Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-07 / 211. szám

Kedd, 1954. szeptember 1. ÉSZAKMAGYARORSZÁG a VITA A TANÁCSTÖRVÉNY-TERVEZETRŐL « , A hejőkeresztúri népnevelők a tanácstörvény-tervezetről beszélgetnek Néhány nappal ezelőtt népnevelő értekezletet tartottak a községben. A pártszervezet ezen a népnevelők legfőbb feladatául — az időszerű őszi mezőgazdasági munkálatokra való mozgósítás mellett — az új ta­nácstörvény tervezetének ismerteté­sét jelölte meg. Megállapították az értekezleten, hogy a helyi tanács négy esztendő alatt kivívta a falu dolgozóinak legteljesebb elismerését, megbecsülését. A dolgozó parasztok sajátjuknak, elismert vezetőjüknek tekintik a tanácsot. Először maguk a „népnevelők Is­merkedtek meg az új tanácstör­vénytervezettel. megbeszélték, hogy miben, különbözik a régitől, milyen új, nagy lehetőségeket nyújt a ter­vezet a helyi tanácsok munkájának megjavításához. Ezután a népneve­lők kisgyűléseken, egyéni beszélge­téseken ismertették a falu lakóival a törvénytervezetet és a közeljövő­ben megtartandó tanácsválasztások jelentőségét. Papp Arzén népnevelő Nyárádi János 7 holdas dolgozó paraszt la­kásán tartott kisgyűlést,- amelyiken 12 dolgozó paraszt vett részt. Töb­ben — maga Nyárádi János is — hangoztatták, hogy helyeslik az új tanácstörvénytervezetet. Különösen a tervezet azzal a részével értenek egyet, amely a helyi tanácsok na­gyobb önállóságát biztosítja. Helyes­lik azt is, hogy a törvénytervezetet nyilvánosan megvitatják, így min­den állampolgárnak módja van ész­revételeit megtenni, ök maguk is éltek ezzel a 'ehetőséggel. Simonyák József tanácstag rámutatott, meny­nyire helytelen volt, hogy a felsőbb szervek szinte gúzsbakötötték a he­lyi tanácsok kezét. Községükben például az apaállatok gondozására egész évre 27.000 forintot irányoztak elő. Ebből takarmány beszerzésére és az apaállatgondozó fizetésére kö­rülbelül 20 ezer forintot használtak fel, a többit megtakarították. Ezt az összeget azonban nem használhat­ták fel az istálló tetejének megjaví­tására, holott az már a legkisebb esőnél is beázott, Úgy látom, ezután a költségvetésen belül szabadabban gazdálkodhatnak majd a községi ta­nácsok. Ez pedig csak javunkra szolgálhat a mi falunkban Ns. Papp Vilmos pedagógus szintén hasonló esetet mondott el az iskola életéből. A télen 700 forint fuvar- költséget takarítottak meg . azzal, hogy a szülők társadalmi munká­ban szállították be a szenet az állo­másról. Ebből a 700 forintból azon­ban még 200 forintot sem használ­hattak fel az iskola falitábláinak kijavítására, mert ez a kiadás nem szerepelt a költségvetésben. Arról is szó esett a kisgyűléseken és a népnevelők beszélgetései so­rán, hogy ha a község dolgozó paraszt­jai mindenből pontosan, maradékta­lanul teljesítik állami kötelességü­ket, akkor több jut a község fejlesz­tésére is. A hejőkeresztúri dolgozó parasztok eddig sem maradtak adó­sai államunknak. A közelmúltban is többezer forint adófizetési pré­miumban részesültek. Ezt az össze­get a tanács a fiatalok sportfelsze­relésének beszerzésére fordította. — Nyilvánvaló, hogy államunk csak úgy tud bennünket támogatni, ha mi is segítjük az államot — je­gyezte meg Simonyák József. — Én már kifizettem évi adómat, rendez­tem egész esztendei hízottsertés-, to­jás-, baromfi- és gabonabeadási Ikö­Abaújvár községben kisgyűlése- ken tárgyalják meg a tenácstör- vénytervezetet. Egy-egy kisgyűlésen 10—15 dolgozó paraszt vesz részt. Az egyik ilyen kisgyűlésen Szabó Bertalan vb tag hangoztatta, hogy igen helyesli a tanácstagok létszá­mának rendezését. Abaujvár köz­ségben jelenleg 31 tanácstag és 18 póttag van. Ez azt jelenti, hogy min-, den tizedik választó tanácstag vagy póttag. Minden családban van ta­nácstag.------------— telezettségemet. Arra kérem dolgozó paraszttársaimat, hogy valameny- nyien tegyenek eleget minél előbb kötelezettségeiknek, növeljük ezzel is községünk jó hírnevét. Mindnvá- junk közös érdeke, hogy minél előbb kulturotthont, villanyt kapjon a község. Helyi tanácsunk mindezek érdekében psak akkor tud jogosan a felsőbb szervekhez fordulni, ha ml magunk, a község dolgozói min­denben eleget teszünk állampolgári kötelezettségeinknek. A hejőkeresztúri népnevelők a pártszervezet irányításával idejében hozzáláttak a tanácsyálasztással kapcsolatos politikai felvilágosító munkához. Ezideig már 7 kisgyű­lést tartottak a községben s min­dennap egyén] beszélgetésekben is ismertetik a falu lakóival a tanács­választás jelentőségét. Ne feledkezzenek meg az őszi munka idején sem a közelgő tanács­választásról. A népnevelők még na­gyobb aktivitásra, a helyi tanács munkájának még tevékenyebb tá­mogatására mozgósítsák a falu dol­gozóit. Nagy Gyula vb-tag helyeselte, hogy a választás után csak kéthe­tenként kell majd vb-ülést tartani. Krak'kai Bertalanná dolgozó pa­rasztasszony arról beszélt. hogy csak most, a vitára bocsátott tör­vénytervezet elolvasása után ismer­te meg tökéletesen a tanács felépí­tését. Igen örül annak, hogy a Ha­zafias Népfront Bizottság az egysze­rű dolgozó emberek véleményét is kikéri, mielőtt végleges törvényt al­kotnának. Biztosítsanak jogot a tanácsoknak operatív intézkedések megtételére is Az elmúlt esztendőben pártunk és kormányunk több olyan határozatot hozott, amelynek megvalósulása a* életszínvonalat emelte. A miskolci JL kerületben a fejlődés azonban nem olyan mértékű, mint lehetne. Véleményem szerint ennek az az 0 k*. hogy tanácsaink nem gazdái eléggé területüknek. Éppen ezért ör ömmel olvastam, tanulmányoztam a tanácsokról szóló törvénytervezetet. Szerintem azonban helyes lenne, ha a törvénytervezet jogot biztosítana a tanácsnak operatív intézkedésekre is. Végeredményben a tanácsok ismerik legjobban a területet. Meg felelő intézkedési jog birtokában so kát tudnának tenni a kormánypro­gram teljes megvalósítása érdekék en, s ezzel nagymértékben tovább ja­vulna a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat. SÁNDOR NÁNDOR Miskolc Ki agy ül és eh Abaűjváron Közép- és felsőoktatásunk minőségi fejlesztése anyagi áldozatot követel a KÖZOKTATÁSUNK fejlődése szer­vesen összefügg társadalmunk poli­tikai és gazdasági fejlődésével. Pár­tunk politikájának új szakaszában a közoktatás fejlesztésében is figye­lembe kell vennünk a fokozottabb tervszerűséget, a minőségi fejlesztés követelményeit és számba kell ven­nünk az eddigi eredményeket. A III. pártkongresszuson a Köz­ponti Vezetőség beszámolójában Rá­kosi elv társ körvonalazta azokat a feladatokat, amelyek oktatásügyünk fejlődési irányát megszabják. „A lakosság növekvő kulturális igényei megkövetelik a közoktatásügy mi­nőségi fejlesztését. Mindenekelőtt ki kell szélesiteni és meg kell szilárdí­tani az egész közoktatás alapját: az általános iskola rendszerét,“ A továbbiakban hangsúlyozta: „Továbbra is teljes mértékben idő­szerű a magasabb fokú oktatás fej­lesztése, de a jelen helyzetben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly!“ Elmondotta Rá­kosi elvtárs, hogy néhány évvel ez­előtt a közép- és felsőoktatás terü­letén a munkás-paraszt többség biztosítása és a szakkáderek minél tömegesebb, minél gyorsabb kikép­zése volt a két logfontcsabb feladat. „E feladatokat ma lényegében meg­oldottaknak tekinthetjük. A főisko­lai beiskolázásban most a szociális származás mellett egyre jobban elő­térbe kell kerülnie a tehetségnek és Iz kiváló tanulmányi előmenetel kö­vetelményének, A szocializmust építő Magyarországnak nemcsak képzett, hanem kiválóan képzett szakemberekre van szüksége.. AZ UJ TANÉVBEN közép- és felsőoktatásunkban tehát érvénye­sülnie kell a közoktatásügy minő­ségi fejlesztésének, mintán a meny- nyiségi követelmények feladatát lé­nyegében má.r megoldottuk. A fel- szabadulás óta eltelt évtized alatt munkás- és paraaztszármazású fia­talok tízezrei nyertek kiképzést közép és felsőbb iskolákban. Álla­munk minden áldozatot meghozott azért, hogy ezeknek a fiataloknak a. tanulását megkönnyítse. A kitűnő elómenetelű közép- és főiskolások­nak teljes tandíjmentességet, a diákotthonokban ingyenes, vagy mi­nimális térítés ellenében teljes el­látást biztosított. De biztosította a tanulás lehetőségét, a kollé­giumi ellátást mérsékelt díjért a je­les és a közepes tanulók számára is — természetesen figyelembe véve a szülők kereseti viszonyait. Ig.v értük el azt, hogy rohamosan fej­lődő országunk számára biztosítani tudtuk a szükséges új szakembere­ket, ami államunktól hatalmas anyagi áldozatot követelt. Most, amikor a mennyiségi pro­bléma megoldása után a minőség problémája lép előtérbe, számot kell vetnünk azzal, hogy közben az álta­lános életszínvonal jelentősen emel­kedett, emelkedett a szülők anyagi teherbíróképessóge is. És hogy az életszínvonal további erőteljes emel- kedésére irányuló párt- és kormány- határozatok valóra váljanak, szük­séges. hogy nemzetgazdaságunkat tehermentesítsük — legalább részben — azoktól a milliókra és milliókra rúgó kiadástól, amit a kollégiumi ingyenes és alig számbajöhető anyagi ellenszolgáltatásért nyújtott, ellátásra áldoztunk. FEJLŐDÉSÜNK menete megköve- teli, hogy azok a szülők, akiknek gyermekei közép- és fclsőiskolákban tanulhatnak, anyagi erejükhöz mér­ten járuljanak hozzá a nevelés költségeihez, mert ma már állami életünk minden területén ugyanúgy, mint üzemeinkben, a mezőgazdaság­ban is, a legmesszebbmenően érvé­nyesítenünk kell a takarékosság el­vét, a minőség fokozásának elvét. Amikor államunk, számításba véve anyagi erőit, felemeli a kollégiumi ellátásért fizetendő térítés átlagát és korlátok közé szorítja a felső iskolákon az ösztöndíjakat, ezzel egyben a tanulmányi fegyelem meg­erősítését. a jobb tanulmányi ered­mények elérésére Irányuló törekvést mozdítja elő. Az ösztöndíjat és a legnagyobb kollégiumi kedvezményt elsősorban a legkiválóbb tanulóknak adják meg, de továbbra is figye­lembe veszik a tanulók anyagi és társadalmi helyzetét. A szülőknek meg kell érteniük, hogy a közép- és főisko'ai tanulók szülőktől is taníttatása érdekében hozott állami anyagi támogatás átmeneti csökken­tésére azért is szükség van, mert azzal nem állottak arányban a ta­nulmányi eredmények. Sokan vissza is éltek azzal, hogy a támogatást nem kötötték szigorúbb követelmé­nyekhez. A szülők, akik látták, hogy gyermekük tovább tanulhat akkor is, ha hanyag, ha gyengén tanul, nem is törődtek gyermekeik tanul­mányi eredményeivel, nem sarkalták őket jobb tanulásra, nagyobb fegye­lemre. Ha a szülők anyagilag is érdekel­tek lesznek abban, hogy gyermekük hogyan viszonozza a neveltetésére fordított anyagi áldozatot, kétség­telenül maguk is ösztönözni fogják gyermeküket a jobbtanulásra. Ne felejtsük el, hogy a közép- és felső­iskolákban való továbbtanulás ki­tüntetés is azoknak a fiataloknak, akik szorgalmukkal, fegyelmezettsé­gükkel kiérdemelték ezt. No feled­jük el azt sem, hogy az állam még így is óriási áldozatot hoz tanít­tatásukért. Egy kollégiumi diák havi ellátása például 460 forintba kerül az államnak, nem beszélve az ipari tanulókról, akiknek eddigi el­látási költsége felülmúlta egy jó átlagmunkás havi keresetét. AZ ELLÁTÁSI díjak bizonyos mértékű emelésével meg fog szűnni a kollégiumok túlzsúfoltsága, mert csak azok fognak nagyobb kedvez­ményt élvezni, akiknek az előmene­tele megfelel a követelményeknek. A minőségi követelmények érvénye­sítése tehát megnyugtathatja a szü­lőket, hogy gyermekeik ellátása ja­vul annak a nagyobb anyagi áldo­zatnak ellenében, amit gyermekeik taníttatása érdekében hoznak. Ezért minden szülő, aki szívén viseli gyermekének továbbtanit tatását, örömmel fizeti meg az anyagi erejé­hez mért ellátási dijat. HÍREK A MEZŐGAZDASÁGBÓL Uj tsz-tagob jelentkeznek Aszalón Az aszalói dolgozó parasztok egyre jobban érdeklődnek a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás iránt. B odnár Gáborné, Ondreák Józsel, Bodnár Bertalan, Bona József, özv. M. Nagy Lajosnc és N. Nagy Béla- né már be is jelentették azt az elha tarozásukat a hármas és az egyes típusú szövetkezetekben hogy ha a tagság szívesen fogadja őket, a eS~ közelebbi taggyűlésen belépnek a e® oportba. Az egyénileg dolgozó paraszto k mindinkább belátják a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és fölényét. He lyesen gazdálkodott mind a két cso­port Aszalón, gabonából és kapásn «vényekből jóval magasabb termés­átlagot értek cl, mint az egyénileg dolgozó parasztok, szép jövedelem jutott a tagságnak. Szikszó dolgozóinak köszöneté a fővárosi vendégművészeknek Vidám műsor keretében köszön­tötték fővárosi színművészeink szep­tember 1-én Kalas Béla, Kecskemé­ti Lajos, Boda István, Lampner Bar­na dolgozó parasztokat és Szikszó minden dolgozóját. A zsúfolásig megtelt mozihelyiség közönsége nagy tetszéssel fogadta, lelkes taps­sal jutalmazta a nívós műsorszámo­kat. Különösen nagy sikert aratott a Magyar Rádióból jól ismert Lorenz Kornélia és Béres Ferenc, valamint a Kincses Kalendárium műsorában, szereplő közkedvelt Mari néni és Gergely bácsi művészpárok. Szikszó közönsége ezúton mond kö­szönetét a felejthetetlenül szép es­téért. KELEMEN MÁTYÁS Termelőszövetkezeteink hathatós segítséget várnak a gépállomásoktól • Augusztus végén értekezletre gyűltek össze a szerencsi járás ter­melőszövetkezeteinek elnökei. Elhatározták, hogy most ősszel legalább két héttel határidő előtt elvégzik a vetést. Ehhez a gépál'omások segítségét: kérik. A termésátlagok növelését csak úgy érjük el — mondották a tss elnökök —, ha a gépállomások minőségileg jó munkát végeznek, korán szántanak s a vetőmagnak megfelelő ülepedett, morzsalékos ágyat készí­tenek. t Az újesanúlosi gépállomás dolgozói már hosszabb idő óta vetőszán­tást végeznek a termelőszövetkezetek földjén. A szerencsi és tokaji gép­állomások is kövessék az újcsanálosiak példáját Idejében végzett jó mun­kával segítsék elő, hogy a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek jövőre két három mázsával magasabb termésátlagot takaríthassanak be, mint a a idén. 1 A termelőszövetkezetik téli takarmányellátásának biztosítása érdeké­ben arra törekedjenek gépállomásaink, hogy a silógödröket minél előbb megtöllsék. A tokaji gépállomás a bodrogkeresztúri Dózsa termelőszövet­kezetben több mint egy hete silóz, de a rossz szervezés miatt sokszor áll a munka. Gépállomásaink sz.ervezzék meg jobban a munkát, hogy az őszi szántás vetés gyors befejezésével megalapozzuk a jövő évi gazdag aratást. DOMONKOS ISTVÁN A bodrogkeresztúri méhész szakcsoport eredményei A múlt év decemberében 53 méh­családdal' kezdte meg munkáját a bodrogkeresztúri méhész szakcso­port. A csoport munkája szép ered­ményeket hozott. A méhcsaládok száma 82-re szaporodott s a mézter- melés nagyszerű jövedelmet hozott. A csoport tagjai elhatározták, hogy a méhcsaládok jövedelméből hoz­zájárulnak az árvízkárosultak támo­gatásához. Felajánlották, hogy 5 méhrajt juttatnak el a dunamantiek megsegítésére. Nagy Béla, a csoport elnöke megígérte, hogy 6 maga két méhrajt adományoz. A többi tagolt is felajánlottak egy-egy rajt. Elha­tározták a csoport tagjai, hogy a további jó munka érdekében láto­gatást tesznek Csillagpusztán, hogy ott tapasztalatokat szerezzenek. KOVÁCS JÁNOS MÉSZÖV Érdemes a gépállomás traktoraival szántatni Jantek János gesztelyi ÍZ holdas dolgozó paraszt már több év óta a gépállomások traktoraival szánlatja földjét. Nem kis büszkeséggel beszél arról, hogy termésátlaga jóval maga­sabb, mint átoké, akik saját igájuk­kal szántanak. Jantek gazda ebben az évben például nem egészen kétl hold földön 35 mázsa árpatermést éré el. Érdemes a gépállomás gépjeivel dolgoztatni, ezt mondja gazdatdrsai.- nah, sokan hallgatnak szavára és szá­mos egyénileg dolgozó paraszt köt szerződést a gépállomással. Megjutalmazzák az őszi mezőgazdasági versenyben legjobb termelőszövetkezeteket A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának, majd ezt kö­vemen alkotmányunk évfordulójának tiszteletére termelőszövetkezeteink-! ben is nagyarányú munkaverseny bontakozott ki. A versenyben több mint ezer termelőszövetkezet tagsága vett részt. Az őszi mezőgazdasági munkák jó és idejében való elvégzésére most tovább fokozzák a mun­ka lendületét. A földművelésügyi miniszteri um és a termelőszövetkezeti tanács az őszi munkában országosan kitűnt három termelőszövetkezet közül az elsőt 20 000, a másodikat 15 000. a harmadikat 10.000 forinttal és dísz­oklevéllel jutalmazta. Ezen felül a megyei mezőgazdasági igazgatósá­gok vezetői megyéjük három legjob b termelőszövetkezete közül az el­sőnek 4.000, a másodiknak 3.000, a harmadiknak 2.000 Ft értékű hasz­nálati tárgyat (rádiót, könyvet, kul turotthon és napközi otthon beren­dezést, mezőgazdasági kisgépek s*b.) és díszoklevelet adnak. Hé! forint készpénz előleg munkaegységenként Jól gazdálkodtak a gönczi Rákóczi termelőszövetkezet tagjai, akiknek eddig előlegként 5 kiló búza, más­félkiló árpa. jutott munkaegységen­ként. Livtner István például felesé­gével együtt dolgozik a tsz-ben, 531 munkaegységre csak búzából köze] 27 mázsát vitt haza előlegbe, így 20 mázsa búzát szabadpiacra vihet. Pénzelőlegben sincs hiány. Hét forintot fizettek a tagságnak mun­kaegységenként. Nagy a forgalom a helyi földművesszövetikezet boltjá­ban. Napról-napra nő a vásárlók száma, különösen sokat vásároljak a tsz tagjai. A gönci egyénileg dolgozó parasz­tok elismeréssel beszélnek a Rákó­czi tsz szép eredményeiről, látják, hogy a termésátlagok növelésének legjobb eszköze 8 nagyüzemi gaz­dálkodás. 100 ezer forintot térit vissza tagjainak a mezőkövesdi földművesszövetkezet Ez év tavaszán osztották ki a földművesszövetkezetek tagjai kö­zött a vásárlási és értékesítési visszatérítési könyveket. Szövetke­zetünk a félévi nyereségből mint­egy 100.000 forintot juttatott vissza a mezőkövesdi földművesszö­vetkezeti tagoknak. Ebből a 100.000 forintból a tagok 100 darab tűzhe­lyet, vagy kerékpárt, vagy ugyan* ennyi darab kitűnő öltönyt vásá­rolhatnak. Jelenleg csak visszatérí­tési előleg fizetéséről van szó, a végleges elszámolás az év végén lesz. MAGOS ANDRÁS szövetkezeti ügyvezető. ÉRTESÍTÉS, a 36. sz. Autóközlekedési V. (MÁVAUT) értesíti az utazóközönséget, hogy Miskolc Fő posta előtt lévő megállóhelyét szept. 12-től kezdődően Kazinczy utca és Szeles utca sarokra (Petőfi tér) helyezi át. A fenti naptól kezdődően az autóbuszok a Főposta előtt le- vagy felszállás céljából nem állnak még. 36. sz. Aköv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom