Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-02 / 233. szám

2 ÉSZAKMAGYABORSZAG Szombat, 1054. október 2. Fogadás a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Kínai Népköztársaság1 megalaku­lásának ötödik évfordulója alkalmából Caan Si-ce, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője pénteken este fogadást adott a magyar néphadsereg központi tiszti háza nyári helyiségé­ben. A fogadáson megjelent Itákosi Má­tyás a Magyar Dolgozók Pálija Köz ponti Vezetőségének ‘első titkára, j Nagy Imre a minisztertanác»«einöke, Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Farkas Mihály, Apró Antal, Hidak István, Ács Lajos és Szálai Béla a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának 'tagjai, Bat* István és Mékio .tózaéf a Poli­tikai Bizottság póttagjai, Matolcsi Já­nos, a Központi Vezetőség titkára, a Magyar- Dolgozók Pártja ' Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak és 8, minisztertanácsnak számos tágja, a politikai, gazdasági és kulturális ólet más vezető képviselői, valamint a külügyminisztérium, a külkereske­delmi minisztérium és a honvédelmi minisztérium számos vezető személyi­sége. Résztvett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos veze­tője ős tagja. A fogadás őszinte baráti légkörben zajlott le. (MTI) Képet a testvéri K inai "Népköztársaság él A. J. Visinszkijnek az ElNSZ-közgyűlés csütörtöki ülésén előterjesztett nagyjelentőségű javaslata Hírügynökségi A. J. Visjnszkij Newyork. jelentéseik szerint a Szovjetunió kül­dötte az ENSZ-közgyűlés csütörtöki ülésén javaslatot terjesztett elő a le­szerelésre és az atomfegyverek eltil­tására vonatkozólag. A javaslat szerint az első szakasz­ban a nemzetközi szerződés aláírását követő hat hónapban vagy egy év­ben egyidejűleg ötven százalékkal csökkentenék az t953 december 31-én fennállt katonai kiadásokat és fegyverzeteket. A Biztonsági Tanács fennhatósága alatt ellenőrző bizott­ságot alakítanának eme első szakasz végrehajtásának felügyeletére. A második szakaszban az aláiró államok hat hónaptól egy évig terje­dő újabb időszakban ismét ötven százalékkal csökkentenék fegyverze­tüket és katonai költségeiket. Az atom- és termonucleáris fegy­verek teljes eltiltását azáltal érnék el, hogy haladéktalanul megszünte­tik a fegyverek gyártását és kire­kesztik azokat a hadiüzemekből, minthogy az atomanyagokat többé csak békés célokrá szabad felhasznál­ni. Az atöm és nucleáris fegyverek gyártása azonnal megszűnnének, mi­helyt megkezdődnék a katonai költ­ségek és a fegyveres erőik csökkenté­sének második szakasza. Az aláiró államók állandó ellen­őrző szervet létesítenének az atom és termonucleáris fegyverek eltiltá­sának, e fegyverek gyártása meg­szüntetésének, valamint e fegyverek hadianyaggyárakból való kirekesz­tésének felügyeletére. Ennek a szerv­nek állandó ellenőrző és felügyelő jogköre lehne. A szovjet javaslat értelmében az ENSZ. közgyűlés felkérné az ENSZ leszerelési bizottságát arra, hogy terjesszen szerződéstervezetet a Biz­tonsági Tanács elé. A szovjet javaslat végül azt kéri, hogy az ENSZ leszerelési bizottsága „tanulmányozza és világítsa meg’' azt az 1954. június 11-i francia-brit emlékiratot, amely „az agresszió el­leni védelem esetét kivéve, a nucleá­ris fegyverek használatának eltiltá- sá”-ról szólt s terjesszen elő indítvá­nyokat ezzel az emlékirattal kap­csolatban. (MTI) I. J. Visinszkij levele az ENSZ közgyűlésének elnökéhez Newyork (TASZSZ) A. J. Visinszkij a Szovjetunió kül­döttségének vezetője levelet intézett Van Kleffenshez, az ENSZ. közgyű­lés 9. ülésszakának elnökéhez. A levélben kéri, hogy tűzzék az ülés­szak napirendjére a következő pon­tot: „A hajózás szabadságának meg­sértése a kínai tengerek körében." A levél igy hangzik: 1954. szeptember 30-án. Tisztelt Elnök Ur! Ezennel van szerencsém felkérni, fontos és sürgős kérdésként tűzze a közgyűlés 9. ülésszakának napirend­jére az alábbi pontot: „A hajózás szabadságának megsértése a kínai tengerek körzetében.‘‘ Az eljárási szabályok 20. pontjá­nak megfelelően magyarázó feljegy­zést mellékelek a kérdésről. * , Tisztelettel A. J. Visinszkij a Szov­jetunió küldöttségének vezetője, A magyarázó feljegyzésben többek között ez áll: Az utóbbi időben egyre gyakrab­ban fordul elő, hogy a kínai tenge­rek körzetében kalóztámadások érik különböző országok kereskedelmi hajóit és a kuomintang hadihajói el­fogják a kereskedelmi hajókat. E cselekményeket a közgyűlésnek bűncselekményként kell . elitélnie annál is inkább, mert e tettekben nemcsak a csangkajsekisták vétke­sek, hanem azok is, akik buzdítják őket. (MTI) A washingtoni francia-amerikai tárgyalásokról Washington (TASZSZ) Washingtonban befejeződtek a francia-amerikai tárgyalások. A tár­gyalások szeptember 27-től 29-ig folytak Indokináról. A sajtójelenté- sek’ből kitűnik, hogy Indokína poli­tikai, katonai és gazdasági problé­máit tárgyalták meg. A sajtónak közzétételre átadott közlemény szerint Franciaország «meghatározandó méretben» tart fenn fegyveres erőket Laoszban, Kambodzsában és Dél-Vietnamban. A közleményből kitűnik, hogy az Egyesült Államok fogja fedezni a A megyei könyvtár . olvasótermében francia csapatoknak e három állam­ban való tartózkodását és támogatni fogja ezen államok mindegyikének fegyveres erőit. Sajtókörökben felhívják a figyel­met arra a tényre, hogy ez a meg­állapodás sérti a vietnami hadmű­veletek megszüntetéséről szóló genfi egyezmény szellemét. Ezenkívül — a közlemény szerint — az Egyesült Államok .jogot nyert arra, hogy köz­vetlenül «segítse» Laoszt, Kambod­zsát és Dél-Vietnamot. Mint ismere­tes, ezt a «segítséget» eddig Francia- országon keresztül nyújtották. (MTI) Adenauer a londoni értekezlet befejezés8 után kész tényekei tár a bonni parlament elé Berlin (MTI) Adenauer kancellár közölte Ehlers- szel a szövetségi gyűlés elnökével, hogy október 5-én, kedden külpoliti­kai kormánynyilatkozatot akar ten­ni a bonni parlamentben. Adenauer most már azt is kész megengedni, hogy a kormánynyilat­kozat elhangzása után végre sor ke­rüljön a parlamentben a több íz­ben elhalasztott külpolitikai vitára. Bonni ellenzéki körökben# de a kormánypártok ingadozó képviselői­nek köreiben is felháborodással fo­gadták Adenauer cinikus terveit, hogy miután a kilenchatalmi érte­kezlet előtt nem volt hajlandó meg­hallgatni a szövetségi gyűlés vélemé­nyét, most nyomban Londonból való visszatérése után kész tényeket tár­jon a parlament elé. Őrizetbe vették Szhrta Jánost és két társát A Szabad Nép szeptember 30-i számában megjelent cikk nyomán a belügyminisztérium országos rendőr- kapitányság társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt őrizetbe vette Szlota Jánost, az I. sz. Mezőgazda- sági Építőipari Tröszt igazgatóját, Kernács Sándort, az I. sz. Mezőgaz­dasági Építőipari Tröszt tervosztály­vezetőjét és Feleky Lászlót, az I. sz. Mezőgazdasági Építőipari Tröszt pénzügyi osztályvezetőjét. (MTI) Délnyugat-Kín? ipari központjában Taosiku munkáskerület egy része Csung­kingban. Wai Teh-csien éa felesége Hszu Hsziu-lac, akik mindketten a 3. sz. állami textilüzem­ben dolgoznak Cing- taoban, kislányuk­kal az ebédnél. Mint a többi kínad munkásoknak, ne­kik is rendkívülien megjavultak élet- körülményeik a! felszabadulás óta. Wai Tehcsient most léptették elő a gyárban techni3 kus asszisztensé. Egy xnunkássza- natórium olvaao terme Sanghajban. A vasárnapi tokaji ifjúsági találkozóra induló vonatok menetrendje nattal utaznak tovább a Mezőcsát' éí Mezőkövesdről érkező fiatalok is, A vonat Miskolcról 7 óra 10 perckoü Az f>zd felől érkező fiatalok szá mára Ózdról 5 óra 05 perckor külön vonat indul, megáll Özd alsó és Cen tér állomásokon. Putnokra 5 óra 40 perckor érkezik, megáll Sajókazán, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Sa- jóecsegen és Miskolcon. A vonathoz Kazincbarcikán a rudalányai vonal­ról, Sajóeosegen pedig az edelényi vonalról csatlakozás van. Ezzel a vo­most szinte beszél a csend. A szemlélődő mai _____________________ ember gondolatai hang- tatamii társalognak sok­sok évezred embereivel, — azokkal, akik vá'aha ugyanúgy, mint mi: éltek, harcoltak, gondolkoztak és -azt akarták, hogy gondolataikat közöljék nem­csak közvetien környezetükkel, hanem másokkal, távol iákkal, az utánuk következőkkel is. Az írás és a könyv története egyet jelent az emberi gondol­kozás, az emberi társadalom fejlődésének történe­tével. MegiMetödve nézem az ősember sok tízezer éves barlangrajza.it, az állatképekből kialakult első írásjeleiket, az óegyiptomi hieroglifeket, a skithák jelképes harci üzenetét Dárius királynak, a kő.- re, agyagtáblákra, majd viasszal bevont faíábiákra vésett, majd a. papiruszra, pergamenre festett első írásokat, a könyv, a sajtó őseit, — és arra gon­dolok, hogy amit én majd erről a kiállításról az írógépen kényelmesen leírok, holnap már sok-sok ezer ember olvashatja az újságban ... Micsoda hosszú, nehéz utat tett meg az ember emberré-fejlcdésének kezdeti időszakától a kőtáb­lákba vésett írásigl Innen meg . az ókor „könyv­kultúrájáig”! Addig, amíg I. Ptoiomeusz meg­alapította a híres alexandriai könyvtárát, amely­ben 700 ezer papirusztekercset őriztek. Julius Caesar hadjárata alatt leégett az ókori tudomány, irodalom és történelem eme felbecsülhetetlen kin- csesháza, de a történelem nem feledkezett meg róla. A papirusz — nem tévesztendő össze a papi­** rossal — használatát felváltotta a pergamen, » különböző állati bőrökből készített anyag hasz­nálata. Ezekre írták és másolták a középkori szer- zétesek kitartó türelemmel a kolostorokban a kó­dexeket. Ebben az időben az írás és olvasás tudo­mányát kisajátította az egyház, amely rengeteg könyvet és kulluremléket pusztított el a tudomány nagy kárára, a szerzetesek azonban sok tekercsét, kódexet mentettek meg azzal, hogy lemásolták. A XV. században már a gazdagodó polgárság és a világi fejedelmek is részt kértek az írás-olvasás tudományából, de az egyszerű emberek számára továbbra is hozzáférhetetlen maradt az, már csak azért is, mert ezek a könyvek, írások latin nyelven cÁz, háj U CL k.ÖJlLf.O- tÖ^tílULtt talon 6 vaskos kötetben Kossuth Lajos Pesti Hír­lapjának 1841—42—43-as évfolyamain akad meg szemünk. Nagy kincse ez a megyei könyvtárnak. Vásáriás utján jutott hozzá. Jó volna elmélyedni' benne, olvasni Kossuth Lajos ragyogó tollal meg­írt vezércikkeit. De sok még itt a látnivaló. TPanulságul elénk tárulnak a Hortihy-korszak szennyes ponyvakiadványai. De valamivei arrébb meghatottan állunk meg Táncsics Mihály Munkás Újságjának , példányainál, .az Arany Trom­bita 1869-ben megjelent számainál, majd a magyar munkásmozgalom kezdeti korszakának sajtótermé­kei, illetve azok fényképei1 előtt. Itt van köztük a Kommunista Kiáltvány 1896-ban megjelent magyar kiadása Marx és Engels arcképével a címlapon. Egyszerre valami visszazökkent a múltba. Itt van előttünk levéltárunk egyik felbecsülhetetlen kincse: egy hatalmas elsárgult pergamen — V. István király 1270-ben kelt adományievele, amely­ben megerősíii az atyjának, IV. Bélának kiváltság- levelében szereplő adományokat az esztergomi ér­sekség számára. Az oklevél elkészítéséhez egy egész borjubőrt használtak fel és ha szövegét ki­nyomtatnánk, 20 nyomtatott oldalra terjedne. Levél­tárunk kincse azoknak a leveleknek a kötege is. amelyeket a török hódoltság idején a basák, bégek írtak 1633—1684 között Miskolc város lakosainak. Kif ne érdekelne, a kiállításnak az az anyaga, amely bemutatja, hogyan készül ma a korszerű újság. Végül a sok-sok tanulságos anyag között felsorakoznak a mostani ünnepi könyvhét kiadvá­nyai is, ott találjuk azokat a szemléltető adatokat, amelyek megmutatják, hogyan vált a felszabadulás óta a könyv a dolgozó nép mindennapi kenyerévé. Akármennyit nézdelődik az ember, nem tud betelni ,.Az írás és a könyv története” kiál­lítás anyagával, hiszen amit itt lát, mind olyan do­log. ami építi, fejleszti tudásunkat, szélesíti látó­körünket. A kiállítás megmutatja az emberiség év­ezredes küldőimét a kultúráért, a-felemelkedésért, megmutatja, hogy a népek legjobbja.íban mindig elevenen élt a vágy a tudás, a megismerés iránt és hogy milyen hosszú göröngyös, fekervénves ut vezetett el a szocializmus korszaikáig. amikor a kultúra mindenki számára hozzáfénhetővé vált. H. B. indul tovább. Miskolcról különvonat 6 óra 20 peres kor indul, ehhez Felsözsojcán csatla-) kozik az Enesről és Szikszóról közlés kedő vonat, amely Hemádnómeti* Tiszalúc, Taktaharkány és Szerencs állomásokon áll meg. Abaujszántó fei lől az 5 óra 10 perckor induló vonat­hoz Szerencsen csatlakozás van 7 órS 50 perckor, ezzel a vonattal mennek: tovább a Sátoraljaújhely felől érkezei fiatalok is. Miskolcról a rendes menetrendszei rinti vonatok megerősítve fognak! közlekedni. A visszautazás biztosítására az. ózdi különvonat Tokajból 20 óra 30 perckor indul. A vonatnak csatlakozása vaffl Rudabánya, Edelény, Mezőcsát és Me­zőkövesd felé. A miskolci különvonat Tokajból 23 óra 10 perckor indul, csatlakozása vaní Szikszó, Enos felé. Az abaujszántói, sátoraljaújhelyi fiatalok számára 21 órakor indul visz-, sza a vonat: mindkét irányban Sze-, rencsen csatlakozás van. A találkozó többi résztvevője a me­netrendszerinti vonatokkal utazhat! vissza. hírek MISKOLC KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL „KÉREM EGY SZÓRA ..címmel tart előadást október 4-én, hétfőn este 0 éa fél 9 órakor a miskolci Déryné Színházban a Budapesti Varieté. A műsorban többek között fellép: Kazal László és. Kardos Magda. Vendégsze­repel még egy héttagú kiváló artista­csoport is. Jegyek a Déryné Színház pénztáránál válthatók déli 12 órától este 7 óráig. • A SZENTIVÁNÉ.TI ALOM novem- bér eleji bemutatója előtt a miskolci Déryné Színház a tavalyi évad nagy­sikerű darabjaiból állította össze ok­tóber havi műsorát. Október 2 án nyí­lik a színház kapuja. Az első felújítás Csizmarek Mátyás: „Bujócska“ című vígjátéka, amelyet követ a „Csárdás­királynő", a „Trubadúr“ és a ,iNem magánügy" előadása. A színház pénztára már megkezdte a jegyek árusítását Hétfő kivételével mindennap déli 12 órától este 7 óráig; áll a dolgozók rendelkezésére. készülték, amit az egyszerűbb emberek nem él­tettek. A középkorban teh,át még csak a gazdagok ki­váltsága volt a pergamenre írott könyv, hiszen egy kódex egy egész birkanyájat, 100—120 birka bőiét emésztette fel. Sok régi kódex ment veszen- döbe azért, mert a régi kódexekről az írást szük­ség esetén lécsiszolták, hogy újból felhasználhas­sák. Palimpszesztnek nevezték az ilyen lecsiszolt lapokat. ■ ‘ ; A kulInra fejlődésében mérföldkövet jelentett GútenÖerg.János találmánya: a könyvnyomtatás. De itt. jegyezzük meg, hogy a mozgatható betűkkel vájó nyqni'4ss'aj Kínában már 1041—1048 közölt kísérleteztek. .Gutenberg 1455-ben nyomtatott e!$ö könyvében, a bibliában még a régi kéziratos köny­vek stílusát és rövidítéseit utánozta, ami 6okáig szokásban maradt. JJazánkbao az első könyvnyomtató Hess And­rás volt, akit Mátyás király hívött meg Ró­mából. ö állította fel az első magyar nyomdát 1472-ben Budán és: a következő évben jelent meg Magyarországon az első nyomtatott könyv: a Cro- nica Hungarorum, persze latin nyelven. Legrégibb könyveink ugyancsak latin nyelvűek. De ahogy sorjában szemléljük, böngésszük a megsárgult év­százados könyveket, fóliátteokát, a kódexek gyönyö­rű iniciáléit, rábukkanunk az első magyar nyelvű könyvekre. Nagyot dobban a szívüftk árra a gondo­latra, milyen hőáies küzdelembe került, amíg meg­született egy-egv olyan magyar könyv, mint Ba­lassi Báliöt 1572-ben Krakkóban kinyomtatott Fü- veskerfje, Károli' Gáspár 1590-ben kinyomtatott magyar bibliája. Hatalmas bekötött kéziratfö- megen akad még a szemünk: vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek 1577—1581-ig. A miskolci állami levéltár tulajdona. Részben latinul, részben ma - gyárul írták ebeket a jegyzőkönyveket, amelyek ma értékes történelmi dokumentumok. Most nagyot, ugrunk az időben. 1848 nevezetes sajtótermékeinek fényképmásolatát látjuk egy tab­lón: a szabad sajtó első termékei. Amott egy asz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom