Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-24 / 226. szám

Péntek, 1954, szeptember 24. ÉSZAKMAGYAROHSZAG Pi 4» A Hazafias Népfront Miskolc I. kerületi előkészítő bizottságának felhívása Miskolc város I. kerületében is megalakult a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága. A bizottság tagja lett Wicha József, a I. kerü­leti párt-végrehajtóbizottság titká­ra, tír. Kostyál László «a Szocia­lista Munkáért» érdeméremmel ki­tüntetett megyei főorvos, Mo- ravszki Antal, a Népköztársasági Érdemérem bronz fokozatával ki­tüntetett dolgozó, a Lenin Kohá­szati Művek hőkezelő üzemének vezetője, Tok Miklós, a Földes Ferenc gimnázium igazgatója. Ga- Iánffy Lajos, a «Szocialista Mun­káért» érdeméremmel kitüntetett zeneiskolai igazgató, Oláh Bálint sztahanovista, az I. kerületi DISZ- bizottság titkára, Németh József sztahanovista, a Magyar-Szovjet Társaság Miskolc városi titkára, Izrael Jánosné, az Állami Aruház «Szocialista kereskedelem kiváló dolgozója» címmel kitüntetett al­kalmazottja és Juhász József, a Táncsics termelőszövetkezet el­nöke. Az előkészítő bizottság elnökévé Meravszki Antalt választották neg. A bizottság megvitatta a Haza­fias Népfront feladatait, majd el­határozta, hogy felszólítja minden üzem, hivatal, intézmény, állami gazdaság és termelőszövetkezet dolgozóját, hogy küldötteivel mi­nél nagyobb számban vegyen részt az október 15—20 között megren­dezésre kerülő nagygyűlésen. F,z az ünnepi nagygyűlés választja majd meg az I. kerület Hazafias Nép­front-Bizottságát és azokat a kül­dötteket, akik a Hazafias Népfront budapesti kongresszusán képvise­lik a kerületet. Az előkészítő bi­zottság magáévá tette a Hazafias Népfront megyei előkészítő bizott­ságának a tanácsválasztással kap­csolatos határozatait. A Hazafias Népfront I. kerületi előkészítő bizottsága felhívja- Mis­kolc város I. kerületének dolgozóit, hogy állampolgári kötelezettségei­ket fegyelmezetten, lelkiismerete­sen teljesítsék, s a tervek pontos végrehajtásával készüljenek a ta- nácsválasztásekra. Mindannyian teljes erővel dol­gozzunk nagy nemzeti célkitűzé­seink megvalósításáért, a mező- gazdaság cs az ipar fejlesztéséért, az egész dolrrozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának fel- emelkedéséért. A HAZAFIAS NÉPFRONT MISKOLC VAROS I. KERÜLETI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA A ORMOSBÄNYÄN A DISZ megyei bizoRsá^ának felhívása az if“ásághoz A Borsodmegyei DISZ Bizottság a munkás-paraszt szövetség és a Hazafias Népfront jegyében, valamint a régi tokaji szüreti hagyomá­nyok felelevenítése érdekében október 3-án Tokajban szüreti nappal összekapcsolt megyei munkás-paraszt ifjúsági találkozót rendez. Dolgozó és tanuló fiatalok! Készüljetek fel a borsodmegyei ifjú­ság nagy találkozójára! Kutassátok fel a régi hagyományos szüreti szo­kásokat, ^ vonuljatok fel színes népviseletekben, hagyományos táncok­kal és énekekkel. A legszebben felvonuló községeket díjazásban része­sítjük. A találkozón a megye legjobb kulturcsoportjal, országosan ismert csoportok adnak műsort. Emellett sportműsor, lovasbemutató és tréfás játékok szórakoztatják a megjelenteket. Este tűzijáték és régi hagyo­mányos szüreti bál lesz. Ételről, italról a vendéglátóipari vállalat la- cipecsenye és halászcsárdái gondoskodnak. Az utazáshoz különvonatok állnak rendelkezésre 50 százalékos vasúti kedvezménnyel. Jelentkezés mindenütt a DISZ helyi szervezetei­nél és pártbizottságainál szeptember 30-ig. Vonat indul: Sátoraljaújhelyről, Özdról, Hidasnémetiről, Mezőkö­vesdről. Miskolcról. Fiatalok! Várunk mindnyájatokat Tokajban a munkás- és paraszt­ifjúság seregszemléjére! Ismerkedjetek meg Tokaj régi szüreti hagyo­mányaival, ... — ... — ................................ DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE BORSODMEGYEI BIZOTTSÁGA. Ha a látogató ismeretlen községbe érkezik, legelőször rendsze­rint a tanácsházát keresi fel. Ami­re kiváncsi, itt megtudhatja. Az építkezésekről, intézményes ügyek­ről. gazdasági problémákról, s álta­lában a lakosság életéről többnyire szíves-örömest adnak felvilágosítást a tanácsok elnökei. Különösen ak­kor nagy ez a készség, ha az élet vize a megelégedettség medrében folyik, s a megszépült élet önmagá­ról beszél úi házak, napfényes isko­lák. széles bekötőutak és mosolygós emberi arcok formájában. Mi eltértünk ettől a már évek óta fennálló szokástól. Ormosbánya- teleore étkezve, nem kerestük fel a tanácsházát. F,gyenesen a postára mentünk. Ennek az elhatározásnak az a rövid kis értesítés volt az oka, amelyet a napokban az Országos Takarékpénztártól kaptunk. Az ér­tesítés arról szólt, hogy az «Ahány ház — annyi takarékbetétkönyv» elnevezésű országos mozgalomban Ormosbánya az ötödik helyre ke­rti It. Nocsak — gond öltük — hát olyan jól megy a soruk ezeknek az ormos­bányaiaknak?! Pedig egészen kis te­lep csupán, lakóinak száma nem sokkal haladja meg a kettőezret. És bizony, amit ott láttunk, kérdésünk­re megadta a választ. Jó néhány nap eltelt már azóta, de a látottak még ma is elevenen élnek ben­nünk. Csak egy kissé rendezni kell a gondolatot, s máris újból pereg a feledhetetlen nap. Hogy is volt csak? Megkezdték a berentei 2.000 köbméteres víztároló nyiímásorőbáit Kazincbarcika vízellátásának bizto­sítására Borsodszirákon két 400 köb­méteres. a Bercnfe fölötti hegyoldal­ban pedig egv 2000 köbméteres víz­tároló épül. A sziráki I. számú tároló- medence nyomáspróbái már befejezés előtt állnak. Szerdán megkezdték a berentei tároló műszaki átadását is. A nyomáspróba után — még a hő­erőmű novemberi indulása előtt — a 2000 köbméteres óriási tárolómedencét üzembe helyezik. D< dolgozók egyáltalán nem maradnak munka nélkül, mert nálunk nincs és nem is lesz többé munkanélküli­ség. Várják őket vissza a termelő- szövetkezetek és várják a gyárak. Az iparban és a mezőgazdaságban körülbelül százezer új munkásra van szükség. A Lenin Kohászati Művekben ezer segédmunkás talál­hat elhelyezkedést — mondotta Val- kó Márton elvtárs, a gyár igazga­tója, a megyei pártbizottság tanács­kozásán. Ózdon is ez a helyzet. S akik a fizikai munkában elhelyez­kedhetnek, rövid időn belül jóval többet is kereshetnek, mint volt munkahelyükön. I e mi van a földalatti vasút építésével? Sztálinvárossal? 1—1 tehetik fel a kérdést a népneve­lőknek. Nos, erre az a válasz, hogy a földalatti vasút munkálatait, Sztálinváros építését azért hagytuk abba ideiglenesen (de csak ideigle­nesen!), mert túlzott volt az iparosí­tás üteme, mert az átcsoportosítás azt jelenti, hogy a pénzt, anyagot most központi feladatunk megoldá­sára, a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Arra, hogy több hús, több kenyér, több bor jusson mindnyá­junknak, több és olcsóbb ruhát, ci­pőt lehessen vásárolni. Ki nem akar több szalonnát, vajat, csirkét, tejfelt enni? Jobb és szebb ruhát hordani? Ezért hozott a párt Politikai Bizott­sága határozatot arra, hogy meg kell gyorsítani a kazincbarcikai építkezé­seket. hogy a Sajómenti Vegyimű mielőbb sókszázezer mázsa műtrá­gyát adjon a falunak, nagyobb le­gyen a termés, több és olcsóbb le­gyen az ennivaló. Ugyanezt a célt szolgálja a Borsodi Hőerőmű és a keleti főcsatorna további építése. És vájjon elveszett-e az a pénz, munka, amit a most ideiglenesen ab­bahagyott beruházásainkra eddig fordítottunk? Természetesen nem Nem T-'ész el, mert megóvjuk, meg­őrizzük. s amikor rendbejön mező- gazdaságunk. dúsabb termést ad földünk, akkor újra rátérünk arra. hogy teljes egészében megépítsük Sztálinvárost és a földalatti gyors- vasutat. Sztálinváros és a földalatti vasút szebb lesz, jobb lesz, mert néhány év múlva gazdagabbak s az építésben is tapasztaltabbak leszünk. Ha’k ezt az átcsoportosítást végre­hajtjuk, megizmosodunk, megerősö­dünk, megbkosodunk és mindazt, amit most félbehagytunk, szebben építjük meg, sőt még több mást is építünk. H s — befejezésül — térjünk ^ vissza mégegyszer arra, hogy ..lesz-e miből fizetni?'“ A III. párt- kongresszus megjelölte legfőbb teen­dőinket. Ezek között: harcoljunk a termelékenység állandó növeléséért, az önköltség rendszeres csökkenté­séért, az anyaggal való takarékos­kodásért. a lazaságok, fegyelmezet­lenségek és a lopások ellen. Ennek megvalósítása csakis és kizárólag rajtunk múlik. Úgy növekszik élet' színvonalunk, ahogyan megoldjuk ezeket a feladatokat! Többet, jobbat és olcsóbban tudunk vásárolni, ha többet, jobbat és olcsóbban terme­lünk! Ha fülöncsipjük a lógóst, le­leplezzük és keményen megbüntet­jük a zsiványt, jól kihasználjuk : munkaidőt termelésre, ha gyűlöljük és leküzdjük a selejtet, ha okos gaz­dálkodással minél többet kihozunk földből! Akkor a nagyobb kereset­ből. jövedelemből olcsóbb árak mel­lett jobban, könnyebben élünk és könnyebben tudjuk fizetni a béke­kölcsönre jegyzett összeget. Minden ki megérti, ha felvilágosítjuk, meg­magyarázzuk neki, hogy az életszín­vonalat nem lehet tartósan emelni a készből, a raktárakban tárolt áruk­ból, ehhez a termelés szakadatlan emelése, a termelés gazdaságosságá­nak állandó javítása szükséges. A z emberek az őszinte beszédet szeretik, — őszintén, nyíltan beszélgessenek tehát velük a nép­nevelők. Ügyéljenek mindig arra, hogy a napi gondok ne feledtessék el a tagnapot: — milyen mélységből indultunk. És ne takarják el előlünk a holnapot; — milyen szabad, nyílt magaslatok felé tartunk. A felvilá­gosító szó ereje lebírhatatlan erő! Foglalkozzunk úgy minden dolgozó­val, minden egyes emberrel, hogy ne akadjon senki, akivel ne beszélnénk célkitűzéseinkről, arról, hogy egész politikánk célja — s egyben megva­lósítója is —< ő: a dolgozó ember. Naményi Géza — Bcda István Ritkán lehet találkozni oh tan rendkívül kedves, készséges, vidám emberekkel, mint a Mészáros-házaspár. Mindketten a postán dolgoznak. Az asszony ott ül a telefonautomata előtt és percenkint hívja a közeli és távoli állomásokat. Az előbb még Edelénnyel beszélt, Bude pisi jelent­kezik ... Férje asztalán nagy halom értékcikk, számoszlópöh, hivatalos iratok. Alig látszanak ki a munká­ból, de szívesen abbahagyják néhány percre, hogy a telepről beszéljenek, Hát ki nem beszél szívesen arról, ami szép és jó! Bármerre megy az elvtárs. min­denütt a fejlődéssel találkozik. Kezdje mindjárt nálunk a kőrútját. Nézze, 1952 októberében ez a tis takarék­betétkönyv volt a telepen. Ma már 363 darab vám s a betét — 1M.060 forint. A beszélgetés Során megtudjuk, hogy a telepen összesen 350 ház van, tehát minden házra jut egy betét­könyv, Akad 12.000. 15.000, sőt 20.000 forintos betét is. Ügy bizony. De lássuk csak, mit mutat még Mészáros elvtárs. Papirt, ceruzát nyom kezembe. 'Azt mondja, osszam el a 26 ezret 350-net. Elosztom, s az eredmény valamivel több 74-nél. — Tudja mit jelent ez a szám? Ennyi újság jut minden házra ha. vonkint. Meri a különböző újságokból, hetilapokból, folyóiratokban képes lapokból összesen 26.000 darabot fizet­tek elő. Ez a szám 52-ben 20.000-rel kevesebb volt. Aztán újabb számolások következ­nek. Mintha csak próbára akarná tenni Mészáros elvtárs számolási ké­pességeimet, egyre csak diktálja a példákat: számolja ki, mennyi volt a telep pénzforgalma, ha ... S én végre, pagykeservesen közlöm a végered­ményt: 2 millió 489.085 forint. Eleinte magam sem. hittem. Tévedek talán? De nem. Á félhavi pénzforgalom való bon ennyi volt. Egyébként ezt iga zolja Mészáros elvtárs is, ugyanis i már megcsinálta a feladatot... * A SZamtaili műveletek után szinte jólesik a séta a kulturház felé. Kedves kis utcákon haladunk át. Rend, tisztaság mindenütt. Gu­micsizmás bányászok igyekeznek a tárnák felé, kezükben az elmarad hatatlan karbidlámpával. Távolabb vonat zakatol, a vagonok púpos há­ta feketéllik a széntől. Amerre haladunk, feltűnően sok az új ház. Van talán 40, de lehet több is. Valamennyi mostanában épült. Mészáros eüvtárs, aki ebédidejét a kalauzolásra ajánlotta fel, nem fukarkodik a szóval. — Az a mo­dern épület ott a munkásszálló, tá volabb az új MAVAUT-garázs, itt épül a sportpálya 120 ezer forintos költséggel. (Rámkacsint, jaj már megint ezek a fejzúgató számok!) Végre megérkezünk a kulturház- hoz. Belépünk, s én nagyot ámulök. A fővárosban sem láttam ragyogób­bat. Hogy is lehetne élethűen leírni ezt a pazar berendezést. Legjobb volna az egészet lefényképezni. a fényes parketta kényeskedve nyiko­rog a lábunk alatt... A falak tapé­táját szinte simogatni kívánja az ember. Fent a mennyezeten csillá­rok függenek, az ablakokat hófehér függöny borítja. Játéktermek. -.. könyvtár .., olvasószoba ... zene­gép. Ki tudná mindezt felsorolni?, Olyan, mint egy mesebeli palota. Régen azt mondták volna erre: a király sem él szebb helyen. Ma egyszerűen kijelentik: a bányá­szoké .,, Amikor megállunk a m0. dem kivitelezésű népbolt tömött ki­rakata előtt, ez az első gondolatom: ha pénzem lenne, megvenném azt a 250-es motort, meg azt a nagy világ- vevő rádiót. Más nem is kellene, pe­dig válogatni lehetne a villanylám­páktól kezdve «. gyapjúszövetig min­denben, ami csak kell A ruházati osztályon készséges el­árusítók sietnek elénk. — Mit adjunk kérem, szövetet, bú­torkot! onf, takarót, ruhaanyagot, puplint...? — Köszönjük, csupán felvilágosítást kérünk. — Azt is lehet. Hányadika van ma? Tizennegyediket Nos. e hónapban ed­dig 400.000 forint volt a forgalom. Már megyünk is az iparicikkek osz­tályára. Itt aztán eloszlik minden két­ség s feleletet kapunk arra, miért láttunk az utcákon annyi, motorkerék­párt s miért hallottuk majdnem min­den házból kiszűrődni a rádió hang­ját. Egyszerűen ez a válasz: ebben az esztendőben a népbolt 95 világvevő rádiót és 51 darab motorkerékpárt, adott el. De nagy a. keletje a tűzhely­nek, csillárnak, fürdőkádnak is. A gondolat nem hagy nyugton. Egyre a motor jár az eszemben. Hej, az bizony jó volna! Aztán, amint ki­lépünk a bolt ajtóién, saját vágyaimra is feleletet kapok, Unyanis előttem áll egy fdbta. rajta felirattól: Büszkeségeink: Almást István 190 "záznlék. Turcsányi József 173 száza­lék .., Hát igen. Én csak hallgassak egyelőre. Hol van nekem 199 százalé­kom; de elvégre nem lehel mindenki bányász. Újságírónak is kell lenni mértből ki írná meg akkor, hogy: Almást elvtárs. Turcsányi elvtárs, bányász elvtársak adjatok sok-sok szenet, hogy olcsóbb legyen nz élet, s olcsóbb legyen 'a rádió, a motor, hogy mindenkinek jussán belőle . .. Magvar Józtefné, ^ a de­réknövésű fiatalasszony, egyszerű szívességgel tessékel beljebb. Csak úgy találomra mentünk hozzájuk. Az volt a célunk-; megkérdezünk egy családot, megelégedettek-e az élettel? S véletlenül Magyarékhoz toppantunk be. a férfi nem volt otthon, az asszonnyal beszélget­tünk. S annál nagyobb súlya van az alábbiaknak, mert — egyenjogú­ság ide, egyenjogúság oda — mégis az a szentigaz a háznál, amit az asszony mond. Különösen akkor, ha az életről alkot véleményt. — Hogy jól élünk-e? Jól hát. Nézzék, itt ez a két szoba bútor. A kombináltat mostanában vettük. Nem is a fizetésből, hanem a hű“ ségjutalomból. Egymást követő há­rom esztendőben összesen 12.200 fo­rint hűségpénzt kaptunk. Házat épí­tünk ... 36 ezer forint kölcsönt kap­tunk rá. Nekünk is van néhány ezer megtakarított forintunk. Hát mit mondjak még? Jól élünk. Aztán megmutogatja a ruhákat, miközben beszél a két gyerekéről. A lányt színésznőnek szánja, a fiú most várja felvételét a II. Rákóczi Fe­renc katonai gimnáziumba. A férje? Hát istenem, jól keres. Van. amikor öt­ezret, van amikor hármat. De kettőn alul még soha nem adta. Ejnye no, majd elfelejtette mondani, hogy a nyáron két hétig Szoboszlón üdült a család. És 6 ott jött rá igazán, mennyire boldog. Ott, távol az ott­hontól, a barátságos családi fészek­től, amely az övé ..; * A bányaigazgat ósúg épülete előtt haladunk el, illő, hogy ha csak néhány percre is, de bemenjünk. Szabó István elv társsal, a pártbizott­ság titkárával beszélgetünk. Tőle tud­juk meg az igazságot, hegy Ormos­bánya sokezer tonna szénnel adósa népgazdaságunknak. Az igaz, hogy hiba történt a szénmezök feltárásával, de nem csupán ez az Oka annak, hogy nem tejjesitették a tervet. Baj van á munkafegyelemmel is! Jó, jó, ennyi szép után He rontsuk el a hangulatot, de azért kérdezzük csak meg Viszlai, Giba, Leiber, Schneider és Kalász bányászokat, mit szerétnek jobban: vadászni, vagy■ bányászni. Mert köz­ismert, hogy a múltkoriban se sző, se beszéd, puskájukat a hónuk áld csap­ták s két napig vadászatot rendeztek. Hát igen, jó dolog a vadászat, de munkaidőn kívül, mert jön a tél * kell a tüzelő. A nyúlnak legfeljebb csak a bundája melegít... De félre a tréfával: Ormos bánya­telepen szép az élet. Széppé telte a haza s ezért viszonzásképpen szenet kíván, .kér és követet. S hisszük, Ór- mosbánya nem feledkezik meg arról, hogy oz országban minden ember olyan boldogan akar élni, mint ök­oit. a borsodi medencében, a jólét és' kultúrált életmód légkörében. CSALA LÁSZLÓ A tanácsválasztás napja: november 28. A Magyar Távirati Iroda, jelenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsok tagjainak választá­sát 1954. évi november 28. napjára tűzte ki. (MTI) Gyorsítsuk a vetőmagcserét A miskolci járás községeibe a na­pokban megérkezett a minőségi bú­za-, árpa- és rozsvetőmag. Sajó- szentpéter dolgozói az első két nap alatt 64 mázsa búzát cseréltek be. Elsők között Szőke Gusztáv, Cson­tos István és Lukács Joachim je­lentkeztek minőségi vetőmagért. A község további 100 mázsa vetőmag­igényét jelentette be. Szirmabesenyőn Kiss Gyula 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt cserélt elsőnek, a járás legtöbb I községében azonban elhanyagolják a i vetőmagcserét. Ez azért van, mert a községi tanácsok végrehajtóbizottsá­gai nem ismertetik a dolgozókkal a Vetőmagcsere jelentőségét. Ezúton hívjuk fel a dolgozó parasztság fi­gyelmét a minőségi vetőmagcsere lebonyolítására. Forduljanak biza­lommal a legközelebbi terményfor­galmi telepekhez, ahol szokvány mi­nőségű gabona ellenében mindenkor kaphatnak minőségi vetőmagot. KOCSIS IMRE Megyei Tanács Számos úi beiépvel erősödlek lermeiőszövetaeJeink Az abaujszántói járásban az elmúlt napokban több dolgozó pa­raszt kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe. Lévai János 8 holdas dolgozó paraszt is a közelmúltban kérte felvételét a hejcei Alkotm:í termelőszövetkezetbe. A belépési nyilatkozat kitöltésekor kijelentette, hogy most már tisztán látja, a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagok jövedelme meghaladja az egyénileg dolgozó parasztokét. Ebben az évben például 8 hold földjén sem tudott annyi jövedelmet elérni, mint az Al­kotmány termelőszövetkezet egy-egv jól dolgozó tagja. Á napokban vonta vissza kilépési kérelmét 9 olvan termelőszövet­kezeti tag is. akik korábban ki akartak lépni a szövetkezetből. Vilmányban 7, Boldogkőujfaluban 2. Göncön pedig 6 dolgozó Pa­raszt kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Iróla, Szakácsi, Hegymeg és Damak autóbusz járatot kapott Az edelényi járáshoz tartozó Iröta, Szakácsi, Hegy meg, Damak községek útvonalán szeptember 27 tői rendszeres autóbuszjárat indul az edelényi vasúti állomásra és a piacra. E községek lakói nagy örömmel vették tudomásul, hogy kívánságukat teljesítették. Most már nem kell 20 kilométeres tá­volságról az edelényi vasútállo­másra bejárniok, azonkívül a pia­con könnyebben értékesíthetik ter- melvén.veiket. Ezzel az edelényi piac ellátása is meg fog javulni, örülnek a szikszói járáshoz tarto­zó Tömör és Homrogd községek dolgozói is, akik ugyancsak bekap­csolódhatnak az edelényi vasútál­lomás forgalmába és könnyebbén jutnak a piacra. A megyei bíróság több napon ke­resztül tárgyalta Miskolci János és társai bűnügyét. Miskolci János már többször volt büntetve, legutóbbi bűn totésének letöltése után maga köré gyűjtött néhány olyan embert, akik­kel a börtönben ismerkedett meg Együttesen sorozatos betörést követ­tek el, társadalmi tulajdonban level értékekből 56.000 forint, magánszemé­lyektől pedig 40.550 forint értéket lop­Bírósáni Déletek tak. Nem volt rendes foglalkozásuk, kizárólag lopásokból tartották fePn magukat, A bűnperben több orgazda is bíróság elé került. Miskolci Jánost 7 évi cs 6 hónapi, Páleni Rezsőt 6 évi, Pfókai Sándort 4 évi, Bökk Nánási Józsefet 6 évi, Lázár István: orgazdát 8 hónapi. Likk Mihálynét 2 évi börtönre ítélte ai megyei bíróság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom