Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

Szerda, 1954. szeptember ES. ÉöZAKMAGVARORSZAG 3 A Borsod-Abaúj* Pártbizottság (Folytatás a 2-ik oldalról) zognak, vagy elégedetlenkednek emiatt egy ideig, míg meg nem értik, hi^gy jogos é3 helyes volt a bírálat, aj pártbüntetés. Elsősorban a vezetők felelősek amiatt, ha a párttagság nem elég aktív, mert elhanyagolják a párttag­ság nevelését nem támaszkodnak eléggé az összes párttagra, gyakran egyedül akarják végezni a pártmun kát. Az elhangzott elemzésbőt levonható következtetésként megállapíthatjuk az előttünk álló fő feladatokat: 1. Minden feladatunk végrehajtásá­ban az első lépés legyen n kommu­nisták meggyőzése és mozgósítása, egységes cselekvésének biztosítása. Amikor a( kommunisták felelősségéről beszélünk^hangsúlyoznunk kell a DISZ lagjaimk felelősségét is. Minden DlBZMagnak szilárdan, következett- seiy példámul atóan kell küzdenie a párt politikájának végrehajtásáért. 2. A kommunisták meggyőzése, moz­gósítása után -meg kell szervezni a dolgozó tömegek, a lakosság között ■végzett politikai munkát. Most is oJyan nagygyűlésekre, kisebb gyűlé­sekre van szükség, ahol a vezetők, a legképzettebb agitátorok és propa­gandisták magyarázzák közvetlenül a dolgozóknak a párt és a kormány in­tézkedéseit. Pártszervezeteinknek be kell vonniok a politikai tömegmun kába a tömegszer vezoteket és az olyan társadalmi szerveket, amilyenek például a termelési bizottságok, nép­front bizottságok, szülőt munkaközös­ségek, sportegyesiilefck síb„ még­pedig nemcsak a vezetőket, hanem egeknek a szervezeteknek tagjait is. Meg kell szüntetni a pártmunkában tapasztalható erősen bürokratikus vonásokat. Szakítani kell azzal, hogy a pártbizottságokban dolgozó vezetők idejük nagy részét irodájukban töltik, sok felesleges értekezletet tartanak, 1Ú1 sok papírmunkát végeznek. Elő­térbe kell állítani a szervező mun­kában a határozatok végrehajtásának helyszínen történő ellenőrzését és a káderek munka közben történő neve­lését. Könyörtelen hart A beszámoló befejező részében meg­állapította: a feltart hibák, káros né­zetek és jelenségek a legtávolabbról sem általánosak, vagy tömegméretnek. Ezek a jelenségek szórványosan, itt- oti tapasztalhatók, de igen veszélye­sek és nyugtalanítóak. Azért kell kö­nyörtelenül, élesen bírálni ezeket rr hibákat és elkövetőiket, hogy azonnal felszámoljuk e jelenségeket. Ha nem ezt tennék, s e jelenségek általánossá válnának, abból súlyoR következmé­nyek származnának. Ha nem fordít­juk mog gyorsan a helyzetet a gazda­ságos termelés kérdésében a szén- bányászatben és a kohászatban, de általában megyénk iparában — ezt is­mét hangsúlyoznunk kelt —. törvény­szerűen az életszinvonal csökkentésé hoz és nem az életszínvonal állandó, fokozatos emeléséhez vezetne. Ez vi­szont a párt és a tömegek közötti kapcsolat lazulását vonná maga uláh, Zemplén Megyei tanácskozása 3. Erősíteni kell a kommunisták éberségét, különösképpen egyes állami szerveinknél. Fel kell számolni azt, hogy több vezetőnk és párttagunk közönyös az osztályharccal, a hibák­kal szemben. A társadalmi tulajdon védelme szempontjából szükséges, hogy az ügyészségek, bíróságok kellő eróllyel, határozottsággal járjanak el a tolvajok, sikkasztok felelőssógre- vonásánál, — a tömegek általános követelése ez. Meg kell értenie min­den párttagnak, hogy az új szakasz­ban is osztálypoUtikát folytatunk, osz­tálypárt vagyunk. Még olyan vezető is akad, ak> hajlik az osztálybéke felé, osztályidegen elemekkel tart szó- ros kapcsolatot. A párt politikájának maradéktalan végrehajtásához kom­munista éberségre, körültekintő kom­munista ellenőrzésre, határozott osz- tályharoos kiállásra is szükség van. 4. A pártszervezetek vezetőinek, az állami, gazdasági szervek, a tömeg- szervezetek kommunista vezetőinek jobban kell támaszkodniok a dolgo­zók bírálatára, kezdeményezésére. Hol gozzák fel rendszeresen és alaposan az új szakasz országos és holyi ered menyeit, fartózkodlenak e lehető leg­többet a dolgozók között, hogy jobban megismerjék a dolgozók észrevételeit, javaslatait, hangulatát, bírálatait. Lelkes, optimista munkaszel lémben dolgozzék minden, vezető és aktivista. 5. Véget keli vetni annak, hogy egyes helyeken nem hajtják végre ma­radéktalanul a Központi Vezetőség és a megyei pártbizottság határozatait. Alapvető kérdésekben minden borsodi kommunista egységes álláspontot vall és képvisel, az szükséges, hogy a bor­sodi kommunisták egésze minden egyes kérdésben gránitszilárd elvi, politikai a’aDon állva egységesen küzdjön a párt politikájának végre­hajtásáért. Jobbat> kell érvényesíteni a párt fegyelmet, a ecntrolixmus elvét. ti legélesebben fel kell lépni minden jelenség ellen, omi lazítaná a borsodi kommunisták ideológiai, politikai, cse­lekvési egységéi. A borsodi kommu­nisták egységének kikovácsolásához a kommunisták türelmes nevelésére, meggyőzésére, példamutató munkájuk személyszerinti megszervezésére és ellenőrzésére van szükség. ot a hibák ellen ! amit nem tűrhetünk, nem engedhe­tünk meg! Ezért kell élesen fellépni az. elszórtan jelentkező hibák és el­követőik ellen! A megyei pártvégrchajlóbizottság beszámolójában feliárt hibák kija- vílhalók, ki is kell ezeket javítani. Fogjuk össze minden kommunista ere­jét, irányítsuk ezt a hatalmas erőt a hibák leküzdésére és akkor az ered­mény nem maradhat el! Valósítsuk meg Jelszavainkat: ..Kommunisták, álljatok az élre!'1 és „Kommunisták, dolgozzatok a tömegek között!“, ak­kor az év végén büszkén állhatunk a párt és a nép elé azzal, hogy a bor­sodi kommunistákban nem csalódlak, a. borsodi kommunisták teljesítették kötelességüket! A beszámolót vita követte. A fel­szólalásokat, közöttük Farkas Mihály elvtárs felszólalását következő szá­munkban ismertetjük. ■---------------­---------------------------­Iái segítik 0 DIMáVÜG Mázéi a luidimesli MŰVIIG mozrionvgáppár exportfervésiek fel'esítését A DIMÁVAG Gépgyár vasúti kerékpárüzemének fizikai és mű­szaki dolgozói értékes vállalást tettek. Elhatározták, hogy segítséget adnak a budapesti MÄVAG mozdony gépgyár dolgozóinak az export- terv teljesítéséhez. Ennek érdekében a 0-5-0 jelű mozdonykerékpá­rokból szeptember 20-ig 17 csoportot gyártanak le. Ebből a gyártmány­ból a MÁVAG mozdonygépgyár számára már el is küldték a vállalt mennyiséget. A hátralévő négy nap alatt az üzem újabb két csoport mozdonykerékpárt fog legyártani. A KB—4-es mozdonykerékpárból, amelyből szeptember 20-ig 9 csoportot vállaltunk, szeptember 16-ig már 8 csoportot adtunk át. Az üzem dolgozói csak úgy fogják továbbra is teljesíteni válla­lásaikat, ha segítik egymást a jó m unkaszervezés kialakításában. Farkas Károly, Gémes Kornél, Hernádi Ferenc, Laczházi Géza és Eovács Sán­dor műszaki vezetők ló szervezéssel,Szegedi Lajos, Tóth Ernő, Márialaki Károly fizikai dolgozók pedig kiváló teljesítményükkel járultak hozzá a vállalások teljesítéséhez, A dolgozók szilárd elhatározása, hogy vállalá­saikat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára túltel­jesítik. BODNÁR JÓZSEF Diósgyőri olvasztárok, hengerészek és öntők nagyszerű eredményei A Lenin Kohászati Művek elektro- acélműve szeptember 20-án napi ter­vét 118.4 százalékra teljesítette, ese dékes havi tervének pedig 101.5 szá­zalékra tett «leget. Kiváló munkát végeztek a XV-ös kemence dolgozói. Paozera Gyula olvasztár brigádja 135* százalékra, Prunyi Miklós és Nyirő István olvasztár brigádja 128 százalékra termeltek. A durvahengermű brigádjai to vábbra is túlteljesítik napi tervüket: hétfőn 100.5 százalékot értek el. A triósoron Liptai János hengerész­brigádja 145.1 százalékot mutatott fel. A gerendasor és a blokksor heu gerészei is jól dolgoznak. Rimán János hengerészbrigádja 114.9 száza, lókot. Novak István hengerészbri­gádja pedig 108.4 százalékot ért cl. A fínomhcngermübcn vasárnap csak két sorozat dolgozott, a henge­részek mégis 121.7 százalékot értek el. Négyesi István brigádja 142 szá zalékra. Sajóhelyi Vilmos hengerész brigádja 118.1 százalékra teljesítette napi tervét. Az acélöntődé 118.1 szá zalékra termelt hétfőn. Jó munká­val kitűnt Eiden Imro olvasztárbri­gádja 126.5 százalékos eredménnyel. 9 Földművelésügyi Minisztérium közli A kiállítás szeptember 26-án este 7 órakor zárja kapuit. Az érdeklődők a még hátralévő öt napon megtekint­hetik a vásár sok látnivalóját. Minden kommunista példamutatóan dolgo&xék a maga helyén! A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága szombaton, szep­tember 18-án nagyjelentőségű ülést tartott. A beszámolót Kovács István elvtárs, a budapesti pártbizottság első titkára ismertette. Felszólalt az ülésen Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a budanesti pártbizottság ülésén Rákosi elvtárs bevezetőben ha­zánk jelenlegi gazdasági helyzetével foglalkozott. Az ország gazdasági helyzete — mondotta — egészséges. Azok a rendszabályok, amelyeket ta­valy nyáron hoztunk, minden tekintetben helyeseknek bizo­nyultak. Helyes volt az iparosítás ütemé­nek lelassítása, az átállás a mező- gazdaság fejlesztésére, a tömegcik­keit gyártására. Helyes volt leállíta­ni azokat az építkezéseket, beruhá­zásokat, amelyek csak hosszú esz­tendők múlva lettek volna gyümöl­csözőek. s a? így felszabadult anyagi erőket, helyes volt az életszínvonal emelésére és a mezőgazdaság meg­erősítésére felhasználni. Leállítottuk például a földalatti vasút építkezé­sét azzal a? elgondolással, hogy ké­sőbb folytatni fogjuk, de azt az anyagot, cementet, -vasat, betont, üveget, amit oda most beépítettünk volna, felhasználtuk lakások építé­sére s tatarozáshoz. Politikánk he­lyességét komoly eredményeink bi­zonyítják. Figyeljük meg ^ például, milyen hatással volt a mezőgazdaság fejlesztése a szabadpiaci árakra. A tavalyi szabadpiaci árak már lényegesebben alacsonyabbak voltak, mint az 1952. éviek. De az idén a szabadpiaci mezőgaz­dasági árak ismét 28 százalék­kal alacsonyabbak, mint a tava­lyiak, bár egyes gyümölcsféléknél jelen­tős fagykár volt. Csak a disznóhús és a disznózsír ára tartja magát, de soha ekkora még nem volt a disznó­állomány és ez a tény néhány hó­napon belül éreztetni fogja hatását. Bár a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló rendszabályaink mindössze egyévesek — márpedig a mezőgazda­ságban nem úgy van, mint például a textilgyárban, ahová behozzák a nyersanyagot és három hónap múl­va kivihetik a készárut, hanem sok­kal lassabban mutatkozik az intéz­kedések eredménye — mégis jelent­keznek már a mezőgazdaság fejlesz­tésére irányuló pártpolitikának ered­ményei. Amellett a mezőgazdaság fejlesztésének még csak a kezdetén vagyunk, a mezőgazdaság még min­dig nem kap elegendő gépet. Az életszínvonal emelkedéséről már elmondották előttem, hogy ta­valy 11 százalékkal több cipőt, tex­tilanyagot, építőanyagot és más köz­szükségleti cikket juttattunk a dol­gozó népnek, mint 1952-ben. s hogy az idén e kiskereskedelmi forgalom­ba kerülő-áruk mennyisége még na­gyobb mértékben emelkedik. A ren­delkezésünkre álló nyersanyagok és készáruk sókkal nagyobb részét jut­tatjuk most közvetlen fogyasztásra, mint eddig. De mindenkinek meg kell ér­tenie, hogy az életszínvonalat nem lehet csak a készből emel­ni, ehhez a termelés szakadat­lan emelkedése kell. újat kell gyártani. A idén az első félévi tervet teljesí­tettük ugyan, de a teljesítésen belül komolyan elmaradt a szénbányá­szat, a kohászat, s ami nem kevés­bé súlyos, a munka termelékenysé­ge még egy százalékot sem emelke­dett. Az önköltség is alig csökkent, sőt sokhelyt megnövekedett. Nem ja­vult a minőség sem. Ennek oka, hogy sok üzemünkben megromlott a fegyelem, gyakori a lazaság, az anyag­pazarlás, a hónapeleji lazsálás' és a hónapvégi túlórázás. Emiatt óriási összegeket veszít népgazdaságunk. Ezen változtatnunk kell. Mi a pártkongresszuson ezt a kér­dési teljes egészében felvetettük, megmondottuk, hogy harcolni kell a termelékenysée r öveléséért, az ön­költség csökkentéséért, az anyaggal való takarékoskodásért, a lazaságok és a lopások ellen. De tovább 'S mentünk. Rámutattunk, hogv^ egész államapparátusunk és gazdasági ap­parátusunk sokkal nagyobb, mint amekkorára szükség van. _ . A felesleges állami és gazdasági apparátus rengeteg pénzt emészt fel. növeli a, bürokratizmust, gá­tolja a termelést. Nekünk szem­be kell néznünk ezekkel a kér­désekkel és rendet kell terem­tenünk o téren, ha emelni akar­juk az életszínvonalat. Ugyanakkor már a kongresszuson megmondottuk, hogy a nép jólét emelése — éles osztályharc kérdése, mert az ellenség nem akarja a íúlét növekedését, ellenkezőleg, azt akar­ja. hogy a néo elégedetlen legyen. Nekünk ezeket a kérdéseket sok­kal élesebben és bátrabban kell fel­vetnünk. mint ahogy azt az elvtár­si.!? teszik. A mi gazdaságunk egész­séges, s ............ nálunk nincs munkanélküliség, ahogy ezt ellenségeink állítják. Az ellenkezője az igaz: a mi gaz­dasági életünk egyik legnagyobb nehézsége, hogy óriási a mun­káshiány. Legalább százezer munkáskéz kellene a mezőgaz­daságba. Az építőiparban sok­ezer munkás hiányzik, emiatt nem tudunk eleget építkezni. A bányákban azonnal sokezer mun­kást tudnánk elhelyezni. A textil­ipar. az élelmiszeripar sókezer új munkást tudna foglalkoztatni. A Fő­városi Villamosvasút meg tudná ja­vítani a fővárosi közlekedést, de ezer új alkalmazott kellene hozzá. A la­pok tele vannak a munkásokat ke­reső hirdetésekkel, de ugyanakkor, amikor ilyen munkáshiány van, ra­cionalizálnunk kell. le kell csökken- tenünk a rendkívül felduzzadt ál­lamapparátust, a gazdasági, kulturá­lis és egyéb apparátusokat. A dol­gozók ezt. jól megértik, helyeslik, hogy rendet csinálunk e téren. Az elvtársak ezt mondják meg nyíltan, bátran és ne kerülgessék, mint a macska a forró kását. Természetesen jobb lett volna, ha úgy tudtuk volna építeni a szocia­lizmust, hogy az apparátus ilyen megduzzadása ne álljon elő. De elő­ször építünk szocializmust Magyar- országon, s ha már megtörtént a dolog, akkor nézzünk bátran szem­be vele, s javítsuk ki gyorsan az előállott hibákat. Átmenetileg elő­fordul, hogy nem kaphat valameny- nyi. a racionalizálással leépítésre ke­rülő dolgozó neki tetsző munkát. Egyikének-másikának bizony nem lesz könnyű az íróasztaltól vissza­térni a termelésbe, de túlnyomó többségük megérti e rendszabályok helyességét. Az ország érdeke megköveteli, hogy a racionalizálást nyugod­tan, emberségesen haltsuk vég­re, mert azok a milliók és mil- liárdok, amelyek a felduzzasz­tott apparátusban elúsztak, a dolgozók, a munkások és a pa­rasztok jövedelmét csökkentet­ték. Ha ezek a kiadások nem lennének ilyen magasak, nem kellett volna annyival csökkenteni beruházásain­kat sem. A kommunisták feladata, hogy mindenütt bátran lépjenek fel az állam vagyonának elherdálói- val, a pazarlókkal, a táppénz- • csalókkal, a lógósokkal szemben. E téren is rendet kell csinálni. Keményen fel kell lépni az ilyen jelenségek ellen éppen úgy, mint azok ellen, akik helyes rendszabá- ' >ainkat demagóg beszédekkel sze­retnék megakadályozni. Nem egy felszólaló elvtárs elmon­dotta, hogy náluk egyes kommunis­ták ’elpuhultak. lagymatagok, elké- nyelmesedtek. Ez annál súlyosabb jelenség, mert egyébként a mun­kásosztály nincs elpuhulva. A mi munkásosztályunk meg­mutatta nagyszerű tulajdonsá­gait, például az árvíz idején. Ha nem tartottuk volna vissza őket, az egész proletariátus ki­ment volna a gátra. Ahol 40 munkásra volt szükség, ott a teherautóra hatvanan is felkapasz­kodtak, mert részt akartak venni az ország mentésében. Egyik-másik elvtérs arról beszélt, hogy amikor hivatkoztak az 1945—1946-os har­cokra, akkor nyomban elevenebbé vélt az elvtársak harci szelleme. Nekünk most arra van szüksé­günk. hogy újra mozgósítsuk a kommunistákat, fent is, a veze­tő állami és pártarparátusban, s lent is, az üzemekben, a töme­gek között, lljra arra van szük­ség, hogy minden kommunista példamutatóan dolgozzék a ma­ga helyén és nyomban lépjen fel mindenféle ellenséges meg­nyilvánulással szemben. Ez ma a legdöntőbb feladatunk. Ne tűrjünk sehol semmiféle lazaságot. Az elvtársak legyenek magabizto­sak és ne engedjenek teret az ellen­ségnek. Az ellenség nemcsak az átállással természetszerűen együttjáró nehéz­ségeket akarja kihasználni, hanem azért is mozgósít, mert a nemzetkö­zi helyzet rendkívül kedvezőtlenül alakult számára. A nemzetközi helyzet — mon­dotta Rákosi elvtárs — megvál­tozott a békefront javára» Az el­lenség el akarja terelni a figyel­met a kilencszázmilliós béketábor komoly nemzetközi sikereiről, s ezt nekünk nem szabad megen­gednünk. Rákosi elvtárs befejezésül ismé­telten hangsúlyozta: az a politika, amelyet pártunk tavaly júniusban elhatározott, minden részletében helyes volt és az is maradt. De ki kell javítanunk azokat a hibékal. amelyeket a végrehajtás közben el­követtünk és tovább kell vinnünk az új szakasz politikáját a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusá­nak szellemében és határozatainak megfelelően. Az elvtársak emelt fő­vel, bátran hirdessék e politikát ét számolják fel a lazaságokat. Mozgósítsuk a kommunistákat és semmi kétség, hogy a szocia­lizmus építésének ezt az ütköze­tét is győzelmesen fogjuk meg­vívni és utána teljes gőzzel me­hetünk tovább a jólét és a felemelkedés útján. A pártbizottsági ülés résztvevW hosszantartó, lelkes tapssal fogadták Rákosi elvtárs beszédét. Ttr Ünnepélyes keretek között megalakult Miskolc város Hazaíias népfront előkészítő bizottsága A miskolci városi tanácsházán hétfőn délután ünnepélyes keretek között megalakult a városi Haza­fias Népfront előkészítő bizottság. Adorján Lászlóné, a városi béke­bizottság titkárának megnyitó sza­vai után került sor a bizottság tag­jainak megválasztására. A megje­lentek egyhangúlag Urbancsok Mi­hályt, a Útfenntartó Vállalat igazgatóját választották meg az előkészítő bizottság elnökévé. A bizottság tagjai lettek: Adorján I.ászlóné. a városi békebizottság titkára, Bodnár András, a mis­kolci pártbizottság első titkára, Hajdú Rezső, a városi tanács el­nöke, Kostyó Sándomé, az MNDSZ városi titkára, Mausz Péter főmér­nök, a Szocialista Munka Hőse, Németh László, a városi DISZ- bizottság titkára, Sonkoly József egyénileg dolgozó paraszt, dr. Terplán Zénó, a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem tanára, Thököly Imre esperes, római katolikus plé­bános, Kerékgyártó István, szta­hanovista acélöntő. Az alakuló ünnepségen többen méltatták a Hazafias Népfront megalakulásának jelentőségét. Bodnár András, a városi pártbi­zottság első titkára többek között hangoztatta: a Hazafias Népfront miskolci előkészítő bizottsága ar­ra van hívatva, hogy egységbe szervezze Miskolc dolgozóit, előse­gítse a -soronlévő tanácsválasztást és hozzájáruljon a helyi politika kialakításához. Ezután Bodnár elvtárs értékes javaslatot terjesztett elő. Javasol­ta, hogy a* -«Augusztus 20«- strand­fürdőt társadalmi munkával, a hc- lyl erők összefogásával télire fed­jék be. F ELH A Hazafias Népfront miskolci előkészítő bizottságának fontos szerepe van városunkban a népi egység kikovácsolásában, a helyi politika kialakításában. A Haza­fias Népfront miskolci előkészítő bizottsága kéréssel fordul a vá­ros értelmiségéhez, az üzemek dol­gozóihoz, a tömegszervezetekhez — így a szakszervezetekhez, a Demo­kratikus Hiúsági Szövetséghez, a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségéhez, a Szabadságharcos Szövetséghez, a KISZÖV-höz, a KIOSZ- és KISOSZ-hoz — — Úgy gondolom — mondott« —, hogy ezzel nagyban hozzájárul­nánk a dolgozók igényeinek kielé­gítéséhez. Ennek érdekében léte­sítsünk egy akcióbizottságot, amelyben résztvesznek Miskolc ér“ telmiségi és üzemi dolgozóinak, a háziasszonyoknak és a fiataloknak a képviselői. Az akcióbizottság élére Mausz Péter, a Szocialista Munka Hősét javasolom. Az előkészítő bizottság elfogadta Bodnár András javaslatát, s ennek alapján a következő felhívással fordult Miskolc város dolgozóihoz: í V A S a város minden lakosához, hogy társadalmi munkával, kulturális rendezvények szervezésével segít­sék elő az 1 millió forintos beru­házást igénylő -«Augusztus 20» strandfürdő 22x50 méteres me­dencéjének befedését. Az előkészí­tő bizottság célul tűzi ki. hogy a medence befedését a tanácsvá­lasztás idejére elvégezzék, a dol­gozók rendelkezésére bocsássák, s ezzel biztosítsák dolgozóink téli fürdési és szórakozási lehetőségét. Hazafias Népfront miskolci előkészítő bizottsága j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom