Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-27 / 254. szám

ESZAKMAGYAROKSZAG Szerda, 1954. október 27, rási és járási jogú városi népfront- bizottságok választják meg; c) A megyei jogú városi népfront- bizottság, amely harminc—ötven tagból áll. Tagjait a városi kerületi népfrontbizottságok választják meg. d) A járási népfront-bizottság, amely tizenöt—negyven tagból áll. Tagjait a járás területén lévő községi, városi népfront-bizottságok választ­ják meg; e) A területi népfront-bizottságok tagjai megválasztásának módját és a tagokat megválasztó alsóbb nép­front-bizottságok képviseleti ará­nyát a fővárosi és megyei jogú vá­rosi népfront-bizottságokra nézve az országos tanács, a járási és járási jogú városi népfront-bizottságok te­kintetében a megyei népfront-bizott­ság határozza meg. 22 A Hazafias Népfront területi szervei támogatják a helyi népfront-bizottságok tevékenységét és elősegítik a népfront-mozgalom helyi kibontakozását. Különösen feladata a területi népfront-bizott­ságoknak: a) A törvényben előírt módon és időben gondoskodnak területük választási elnökségei, választókerü­leti bizottságai és szavazatszedő bi­zottsági tagjai kijelöléséről; t>) Területük országgyűlési képvi­selőjének és a tanácstagoknak vá­lasztása során a népfrontban részt­vevő szervek közreműködésével és a lakosság legszélesebb köreinek be­vonásával gondoskodnak a jelölő- gyűlések megszervezéséről és ennek alapján jelölik, s a törvényes előírá­soknak megfelelően a választási szerveknél bejelentik területük nép­front-jelöltjét; gondoskodnak terü­letükön n választások politikai el­lenőrzéséről és ennek megfelelően népfrant-cnegbizottakat küldenek a szavazóhely Iségekbe. c) Szervezik területük országgyű­lési képviselőinek és tanácstagjainak beszámolóit az országgyűlésben, ille­tőleg a tanácsban kifejtett tevé­kenységükről. d) A terület helyi népfront-bizott­ságainak küldötteit területi konfe­renciákra hívják össze, amelyen megtárgyalják a terület politikai, gazdasági, kulturális kérdéseit, a népfront-mozgalom fejlesztésének, a helyi népfront-bizottságok munkájá nak fontosabb kérdéseit. 9 Q A megyei, megyei jogú vá- “' * rosi és járási népfront- bizottságok tagjaik sorából öt-tizen- öttagu elnökséget választanak, amely­nek tagjai az elnök, az aielnökök, titkár és az elnökségi tagok Az elnökségek a bizottságok két ülése közötti időszakban ellátják a népfront-bizottságok feladatait. 94 A fővárosi, megyei és a me “ gyei jogú városi népfront- bizottságok mellett állandó irodák működnek, amelyeknek élén a nép­front-bizottság titkára áll. Az állan dó irodák látják el a népfront-bi­zottságok szervezeti, tájékoztatási, gazdasági, levelezési stb. tennivalóit, előkészítik a népfront-bizottságok üléseit, segítik a helyi népfront­bizottságok működését. A Hazafias Népfront helyi szervei •) * A Hazafias Népfront helyi “ szervei: a) A fővárosi kerületi népfront- bizottság. b) A városi kerületi népfront-bi­zottság. c) A városi és községi népfront- bizottság. A fővárosi-kerületi, illetőleg vá­rosi kerületi, városi és községi nép- fronttoizottságokat árterület lakosai nyilvános gyűléseken választják meg 2fo A fővárosi-kerületi, városi kerületi, városi és községi népfront-bizottságok tagjai sorából öt-tizenöt tagú elnökséget választa­nak, amelynek tagja az elnök, az aielnökök, a titkár és az elnökségi ta­gok. Az elnökségek a bizottságok két ülése közötti időszakban ellát­ják a helyi népfront-bizottságok fel­adatait. ■V7 A Hazafias Népfront helyi w ' * szervei a politikai, társadal­mi, gazdasági és kulturális élet min­den területén sokoldalú tevékeny­séget fejtenek ki a lakosság legszé­lesebb tömegeinek tevékeny közre­működésével. Különösen feladata a helyi népfront-bizottságoknak: a) A törvényben előírt módon és időben gondoskodnak a helyi vá­lasztási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizott­ságok tagjainak kijelöléséről. b) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása során a népfrontban résztvevő szervezetek közreműködésével és a lakosság leg­szélesebb köreinek bevonásával gon­doskodnak a jelölőgyűlések meg­szervezéséről, a választók iavaslatai alapján jelölik és a törvényes elő­írásoknak megfelelően a választási szerveknél bejelentik a népfront he­lyi ielöltjeit; gondoskodnak a vá­lasztások politikai ellenőrzéséről és ennek megfelelően répfrontmegbi zottakat küldenek a szavazóhelyi ségekbe. c) Szervezik a község, város, vág: a kerület országgyűlési képviselőié nek, tanácstagjainak beszámolóit or szággyülésben, illetőleg a tanácsbai kifejtett tevékenységükről. d) a lakosságot közvetlenül ér delelő országos és helyi politikai gazdasági, kulturális kérdések meg' vitatására gyűléseket, értekezleteket hívnak össze és előadásokat tartanak e) A szakemberek és a lakosság bevonásával közreműködnek a helyi népgazdasági tervek és a költségve­tés kialakításaiban, segítik a helyi tartalék- és erőforrások feltárását és felhasználását a terület népgazdasági tervének eredményesebb megvaló­sítása - érdekében, s mindezeknek megfelelően ’avaslatokat tesznek az illetékes állami szerveknek. í) Város- és községfejlesztési, szé- pítési mozgalmat kezdeményeznek. g) Közreműködnek abban, hogy a tagszervezetek, vagy közvetlenül a népfront-bizottságok Veretében olva­sókörök, gazdakörök, összejöveteli helyek létesítésével előmozdítsák a lakosság társadalmi és kulturális szükségleteinek kielégítését. h) Ápolják a helyi haladó hagyo­mányokat és gondoskodnak nagy nemzeti ünnepeink méltó megün­nepléséről. dO A Hazafias Népfront területi és helyi szerveit a Hazafias Népfront országos kongresszusának összeültét megelőzően újra kell vá­lasztani. 9Q Az olyan népfront-bizottsá- gokat, vagy népfront-bizott­sági tagokat, akik nem a Hazafias Népfront nyilatkozata, vagy műkö­dési szabályzata szellemében tevé­kenykednek, a területileg illetékes felső népfront-bizottság felfüggeszt­heti, valamint a lakosság, illetőleg a beküldő népfront-bizottság vissza­hívhatja. (MTI) (TASZSZ). Az amerikai sajtóban nagyszabású kommentárt váltott ki a szovjet kormány legutóbbi jegyzé­ke. Az amerikai propaganda, han­got adva az amerikai vezető körök állásfoglalásának — amelyek a né­met militarizmus feltámasztásának útjára léotek és zárt katonai csopor­tosulásokba akarják bevonni Nyu- gat-Nómetországot — a szovjet jegy­zékben foglalt javaslatok megvalósí­tásában az amerikai támadó szervek veszélyeztetőjét látja és éppen ezért a szovjet jegyzék elutasítását köve­teli. Tudva azonban, hogy a nemzet­közi feszültség enyhítésére irányuló újabb «zovjet kezdeményezés eluta­sítása nagy felháborodást keltene a világ közvéleményében, az amerikai sajtó azt hangoztatja, hogy a nyu­gati hatalmak általában nem uta­sítják el a Szovjetúnióval való tár­gyalásokat. Ilyen tárgyalások azon­ban — jelentik ki egyes amerikai sajtóorgánumok — csupán azután lehetségesek, amikor már Francia- ország és Nyugat-Németország par­lamentje ratifikálta a londoni és pá­risi egyezményeket. Az angol polgári lapok egytől-egyig felfigyelnek a szovjet kormány jegyzékére, de egyesek csupán a jegyzék rövid ismertetésére szorítkoznak, s nem részletezik an­nak legfontosabb tételeit. A polgári sajtó sietteti a Nyugat- Németország újrafelfegyverzésére vonatkozóan Páriában aláírt egyez­mények ratifikálását, de a „Daily Herald” című munkáspárti lap azt javasolja, hogy a párisi egyezmé­nyek ratifikálásának előkészítésével egyidőben folytassanak tárgyaláso­kat o Szovjetúnióval. Más lapok tá­mogatják azt a tételt, hogy először a párisi egyezményeket kell ratifi- kéltatni és csak a ratifikálás után jöhetnek a tárgyalások. A „Daily Worker" azt írja, hogy II szovjet kormány október 23-i jegyzékének nyugati sajtóvisszhangja Amerikai lap a párisi egyezmények nyugatnémetországi visszhangjáról leges megoldásának, Nyugat-Német­ország szuverénitásának kérdését érintve a »New York Herald Tri­bune« azt írja, hogy Nyugat-Német­ország lakosságának szemében »Né­metországnak csak akkor lesz igazi szuverénitása, ha egyesülni fog«. (MTI) Coblentz, a »New York Herald Tri­bune« tudósítója jelenti Bonnból, hogy a párisi egyezmények aláírása »nem keltett ujjongási hullámot Nyugat-Németország lakosságában. A közvélemény úgy látszik nem tekin­ti a nyugati hatalmakkal aláírt egyezményeket a német kérdés vég­,.nincsen olyan érv, amely Nyugat- Németország militarizálása esztelen tervének megvalósítása mellett szól­na most, amikor a szovjet kormány értekezlet összehívását javasolja" Né­metország eljövendő sorsa kérdésé­nek megvitatására. „Németország békés egyesítése lehetséges — hang­súlyozza a lap — és az összeurópai biztonsági rendszert, a békét bizto­sító rendszert Is meg lehet teremte­ni. Ez a Szovjetunió legutóbbi jegy­zékének. annak a jegyzéknek lénye­ge, amelynek jelentőségét minden angol polgárnak meg kell értenie." A párisi sajtó behatóan foglalkozik a nyugati ha­talmakhoz intézett újabb szovjet jegyzékkel. A francia burzsoá lapok tartanak attól a hatástól, amelyet a szovjet javaslatok gyakorolnak a közvéleményre, ezért olyasféle meg­állapításokba bocsátkoznak, hogy a szovjet jegyzékben „nincs semmi új”. Egyes burzsoá lapok — többek között a „Le Figaro" ezen az alapon azt a következtetést vonja le, hogy „újabb elemek hiányában nem jár­na haszonnal a tárgyalások felvéte­le a Szovjetúnióval.” Más lapok más véleményen vannak. „Fel kell újí­tani Kelettel a tárgyalásokat — írja a „Combat” — mivel azok kimene­telétől függ majd a két merőben el­lentétes tömb együttélése, vagyis a béke, vagy a fegyveres békének va­ló engedelmeskedés kényszere, amelynek kimenetele nem enged te­ret több reménykedésnek ... E tár­gyalások felújításával éppen Fran­ciaországnak kell magához ragad­nia o kezdeményezést, hiszen min­den más országnál inkább érdekelt bé­a béke megőrzésében, amely a kés együttélés feltétele”, A .,L‘Humanité” közölte a három nyugati hatalomhoz intézett szovjet jegyzék teljes szövegét, a lap ffel­hívja a francia népet, legyen min­den erejével azon, hogy a nemzet- gyűlési képviselőket az új támadó Wehrmacht létrehozásáról szóló egyezmény elutasítására bírja, tá­mogassa a szovjet kormánynak a német probléma tárgyalások útján való megoldására és az európai kol­lektív biztonsági rendszer létrehozá­sára vonatkozó javaslatait. A „Populaire de Paris”, a francia szocialista párt lapja kivonatosan közölte a szovjet kormány jegyzéké­nek szövegét. A lap azt állítja, hogy az európai biztonság tárgyában a Szovjetúnióval folytatandó tárgyalá­sok összeegyeztethetők Nyugat- Németország militarizáláséval. Az olasz lapok beszámolnak a szovjet kormány október 23-iki jegyzékéről. A! „l’Unita" cikket közöl, amely rész­letesen ismerteti a szovjet kormány jegyzékét. Az „Avanti” és az „II Paese" szintén részletesen ismerteti a szov­jet kormány jegyzékét, az „H Paese“ többek között kiemeli, hogy a Németország felfegyverzésének kérdésére vonatkozó londoni és pá­risi megállapodások nyilvánvaló el-1 lentétben állnak az angol-szovjet és a francia-szovjet szerződéseikkel, amelyeket a háború idején, illetve közvetlenül a háború után kötöttek, és amelyek mindenekelőtt a német militarizmus feltámasztását célzó kísérletek ellen irányulnak. Közzétették a nyugatnémet—francia Saar-egyezmény szövegét fidenauer a nyugatnémet hadsereg főaaranssnoHa altar lenni Berlin (MTI) Adenauer diktátori hatalmának ki­egészítésére kancellári és külügymi­niszteri állása mellé a felállítandó nyugatnémet hadsereg főparancsnoki tisztségét is meg akarja szerezni. A »Weser-Kurier« című brémai lap szerint Adenauer megtette a kel­lő előkészületeket, hogy a rendelke­zésre álló parlamenti többség őt válassza meg a »védelmi tanács« el­nőkévé és ezzel a nyugatnémet zsol­doshadsereg főparancsnokává. A brémai lap véleménye szerint a főparancsnoki tisztség miatt valószí­nűleg újabb ellentétek törnek ki a keresztény demokrata unió és a sza­bad demokrata párt között. Eddig ugyanis azt tervezték, hogy a nyugat­német haderő főparancsnoka a sza­bad demokrata párti Heuss bonni államelnök lesz. (MTI) Bonnban és Párisban közzétették Adenauer és Mendes-France Saar- egyezményének szövegét. Az egyez­mény teljes mértékben igazolja azt az elemi erejű felháborodást, amely- lyel az egész német közvélemény fo­gadta Adenauer áruló lépését. A Saar-vidék az egyezmény értel­mében az úgynevezett nyugateuró­pai unió fennhatósága alá kerül. A Saar-vidék európaizálása e gazdag területnek Németországtól való el- csatolását jelenti. Az egyezmény ra­tifikálása esetén a saarvidéki koi- mány jogköre a jövőben belpoliti­kai és közigazgatási feladatokra kor­látozódnék, míg a külpolitikai és ka­tonai ügyeket a nyugateurópai unió miniszteri bizottsága által kinevezett főbiztos intézné. Ez a főbiztos az egyezmény értelmében nem lehet sem német, sem francia, sem saar­vidéki állampolgár. Saar-vidéken három hónappal az egyezmény ratifikálása után népsza­vazást hajtanak végre a most kidol­gozott statútumról. Adenauer és Mendes-France egyez­ménye kimondja, hogy amennyiben a népszavazás megerősíti a statútu­mot, a saarvidéki politikai pártok­nak nem szabad többé a Saar-vi- déknek Németországhoz visszacsato­lására irányuló propagandát kifejte­niük. Ilyen körülmények között tls luzórikus az egyezménynek az az in­tézkedése,. hogy a saarvidéki német irányzatú pártok működését újra engedélyezzék. A »Telegraf« című nyugatberlini lap a helyzet jellemzésére megemlí­ti, hogy a saarvidék* szeparatisták vezető klikkje, élén Hoffmann mi­niszterelnökkel vasárnap pezsgés vacsorát rendezett a Saarbrücken! Grand Hotelban a Saar-vidék Né­metországtól való elcsatolásának megünneplésére. A Hoffmann-kor- mány bizonyosra veszi, hogy a kezé­ben lévő saarvidéki sajtó és rádió* valamint a közigazgatás segítségé­vel könnyűszerrel elérheti a népsza­vazásnak a szeparatisták számára kedvező kimenetelét. (MTI) A munkásosztály hősi múltját megelevenítő képek után jele nünkbe lendít Csabai Kálmán két müve: A gépállomás. segítsége és az Épülő Kazincbarcika. A gépállomás segítsége jól kompo nált, térben jól elhelyezett, élethű, természetes plener kép, közvetlen ki­fejezése a munkás-paraszt szövetség napról napra megnyilatkozó gyakor­lati valóságának, A traktor, a szán­tás mélységét vizsgáló két férfi és az eredményt nyugodtan figyelő asszony, a tőlük oldalt, az árnyékban pihenő ovasfogat. a táj dombos-bokros, ha rátságos háttere, póz nélkül, életsze­rűen jelenít' meg a művész mordant- valóját. Az egységes, szép kompozí­ciónak van azonban egy bökkenője. Mélyszántás közvetlenül aratás után? kérdezik a szakemberek, mert. hogy mifelénk a nyári mélyszántás nem szokásos. A művész dolga. hog7 a szakembereknek válaszoljon ... Az Épülő Kazincbarcika problema­tikusabb értékű mű. A bravúrosan megfestett mély árok. amely valami k<">zmü fektetésére szolgál, — áll a klp középpontjában, míg a szi’én dolgozó néhány ember és a háttérben emelkedő épületek inkább statiszta, illetve díszlet szerepet töltenek be a mondanivaló tekintetében. Persze az árok is mond valamit az épülő új városról, sőt még az építő emberről is, de mindenostre kevesebbet, mint egy jobban megválasztott jellemzőbb téma, amely jobban kifejezi az új város építésének jelentőségét. Kazincbarcika építése a témája Hala József nagyobb vásznának is. Ez a kép nem tud egységes stílusba forrni a terep és az épületek eltérő festési módja miatt, de mozgalma­sabb képe akar lenni az emberi mun­kának. Viszont ez sem közelíti meg jobban az eszmei tartalmat. Az új várost építő szocialista embert és hm nak célját nem az ember oldaláról jeleníti meg. A művész inkább il­lusztrál. F s ha már a jelenünkbe ágyazott témáknál tartunk, vessünk egy pillantást Palcsó Dezső „Jó sportoló tanuló“ című fiatal fiú-arcképére. A fiú élénk, csupa értelmet, akaratot, versenykészsóget sugárzó tekintete nemcsak sportszeretetet, hanem életre­valóságot sejtet. Azt az új típusú fia talt, akit teste edzése, a sportszellem arra sarkal, hogy a tanulásban se maradjorí el társai mögött, ruháit sport- és tanszereit, testét-lelkét rendben tartja. Ennyit mond egy igénytelennek látszó, de kitűnően megérzett jellemrajz. Tenkács Tibor élíanulójáról is elhisszük, hogy szór galmas, kötelességtudó leányról vau szó, de a kezébe adott könyv, mester ké t hatáseszköz, a műtermi háttér pedig zavaró körülmény a művészi megielenítés szemt>onf jából. Az önarckép: lírai vallomása a mű vésznek önmagáról. Minél nagyobb, társadalmi hivatását harcosabban be­töltő művészről van szó. annál na­gyobb érdeklődést vált ki: mit mond magáról, a maga belső világáról. A tárlaton két nagyméretű önarc­képpel találkozúnk. Egyik Palcsó Dezsőé, aki évente jelentkezik ogy- egy újabb önarcképével. A mostani, széles foltokban festett műve arról a meghitt otthoni magányáról beszél, amelyben a művész — úgy vallja — legjobban érzi magát. Csabai Kál­máné a másik önarckép. Csabai szinte monumentálisán ábrázolja annak a művésznek jellemrajzát, aki akarni és harcolni tud. hogy céljait megvaló­sítsa: a ma igaz művésze legyen. Mi kell ehhez? Az, hogy határozott útra lépjen, szabadabban engedje kiforrni egyéniségét, felejtse el azokat a szók. ványműveit. amelyek fostósére a szak­mai rutin csábította és vágjon neki olyan igényű, újszerű művek alkotá­sának. amilyeneket az ő tehetségétől joggal várhatunk. Csabainak eggyé kell forrnia a maga sajátos művésze­tével. amelyet valahol menetközben elvesztett. Tudja ezt Csabai? — Tudja, r-’ «z a biztosíték arra, hogy az ön­arckép mondanivalója igaz, hiteles. \ művész erős egyénisége — éppen eí a jelentékeny művész fő jel­lemvonása, — nem hogy akadálya, de egyenesen követelménye a haladó mű­vészet fejlődésének. A művészet fej- bólintó mesterembereitől nem sokat várhat szocialista kultúránk. Éppen ezért értékeljük nagyra Imreh Zsigmond európai viszonylat­ban is magas színvonalú művészetét, amely csak azért nem tud nagyobb iramban előbbretörni, mert ebben a művészt technikai nehézség és egész ségi állapota akadályozta. Mesteri pasztelltájai és csendéletei így is a tárlat idevágó anyagának legértókc sebb. legkiforrotfabb művei. Imreh- nek a továbbfejlődés érdekében meg kell változtatnia szűk tématerülete védelmére hangoztatott elveit „az ember és környezete elválaszthatat- lanságéról“. Krokodilus okoskodás helyett be kell látnia, hogy az ember nem egyszerű színfolt a természetben, hanem a természet alakítója. Ebben fejeződik ki a szocialista realista mű­vész viszonya a természethez. Itt bú­jik meg a szocialista realista termé­szetábrázolás eszmei titka. Ha erre nem gondolunk, elfelejtjük, hogy ma őserdők és feneketlen mocsarak állná- nak emberi kultúrát tükröző hazai tájé ink helyén. Tmreh mellett a leghatározottabb egyéniség Kunt Ernő. Nem kí­vánhatjuk tőle, hogy egyéni stílusán erőszakot kövessen el, de mog kell nyernünk annak, hogy egyeztess© azt össze a gazdagabb eszmei tartalomra való törekvésgo,1. Imreh és az ő művé szete változatot jelent a tárlati anvag n^gyrészének bizonyos egyhangúsá gában. A további műveket szemlélve ugyanis sokszor az a benyomásunk, mintha egyazon mester vezette mű­hely különböző felkészül taégű szak­munkásainak keze alól kerültek volna ki. Ennek okát, miután az október 23-án tartott1 igen érdekes értékelő vitán megismertük a zsűri ítélkezésé. nek vezetőszempontjait, — abban kelt keresnünk, hogy az akadémikus szak­mai követelmények merev mérlege­lése hátrányára vált a szocialista-: realista művészeti törekvések érvé­nyesülésének. Igaz, hogy e törekvések általában még tökéletlenül nyilatkoz­tak meg, de akadt néhány mű, amely bekerülhetett volna a kiállításra, ha a zsűri helyesebben mérlegeli azt-< hogy az új, művészeinknél még csak kibontakozóban van. Néhány művész jóval szerényebben szerepel a tárlaton, mint vártuk. Ezek közé soroljuk Seres Jánost, Foledy Gyulát ós Simon Ferencet. A táj- és csendélet kollekcióból és a grafikai anyagból is Csabai, Lukovszky, Fi- ezere, Imreh és Kunt néhány műve éri el a legmagasabb művészi szintet. Ugyanakkor örvendetes fejlődést je­lent Faragó Zoltán portrómüvészeté- ben Olvasó nője. Reinecker János nem enged megszokott témáiból, világos- melegzöld tónusaiból. Sajópart című tája kétségtelenül gyönyörködtet. Döbröezönl Kálmán Augusztusvégi alkonyi tája. Kiss János napsugaras- dicsfényes Tanyája és finom grafikai munkái, Mi hál ka György, Mikó Ist­ván, n tárlatainkon először szereplő Kiss Gyula kisebb munkái. Keller Lívia friss és hangulatos akvarollje, Papp László Tavasz című szénrajza ós még egy sor kisebb nagyobb igé­nyű olaj-, pasztell . akvarellmű és rajz igen lelkiismeretes művészi munka. ' A kiállítás tartama alatt zajlóit értékelési vita sok tanulságot tartalmazott megyénk művészei ja­vára, de bebizonyította azt is. hogy sok elvi kérdés áll még tisztázatlanul művészeink előtt. Arra fogunk töre­kedni. hogy alkalmat adjunk lapunk hasábjain is ezek tisztázására. Elv­ként szögezhetjük le, hogy nem áldoz­hatjuk fel a szakmai követelmények egyoldalú merev hangoztatásának a kiosírázó forradalmi újat és nem se­gíthetjük elő akadémikus gán esős ko­dásokkal az öncélú polgári művészet konzerválását. HAJDÚ BÉLA A borsodi képzőművészek negyedik megyei kiállítása A Hazafias Népfront működési szabályzata

Next

/
Oldalképek
Tartalom