Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
ESZÄKMÄGYARORSZÄG Előre a november 7 tiszteletére tett vállalások feli'esítéséért AZMDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 241. szám Lra 50 fillér Miskolc, 1954 október 12, kedd Népgazdaságunk helyzete és feladatai A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2—lián ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk ■helyzetéről és feladatairól, a beszámolót Szalal Béla elvtárs terjesztette. elő. Az ülés napirendjének 2. pontja a Központi Vezetőség kollektiv munkájával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. En. nek előadója Farkas Mihály elvtárs volt. A Központi Vezetőség többnapos beható vita után egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót és megfelelő határozatokat hozott. A Politikai Bizottság beszámolója X Politikai Bizottság beszámolója, fnelyet Szalai Béla elvtárs terjesztett a Központi Vezetőség elé, bevezetőben rámutatott azokra az eredményekre, amelyek meggyőzően bizonyítják az új szakasz politikájának helyességét. Mesőgasdaságunk bistató fejlődése A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat alapján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására a parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt. A termelési bizottságok 130.000 tagjának aktív közreműködésével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán el- Ismerésreméltó lépések történtek a föld termőere f nek növelése érdekében. Az 195°—1954. gazdasági évben mintegy kétmillió katasztrális hold- nyi területet szervestrágyáztak, többet mint a felszabadulás óta bármelyik esztendőben. A parasztság termelési kedve növekedésének számos egyéb mutatója van: a tartalékterületek bérbevétele, évelő kultúrák Iránti megnövekedett érdeklődés, növekvő gyümölcs- és szőlőtelepítés (70 százalékkal több szőlőt telepítettek, mint az elmúlt évben) stb. A növénytermesztés terén jelentős (eredmény, hogy az elmúlt gazdasági évben nagy mértékben sikerült kiterjeszteni az öntözéses gazdálkodást. Az öntözött területeket 1953- bán 75.000 kát. holddal növeltük. Rizstermelő területünk elérte a 73.000 kát. holdat, hazánk Európa egyik legnagyobb rizstermelő országává vált. A szarvasmarhatenyésztés kivételével lényeges javulás van az »állat- tenyésztés terén is. A sertésállomány március óta 1.100.000-rel növekedett. Ez év őszén sertésállományunk előreláthatóan eléri a 6.5—7 milliót, a felszabadulás óta a legmagasabb színvonalat. Az elmúlt egy év alatt több mint 232.000-rel növekedett a juhállomány is. örven. detesen növekszik baromfiállományunk, ennek következtében jelentősen megjavult a városok tojással való ellátása. Javult a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata nyomán a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt években. 1954-ben 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint 1953-ban, kielégítő volt a rézgálicellátás stb. Augusztus 31-ig a mezőgazdaság 1082 G—35-ös traktort, 1308 traktorekét, 948 cséplőgépet és számos egyéb gépet kapott, a parasztság által legjobban keresett termelőeszközök közül ez év első nyolc hónapjában több mint 14.000 fogatos ekét állított elő az ipar — tavaly ennek gyártása nem folyt — és több mint tizenegyszerannyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában. Számos új mezőgazdasági gép gyártása indult meg, így a többi között fejőgépé, permetező-porozóé, rét. gyalúé stb. A felsorolt tények mutatják, hogy bár még csak az első lépéseket tettük meg a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, máris sok biztató Ígéret, kedvező jelenség mutatkozik, és megvannak az első eredmények. A feladat abban áll, hogy még határozottabban menjünk a megkezdett úton, ne sajnáljuk a fáradságot és áldozatokat, egy-két éven belül azok bőven megtérülnek: A beszámoló ezután megállapította, hogy a begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, ismertette a begyűjtés eredményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. A hösssükségleti cikkek gyártásának növekedése Az ipar elé a Központi Vezetőség 4953 júniusi határozata és pártunk Ifi. kongresszusa fő feladatként a mezőgazdaság korszerű gépekkel és egyéb termelőeszközökkel vaió jó ellátását, közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését állította. ;A Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt egy és negyed év Blatt történt előrehaladás a fenti célkitűzések megvalósításában. Késéssel. huzavonával ugyan, de megkezdődött és már hozott is kezdeti eredményeket az ipari termelés átcsoportosítása. A közszükségleti cikkek termelésé 1954 első 8 hónapjában 12.4 százalékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium, amelynek területén a legnagyobb mértékű átcsoportosításra volt és van szükség, 1954 első 8 hónapjában 27 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott, mint az elmúlt év azonos időszakában, és 22.2 százalékkal emelte a mezőgazdasági nagygépek, 32.4 százalékkal a mezőgazdasági kisgépek, alkatrészek és szeráruk termelését ugyanezen idő alatt: A helyiipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 32 százalékkal termeltek többet ez év első nyolc hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban és ezen belül is lényegesen emelkedett a lakosság részére termelt áruk. végzett javítások és ipari szolgáltatások értéke. A magánkisipart is beleszámítva, a helyi ipar 1954 második felében előreláthatólag 1.1 milliárd forinttal több iparcikket, javítást és szolgáltatást juttat a lakosságnak, mint 1953 második felében. Teljesen helyesnek bizonyult a párt és kormány gazdaságpolitikájának az a célkitűzés^. mely a helyi ipar és a kisipar működési területének kiszélesítésére irányult. A lakosság áruellátása, as éleisxinvonal emelkedése Az új kormányprogram bejelentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkások és alkalmazottak, mind a parasztság életszínvonala igen jelentős mértékben emelkedett, 1954 I. félévében a munkások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953 I. félévében, ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. Ennek megfelelően emelkedett a reálbér átlaga 1953 I. félévéhez képest. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az 1953 első féléve, amihez képest a reálbérek emelkedtek, a legkedvezőtlenebb volt 1949 óta, nem utolsósorban az 1952. évi rossz termés következtében. 1954 I. félévének kiskereskedelmi áruforgalma 26 százalékkal maga sabb vo.lt az elmúlt év X. félévének áruforgalmánál. A földművesszövet- kezétek forgalmának növekedése ennél jóval nagyobb, 43.4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás általában jó volt a kormányprogram óta eltelt időben. Zavartalan volt a kenyér-, liszt-, cukorellátás. a fontosabb élelmiszerek közül a hús és húskészítmények kivételével általában kielégítette a kereskedelem a lakosság igényeit. Különösen nagy mértékben emelkedett a ruházati kiskereskedelmi forgalom. Népünk ebben az évben többet költ ruhára és ennek megfelelően sokkal jobban ruházkodik, mint egy évvel ezelőtt. A ruházati kiskereskedelem forgalma 64 százalékkal emelkedett egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnövekedett igényeket. Sok a panasz egyes közszükségleti cikkek gyenge minősége miatt. A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új szakaszban, különösen pedig az életszínvonal gyors emelkedése 1953 második felében, megnövelte a dolgozókban a párt iránti bizalmat. Megszilárdult a párt és a munkás- osztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegekhez. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bizonyítéka az új szakasz politikája helyességének. Milyen hiányosságok fékesik a párt helyes politikájának végrehajtását? Az elért jelentős eredmények mellett súlyos hiányosságok tapasztalhatók népgazdaságunk területén: 1: A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki-anyagi ellátás, sem a káderekkel való ellátás terén nem kapja meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatározatok számára előírtak. A kohó- és gépipari minisztérium az előírt határidőre a G—35-ös traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék 44 százalékát, fogatos fűkaszálók 48 százalékát, kazalozók 62 százalékát adta át. Az utóbbi időben elakadt a mezőgazdaságba való káderátcsoportosítás is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú; Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a mezei lopás. A gazdaságokban nagyban gátolja a helyi lehetőségek kihasználásét a túlzott centralizmus és a tervezés bürokratikus módszere. Az állami gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosszul használja ki az állam által rendelkezésükre bocsátott gépeket és egyéb anyagi eszközöket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit: Nemcsak azért, mert a mezőgazdaság számára nagy késéssel szállítja a szükséges gépeket és felszereléseket, hanem többek között azért sem, mert a közszükségleti cikkek termelése túlságosan lassan növekszik. Az év első 8 hónapjában kevesebb kerékpárt, motorkerékpárt, kályhát, húsdarálót, kartont, flanellt gyártottak a tervezettnél. Ipari kivitelünkben növelni kell a munkaigényes és ugyanakkor magas devizahozamot biztosító, gazdaságosabb cikkek exportját, figyelembe- véve természetesen a baráti országok szükségleteit és a tőkés országokban való értékesítés lehetőségeit. Az ipari exportban a fentieknek megfelelő fordulat azonban egyelőre nem következett be. Az ipari vezetők munkájának egyik komoly hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem következett be lényeges javulás a termékek minőségében. A Politikai Bizottság beszámolója ezután rámutatott arra. hogy a termelés mennyiségi fejlődése túlzottan lelassult, az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradása fokozódott. A szénbányászat az első nyolc hónapban tervét. 98.4 százalékra téliesítetté. A kohászat ugyanezen idő alatt, sem a martinaeéltermelés tervét, sem a hengereltacélét nem téliesítetté. Az építőanyagipar tervtel- jesítése ugyanezen időszakban 91.7 százalék. Szénből. hengereltacélból és építőanyagokból ez év első nyolc hónapjában kevesebbet ■ termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. E lemaradások közül .egyelőre legsúlyosabb kihatása a szénbányászatnak van. A szénbányászat adóssága, mely szeptember 1-ig közel 300.000 tonna volt, szeptember 20-ig több mint 350.000 tonnára emelkedett. Ennek a helyzetnek a kialakulásában nagy szerepe van a bányáknál uralkodó fegyelmezetlenségnek, ami a nagyszámú új munkaerő beállítása mellett elsősorban a vezetés hiányosságával függ össze. Rendkívül elhanyagolták a szénbányászat gépesítését, valamint az új, termelékenyebb munkamódszerek alkalmazását. A gépi jövesztéssel termelt szén aránya és a géppel rakott szén aránya 1952 óta csökkent. A teljesítmények csökkenéséhez hozzájárulnak sok bányában az igen rossz munka- körülmények, a bányák elhanyagolt állapota, mely nagy részben a túlzott ütemű iparosítás következménye. 3; Tűrhetetlenül alakul a termelékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa népgazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének döntő előfeltételeként a termelés állandó emelését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy azt a fordulatot, amelyet a kongresszus e téren megkövetelt, gazdasági vezetőink egyelőre nem hajtották végre. Az iparban az év első felében egy- milliárddal több anyagot és munkabért használtak fel, mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehasonlítható termelésének önköltsége 1954 első félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest, a tervezett 0.2 százalékos csökkenés helyett 2.8 százalékkal növekedett. Melyek az ókai az önköltség tűrhetetlen alakulásának? Mindenekelőtt az, hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken; Az egy munkás egy napra eső termelése a minisztériumi iparban az év első 8 hónapjában a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva 3.3 százalékkal csökkent. A béralaptúllépésekhez és az önköltség emelkedéséhez hozzájárul _ a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az alkalmazotti létszám a minisztériumi iparban 1954 augusztusában 7.8 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. Az önköltségcsökkentés terén ^ tapasztalható lemaradás másik fő tényezője az anyagpazarlás. Ennek méreteire elég megemlíteni, hogy a KGM vállalatai az X. félévben 136 millió forinttal, az építésügyi minisztérium vállalatai 40 millió forinttal lépték túl a megengedett anyagkölt* séget. Nem sok történt a kongresszus óta' annak érdekében, hogy fokozzuk « dolgozók anyagi érdekeltségét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig világos, hogy enélkül előbbre nem jutunk. Gyökeres változtatásokra va» szükség; helyenként az ár- és bén- rendszer hibái következtében a munkások többet keresnek, ha az anyagot pazarolják, mintha azzal takarékoskodnak. Ä minisztertanács úgy döntött, hogy az önköltségcsök-t kentést figyelembe kell venni a mű-( szaki és adminisztratív személyzet prémium-megállapításánál: Ennek érvényesítése azonban rendkívül vontatottan megy. Az elmondottakból látható, hogy nálunk a termelés igen széles területein hosszú hónapok óta nem önköltségcsökkentés van, hanem önköltségemelkedés. A pártnak és a kormánynak kemény kézzel sürgősen változtatni kell a helyzeten, 4. Nemcsak a termelésben vafli nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túl magasak: Túlzottan magas a fogyasztáson; belül az úgynevezett közületi fogyasztás, más szóval a nemzeti jövedelemnek túlságosan nagy részét fordítjuk a költségvetési kiadások' fedezetére. Felül kell tehát vizsgálni a fogyasztási alap elosztását éá biztosítani kell, hogy azt, amink van, a lehető legnagyobb hatásfokkal, a leggazdaságosabb módon és a lakosság számára leginkább érezhető juttatásként adjuk. A Politikai Bizottság beszámolója ezután a beruházások csökkentésével kapcsolatban ‘— többek között —- rámutatott egyes nagyberuházások leállításának okaira. A kormány elhatározta több nagyberuházás leállítását és a felszabaduló anyagot, valamint munkaerőt nagyrészt a mezőgazdaság beruházásaihoz csoportosítjuk át. Helytelen azonban azt gondolni, hogy a beruházások leállítása örök időkre szól, vagy hogy a nagyberuházások ideje leiárt Magyarországon, amint azt az ellenség híreszteli. K leállított beruházásokat gondosan egyenként felülvizsgáljuk és egy részét néhány év múlva az eredeti célra felépítjük, másik részét ugyancsak felépítjük, de nem az eredeti célra, hanem az új szükségleteknek megfelelően, harmadik részét pedig a mai állapotában használjuk fel. A jövőben nem lehet a készből élni, az életszínvonal emelésének állandó forrásaiból lehet csak meríteni. ezért elengedhetetlen a termeié* fokozott emelése és az önköltség csökkentése. Kém jolrt kielégítő hare as új ssakass eélkitűséseinek megvalósításáért Az elmondottakból kitűnik, hogy gazdasági életünkben jelenleg bizonyos átmeneti nehézségek mutatkoznak. Joggal vetik fel népünk széles köreiben a kérdést: miben gyöke, reznek ezek a nehézségek, nem lehetett volna-e megelőzni ezeket. Világos és őszinte választ kell adnunk ezekre a kérdésekre nemcsak azért, mert nőnünk széles tömegei ezt elvárják tőlünk, hanem azért is, mert a hibák gyökereinek feltárása szükséges ahhoz, hogy a munkásosztályt, a népet eredményesen mozgósíthassuk a hibák kiküszöbölésére. Gazdasági nehézségeinknek nagyrészt 1953 június előtti időkből származó okai vannak. Nehézségeinket elsősorban a túlzott ütemű inarosí- tás politikájának káros következményei okozzák: a mezőgazdaság elhanyagolt állapota, gazdasági adottságainknak nem megfelelő ipari szerkezet. alacsony anyagkészletek és tartalékok, termelőberendezések rossz karbantartása és hiányos felújítása stb. Az elmondottakon túl mai nehézségeink oka abban’ keresendő, hogy mindezideig nem folyt kielégítő harc az új szakasz politikájának megvalósításáért. Az ipari átcsoportosítás 1953— 1954. évi üteme az egyes elért eredmények ellenére egyáltalán nem tekinthető kielégítőnek. Az 1954. évi népgazdasági terv a termelőeszközök’ termelésének 2 százalékos csökkentése mellett a fogyasztási cikkek termelésének 16 százalékos növekedéséi irányozta elő. Már a tervnek ezek az előirányzatai sem tartalmaztak elég bátor célkitűzéseket az ipar struktúrájának megváltoztatására. Az ipar azonban ezt az elégtelen tervet sem teljesítette az átcsoportosítás terén. 1954 szeptember végéig a nehézipari minisztérium ?0f> millió forinttal, a KGM pedig 120 millió forinttal kevesebb fogyasztási cikket adott át a belkereskedelemnek, mint ami a tervben szerepelt. Az építésügyi minisztérium vontatottan végzi a beruházások csökkentése folytán felszabaduló építőanyagoknak a belkereskedelem. illetve a lakosság részére való áradását. Az 1953 júniusi határozatok már felvetették és a kongresszus határozatai megerősítették, hogy a népgazdaságunkban mutatkozó aránytalanságokat csak úgy tudjuk felszámolni, az arányos feilődés törvényének követelményeit c«ak úgv tudjuk ér- vényreiuttatni, ha termelőerőinket és anyagi eszközeinket átcsoportosítjuk. Jelentős részüket a termelési eszkö(Folytatás a 2-ik oldalon.)
