Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-22 / 250. szám
2 ÉSZAK MAGI ARORSZ AG Péntek, 1954. október 22, A Magyar Dolgosók Pártja Kösponti Vesetőségének katárosata népgasdaságunk helyseiéről és gasdaságpolitikai feladatainkról (Folytatás az 1. oldalról.) lépni — személyre és a pártban, vagy az állami szervekben betöltött funkcióra való tekintet nélkül — azok ellen, akik az új szakasz politikáját elferdítik, azzal szemben kétkulacoo3 magatartást tanúsítanak, vagy a kétkedés szellemét terjesztik. A Politikai Bizottság hajtsa végre az ebből a szempontból szükséges káderátcsopor- tosítást a gazdasági szervekben és foganatosítson szervezeti intézkedéseket azokkal szemben, akik a III. kongresszus és a Központi Vezetőség határozatait nem teszik őszintén magukévá, akik képtelenek az új szakasz politikáját megvalósítani. ‘J Az új szakasz gazdaságpoiiti'kája a nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek minél teljesebb kielégítését, a dolgozók életszínvonalának és kulturális Bzinvonrlának következetes emelését és ennek biztosi tása végett a termelőerők fejlesztését, a mezőgazdasági és ipari termelés fo. kozáeát tűzi ki célul. A párt megalkuvás nélküli harcot folytat minden olyan felfogás ellen, amely — bármi formában is — az életszínvonal csökkentésére, vagy a termelés és a termelőerők fejlesztésének megszorítására irányul, minthogy az ilyen néze. fék és törekvések összeegyeztethetetlenek az új szakasz politikájával, a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeivel. Ugyanakkor tudatosítani kell a dolgozók legszélesebb rétegeiben, hogy anyagi és kulturális igényeik fokozott kielégítésének elengedhetetlen feltétéle a termelés szakadatlan emelkedése, ami, elsősorban a milliós tömegek erőfeszítésétől, a munka fegyelem megszilárdításától, a munka termelékenységének növelésétől függ. A vezető szervek intézkedései egyma gukban nem elégségesek ahhoz, hogy a megnőtt életszínvonal fenntartását biztosítsuk és megteremtsük a feltételeket az életszínvonal további emeléséhez. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a dolgozók öntudatos, fegyelmezett, kitartó munkájának és alkotó kezdeményezésének eredményeként az előállított termékek mennyisége növekedjék, minőségük javuljon és önköltségük csökkenjen. A Az életszínvonal eme’ésének •“ elsőrendű feltétele — mint azt az 1953 júniusi és decemberi párt- határozatok megállapították — a mezőgazdasági termelés gyors növelése. Ezért következetesen végre kell hajtani a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatokat és gondoskodni kell arról, hogy az ilyenirányú erőfeszítések valóban a párt és állami munka homlokterébe kerüljenek. A mezőgazdaság gyors fejlesztése elválaszthatatlan a paraszti tömegek életszínvonalának és vásárlóerejének növelésétől. A leghatározottabban vissza kell utasítani minden olyan nézetet, amely azt hirdeti, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a parasztság anyagi jólétének emelése nélkül, nőt annak csökkentésével lehet megvalósítani. minthogy ezek a nézetek ellentétesek a marxizmus—leninizmusnak a parasztkérdésben és a munkás— paraszt szövetség kérdésében elfoglalt, álláspontjával. Anélkül, hogy ez a mezőgazdasági árak általános emelésére vezetne, biztosítani kell az anyagi éi'dekelfség elvének következetes érvényesítését, hogy ez minél nagyobb ösztönzést adjon a termelés kiszélesítésére. Különös gondot keit fordítani a kenyérgabonatermelés, a szarvas marhatenyésztés, valamint egyes ipari növények és mezőgazdasági exporttermékek termelésének növelésére, új anyagi előnyök biztosítása útján is. Az egyéni parasztgazdaságoknak gépek, szerszámok, műtrágya és más anyagok rendelkezésükre bocsátásával fokozott termelési segítséget kell nyújtani. Ugyanakkor különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megszilárdítására, terméshozamuk és jövedelmezőségük emelésére, n szocialista nagyüzemi gazdaság fölényének gyakorlati beigazoiására, egy pillanatra sem feledkezve meg arról, hogy a termelő- szövetkezet a falun a szocializmus építésének fő útja. ÍT Az iparban véget kell vetni a fermolés egyhelyben topogázá- nak. Végleg felszámolva azt a hibás elgondolást, amely szerint az ipar fej. lesztéfie kizárólag a vaskohászat és a gépgyártás növelésén múlik, meg kell indítani az egészséges, a hazai adottságoknak és a baráti országokkal való gazdasági együttműködés követelményeinek megfelelő iparosítást. Fel kell kutatni kiaknázatlan természeti kincseinket és lehetővé kell tenni egészben, vagy részben még kihasználatlan ipari termelőberendezéseink üzembehelyezését. Nagy gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra, a nyersanya. gok termelésének növelésére és a hazai nyersanyagforrások kiszélesítésére, mert ezek a termelés további növelésének igen fontos feltételei. Meg kell vizsgálni a leállított beruházások esetleges hasznosítását, fogyasztási cikkek és exporttermékek előállítására. Végre kell hajtani azokat a határozatokat, amelyek a leromlott termelőberendezések felújítására, valaminf kisösszegű, de a terme'őképességet nagymértékben növelő beruházások megindítására vonatkoznak. Ugyanakkor az ipari átcsoportosítást az eddiginél határozottabban, erélyesebben ca gyorsabban végre kell hajtani úgy a termelésben, mint az ipari beruházásoknál. Az ipari termelést úgy kell növelni, hogy azzal jelentősen gyarapodjanak a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges termelő- eszközök, a lako.sság szükségleteinek kielégítésére alkalmas fogyasztási cik kek, valamint az exporttermékek termelésének arányai. Az átcsoportosítást nem rendszertelenül szétforgácsoltán, apró részletekben, hanem szervezetten, átgondoltan, amennyire csak lehetséges, egész üzemek vagy üzemrészek tervszerű átalakításával kell megvalósítani. , Nagy figyelmet, kell fordítani a széntermelés fokozására, a szénbányászat terveinek teljesítésére. Ez mindenekelőtt a szénbányászat irányításának megjavítását, a feltárási munkák időben «aló elvégzését, a gépek jobb felhasználásának megszervezését és a gépesítés kiterjesztését teszi szükse gessé. Gondoskodni kell a villamos- energia termelésének jelentős növeléséről, a zavartalan villamosenergia ellátásról. f. Műszaki és ezerveteti intézke- dósekkel tervszerű <i, következetesen végre kell hajtani a III. kongresszus által a termelékenység emelésére és az önköltség csökkentésére hozott határozatokat. Minden üzem és vállalat dolgozza ki azoknak az intézkedéseknek részletes tervét, amelyeknek végrehajtása a tervezett mértékben csökkenti az önköltséget. A pártnak erélyesen fel kell lépnie azokkal szemben, akik a béralap túllépésével, selejtgyártással és az önköltséget növelő más visszaélésekkel szemben engedékeny, elnéző álláspontra helyezkednek ahelyett, hogy a dolgozók összességének érdekeit erélyesen megvédenék. A termelékenység emelése érdekében mindenekelőtt el kell érni a termelőeszközök jobb karbantartását. a termelőberendezések korszerűsítését, a folyamatos anyag- ellátásnak és a termelés egyenletes, nyugodt menetének biztosítását. A termelékenység emelését sem szabad elsősorban a munkaintenzitás növelésétől várni; ugyanakkor azonban a munkafegyelem megszilárdítását és a teljes munkaidő céltudatos felhasználását a termelékenység emelése egyik Idfeíoníosabb tényezőjének kell tekinteni. H Gazdaságpolitikánkban a leg* • messzebbmenően figyelembe kell vennünk a nemzetközi munkamegosztás és elsősorban a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködés követelményeit. A nemzetközi munkamegosztás olyan kiterjesztésére kell törekedni, amely lehetővé teszi, hogy leggazdaságosabban fejleszthető termelési ágaink termékeinek jelentős részét külföldön, elsősorban a baráti országokban helyezhessük ej és ugyanakkor ne kelljen na- gvobb beruházásokat végrehajtanunk olyan termelési ágakban, amelyek fejlesztésére adottságaink nem kedvezőek. Nagy gondot kell fordítani a külkereskedelmi forgalom megfelelő arányaira. Népgazdaságunk számára egész sor fontos nyersanyagot és egyes gépi berendezéseket is csak külföldön tudunk beszerezni. Termelésünk zavartalan menete, a forgalomba kerülő áruk mennyisége és így az életszínvonal fenntartása és emelése is jelentős részben attól függ. hogy az ipar és a mezőgazdaság nai- gyobb mennyiségben, kisebb önköltséggel, jó minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával állítsák elő azc(;at az exportcikkeket, amelyek kivitele megteremti a lehetőséget arra, hogy a számunkra szükséges anyagokat, gépeket és más terméke- k1'. kellő időben be tudjuk hozni. Mindent el kelj követni, hogy növeljük azoknak a cikkeknek a kivitelét, amelyeket a legelőnyösebben tudunk külföldön elhelyezni. Ennek megfelelően mindenekelőtt a mezőgazdaság és az élelmezési ipar termékei, valamint a, kevés anyagot és sok munkát igénylő iparcikkek kivitelét kell növelni. Q Gondoskodni kell arról, hogy ár- és tárrendszerünk az eddi - pin-i nagyobb ösztönzést adjon a fontos közszükségleti és exportcikkek termelésének növelésére. Meg kell változtatni azokat az árszabályozásokat, amelyek egyoldalúan a nehéziparnak nyújtanak előnyöket. A bérek és prémiumok olyan megállapítására kell törekedni, amely fokozza a dolgozók érdekeltségét, megfelelő minőségű és választékú termékek előállításában, a termelékenység növelésében, az anyagi akarékosságban, az önköltség leszorításában. Q Következetesen harcot kell foly. '7* tatni a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a népgazdaság rendelkezésére álló munkaerőt, anyagokat és termelőberendezésoket ne fecséreljék el, hanem ténylegesen a termelés növelésére és kibővítésére fordítsák Csökkenteni kell az állam költségvetési kiadásait. Szervezetten, átgondoltan és emberségesen kell vég.ehajtani a nem termelő munkát végző dolgozók egy részének termelő- munkába. való átcsoportosítását, amely a nemzeti jövedelem növelésére, az adminisztrációs költségek csökkentésére és az igazgatás megjavítására vezet. A takarékossági intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában azonban állandóan ügyelni kell arra. hogy ezek az intézkedések a) ne keresztezzék a párt általános politikáját és ne vezessenek a dolgozók anyagi érdekeltségének csökkenésére, széles rétegek élet- vagy kul- turszinvonalának esésére és hogy: b) ne tereljék el a figyelmet a központi kérdésektől: a termelés növelésétől, a termelékenység emelésétől, a termelője'ők fejlesztésétől, amelyekre erőfeszítéseink nagyobb részét kel) fordítani és amelyeket a takarékossági intézkedéseknek is alá kell íá- maszíaniok. 1 A Minthogy aiz új szakasz gazda- " s ágpoli tikájárva k pontos és részletes kidolgozása ezideig nem tör. tént meg és minthogy ennek következtében különösen megerősödött az a veszély, hogy a tervezés elszakad az új szakasz politikájától, a Politikai Bizottság dolgozza ki a pártkongresz- szus és a Központi Vezetőség határozatai alapján gazdasági szerveink vezetői, szakemberek és tudósok bevonásával még ez évben az új szakasz széleskörű gazdaságpolitikai munkaprogramját és a szükséges intézkedések tervét, felbontva act az egyes termelési és iparágakra Ez a program képezze a kidolgozásra kerülő gazdasági tervek alapját. Búr- tünk határozatait megfelelő módon érvényre kelj juttatni az 1955-ös nép- gazdasági tervben, amelynek az elért életszínvonal fenntartása és további emelkedése feltételeinek megteremtése érdekében biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés jóval nagyobb mértékben növekedjék, mint ebben az. évben, a. fogyasztási cikkek termelésének emelkedése jelentősen meghaladja a termelési eszközökét; a beruházásokban a mező- gazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar az eddiginél jóval nagyobb mértékben részesedjék: a felújításokra fordított összeg 1954-hez képes* legalább harminc százalékkal emelkedjék, a munka termelékenysége jelentősen növekedjék és az önköltség legalább három százalékkal csökkenjen. \ Az új szakasz gazdaságpoliii- 1 1 • kája eredményes megvalósításának, az átmeneti nehézségek sikeres leküzdésének egyik legfontosabb tényezője a vezetés határozottsága és céltudatossága. Ennek tudatában harcot kell folytatni a gazdasági vezetés módszereinek gyökeres megjavításáért. A párt vezető szervei a gazdaságpolitika kidolgozásában és végrehajtásában érvényesítsék a kollektív vezetés elvét. A felelős gazdasági posztokra meggondolt, bátran kezdeményező, önállóan gondolkozó, lelkes elvtársakat kell állítani, akik el vannak szánva a:: új szakasz politikájának erélyes és gyors megvalósítására. Biztosítani kell a gazdasági irányítás szilárdságát; ki kell küszöbölni az elhamarkodott, egymásnak sokszor ellentmondó intézkedéseket, a sorozatos tervmódosításokat. Véget kell vetni annak, ho<rv a gazdasági vezetők egy része gyakran felelőtlenül jár el. vagy tehetetlennek mutatkozik, s biztosítani kell. hogy minden gazdasági vezető saját munkaterületén önállóan rendelkezhessék. s teljes mértékben várta Íja is a személyi felelősséget a reá bízott feladatok megvalósításáért, a fegyelem fenntartásáért, a mennyiségi és minőségi előirányzatok pontos teljesítéséért. A gazdasági szervekben és a vállalatoknál fel kell számolni a rend- szertelen. kapkodó, szétforgácsolt irányítást, az áttekintés hiányát és az ú.i szakasz követelményeinek megfelelően ki kell alakítani a korszerű, átgondolt, szervezett vezetést, amely az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a műszaki vezetők és az adminisztratív apparátus felelős munkájára. A bürokratizmus elleni eredményes harc érdekében határozottan csökkenteni kell az alsó szervek részére kiadott rendeletek és utasítások, s a tőlük követelt jelentések és adatszolgáltatások számát; lényegesen egyszerűsíteni kell a tervezés, anyagellátás, ellenőrzés rendszerét és szervezetét. Ugyanakkor a gazdasági vezetőknek gondoskodaiok kell a terv- fegvelem teljes betartásáról és fel kell számolniok az elnéző, liberális magatartást azokkal szemben, akik megszegik az állami törvényeket és rendeleteket. nem tel jesítik a gazdasági terveket, semmibeveszik a munkafegyelmet. vagy kezet emelnek a nép vagyonára. A gazdasági minisztériumok és igazgatóságok vezetői, a vállalatok igazgatói, főmérnökei, főkönyvelői, művezetői, műszaki és adminisztratív munkatársai céltudatos irányító munkájukkal, példamutató magatartásukkal ragadják magukkal munkaterületük összes dolgozóit, gazdaságpolitikai feladataink eredményes megvalósítására. "1 •"> Gazdaságpolitikánk sikerének egyik legfontosabb feltétele, tudományos megalapozottsága, amit csak a magyar népgazdaság fejlődésének elméleti feldolgozása és a gazdasági törvények konkrét követelményeinek tudományos elemzése tesz lehetővé. Hogy az itt mutatkozó nagy elmaradást felszámoljuk, széleskörű közgazdaságtudományi kutatómunkát kell megindítani. Ugyanakkor gondoskodni kell a 'özgazda- ságtudományi ismereteknek az eddiginél gokkal nagyobb mértékű elterjesztéséről, mert csak így válik lehetségessé, hogy gazdasági kádereink önállóan tájékozódjanak és hogy a pártaktíva és a dolgozók széles körei a gazdasági problémákat helyesen értsék meg. Meg kell tenni a szükséges -'ntézkedóseket a közgazdaságtudományi intézet gyors megszervezésére, a „Közgazdaságtudományi Szemle" e. folyóirat rendszeres kiadására. A pártoktatásban az eddiginél sokkal nagyobb teret kell adni a közgazdaságtan tanításának. ^ Az új szakasz gazdasági feladatait csak a pártaktivára és az egész párttagságra támaszkodva, a dolgozó tömegek erejével, mindennapos öntudatos, lelkes munkájával tudjuk megvalósítani. Gazdaság- politikánk csak akkor válik eleven hatóerővé, ha a párt és a dolgozó nép megérti és magáévá teszi. Teljes mértékben meg kell valósítani a pártvezetés és a párttagság szoros kapcsolatát, elvi-politikai egységét. Nyíltan kell felvetni a párttagság előtt a párt politikájának kérdéseit, hogy a párttagok a helyzet ismeretében vehessenek részt a párt politikájának kialakításában és a kitűzött feladatok megvalósításában. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a gazdaságpolitikai feladatokról és intézkedésekről a pártaktíva és a pártszervezetek idejekorán nemcsak általános tájékoztatást, hanem politikailag megalapozott, átgondolt magyarázatot is kapjanak. A gazdaságpolitikai feladai&k megoldásában az eddiginél sokkal bátrabban kell támaszkodni a pártaktívára, amelynek öntudatos, cselekvő fellépése döntő szerepet játszik abban, hogy pártunk soraiban felszámoljuk a passzivitás minden megnyilvánulását. Több gondot kell fordítani a kommunisták nevelésére, hogy élenjárjanak a feladatok megoldásában. El kell érnünk, hogy egész párttagságunk egységesen, fegyelmezetten, példamutatóan kózzék fel az új szakasz gazdaság- politikája mögé. Különös figyelmet kell fordítani falusi pártszervezeteink megerősítésére, a falusi kommunisták politikai és mezőgazdasági ismereteinek növelésére, hogy a falvak dolgozó népét eredményesen tudják mozgósítani a mezőgazdaság fellendítésére. Agitációnknak és propagandánknak, elsősorban központi lapunknak, a Szabad Népnek — világos választ kell adnia a dolgozó tömegek által feltett kérdésekre, meggyőzően kell lelepleznie a népi demokráciával és az új szakasz politikájával közvetlenül, vagy közvetve szembehelyezkedő nézeteket és a legszélesebb néprétegeket kell mozgósítani — a több és jobb termelésre, gazdasági feladataink megoldására. “I -I A kommunisták csak úgy ra-< gadhatják magukkal a dolgozók millióit, ha a nép között élnek, ha fáradhatatlanul nevelik és szervezik a tömegeket a párt és a kormány határozatainak végrehajtásá- ra. Pártunk összes szervezeteinek! folyamatos, fáradhatatlan tömeg- munkájára van szükség, hogy népszerűsítsék az új szakasz politikáját! a dolgozók milliós tömegei között éü bevonják » legszélesebb pártonkívüli rétegeket az előttünk álló feladatok megvalósításába. Világossá kell ten- ni mindenki előtt, hogy gazdasága politikánk következetes megvalósítása az egész nép, valamennyiünk ügye. A szakszervezetekre támaszkodva fel kell lendíteni a munkaversenyt és azt a város és falu dolgozóit átfogó, elevenen ható mozgalommá kell tenni. Csak így tudj juk megszerezni a nép aktív támogatását; csak így tudjuk kiváltani! a dolgozó tömegek bátor kezdeményezését és bírálatát, ami az új sza- kasz gazdaságpolitikájának éltető levegője. Az öntudatos dolgozó tömegekre támaszkodva, el fogjuk fojtani a nép ellenségeinek minden) kísérletét, hogy alattomos áskálódá- saikkal zavarják az új szakasz politikájának megvalósítását. A munkások, parasztok és értelmiségiek öntudatos, fegyelmezett munkával, á termelés növelésével, a termelékenység fokozásával, a termékek minőségének megjavításával, az önköltség csökkentésével megteremtik az életszínvonal további etnelésé- nek feltételeit, biztosítják a szocializmus győzelmét. Az új szakasz politikája, amely; tudományosan megalapozott, hatalmas lehetőségeket nyújt népgazdaságunk fellendítésére. Harcokbaif megedzett pártunk összeforrva a munkásosztállyal, a nemzet haladó erői élén új győzelmek felé vezeti dolgozó népünket — a béke, a jólét* zár-a szocializmus útján. (MTI) # „TASZSZ“ Adenauer és Mendes Francs tárgyalásairól Páris (TASZSZ) Október 19-én, kedden este hivatalos közleményt adtak ki Mendes- France, francia miniszterelnök és Adenauer nyugatnémet kancellár megbeszéléseiről. Az egyik francia lap Mendes-Fran- ce álláspontját fejtegetve megállapítja, hogy „Franciaország számára szó sem lehet arról, hogy lemondjon Saar-vidéki gazdasági előjogairól,de mégis hozzá kell járulnia ahhoz, hogy „majdnem normális mértékig" helyreállítsák a jelenleg tulajdonképpen nem létező nyugat- német-saarvidéki gazdasági kapcsolatokat. A kapcsolatoknak ezt a ki- terjesztését — folytatja a lap — a lehető leggyorsabban ki kell egészíteni egy hosszúlejáratú szerződés megkötésével, amelynek értelmében Franciaország nagymennyiségű nyugatnémet könnyűipari terméket vásárolna. Ny ugat-Németország pedig több francia mezőgazdasági terményt importálna, köztük gabonát. A lap kijelenti, hogy sürgősen létre kell hozni a tőkék egyesítését, a francia és német szakemberek szoros társulását a tengerentúli francia területek, köztük Bszak-Af- riika fejlesztése céljából, ahol közös fegyvergyérakat lehetne létesíteni. Tlymódon a hivatalos közlemények és a sajtókommentárok egyaránt rámutatnak arra, hogy a francia kormánykörök hajlandók szélesre} tárni az ajtókat a nyugatnémetországi kapitalisták előtt a francia gyarmatokon, annak ellenében, hogy fenntartsák a francia tőka saarvidéki kiváltságait. Mégis a francia küldöttség e kecsegtető javaslatai és engedményei ellenére a Saar-vidék kérdésében ez alkalommal sem jutottak megegyezésre. A párisi lapok hangsúlyozzák* hogy Mendes-France és Adenauer* megbeszélései során megmaradtak á komoly nézeteltérések. A nyugatnémet küldöttség — saj- tójelenf-ésekből ítélve — azt követeli, hogy a németbarát pártok szabadon működhessenek a Saar-vidé- ken, szabadon lehessen nyugatnémet tőkebefektetéseket eszközölni* teriesszék ki a kereskedelmi kap-« csolatot a Saar-vidék és Nyugat- Németország között. A nyugatnémet megbízottak további követelései Parisban ingerültséget keltenek. A „Figaro” azt írja, hogy a Saar-vidékről kedden lefolyt megbeszéléseket nem lehet reménykeltőnek nevezni: A „L’Aurore” véleménye szerint szó sem lehet arról* hogy gyorsan megkötik a Saar- egvezményt, ha a többi nyugati ország nem gyakorol nyomást az érdekelt felekre. (MTI) Fontos tudnivalók a vasúton darabáruként feladott küldeményekről A MÁV vezérigazgatósága felhívja mindazokat, akik darabáruküldeményként adnak fel vasúton burgonyát, kukoricát, almát stb., ezek csomagolásához a gyors és zavartalan fuvarozás érdekében erős zsákot, ládát vagy kosarat használjanak. A csomagot bádogtáblácskával, vagy a zsákra varrt vászonnal lássák el. Ezen mindenkor tüntessék fel olvashatóan a címzett nevét, címét és a rendeltetési állomást. Ugyanezeket az adatokat tartalmazó írást helyezzék- el a feladók a csomagon belül is. A darabáruküldeményeket Budapesten és a nagyobb vidéki városok-« ban a vasút házhoz szállítja. Gyakran előfordul azonban, hogy nap-, közben a címzettet nem találják ott* hon. Ezért a magánszemélyek részére feladott csomagokat a MÁV hivatalos munkaidő után és vasárnap a délelőtti órákban is továbbítja. A MÁV kéri, hogy mindazok* akik darabáruküldeményt várnak, éá nem tartózkodnak állandóan lakásukon, az átvételre írásban adjanak megbízást a házfelügyelőnek, vagy szomszédjuknak, (MTI)
