Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-27 / 281. szám

4 ÉSZARMÁGYARORSZAG Szombat, 1854. november S?< Többmillió forintos beruházással kétszeresére emeli termelését a miskolci gázgyár ANTON RUBINSTEIN (Születésének 125. évfordulójára.) Irta: V. Gorogyinszkij — A fnindenit ennek a gáznak! — tört ki hetn egyszer a harag a hA- eia«szonyokból, amikor „nem akart” melegedni, vagy felforrni a gáztűz­helyen ft Víz, az étel. Ezek a kifaka- Clások különösen augusztus végén voltak gyakoriak, de még mostaná­ban, is akadnak jogos panaszok. Amint a cikk címéből látható. a gyár rövidesen változtatni tud ezen, mielőtt azonban rátérnénk a gyár­ban fplyó építkezések ismertetésére, álljunk meg előbb a panaszoknál. A miskolci háziasszonyok közül vajmi kevesen tudnak arról, hogy mégis, a panaszok ellenére Is nagy di­cséretet érdemelnek a gázgyár munkásai, szerelői, műszaki dol­gozói. A furcsának látszó állítás bizony­ságául hadd következzenek itt a szá­mok: A gyár három gázfejlesztő kemen­céiét még 1882-ben építették és már ekkor sem számítottak korszerűnek. Azóta ezzel a három gázfejlesztő ke­mencével működik a gyár és például 1947-ben 602 ezer köbméter gázt termelt. Azóta Miskolc rohamosan fejlődött, ezzel együtt nőtt a szük­séglet a gázfogyasztásban is. Uj ven­déglátóipari és más üzemek, kony­hák, fogyasztók kapcsolódtak be. év- ről-évre több gázt kellett adnia a gyárnak. 1949-ben (118 ezer, 1950'*ber> 816 ezer. 1951-ben már több mint egy millió, 1952-ben kereken másfél millió. 1953-ban több mint két mil­lió köbméter gázt állított elő. Ez év első 10 hónapjának fogyasztása annyi, mint a tavalyi egész terme­lés. ügy számítható tehát, hogy az ezévi termelés kb. 2 millió 400 ezer köbméter lesz. ami pontosan négyszerese a hét év^ vei ezelőttinek. , Ugyanazzal az elavult, ósdi felsze­reléssel, ugyanazzal a kapacitással, ugyanakkora létszámmal... Meg lehet tehát érteni, hogy vol­tak hibák a gázszolgáltatásban Az is kétségtelen azonban, hogy a há­ziasszonyok minden megértő josz^n. dékuk mellett ts joggal igénylik a gázszolgáltatás megjavításét. Elérkezett most ennek az Ideje is A 28/1. építőipari vállalat munká­sai Majoros Imre technikus vezeté­sével szaporán haladnak munkájuk­kal: — az alapot készítik R budapes­ti Gábor Áron vasöntő- és géngyár­ból érkezett két gázfejlesztő generá­tor számára. A két generátor és az ezzel kapcsolatos építkezés egy mil­lió forintba kerül További két millió forint költ­séggel állítják elő a földgázszállító vasúti kocsik palackjait — Biharnagyba­iomból érkezik majd ezekben a pa­lackokban 9000 kalóriás földgáz Az üzem kemencéiben előállított úgyne­vezett retortagázt keverik majd a generátor fejlesztette gázzal és a magas kalóriaértékű földgázzal, en­nek eredményeként a gyár előreláthatólag a jövő év első negyedének vegére már mai termelése kétszeresének megfe­lelő gázt tud adni a vezetékekbe. A keverési eljárás után feltétlenü’ pontosan tudják mindig biztosítani a szabványban előírt kalóriaértéket. Százezer forintos költséggel ipar­vágányt is építenek a gyárban, köz­vetlenül oda futnak majd be a föld­gázt szállító kocsik. A dolgozókról való gondoskodás jegyében más beruházásokat is tervezitek. Jelenleg a fűtők jóformán teljesetl kézierővel • dolgoznak. Hosszú fogó­val kaparják'ki a kemencéből a ki­gázosítás után visszamaradt izzó kokszot, kézzel történik az újabb K i tüntetett Az elmúlt hetekben a DIMáYaG DlSZ-blzottsága különös gonddal át­kötött csomagot kapott. Kíváncsian bontották fel a bizottság tagjai. — vájjon ml lehet benne? A csomagban két oklevél volt. me­lyet a DISZ Központi Vezetősége küldött. Az egyik oklevél Hajevécz Ottó Ifjú lakatosnak volt címezve. A 18 éves ifjúmunkás nagyon megörült a kitüntetésinek. évv»’ „r-'z ’kihányáről jött a diósgyőri tanulóvárosba. Már az első évben megkapta a kiváló ta­nuló Jelvényt. Majd a DIMÁVAG Gépgyárba helyezték lakatosnak. Je­lenleg a D. szereidében dolgozik. ivói - vr 'Smojr -y Brigádban dolgozik munkáját se­lejt nélkül végzd. Jelenleg a 13.000 kg-os exportka'aoá* -»«reMeín DISZ'fiatal munkálkodik. A kalapácsot u baráti Csehszlovák Köztársaságnak ké­szítik. Hajevácz Ottó állandóan 150 százalékot teljesít, havonta 1500 fo­rintot keres. Nagy gondot fordít a tanulásra is. Az elmúlt évben a há­rom hónapos rajztanfolyamot vé­gezte el. Termelő munkája mellett dereka­san kiveszi részét a társadalmi mun­kából is. Mint DISZ vezetőségi tag, segíti a többi fiatalt. A hagyüzemi pártbizottságtól is oklevelet kapott. Rendszeresen résztvesz az üzem kul- túrmunkéjában. A derék fiatal mun­kás most miig lelkesebben dolgozik, e77"' n--.»h-s'4ini azt hogv ö. a 18 éves ifjúmunkás is résztvehet a tanácsválasztáson. bíró Péter. gázszénadag berakása, igen nehéz munkát lelent a kemencék tüzelésé­nél a rendszeres salakolás. Az új generátorokban előállított gázt nem­csak az előbb már említett keverő» nél használják majd fel. hanem a kemencék fűtésére is — ezzel meg­szűnik a salakolás. Gépeket állíta­nak be a gázszén berakására és a koksz kitolására. Addig is. míg kétszeresére tudja '’melni termelését a gázgyár, mit tesz most a gázszolgáltatás javítására? A gyár jól felkészült a télre, ele­gendő mennyiségű és jó minőségű sázszenet tárolt. Nagymennyiségű F-párlatót (nehéz gázolajat) rendelt ezzel fogják locsolni a gázporszenet ilvmódon nazvobb kalóriaértékű gázt nyernek belőle. Akik a pépkert felé járnak, lát­hatják. hogy ott dolgoznak a föld­ben elhelyezett gázcsöveken. Kb. 400 méter hosszúságban majdnem két- szerakkora átmérőjű csőre cserélik ki a régit és egy nyomásszabályozó át­helyezésével a vezeték átkötésével megjavítják az Avas a'att lévő utcákban a gázszolgáltatást. A Kun József utcai részen is sok a natiasz a gázra. Itt sor kerül a te­hermentesítő szennyvízgyűjtő főcsa­torna építésére és amikor több mé­ter mélységben már lefektették en­nek csöveit, fölöttük nagyobb át­mérőjűre cserélik ki a gázcsöveket, ezzel lényegesen enyhíteni tudják az ottani panaszokat. így fest a helyzet a „gáz-frontom*. Sókat szidtuk, néha szidjuk most1 is a gázszolgáltatást, annál Inkább Örüljünk annak, hogy a párt és a kormány gondoskodásából több mil­lió forintot fordítanak a panaszok megszüntetésére, a lakosság jobb el­látására. uoigozo anyák iskolája Szemfrőlátion Szendrőlád községben megnyílt a dolgozó anyák iskolája. A tanfolya­mon megjelent dolgozd nők figyel­mesen hallgatták dr. Szentkatolnay körzeti orvos előadását, s nap; örömmel Ígérték meg, hogy mindH pontosan• megjelennek az előadási? kon, amelyen igen sok hasznos dől got tanulnak. Habár csak 25—3C hallgatóra tervezték a tanfolyamot, Szendrőládon 40-en is résztvesznek égy-egy előadáson. TÁVIRAT AZ északmagyarorszAg SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC , Zsujta község dolgozó parasztsága negyedik negyedévi adófizetési ter­vét a tanácsvélasztés tiszteletére 101 százalékra teljesítette. BAJUSZ ZOLTÁN járási tanácselnök. 125 ÉVVEL ezelőtt, 1829 novem­ber 28-án született Vihvatinyec fa­lucskában, Balta ukrán város kö­zelében Anton Rubinstein, egy kis földbérlő fia. Szemben azzal öz igen elterjedt hiedelemmel, hogy n zenei tehetség öröklődik, Anton Rubin­stein, a nagy zongoravirtuóz és ze­neszerző, az első orosz konzervató­rium megalapítója, olyah családból származott, amely nemcsak zehei de más egyéb tehetségről sem tett tanúságot. Rubiniéin 10 éves korában kezd­te meg művészi pályafutását Meg­maradt egy plakát, amely szerint Rubinstein úr, Villoine úr növen­déke, kedden 1839 július ll-én hang­versenyt ad. amelyen zenekari kísé­rettel zongorázik.. A ragyogó sikerek nem szédítet­ték meg a fiatal művészt: 16 éves korában Bécsbe ment, hogy tanuljon és tudását tökéletesítse. Vasakaratá­val leküzdött minden nehézséget, minden útiéban álló akadályt. ..LÁNGESZŰ, mély szellemű és mély poézisű Zongorista, akihez ha­sonlót valószínűleg még sokáig nem tát a világ”. — írta Rubinsteinről Sztaszov. a kiváló orosz zenekriti­kus és zeneelmélet-tudós — és min­den kortársuk egyhangúlag megerő­síti állításának igazát. Camille Saint- Saens, a híres f/ancia zeneszerző ezt mondta róla: „Játékában az egyéni elem túllépte korlátáit: akár Mozar­tot játszott, akár Chopint, Beetho­vent, vagy Bchumannt. mindig Ru­binsteint játszott. Ezért nem lehetett sem dicsérni, sem kárhoztatni, mint­hogy nem tehetett máskép: a láva nem folyik engedelmesen partok kö­zött. mint a folyóvíz". Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy Ru­binstein önkényesen megváltoztatta mások műveit és saját lángelméjét állította n szerző zsenialitása helyébe. Ellenkezőleg, a kortársak csaknem egyhangú tanúsága szerint, a nagy művész mindenekelőtt a művek esz­méjének megmutatására törekedett, felszínre hozva a gondolatokat, mély­ségeket és a gazdagságot, Rubin­stein jelentőségét — mint az orosz zongorista-iskola megalapítójának ;elentőségét — legjobban mutatja az, hogy mióta S feltűnt á hangverséfty- dobogón, iskolája uralkodóvá vált. Az orosz zongoristák ragyogd gar­dája mindmáig megtartottá az orosz zongoraiskola elsőségét Világvi­szonylatban. Maga Rubinstein azt mondta, hogy a zongorán Rubint h(- res olaftz énekes énekhangját utá­nozta. de az „éneklő Zongora” to­ralma jóval szélesebbköíű elképze­lést ad a zongorahang puha dalla­mosságáról. Rubinstein elsősorban a zongora poézisére gondolt, s a pöé_ tikus elemet tartotta a legfontösabb- nak a zenei előadöművészetben. DE NEMCSAK, mint előadómű­vész, hanem.mint zeneszerző Lsnftgv volt Rubinstein. Lángelméje legvi- tathatatlanabbul öt zpngoraversc- nyében áll előttünk. Ezek közül a Harmadik és Negyedik a műfaj leg­ragyogóbb. klasszikus alkotásai kő­vé tartozik Rubinsteint nem nevez­hetjük zenei reformátornak, de ha­talmas művészete örökségében jóné- hány remekművet találunk, Uyehek csodálatos románcai és dalai, köztük ■ A vajda előtt" Című ballada, ame­lyet minden híres orosz énekes mű­során hallhatunk, köztük az emelke­dett költőiségű „12 perzsa dal“, a híres „Azra”, a „Héber dallam”, az „Éj“ stb. Rubinstein operái közül a „'Dé­mon’’ 80 év óta nem kerül le egyet­len orosz operahéz színpadáról sem, de figyelemreméltó a „Néró’* című operája is. Az énekesek világszerte éneklik a ..Néró*’ híres „Nászdalát’*. Rubinstein legjobb művei közé tartozik ö bibliai tárgyú „Makka- beusok” című opera, amelyet sok német operaszínházban játszottak nagy sikerrel annakidején, a múlt század 70-es, 80-as évéiben. Azon­kívül jelentősek Rubinstein szimfo­nikus alkotásai is. ANTON GRIGORJEVÍCS Rubin­stein nagy zongorista, nagy zene-i szerző, a művészet és az orosz zene nemeslelkű lovagja volt. Ragyogó dicsőséget szerzett az orosz zenének a világ hangversenydobogóin. \ Meguyiit a kínai iparművészeti kiállítás a miskolci Herman Ottó-múzeumban A miskolci Herman Ottó múzeum­ban ünnepi közönség jelenlétében nyílt meg a Kultúrkapcsolatok Inté­zete és a budapesti Műcsarnok rende Zésében a kínai iparművészeti kiállí­tás, amely iránt eleve óriási érdek lödé* nyilvánult meg. Az ünnepi meg­nyitón megjelent Ho Min elvtárs, a budapesti kinai nagykövetség első titkáré. Lel Kuei-jiian, a pekingi Képzőművészeti Főiskola professzora és Csüng Ling, a Kínai Képzőművész Szövetség titkárságának vezetője. A kínai vendégeket Miskolc dől go sói nevében Hajdú Rezső elvtárs, ts városi tanács vb. elnöke forró szere­tettel üdvözölte, majd Ho Min elv­társ tartott ünnepi megnyitó beígé- d?t. Ezután a közönség nagy gyönyö rűséggel szemlélte meg a csodálatosan eazdag, szép kiállítási anyagot. A ki állítás december 14-ig minden nap délelőtt 9-től este G óráig tekinthetői meg. A megnyitó ünnepség részletei­ről még beszámolunk. A PULT MÖGÖTT... A minap furcsa feladatot kaptam szerkesztőmtől; hogy bújjak fehér köpenybo, s valamelyik élelmiszer­boltban álljak a pult mögé, segítsek az el árusításnál. Egyező vah legyek egy napra elárusító s Írjam meg, amit láttam, tapasztaltam az üzletben. A ■megbízatás nagyon tetszett, igyekez­tem a pult mögilH „öregebb" kartár- saim szemével nézni a vásárlókat, az üzlet forgalmai. lm.e e. helyszíni tudósítás: Kedvet olvasóink, a miskolci Or­szágos Csemege Kereskedelmi Válla­lat 134-es számú boltjában vagyunk. A pontosság kedvéért, a villanyrend­őrtől lefelé az ötödik üzletben, abban az új csemegeboltban, amely a mis­kolciak legnagyobb örömére 1952 ta­vaszán nyílt meg. Lassan már húsz perce állok az üzlet pultja mögött „beöltözve'1, de még nem volt kit kiszolgálnom. Ta­lán a vevők látják rajiam, hogy „újonc11 vagyok, s nem akarnak tő­lem vásárolni? Ve nem „Idősebb“ kartdrsaimnak is csak az a dolguk, hogy a kimenő vevőknek illedelme­sen köszönjenek s mint tel húzott gramofon adják tudomásul (főképpen a vidékieknek), hogy zsírt nem tár­tanak, citrom tegnap volt, holnap lesz és paprika is érkezik a napok­ban. Mdr-már kételkedni kezdek Rinkdcs Lajos elvtdrsnak. az üzlet vezetőjének szavaiban, aki — mi­előtt a pult mögé álltam — n követ­kezőket mondta: „Kz egy milliós for­galmú üzlet, ahol naponta átlaga san 4500—4300 vevőt szolgálunk ki." Dehát itt nem vesz senkit Az eláru­sítók inkább a közlekedési rendőr szerepét töltik be, mintsem kiszol­gálnak. Tovább várok, figyelek. No végre, sóhajtok fel, amikor három férfi lép be az üzlet egyik ajiajdn (ugyanis két ajtó van). Ezek biztosan vásárolnak — gondolom. Tévedtem. A férfikoszorú elsétál a pult előtt, lassan, kényelmesen, mint aki nagyon ráér s a másik ajtón ki­megy. Fekete Ferencné „kartársam­hoz“ fordulok magyarázatért: „Hja elvtárs, sokan nem azért jönnek be, hogy vásároljanak, hanem azért, mert szeretik, ha jónapot kívánunk nekik.“ Dehát akkor szedjünk .,kapupénzt“ — javaslom —, vágy legalább is kérjük meg a nem vá­sárlókat, pótoljanak a tüzelő árához. — Ne búsuljon — vigasztal Fekete elvtársnő —, félóra múlva annyi Ve­vőnk leSz, ílogy alig győzzük a ki­szolgálást. Délután meg, ha Minden jól megy, még veszekedni is fognak. Igaza leit. Minél inkább halad előre az óra mutatója, annál több a vásárló. 1/ ék irkabundában> fiatal hölgy ” lép az üzletbe. Az elárusítók kórusban köszöntik: Jó napot kívá­nunk! Tessék parancsolni! A cse­mege osztályon friss kirántottliússál, töltő’ t oldalassal, hallal kínálja egy mindig mosolygós, jóképű fiatal segéd. A hölgy a füszerosztály elé tart. — Kérek egy szegedi cipót — mondja. Az elárusi<óhntöl átveszi a blokkot, a hölgy a kasszánál fizet... az ürukiadásndl se’yempapirba cső. magolva átnyújtják neki a kért árut. — Legyen szíves, kérem, szebbre kicserélni — fordul az elárusítónö- höz. — Ez nagyon sápadt. — Nagyon szívesen — feleli az el- érv sí tónő s egy másik, gyönyörűen sült szegedit ad át a vevőnek. — Jaj, ez meg olyan mint egy lángos — (szerintem a lángos nem ilyen) sopánkodik újra a vevő. Az elárusítónö ezt is kicseréli. A vevő újra átveszi a szegedit — Ez már szép — mondja —, csak nem friss, biztosan az éjszaka sütöt­ték. Az elárusítónő nagyot nyel (csodálom türelmét) s ugyanolyan finoman, előzékenyen, udvariasan, mint az előbb, teleli: „Igen ezt az éjszaka sütötték, reggel hét órakor kaptuk n péktől. Egész nyugodtan tessék megvenni, hiszen még dél sincs, nem volt ideje megszikkadni. Máshol sem tetszik frissebb árut kapni." Egy férfi és egy nő tér be az üzletbe. Férj és feleségnek nézem őket. Konzervet kérnek. Hosszú kém dezgetés után az 5,10-eS húskonzer­vet választják, s amikor álvestiK- az árut, konzervnyitót kérnek. Az eláru­sítónő a szokott modorban közli ve­lük: — Nagyon sajnálom, de kon» zervnyifóval nem tudok szolgálni. A férfi felcsnltan. —* Micsoda üzlet ez, hogy még konzervnyitót sem tudnak adni. Nem is üzlet ez, hanem kóccfdj (Közbe akartam szólni, hogy ne mondjon ilyet „üzletünkéül“, de meggondol fám.) De a kiszolgnlónőtől sem kell pénzért venni a szót. — S maga micsoda ember, ha még egy zsebkése sinos. amivel felnyitná a konzervet! ]\l cm is gondoltam, hogy ts jer- fialt Ilyen türelmetlenek, go­rombák legyenek, ha vásárolnak. Ahogy ezen elmélkedem, középkorú férfi hangja riaszt fel; —- Porcukrot kérek! — Csak kockával és kristállyal tudok szolaálni — Miért vem darálják meg a kockát s akkor porcukor is volna! — Kérem mi erre nem vagyunk berendezkedve, — Rendezkedjenek be! — Ezt ne nekem tessék mondani... — Van egy javaslatom. Veszek tíz kilogramm kockacukrot s két forint órabért fizetek magának, ha meg­darálja. Elfogadja az ajánlatomat? — Tessék, elvtárs, parancsoljon — fordul a másik vevőhöz —, nem érek rá a vevőkkel párbeszédet folytatni. Porcukros vevőnk duzzogva, meg­sértve kivonul az üzletből. Hamarosan egy másik vevő vonja magára figyelmemet. Harmincöt, negyven év körüli nő, aki éppen ebben a percben érkezett s vesze­kedni kezd. (Ügy látszik odahaza nincs vek kiveti) ~~ Ei mégis csak sok, már itt va­gyok tíz perce és még mindig nem szolgáinak ki — mondja. — Mit gon­dolnak, tudok én itt órákhosszat IUhu. A többi vevő rátámad: Hiszen még csuk most jött, ml előbb itt voltunk, — Mit tudják maguk, hogy nekem milyen Sok dolgom van — folytatja, — Alig tudtam pár percet szakítani, hogy ide (« elszaladjak — A kiszól gdió, annak ellenére, hogy később jött, a többi vevő rovására kiszol­gálja. A vevő törtetve, mindenkin „átgázolva“, kánunkét használva igyekszik kifelé Ekkor tör’évik a csoda. Az ajtóban összetalálkozik egy •"--erősével, elfelejtkezik a dől gáról, arról, hogy ő nagyon siet, hogy nem tud sokain állni Beszél­getnek. asszonvnyelvcn „pletykál nak“ Valószínű, sok érdekese* mon dónak egymásnak, mert. közben jó- izüket neve*nck A „szimpatikus"' vevő harmincnégy nercet beszélge tett el kedves ismerősével megleled kezne előbbi magatartásáról. Z esti órák a legizgalmasabbak Kereskedő nnclver ilyenkor van a csúcsforgalom Mindenki siet, mindenki izgatott Most érkezett meg ugyanis Budapestről a hidegkonyha szállítmány és citromot is osztunk. Hirtelen annyi vevőnk van, alig férnek az üzletben. Az üzletvezető elvtárs utasításai szerint mindenkinek két darab citro­mot adunk. A legtöbb vevő nem is erösködik, hogy neki több kellene. Megenyhülve gondolom, nem Is olyan rossz a miskolci közönség, mint ahogy azt az előbb véltem. De csalódom. AZ egyik tténi nagyon ismerősnek tűnik. Mintha már lát­tam volna valahol. Megvan! Ezelőtt 5 perccel vásárolt nálam citromot és most ismét azt kér. Újra kiszol­gálom, Kedvesen mosolyog. Köszön, elmegy. Öt perc múlva újra itt -van, — Citromot kérek — mondja magabiztosan. Nem akarom min­denki előtt szégyénbehozni (pedig megérdemelné), Félrehívom s tud­tára adom, hogy minket nem tehet becsapni. A néni felháborodikt -*- Ugyan csak nem gondolja,.. A nap folyamán még több érdekes vevőnk akad. Van, aki egy deka élesztőt, kér A nagyobb baj az, hogy éppen tőlem kéri és nem tudom: élesztőt, vagy papirt adják. neki? Volt. aki 3 deka libazsírért jött be az üzletbe No, de nem folytatom további Mén csak annyi*, hogy 11 óra felé hallo*tam a vevők részéről az első köszönő szót. Az Is egy négy-öt év körtilt Kati need kis­leánytól ered* fe f/ ed vés olvasók, ha esetleg valaki magára ismer valamelyik hely­telen magatartása figurában, ne mondja meg senkinek hiszen nem is illik ilyesmivel dicsekedni De ígérje meg nekem gondolatban hogy *öbbe* nem viselkedik helytelenül, ígérje meg. hagy türelmes lesz az üzletekben n kiszolgálókkal szem­ben, nem fogja megsérteni őket Aki pedig ezt nem *udia betartani, nem tud parancsaim nyelvének természe­tének, kívánom, hagy 'öltsön él & is egy napot a pult mögött FODOR LÁSZLÓ*

Next

/
Oldalképek
Tartalom