Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

Kedd, J.95-Í, október 5, ESZARMAGYAÄORÄEAG .........................................—■ ' " UfliUHUU:!, -V FELEJTHETETLEN { IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ TOKAJBAN ' .Sokáig emlékezetes lesz a borsodi ífatalok számára a tokaji munkás­paraszt és értelmiségi találkozó. A tokaji hegy lábánál, a Tisza partján gyűlt össze vasárnap az if­júság a megye minden részéből. Vi­dám volt a hangulat, meleg őszi nap­sugár tükröződött a poharakban aranyló hegyaljai borokon, öregek és fiatalok kóstolgatták Tokaj mesz- szeföldön híres termését. A városka utcáin egész sátorerdő - sorakozott. Mézeskalácstól kezdve mindent lehetett itt kapni a sátrak­ban. És mintha csak az idő is ked­vezni akart volna fiainknak és lá­nyainknak. Hetek óta nem volt olyan ragyogó napsütés, mint ezen a vasárnap. Reggel 8—9 óra között a kis vá- iros főutcáján már nem haladhatott át egyetlen kerékpár sem, tömve volt az úttest a felvonuláshoz ké­szülődő fiatalokkal. Izgalom, boldog­ság sugárzott valamennyi arcán, alig várták, hogy meginduljon végre a menet és bemutathassák községük évszázados szüreti hagyományait. A messzi községek gyermekei ér­deklődve, kíváncsian szemlélgették, egymást. Eleinte csoportokba verőd­ve nézegették, kinek van szebb ru­hája, érdekesebb népi szokása. Közben a sportpályán -— amelyet egyik oldalról a szőlőtőkékkel tele­tűzdelt hegy fogott körül, másik ol­dalán pedig a gát mögött méltóság- teljesen hömpölygött a Tisza — már vendégeit várta a díszemelvény. Mi­re a párt, az amerikai demokratikus ifjúság ideérkezett képviselője, a DISZ, a megye és a járás képvise­lői elfoglalták helyüket, az érdek­lődők tömege a pályáról a Tisza- gátra húzódott, hogy átadja helyét a felvonulóknak. Elsőnek a tarcali állami gazdaság lovasai léptettek el az emelvény eiőtt. A lobogó feheringes legények után az úttörők hosszú sora követ­kezett. S jöttek a tokajiak, a sze­rencsiek, a rátkaiak. Nagy taps fogadta a bodrogke- reszturiak négyökrös szekerét, ame­lyen fiúk; lányok, hatalmas szőlő- koszorút vittek. A rudabányaiak színes népviseletben, kézenfogva jöttek. Közben a Lenin Kohászati Művek ifjúsági zenekara megállt á tribün mellett s indulókkal kisérte a felvonulást. Kis szünet, torlódás keletkezett — harsány nevetés tört ki, amikor ki­derült, hogy három bohóc és egy csökönyös csacsi volt az oka a za­varnak. Cigányzene szólalt meg, s már ott voltak a tarcali fiatalok. Két kis gyermek cipelte a nagy szőlőkoszo­rút, s egy szekér a szüret legfonto­sabb kellékeit, a prést és a kádat hozta. Az SZMT miskolci tánccso­portja, majd a szerencsiek tánccso­portja következett. Utánuk fegyel­mezett, zárt sorokban, nótaszóval vonultak el az MTH-s fiúk és lá­nyok. A tállyai fiatalok is szüreti ko­szorút hoztak. Szívetmelegítő lát­vány volt a rátkaiak csoportja. A fiúk fekete ruhában, a lányok hófe­hér selyembrokátban, a fejükön ezüstös pártával, községük pompás népviseletében jelentek meg. A sá­rospataki.: tanítóképzősök után a mó­diak csoportja következett. Pirosru­hás fiúk mellett legények lovascso­portja közeledett. A kisbíró tréfás rigmust mondott, majd négy öreg ősi eredetű hagyományos népi tán­cot mutatott be. S mint a mádi szü­reteken szokásos, megjelent az öreg cigányasszony is kislányával, hogy •megzavarja a mulatságot, a táncot. Idős mádi bácsi ment fel az emel­vényre; karján tálcával, rajta ezüst- poharakkal odament a vendégekhez. A kulacsból jó erős mádi borral kínálta meg őket. A mezőkövesdi matyók is hatalmas sikert arattak. Sokszínű, pompás ruhájukban fia­talok és öregek táneraperdültek az emelvény előtt. így tettek a szent- istvániak is. „Te voltál az igazi szerető!" — hangzott a szüreti nóta. A hosszú sor végig betöltötte a sportpályát. Pqharak, kulacsok, kendők emel­kednek a magasba, kacagás, nóta tölti meg a Tisza partját, a tokaji fiatalok jöttek. A gyönyörű szőlőko­szorú mellett két fiú serényen for­gatta a nehéz kereplőt. Ez is hozzá­tartozik a tokaji szürethez. Kislá­nyok, fiúk jöttek ezután hosszú sor­ban. A lányok karján vedrek, benne szőlő, a fiúk puttonyt hoztak. Mint­ha éppen a mellettük levő szőlő­hegyről jöttek volna. Annyira ele­ven, annyira igazi volt a látvány, hogy mindenkit magával ragadott a jellegzetes szüseti hangulat, S nó­tájukat cigányzene kisérte. Trombita harsant. A bodrogszegi lovasok jöttek, majd egy szekér vi­dám, kacagó lányokkal megrakva. S ami ezután következett, való­ban fenséges jelemet volt. Már vala­mennyi község bemutatta szüreti szokásait, s mire az utolsó lovascsa­pat is elvonult, a megye különböző részeiből egybegyült fiatalok kézen, fogva, a pálya egész szélességében előreindultak. Mintegy száz fiatal haladt összefogózva, egysorban. A matyólányok kezét tokaji fiúk fog­ták, a diósgyőri MTH-s ok a szent- istvániakkal, a diákok a mádi pa­rasztfiatalokkal jöttek. Megható, s egyben erőteljes kifejezése volt ez a munkás-paraszt értelmiségi fiata­lok meleg barátságának, szoros együvétartozásának. Az ünnepséget Gönczi Bertalan járási DISZ-tftkár nyitotta meg, majd Koszti Lajos elvtárs, a megyei DISZ-bizottság titkára mondta el, hogy Tokajban régen is volt szüre­ti mulatság, csak nem a dolgozók gyermekei részére. Beszélt az ifjú­munkások példamutatásáról, a mun- kás-parasztfiatalok szoros barátságá­ról, amelynek egyik tanujele, hogy a rudabányai bánya s több más nagyüzem fiataljai elmentek falura segíteni az arafásban. Ha a DISZ- fiatalok összefognak, hatalmas ered­ményeket tudnak elérni a termelés­ben, s a béke megvédésében egy­aránt. Ezután Glória Segal, a DÍVSZ titkára, az amerikai ifjúság képvi­selője szólalt fel. Hangoztatta, hogy nagy örömmel fogadta a tokaji fia­talok meghívását. Tolmácsolta a nemzetközi diákszövetség és az Egyesült Államok demokratikus if­júságának üdvözletét. Sor került a felvonuló fiatalok legjobban várt pillanatára, amikor a bírálóbizottság kihirdette a felvo­nulás értékelését. Első lett a tokaji fiatalság. A Lenin Kohászati Művek ifjúmunkásai egy futballfelszerelést adták át nekik jutalmul. Ä tokajiak egy kis hordó borral kö­szönték meg az ajándékot. Tangóharmonika került elő a do­bozból, a mádi fiatalok," a második helyezettek jutalma. A DIMÁVAG Gépgyár ifjúságának képviselője ad­ta át az ajándékot. Amikor felnyi­tották a doboz tetejét, s a szürke s fehér, gyöngyházon megcsillant a nap, örvendő moraj hullámzott vé­gig a mádi fiatalok között. A harmadik díj, egy gra-mafon volt lemezekkel; a rátkaiak nyerték. Az óz”di fiatalok kedvesen, szeretettel adták át az ajándékot nekik. Legna­gyobb öröm azonban talán mégis a kis úttörőknek volt. A szerencsi cso- koládégyár egy ládában, 16 kiló cso­koládét ajándékozott.nekik. Meg is érdemelték, szépen, fegyelmezetten vonultak fel. Kiosztották ugyan a díjakat, de az ajándékozás még nem ért véget. Az emelvényen egymásután jelentek meg a községek és üzemek fiatal­jainak képviselői. Kis prés, matyó­baba. hímzett zsebkendők, pici, fé­nyes bányászlámna. hordó bor, kosár szőlő s egyéb kedves ajándék cserélt gazdát. S közben összebarátkoztak, összemelegedtek a fiatalok. A má- diak meghívták a DIMÁVAG Gép­gyár fiataljait a két hét múlva ná­luk megrendezésre kerülő szüreti mulatságra. Az elnökség helyét a kultúrcso- portok váltották fel a színpadon. Délelőtt megkezdődött a műsor, ---------------­amely késő estig tartott. Egymást váltogatták a színpadon a falusi és üzemi kultúrcsoportok. A gyárban és bányában dolgozó fiatalok népda­laikkal s népi táncaikkal megmutat­ták dolgozó paraszttársaiknak, hogy az üzemekben él a szeretet a falu iránt, ápolják a népi hagyományo­kat. A falusi fiatalok kultúrműso­raikkal s felvonulásukkal bebizo­nyították, hogy nagy odaadással, lelkiismerete­sen készültek erre a napra. Szórakoztatni, gyönyörködtetni akarták az üzemi dolgozókat a ked­ves, többszázéves szokásokkal. Ez si­került is. A mártabányaiak, sárospa­takiak, perecesiek, cigándiak, MTH- sok, rudolftelepiek, mezőkövesdiek, a diósgyőri ének-, zene- és táncegyüt­tes tagjai és sokan mások adták át egymásnak a színpadot. Hogy meny­nyi szeretettel várták a fiatalok ezt a napot, bizonyítja az is, hogy több olyan kultúrcsoport is megjelent, amely nem is szerepelt a műsoron. S annak ellenére, hogy a kultúr­műsor nagyon is hosszú volt, több­száz ember nézte végig. Természetesen nem figyeltek meg minden számot, hiszen nagyon érdekes, izgalmas volt az ismerkedés is. Mindenfelé kis csoportok verődtek össze. Itt két bá­nyászfiatal beszélgetett a tokaji lá­nyokkal, amott egy nagyobb csoport — Kovács Miklós, Kiss József és Kiss Bertalan bodrogkereszturi fia­talok — Bárkái Bertalan, Kázár Ist­ván és Bíró Bertalan diósgyőri fiuk­kal beszélgetett. Sok minden szóba- került, de leginkább a kultúráiét. — Jöjjetek el hozzánk is néha — mondta kovács Miklós. Szívesen lát­nánk, hiszen nálunk nagyon gyenge a kulturélet. Kázár István elmondta, hogy Sk hogyan szórakoznak s tanácsokat adott, hogyan lehet jó kultúrcso- portot szervezni. Közben azt is meg­ígérték, hogy ha csak egy mód lesz rá, felkeresik a bodrogkereszturi fia­talokat falujukban is. Ilyen s hasonló beszélgetések foly­tak le mindenfelé. Mire befejeződött a kultúrműsor, s a tánczenekar el­foglalta a színpadot, már sokar. is­merték egymást. A tánc még jobban összehozta a fiatalokat. Az öreg tokaji hegy aligha emlékszik ilyen vidám eseményre. Már feljöttek a csillagok, sötétség telepedett a Tiszára, de a fiatalok kedve egyre magasabb lett. Ott tán­coltak köztük az öregek is. A zöld­szoknyás matyó asszonyt, aki a kör közepén táncolt, a színpadról ismer­ték. Bán Györgynének hívják s Ár­vái Jánossal matyó csárdást muta­tott be. Kalló József elvtárs a mező­kövesdi Kossuth tsz elnöke sem ma­radt ki az esti -mulatságból. Oda- odakiáltott egy-egy párnak: — Gyor­sabban, frissebben! Mert úgy tud ám mindenki dolgozni, ahogy táncol. Csak nehezen akart végetérni a mulatság. Amikor hazafelé mentek a fiatalok vissza a faluba, a gyárba, a bányába, hogy másnap munkába áll­janak, valami meleg, megfoghatatlan érzést, hangulatot vittek magukkal. Az együvétartozásnak, a barátság­nak, a szeretetnek az érzését. Sokan vannak fiatalok ebben a megyében, akik mélyen átérzik ezt. Tudják, hogy van értelme a munkának. Tudják, hogy együtt sokat tehetnek a még szebb, boldogabb életért. Még több, sok ilyen találkozót akarnak megyénk fiataljai. Szeretné­nek máskor is összejönni ismerked­ni, barátkozni, hogy utána még job­ban menjen a munka, még szilár­dabb legyen népünk egysége. Az izmiri nemzetközi vásáron nagy sikert arattak a magyar ipar termékei Magyarország 1949 óta nrnden év­ben részt vesz az izmiri (Törökország) nemzetközi vásáron. A vásár nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a török kereskedők megismerjék a ma­gyar iparcikkeket és ugyanakkor szá­munkra is lehetőséget- ad arra, hogy megismerkedjünk a török piac igé­nyeivel és így mindkét ország szá­mára előnyös feltételek mellett növel­hessük a két ország közötti kereske­delmi forgalmat. Az idei vásáron árucikkeink iránt az eddiginél is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. A török piacon már Vasárnap felvonult Hegyalja népe a tokaji ifjúsági találkozóra és a szüreti mulatságra. A menet élén a tarcali állami gazdaság lovasai haladtak. A bodrogkereszturiak népviseletbe öltözve, szekéren érkeztek, ko­szorúba font szép szőlőfürtökkel. ! Ropják a táncot Tokaj főutcáján a miskolci tagjai. SZMT tánccsoportjának A találkozó két legfiatalabb részt­vevője a tarcali csoport élén. (Erdődi János fefétqlci) Csillagvizsgálót avattak Diósgyőrben A miskolci csillagászati hét al­kalmából vasárnap ünnepélyesen felavatták a diósgyőri Kilián György gimnáziumban az Urá­nia csillagvizsgálót. Az ünnepségen Peja Győző Kos- suth-díjas gimnáziumi igazgató mon­dott ünnepi beszédet, majd Bartus András, a Megyei Tanács Népműve­lési Osztályának küldöttje köszönte meg az építkezésben nyújtott segít­séget a diósgyőri üzemek, vállala­tok képviselőinek. Az építkezés leg­kiválóbb dolgozóit emlékplakettek­kel és könyvekkel jutalmazták. Az ünnepség keretében a miskolci ze­neiskola tanárai adtak művészi mű­sort, majd a csillagvizsgáló épüle­tét és berendezését tekintették meg az ünnepség résztvevői, Műsorváltozás a rádióban Október 6-án, kiadott műsorunktól eltérően a Kossuth rádió műsora az ' alábbiak szerint változik: 20.20: A budapesti német nagykö­vet ünnepi megemlékezése a Német Demokratikus Köztársaság megala­kulásának 5. évfordulója alkalmából. Utána: német népdalok. 21.00: Szivárvány, zenés irodalmi tarkaest az utazásról. 21.59-ig (utána a műsor változatlan.) Október 7-én kiadott műsorunktól eltérően a Kossuth rádió műsora az alábbiak szerint váltusik: . 20.20: tánczene (a budapesti német nagykövet ünnepi megemlékezése helyett.) 20.50-ig (20.50-től a műsor változat­lan.) (MTI) Szőlőtolvajokat ítéltek el Az utóbbi időben sók helyen elha-* rapódzott a gyümölcslopás. Legutóbb a miskolci járási tanács kihágást bi-* rósága ítéletet hozott több gyümölcs-i lopás ügyében. Kopcsó Margit mályi lakost 6 kg. szőlő lopásáért 150, Bor-t dás Józsefné mályi lakost 4 kg. szőlő lopásáért 100, özv. Kerékgyártó ImréJ né nyékládházai lakost 60 forint pénzbüntetéssel sújtotta. Hivatalos totónyeremiuyek., 12 találatot egy pályázó som érj el. 43 pályázónak volt jl -találata. A njyereJ nfényösszec egven-klnt 4468.75 Ft. 10 találatot 593 pályázó é-t.el. A nfcereJ mSnvősszce eízvenkint 303.75" Ft. 1 4336-an érték el 9 találatot. K’- nyeremény« összeg egyenkínt 58.75 Ft. Ä borsod! fíofctídk vtcfcmn napja Előkerültek a találkozó alkalmá­ból a régi népi emlékek is. Né- ' meth Józsi bácsi tokaji szőlős- [ gazda nagyot kortyint csikóbőrös kulacsából. jól ismert könnyűipari cikkeinken ki- vül jelentős mértékben került eladás ra jónéhány nehézipari termékünk is mint például kombájnok, szerszám gépek, kőtörők, futómacskák, dömpe rek stb. A vásár keretében lebonyolított for. galom az 1953. évinek több, mint a duplájára emelkedett. Magyarország Törökországtól első­sorban könnyűipari nyersanyagokat vásárol (gyapotot, cserzőanyagokat, borocaleitot stb.), valamint fogyasz ­tási és élvezeti cikkeket, mint például déligyümölcsöt és dohányt. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom