Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

Kitüntetett miskolci egyetemi tanárok ÉSZAKMAGMfiORSZAG "\ Tóth Pál — az ötvenhetedik belépő Vita a tanácstörvény-tervezetről AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 216. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 12, vasárnap Pedagógusaink a népművelésért 7 skoldinkban megkezdődött az élet, a nevelők megkezdték munkájukat. Gyakran emlegetjük a pedagógu­sok és a népművelés kapcsolatát. Nem véletlenül. Fontos kérdés az, hogy milyen legyen a viszony az általános népművelés és az iskola nevelő, oktató munkája között. Az iskolai nevelés és a népművelés lé­nyegében egyazon feladatnak két oldala, elválaszthatatlan egymástól. Nem kétséges, hogy kulturális éle­tünk elmaradása újuló, fejlődő, ki­táruló életünk más területeitől, je­lentős mértékben éppen abból adó­dott, hogy a népművelés és a peda­gógusok tevékenysége között szaka­dék volt. Márpedig a szocializmus építéséhez magasabb, színvonalasabb kultúrára van szükség. A szellemi és fizikai gazdagodás kulturális té­rén is kitermeli magából az igénye­ket, az igények sokféleségét, sőt nemcsak kitermeli, hanem egyre fo­kozottabban meg is követeli azok kielégítését. Felvetődik a kérdés, mi idézte elő a pedagógusok egyrészének eltávolo­dását a népműveléstől? Mindenekelőtt kultúrpolitikánk ré­gebbi hibái. A nevelőket gyakran hivatásuknak és állásuknak nem megfelelő társadalmi munkára köte­lezték, amely a tojás- és baromfi összeírástól kezdve a hasonló meg­bízatások egész skáláját foglalta magába. És ha ebben a skálában helyet kapott a népművelés is, a sok egyéb elfoglaltság miatt a pedagó­gus tizedrangú feladatúvá sekélye- sedett. Persze a nevelők egy része maga is nemtörődömséggel kezelte a népművelés kérdéseit, nem adott segítséget a népművelési apparátus­nak. Ilyen körülmények között a nép­művelési tevékenységben csak kevés pedagógus vett részt, a legtöbben visszahúzódlak ettől a feladattól. Még kartársaik ilyenirányú törekvé­seit sem kisérték figyelemmel, nem segítettek nekik és nem mutattak jó példát sem a felnőtteknek, sem tanítványaiknak saját ismeretkörük fejlesztésében. Az irodalmi, törté­nelmi, természettudományos előadá­sokat például nem hallgatták meg, pedig meghallgatásuk a tanítás szem­pontjából is gyümölcsöző lett volna számukra. És itt megint nem csupán közönyről, vagy nemtörődömségről kell beszélni, hanem az egyéb el­foglaltságok nagy számáról is. A jelenségek figyelmeztetnek arra, hogy változtatnunk kell, he­lyes irányba kell terelnünk a nép­művelés és a pedagógusok viszonyát. Már a kormányprogram rámutatott arra, hogy pedagógusainkat vissza kell adni igazi hivatásuknak, men­tesíteni kell őket a nem nekik való társadalmi feladatok özönétől, hogy a nevelés munkájának élhessenek. A pedagógusok munkáját egyre több megértés, tisztelet és megbecsü­lés veszi körül pártunk, államunk, az egész dolgozó nép részéről. Az új szakasz feladatait megszabó párt- és kormányhatározatok óta pedagógu­saink mindjobban érzik a megbecsü­lés jeleit. Egyre inkább érzik annak a feladatnak a megtisztelő voltát, amely a népművelési munkából rá­juk hárul. Meg kell emlékeznünk ezzel kapcsolatban a „Népművelés“ áprilisi számában „Tennivalók“ cím­mel megjelent cikkre, amely kifejti: „.., elsőrendű kötelességünk kultu­rális intézményeink munkájának állandósítása, a kultúrotthonok, mozik, múzeumok és könyvtárak színvonalasabb, a dolgozó tömegeket, vonzó tevékenységének fejlesztése. Hogy e célt megvalósíthassuk, sok­oldalú, jól képzett, a néppel össze­forrott, problémáit, igényeit jól is­merő, kultúrpolitikailag mindig he­lyesen tájékozott emberek kellenek, — olyanok, akik ma, de holnap is a népműveléssel foglalkoznak, hiva­tásuk az. Ennek biztosítása érdeké­ben nagyobb gondot kell fordíta­nunk a sok tapasztalattal rendelkező, a nép problémáit és életét jól is­merő pedagógusoknak a népművelés terén való aktivizálására. Nem utolsó sorban szükség van arra, hogy a függetlenített apparátust is megerő­sítsük ilyen tapasztalt és a népmű­velési munkában már eddig is ko moly eredményeket elért pedagógu­sokkal.“ A cikk világosan rámutat arra ** is, hogy az állam milyen ko molyán gondol a kulturális élet gyö­keres megjavítására és hogy ezt jó­részt azzal a pedagógus réteggel kí­vánják megoldani, amelyet huzamo­sabb idő óta így, vagy úgy távoltar­tottak a népművelési munkáktól. Pártunk, kormányunk megyénk és Miskolc nevelőitől is azt várja, hogy lelkesen kapcsolódjanak be a nép­művelési munkába, amelynek annyi területe igényli a pedagógusok tevé­kenységéi. Ezzel kapcsolatban kell beszélnünk többek közt az iskolából kikerülő ifjúsággal való foglalkozásról is. Az ifjúság tekintélyes része elhagyva az iskolák padjait, mintegy vezetés nél­kül marad. Sokan társtalanul ma­radnak. A DISZ egymaga nem tudja összefogni a forrongásban lévő fia­talságot, s ezért szükséges, hogy a pedagógusok segítsék a DISZ-t tapasztalataikkal, tudásukkal és pe­dagógiai képzettségük latbavetésével álljanak az iskolából kikerülő ifjú­ság mellett továbbra is. Nyújtsanak segítséget további művelődésükhöz, az életben való magatartásuk kiala kilásához. Az ifjúság ne veszítse el tanítóját, tanárát akkor, amikor ki­lép az iskolai falai közül, amikor még nem kész ember, amikor még lelkének minden szomjas rezdülésé­vel reagál a külső hatásokra. Ezek a hatások mások lesznek akkor, ha ott áll mellettük a pedagógus. Ter­mékenyebbek, gazdagabbak és neme­sebbek. Ez is népművelési munka — sok­rétű, nehéz, de szép népművelési munka, amely hívja, várja tanítóin­kat, tanárainkat. Ti e még igen sok válfaja dan a ^ népművelési munkának, ami­ben pedagógusaink segíthetik a szé­les tömegeket. Általában terjeszteni és fejleszteni azt ami szép, ami jó: az újat és az értékes régit egyaránt. Sok a tennivaló ezen a téren, mert sok a hiányosság, sok a pótolnivaló, ízlésre és igényre kell nevelni né­pünket. Nem mindegy, hogy milyen kultúra terjed, hódit teret magának. A kiválogatás munkájában legyen ott a pedagógus, kérdezzék meg véle­ményét, kérjék ki a tanácsát. Ha pedig nem teszik, a pedagógus tartsa kötelességének, hogy hallassa szavát a haladó kultúra érdekében, a nép érdekében. A kultúra széles demokratizálásá­nak a jelszava alatt nem a giccs, a ponyva, hanem a legmagasabb igé­nyeket kielégítő kultúra útját kell járnunk, ezért fontos az igény, az igényre való nevelés, s csak úgy válik a magasabbfokú kultúra a nép sajátjává, ha a népművelésben oroszlánrészt vállalnak a pedagógu­sok. TJa nevelőink, tanítóink, tanú­*"* raink odaadással, büszkén és hi- vatásérzettel, a néphez való hűség­gel vállalják a népművelésben rájuk háruló feladatokat, az eredmények hamarosan meg fognak mutatkozni. (Sz. Gy.) Szeptember 20-ra összehívták az országgyűlési A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. szakaszának második bekezdése alapján az országgyűlést 1954 szeptember 20. napján, hétfőn délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Az Országos Mezőgazdaság] Kiállítás első napja: 30.000 látogató A szombaton délben meg­nyílt Országos Mezőgazdasági kiállítást cs Vásárt már az első órákban többezren keresték fel. Igen sok látogatója volt a díszes főpavilonnak, de számos nézőt vonzott a külföldi és hazai me­zőgazdasági gépek nagy sereg­szemléje is. Megközelítő becslések szerint az első napon a látogatók szá­ma elérte a 30.000-et. (MTI) A Hazafias Népfront országos kongresszusa 1954 október 23—24-én ül össze A Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizott­sága 1954. szeptember 11-én ülést tartott. Az ülésen az új népfront megalakításával, az októberi országos népfront-kongresszus előkészítő munkálataival kap­csolatban a következő határozatokat hozta: 1 A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bi- -*-• zottsága felhívja a politikai, társadalmi és tömegszervezeteket, kulturális szerveket, üzemeket, feldművesszövef kezeteket, termelőszövetkezeteket, községi termelési bizottságokat és a békebizottságokat, hogy együttesen alakítsák meg a budapesti, megyei, járási, városi, városi-kerületi, községi népfront előké­szítő bizottságokat. Az előkészítő bizottságok 7—11 tagból álljanak és lehetőleg szeptember 20-ig min denütt alakuljanak meg. 2 A népfront előkészítő bizottságok készítsék • elő a Hazafias Népfront-bizottságok megvá­lasztását. Ebből a célból minden városban, városi ke­rületben és községben a munkások, parasztok, értel­miségiek, dolgozó kisemberek részvételével október 15-ig hívjanak össze gyűléseket. Ezeken a gyűléseken ismertessék az új népfront megalakításának jelentő­ségét. A helyi népfront bizottságok, valamint a járási — megyei, budapesti népfront — bizottságok tagjait és az Országos Népfront Kongresszus küldötteit e gyűléseken választják meg. 3 Az Országos Előkészítő Bizottság a Hazafias Népfront Országos Kongresszusát 1954. októ­ber 23—24-re tűzte ki. (MTI) ■ »«»»■■i -----­------------­•• Ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Szombaton délben ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítást és Vásárt. A meg­nyitó ünnepségen megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­jai, Végh Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének tit­kárai, Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke, Boldoczki János kül­ügyminiszter, az MDP Központi Ve­zetőségének és a minisztertanácsnak több más tagja, a politikai, gazda­sági és kulturális élet számos veze­tő személyisége. Jelen volt az ünnepségen a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője és számos tagja. Résztvettek a kiállítás megnyitá­sáig a szovjet küldöttség tagjai, va­lamint a többi külföldi küldöttség tagjai. ' A Himnusz hangjai után Hegedűs András, a minisztertanács első el­nökhelyettese, földművelésügyi mi­niszter nyitotta meg a kiállítást... : —* Országunkban mezőgazdasági kiállítás előtt még nem állott nagy­szerűbb cél,, mint ezelőtt, amelynek megnyitására most ö-szejöttünk. A kiállítás megrendezésére olyan idő­pontban került sor, amikor nemcsak a parasztságunk, hanem egész né­pünk megfeszíti erőit a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséért. E nagy- jelentőségű munkába kapcsolódik be a kiállítás. Legfontosabb feladata, hogy megmutassa a mezőgazdasági termelés fellendítésének útját. Ez a célkitűzés — hangsúlyozta —, amely az elmúlt év júniusa óta pártunk és kormányunk munkájá­nak homlokterébe került — lelkesí­tette a kiállítás rendezésében részt­vevő minden egyes dolgozót : ez tet­te kiállításunkat mind tartalmában, mind külső kifejezési módjában összehasonlíthatatlanul gazdagabbá minden eddiginél. —■ Hazánkban mezőgazdasági ki­állításon most először kapott • meg­felelő helyet a növénytermelés, amely eddig az állattenyésztés mel­lett mindig háttérbe szorult. — Mezőgazdasági kiállításunk egyik leggazdagabb része a nem­zetközi gépbemutató. Itt kiállították mindazokat a gépeket, amelyekkel fejlett szocialista iparunk segíti a mezőgazdasági termelés fellendíté­sét, de megtalálhatók itt a Szovjet- únió, Csehszlovákia, a Német De­mokratikus Köztársaság és Románia iparának gépei is. A bemutatott sokszáz gép a mezőgazdaság gépe­sítésében rejlő erőt mutatja. — Állattenyésztőink a kiállításon felvonultatják a tenyészállatok egész sorát, amelyek a tenyésztési munka színvonalemelkedését bizonyítják. Ezek a tenyészállatok azt igazolják, hogy állattenyésztésünk helyes úton jár és ma már minden fontos állattenyésztési ágban rendelke­zünk olyan kiváló tenyészértéket je­lentő fajtákkal és fajtacsoportokkal, amelyek lehetőséget adnak a hoza­mok gyors növelésére — folytatta a továbbiakban Hegedűs András. — A kiállításon nagyszámmal vesznek részt termelőszövetkeze­tek, egyénileg dolgozó parasztok, gépállomások és állami gazdaságok. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok legjobbjai a gyakorlati példa erejével bizonyítják a szocia­lista nagyüzemi termelésben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ezzel a ki­állítás a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok népszerűsítését szolgál­ja, segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzését a termelőszövetkezeti gazdálkodás elő­nyéről. — Mindent egybevetve, a kiállí­tás minden részlege arról tanúsko­dik, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesztésében nagyon jó adottsá­gokkal rendelkezünk, ezeket fel­használva, mezőgazdaságunkat a szocialista úton gazdaggá tudjuk tenni és a virágzó mezőgazdaság, a fejlődő szocialista iparral együtt alapjává^lesz népünk növekvő anya­gi jólétének. — Mezőgazdaságunk elmaradott­ságának felszámolása érdekében ki­állításunk közkinccsé kívánja tenni mindazokat a vívmányokat, amelye­ket mezőgazdasági szakembereink* tudósaink —- felhasználva a szovjet mezőgazdasági tudomány eredmé- nyeit —1 az utolsó években elértek.- A tudósok és mezőgazdasági szak­emberek által javasolt módszerek elterjesztését pártunk és kormá­nyunk minden erővel támogatja és ezért komoly anyagi áldozatokat is hoz. Ahhoz azonban, hogy gyorsab­ban haladjunk előre, hogy mezőgaz­daságunkat rövidebb idő alatt te­gyük korszerűvé, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, az ál­lami gazdaságok és gépállomások dolgozói megismerkedjenek a mező­gazdasági tudomány legújabb ered­ményeivel. — A gazdag tartalmú kiállítás megtekintése hasznos és érdemes,- nemcsak a földművesek, hasnem minden más dolgozó számára is. ! — Bármennyire fontos is azon­ban, hogy a kiállítást sokszázezer városi dolgozó, munkás és értelmi­ségi látogassa meg, a kiállítás még­is a legtöbbet a falusi lakosságnak ad. Ezért a termelőszövetkezeti ta­gok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak százezreit várjuk szeretettél a kiállításra, Pártunk és kormányunk az idei mezőgazdasági kiállítást azért ren­dezte sokkal szélesebb keretek kö­zött, gazdagabb tartalommal, mert ezzel is elő kívánja segíteni a mező­gazdasági termelés fellendítését. — A most megnyíló mezőgazda- sági kiállítás szolgálja a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének nagy ügyét, erősíti népi demokráciánk alapját a munkásosztály és a dol­gozó parasztság megbonthatatlan szövetségét — mondotta végül. Hegedűs András beszéde után tízezer galamb vitte szét az ország minden részébe a kiállítás megnyi­tásának hírét. Az ünnepség résztve­vői ezután megtekintették a kiállí­tást. (MTI) Készül a jó magágy a vetéshez A hejőpapi Petőfi tsz földjén Tót h Ferenc DISZ-tag munkagépkeze lő összekapcsolt tárcsákkal ké­szíti elő a 'alajt az őszi vetés'/ * -'Erdőül János felvétele.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom