Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-27 / 254. szám
ESZAKMAGYAROKSZAG Szerda, 1954. október 27, rási és járási jogú városi népfront- bizottságok választják meg; c) A megyei jogú városi népfront- bizottság, amely harminc—ötven tagból áll. Tagjait a városi kerületi népfrontbizottságok választják meg. d) A járási népfront-bizottság, amely tizenöt—negyven tagból áll. Tagjait a járás területén lévő községi, városi népfront-bizottságok választják meg; e) A területi népfront-bizottságok tagjai megválasztásának módját és a tagokat megválasztó alsóbb népfront-bizottságok képviseleti arányát a fővárosi és megyei jogú városi népfront-bizottságokra nézve az országos tanács, a járási és járási jogú városi népfront-bizottságok tekintetében a megyei népfront-bizottság határozza meg. 22 A Hazafias Népfront területi szervei támogatják a helyi népfront-bizottságok tevékenységét és elősegítik a népfront-mozgalom helyi kibontakozását. Különösen feladata a területi népfront-bizottságoknak: a) A törvényben előírt módon és időben gondoskodnak területük választási elnökségei, választókerületi bizottságai és szavazatszedő bizottsági tagjai kijelöléséről; t>) Területük országgyűlési képviselőjének és a tanácstagoknak választása során a népfrontban résztvevő szervek közreműködésével és a lakosság legszélesebb köreinek bevonásával gondoskodnak a jelölő- gyűlések megszervezéséről és ennek alapján jelölik, s a törvényes előírásoknak megfelelően a választási szerveknél bejelentik területük népfront-jelöltjét; gondoskodnak területükön n választások politikai ellenőrzéséről és ennek megfelelően népfrant-cnegbizottakat küldenek a szavazóhely Iségekbe. c) Szervezik területük országgyűlési képviselőinek és tanácstagjainak beszámolóit az országgyűlésben, illetőleg a tanácsban kifejtett tevékenységükről. d) A terület helyi népfront-bizottságainak küldötteit területi konferenciákra hívják össze, amelyen megtárgyalják a terület politikai, gazdasági, kulturális kérdéseit, a népfront-mozgalom fejlesztésének, a helyi népfront-bizottságok munkájá nak fontosabb kérdéseit. 9 Q A megyei, megyei jogú vá- “' * rosi és járási népfront- bizottságok tagjaik sorából öt-tizen- öttagu elnökséget választanak, amelynek tagjai az elnök, az aielnökök, titkár és az elnökségi tagok Az elnökségek a bizottságok két ülése közötti időszakban ellátják a népfront-bizottságok feladatait. 94 A fővárosi, megyei és a me “ gyei jogú városi népfront- bizottságok mellett állandó irodák működnek, amelyeknek élén a népfront-bizottság titkára áll. Az állan dó irodák látják el a népfront-bizottságok szervezeti, tájékoztatási, gazdasági, levelezési stb. tennivalóit, előkészítik a népfront-bizottságok üléseit, segítik a helyi népfrontbizottságok működését. A Hazafias Népfront helyi szervei •) * A Hazafias Népfront helyi “ szervei: a) A fővárosi kerületi népfront- bizottság. b) A városi kerületi népfront-bizottság. c) A városi és községi népfront- bizottság. A fővárosi-kerületi, illetőleg városi kerületi, városi és községi nép- fronttoizottságokat árterület lakosai nyilvános gyűléseken választják meg 2fo A fővárosi-kerületi, városi kerületi, városi és községi népfront-bizottságok tagjai sorából öt-tizenöt tagú elnökséget választanak, amelynek tagja az elnök, az aielnökök, a titkár és az elnökségi tagok. Az elnökségek a bizottságok két ülése közötti időszakban ellátják a helyi népfront-bizottságok feladatait. ■V7 A Hazafias Népfront helyi w ' * szervei a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden területén sokoldalú tevékenységet fejtenek ki a lakosság legszélesebb tömegeinek tevékeny közreműködésével. Különösen feladata a helyi népfront-bizottságoknak: a) A törvényben előírt módon és időben gondoskodnak a helyi választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok tagjainak kijelöléséről. b) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása során a népfrontban résztvevő szervezetek közreműködésével és a lakosság legszélesebb köreinek bevonásával gondoskodnak a jelölőgyűlések megszervezéséről, a választók iavaslatai alapján jelölik és a törvényes előírásoknak megfelelően a választási szerveknél bejelentik a népfront helyi ielöltjeit; gondoskodnak a választások politikai ellenőrzéséről és ennek megfelelően répfrontmegbi zottakat küldenek a szavazóhelyi ségekbe. c) Szervezik a község, város, vág: a kerület országgyűlési képviselőié nek, tanácstagjainak beszámolóit or szággyülésben, illetőleg a tanácsbai kifejtett tevékenységükről. d) a lakosságot közvetlenül ér delelő országos és helyi politikai gazdasági, kulturális kérdések meg' vitatására gyűléseket, értekezleteket hívnak össze és előadásokat tartanak e) A szakemberek és a lakosság bevonásával közreműködnek a helyi népgazdasági tervek és a költségvetés kialakításaiban, segítik a helyi tartalék- és erőforrások feltárását és felhasználását a terület népgazdasági tervének eredményesebb megvalósítása - érdekében, s mindezeknek megfelelően ’avaslatokat tesznek az illetékes állami szerveknek. í) Város- és községfejlesztési, szé- pítési mozgalmat kezdeményeznek. g) Közreműködnek abban, hogy a tagszervezetek, vagy közvetlenül a népfront-bizottságok Veretében olvasókörök, gazdakörök, összejöveteli helyek létesítésével előmozdítsák a lakosság társadalmi és kulturális szükségleteinek kielégítését. h) Ápolják a helyi haladó hagyományokat és gondoskodnak nagy nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséről. dO A Hazafias Népfront területi és helyi szerveit a Hazafias Népfront országos kongresszusának összeültét megelőzően újra kell választani. 9Q Az olyan népfront-bizottsá- gokat, vagy népfront-bizottsági tagokat, akik nem a Hazafias Népfront nyilatkozata, vagy működési szabályzata szellemében tevékenykednek, a területileg illetékes felső népfront-bizottság felfüggesztheti, valamint a lakosság, illetőleg a beküldő népfront-bizottság visszahívhatja. (MTI) (TASZSZ). Az amerikai sajtóban nagyszabású kommentárt váltott ki a szovjet kormány legutóbbi jegyzéke. Az amerikai propaganda, hangot adva az amerikai vezető körök állásfoglalásának — amelyek a német militarizmus feltámasztásának útjára léotek és zárt katonai csoportosulásokba akarják bevonni Nyu- gat-Nómetországot — a szovjet jegyzékben foglalt javaslatok megvalósításában az amerikai támadó szervek veszélyeztetőjét látja és éppen ezért a szovjet jegyzék elutasítását követeli. Tudva azonban, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló újabb «zovjet kezdeményezés elutasítása nagy felháborodást keltene a világ közvéleményében, az amerikai sajtó azt hangoztatja, hogy a nyugati hatalmak általában nem utasítják el a Szovjetúnióval való tárgyalásokat. Ilyen tárgyalások azonban — jelentik ki egyes amerikai sajtóorgánumok — csupán azután lehetségesek, amikor már Francia- ország és Nyugat-Németország parlamentje ratifikálta a londoni és párisi egyezményeket. Az angol polgári lapok egytől-egyig felfigyelnek a szovjet kormány jegyzékére, de egyesek csupán a jegyzék rövid ismertetésére szorítkoznak, s nem részletezik annak legfontosabb tételeit. A polgári sajtó sietteti a Nyugat- Németország újrafelfegyverzésére vonatkozóan Páriában aláírt egyezmények ratifikálását, de a „Daily Herald” című munkáspárti lap azt javasolja, hogy a párisi egyezmények ratifikálásának előkészítésével egyidőben folytassanak tárgyalásokat o Szovjetúnióval. Más lapok támogatják azt a tételt, hogy először a párisi egyezményeket kell ratifi- kéltatni és csak a ratifikálás után jöhetnek a tárgyalások. A „Daily Worker" azt írja, hogy II szovjet kormány október 23-i jegyzékének nyugati sajtóvisszhangja Amerikai lap a párisi egyezmények nyugatnémetországi visszhangjáról leges megoldásának, Nyugat-Németország szuverénitásának kérdését érintve a »New York Herald Tribune« azt írja, hogy Nyugat-Németország lakosságának szemében »Németországnak csak akkor lesz igazi szuverénitása, ha egyesülni fog«. (MTI) Coblentz, a »New York Herald Tribune« tudósítója jelenti Bonnból, hogy a párisi egyezmények aláírása »nem keltett ujjongási hullámot Nyugat-Németország lakosságában. A közvélemény úgy látszik nem tekinti a nyugati hatalmakkal aláírt egyezményeket a német kérdés vég,.nincsen olyan érv, amely Nyugat- Németország militarizálása esztelen tervének megvalósítása mellett szólna most, amikor a szovjet kormány értekezlet összehívását javasolja" Németország eljövendő sorsa kérdésének megvitatására. „Németország békés egyesítése lehetséges — hangsúlyozza a lap — és az összeurópai biztonsági rendszert, a békét biztosító rendszert Is meg lehet teremteni. Ez a Szovjetunió legutóbbi jegyzékének. annak a jegyzéknek lényege, amelynek jelentőségét minden angol polgárnak meg kell értenie." A párisi sajtó behatóan foglalkozik a nyugati hatalmakhoz intézett újabb szovjet jegyzékkel. A francia burzsoá lapok tartanak attól a hatástól, amelyet a szovjet javaslatok gyakorolnak a közvéleményre, ezért olyasféle megállapításokba bocsátkoznak, hogy a szovjet jegyzékben „nincs semmi új”. Egyes burzsoá lapok — többek között a „Le Figaro" ezen az alapon azt a következtetést vonja le, hogy „újabb elemek hiányában nem járna haszonnal a tárgyalások felvétele a Szovjetúnióval.” Más lapok más véleményen vannak. „Fel kell újítani Kelettel a tárgyalásokat — írja a „Combat” — mivel azok kimenetelétől függ majd a két merőben ellentétes tömb együttélése, vagyis a béke, vagy a fegyveres békének való engedelmeskedés kényszere, amelynek kimenetele nem enged teret több reménykedésnek ... E tárgyalások felújításával éppen Franciaországnak kell magához ragadnia o kezdeményezést, hiszen minden más országnál inkább érdekelt béa béke megőrzésében, amely a kés együttélés feltétele”, A .,L‘Humanité” közölte a három nyugati hatalomhoz intézett szovjet jegyzék teljes szövegét, a lap ffelhívja a francia népet, legyen minden erejével azon, hogy a nemzet- gyűlési képviselőket az új támadó Wehrmacht létrehozásáról szóló egyezmény elutasítására bírja, támogassa a szovjet kormánynak a német probléma tárgyalások útján való megoldására és az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozására vonatkozó javaslatait. A „Populaire de Paris”, a francia szocialista párt lapja kivonatosan közölte a szovjet kormány jegyzékének szövegét. A lap azt állítja, hogy az európai biztonság tárgyában a Szovjetúnióval folytatandó tárgyalások összeegyeztethetők Nyugat- Németország militarizáláséval. Az olasz lapok beszámolnak a szovjet kormány október 23-iki jegyzékéről. A! „l’Unita" cikket közöl, amely részletesen ismerteti a szovjet kormány jegyzékét. Az „Avanti” és az „II Paese" szintén részletesen ismerteti a szovjet kormány jegyzékét, az „H Paese“ többek között kiemeli, hogy a Németország felfegyverzésének kérdésére vonatkozó londoni és párisi megállapodások nyilvánvaló el-1 lentétben állnak az angol-szovjet és a francia-szovjet szerződéseikkel, amelyeket a háború idején, illetve közvetlenül a háború után kötöttek, és amelyek mindenekelőtt a német militarizmus feltámasztását célzó kísérletek ellen irányulnak. Közzétették a nyugatnémet—francia Saar-egyezmény szövegét fidenauer a nyugatnémet hadsereg főaaranssnoHa altar lenni Berlin (MTI) Adenauer diktátori hatalmának kiegészítésére kancellári és külügyminiszteri állása mellé a felállítandó nyugatnémet hadsereg főparancsnoki tisztségét is meg akarja szerezni. A »Weser-Kurier« című brémai lap szerint Adenauer megtette a kellő előkészületeket, hogy a rendelkezésre álló parlamenti többség őt válassza meg a »védelmi tanács« elnőkévé és ezzel a nyugatnémet zsoldoshadsereg főparancsnokává. A brémai lap véleménye szerint a főparancsnoki tisztség miatt valószínűleg újabb ellentétek törnek ki a keresztény demokrata unió és a szabad demokrata párt között. Eddig ugyanis azt tervezték, hogy a nyugatnémet haderő főparancsnoka a szabad demokrata párti Heuss bonni államelnök lesz. (MTI) Bonnban és Párisban közzétették Adenauer és Mendes-France Saar- egyezményének szövegét. Az egyezmény teljes mértékben igazolja azt az elemi erejű felháborodást, amely- lyel az egész német közvélemény fogadta Adenauer áruló lépését. A Saar-vidék az egyezmény értelmében az úgynevezett nyugateurópai unió fennhatósága alá kerül. A Saar-vidék európaizálása e gazdag területnek Németországtól való el- csatolását jelenti. Az egyezmény ratifikálása esetén a saarvidéki koi- mány jogköre a jövőben belpolitikai és közigazgatási feladatokra korlátozódnék, míg a külpolitikai és katonai ügyeket a nyugateurópai unió miniszteri bizottsága által kinevezett főbiztos intézné. Ez a főbiztos az egyezmény értelmében nem lehet sem német, sem francia, sem saarvidéki állampolgár. Saar-vidéken három hónappal az egyezmény ratifikálása után népszavazást hajtanak végre a most kidolgozott statútumról. Adenauer és Mendes-France egyezménye kimondja, hogy amennyiben a népszavazás megerősíti a statútumot, a saarvidéki politikai pártoknak nem szabad többé a Saar-vi- déknek Németországhoz visszacsatolására irányuló propagandát kifejteniük. Ilyen körülmények között tls luzórikus az egyezménynek az az intézkedése,. hogy a saarvidéki német irányzatú pártok működését újra engedélyezzék. A »Telegraf« című nyugatberlini lap a helyzet jellemzésére megemlíti, hogy a saarvidék* szeparatisták vezető klikkje, élén Hoffmann miniszterelnökkel vasárnap pezsgés vacsorát rendezett a Saarbrücken! Grand Hotelban a Saar-vidék Németországtól való elcsatolásának megünneplésére. A Hoffmann-kor- mány bizonyosra veszi, hogy a kezében lévő saarvidéki sajtó és rádió* valamint a közigazgatás segítségével könnyűszerrel elérheti a népszavazásnak a szeparatisták számára kedvező kimenetelét. (MTI) A munkásosztály hősi múltját megelevenítő képek után jele nünkbe lendít Csabai Kálmán két müve: A gépállomás. segítsége és az Épülő Kazincbarcika. A gépállomás segítsége jól kompo nált, térben jól elhelyezett, élethű, természetes plener kép, közvetlen kifejezése a munkás-paraszt szövetség napról napra megnyilatkozó gyakorlati valóságának, A traktor, a szántás mélységét vizsgáló két férfi és az eredményt nyugodtan figyelő asszony, a tőlük oldalt, az árnyékban pihenő ovasfogat. a táj dombos-bokros, ha rátságos háttere, póz nélkül, életszerűen jelenít' meg a művész mordant- valóját. Az egységes, szép kompozíciónak van azonban egy bökkenője. Mélyszántás közvetlenül aratás után? kérdezik a szakemberek, mert. hogy mifelénk a nyári mélyszántás nem szokásos. A művész dolga. hog7 a szakembereknek válaszoljon ... Az Épülő Kazincbarcika problematikusabb értékű mű. A bravúrosan megfestett mély árok. amely valami k<">zmü fektetésére szolgál, — áll a klp középpontjában, míg a szi’én dolgozó néhány ember és a háttérben emelkedő épületek inkább statiszta, illetve díszlet szerepet töltenek be a mondanivaló tekintetében. Persze az árok is mond valamit az épülő új városról, sőt még az építő emberről is, de mindenostre kevesebbet, mint egy jobban megválasztott jellemzőbb téma, amely jobban kifejezi az új város építésének jelentőségét. Kazincbarcika építése a témája Hala József nagyobb vásznának is. Ez a kép nem tud egységes stílusba forrni a terep és az épületek eltérő festési módja miatt, de mozgalmasabb képe akar lenni az emberi munkának. Viszont ez sem közelíti meg jobban az eszmei tartalmat. Az új várost építő szocialista embert és hm nak célját nem az ember oldaláról jeleníti meg. A művész inkább illusztrál. F s ha már a jelenünkbe ágyazott témáknál tartunk, vessünk egy pillantást Palcsó Dezső „Jó sportoló tanuló“ című fiatal fiú-arcképére. A fiú élénk, csupa értelmet, akaratot, versenykészsóget sugárzó tekintete nemcsak sportszeretetet, hanem életrevalóságot sejtet. Azt az új típusú fia talt, akit teste edzése, a sportszellem arra sarkal, hogy a tanulásban se maradjorí el társai mögött, ruháit sport- és tanszereit, testét-lelkét rendben tartja. Ennyit mond egy igénytelennek látszó, de kitűnően megérzett jellemrajz. Tenkács Tibor élíanulójáról is elhisszük, hogy szór galmas, kötelességtudó leányról vau szó, de a kezébe adott könyv, mester ké t hatáseszköz, a műtermi háttér pedig zavaró körülmény a művészi megielenítés szemt>onf jából. Az önarckép: lírai vallomása a mű vésznek önmagáról. Minél nagyobb, társadalmi hivatását harcosabban betöltő művészről van szó. annál nagyobb érdeklődést vált ki: mit mond magáról, a maga belső világáról. A tárlaton két nagyméretű önarcképpel találkozúnk. Egyik Palcsó Dezsőé, aki évente jelentkezik ogy- egy újabb önarcképével. A mostani, széles foltokban festett műve arról a meghitt otthoni magányáról beszél, amelyben a művész — úgy vallja — legjobban érzi magát. Csabai Kálmáné a másik önarckép. Csabai szinte monumentálisán ábrázolja annak a művésznek jellemrajzát, aki akarni és harcolni tud. hogy céljait megvalósítsa: a ma igaz művésze legyen. Mi kell ehhez? Az, hogy határozott útra lépjen, szabadabban engedje kiforrni egyéniségét, felejtse el azokat a szók. ványműveit. amelyek fostósére a szakmai rutin csábította és vágjon neki olyan igényű, újszerű művek alkotásának. amilyeneket az ő tehetségétől joggal várhatunk. Csabainak eggyé kell forrnia a maga sajátos művészetével. amelyet valahol menetközben elvesztett. Tudja ezt Csabai? — Tudja, r-’ «z a biztosíték arra, hogy az önarckép mondanivalója igaz, hiteles. \ művész erős egyénisége — éppen eí a jelentékeny művész fő jellemvonása, — nem hogy akadálya, de egyenesen követelménye a haladó művészet fejlődésének. A művészet fej- bólintó mesterembereitől nem sokat várhat szocialista kultúránk. Éppen ezért értékeljük nagyra Imreh Zsigmond európai viszonylatban is magas színvonalú művészetét, amely csak azért nem tud nagyobb iramban előbbretörni, mert ebben a művészt technikai nehézség és egész ségi állapota akadályozta. Mesteri pasztelltájai és csendéletei így is a tárlat idevágó anyagának legértókc sebb. legkiforrotfabb művei. Imreh- nek a továbbfejlődés érdekében meg kell változtatnia szűk tématerülete védelmére hangoztatott elveit „az ember és környezete elválaszthatat- lanságéról“. Krokodilus okoskodás helyett be kell látnia, hogy az ember nem egyszerű színfolt a természetben, hanem a természet alakítója. Ebben fejeződik ki a szocialista realista művész viszonya a természethez. Itt bújik meg a szocialista realista természetábrázolás eszmei titka. Ha erre nem gondolunk, elfelejtjük, hogy ma őserdők és feneketlen mocsarak állná- nak emberi kultúrát tükröző hazai tájé ink helyén. Tmreh mellett a leghatározottabb egyéniség Kunt Ernő. Nem kívánhatjuk tőle, hogy egyéni stílusán erőszakot kövessen el, de mog kell nyernünk annak, hogy egyeztess© azt össze a gazdagabb eszmei tartalomra való törekvésgo,1. Imreh és az ő művé szete változatot jelent a tárlati anvag n^gyrészének bizonyos egyhangúsá gában. A további műveket szemlélve ugyanis sokszor az a benyomásunk, mintha egyazon mester vezette műhely különböző felkészül taégű szakmunkásainak keze alól kerültek volna ki. Ennek okát, miután az október 23-án tartott1 igen érdekes értékelő vitán megismertük a zsűri ítélkezésé. nek vezetőszempontjait, — abban kelt keresnünk, hogy az akadémikus szakmai követelmények merev mérlegelése hátrányára vált a szocialista-: realista művészeti törekvések érvényesülésének. Igaz, hogy e törekvések általában még tökéletlenül nyilatkoztak meg, de akadt néhány mű, amely bekerülhetett volna a kiállításra, ha a zsűri helyesebben mérlegeli azt-< hogy az új, művészeinknél még csak kibontakozóban van. Néhány művész jóval szerényebben szerepel a tárlaton, mint vártuk. Ezek közé soroljuk Seres Jánost, Foledy Gyulát ós Simon Ferencet. A táj- és csendélet kollekcióból és a grafikai anyagból is Csabai, Lukovszky, Fi- ezere, Imreh és Kunt néhány műve éri el a legmagasabb művészi szintet. Ugyanakkor örvendetes fejlődést jelent Faragó Zoltán portrómüvészeté- ben Olvasó nője. Reinecker János nem enged megszokott témáiból, világos- melegzöld tónusaiból. Sajópart című tája kétségtelenül gyönyörködtet. Döbröezönl Kálmán Augusztusvégi alkonyi tája. Kiss János napsugaras- dicsfényes Tanyája és finom grafikai munkái, Mi hál ka György, Mikó István, n tárlatainkon először szereplő Kiss Gyula kisebb munkái. Keller Lívia friss és hangulatos akvarollje, Papp László Tavasz című szénrajza ós még egy sor kisebb nagyobb igényű olaj-, pasztell . akvarellmű és rajz igen lelkiismeretes művészi munka. ' A kiállítás tartama alatt zajlóit értékelési vita sok tanulságot tartalmazott megyénk művészei javára, de bebizonyította azt is. hogy sok elvi kérdés áll még tisztázatlanul művészeink előtt. Arra fogunk törekedni. hogy alkalmat adjunk lapunk hasábjain is ezek tisztázására. Elvként szögezhetjük le, hogy nem áldozhatjuk fel a szakmai követelmények egyoldalú merev hangoztatásának a kiosírázó forradalmi újat és nem segíthetjük elő akadémikus gán esős kodásokkal az öncélú polgári művészet konzerválását. HAJDÚ BÉLA A borsodi képzőművészek negyedik megyei kiállítása A Hazafias Népfront működési szabályzata
