Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-09 / 213. szám
ESZAKMAGYARORSZAG A testvéri bolgár nép boldog, szabad basája Rádióavatás a boldogkőujíalusi általános iskolában J AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA X. évfolyam 213. szám Ára 50 fillér Miskolc. 1954 szeptember 9, csütörtök f Szüntessük meg a pazarlást, "N nagylábonélést épi demokráciánk a felszab adulás óta eltelt 10 esztendő alatt rohamléptekkel haladt a f eilődés útján. Dolgozóink hatalmas tömege aktiv, lelkes részivé vője a szocializmus építésének. Egyre újabb és újabb munkasike rekre ösztönzi népünket az a tudat, hogy miénk az ország, mag unknak építünk. * Az állam, a nép tulajdonába n lévő gyárak, üzemek, bányák termelése a dolgozók jólétét szolgálja. A nemzeti jövedelemnek — pártunk júniusi határozatának és a kormány programjának szel-1 lemében — mind nagyobb részét a szükségletek növekvő kielégítésére fordítja. Valamennyi ma gyár dolgozónak, az egész népnek érdeke tehát, hogy az állam, a mi államunk jövedelme állandóan növekedjék. Csak így tudunk a jövőben még több közszükségleti cikket termelni, még több lakást, utat, iskolát építeni, csakis így tudjuk az elkövetkező években tovább folytatni az árak rendszeres leszállításának politikáját. Szó esett már eddig is a termelékenység növeléséről, a gazdaságosabb termelésről, amely nél külözhetetlen áz életszínvonal emeléséhez. Kevesebbet beszélünk azonban a másik, nem kevésbé jelentős feladatról, amely nél kül nem növelhetjük tovább eredményeinket. Ez a feladat: végetvetni a nagylábonélésnek, a pazarlásnak, annak, hogy egyesek a nép vagyon át úgy kezelik, mint csák: szalmáját. A z idősebb munkások jól emlékeznek arra, hogy a tőkés üzemében minden szögnek megvolt a helye. Jaj volt annak a munkásnak, akinek táskájában az el lenőrzés csak egyetlen csavart ’S talált, a gyártulajdonos, vagy an nak megbízottja fogához vert minden garast, nehogy egyetlen fillérrel is csökkenjen a tőkés haszna. Akkor bizony nem heve rtek a gyárak, üzemek udvarán javításra váró, rozsdásodó gépek, nem volt széjjelszórva az építőanyag; a telefonok, autók használata magánügyben a legszigorúbban tilos volt. Ma pedig mit látunk? Ugysz ólván alig találunk olyan üzemet, hivatalt, vagy intézményt, mely nek dolgozói nyugodtan elmondhatnák: mi már mindent megtettünk a pazarlás megszüntetéséért, nálunk már nincs pazarlás. Nézzünk meg egy-két apróbb, de felesleges kiadást. Nagyon sok vállalat, üzem — ha saját autója nincs, vagy úgy gondolja, nem elég ami van — r endszeresen taxit vesz igénybe sokszor olyan utakra is, ahová egyébként vonattal, autóbusszal, villamossal, vagy esetleg gyalog is el lehet menni. Csak egyetlen példát említünk, amely nem is tartozik a legrosszabbak közé: a 34. számú építőipari tröszt egy-egv hónapban jóval több mint 100 ezer forintot költ el taxira, bérautóra. Nem kell bizonygatni, hogy ezt az összeget az állam nagyon jól fel tudná használni lakásépítkezésekre, vagy egyéb fontos dolgokra. másik költségtétel: a telefon. Egyes intézmények, üzemek, hivatalok telefonbeszélgetése súlyos ezrekbe kerül a népgazdaságnak. Kazincbarcikán például a földmunkát gépesítő vállalat kazincbarcikai kirendeltsége július 19-én 3 Budapest 458-746 telefonszámmal 880 forint értékű beszélgetést folytatott. Drága mulatság ez. Sokkal többet takaríthat meg a nép államának a felelőtlen telefonáló, ha akár repülőgépen oda-vissza utazik Budapestre é*s még egy egész napidíjat is felszámít hozzá, ugyanis 250 forintból bőven kitelt volna az ügyintézés. Vagy nézzük a kiszállásokat. Szinte valamennyi kiutazó az engedélyezett legmagasabb kocsiosztályon utazik. Előfordul az is,, hogy ha valaki 7 és félóra alatt elvégezhetné munkáját, elhúzza egy kicsit a dolgát, mert nyolc órán túl már napidíj is jár. És a kiutazók egy része bizony sokszor magának keres okot a vidékre járásra, hiszen — gondolja — az is hoz egy kis többletkeresetet. Arról persze, hogy milyen csekély népszerűségnek örvendenek az ■«aktatáskás emberek», az agyon-ellenőrzött, agyon-instruált vidéki szerveknél, erről jobb nem is be szelni. Ezek csak a kisebb kiadások, de könnyen megérthetjük, hogy a 100 és ezer forintok milyen hatalmas összeggé nőnek. ha figyelembe vesszük, hogy még megyénk területén is százszámra, országosan pedig ezerszámra vannak olyan üzemek, intézmények, hivatalok, amelyeknek dolgozói hasonló könnyelműséggel bánnak a nép vagyonával. Százmilliók úsznak el így, válnak semmivé évente hazánkban, mert nem őrizzük éberen a nép vagyonát. Nem vigyázunk rá kellően, hagyjuk, hogy a szemünk előtt váljon semmivé a nép vagyonának egy-egy része. Sajnos, sok az olyan gazdasági, műszaki és állami — de tegyük hozzá nem egyszer pártfunkcionárius is, aki maga sem mutat jó példát, nem figyel fel a nép vagyonának pazarlására. Egyesek úgy látszik megszokták a nagylábonélést, a nép vagyonárnak pocsékolását, mintha soha nem is hallottak volna takarékosságról. Pedig az egész nép érdeke sürgetően követeli a pazarlás, a pénzpocsékolás megszüntetését. Éppen elég pénzt fecséreltünk már el így is hiábavalóságokra. Nem halogathatjuk tovább a takarékos, beosztó módszerek bevezetését. Még ma lássunk hozzá a felesleges költségek megszüntetéséhez. Legalább úgy gazdálkodjunk az állam, a nép vagyonával, mint odahaza családunk keresetével. A takarékos munka megszervezése nem kampány-feladat. Nem múló, rövidéletű divat, amelyet félkézzel is elvégezhetünk, hanem állandó tennivaló, amely jó tervezést és' megfontolt előrelátást követel a vezetőktől. T* ermészetesen mint mindenben, a pazarlás, a nagylábonélés megszüntetéséért folyó harcban is mindenekelőtt népünk vezető| erejének, a munkásosztálynak, s ezen belül elsősorban a kommunista munkásoknak kell példát mutatniok. A kommunista vezetőknek kell elsősorban ébere n őrködniük a nép vagyona fölött. Ezzel mint évtizedes harcaik során már annyiszor, a kommunisták ismét a nép érdekeit védik. V_______________________________________ ____________________________________________________________________________________ J Vetik már a* őszi árpát a szövetkezetek földién Az elmúlt évi tapasztalatok bebizonyították, hogy azok 3 termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok, akik jól előkészített talajba, korán vetettek, 2—3 mázsával többet takarítottak be egy holdról. Megyénk termelőszövetkezetei igyekeznek is az alkalmas idő minden percét kihasználni, s egyre gyorsabban végzik a vetés alá- a szántást. A tiszababoL nai, tiszadorogmai, geleji, megya- szói, s a tiszalucj termelőszövetkezetek már vetik az ősziárpát is. A tiszaluci Vörös Hajnal termelőszövetkezetben azon a területen, ahol az elmúlt ősszel korán és kereszt- sorosán vetettek, 14 mázsa gabonát takarítottak be egy holdról, ahol Í pedig megkéstek a vetéssel, mindössze 10—10 mázsát arattak, HARCBAN A III. NEGYEDÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Az ózdi fi nőm lien germ üben három brigád Az ózdi finomhengerészek már nem egyszer bebizonyították, hogy élharcosai a termelésnek. Most, amikor országunk dolgozói a párt és a kormány programjának sikeres megvalósításáért harcolnak, az ózdi finomhengerészek síkra szálltak, hogy az ötéves terv teljesítésével segítsék elő a jólét növelését. Nagyszerű erőfeszítéseiket siker koronázta. Szeptember 6-án déli 12 órakor Nagymarci András hengerészbri- gádja büszkén jelentette, hogy befejezte ötéves tervét. A brigád tagjai 13 ezer 162 forintot takarítottak meg a selejt csökkentésével. Augusztus havi tervüket 106 százalékra teljesítették. Szeptember 7-én, reggel 6 órakor a Kossuth- díjas Tengely István brigádja is jelentette: mar az 1955. évi terven dolgoznak és 41 ezer 327 forintos selejtmegtakarításukat az év végére 80 ezer forintra fokozzák. Ugyanezen a napon déli 12 órakor Pázmány László DISZ-brtgádja közölte, hogy ők is befejezték az ötéves tervet s nem maradtak le a selejtcsökkentéssel sem: 33 ezer befejezte ötéves tervét 879 forinttal járultak hozzá az ózdi kohászok önköltségesökkentési vállalásához Havi tervüket szeptember 8-ig 104.9 százalékra teljesítet-' ték. Az élenjáró hengerész brigádok most tovább harcolnak, hogy a Diósgyőrrel kötött párosversenyben az ózdiak legyenek az elsők. A tanácsválasztás íiszteletére újabb vállalásokat tettek, megfogadták, hogy még több terven felüli hengerelt acéllal segítik elő a dolgo zók jólétének növelését. TÖBB SZENET A HAZÁN AK ! Kitűnő eredmények a frontbrigádok versenyében A Borsodi Szénbányászati Tröszt frontbrigádjai közül kimagaslóan szép eredményeket értek el a lyu- kóbányai Ságvári-akna DlSZ-fiatai- jai. Szeptember 7-én mindhárom DISZ-brigád teljesítette napi ’elvét. Sajókazincon Hlavács József frontbrigádja 212 százalékos kiváló eredményt, Györkei János frontcsapata pedig 167.5 százalékot ért el az ormosbányai III. aknában. Az élenjáró frontbrigádok eredményei igazolják, hogy jó munkaszervezéssel, a 480 perc kihasználásával túlteljesíthető a terv. A többi frontcsapat kövesse az élenjárók példáját, tegyen meg mindent november 7 tiszteletére tett fogadalmuk valóraváltásáért, az adott szó becsületéért. Legyenek Borsod kommunista bányászai az adósság le- törlesztéséért, indult harc lelkesítői, élharcosai. Hozzanak be minél többet az elmaradásból a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. 174 (alias! adtak á! Ujdiósgyőrben A 28/3. számú Építőipari Vállalat dolgozói Üjdiós győrien 20 nappal határidő előtt 171 lakást adtak át. A derék építőipari munkások legjobb tudásukkal azon voltak, hogy mielőbb bekőlto-hetővé váljék a hatalmas épület. Dicséretet érdemelnek, hősies munkájukért a vállalat dolgozói. különösen Uram József üzem- vezeiő. Réti József főmunkavezető, Vida János kőműves brigádja és Jacsó Péfer segédmunkás brigádja. Az ép ule'en márványtáblát helyeznek el. melyre, a legjobb dolgozók nevét írják fel. K* új és helyes kezdeményezés. Először történik az építőiparban, hogy az épített • ház falán az élenjárók nevét megörökítik. lij belépőkkel erősödnek megyénk termelőszövetkezetei A helyes gazdálkodás eredményeként megyénk termelőszövetkezetei egyre jobban bebizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Számos helyen jóval magasabb termésátlagot érnek el, mint az egyéni gazdák a kis parcellákon. A falu dolgozói ezért mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak a termelőszövetkezetek felé. A napokban is több egyénileg dolgozó paraszt határozta el, hogy belép a csoportba, ha ehhez a tagok hozzájárulnak. A susai Kossuth tsz-ben Görgei pamabás, Gyüre Sándor és Giblák Miklósné lépett be. a tokaji Kossuth tsz-ben pedig Krasznai János feleségével együtt írta alá a belépési nyilatkozatot. Ériékes kezdeményeiés a borsodnsdasdi lemezgyárban A borsodnádasdi lemezgyár hengerészei az év elejétől kezdve ke-* mény küzdelmet folytatnak az egy mázsa készlsmezre eső alapanyagmennyiség csökkentéséért. Ebben a harcukban értékes segítséget kapnak a műszáki vezetőktől is. Szeptember elején Soós György üzemmérnök új technológiai eljárást vezetett be az ónozott lemezek hengerlésénél. Eddig az ónozott lemezeket hengerlés előtt kénsavas keverékbe mártották, hogy csökkentsék a tapadást. Soós György javaslatára a lemezeket kénsavas kezelés után még mangánisz’ap és szulfit lúgos keverékbe is bemártják s csak ezután hengerük. Az új eljárással lényegesen csökkentették a lemezek tapadását, az alapanyag felhasználást. Bevezetésével szeptember elseje óta kedden reggelig az ónozott lemezek kihozatalát 10 százalékkal javították. Az új eljárással dolgozó Kormos Lajos sztahánovista hengerész a korábbi 40—45 százalékos veszteséget 28—30 százalékkal Csökkentette. Az ónozott lemezek mangániszap és szulfitlugos keverékben való kezelése nem drágítja az önköltséget, mert mindkét anyag mellék- termék. Az üzem vezetősége most az ónozott lemezeknél bevált eljárás alapján a mártogató-kádak kibővítéséi! tervezi, hogy az új eljárást a pácolt és a horgonyzott lemezek hengerlésénél is bevezethessék. Üvegházi kertészet a mezőkövesdi hőforrások mellett Kevesen vannak «nkne hallottak volna a mezőkövesdi Zsóry-fürdő forrásainak gyógyhatású vizéről. Arról azonban már kevesebben tudnak, hogy az 50— 60 fokos hőforrások vizének nagy része évtizedek óta kihasználatlan, s csak egy patakocska vizét duzzasztja. A fürdőnek ugyanis aránylag igen kis vízmennyiségre van szüksége — télen pedig teljesen hasztalanul folyik el a földből előtörő sok tíz- és százezer liter forró víz. Ha Budapesten, vágj’ más nagyobb városban lenne ez a természeti kincs, akkor már az ember szolgálatába állították volna: egész városrészt fű ten ének vele. úgy mint a híres margitszigeti hőforrásokkal. De kinek jut eszébe központi fűtés hálózatot építeni egy községben? És gondolt-e valaki arra a fürdő látogatói közül, hogy a forró gyógyvizet, ami testét simogatja, másra is lehet hasznosítani? Az elmúlt“STgS ember, azaz egy egész nagy család, amely gondolt erre és elég erős is ahhoz. hogy a termelés szolgálatába állítsa Mezőkövesd egyik nevezetességét: a hőforrásokat. A mezőkövesdi Petőfi tsz tagságában fogant meg az a gondolat, hogy kár haszontalanul elfolyni hagyni a sok forró vizet. Laczkó Pető János etvtárs, a szövetkezet elnöke, aki nemcsak arról nevezetes, hogy poéta hajlamú ember, verseket, színdarabokat ír, hogy Shakespearet, Csehovot olvassa, de mezőgazdasági szaktudása is nagy — kezdett foglalkozni a hőforrások kihasználásának gondolatával, Lu. Szakemberek fülébe is eljutott a tsz érdekes tervezgetése. A szakemberek azonnal munkához láttak, hogy a közösségben, naggyá nőtt, erejükben bízó mezőkövesdi dolgozó parasztok terve valóra véljék. A Fűtéstechnikai Intézet megvizsgálta a hőforrások vizét és összetételét. Azután összeültek tanácskozásra a földművelésügyi minisztérium kertészeti szakembereivel — és a napokban rendkívüli szövetkezeti közgyűlésen a tsz tagsága elé vitték kutatásaik és megbeszéléseik eredményét. A népes közgyűlés minden perce izgalmas volt, hiszen arról tárgyaltak a Petőfi tsz tagjai mező- gazdaságunk neves szakembereivel és a megyei tanács kiküldötteivel, hogyan tudnák rövid idő alatt szinte milliókkal növelni termelőszövetkezetük vagyonát. A szakemberek ményeiről ugyanis a következőket közölték: a hőforrások segítségével a Petőfi tsz 3.200 négyszögölön hajtatásos kertészetet létesíthetne, amely már a kora tavaszi hónapokban, vagy akár télen is érett, paradicsommal, zöldpaprikával, uborkával és virágokkal láthatná el Miskolc piacait. Ezenkívül többszázezer korai palántát juttathatna a városellátó gazdaságoknak. Elmondták a szakemberek azt is, hogy tulajdonképpen mi ts a? a hajtatásos telep: nem más, mint jól fűtött üvegház, amelynek talaja és levegője egyaránt kellemesen meleg, párás. Hazánkban már nem is egy ilyen hajtatásos kertészet működik, de amint a szakemberek elmondták, a mezőkövesdi Petőfi tsz telepe valamennyinél kifizetődőbb lenne. Hogy miért? Azért, mert a természetes hőforrások vizének kihasználásával sokkal olcsóbb lesz üzemeltetése. A budapesti Március 15 termelőszövetkezet hajtatásos telepének talaját például trágyával, légterét pedig szénnel fűtik. Mezőkövesden melegvízzel fűlhetnek mindent, ami évente jóval több mint hatezer tonna szén és több vagon trágya- megtakarítást jelentene. A szakemberek azt is elmondk ták. hogy miiven iövedelemre számíthatnak s Petőfi tsz tagjai: a budapesti Március 15 tsz hajtatásos telepe a szövetkezet minden munkaegységének értékét 60 forintra emelte — itt, ahol a fűtéshez se trágyára, se szénre nem lesz szükség, a jövede’em jóval n.agasabb lehet. Elfogadták-e • tagjai a szakemberek javaslatát? — ezt szinte felesleges megkérdezni. Elfogadták. annál is inkább meri közölték velük, hogy a telep felépítéséhez szükséges két és félmillió forintos beruházást a kormányzat 20 évi hosszúlejáratú hitel keretében azonnal rendelkezésükre bocsátja. A -matyóvárosban», a fürdő közelében rövidesen megindulnak af. építkezések. A Petőfi tsz tagsága megfogadta, hogy még ebben az évben a termelés szolgálatába állítja a hőforrásokat és a jövő év kora tavaszán, amikor a Bükk völgyeiben még hófoltok fehérlenek, ők már elküldik a miskolci munkásoknak hajtatásos telepük első illatozó gyümölcsét, hóviharok idején is pirosra érett első paradicsomait. POZSONYI SÁNDOR;