Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
Étjei a nii harcban megedzett nagyszerű munkásosztályunk, népi demokráciánk vezető osztálya! Pártélet _______ „Eleget teszünk kötelességünknek9 több szenet adunk a hazának66 A röpgyűlés híre futótűzkénf terjedt el a bányában. A frontfejtésen, az elővájáson, a szállításnál dolgozók mind izgatottan várták a délelőttös műszak végét. A Sólyombrigádban is a legfőbb beszédtéma a közelgő röpgyűlés volt. Vájjon miről is lesz ott szó? — kérdezget- . ték egymástól. — Biztosan a levélről — jegyezték meg többen. — Arról a levélről, amit Rákosi elvtársnak írtunk, s amelyben vállaltuk, hogy augusztus 20 és a szeptember 6-i bányásznap tiszteletére ötszáz tonnát törlesztőnk szén adósság un kbói. Szemükből acélos akarat sugárzott, megfeszültek a kemény bányászizmok, s szaporán hullott a fekete gyémánt a csillékbe. Sólyom Lajos vájár megtörölte izzadt homlokát, s biztatóan szólt társaihoz: —■ Rajta fiúk! Még ezt az öt csillét kiadjuk kettőig. Váltás után a frontfejtésen dolgozók együtt mentek a felszínre. — Az adósságból ma is jócskán törlesztettünk — mondotta az egyik. — 85 csillét raktunk meg a kamrafejtésen dolgozók biztosan kiadtak vagy harmincat. A délutános műszak szintén felszínre küld legalább nyolcvannal. Ezen a napon is legalább 30 tonnával csökken az adósság. — Igaz, éjjel a Verebélyi-brigád szerel —, jegyezte meg —, akkor teljesít 100 százalékot, ha reggelig elkészül a front átszerelésével. De ahogy én ismerem a brigád tagjait, terven felül még legalább 20—30 csillével ők is kiadnak reggelig. Közben kiértek a bányából s megálltak az iroda előtti versenytáblánál. A Sólyom-brigád teljesítése ■— olvasták — 150 százalék. — Gardi Pál brigádja 156 százalék. — Még mindig előttünk vannak 6 százalékkal, de holnap már biztosan mi leszünk az elsők. Á felolvasó helyiségben már javában tartott a röpgyűlés, amikor beléptek. A brigádok és munkacsapatok versenyvállalását olvasták fel: Szőlősi István vájár negyedmagá- Val vállalta — kamrafejtésen dolgoznak -—, hogy augusztus végéig 25 tonna szenet ad terven felül. Ezt a teljesítést a továbbiakban is tartják, s így év végéig az előíráson felül összesen 125 tonna szenet adnak. Verebélyi Károly 10 tagú DISZ- brigádja .—> szintén kamrafejtésen — 400 tonna tervenfelüli szén kitermelését vállalta az év végéig. Kulcs Károly pártonkívüli dolgozó Ígéretet tett, hogy jelenlegi 98 százalékos teljesítését az alkotmány napjáig 110 százalékra javítja. A szállítási brigád nevében Oláh István elvtárs vállalta, hogy naponta 150 csille szenet hoznak felszínre és szállítanak a rakodóhelyre. így járulnak hozzá a verseny sikeréhez. Elhatározták, hogy a javításokat munkaközben maguk végzik el, szerelők nélkül, hogy emiatt se legyen kiesés a termelésből. Mire a Sólyom-brigád tagjai felocsúdtak, már véget is ért a röpgyűlés. Róluk és a többi frontfejtésen dolgozókról egy árva szó sem esett. Csak néztek egymásra, mi történt? Hát órájuk már nem is számítanak a bányában? Hiszen nagyrészt a fronti dolgozók munkájának eredménye, hogy a sajószentpéten II. akna 116.7 százalékos tervteljesítéssel jelenleg az első a borsodi bányák versenyében. — Az -gaz — mondta Sólyom elvtárs —, hogy nem tettünk külön felajánlást augusztus 20-ra. De- hát mi teljesítjük a kötelezettségeket, amelyeket Rákosi elvtársnak írott levelünkben vállaltunk. De azért sehogy sem tudott megnyugodni. — Nincs ez így rendjén — mondogatta. — Még azt hiszik rólunk, hogy nem tudtuk, mit jelent nekünk augusztus 20, alkotmányunk ünnepe. Pedig nagyon ;s jól tudjuk! Annak a 114 bányász családiháznak Borsod kisipari termelőszövetkezetei nagy lendülettel készülnek a helyiipari kiállításra és vásárra. A Béke-téren a 70 méteres pavillon- ban 14 szövetkezet vesz részt a kiállításon termelvényeivel. A bemutatott áruk értéke eléri a másfél- millió forintot. A vásáron kapható lesz a miskolci játékipari ktsz által készített paradicsompaszirozó, a vas- és fémipari ktsz által készített ízléses, szép kivitelű háztartási konyhamérleg, horganyzott mosófazék, veder, tea- és tejszűrő, csikó- és asztaltűzhely, valamint a mezőgazdaság számára gyártott eke, kapa és borona. A sátoraljaújhelyi mezőgazdasági ktsz parasztszekérrel, kötelekA gépállomások dolgozói lelkesen harcolnak a kenyércsata sikeréért. A cséplésben jelenleg az újcsanáiosi gépállomás vezet, utána a tokaji és a sárospataki gépállomás következik a sorrendben. Az ifjúsági cséplőmunkacsapatok versenyében megyénkben élenjár Hndák István munkacsapata, amely eddig 2950 mázsa gabonát csépelt el. A szerencsi gépállomáson Szűcs János munkacsapata 2795 mázsát teljesített. Harmadik ifj. Balogh Sándor munkacsapata a hejőpapi gépállomásról 2600 mázsa teljesítéssel. A gépállomások megyei igazgató— amely tavaly Sajószentpéteren épült — nem egy tulajdonosa a frontfejtésen dolgozik. A versenyvállalások ügyében még sem a párt, sem a szakszervezet részéről nem kereste fel senki őket eddig. Azt sem tudják, ki a népnevelő. — Azért a brigád nem maradhat szégyenben! Ha nem jöttek el hozzánk, elmegyünk mi hozzájuk. Garamvölgyi Károly párttitkár éppen üzemi kőrútjára indult, amikor a három ember. Sólyom Lajos, Gardi Pál, Verebélyi Károly, a fronton dolgozó három brigádvezető hozzá lépett. — Mi újság elvtársak? — kérdi. — Csak nincs valami baj? — Hát baj még éppen nincs, csak azt jöttünk megmondani, hogy mi is versenyezni akarunk. Eleget teszünk kötelességünknek, több szenet adunk a hazának. Ezt üzenik a frontfejtésen dolgozók. írja hozzá a versenyvállalásokhoz, titkár elvtárs, hogy a három frontbrigád egyenként 200—200 tonna szenet ad terven felül szeptember 6-ig — az alkotmány ünnepe és a bányásznap tiszteletére. Hizsnyik Mihály A kisipari termelőszövetkezetek készülnek a helyiipari kiállításra és vásárra Hudák István cséplőcsapata már 2950 mázsa gabonát csépelt ki kel. hordókkal, dézsákkal, a put- noki cipészszövetkezet pedig gazdacsizmákkal vesz részt a vásáron. A mezőkövesdi háziipari szövetkezet matyó kézműiparral, valamint leánykaruhákkal, a miskolci cipész ktsz különböző gyermekcipőkkel áll a vásárlóközönség rendelkezésére. A miskolci fodrászszövetkezet pavillonjában női és férfi fodrászat lesz. A 70 méteres pavilion előtt felállított -színpadon a miskolci ruházati ktsz ruhabemutatót tart, ugyanakkor a miskolci szövetkezeti bizottság országos versenyen díjat nyert kulturcsoportja fog kultúrműsort adni. sága értékelte a gépállomások közötti cséplési versenyt. Ezek szerint a sorrend a következő: 1. újcsanáiosi 2. tokaji 3. sárospataki 4. szerencsi 5. taktaharkányi 6. ricsei 7. mezőkövesdi 8. bodroghalmi 9. mezőcsá.ti 10. hejőpapi 11. emődi 12. tiszadorogmai 13. mezőnyárádi 14. vilmányi 15. caobádi 16. alsózsolcai 17. mérai 18. alsóvadászi 19. ózdi 20. putnoki 21. edelényi 22. sajószentpéteri 23. baktakéki 24. szcndrői niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii[iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii[iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiHiiiimiiiiiiimimiiiiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiniiimiiiiiiiHiir A tornaié* után hosszú hóna' A lemetes pokig nem eng<H dett fel a keserűség az Ignácz-csa- lád szívében. Különösen Ignácz Gyulát viselte meg 12 éves fia elvesztése. Tudta, hogy nagyon súlyos betegség a tetanusz, de remélt. Bízott az orvosokban. Amikor megtudta, hogy egyetlen fia meghalt, első indulatában majdnem megverte a kórház főorvosát. A betegek ugyanis elmondották, hogy elhanyagolták, milyen magárahagyatva halt meg a 4 holdas kisparaszt fia. Attól kezdve méginkább nem állhatta az urakat. Hivatalos helyre nem szeretett menni, mert mindig kitört belőle az indulat, s tudta, csak magát sodorja veszélybe. Egy nap végzést hozott a posta. Adóha lefoglalták a borjút. —• Mi ez? -— forgatta kezében a községháza pecsétjével és a jegyző aláírásával ellátott papírt, Hiszen nincs is hátralékom. Mariska, a nagyobb lány a konyha szegletéből figyelte apja vészt- jóslóan elkomorult árcát. — No, azt a keserves anyjukat! *— Majd én megmutatom annak a jegyzőnek, hogy nem lehet a szegényemberről büntetlenül lehúzni a bőrt. — Marcsa, hozd csak a kalapomat! Megyek a községházára. A lány ijedten állt, nem merte apját elengedni. Maradjon csak édesapám, végezze a dolgát, el tudom ezt intézni magam is. — Te? No hozd csak a kalapom, Be akadékoskodj. Magam megyek. ELNÖKASSZONY ŰtTV belül nagyOT1 tetszett, ueiui hQgy .lyen bátor a lánya, de amellett valóban félt is, hogy olyat mond majd a jegyzőnek, amiből csak baja lesz. így aztán mégis a lány indult a községházára. Az ablak alatt elhaladva, hallotta a jegyző rikácsoló hangját, mint éppen mindenféle büdös parasztnak lehordott valakit. Mariskának erősebbet dobbant a szíve. Félt. Ez azonban csak addig tartott, míg az előszobában meg nem látta a szerényen, félően álldogáló embereket, asszonyokat. Suttogva beszéltek, s lesték, ki hogyan lép ki a jegyző ajtaján. Az Ignácz leányt, a szószoros értelmében, kilökte a jegyző az ajtón. S még utána is kiabált: Nem ajánlom magának, hogy ilyen nagy okos legyen. A borjú-ügyet azonban elintézték. Ettől kezdve Ignácz Mária gyakrabban megfordult a községházán. Erélyes, kemény lett. Nem ijedt meg többé a nagy hangtól, s ha a jegyző először ki is dobta, észrevette, hogy fél attól, aki nem hagyja annyiban a maga igazát. A bátor, szókimondó Ignácz Máriából a felszabadulás után először tszcs tag, aztán tszcs elnök, majd a tanácsválasztáskor tanácselnök lett Alsódobszán. Ekkor azonban már nem Ignácz Máriának, hanem Szabó Jánosnénak hívták. Nagyon örült a megtisztelő feladatnak, de valahogy mégis bizonytalanul, bátortalanul fogott munkához. Hozzáfogott? Ez nem is jó kifejezés, mert azt sem tudta, mihez kezdjen. Néhány hónap múlva Pankucsi Balázs lett a tanácstitkár Alsódobszán. Látta az új elnökasz- szony bizonytalanságát, s bevezette az adminisztráció rengetegébe. Tőle tanulta meg, hogyan kell eligazodni a rendeletek között. Azt azonban, hogy jó tanácselnök lett, s hogy a tanácsválasztás óta még most is változatlanul élvezi a falujának, bizalmát, főleg annak köszönheti, hogy szeretettel, szívvel foglalkozik a dolgozó parasztok ügyeivel. A tszcs szervezéskor éjt-nappá téve dolgozott. Napi munkája után ellátogatott az egyéni gazdálkodókhoz. Egy este Borbély Gusztáv 14 holdas gazda ajtaján kopogtatott. Szívesen fogadták, s Borbély Gusztáv egyhamar egyetértett azzal, hogy jobb dolga lesz a szövetkezetben. Csak Piroska néni sopánkodott sokáig: — Jaj, ha nem jó lesz Mariskám! Mert hát ki tudja azt előre, hogy gyövünk majd ki ott egymással, Meg aztán leszünk-e elegen a munkához? ^ Attól ne féljen Piroska néni. Lesz ott segítség, ha arról van szó. Ha kell, magam is elmegyek majd — tette hozzá nevetve. Ez nem csak biztatás volt. Tavaly nyáron, amikor megrendült a Búzái A frontbrigádok versenyének első sikere: behozta lemaradását a lyukói Mátyás-szint Négy napja csatlakozott a lyukói bányaüzem Mátyás-szinti frontfejtésén dolgozó három DISZ-brigád Pruzsina Mihály versenyfelhívásához. A csatlakozás előtt a M átyás-szint 90—94 százalékos tervteljesítéssel dolgozott; termcléséne k 90 százalékát a frontfejtés adta. Az ifjúmunkás bányászokból álló három frontbrigád arra tett ígéretet, hogy az elmaradást behoz a k> augusztus 20-ra terven felül 400, a bányásznapig pedig további 420 csille szenet termelnek. A DISZ-brigádok keményen megfogták a csákány nyelét. A brigádvezetők és a körletaknászok segítették a fiatal bányászok munkáját. Az eredmény nem js maradt el. A Mátyás-szint termelése, mióta a három DISZ frontbrigád csatlakozott a versenyhez, egyre emelkedett. Négy nap alatt a frontbrig ádok a vállalt 400 csille szénből már csaknem 150 csillét a felszínre szállítottak. A Mátyás-telepi üzemrész a DISZ-brigádok jó munkájával már túlteljesítette napi tervét, szombat ra virradóra 117 százalékra termelt, s ezzel a hónap elejei lemaradást behozva, eddig előírt havi tervével is elérte a 100 százalékot. Éppen akkor érkeztünk az ónodi tanács- házára. Alig néhány percig ültünk ott, mikor hirtelen kivágódoti az ajtó és valósággal beesett rajta egy ré- mültarcú ember, aki a fáradságtól szinte beszélni sem tudott. Csak a szája mozgásáról le. hetett leolvasni, amint hangtalanul lihegte: Tűz van, tűz van! Mire felugráltunk székeinkről már zúgtak a harangok és az előbb még néptclcn utcák megtelnek futó emberekkel. Kinek éppen mi esett kezeügyébe, kanna, veder, azt ragadta meg és szaladt vele. Kapóra jött, hogy gépkocsival érkeztünk a községbe. Bevágtuk magunkat az autóba és gyerünk a tűzhöz. Minden kézre szükség van. Egyszerre érkeztünk a tűzoltókkal a Rákóczi tsz területére, ahol a szalma hatalmas lángokkal lobogott. Arra már nem is gonHŐSTETT dolhattunk, hogy a szalmát mentsük. Veszélyben forgott a tűz mellett az iskola, amelyben a tsz-nek 3 vagonnyi gabonája, a tagság egész évi fáradságos munkájának gyümölcse, egész évi kenyere volt. Bái minden épkézláb ember a mentésén dolgozott, a nagy hőségtől az iskola tetőzetének főrészei már parázslottak. Gyorsan kellett cselekedni. Takács Ferenc nem törődve saját testi épségével, az égő szalmakazal és a magtár közé állt és onnan locsolta vödörből a parazsat. Elég magasan volt, nem sok víz ért fel odáig. Minden megbeszélés nélkül egyszer csak többen is felkúsztak az átizzott tetőre, locsolni, nehogy lángra kapjon. A tetőn a hőség már szinte kibírhatatlan volt. Egy-egy vödör vizet kénytelenek voltak magukra önteni, nehogy ruhájuk is tüzet fogjon. A tűzoltáshoz egyre érkezett az erősítés. Kardos Sándor és Ba- lajti László ktsz dolgozók is otthagyva munkájukat rohanták ol- tani. Együtt harcolt a tűz megfékezésénél d tsz-tag, az egyénileg gazdálkodó paraszt és az állami gazdaság dolgozója. Asszonyok gyerekek láncba adogatták a vízzel teli vödröket. Csak a közös, hősies munkának volt köszönhető, hogy az iskola, tantermei s a gabona nem lett a fűz martaléka. A tüzet 25 perc alatt megfékeztük, de ez a kevés idő is elég volt ahhoz, hogy világosan lássuk azt az egységet, összetartozást, amely a község lakói között van. A hősies tűzoltásért a járási négrehajtóbizott- ság köszönetét és elismerését fejezi ki mindazoknak, akik hozzájárultak az iskola és a gabona megmentéséhez. KISS JÓZSEF járási tanács 10 százalékkal többet kell beadniok a mulasztóknak Bocs község dolgozó parasztsága példásan teljesíti állami kötelezettségét. Orosz László 7 holdas dolgozó paraszt azonban bem követte az élenjárók példamutatását és a csép- Iés befejezése után sem akart eleget tenni beadásának. 24 óra eltelte után a tanács felszólította a teljesítésre. újabb 24 óra eltelte után pedig 10 százalékkal felemelte az előirt gabona mennyiségét. így Orosz Lászlónak 30 kiló búzával. 13 kilő árpával többet kellett vinni a be- gyüjtőhelyre, mint eredeti előírása volt. f A ládpetri Hálálok példát mutatnak? 'A napokban egy autó állt meg Ládpetri község egyik kapuja előtt. Biztosan ellenőrök érkeztek megint, — bosszankodtak a dolgozó parasztok. Nemrégiben egy nap alatt 11 ellenőr volt náluk. Közben az autó befordult az udvarra. Amint kiderült, ......................................................... kalász egysége, valóban ott aratott az elnökasszony is a csoportnak. Együtt dolgozott Borbélynéval, aki egy este, hazafelémenet bele karolt, a boldogságtól sugárzó arccal mondta: — Nem bántuk ám meg Mariska, hogy beléptünk. Csaknem 40 mázsa terményt viszünk haza a2 idén. Ezt neked is köszönhetjük, mert hát azért tudod-e, hogy mégis a te szavadnak hittünk inkább. j .» sikerek teszik bolAZ Ilyen doggá az elnökasz- szony életét. Gyakran elnézi, hogyan jönnek hozzá ügyes-bajos dolgaikkal az emberek. Nem forgatják idegesen kezükben a kalapjukat, s arcukról félelem, visszafojtott indulat helyett bizalom sugárzik. Ilyenkor eszébe jut a jegyző előszobájában álldogáló csoport, s ha lehet, még kedvesebb, még szívesebb az emberekhez. Hogy mennyire szeretik a községben az elnökasszonyt, bizonyítja az is, hogy az elmúlt négy év alatt nem tartottak még olyan esküvőt, amelyre meg ne hívták volna. Szabó Jánosné irányításával jól halad a begyűjtés is. A község harmadik helyen van a járási versenyben. Most járja a cséplőgép a falut. Minden dolgozó paraszt gép alől teljesíti gabonabeadását. Az elnökasz- szony napjában többször is megnézi, hogy járnak-e a gépek? Megfordul a terményraktárban, s mintha még mindig tsz elnök lenne, büszkén mutogatja az egyéni gazdáknak a Búzakalász tsz aranyló,1 tiszta búzáját. a DISZ megyebizottságról jöttek. Az egyik elvtárs egyenesen a cséplőgép felé tartott. Fellépett az etetőhöz. — Pihenjen egy kicsit elvtárs, majd én felvállom, — mondotta s máris szaporán adogatta a kévét. Nagyot néztek a dolgozó parasztok. Az öreg Ducsai bácsi tréfásan meg is jegyezte: — Ha már pálinkát nem hoztak, de legalább segitenel Megelégedetten nézte mindenki, hogy a gép ugyanolyan ütemben dolgozik, mint azelőtt. Szaporán teltek a zsákok, ment a munka, mint a karikacsapás. Az öreg Ducsai azonban sehogysem tudott beletörődni, többször eldiinnyögte: lám, jön egy autó, kiszállnak belőle és szempontok helyett úgy dolgoznak, mintha mindig azt csinálták volna. Ez aztán segítség... Egy óra felé járt az idő. ebéd következett. Ebédután a fiatalok rövid tanácskozást tartottak. A munkacsapat döntő többsége fiatal — az öreg Ducsai kivételével csalt —, aki fölött bár az idő ugyan már elszállt, fiatalokat megszégyenitó lendülettel dolgozik most is. A munkacsapat tagjai azt beszélték, meg, hogyan állnak a vállalások teljesítésével, ök is csatlakoztak az országos ifi-cséplőcsapatok versenyéhez. Majd ismét felzúgott a gép. kezdődött a munka. Egy óra alatt, IS és félmázsa búzát csépellek cl. Igyekeztek a munkával. hiszen augusztus 20-ig be akarják fejezni a cséplésf egész Ládpetriben. Este 10 óráig meg sem álltak. — Holnap reggel korábban fpgunk hozzá, — fogadják meg a ládpetri fiatalok. — A 21-ik vagon terményt csépeljük el. A ládpetri fiatalok példát mutatnak az ifi-cséplőcsapatok versenyében. Rajta hát borsodiak, ki lesz a győztes augusztus 20-án? Augusztus 15-ín lakatosmffhelyemet megnyitom Szeles utca 1. szám alatt BALOGH ISTVÁN lakatosmester ‘