Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

ESZAKMAGMROR f Számadás A fefeeteautók nyomában V*. J AZ MDP BORSOD-AB^UJ-ZEMPLÉN MEGYEI PARTSIZOTTSAGANAK LAPJA X. évfolyam 231. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 30, csütörtök A szovjet—amerikai atomtárgyalások 71/I int ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormá­nyai között hosszabb ideje bizalmas diplomáciai tárgyalások folytak az atomkérdésről. A tárgyalásokat Eisenhower elnök 1953 december 8-i javaslata indította el. Mivel az utóbbi időben a nyugati sajtóban egyre több olyan tájékoztatás jelent meg, amely eltorzította ennek a diplomáciai eszmecserének jellegét, a szovjet kormány szeptember 22-én azt javasolta, hozzák nyilvánosságra a tárgj/alások okmányait. Az Egye­sült Államok kormánya a javaslatot elfogadta, ennek alapján a TASZSZ közzétette a szovjet—amerikai atom- - tárgyalások okmányait. A tizen­három levél, emlékirat, feljegyzés és nyilatkozat teljes terjedelmében meg­jelent a „Szabad Nép'1 szeptember 27-i számában. A nyilvánosságra hozott okmányok az egész emberiséget érintő rend­kívül fontos, életbevágó kérdésről, az atomerő felhasználásáról szólnak. Mindenekelőtt újszerű, feltűnő, hogy egy ilyen bizalmas jellegű tárgyalás anyagát a világ közvéleménye elé bocsátják. A Szovjetunió ezzel a ja­vaslatával is bebizonyította, hogy a nemzetközi politika minden kérdésé­ben az embermilliók érdekeit, jogait, szabadságát, békéjét tartja szem előtt. Az a véleménye: az emberek­nek joguk van arra, hogy tudják, miről, hogyan döntenek az államtér, fiák. A szoviet diplomáciát a nyílt­ság, az őszinteség, az egyszerű em­berek iránti feltétlen bizalom jel­lemzi. Minden lépése őértük történik. Nincs hát semmi titkolnivalója a tömegek előtt, sőt erejének, nyugal­mának, határozottságának forrása a néptömegek aktív támogatása. A z okmányok rávilágítanak a Szovjetunió messzemenő tár­gyalási készségére a legszövevénye- ‘ sebb, legkényesebb kérdésekben is. A Szovjetunió kormánya nem egy ízben hangsúlyozta: nincs olyan vitás kérdés, amelyet ne lehetne megoldani, megoldáshoz segíteni tár­gyalások útján. Ezt az elvet helyes­lik, ^érvényesítését követelik a dol­gozó milliók mindenütt a világon, sőt mind több jel mutatja, hogy ez a gondolat egyre nagyobb tért hódít a burzsoázia és pártjai körében is. A tárgyalások szelleme az elmúlt időszakban többször is diadalmas­kodott, Elhallgattatta a fegyvereket Koreában és Vietnamban. Cáfolha­tatlan tények mutatják, hogy a tár­gyalások, csakis a tárgyalások — ha sok nehézség árán is — előbb-utóbb bizonyos eredményekhez vezetnek. Az atomkérdéssel foglalkozó okmá­nyok egyértelmű tanúsága szerint a Szovjetunió következetesen hű marad ehhez az elvihez. Módszere ezalka- lommal is a kérdés világos felvetése, az emberiséget olyannyira érdeklő probléma elötéfbeállítása, konkrét, világos javaslatok előterjesztése, készség az álláspontok összeegyezte­tésére, az elgondolások kicserélésére, a tárgyalások továbbfolytatására. JP z az okmányok tükrében még- inkább kiviláglik, mivel az amerikai imperialisták diplomáciai módszere mindennek épp az ellen­kezője: a tények elferdítése, ködösí­tése, a nemzetközi bizalmatlanság tudatos szítása, rosszindulatú félre­magyarázás, mellébeszélés. A Szov­jetunió terve, javaslata, világos, egyszerű: kifejezi az emberiség óha­ját, követeléséi: szüntessék meg az atomfegyverkezést, az illető államok vállaljanak kötelezettségét. hogy nem alkalmaznak atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyvert. A Szovjetunió álláspontja az, hogy fel­tétlenül megegyezést kell elérni az atomfegyver eltiltásának és e tila­lom hatékony nemzetközi ellenőrzésé­nek kérdésében. Mi ezzel szemben az amerikai ja­vaslat lényeget Az, hogy kössenek valamiféle atomegyezményt, amely semmiképpen sem csökkenti, sőt nö­veli az atomfegyverkezési hajszát. Az amerikai kormány olyan nemzet­közi intézmény felállítását javasolja, amelynek az államok hasadó atom­anyagkészletük egy csekély részét átadják békés kísérletezés és terme­lés céljaira, ezeknek az anyagoknak túlnyomó részét azonban megtartják a tömegpusztító fegyverek gyártá­sára. Az amerikai kormány nem is titkolja, hogy ragaszkodik az atom­fegyverhez, hiszen a tömegpusztító fegyverek gyártásából a nagy mo­nopóliumok óriási összegeket, mérhe­tetlen profitot vágnak zsebre. Az amerikai atomiparban elhelyezett tőkebefektetések összege eléri a 9 milliárd dollárt. persze, így ezt nyíltan nem vall- hatják be, tehát mondvacsinált nem egyszer felháborító érveket ke­resnek a fegyverkezés igazolására. Az észszerű szovjet javaslatra adott amerikai emlékiratban többek között ez olvasható: „A fegyver alkalma­zásának eltiltásáról szóló javaslat semmiképpen sem akadályozná meg a készletek növelését... Nem volna semmi bizonyosság rá, hogy teljesí­tik-e az atomfegyver alkalmazásáról való lemondást tartalmazó papiros- ígéreteket.“ íme: így vélekedik az amerikai diplomácia a nemzetközi egyezményekről, szerződésekről; alig­hanem ezt a véleményét saját gyak­ran tapasztalt magatartása inspi­rálja. A történelem azonban rácáfol az ilyen cinikus felfogásra. Köztudo­mású, hogy létreiijttck már olyan nemzetközi egyezmények,1 amelyek pozitív hatást gyakoroltak, 1925-ben írták alá a vegyi és baktériumfegy- rer eltiltásáról szóló genfi jegyző­könyvet, amely a második világ­háború alatt fontos szerepet játszott e tömegpusztító fegyverek használa­tának megakadályozásában; még a minden egyezményt felrúgó, sárba- tipró fasizmus sem merészkedett a genfi egyezmény megszegésére. A z atomtárgyalások okmányai- nak megismerése és tanulmá­nyozása világossá, teszi minden be­csületes, jószándekú, békét akaró ember előtt, hogy a Szovjetunió kö­vetkezetesen harcol az atomenergia békés felhasználásáért, az Egyesült Államok vezető körei viszont egyre- másra elutasítják a konkrét, ész­szerű, hasznos javaslatokat. Bár a Szovjetunió erőfeszítései ebben a kérdésben még' nem vezettek el­fogadható eredményekre, ismét ki­nyilatkoztatta szándékát, hogy kész bármikor ■ újból megkezdeni az atom­energia békés felhasználásával kap­csolatos tárgyalásokat. Kész foly­tatni azokat mind saját javaslatá­nak, mind pedig az Egyesült Álla­mok kormánya javaslatának meg­vizsgálását. A Szovjet,unió fáradhatatlanul küzd a világ biztonságáért és a bé­kéért, az atomprobléma olyan meg­oldásán fáradozik, amellyel el lehet hárítani a szörnyű atomháború ve­szélyét és az emberi értelemnek, az alkotó tehetségnek, a technikának ezt a nagyszerű találmányát az egész emberiség szolgálatába állíthatják. A népek szívvel-lélekkel támo- gatják a Szovjetuniót ebben a küzdelmében. NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE: Tervük túlleüesítését, az önköltség csíMeniéséí, a munkalegyeíem megszilárdítását vállalják a 28/3. sz. Építőipari Vállalat dolgozói A 28/3. sz. Építőipari Vállalat műszaki és fizikai dolgozói műhelyi értekezleten elhatározták, hogy csat­lakoznak a MÁVAG dolgozóinak szeptember 26-i fel­hívásához, méltón akarják megünnepelni a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A vállalat műszaki és fizikai dolgozói felhívják az északmavyar- országi építőipari dolgozókat, hogy csatlakozzanak ők is a MÁVAG dolgozóinak felhívásához az alábbi ver­senypontok szerint: Első félévi tervünket csak 68.2 százalékra tel­* jesíteítük. Most vállaljuk, hogy a III. negyed­évi tervet 102 százalékra, második féléves tervünket pedig 108 százalékra teljesítjük. O Vállaljuk, hogy a központi regie első félévi összegével szemben a II. félévi regie-költséget 25 százalékkal csökkentjük. Q Az első félévben 15 százalékos munkabéralap­* túllépésünk volt. A II. félévben ezt teljese» megszüntetjük, sőt megtakarítást fogunk elérni. A Forgóalapcsökkentés terén az első félévi 6 millió 735 ezer forint forgóalapmegtakarítással szemben a II. félévben egymillió 850 ezer forint for­góalapmegtakarítást érünk el. C Vállaljuk, hogy a téli munkák műszaki meg- szervezését még a hideg idő beállta előtt el­végezzük, s biztosítjuk, hogy dolgozóink egész téli munkája zökkenőmentes legyen. Mi, a 28/3. sz. Építőipari Vállalat dolgozói meg­fogadjuk, hogy első féléves tervünkben a munkafe­gyelem lazasága miatt kiesett időt a II. félév végére a munkafegyelem megszilárdításával havonta 6 szá­zalékkal, az év végére pedig 120 nappal csökkentjük. Az egyes építkezések dolgozói közötti párosversenyt fellendítjük, úgy fogunk dolgozni, hogy valóra váltsuk ígéretünket: hónapról, hónapra teljesítsük az élüzem- cím elnyerésének feltételeit. Felhívjuk megyénk építőipari dolgozóit, kövessék példánkat. A vállalat dolgozói nevében: SOMODI KÁROLY igazgató HARSÄNYILÁSZLÓ DISZ-titkár HARMPS KAROLY főmérnök URAM JÓZSEF ép. vezető BÁTHORI LAJOS párttitkár KOLLÁR LÁSZLÓ sztahanovista NEMES LÁSZLÓ üb. elnök KOCSIS ANDRÁS az építő szakma kiváló dolgozója Élenjárnak a gönci kommunisták Göncön a Rákóczi és az Uj Ba­rázda tsz már régóta versenyben áil egymással. Most a békekölcsönjegy­zés alatt a munkák elvégzésében a Rákóczi tsz vezet. A békekölcsön- jegyzésnél viszont az Uj Barázda tsz tagsága mutat példát. Különösen a kommunisták járnak az élen, első­nek írták alá a jegyzési ívet. Cser- nyicki Pál 450 .forintot, Csorba Bé­la 500 forintot, Boda Bertalan 200 forintot és Gaál Istvánná pedig 200 forintot adott kölcsön az államnak. FEHÉR FERENC Jól dolgozik a rudabáuyai DISZ-szervezet A rudabányai DISZ szervezet jól felkészült a békekölcsön jegy zés re. Lel­kes munkája nyomán a DISZ-tagság mintegy 46.300 forintot adott kölcsön államunknak. A példamutató fiatalok fényes tanúbizonyságát adták haza­szeretetüknek. Gyenge a nénneveiümunha Mezőkövesden .. Ahol a népnevelők becsülettel eleget tesznek pártmegbizatásuknak, ott az eredmény nem marad el. Me­zőkövesden azonban tessék-lássék módra dolgoznak a népnevelők; Bi­zonyítja- ezt Nyeste Mihályné dolgo­zó paraszt példája, aki személyesen kereste fel a tanácsot és 100 forin­tot jegyzett. Igen sérelmesnek_ vet­te, hogy az ő kapuja előtt csak el­kerékpároztak a népnevelők és nem beszélgettek vele. Ózdi kisiparosok és nyugdíjasok példája Ózdon Ádám Lajos bádogos kis­iparos nem. várta meg a kölcsön- jegyzést gyüjTókirf. Maga ment a tanácshoz és 1000 forintot ajánlott jel kölcsönre. Az összeget azonnal ki is fizette, mint mondotta, azért, hogy példát mutasson a többi kis­iparosnak. Három kiskereskedő, Balázs László, Kohári Tibor és Balsai Já­nos 1500—1500 forintot jegyzett. Szép példáját mutatták az áldo­zatkészségnek Ózdon a nyugdíja­sok, akik összesen 47 ezer. 350 fo­rintot jegyeztek. Közülük is kitűnt özv. Czókoly Istvánná, aki az MTH-nál mint takarítónő dolgozik és fizetésének 100 százalékát je­gyezte, emellett nyugdíjára külön még 300 forintot jegyzett. Démuth András 70 éven felüli nyugdíjas 300 forintos jegyzéssel mulatott példát. A jer-zés gyűjtésért az Au.ui - aktívákat illeti dicséret. Fáradságot nem ismerve járnak házról-házra, látogatják a hátiasszonyokat, öröm- mej büszkén mesélik el este ered­ményeiket, hogy másaao még lelke­sebben végezzék munkájukat. Felelősségre vonás a taggyűlésen Kisrozvágy községben igen jól si­került taggyűlést tartottak a béke­kölcsönjegyzés sikere érdekében. Minden párttag megjelent a tag­gyűlésen. Kemény, pártszerű bírá­latot gyakoroltak a községi pártve­zetőség és a párttitkár elvtárssal szemben. Szóvátették, hogy azért ment lanyhán a jegyzés, mert a pártvezetőség nem készült fel, nem mozgósította a tagságot. A rendkívüli taggyűlésen a tag­ság megvonta bizalmát Polinszky párttitkártól, leváltotta funkciójá­ból hanyagsága miatt. Kisrozvágy községben a taggyűlésig 4 párttag nem jegyzett, de ők is belátták hi­bájukat és eleget tettek kötelessé­güknek. A taggyűlés elhatározta, hogy győzelemre viszi a községben a békekölcsönjegyzést. Csordás Jánost, aki a békeköl­csönjegyzésben kiváló példát muta­tott, a taggyűlés tagjelöltnek vette fel. Teljesítették hazafias kötelességüket A tokaj-h^gyaliai borforgalmi vál-i lalat dolgozói 100 százalékig eleget tettek hazafias kötelességüknek, összesen 120 ezer forintot jegyeztek, átlagosan fizetésük 52 százalékát. Ez annál örvendetesebb, mert a válla­latnál sok a falvakból szerződtetett idénymunkás. A jegyzésben példái mutatott Miklós Ákos, Béres Gizel­la, Benei Sándor, Szakszón József és Várkonyi Tivadar. A HAZA 3 A V A R A Nyílt levél a dolgozó parasztokhoz A DIMAVAG Gépgyár dolgozói is befejezték’ a békekölcsön jegyzését Szeptember 29-én délben 12 órakor a DIMÄVAG Gépgyár békehar­cosai büszkén jelentették, hogy becsülettel valamennyien eleget tettek hazafias kötelességüknek. A haza javára, a maguk hasznára 3 millió 587 ezer 650 forintot jegyeztek. A DIMÁVAG Gépgyár kommunis­táinak példamutatása, a becsületes hazafiak lelkes magatartása nyomán született meg a nagyszerű eredmény. Amíg 1953-ban a jegyzési átlag az üzemben 491 forint volt, addig most az V. Békekölcsön jegyzésekor az átlag 688 forint lett. A megyei párt-végrehajtóbizottság elismerését fejezi ki a DIMÁ­VAG Gépgyár minden derék becsületes dolgozójának, s azt kívánja, hogy a többszörös élüzem és a kongresszusi zászló büszke tulajdonosai újabb nagyszerű sikereket érjenek el a termelés frontján drága hazánk felvirágoztatására. Előre DIMÁVAG Gépgyár dolgozói, pártunk politikájának, az új jsaakasz célkitűzéseinek győzelmes megvalósításáért! • 1 ,,A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!” Elgondolkoz­tam ezen a jelmondaton. Mennyi igaz­ság van benne! Valóban, hazánkat erősítjük vele s egyidejűleg magunk­nak is hasznot szerzünk, hiszen az állam a kölcsönadott pénzt a dolgozó nép javára fordítja. Nekünk építi a gyárakat, amelyekkel munkalehetősé­get teremt s nekünk készülnek a lakó­házak ia A dolgozó nép életszínvona­lának emelkedését célozza a mező gazdaság gépesítése, fejlesztése. Ugyancsak elgondolkoztam azon is, hogy mindig azt mondjuk: ,,az állam kér tőlünk“. De hát ki az állami Mi vagyunk a dolgozók összessége. Ha mi nem segítjük az államot — tehát ma­gunkat —, akkor honnan várhatunk segítséget? A legelemibb kötelessé­günk a dolgozó nép államát támo gatni. Ha az embereknek jól megy soruk, hamRr elfelejtik a rosszat. Én nem felejtem el, mint olyan sokan. Jól emlékezem, hogyan éltünk a múltban ós hogyan élünk most. 13 hold földön gazdálkodtam akkor is, akárcsak most, mégis, n ennyivel másképpen folyik az életem! A Horthy rendszer­ben jóformán minden évben bank­kölcsönre szorultam, nem győztem fizetni a 16 százalékos kamatot. Meg termett akkor is a gabonám, látástól- vakulásig dolgoztam, mégsem tudtam magamat sohasem tisztázni az adós ságtól. De nemcsak én voltam így- Jól emlékszem arra, hogy Bolyok község parasztjai — a falu most Özd II. kerületéhez tartozik — annyira el voltak adósodva, hogy az akkori köz igazgatás kénytelen volt .,védetté“ nyilvánítani őket, mert egy egész községet mégsem árverezhettek el. Új házzal akkor bővült a község, ha egy-egy nagygazda épített. Most egy év alatt csak Ózd II. kerületében 50 családiház épült, többsége saját erő bői. Talán egyetlen olyan paraszt­társam sincs, aki ne gyarapodott volna valamivel, új épülettel, bútor ral- mezőgazdasági felszereléssel. Én magam sem álmodtam valaha arról, hogy leányomnak 11.000 forintos szó babútort tudok vásárolni. Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy igenis van miből kölcsönt je gyezni, csak sokan nem látnak tovább az orruknál. Szűkláfókörűek. úgy vé lik, hogy mindennél előbbre valók saját terveik arra már nem gondol nak, hogy ők is szeretnének ruha neműt', élelmet és mindent, olcsóbban vásárolni. Sok gazdatársammal beszél. tem s mindegyik el'smerte, hogy aok szorosan jobban él, mint a múltban s mégis, ha kölcsönjegyzésről esik szó, 100 vagy 200 forintokkal hozakodnak elő. Szégyennek tartom ezt a maga* tartást. A mi jövedelmünk sení keve­sebb. mint az átlagosan kereső ipari- munkásé s ők mégis Jobban kiveszik részüket a kölcsönjegyzésből. Magam 800 forint békekölcsönt jegyeztem és úgy gondolom, hogy ennek kifizetése nem kerül nagyobb megerőltetésbe, sem nekem, sem a többieknek. Ez az összeg még annyit, sem tesz ki. mint amennyit a múltban évente a kama­tokra fizettem a banknak, s akkor még megmaradt a tartozás. De most a kölcsönt még vissza is téríti álla­munk! A tervkölesön kötvényeim árát egy híjjával már visszakaptam. Dolgozó paraszttársaim! Kövessük a munkások példáját: vegyük ki ugyanolyan lelkesedéssel, becsülettel részünket a köícsönjegyzésbő!. mint ők! Ne a pillanatnyi előnyöket lássuk csak meg. A mezőgazdaság nagy­arányú fejlesztése elsősorban nekünk hoz több jövedelmet s úgy érzem, lelkiismeretbeli kötelességünk áldoza­tot hozni a jólét megteremtéséért. BÁRDOS JÓZSEF l egyéni gazda, Ózd

Next

/
Oldalképek
Tartalom