Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-25 / 227. szám
f \ Rudolftelepen sikeresen lekiizdik a hibákat* törlesztik a szánadásságot Ä csizma V*---------------------------------------------' X. évfolyam 227. szám Ára 5«) fillér Miskolc, 1951 szeptember 25, szombat 44 millió 138 ezer forint Pénteken délig békekölcsönt jegyestek megyénk dolgosói GYŰLNEK A FORINTOK Ünnepi napra ébredt tegnap reggel a falvak népe. A tanácsházak és iskolák homlokán nemzetiszínű zászlókat lengetett a szeptembervégi szél. Az iskolás gyermekek békéin- daliákat énekeltek. Népnevelők járták a házakat. Ezekben a napokban immár ötödször tesznek bizonyságot a magyar dolgozó parasztok amellett, hogy a békéért, az épülő hazáért szívesen Hoznak áldozatot a munka mellett anyagiakban is. Áldozati De hiszen nem is áldozat, önmagunkért, gyermekeinkért, mindánnyiunk jövőjéért jégyzünk békekölcsönt. * Taktaharkány... Még meg se kezdődött a munkaidő, de a posta épületében már folyik a röpgyűlés. S aki nem szólal fel ezen a megbeszélésen, ahelyett írása beszél, a neve, amelyet odatianyaríl a jegyzett összeg után. Alig telik el néhány perc, s máris 2300 forint gyűlik össze. Papp Imre, a hivatal vezetője nem gondolkozik, amikor bejegyzi a kerek 600 forintot. Most Kovács László kézbesítő lép az asztal mellé. Kezébe veszi a ceruzát. Mennyit jegyezzen? Alapfizetése összesen 600 forint. Igaz, szokott még ehhez más is járulni. Először céak a levegőben forgatja a ceruzát a papír fölött, majd egyre közelebb és közelebb viszi a papírhoz s végül beír egy I-es számot a 100 forintosok rubrikájába. — Jobb célra, nemesebb dologra nem is adhatnám forintjaimat. S úgy is érzi, ahogy mondja' rSzerencs... Dézsa-utca II. Szegedi Veretlené népnevelő megáll a kapu előtt, ráncba- szedi ruháját, aztán belép. özv. Lip- pdi Jánosnéhoz jött. Ott, találja az uddaron, leányának segédkezik a munkában. Lippainé már tudja miért jött a népnevelő, hiszen ismeri. — £Tát mennyit szándékozik Lippai néni? — kérdezi a népnevelő. — Csak úgy lelkem, ahogy szoktam. SO forintot. Kevés, de jó szívvel adom. A'kis nyugdijamból nem telik többre. De ha volna, szívesen adnék még. S ahogy a körülötte játszadozó két sZőke kis leányunokájára tekint, sen- -----ki nem kételkedne abban, hogy özv. Lippainé szíves-örömest áldozna többet is a békéért. * No, ide nem nagyon jó helyre jöttek, — így fogadja ifj. Gergely Józseféé a jegyeztetőket. A népnevelő meghökken. Nemi Hát aztán miérti Kevés a pénz, — így a menyecske. De a népnevelő nem tágít ám. Nem ezért, mintha erőszakoskodni akarna, hanem csak egy kicsit elbeszélget a fiatalasszonnyal. S mire a beszéd végére érnek, mégis csak előkerül a ládafiából egy százas bankó, amit a menyecske most már mosolyogva jegyez. De azért mégegyszer s utoljára biztos akar lenni a dolgában s így szól: — Aztán csakugyan meglesz az utcában az az ártézikút? A népnevelő bólint. — Meg hát. S ahogy ezt mondja, megnyugszik a menyecske, még a kapuba is kikíséri. * Szikszó... A tanácsháza előtt versenytábla függ. De a mai napon a szokástól eltérően nem a beadásban élenjárók neve, hanem a békekölcsönjegyzésben élenjáróké díszíti. Ez a négy név áll rajta: Szállási Lajos, Mészáros László, Ruszkai Károly, Horváth Elemér. Különösen forgalmas a mai napon minden utca Szikszón. Ötven pár népnevelő járja a falut. Be-betérnek egy-egy házba, s dolgukat végeztén mosolyogva térnek vissza. Nemcsak azért mosolyognak, mert sikerült a dolguk. Egész másért. Ugyanis azt kérdezték tőlük: hát az elvi dir s’ctfy mennyit jegyeztek? S amikor megmondták, nem kellett pironkodniuk. S 'aztán a falusi ember olyan büszke, hogy mindig túl akarja licitálni a másikat. Szikszón is így történt, — ez a szokás. És előfordul, hogy egyikmásik dolgozó paraszt többet jegyez, mint a népnevelő, csak azért, hogy lepipálja ardazf. * Még tart a jegyzés. Gyűlnek a béke forintjai. S ezek a forintok ércfalakká magasodnak a haza védelmére, ezek a forintok a jövő boldogságfájának palántái. >■»»----------------A békeműszak első napja Borsodnádasdon A borsodnádasdi lemezgyár dolgozói elhatározták, hogy a béke. kölcsön jegyzéssel egyidejűleg békém űszakot tartanak, s ennek lendületével behozzák az előző hónapokban történt lemaradást és maradéktalanul teljesítik a III. negyedéves tervet. A békeműszak első napján minden üzemrész teljesítette, sőt túlteljesítette előirányzatát. A hengermű a 24 órás műszakban 107.9 százalékos tervteljesítést ért el, de még így is csak a második helyet érte el, mert a kikészítők 115.5 százalékos teljesítésükkel megelőzték a hengerészeket. A békeműszakot kezdeményező acélmű száz százalékot teljesített. A hengerészek között a legjobb eredményt Kormos Bertalan henge. részbrigádja érte el 135.8 százalékos tervteljesítéssel. A békekölcsönjegyzésben Kelemen Miklós hengerészbrigádja mutatott példát, a 13 tagú brigád több mint 12.000 forint békekölcsönt jegyzett. Kelemen elvtárs brigádvezető 1520 forint lejegyzésével tett eleget hazafias kötelezettségének. A borsodnádasdi lemezgyár dolgozóinak egyébként 50 százaléka már lejegyzett és az átlagos jegyzés 659.80 forint. Építők a békés építésért Krecsmár Antal, a 28/3. Építőipari Vállalat habarcskeverője, aki normáját mindig 170—190 százalékra teljesíti, elsőként írta nevét a jegyzési ívre, s neve mellé 1500 forintot. A többiek sem akartak lemaradni, Szendi Lajos csoportvezető 1400, Turcsányi Pál építésvezető 1600, Csók József ács, Klibán András és Harsányi László ezer-ezer forintot jegyeztek, örömmel ajánlották fel segítségüket a haza javára, s ezt nemcsak szavakkal fejezték ki, de munkájukkal is megmutatták. Éfenfárnak a jegyzésben a sárospataki járás kommunistái Sárospatak dolgozói átérzik a békekölcsön jegy zés jelentőségét. Az üzemeikben már korán reggel röpgyűléseket tartottak, s a kölcsönjegy- zésről tárgyaltak. A sárospataki téglagyárban már reggel 8 órakor büszkén jelentették, hogy az üzem minden dolgozója teljesítette hazafias kötelességét, lejegyezte a kölcsönt. Mindenütt a kommunisták járnak elől jó példával. A zempléni ásványbánya kommunistái átlag 740 forintot jegyeztek, az üzem átlaga 668 forint. Tolcsva községben már délelőtt 10 órára a párttagok 85 százaléka lejegyzett. A tanácstagok is egytől-egyig jegyeztek még a délelőtt folyamán. A bodroghalmi állami gazdaságban ugyancsak a párttagok mutatnak példát, elsőnek jegyeztek. A MEZÖKER párttagjai 666 forintos átlagjegyzéssel mutattak példát. Karácsonyi Béla erdőbényei dolgozó paraszt 200 forintot jegyzett, utána rögtön elment a tanácsházára, kifizette a kölcsönt és mindjárt kézhez is kapta kötvényét. A tanítóképző pedagógusai 16.400 forintot jegyeztek. A posta dolgozói 5600 forintot, a sárospataki állami gazdaság dolgozói 50.700 forintot, a sátoraljaújhelyi erdőgazdaság járási üzemegységei 32 ezer 450 forintot, a bodroghalmi állami gazdaság dolgozói 14,800 forint 'békekölcsönt jegyeztek. . -. -1.. ______1 Gedeon János nyolcgyermekes ózdi családapa a békére szavazóit Gedeon János ózdi finom hengerműi dolgozó családja Gedeon János az ózdi fínomhenger mű abronoshengersoron forrasztár. Tíztagú családja van. A kölcsönjegy- zésről igy nyilatkozott". — Az árleszállítás eredményéként egy év alatt közel 3000 forintot takarítottunk meg. Most a haza kér tőlünk s mi is szívesen adunk, mert tudjuk, hogy ezzel saját magunkat is segítjük! Gedeon János párttag, az Ívre elsőnek írta fel a nevét. Havi kereseté nek 75 százalékát —1000 forintot jegyzett. KÉT ÉLENJÁRÓ JEGYZÉSGYÜJTŐ Az új gyermekkocsik vakítóan fehérlenek az őszi napsütésben. Az" udvaron hatalmas felirat hirdet! „A haza javára, a magad hasznára je-* gyezz békekölcsönt'1. Figlár Istvánná segédmunkás és Göbölyös Ferenc fémnyomó együtt járnak az üzemrészekben békeköi- csont jegyeztetni. Figlárné leginkább »saját életéből vett példákkal agitál, í Jól keres, maga is 700 forintot jegy-., Szett.. Elmondja, hogy a> múltban I gyakran a férjének sem volt' állású, most pedig hárman is keresnek a családban. Arra is. van módja,, hogy fiát katonatiszti iskolába járassa. Azt sem hallgatja : el, hogy már többször nyert kötvényeivel. Göbölyös Ferenc 1300 forintos jegyzésével mutat példát. Emlékez-, teti a gyermekes apákat és anyákat, hogy államunk milyen hatalmas összegeket fordít bölcsődékre, játszóterek készítésére. A jó agitációs munkának, amelyet az üzem népnevelői és jegyzésgyüjtöi végeznek, meg is van az eredménye. Markovics János és Kádas István lakatosok például 1500—1500 forintot adtak kölcsön államunknak. Péter István fiatal csiszoló nemcsak forintjaival, hanem példamutató termelési eredményeivel is hozzájárul a kölcsön- jegyzés sikeréhez. Legutóbbi eredménye 335 százalék volt. Ki miért jegyzett... „ÖRÖMMEL JEGYZEM FORINTJAIMAT“ Legszentebb, hazafias kötelességemnek érzem, hogy hozzájáruljak forintjaimmal a dolgozók jólétének emeléséhez. Az a 600 forint, amit kölcsönadok államunknak, sokszorosan visszatérül-nekem. Soha nem volt ilyen boldog az életem, mint amilyet népi államunk gondoskodása biztosít. Gyermekem a Szovjetunióban tanul,, kormányzatunk pedig az új nyugdíjtörvény rendelettel most nekem segített, könnyebbé, gondtalanabbá tette sorsomat. Nem kell arra gondolni, mi lesz velem, ha megöregszem, mert ,az állam nyugodt, békés megélhetést biztosít az öregek és a munkaképtelenek számára. Ennek a tudatában örömmel jegyzem forintjaimat. özv. NALOVICS GYULÁNÉ Miskolc, Ruházati bolt. — A felszabadulás és a demokrácia nekem és sok más asszonynak is megadta az egyenjogúságot — mondja Szűcs Benjáminná, a Lenin Kohászati Művek martinaoélművének bérelszámolója. — Az elvégzett munkáért a férfiakkal egyenlő bért kapok. Emelkedett a jólét, az életszínvonal és kulturális téren is nagy fejlődést láthatunk. Jogunk van a szebb és jobb életre, de ugyanakkor kötelességeinkről sem feledkezhetünk meg. Fizetésemből gyermekemet és önmagamat tartom el. Tudom, érzem, hogy a békekölcsönjegyzéssel nemcsak az államnak, de saját magamnak is segítek. Gazdagabb, virágzóbb lesz országunk, ha most egyemberként összefogunk és nemcsak jógáinkkal, hanem kötelességeinkkel is törődünk. Nemcsak kérni és követelni kell tudni, hanem amikor szükséges, adni is. Gyermekem és önmagam szebb, jobb életéért, jövőjéért jegyeztew* békekölcsönt, * Márkusz József, a diósgyőri martinacélmű vaskertjének DISZ-titkára is lelkesedéssel és örömmel jegyzett.---— Boldogan jegyzek, 1200 forintot írtam az ívre, mert tudom, hogy sokszorosan visszakapom ezt az összeget. Ha csak itt a martinban szétnézek, láthatom, hogy mennyivel jobb most itt dolgozni, mint 1942-ben. Akkor sem öltöző, sem mosdó nem volt. Pisze kosán, fáradtan bandukoltak a munkások haza. Most megvan a lehetősig' rá, hogy felfrissüljünk és rendesen felöltözve menjünk haza. Márkusz József jó népnév élőmunkát is végez, aminek bizonyítéka, hogy már korán reggel három munkatársa jegyzett nála összesen 2950 forintot. * Szerencsés József ihkodómunkás « diósgyőri kohászaiban. Keresete 1000— 11000 forint körül van. — Hét élő gyermekem van, négy közülük iskolába jár, mégis 550 forint békekölcsönt jegyeztem — mondja. — Áldozatot vállaltam ezzel, mert hét gyerek mellett bizony gyorsan elfogy a. pénz. Be tudom, ha egyszer nekem lesz szükségem segítségre, én is megértésre találok. Igaz már a jövő hónapban is visszakapom a jegyzett összegei, mert, beutalót kaptam az üzem éjjeli szanatóriumába. Húszezer forint kölcsönt adott a nép államának a selyemréti lakásépítkezésen dolgozó Varga-komplexkrieád pár évvel ezelőtt Miskolcon a Baross Gábor-utca •*- és a Malinovszkij utca között, a Szinva balpartján még több holdnyi zsombékos rét terült el. A Selyemrét — szemétgyüjtőhely volt. A rét város felé eső részén roskadozó, egészségtelen földszintes munkásházak hirdették Horthyék lakáspolitikáját. Mikor a nép állama elsőízben fordult a dolgozókhoz, hogy kölcsönadott forintjaikkal járuljanak hozzá a boldogabb élet megteremtéséhez, a Selyemréten is nagy munka kezdődött. A tehergépkocsik nap-nap után több gépet, téglát, cementet szállítottak, s a kőművesek új munkáspaloták építéséhez fogtak. Ma már — a volt zsombékos réten — új városrész épült több mint tíz 2—3 emeletes bérházzal. A Bajcsy-Zsilinszkv úton villamos csilingel. A gyönyörű bérházak közötti virágos parkokban a dolgozók gyermekei játszadoznak Elkészült a melegvizü strandfürdő s rövidesen újabb lakásokat adnak át rendeltetésüknek annak bizonyságául, hogy a kölcsönadott forintokkal jól gazdálkodott kormányunk. rf"1 sütörtökön virradóra ünnepre ébredt az új vá- v“* rosrész dolgos népe. A házakat vörös- és nem- zetiszinü zászlókkal díszítették. A kerítéseken és a még vakolatlan épületek falain megjelentek az V. békeköl- csönjegvzésre szólító plakátok. Ezen a reggelen a szokottnál is korábban érkeztek munkahelyükre az Á/4-es építkezésre — Varga László kétszeres sztahánovista kőműves brigádjának tagjai. S míg a munka elvégzéséhez szükséges anyagokat és szerszámokat előkészítették, arról beszélgettek, hogy az új kölcsönjegyzés több munkát, nagyobb keresetet biztosít az építőknek, mert a kölcsönadott forintokból új házak, bölcsődék, kórházak, gyárak épülnek. — Nemrég kaptam államkölcsönt. családiház építésére — szólt a beszélgetésbe Nagy Zoltán kőműves. — Ma én adok kölcsönt az államnak, hogy jövőre az ■új házamba új bútort is vihessek. így folyt a beszélgetés, a tervezgetés, a Varga- brigád tagjai között. Mikor a munka kezdetét jelző harang megkondult, az építők ropgyüíésre gyűltek össze. Varga László kétszeres sztahánovista, az építőipar kiváló dolgozója a múltról beszélt, amikor még mint egyszerű cselédember egy darab kenyéren, vöröshagymán látástól vaku- lásig dolgozott az uradalom földjén. ]J e nem volt különb akkor a kőművesek élete sem — mondotta. — Jól emlékszem azokra az emberekre, akik a falunkból vállaltak napszámot az épít-* kezéseken. Egész nyáron csak azért dolgoztak, hogy télen éhen ne haljanak. .Ma a nép állama nemcsak munkát, hanem meleg ruhát, ízletes ételt biztosít számunkra. Esténkint a csinos legényszállásokon fehér párnákra hajthatjuk pihenni fejünket, s a keresetre sem panaszkodhatunk. ötven-tagu brigádom már hónapok óta kétszáz százalék felett termel és egyetlen olyan dolgozó sincs közöttünk, aki havonta ne vinne haza legalább ezerötszáz-ezerhétszáz forintot. — Én ezért a szép jelenért és a boldogabb hol-* napért jegyzek ezer forintot. A segédmunkásból lett kétszeres sztahánovista példáját a brigád valamennyi tagja követte. Nyolc órakor büszkén jelentették: valamennyien lejegyeztek, húszezer forint kölcsönt adtak a nép államának. A röpgyülés után Varga László elosztotta a mun- ^ kát. 25 kőművest az ötven lakásos A/4-es számú épületre küldött vakolni, 25 dolgozó pedig az A/3-as épület hármas-négyes szekciójának harmadik emeleti falegyenét kezdte építeni. Jól ment a munka. A dől- • gozók egymással versengtek és 11 órára újabb győzelem született: az A/3-as épületen a harmadik emeleti falegyenben gyorsfalazással 17.000 téglát építettek be a kőművesek. 11 óráig a brigád minden egyes tagja negyven forintot keresett és úgy számolják, hogy estig meg lesz a száz forint is, KARMÁN JÁNOS
