Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-07 / 237. szám

2 BSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1951. október 7. Bűnözőijük az fclNDSZ eSnökválasztó nagvsvtílésé! A könyvhét- ózdi megnyitója Őzdon október 2 án este 7 órakor a szakszervezeti kultúrotthonban tartot­ták meg az ünnepi könyvhét megnyi­tóját. Bevezetőül Hajagos Lászlp, a József Attila ált. gimnázium igazga­tója beszélt a könyvhét jelentőségéről. Ezt követően Kovács József tanár tar­tott érdekes könyvismertetést Veres Féter: „Almáskert“ című kötetéről. Utána az Ózdi Vasas Irodalmi Mun. kaközösség tagjai saját műveikből ősz ezeállított irodalmi műsort adtak. Pál Zoltán: „Fehér Tücsök“ című elbeszé­lésének egy részlete, Pálmay Zoltán: „Szegény Néró“ című elbeszélése, Soós Zoltán: „Nyárutó“, „Kerestelek“ és „Nagyanyám“ című versei, valamint Szakát« Albert: „Esős este“ és „Uj város a régi partokon” című versei szerepeltek a műsoron. A megjelentek érdeklődéssel hallgat­ták végig a műsort s az egyes számok után lelkes tapssal köszöntötték a szerzőket. Sajnálatos — bár egyáltalán nem szokatlan jelenség volt —, hogy Ózd kulturális életének vezetői, továbbá a szakszervezet és a tömegszervezetek vezetősége az országos jelentőségű kulturális esemény, a könyvhét ózdi megnyitójáról is távolmaradtak. (Sz. A.) Hírek Miskolc kulturális életéből A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából n miskolci Helyőrségi Tiszti Klub és a Kultúrkapcsolatok In­tézete megrendezi a Német Demokra­tikus Köztársaság gyűjteményes fest- mény-kiállítását. A kiállítást a Hely­őrségi Tiszti Klubban ma, csütörtökön délután 4 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg. Műsoros irodalmi estet rendez ma, csütörtökön este 7 órakor az újdiós­győri Vasas Otthonban az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Előadást tart Hámos György Kossuth-díjas író. Közreműködik Komlóssi Teréz, Littay Gyula, Jaki Elli, Siménfalvi Lajos, Virágh Elemér és Pagonyi Nándor, a Déryné Színház művészei, valamint a Lenin Kohászati Művek színjátszói. Az irodalmi esttel együtt a Vasas Otthonban könyvkiállitást és vásárt is tartanak. Az állam messzemenő segítséget nyújt a racionalizálás során elKocsátott dolgozóknak Az államigazgatási. hivatali és vállalati munka szakmai és politikai színvonalának emelése érdekében országszerte folyik a racionalizálás. A racionalizálási munka lényege és célja az, hogy egyszerűsítse az indo­kolatlanul megnőtt, számos helyen ’bürokratikussá vált ügyviteli és ad­minisztrációs munkát és megszün­tesse a sok területen létesített, a fe­lesleges hivatali szerveket. A dolgo­zók bírálatukkal, javaslataikkal ed­dig is jelentősen segítették a büro­kratikus kinövések felszámolását, a racionalizálás munkájának sikerét. Erre a segítségre a továbbiakban is szükség van, hogy a létszámcsök­kentés a hivatali és vállalati munka gyakorlatában is javulást eredmé­nyezhessen, a dolgozók bírálata, ébersége szükséges ahhoz is, hÄgy a megszüntetett öncélú munkaköröket, felesleges szerveket újból életre ne hívhassák. A racionalizálás, esztendők hibái­nak kijavítása személy szerint szá­mos embert érint, akiket most mun­kakörük megszűnése, vagy a hivatal létszámának csökkentése miatt elbo­csátanak állásukból. Államunk azon­ban mindenkit kézenfog, támogatja és új munkahelyre irányítja azokat, akik eddig állásukból kikerültek. A racionalizálás során eddig elbocsá­tottak jelentős része már újból mun­kába állt. Ezt biztosítja eddiginél fokozottabban a minisztertanács legutóbbi racionalizálással és lét­számcsökkentéssel kapcsoV'Jos !✓“!- rozata is. A határozat kimondja, hogy azok, akiket a jövőben bocsá­tanak el, az eddigi két hét felmon­dási járulékkal szemben egyhavi il­letményt kapnak. Az 1954 július 1 óta elbocsátottak pedig, amennyiben még nem tudtak elhelyezkedni — pótlólag újabb kétheti felmondási il­letményre tarthatnak-igényt. Nagy- jelentőségű az az intézkedés is, hogy az elbocsátott dolgozó a munkavi­szony megszűnése után hat hónapig teljes jogfolytonosságot élvez, új munkahelyén folyamatos munkavi­szonyban állónak tekintik és társa­dalombiztosítási juttatásokban is ré­szesül (orvosi és gyógyszerellátás, családi pótlék). Fontos része a hatá­rozatnak az is. hogy a létszámcsök­kentés során Budapesten elbocsátott és vidéken elhelyezkedő dolgozók bármikor visszaköltözhetnek a fővá­rosba. Az új racionalizálási határo­zat ezenkívül még számos olyan in­tézkedést léptet életbe, amelyek megkönnyítik a dolgozók elhelyezke­dését és segítséget adnak nekik az elbocsátás és az elhelyezkedés kö­zötti idő nehézségeinek áthidalásá­ban. A termelőszövetkezetekbe belé­pő .— racionalizálás .során elbocsá­tott — dolgozók például munkaegy- tségelőlegben részesülnek és az egyes minisztériumok átképzős tanfolya­mokat indíthatnak azokon a terüle­teken, ahol szakmunkáshiány mu­tatkozik. A kisipari termelőszövet- teqjCjCXc-fls 7SXü önSHó kisiparosok újabb munkaerők foglalkoztatása ér­dekében a közeljövőben több anya­got kapnak: A munkaerőtartalékok hivatala rövidesen részletes elhe­lyezkedési és átirányítási nyilván­tartást készít a munkaalkalmakról. Ezáltal államunk eddiginél szerve­zettebbén irányítja a dolgozókat ké­pességeiknek megfelelő új munka­hely ökrét A minisztertanács intézkedéséi a racionalizálás eredményei mellett — ismét azt bizonyítják, hogy a mi or­szágunkban minden dolgos kézre szükség van és mindenki megtalálja helyét a szocializmust építő nagy munkában. (MTI) fi Francia Kommunista Párt harci felhívása a iondoni egyezményeit ellen, a francia nép érdekeivel egyező független politika folytatására Páris (MTI) A „L'Humanité1 szerdai számá­nak első oldalán közlj a Francia Kommunista Párt felhívását, vala­mennyi megyei és helyi szervezeté­hez, a francia nép legszélesebb réte­geihez, hogy fokozott erővel folytas­sák a tömegharcot a háború erői el­len, az ország érdekeivel megegyező független politika védelmében, a bé­ke és a nemzetközi együttműködés ügyének győzelméért. A felhívás a többi között ezeket mondja: — Mendes France miniszterelnök a londoni egyezmények aláírásával nemcsak, hogy nem hivatkozhat bár­minő sikerre, hanem egyenesen ka­pitulált az amerikai vezető körök nyomása és Adenauer követelései előtt. A kommunista és szovjetelle- nesség politikája most újból elve­zetett a nemzeti joglemondáshoz és az ország érdekeinek feladásához. A londoni egyezmények aláírói, joggal tartva Franciaország ellenál­lásától, amely hónapokig tartó népi nemzeti küzdelem után végül is az EVK. szerződés elvetését eredmé­nyezte, most azon mesterkednek, hogy nagy sietséggel kierőszakolják a francia nemzetgyűlés döntését. A francia nemzetgyűlést csütörtökre hívták egybe rendkívüli ülésszakra, hogy jóváhagyassák vele az ország kapitulációját. A bonni revansiszták felfegyverzésének hívei azon mester­kednek, hogy még ezév vége előtt elérjék a londoni egyezmények vég­leges szövegének ratifikálását. A londoni döntéseket azonban meg lehet buktatni. A népi nemzeti erők összefogása útján el lehet érni azok elutasítását, mint ahogy ez az össze-* fogás biztosította az indokínai tűz­szünet létrejöttét és az EVK-szerző- dés elvetését, noha ez utóbbi annak­idején szintén egy a kormányok kö­zött létrejött megegyezés tárgyát ké­pezte. A Francia Kommunista Párt ezút­tal is, a Franciaországot fenyegető veszély újbóli feltámadásának láttán, a legnagyobb erővel hangsúlyozta, hogy kész és hajlandó országos vi­szonylatban éppúgy, mint a parla­mentben egyesíteni erőit mindazok­kal a társadalmi és politikai erőkkel, amelyek szembefordulnak a német militarizmus újjáélesztésének veszé­lyével. valamint ezen erők minden képviselőjével, bárminő legyen is társadalmi helyzete vagy politikai meggyőződése. A Magyár KözIödv október 5-i 76. száma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 14. számú határozatát egyes megyei és megyei tanácsi jogú városi választókerületek számának megállapításáról. A határozat Bara­nya. Borsod. Csongrád és Hajdú megyében módosítja a választókerü­letek számát. Baranyában hetven, Borsodban száz, Csongrádbrn hetven. Hajdú megyében pedig hetvenöt vá­lasztókerületet kell kialakítani. A megyei tanácsi jogú városok közül Hebreeenben és Miskolcon kótszáz. Pécsett 18.7, Szegeden pedig 185 vá­lasztókerület lesz. A minisztertanács R4/1954/X. 5.— M. T. számú rendelete az Állami Balett Intézet létesítéséről szóló ren­deletet módosítja. A rendelet értel­mében az intézet keretén belül ál­talános iskola — csökkentett óra- és tantervvel — és általános gimná­zium működik. Az iskolák felett a szakfelügyeletet a népművelési mi­niszter az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolja. Ebben a számban jelent meg a minisztertanács 1081/1954./X. 5. szá­mú határozata a kenyérgabonater- mesztés növeléséről. továbbá az igazságügyminiszter 12/1954./X. 5./I. M. számú rendelete a vidéki közle­kedési bíróságok működésének meg. kezdéséről. (MTI) — Gépállomásaink elkészítették a traktoros-brigádok menetirányter­veit. A menetiránytervek megváltoz­tatására csak a gépállomás igazgatói jogosultak a termelőszövetkezettel történő megállapodás alapján. Elutazott Koreába a magyar építészek eisä csoporttá Szerdára virradó éjjel utaztak el Koreába azok a magyar építészek, akik önként jelentkeztek, hogy segíthes­senek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa, Phenjan újjá­építésében. A távoli baráti országba induló építészeket a Nyugati pálya­udvaron családtagjaikon és munka­társaikon kívül az építésügyi minisz­térium, a külkereskedelmi miniszté­rium és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselői búcsúztat­ták. Ott volt Lux László építésügyi miniszterhelyettes és megjelent a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság budapesti diplomáciai kép­viseletének több tagja. A magyar építészcsoport vezetője Kázmér Sándor a közlekedés- és postaügyi minisztérium tervezési osztályának helyettes vezetője. A csoport főépítésze — Zöldi Emii, Komló főépítésze. (MTI) Svájci lap a londoni értekezletről A „Gazette de Lausanne“ a londoni értekezlet eredményeit kommentálva kiemeli, hogy a Nyugat-Nemetország felfegyverzésére vonatkozóan London ban létrejött egyezmény ténylegesen semmiben sem különbözik az európai védelmi közösségről szóló szerződéstől. (MTI) Klflfäldi karmánvküldötlségek érkeztek Berlinbe Október 5-én a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának meg­hívására a köztársaság megalakulá­sának 5. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre Berlinbe érkezett több külföldi kormányküldöttség, köztük a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Apró Antal, a ve-* minisztertanács elnökhelyettese zetésével. A kormányküldöttségeket a berli­ni repülőtéren Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bizott­ságának tagjai, a demokratikus pár­tok és i tömegszervezetek képviselői és a diplomáciai testület tagjai fo­gadták. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság Európa jelentős békeerejévé fejlődött Berlin (MTI) A demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának Országos Tanácsa a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 5. évfordulója alkal­mából felhívással fordult a Német Demokratikus Köztársaság lakosságá­hoz. Felhívásában a többi között a következőket hangsúlyozza: A Német Demokratikus Köztársaság Európa jelentős békeerőjévé fejlődött és erőforrása annak a küzdelemnek, amelyet a német hazafiak hazánk de­mokratikus újraegyesítéséért folytat­nak. Országunkat baráti kapcsolatok fű­zik a hatalmas Szovjetunióhoz, a népi Kínához, a nemzetközi béketábor va­lamennyi államához és a tőkés világ népeihez, azokhoz, akik, akárcsak tni, a béke fenntartásáért és megszilárdí­tásáért harcolnak. A mi küzdelmünk, amelyet hazánk egységének békés helyreállításáért vívunk, világszerte rokonszenvet vál­tott ki. A népek erőteljesen támogat-, nak bennünket, mert nem akarják* hogy a nyugatnémet militaristák éa fasiszták új szerencsétlenséget zúdít­sanak az emberiségre. A Német Demokratikus Köztársaság a német nép boldogulásának és bé­kéjének szilárd alapja. Nincs messza az a nap. amelyen egész Németország mint egységes, demokratikus köztársa­ság Európa békéjének biztosítéka le?a — hangoztatja a demokratikus Német* ország Nemzeti Frontja Országos Ta* nácsának felhívása. (MTI) »Nyugatnémet kikötők dolgozói, tagadjátok meg az Adenauer zsoldoshadseregének szánt amerikai fegyverszállítmányok kirakását!* Adenauer sajtója a londoni érte­kezlet befejezése óta ismételten hírt adott arról, hogy az Egyesült Álla­mok kikötőinek raktáraiban már hó­napok óta elszállításra vár a nyu­gatnémet hadsereg részére előkészí­tett amerikai fegyverzet. A „Hamburger Volkszeitung” ked­di számában ezzel kapcsolatban a következő felhívást intézte a nyu­gatnémetországi kikötők dolgozói­hoz: —’ Tagadjátok meg az Adenauer Weerth George: Humoros karcolatok és egyéb írások Ez a kötet mutatja be a magyar olvasóközönségnek a nálunk teljesen ismeretlen írót és költőt, Marx ér- En­gels barátját, aki a német irodalom­ban is csak a felszabadulás után fog­lalta el méltó helyét, amikor 1948-ban kiadták válogatott műveit. A „Humoros rajzok a német keres­kedőéletből” c. elbeszéléssorozat a vi­lágirodalom legkiválóbb szatírái közé tartozik. Egy hamburgi nagykereske­dőn, Prei&s úron és előtte hétrét gör­nyedő alkalmazottain keresztül az ak­kori Németország és a korabeli társa­dalom kanrikaturáiját adja. Huszonkét vers is szerepel a kötetben, Weerth legjellegzetesebb költeményei. Engels Weerth-nek, mint költőnek tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget. A válogatásban szereplő kilenc tár­ca mind jellegzetes írásmíí. „Az angol munkások virágünnepe” és a „Prole­tárok Angliában” irodalmi formában tükrözi az angol proletadátus sivár életét s egyben érzékelteti azt is. hogy ez a proletariátus a kapitalizmus jö­vendő sírásója. „A látogatás a TuiEe- riakban” az 1848-as forradalmi Páris- ról ad pillanatképet. „A professzor” kiváló humorral megírt pajzán hangú karcolat. Magyar szempontból igen érdekes a „Kiáltvány a nőkhöz”, amelyben Weerlh lelkesen emlékezik meg a magyarokról, akik egyedül tartottak ki a forradalom mellett Euró­pában, amikor a reakció már minde­nütt felülkerekedett. Erenbure: Párizs bukása A történelem és az egyéni sors ősz- szeíonódása: vér, könny és az em- "be*i- éie^efe'^nöységetoeil^ivailCTtéan étee­AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEI ni ................................................................................ f eskója: a fasizmus gyűlöletes emlé­kének hátborzongató rémképei és a francia hazafiak, a kommunisták meg- rendítően emberi harca, élete, vagy halála: ez Párizs bukásai. André, az 'álmodozó festő összeta­lálkozik Jeannettel, aki színésznő akart lenni, de csak ostoba rek­lámszövegeket olvas be a rádióba. Mindketten egy szebb, értelmesebb élet után vágyakoznak. Jeannette a németek bevonulása elől elmenekül Párizsból, az úton megöli egy német bomba. Andre visszakerül Pajzsba. Jeannette előző szerelme, Lucien, Paul Tessat miniszter fia Felelőtlen élete 6ok kalandba sodorta rrtár. Önző volt mindig, a nőktől is csak saját boldogulását vártai, ö is belekerül a háború poklába. Kiábrándultán, össze­tört lélekkel bot von g, menekül, s mi­kor az éhségtől szinte félőrülten be­kopogtat kenyérért egy kunyhóba-, a házigazda lelövi . Lucien húga., Denise, megismerkedik Michaud-vaJ, a Szajna-gyár munká­sával. Segítségével közel kerül a munkásmozgalomhoz. Denise szakít apjával. Michaud' előbb Spanyolor­szágban harcol, majd Francia- országot védelmezi a német betola­kodók ellen. Végül hazakerül Párizs­ba, viszontlátja Deniset s együtt foly­tatják az illegális pártimunkát. Michaud barátja, Pierre, a. Szajna- gyár mérnöke, a nagy sztrájkok ide­jén a munkások mellé áll. Felesége, Agnes tanítónő. Pierre-t is behívják katonának, s nemsokára elesik. Pier­re még nem volt kommunista, de be- ceütetes szándékai és tettei »tagosai mutatják, hogy merre vezetett útja. Fe­leségét bujkáló kommunisták rejtegeté­séért elfogják. Ágnes számára ez a vég, de ő bátran feleli a német tiszt­nek, hogy ez nem jelenti Franciaor­szág végét. Paul Tessat-t, a gerinctelen poli­tikust még felesége halála, sem ren­díti meg eléggé. Egy kaméleon ügyes­ségével változtatja színét, meggyőző­dését, csakhogy megmaradjon a mi­niszteri székben. Egy német kém ügyét is elsimítja. Erenburg számos politikust, katonát vonultat fel nagyszerű regényében. A poílitikai boszorkánykonyha kulissza­titkai, a németbarát fasiszta kalando­rok, az áruló jobboldali szociáldemo­kraták, az ingadozó, kételkedő, dró­ton rángatott politikai bábok figurái­val szemben ott látjuk az egyszerű francia embert, a sztrájkoló munkáso­kat, a vértanú munkásfiut és hős any­ját, az elszántan harcoló közkatoná­kat, egyszóval a francia népet. Az író szinte még 3 regényében megörökített események közepén írta meg müvét (1940. augusztusától 1941. júliusáig), de ma is időszerű. Az író mesteri kézzel bonyolítja az események változatos, színes forgata­gát, a regény szerkezete — az anyag gazdagsága ellenére is — kristálytisz­ta. Az emberi kapcsolatok ismerete, a történelmi levegő felidézése és a XX. század kommunista írójának humanis­ta és harcos magatartásai: ezek Eren­burg művészetének legfőbb ismertető- jelei. A magyar fordítás Bonamv Sándor agresszív zsoldoshadseregének szánt amerikai fegyverszállítmányok kira­kását. (MTI) Nagygyűlés Helsinkiben a Finn Kommunista Párt X. kongresszusa alkalmából A Finn Kommunista Párt X. kon., gresszusa alkalmából hétfőn esta nagygyűlést tartottak Helsinkiben. A gyűlésen Aimo Aaltonen a Finn Kommunista Párt elnöke szólalt fel. Fielding Henry: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete Fieldingnek ez a műve 1743-bari jelent meg először „Miscellanies” c< kötetében. A könyv hőse élő alak volt: hírhedi rablóvezér és orgazda., aki akasztóién végezte életét. Fielding szatíráját a whig-uralom idején írta. Az uralkodó osztály — a kereskedők, iparosok éá földbirtokosok — egyre gazdagodd!!* az adóterheket a tömegekre hárították* A_ kor.upció hihetetlen méreteket dl« tőit. A Keletindiai j ánsaság monopo« lizálta az India és Anglia közötti ke« reskedelmet és korlátlan harácecdásí lehetőségeket nyújtott a nagy fezőrök­nek. Az uralkodók 1. és II. György* nem gokat törődtek Angliával, Hanno« ver ügyeivel foglalkoztak és mivel a zsákmányból megkapták a nekik kijárd részt, az uralkodást átengedték Wal« pola-nak és a whigeknek. Fielding kora társadalmának szati« raját egy rablóvezér történetén ke« resztül mutatja be, s a főhősben állí­tólag éppen Walpolo-t parodizálta. Kigúnyolja a.z emberi nagyságnak azt a fogalmát, amelyet a történelem nevez nagyságnak és megmutatja, mi­lyen kis távolság választja el a tol­vaj gazembert a nagy hadvezértől, vagy politikustól. Megmutatja, hogy korának társadalma a. rablók társa­dalma, amelyben a legnagyobb rabló érvényesül é? maga alá gyűri a kisebb’ rablókat, akik fogcsikorgatva engedel­meskednek. A könyv éles szatíra, nemcsak * ko­rabeli társadalom, hanem a tőkéstár« sadalom időálló karrikaturája, amely méltán átfííttra+6 Swift művel mSlSäi í nők szerepe, az országi gazdasági, politikai és társadalmi életében, kü­lönös fontosságú ez a nagygyűlés , amelyen az MNDSZ megyei elnöksé­gét megválasztják. Ehhez a feladat­hoz sikert, jó munkát kívánunk. Vá­lasszanak MNDSZ küldötteink olyan elnökségei, amely mindent elkövet, hogy az eddiginél még bátrabban helyezzék asszonyainkat, loányainkat, a dolgozó nőket vezető állásokba, méginkább bevonják őket a nép lét­fontosságú kérdésének megoldásába. — . ­Az MNDSZ megyei titkársága ok­tóber T-én elnökválasztó nögyülést tart a megyei tanács dísztermében. Ez alkalomból meleg szeretettel üdvözöljük az értekezlet résztvevőit, a mozgalmi munkában kitűnt dol­gozó nőket, a megye MNDSZ szerve­zeteinek küldöttei!. A mi hazánk asz- szonyai és leányai — akárcsak a Szovjetunióban, Kínában s a többi népi demokratikus országban élő nővéreink — hatalmas alkotó, kultu­rális erőt képviselnek. Most, amikor hazánkban méginkább fokozódik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom