Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-04 / 209. szám
2 ts^AKMAGYARORSZAG 8 torn hat, 19ó4- szeptember 1. A nyolchatalmi értekesletre irányuló angol javaslat nyugati vissshangja (MTI) A nyugati országok politikai köreiben széles visszhangot keltett az a brit javaslat, hogy — tekintettel az EVK franciaországi kudarcára — hívjanak össze nyólcha- talmi értekezletet az ilymódon bekövetkezett helyzet megvitatására. Ezen az értekezleten, mint ismeretes, a párisi szerződést aláírt hat országon kívül Anglia és az Egyesült Államok venne részt. A „DPA" jelentése szerint az Adenauer-kormány „pozitívan fogadta a nyolehatalml értekezlet ösz- szehívásárói szóló angol javaslatot'“. Bonnban a kormány egy szóvivője csütörtökön nyilatkozatot tett e kérdésről, s szavaiból kitűnt, hogy az Adenauer-kormány nem vonta le az EVK kudarcának tanulságait, az eddiginél is messzebbmenő követeléseket támaszt. Az említett szóvivő ismertette a kormány álláspontját a szuverént tással kapcsolatban, s javaslatai kö’ zött első helyen említette, hogy Nyugat'Németországnak meg kell kapnia a teljes szuverénitást. Sajtókonferenciát tartott csütörtökön Bonnban Felix von Eckardt nyugatnémet sajtófőnök is. Megpendítette azt a tervet, hogy ha a nyugatnémet szuverénitást nem lehet megvalósítani. akkor az EVK-nak egy Franciaország nélküli „ötös változatát" kell összetákolni. Thomas Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke csütörtökön este rádióbeszédet mondott, amelyből az tűnik ki, hogy a nyugatnémet politikusok mit sem okulnak az európai hadsereg tekintetében őket is nagy mértékben ért diplomáciai vereségből, Hangsúlyozta, hogy ,.a Szövetségi Köztársaságnak hozzá kell járulnia Európa védelméhez, ez pedig német szuverénitást követel *. A nyugati hírügynökségek londoni jelentéseiből az tűnik ki, hogy magában az angol fővárosban, ahonnan a nyolehatalml értekezlet gondolata kiindult, eléggé hűvösen figyelik a fejleményeiket. A nyugatnémet -DPA» hírügynökség londoni tudósítója keserűen írja: «Londoni hivatalos körökben csütörtökön csökkentették az értékét azoknak a híreszteléseknek, hogy az angol kormány szilárd terveket dolgozott ki a nyolchatalmi értekezlet azonnali összehívására a német új- rafelfegyverzés kérdésében. Kijelentették, hogy az értekezletre irányuló terveket «mérlegelik», Még el sem készült a terv a nyolc kormány érintkezésbe lépésére. Az angol főváros politikai köreinek hűvös magatartására némi fényt vet Stanley Pridole «Reuter» kommentátor cikke, akinek szavaiból kitűnik, hogy Londonban nem nézik jó szemmel a messzemenő nyugatnémet követeléseket. Stanley Prido. le szerint az angol kormány mérsékelt szuverénitást kíván felajánlani Bonnak. A párisi jelentés szerint Mendes- France miniszterelnök csütörtökön este megbeszélést folytatott Sir Gladwyn Jebb brit nagykövettel, aki ismertette a nyolehatalml értekezletre vonatkozó brit javaslatot, A megbeszélés után elhangzott hivatalos kommentárokból a «Reuter» tudósítója azt szűrte le, hogy «Párásban nagyon szívesen fogadtál*» a brit kezdeményezést, amely arra mutat: Nagy-Pritánnia szemében szó sem lehet arról, hogy Franciaország beleegyezése nélkül rendezzék az európai kérdéseket». A «Le Monde» csütörtök esti száma azonban sokkal gyanakvóbban mérlegeli az angol javaslatot. «Amidőn az angol kormány most nyolchatalmi tanácskozásokat javasol — írja a lap «— Nagy-Britannia ma éppúgy, mint a múltban, elhatározta, hogy a négyhatalmi közösséged kívül tartja magát, A «The Time*» máris azt írja, hogy a nyugati világ ne ringassa magát túl sok illúzióban afelől, mi várható Nagy-Britan- niától. Az «AFP» washingtoni tudósítójának jelentése szerint az amerikai fővárosban «érdeklődéssel fogadták a Churchill nyolchatalmi értekezletre vonatkozó javaslatáról szóló híreket, hivatalos kommentárt azonban nem fűznek hozzájuk» Az amerikai hadügyminisztérium egyik szóvivőjének csütörtöki nyilatkozata messzemenően következtetni enged arra, hogy Washington vezető köreiben rövid időn belül teljes gőzzel hozzá kívánnak látni a nyugatnémet remilitarizáláshoz. (MTI) Lemondott a francia kormány három EVK-párti minisztere Páris A francia minisztertanács pénteken a koradélutáni órákban ülést tartott. Az ülésen a kormány három EVK-párti tagja — Emile Hugues igazságügyminiszter, Bourges-Mau- noury ipar- és kereskedelemügyi miniszter és Claudius Petit munkaügyi miniszter — hivatalosan benyújtotta lemondását. A három miniszter lemondása után eltávozott a minisztertanács üléséről. Adenauer politikai és katonai szövetséget - készül szervezni Franciaország ellen A «Dlmitag» nyugatnémet hírügynökség egy csütörtökön kiadott kommentárjából kitűnik, hogy Adenauer politikai és katonai szövetséget készül szervezni Franciaország ellep, a hírügynökség igen «figyelemreméltónak» tartja, hogy abban a közleményben, amelyet szerdán a BUhlerhőben megtartott minisztertanácsot követően Adenauer «új» politikájáról kiadtak, csupán «az Egyesült Államokkal és Nagy-Bri- tanniával megtartandó tárgyalásokról» van szó, de nincs szó Francia- országgal megtartandó tárgyalásokról. «Mit jelent Franciaország nevének ez a tüntető mellőzése? — kérdi a «Dimitag». — Tévedés csupán, vagy szándékosan történt? Aki a kancellárt ismeri, nem hiheti, hogy egy saját maga fogalmazta hivatalos közleményben tévedés történhetnék. Minden további nélkül megállapítható tehát, hogy Adenauer pontosan tudja, mit csinál.» A «Dimitag» örömmel üdvözli a bonni kancellárnak ezt a franciaellenes politikáját és kommentárjához azt a megjegyzést fűzi, hogy «Washingtonnal és Londonnal megtartandó tárgyalások révén tovább lehet jutni, mint az állandóan változó francia kormányokkal hosszú éveken át folyó szócséplés révén»- (MTI) Washingtons [efeniések szerint az amerikai igazságügy* minisztérium egyenlőre nem a kommunisták tömeges letartóztatását, hanem a szakszervezetek elfeni eljárásokat főzte napirendre Newyork (MTI). A newyorki «Daily Worker» írja: A washingtoni sajtó jelentések igazságügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, úgy tudják, hogy az 1054-es kommunistaellenes törvény keretében egyenlőre nem lesznek tömeges letartóztatások a kommunisták körében, A hírek tudni vélnek arról is, hogy az igazságügyminisztérium az új törvényt egy területen: a szakszervezetek ellen akarja érvényesíteni. Az említett törvény értelmében azok a szakszervezetek, amelyeket a «felforgató tevékenységet ellenőrző bizottság» kommunista irányítás alatt lévőnek tart, elvesztenék jogukat a munkások képviseletére a munkáltatókkal szemben. Ugyanakkor —- folytatja a lap -— a legkülönbözőbb körök és lapok tiltakoznak a Kommunista Párt törvényen kívül helyezésére vonatkozó törvény ellen. A lapok között szerepel a «The Dispatsher», a tengerészek szakszervezetének lapja és a «New York World Telegramm And Sun», Ralph Powe, szakszervezeti ügyész kijelentette, hogy a Kommunista Párt betiltása «spanyolfal», amely mögött a munkások és szakszervezetek jogait akarják megtizedelni. Ezt megelőzően más szakszervezeti vezetők, közöttük Frank Serrí, Leonard Boudin és Nathan Witt mutattak rá a törvény alkotmányellenességére. Felemelte szavát az amerikai ügyvédek szövetsége is. Ami a Kommunista Párt betiltását célzó eljárásokat illeti, az igazságügyminisztérium azt a «benyomást akarja kelteni», hogy megelégszik a kommunisták üldözésének a régi módokon való folytatásával. Ami a kommunisták nyilvántar- tásbavételét illeti, az igazságügyminisztérium őszintén kijelentette, hogy ezidő szerint képtelen bármit tenni azok ellen a személyek ellen, akik nem jelentkeznek nyilvántar- tásbavételre és hangsúlyozta, hogy a Kommunista Párt tagjai ezen.a téren nem esnek nagyobb kötelezettség alá, mint az 1950-es McCaíran- törvény hatálya alatt. (MTI) V ita a tanácstörvény-tervezetről Nagyobb hatáskört adjanak a községi tanácsoknak A sajószenlpéleri területi szakszervezeti csoport augusztus 24-én megvitatta a törvénytervezetet és a következőket Javasolja: Elegendőnek tartanánk a tanácsülések kéthavonkénti megtartását. Mind a mezőgazdaságban, mind a begyűjtésben két hónapra meg lehetne szabni a feladatokat, elkészíteni a végzett munkákról a beszámolót. Ha időközben sürgős helyi probléma merül fel. vagy országos érdekű feladatok adódnak, a tanácsülést ilyen esetben össze lehetne hívni. Helyesnek tartjuk a kéthetenkénti vb. ülés megtartását is. A vb. tagok számát kis községben 3—4 főre javasoljuk, mert ha több vb. tag lenne, úgy a tagság 30 százaléka vb.-tagból állna. Az állandó bizottság tagjainak számát kis községben 3 főre javasoljuk megszabni. Javasoljuk továbbá, hogy a községi tanácsnak nagyobb hatáskört szabjon meg a minisztertanács, például a mezőrendőri kihágások elbírálásában, az építkezési engedélyek kiadásában, hivatalsegédek, vagy beosztott alkalmazottak kinevezésében. Indítványozzuk, hogy az oktatás vonalán a gazdasági ügyeket a járási tanács intézze, a községi tanácsnak csupán ellenőrzési jogköre maradjon fenn. Javasoljuk, hogy a községek lélekszámát vizsgálják felül, s ennek megfelelően állapítsák meg a munkaerők számát, hogy a választás után a munkákat zavartalanul végezzék. VASAS JANOSNÉ vb. elnök, Alacska BESZÉLGETÉS SOMLAI FÜLÖP KÉTSZERES SZTAHANOVISTA „ÉRDEMES KOHÁSZ” TANÁCSTAGGAL Somlai Fülöp kétszeres sztahanovista „érdemes kohász“ a Lenin Kohászati Művek finomhengermű kikészítőjének üzemvezetője Miskolc varos II. kerületi tanácsának is megbecsült, tevékeny tagja. Hatvanadik életévét mar betöltötte, de az ő esetében nem szólam, hogy korát meghazudtoló frisseséggel, fiatalos lendülettel végzi sokoldalú feladata mellett —- tanácsbeli megbízatását. Mint a II. kerületi tanács kereskedelmi állandó bizottságának elnöke, dolgozó társaival gyakran elbeszélget, s kikéri véleményüket a tanács munkájáról. Ilyenkor nemcsak megvitatja a felvetett problémákat- banem annak rendje-módja szerint végére is jár a dolognak. így például a legutóbbi időben a vasgyáriak a kenyér minősége miatt panaszkodtak. Somlai Fülöp felkereste az illetékes tanácsszervet, majd a sütőipari vállalatot és az eredmény: megjavult a kenyér minőségé. Nem ismer fáradságot: szinte naponkint látogatja a piacokat, üzleteket, a szikvízüzemet, a kenyér- és húsboltokat. Személyesen győződik meg a rendről és tisztaságról, hogy nincs-e valami panasz. És ha akad, nem hatalmi szóval és fűként nem papirágyukkal lövöldöz, hanem türelmes felvilágosító munkával igyekszik azt mogoldani. Mostanában gyakran elbeszélget hengerésztársaival, ismerőseivel az új tanácstörvény-tervezetről, a sorrakerülő tanácsi választásokról. A tanácstagok szerepe és feladata merőben különbözik a régi „városatyák“ szerepétől, akik a dolgozók ügyes-bajos dolgaival nem törődtek, vagy pedig pusztán egyéni önző céljaik eléréséA távirópóznák egymás után ** suhannak el a vonat ablaka előtt. A fülkében hatan ültek. Úgy adódóit, hogy mindegyik magános CÁ utas volt. Először csendben nézegették egymást. Hosszú az út, beszélgetni kellene. De hát miért én törjem meg a csendet — gondolták legtöbben. A sarokban egy paraszt- ember aludt, az ablaknál egv fiatalasszony újságot olvasott. Ök — úgy látszott — elégedettek az elfoglaltságukkal. Egy diákforma fiatalember az ablakon nézegetett ki, de gyakran pillantott befelé is, mintha azt vizsgálta volna, kivel lehetne beszélgetni. Az újságolvasó nő elmosolyodott, ölébe ejtette az újságot, bár éppen tőle nem várták — megtörte a csendet, — Na, mégis csak érdemes volt riadót fújni. — Micsoda? — képedt el szomszédja, egy középkorú vasutas. — Mit mondott? — éledt fel egyszerre a szemközt ülő fiatalember is. Az asszony meghökkent egy pillanatra, aztán elnevette magát. —. úgy látszik, hangosan gondolkodtam- Csak ennek örülök, ni — bökött ujjával a Szabad Nép egyik cikkére. A többiek mintegy vezényszóra, egyszerre dőlteik előre, hogy elolvassák az óriási betűkkel szedett címet. — Franciaország nemet mondott — olvasta félig hangosan a vasutas. ^ — Ki mondott nemet? — szólalt í meg most már egy hatvan év körüli ! nénike is kíváncsian. nem meg az újság — Franciaország — válaszolt a vasutas. No, de ez előrelátható volt — tette hozzá, mint jól értesült ember. — Előrelátható, előrelátható. De nagyon biztos benne! Talán levelet kapott? — kérdezte epésen egy őszülő ember a sarokból. — Akkor meg minek riadóztak? Mór senki sem unatkozott, mindenki igyekezett fenntartani a beszélgetést. A vasutas úgy látszott, megsértődött. A nénike kárpótolni akarta magát a hosszúra nyúlt kényszerű hallgatásért. — Aztán mi közünk nekünk ahhoz a Franciaországhoz? —> kérdezte. — Tán olyan közel van ide? — Hát nincs éppen közel — húzta fel vállát a fiatalember. De azért fontos dolog, ami most ott történik, Ehhez közünk van.,. Ezt úgy mcxndta, mintha az ő érdeme lenne a döntés. Az epés úr nem állta meg, közbeszólt megint. agának biztosan sok köze ■ van hozzá! — Talán nem? — pattant fel most már az asszonyka is. Nem annyira szembenülő útitársát védte, sértette a férfi szavaiból áradó gúny, — Talán az ilyen fiatalembernek mindegy, hogy felfegyver, zik-e újból Hitler egykori hadseregét? Talán nem ellenünk akarják fegyverbeállítani Nvugat-Európát?-— De nagy politikus mega! — dörmögte az orra alatt a férfi. Talán még folytatta volna, de a néniké közbeszólt: — Istenkém, hát csak nem fognak itt veszekedni. Ami igaz, az igaz. a magas politikát nem mi döntjük el. Hát még ha az a Franciaország olyan messze is van! Maga meg leikecském még olyan fiatalka, minek töri ilyen férfiaknak való dolgokon a fejét? — Miért csak férfiaknak való dolog ez? Nekünk, nőknek talán nem jó, ha nincs háború? Vagy maga nénike talán nem örül a békének? — Jaj, aranyosom, az egészen más! A békének igazán csak az asszonyok tudnak örülni. Dohát azt tőlünk úgy sem kérdezik, hogy mikor legyen béke, meg mikor háború. " —• Azt már nem! Ha elegen vagyunk, akik békét akarnak, akkor akár kérdezik, akár nem, tudomásul kell venni, hogy mit akarunk — avatkozott ismét a beszélgetésbe a vasutas. — Hát akkor vegyék tudomásul, hogy nekem, özvegy Kardos Lajos- nénak, elegem volt már a háborúból. Az első, a tizennégyes, elvitte a férjemet, ped:g akkor még egy éve sem volt, hogy egybekeltünk. A második meg elvitte a fiamat, aki a férjemtől maradt egyetlen örömöm volt. De mée a menyemeis elvitte a bombázás. Megmaradt most már öregségemre a kis unokám, a Lajoska. De rajta kívül most már senkim sincsen. Hát hogyne áhítanám én őzt a békét! Ezt a Lajoskát jobban féltem, mint a szemem világát. p ár pillanatig csend volt. Mit is mondhatnának ennek a néninek? Még a sarokban ülő férfi is szégyelte gúnyos, cinikus szavakkal megtörni a visszaemlékezés szomorú hangulatát. Halkan, aUg hallhatóan szólalt meg a fiatalasszony, nehogy kérkedésnek vegye az öregasszony az 6 nagy-nagy boldogságát. — Néni, nekem két kicsi fiam van. A férjemet sem vitte el a háború. De nem akarok a maga sorsára kerülni. Nem akarom az én két kicsi fiamat gyászruhába öltöztetni. Ezért örülök, ha azoknak odaát valami nem sikerül. Ezért politizálok. Nem vagyok politikus, csak anya vagyok. Ezért gyűlölöm a háborút. A vonat lassított, a megállónál két utas lépett ki a fülkéből. A fiatal nő, meg a'Z öregasszony. Már elköszöntek egymástól, ki-ki elindult otthona felé. Vagy 50 lépés után a nént megállt, komótosan letette cókmókját, kezével tölcsért formált a szája elé és így kiáltott: A ranyoskám! Álljon csak meg! ^ Adja nekem azt az újságot! Majd elolvasom én Is, ha hazaérek. — Aztán kicsit szégyelve az értéseit, hozzátette: — Mert hogy én is nagyon szeretem az írnokáénál! Ág oston év a i re használták fel közmegbizatá- sukat. — A tanácstagnak a munkahelyén való helytállással is l éi-» (lát ken mutatni. Állandó kapcsolatban kell lenni a néppel, ismerni kell a nép ügyes-bajos dolgait. — mondogatja. — A tanácstörvény-tervezet ahhoz a szakaszához, amely a tanácstag beszámolási kötelezettségéről, » fogadóórák tartásáról intézkedik, azt szeretném hozzáfűzni és mint) „öreg" tanácstag ajánlani: Nemcsak előre meghatározott) időre beállított, úgynevezett fo- gadóórákon, beszámolókon foglalkozzon a tanácstag a dolgozók problémáival, a tanács munka* jával, hanem mindenütt és min-* denkor, munkahelyén, üzemi értekezleteken, összejöveteleken, alkalmi beszélgetés közben is. Tapasztalatból tudjuk, hogy a legtöbb megoldást igénylő kérdést éppen az ilyen beszélgetések során vetik fel és a legtöbb életrevaló javaslat, ötlet ilyen alkalmakkor jut a tanácstag tudomására. Feltétlenül szükségesnek tartja a dolgozókkal való állandó, eleven kapcsolatot. Éppen ezért üzembeli társával, Laszióc/.i László forrasztársegód, tanácstaggal és a többiekkel elhatározták, hogy a tanácsválasztás tiszteletére: minden hónapban és ha a szükség úgy kívánja többször is — vevőankétot tartanak. amelyre sorra meghívják az egyes üzletek vezetőit, « vásárló közönséget és együttesen tárgyalják meg a pótolnivalókat s küszöbölik ki a hibásat. Margittal Barna jól készül a kiállításra Bodrogolaszi községben Margittal Barna szorgalmasan készül a mező- gazdasági kiállításra. Szőlőjét családjával együtt háromszor megkapálta, hatszor permetezett és egyszer kénporozott. 200 mázsa istálló- trágyát használt fel, azonkívül az egész szőlőt műtrágyázta. 35 mázsa termést vár holdankint. Margittal kiváló szőlőtermelő gazda s most a mezőgazdasági kiállításon fogja bemutatni, hogy érdemes a földnek jo művelést adni, mert megháláilja. Szőke Kató nyerte az ötödik', Csordás György pedig a hatodik Európa-bajnokságot Ismét kedvező időben folytatódtak pénteken délután az úszó- és vízilabda Európa-bajnokság küzdelmei. Először a 100 m-es női gyorsúszás döntőjére került sor, amely újabb magyar sikert hozott. Európa-bajnok: Szőke Kató (magyar) 1:05.8. p 2, Temea Judit (magyar) 1:06.7 p. 3. Wielema (holland) 1:07.3 p. A száz méteres női gyoreuszás után került sor a 400 m es férfi gyorgúszáa döntőjére. Magyar réséről ebben a számban Csordás és Nyéki indult. Európa-bajnok: Csordás György (magyar) 4:38.8 p. új országos csúcs, (régi Nyéki 4:391 p.) 3. Romani (olasz) 4:40.4 p. 8. Oesztran (svéd) 4:40.9 p- ...6. Nyéki (magyar) 4:49.3 p. A vízilabda mérkőzésen az I. elődöntő csoportban a délelőtt folyamán egv mérkőzést játszottak. Hollandia—Nyugat Németország 7:6 (5:1). (MTI) FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz s Lenin Kohászati Művek. Jelentkezés: Diósgyőr vasgyár, t, ez. kapa, MunLaerőgazdilkodás,
