Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

J Vasárnap, 1934 október 3, ÉSZAKMAGYARORSZÁG 7 VASÁRNAPI JEGYZETEK Jfh SZÓLNA HOZZA HAGY JÁNOS VÁJÁR...? 7V em tudom, tudják-e a borsodi ^ ' bányászok, de ha tudják, akkor sem árt elismételni nekik, amit Czottner Sándor elvtárs, a nehéz­ipari miniszter első helyettese mon­dott: . A dorogi széntröszt adós­ságát még nagyjából pótolja a tata. bányaiak túlteljesítése, de ha a bor­sodi barnaszén kiesik a termelésből, ha a borsodi bányák nem teljesítik a tervet, — akkor a hiányzó szenet bizony nincs honnan pótolni A borsodi barnaszén nemcsak az erőművekben alakul át fényt adó energiává, nemcsak a gyárak kazán­jaiban fejleszt gépeket mozgató me­leget, hanem nagyobb részében csa­ládi otthonok, iskolák, bölcsődék, kórházak fűtésére szolgál. Budapest, Debrecen és Szolnok dolgozói éppen úgy várják a borsodi barnaszenet, ‘mint ahogy várják a bányászok is, hogy most a tél közeledtével minél előbb kamrájukba kerüljön az illet­mény szén. Es nem tudom, Jhogg mit szólna mondjuk az ormosi bányaüzemben dolgozó Nagy János, vagy Krcskö Imre vájár, akik már hónapok óta nem teljesítik tervüket, ha a szén­cédula helyett azt mondanák nekik: „Az ormosi bányák mintegy 35.000 tonna szénnel adósai népgazdasá­gunknak. Ebben a töménytelen mennyiségben benne van az a ne- hányszáz tonna szén is. amit személy szerint ti ketten, nem termeltetek ki. Nem termeltétek ki, mert a bányát pihenőhelynek néztétek, ahol elég. ha a 180 percből legfeljebb 300-ai dolgoztok. Nem termeltétek ki, mert sokszor azt a 300 percet is lusták voltatok végigdolgozni — s egysze­rűen minden bejelentés nélkül otl- kon maradtatok.“ Azt hiszem, ezek a bányász-cimbo­rák ugyancsak, meresztgetnék a sze­müket, ha azért nem kapnának sze­net s elkeserednének éppúgy, mini azok, akik a hanyagok, a kötelessé­güket, nem teljesítők miatt nem tud­nak időben szénhez jutni. A borsodi tröszt bányászainak csaknem 50 szá­zaléka egyszerűen „mcgfeledkezcll“ arról, hogy a terv: törvény! Törvény és becsületbeli kötelesség is megadni a hazának, amit vár tőlünk! fjogy esnék a kurityáni bányá- szoknak, ha például a bányász- boltban azt mondanák, nekik: nincs liszt, nincs olaj, nincs zsír, majd egy hél mulvadtsz'é-Ügye, méliatlankod. vának? De vájjon gondolnak-e arra, hogy valahol, valamelyik alföldi vá­rosban, mikor a család részére akar­ják beszerezni a tüzelőt, azt felelik: Csak egy hét múlva lesz szén, — mert a borsodi bányászok napról napra szaporítják adósságukat. S ebben a kurityániak is részesek. Pe­dig ők is megígérték: úgy fognak termelni, hogy ne csak a terv legyen meg, — de az adósságot is törleszt, szék. De tettek-e ennek érdekében1 valamit? Mcgmozdultak-c a kuri- tydni bányászok, hogy valóraváltsák adott szavukat? Vagy pedig csak Ígérgetlek? Ígérgettek — s nem tar­tották meg! Valkusák József DISZ- brigádja például ebben a hónapban csaknem 300 tonna szénnel termelt .kevesebbet, mint amennyit terve előirt. Pedig Valkusák brigádlagjaxt jó bányászoknak ismerik. Hát nem tudnának megint úgy dolgozni, mini két-három hónappal ezelőtt? Mint ahogy például a szuhakállói bányá­szok dolgoznak! Ott az üzem tornyán most már szinte minden nap kigyul­lad a terv teljesítését jelentő vörös csillag. A szuhakállói bányászok az egész országnak példát mutattak a helytállásban. Nemcsak azok. akik annakidején lentrekedlek a vízzel elárasztott bányában, — de a töb­biek is. Hősök voltak — az emberi akarás, az emberi kötelességteljesi- tés hősei. A termelés átmeneti visz- szaesése után a szuhakállói bányá­szok ismét magukra talállak. A be­csületes, tervüket, leljcsitő bányá­szok előtt szégyenitették meg azokat, akiknek fegyelmezetlensége, hibája miatt az üzem nem teljesítette ter­vét. Keserves, nehéz dolog a bűnös­nek a becsületes emberek, a bányász- cimborák szemébe nézni, — de Szuha- kállón használt, ez a „tisztítótűz“. Nem, kellett azután a nehézségekre, a „műszaki feltételek hiányára“ hi­vatkozni, nem voltak ,.Icbirhatatlan“ akadályok. A szuhakállói bányászok megint kihúzhatták derekukat, me,r gint büszkén nézhetlek, az emberek szemébe: teljesítik a tervet, — tör­lesztik az adósságot. fügész emberek a szuhakállói bd- nyászok. De a bánya mindig is egész embereket kíván. A bánya nem volt soha könnyű hely". Ke­ményen kell mindig fogni a esd hányt! Egész emberek kellenek a föld gyomrába, akik kemény szívvel törhetetlen akarattal tudnak és akarnak harcolni, hogy elvegyék a föld méhének kincsét: a szenet. Mert mit is szólnának az izsófal- vai, a sajószentpéteri, az alacskai vagy a berentei bányászol:, ha este — mondjuk újságolvasás közben — egyszeresük kialudnék náluk a vil­lany, sötétségbe borulna a szoba? Ha éppen vacsorakészités közben hülne ki a villanyrezsó, s nem ké­szülne el az étel? Nem lenne áram, — mert az erőművek nem kapnak elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű szenet? Ügye, akkor — emberi szokás sze­rint — szidnának mindenkit — csak éppen arra nem gondolnának, hogy ok is hibásak a sötétségért, ők is hibásak, hogy nem tudnak olvadni otthon, nem tudnak tamdni a gye­rekek, nincs mozi, nincs munkautáni szórakozás. Hibásak, mert kevesebb és rosszabb minőségű szenet adtak erőmüveinknek. Ezek dolgozói pe­dig a borsodi bányászokat emlegetik nem éppen dicsérő szavakkal. Persze a lemaradó üzemekben sem mindenki hibás a terv nemteljesi- téséért. Mert hiszen Sajószentpéte- / rcn ott dolgoznak Sikora István, vagy Link Dániel bányászok is. Arra még a legöregebb aknász sem em­lékszik, hogy ők ne teljesítették volna tervüket. És a lemaradásban mégis hibásak — még ők is. Hibá­sak, mert társaikat is a kötelesség- teljesítésre kellene nevelniük. Szép szóval, munkamódszerátadással és — kemény bírálattal, felelösségrevonás- sál, ha másként nem megy. Nem elég saját magunknak megtennünk kötelességünket. Nem elég, ha csak mi adjuk meg a hazának, amit vár tőlünk. Azl is jogunk van megköve­telni, hogy mások is megtegyék —. hiszen az ö rossz munkájuk minket is érint. Sőt, nemcsak jogunk van ehhez, de — kötelességünk is! „Mi az az egy csille, amivel egy- cgy műszakban kevesebbel termelek? — kérdezi kicsit félvállról Horváth Péter a berentei bánya dolgozója. ögy mi az? — mutatja a bánya­Takarékoskodjunk a gyógyszerekkel! H üzem alig 80 százalékos terv- teljesítése. Ma egy csille, — holnap megint egy csille, — egy hónapban 30 csille — és egy esztendőben 305 nap van! S á borsodi szénbányákban sokszáz olyan bányász akad, aki nem teljesíti tervét. Aki mind egy- egy csillével kevesebbet és emiatt drágábban termet. Mert a kevesebb szén —* egyúttal drágább szenet is jelent. S ezt a drága szenet az or­szág, mi magunk fizetjük meg. Mit szólnának a bányászok, ha azt mondanák nekik: annyiért kapjátok az illetményszenet, amennyiért ki­termeltétek? Nyilván akkor sokkal jobban törekednének arra, hogy mi­nél olcsóbban termeljenek. S mert a több szén — olcsóbb szenet is jelent — bizonyára többet is termelnének. No dohát nem lehetne ezt így is megcsinálni? Nem lehetne egy csille szénnel nem kevesebbet, — de egy csille szénnel többet termelni egy- cgy műszak alatt? Dehogy nem lehelne! Csak aláírni kell! Bányászoknak és műszaki dol­gozóknak összefogott egységes akara­tával akarni kell! Derentén például van előkészített munkahely, van jó levegő, — csak nagyobb akarat kell. Kemény, elszánt akarat. Ahogy Loy Árpád szokta mondani: „A munka nem nehéz, csak akarat kell hozzá.“ S ha szétnézünk a borsodi bányák­ban, láthatjuk: akarat is van. Van akarat Albcritelepen is, ahol a front- brigádok már hetek óta keményen küzdenek a bányával, Loy Árpád, Nagy József. Szcntkuti Tivadar frontbrigádjai birkóznak keményen, elszántan örök ellenségükkel, a minduntalan felfakadó bányavízzel. Nem egyszer térdig vízben dolgoz­lak olyan sodró árban, hogy a víz levitte a lapátról a szenet, mielőtt még a kaparóra dobhatták volna. De ' termeltek — s egyetlen bányász sem : mondta, hogy: „Ilyen körülmények j közölt nem dolgozom.“ Küszködnek ' és dolgoznak, mert tudják: a front­fejtés csak akkor lesz megint jó, csak akkor adhatnak több szenet, ka úrrá lesznek nehézségein. T/agy nézzük meg a sajókazai bá. ’ nyászohat. Az év első hónap­jától kezdve elővájáson és szenelö- helyen egyképpen azért dolgoztak: legyen mindig előkészített munka­hely, az év minden hónapjában tel­jesíthessék a tervet. Pedig nekik sem volt könnyű dolguk. Gyakran keresztezték nehézségek az ö számí­tásaikat is. De nem sopánkodtak, nem sóhajtoztak, — hanem dolgoz tok! — s mindig volt elegendő mun­kahely, mindig tudtak termelni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy éves tervükön felül már eddig csaknem 8000 tonna szenet küldtek a felszínre. S az év végéig még további 7000 tonnával akarják túlteljesíteni a tervet. S mert akar­ják — meg is lesz! „Az öreg bányá­szok tapasztalata, s a mi fiatalos lelkesedésünk biztosíték arra, hogy így lesz“ — mondta a füsirevárás szünetében Szűcs Béla a. DISZ-front brigád vezetője, s már ment is, hogy segítsen a fabekészUöknek. mert a banyában drága minden perc. Leg­alábbis nekik — mert ők dolgozni jöttek a föíd gyomrába. Dolgozni, hogy több szén jusson az otthonok­nak és a gyáraknak, az erőmüvek­nek és az iskoláknak. Ez a titka jó munkájuknak — á tervüket teljesí­tők jó munkájának. A becsületes, fegyelmezett munka, a 480 perc ki­használása. Százszor és ezerszer el­mondott szavak. Ideje lenne, ha a borsodi bányákban nemcsak hangoz­tatnák, hanem valóra is váltanák ezeket. Tartsa szem előtt a műszak min­den percében minden borsodi bá­nyász: napról napra közeledik a tél, a hideg ,. J K. L. Államunk minden lehetőt elkövet, hogy jó és elegendő gyógyszerrel lássa el az arra rászorulókat. A gyógyszerek előállítása nagy ál­dozatokat követel részben azért, mert külföldi nyersanyagokból ké­szülnek, részben pedig azért, mert bonyolult eljárásokkal állítják elő. Gyáraink és gyógyszertáraink teljes kapacitással dolgoznak, hogy a meg­növekedett igényeket ki tudják elé­gíteni. Igen nagymértékben meg­nőtt a felesleges gyógyszerfogyasz­tás is. Nagyobb mértékben vásárol­ják a gyógyszereket, mint ahogy szükség lenne rá. Sokan gyógyszer­halmozókká válnak. A rendelőkben olyan és annyi gyógyszer rendelését követelik az orvosoktól, amilyenre és amennyire nincs is szükség. Az or­vosok sok esetben nem tudnak el­lenállni a kéréseknek, ami igen nagy kárt okoz a közösségnek. Nem feltétlenül szükséges, hogy a legkisebb fájdalom esetén karilt, vagy hasonló készítményt doboz­számra követeljünk az orvostól. A kari! gyakori használata a szerve­zetre is káros hatással van. Hasonló a helyzet a penicillinnel is. Eleinte mindig sikerrel alkalmazták, ké­sőbb azonban, amikor ezt is nyakló nélkül, minden betegségre szedték, gyakran hatástalanná váltak, hiszen nem minden kórokozó érzékeny a penicillinre. Ha valaki sápadt, vagy gyengének érzi magát, nem biztos, hogy föltét­lenül májinjekció kúrára van szük­sége. Egyáltalán, nem mindig szük­séges az injekciókúra, sokszor más. egyszerűbb szerek is célra vezetnek. Nem szabad használni tfltraseptylt minden fájdalomra, hiszen annak káros mellékhatásai is vannak. Gya­kori szedés esetén hatástalanná vá­lik. Csak néhány kirívó példát emlí­tettünk meg azokból, hogyan alakul­nak ki egyes családoknál a „házi ■ patikák", amelyekből sok gyermek, | felnőtt s szomszéd jut rossz gyógy- ' szerhez s ezért fordulnak elő gya­korta gyógyszermérgezések is. Gyógyszertárainkban igen gyakori eset az is, hogy a dolgozók az elké­szített gyógyszerekért nem men­nek el. Mindezeket nem azért mondtuk el, hogy az arra rászorulók ne ve­gyenek most már igénybe gyógysze­reket, hanem azért, hogy csak akkor forduljanak orvoshoz gyógyszerért, ha arra valóban szükségük van. GESZTI IMRE, a 19/47. számú gyógyszertár vezető gyógyszerésze. H 1 R F 1( Éjszakai ügyeletes orvosi szoigAiat I. Megyei kórbáj (tel.: 38—383). t He­nnery o. 20. (15—032). 1 Uldlőegyfir I. ■ 4. si. rendelő (21—287). Ügyeletes gyógyszertárak Állandó élszakai készenléti szolgálat: Ml»- kolc. Szabadság tér 2. se. Mallno<szkll e. 3. szám. — UldlósgvSr: Mar» Kérői» o. 38. •» Helöeeaba: Csabavezér a. 58. azém. — Ügyeletes állatorvos 1954. október 2-án déltől hétfőn reggelig: Dienes Árpád Mis­kolc. Béla u. 2/a. Telefon: 35—983. ID3JÁRÁS Várható időjárás vasárnap estig: többfelé Felhőzet, holnap már csak néhány helyen eső. Mérsékelt északnyugati északi szét. A talajmenti fagy északon is megszűnik. A nappali hőmérséklet főként keleten emelke­dik. Várható hőmé-sékleti értékek: vasár­nap reggel 7—10. délben 15—18 fok között. — AZ ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI és Kohászati Egyesület és a Méréstech­nikai és Automatizálási Tudományos Egyesület miskolci csoportja előadás­sorozatot rendez a kohászat és a hő­erőművek automatikájáról. A meg nyitó előadásra október 5-én délután 5 órakor kerül sor a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjának előadóter­mében. Horváth Zoltán sztálinvárosi aspiráns tart előadást, a „Korszerű nagyolvasztó segédberendezéseinek automatikája“ címmel. — Az október 7-iki és a későbbi ónodi havi állatvásárok állategészscg-rendészeti okok miatt elmaradnak. Járási tanács VB. — Értesítjük a Felsőváros lakosságát, hogv a Hoffmann Ottó uV j’vrin, lé/j ' piacot kedden a Nagyváthv utcába. a gyermeki átszélér mellé helyezzük át. Vásárcsarnok Vállalat. — HIBAIGAZÍTÁS. Szeptember 30 i számunk első oldalán példamutató tanácstagok fényképeit közöltük. Az első fénykép aláírásában hiba csúszott be. Fekszi Sándor elvtárs nem Ónod, hanem Ond község tanácselnöke. — Az -«österreichische Volksstim­me'* írja: Az osztrák belügyminisz­térium közölte, hogy dr. Maximilian Pammer miniszteri tanácsos, a bel­ügyminisztérium államrendőrségi osztályának vezetője ellen fegyelmi eljárást indítottak. Beigazolódott, hogy Pammer szoros kapcsolatban állt Sdolschekkel, egy csempészban­da letartóztatott főkolomposával. A belügyminisztérium irataiból kitű­nik, hogy Pammer miniszteri taná­csos a belügyminisztérium által a haladó szervezetek ellen irányuló akciók vezetője, Helmer és Graf kommunistaellenes központjának fe­je volt. — A miskolci bélyeggyűjtő kör ma dél­előtti első összelövetelén a tagok a . Fi 1 -cfé­ltő Szemle" októberi számát átvehetik. Ve­zetőség. A Déryné Színház műsora Ma este 7 órakor: Bujócska. \ 31. Autóközlekedési Vállalat közép­fokú gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket alkal­maz. Jelentkezni lehet mindennap, a délelőtti órákban, a személyzeti veze­tőnél. Cím: Miskolc, József Attila u. 36. szám. y 4 mozik műsora. BÉKE. Szeptember 30—október 6. Két hektár föld. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Két út Kezdés: fél 5. tél 7. fél 9. vasárnap: 4 6 és fél 9 óra. KOSSUTH. Szeptember 30—október 6: Ve­szélyes fuvar. Kízdés: léi ő háromnegyed 8 vasárnap tét 4. háromnegyed Ö. 8 6/a. FÁKLYA. Október 2-4: Tilos a játék. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8. vasárnap: fél 4, háromnegyed 6. S óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Ezerarcú hős. TÁNCSICS. Október 3—5: Veszélyes fuvar. Kezdés: 5, 7. vasárnap: 3, 5. 7 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. Október 3-5: Ta­vasz a jégen. Kezdés: 6. vasárnap 5. 7 óraV IIFJÖCSABA. Október 1—3: Balett gyöngy­szemei. Kezdés: fél 8. vasárnap: fél 4. háromne­gyed 6. 8 óra. U.f DIÓSGYŐRI VASAS OTTHON. Október 2-3: Két hektár föld. Kezdés: 5. vasárnap: 3. 6 óra. Vasárnan délelőtt 10 órakor matiné: Néma barrikád. Több lraktor-nótkncsit kap a mezőpidaság a szállítások megkönnyítésére A szállítások meggyorsítására gazdaságokba és a növényvédelmi traktor pótkocsikat gyárt a buda- állomásokra. Két gyár a terv szerint pesti jármügvár és a győri szerszám- az év végéig mintegy másfélezer gépgyár. Eddig 653-at már leszáUi- pótkocsit ad át a mezőgazdaságnak, totfak a gépállomásokra, állami # (MTI) És TESTNEVELÉS KÉT SPORTOLÓ BESZÉLGET.. A szürke felhőkből sűrű cseppekben hull az eső. A sportpálya salakján víztócsák csillognak. Az öltöző abla­kán két sportoló néz ki a sportpálya felé. Előttük sportfelszerelés hever a lócán. — Csak nem akar elállni, — mondja borús arccal az egyik. — Ügy látszik többnapos esőre van kilátásunk, — válaszolja a másik. Pedig ma akartam letenni a próbát MHK-ból, de úgy látszik nem lesz belőle semmi, noha már lassan be kell fejezni a próbákat. — Hja, így jár, aki egyik napról a másikra halogatja a próbát s « végén ilyen időben kénytelen letenni. Látod a mi edzőnk még az év elején elkészítette az egész évre szóló edzés­tervet. Ebbe belevette az MHK-próbá- kat is. Tavasszal, amikor az alapozó edzéseknél tartottunk, hogy állóképes, ségünket növelje, sokat „mezeittünk . Egy-egy edzés alkalmával négy-öt kilométert futkároztunk és amikor már mindnyájan belejöttünk, nem volt nehéz letenni a próbát a mezei futásból. Ezt is úgy oldottuk meg, hogy szakosztályversenyt írt ki a szakosztályvezetőnk mezei futásból. Volt is nagy készülődés. Micsoda küz­delem folyt közöttünk azért, hogy ki lesz az első! Az eredmény: mindenki szinten belül futott be a célba és túl­jutottunk az MHK legnehezebb szá­mán, A többi már gyerekjáték volt. Észre sem vettük, hogy a kővetkező edzéseken az MHK próbaszámait gya­koroljuk, amikor edzéseinken, a rajt­gyakorlatot, a rövid, majd a hosszú vágtát csináltuk. Minden hónapra ju­tott egy-egy próba, ami változatossá tette megszokott edzéseinket és ma már nincs egyetlen sportoló sem szak­osztályunkban, aki ne viselné büszkén az idei MHK-jelvényt. Mindezt ra­gyogó napsütésben, meleg nyári dél­utánokon végeztük el, amikor élvezet volt egy-egy MHK-számban versenyre kelni egymással. Hidd el. hogy csa­patunk azért, szerepel jól a bajnok­ságban, mert edzéseinken igen kemény és sokoldalú munka folyik, sokszor szinte patakokban folyt a viz rólunk, amikor az edzést befejeztük. Viszont a mérkőzéseken akkor tudtunk min dig erősíteni, amikor az ellenfél fá radni, lankadni kezdett. Emlékezz csak vissza, hiszen több mérkőzésünkön ott láttalak, hogy — nem egyszer előfor­dult. — elveszettnek látszó mérkő­zést az utolsó negyedórában tudtunk megfordítani. A tervszerű, kcmén'i munkának meg is lett az eredménye. A bajnoki küzdelmekben szerzett pon­tokkal elértük az I. osztályú minősí­tést, az edzéseken léiéit MHK-próbák- kal biztosítottuk a minősítés előfel­tételeit. — Nálunk bizony fordítva volt min­den — válaszolja borúsan a másik. — Nem mondom, hogy nem fogtálhoz 'itnlz az MHK-val, mert volt idő. hogy az edzéseken mi is letettünk egy-egy nróbát, de edzőnk attól félt, hogy az 11ffK-próbák megzavarják az edzés rendiét, ha egyáltalán beszélhetünk rendről, mert nem valami tervszerűen dolgozott. Mindig kirátasz'oHa n könnyebb számokat, ami nem okozott különösebb nehézséget, nekünk és azokból próbáztunk. Tudod egy 100 méteres síkfutást, vagy egy súlylökést nem érez meg at ember, de a 8 kilo­méteres gyaloglást. vagy pláne a 3000 méteres mezrif utast, meg éreztük vol­na vasárnapi mérkőzésünkön is. Szó­val most ott tartunk, hogy nincs meg az MHK-próbánk, pedig már kellene a minősítéshez. Aztán a minősítéssel is baj van. Ügy állunk a bajnokság­ban, hogy ki fogunk esni az I. osz­tályból és visszaminősítenek vala­mennyiünket II. osztályú versenyző­nek. Hidd el, az egésznek az oka, hogy sablonosán, ötletszerűen végezte edzéseit a szakosztály, a könnyű moz­gáson, a labdakezelésen volt a hang­súly és a rége az lett, hogy nem bír­tuk a mérkőzéseken a hajrát. Mindig megszereztük a vezetést, de tartani nem tudtuk és most itt Ángyunk a bajnoki idény végén, alig néhány pontjai a tarsolyunkban. Nem sok re­ményünk van arra, hogy a kiesést el­kerüljük. Most már magam is látóim hogy jó eredményt csak kemény munkával, sokoldalú edzéssel lehet elérni. Az edzőm azonban, úgy látszik, még most sem jött rá erre, mert a mérkőzések után mindig a balszeren­csére hivatkozik, meg a játékvezetőt okolja a vereségért. Az MHK-próbá- kat is úgy akarta elintézni, hogy a nyilvántartó kartonon próbázás nél­kül akarta a bizottsággal igazoltatni, hogy letettük a próbákat. De felüle­tességére és tájékozatlanságára itt is ráfizetett, mert olyan értékszinteket irt be, amit nyilvánvalóan nem ér­hetünk el és nem is volt szükség még az I. osztályú szint elérésénél sem olyan eredményre. Természetes, hogy a bizottság csak ellenőrző próba alap­ján volt hajlandó elismerni még azok­ból is a próbákat, amelyeket valóban teljesítettünk. Most aztán kezdhetjük elölről az egészet és ráadásul itt a nyakunkban az eső. Hát nem jobb lett volna veletek egyidöben próbázni? Talán akkor a kiesés ellen sem kel­lene harcolnunk, hanem ott tartanánk a bajnokságban, ahol ti. De hidd el, ebben nemcsak az edzőnk a hibás, ha­nem a sportkör vezetősége is, mer• nem ellenőrizte ez edző munkáját. Nem kereste idejében a szakosztály sikertelen szereplésének okát. Nem nézett utána, hogyan is állunk az edzésekkel, tervszerűen folyik-e a3 MHK-munka? Most aztán kapkodha­tunk, csőstül jött a nyakunkba min­den, még ez a kcllcme'ler. őszi eső is. * Két sportoló beszélgetését igyekez­tünk a fentiekben visszaadni. Nem cgy öHözöbon vélekednek hasonlóan a sportolók — ezt mutatja megyénk eddigi 67 százalékos MHK tervteljesi. főse is. Az odelény! szikszói, abauj szántói járásban már teljesítették tor- vüket, de sajnos, nagyobb azoknak a száma, amelyek lemaradtak Még min­dig sok sportkörben papírmunkának tekintik MHK testnevelési rendsze­rünket. Az eredmény nem lehet más. mint a miskolci, pufnoki ózdi já.rás- ,'nn. ahol még az 50 százalékot sem *'ték cl a nróbázásban. Még mindig nem késő kijavítani a Hbát Jönnek még az esős napok után Rzép napsütéses őszi délutánok is. Használjuk ki ezeket és tegyünk valamennyien eleget annak a köteles­ségnek. amit n szocia ista sport énité- seben önkéntesen magunkra vállal­tunk. Legyünk a reánkbízott ifjúság nak jó nevelői és sokoldalúan edzett mnnkásifjúsúgot neveljünk hazánk­nak. —MES —TEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom