvezetőség és a tanács végrehajtóbizottsága el !s hatá­rozta, hogy 3 év alatt legalább 5 kh-at telepítenek be szőlő­vel; 1500 négyszögölet már be is telepítettek. Ugyanakkor pótolják a kipusztult gyümölcsfákat. Tavaly óta 2 ezer új facsemetét ültettek el. A községi politika kialakításába most bekapcsolódott a Hazafias Népfront-bizottság is. Bár még csak kezdeti lépé­seket tett, a jövőre nézve igen szép terveik vannak. Úgy tervezik, hogy társadalmi munkával kavicsolják az utcákat, kitisztítják a vízlevezető árkokat, a község kül- és bel­területét fásítjék, új gyalog- és szekérátjáró hidat építenek a patakon. A helyi népfront-bizottság most a tanácsválasztáí előkészítésében segíti a község vezetőit. Mindezekből a tényekből látni, hogy a göncruszkai kommunisták, tanácstagok és pártonMvüli dolgozók helyes úton járnak. S ennek meg is van az eredménye. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint a két versenyzászló, amelyet el­nyertek. Az egyik versenyzászlót az állattenyésztésben elér* kiváló teljesítményért, a másikat pedig a beadás jó teljesí« téséért kapták; nem beszélve arról a jutalomról, amelyet f növényápolás sikeres elvégzéséért adtak nekik. Meggyőződhettek a göncruszkai dolgozó parasztok az állam segítségéről. Ennél: köszönhetik a 40 ezer forintért lé­tesített hangoshíradót, a 150 ezer forintos vezetékes rádiót, az állandó mozit, amely 70 ezer forintba került, a Béke- hidat, amely 5200 forintos költséggel épült, az orvo.si rende­lőt, ami 12 ezer forintba került államunknak, s a kulturház átépítését. Ezenkívül még sok más egyebet is kaptak. Ugye, göncruszkai kommunisták, dolgozó parasztok, érde­mes fáradozni a párt és a kormány határozatainak megvaló­sításáért! A párt és az állam továbbra is megadja a segít­séget a községnél:. Ehhez viszont az szükséges, hogy még egységesebben, még lelkesebben sjállion síkra minden kom­munista, minden dolgozó paraszt Göncruszkán a decemberi határozat valóraváltásáért — hiszen így fog emelkedni tar­tósan az életszínvonal is. TÖRÖK ALFRÉD a párt és a nÉrdemes fáradozni kormány határozatainak végrehajtásán“ A kózsés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom