Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-12 / 190. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1954 angusztusö. ^ A NEMESB1KK1 KULTUROTTHONBAN HÍREK Kern is olyan régen a népművelési toiinisztérium módszertani osztálya egy 58 oldalas füzetet adott ki. Ebben a füzetben Tóth József nemesbikki iskolaigazgató, kultúrotthon-igazgató módszertani levelét közölte. Tóth Jó­zsef a levélben elmondja, hogyan irányítja a kultúrotthon munkáját. A módszertani levél tanulmányozása igen nagy segítséget nyújt nemcsak a járási, falusi kultúrotthonoknak, hanem számos városi, ipartelepi kul­túrotthon számára is. Igen értékes segítség, hogy a levél rámutat arra: a kultúrotthon terve a legapróbb részletekig megszabja az egyes művészeti ágak, szakkörök munkáját, fejlődését. Különösen fon­tos az eszmei politikai tartalomban a céltudatosság és az időszerűség, a doigozókkal való kapcsolat megterem tt .ében pedig a nevelő munka formá­jának és módszereinek sokoldalúsága. Először úgy volt, hogy a könyvről Cikket írok. De aztán elvetettem a tervet. Túlságosan szűk lenne hozzá a. keret. Valami, a legfontosabb hiá­nyozna belőle. Az ember, aki hősiesen dolgozik a szocialista kultúra terjeez té sóért. így történt aztán, hogy az elmúlt hét közepén ellátogattam. Ke mesbikkre. ! Tóth Józsefet éppen ebéd közben, Családja körében találom meg. Jól megtermett, kékszemű ember. Olyan típus képviselője, aki nem szeret so­kat beszélni, de sokat tesz a népért. !'Az újjáalakuló falu egyik névtelen hőse, aki egész életét arra szánta, hogy nevelje, álnevelje az embereket, a népi kultúra kincseit megmentse és továbbadja a falu dolgozóinak. Alighogy befejezi ebédjét, máris in- 'dul a kultúrotthon felé. Télen a kora délutáni óráktól kezdve ott tartózko­dik. Most, hogy szünetel a tanítás, csaknem egész napját ott tölti. — Bizony a magánéletem elég ke­vés — mondja csendesen. — Minden nap itt vagyok éjfélig. Felesége kedves, szerény asszony — három szép kékszemű fiúk van — ezt belenyugvással veszi tudomásul. A lelke mélyén talán lázadozik ez ellen, jobban szerelné, ha férje többet tar­tózkodna otthon. De megérti, hogy a falu kulturális átformálása ma még áldozatot követel. ft A kultúrotthon külsőleg is kifejezi, hogy a falu lakóinak második otthona. Szépen meszelt falai, muskátlis, füg­gönye» ablakai szinte csalogatnak. Kegy helyiségből áll. Van egy nagy előadóterme — amelybe az állami gaz­daság segítségével színpadot építettek — és a szakkörök, a könyvtár részére három kisebb szoba. A kultúrotthon belül is ragyogóan tiszta. Tóth József kedvenc tartózkodási helye a könyvtár. íróasztalán az író­gépben papír. Most egy kb. nyolcvan oldalas könyvön dolgozik. A zene cnekszakkör munkájának tapaszta11- tait írja meg a népművelési mini űz tórium megbízásából. Nézegetem a már legépelt oldalakul. !Egyik része megragadja figyelmemet, önmagáról ír. Talán itt találni meg a választ, milyen mély gyökerek fő­sök a néphez, miért küzd a nép kul­turális felemelkedéséért. Hosszú éveken át kereste a helyes Utat, a népi kultúra terjesztésében., 'de csak a felszabadulás, a párt muta­tott helyes irányt neki is g csak a felszabadulás óta kap munkájához megfelelő segítséget. ’ „ügy háromholdas dolgozó paraszt­iak. vagyok a gyermeke. Apám az első világháború forgatagában el­pusztult... A Horthy-reakció iskola­politikájának emlőin nevelkedtem. Nem neveltek a néphagyományok ér­tékelésére és megbecsülésére a ta­nítóképzőben. A szülői háznál a kör­nyezetből felszívott népi hagyomá­nyok igazi értékét nem mulatta meg senki. Mivel az értékelésnek a tanító­képző programjában semmi nyoma oiem volt, magam se sokra becsültem. ]Az életbe kikerülve, egy f clsőbbrcn dű­ltek hirdetett műveltségi ideál nevé­ben majdnem pusztítójává lettem •magam is minden népi hagyomány­nak. Egynek azonban nagyon örülök: nem lettem renegát. Soha nem vágy- fám, hogy elvegyüljek az úgynevezett középosztályban“. Soha nem bírtam a „középosztály“ •üres, léha, úgynevezett társadalmi életét, nem hiányzott e semmit nem 'érő „jó társaság“. A néppel marad­iam első közösségben, vele együtt él­tem, igy ismertem meg lelkivilágát. A társadalmi bajokat, a kizsákmá- nyoltságot együtt éreztem a néppel, együtt osztoztam felszabadulás feletti örömében is. — A képzőben reám ragadt sok nyavalygós álnépies szülemény közé egyszer csak belopódzott egy kis el­beszélő dalocska. „Hej halászok, halászok...'’ Ezt dúdoltam hónapokon keresztül. Egy énekkari órán próbáltam észre- vétetni a dalocska szépségét. A vá­lasz az volt: # — Olyan parasztost \ TÓTH JÓZSEF kultúrolthon-igazgató Aki mondta, az is paraszt volt. Olyan kérdőjel meredt elém, ami na- SeigeUe a feleletet. Miért szé- gyeli a magyar paraszt saját kin­cseit? Kétségbeesve vergődtem, mert láttam, hogy a népelnyomó rendszer célkitűzése lépésről-lépésre valóra válik. Elidegeníti a magyar dolgozó paraszttól azt, ami az övé volt: saját alkotásait. Jaj nekem tanítónak, hogy a magyar paraszt nem tud gyönyör­ködni népdalaiban, szégyenli népvise­letét. A Horthy-reakció úgy akarta fej­leszteni a nép szépérzékét, hogy r<j akarta erőszakolni az úriosztály bele ges, idegen szellemű „szépenlátásáí“ Az eredmény az lelt, hogy kivesző félben volt a magyar lélek alkotó­kedve s a lelkét vesztő nép, a magyar parasztság egzotikumképpen bujdo- költ saját hazájában". Elég ennyit idéznünk. Jól meg­mutatja ez is egy falusi néptanító múltbeli vergődését, az anyagi, er- kölcsi és kulturális nyomorúság ten­gerében. *■ Tóth József 1942 március 13 án jött Nemesbikkre. Március 15 én nemzeti ünnepet rendeztek a községben. A tömegben mint hallgató vett részt. Szinte megborzadt, amit látott, hal lőtt. A mély, tisztaérzésű magyar nép dalok, forradalmi indulók helyett, „Jóska lelkem én édes vitézem...“, „Kívül a kaszárnyán ..stb. hazug, kozmopolita értelmetlen szövegű da­lokat énekelték. Nagyon bántotta Öt. Erős elhatározás vert gyökeret benne: megismerteti a néppel a népi kultú­rát. Két hét múlva már össze is hívta az akkori — még egyházi — ének­kart. Azt kérdezték tőle. hogyan tet­szett a március 15 i szereplés. — Jó volt — mondta nekik keserű gúnnyal — csak még egy dal hiány­zott a műsorból: a „Sárgarigó fészket látok ott fenn a jegenyefán ..Az énekkar tagjai clszégyclték magukat. Egyik másik meg is sértődött. Hangversenyt szervezett Kodály. Bartók, Bárdos dalaiból. Betanított néhány Ady verset. Az előadás kez­dete előtt röviden ismertette a ma gyár népzenét. Tartott ugyan tőle, hogy kudarcba fúl a hangverseny, hiszen a falu akkori „vezetői” kine­vették —, de a nép megértette. 1944 ben Darvas József: „Szakadék“ című színművét tanította be. ö maga és a felesége is játszott benne. A falu népe ébredező öntudattal figyelte a darab mondanivalóját. De jóné- hánynak nem tetszett. A pap például bizalmasan megmondta neki, hogy nem helyesli a darab előadását. — Nem ilyet kell adni a népnek — adta a bölcs tanácsot —, hanem olyat mint a „Gyűrűs zsidó“, „Betyár kendője“ stb. * A kultúrotthon 1951 május 26-án kezdte munkáját. Ebben az időben választották meg Tóth Józsefet nép művelési ügyvezetőnek. Tóth József c megyei tanács népművelési osztálya és a járási pártbizottság segítségével kezdte meg munkáját. A kultúráiét a könyvtárból fejlődött ki. Tóth József beszélgetett az olva­sókkal és igyekezett őket bevonni a munkába. Először az énekkar jött létre. Az első énekkari próbára csak hárman jöttek cl. Ma már harminchat tagit énrklcar működik. A program, szerint unisonó, maid kánonok éneklése volt a feladata, de a. járási versenyen már olyan komolyabb férfikari számokkal is megbirkózott, mint a Kossuth- toborzó. Ma már nemcsak énekkar működik. Jó munkát végez a 1H tagú színjátszó kör is. A faluban a lakodalmak nlkal mával paraszt népizenekar játszott. Tóth József bevonta őket is a mun­kába. Hetenként tartanak zenekari próbákat, ahol kottaolvasast. vagy hallás után vonósnégyes darabot ta­nulnak. Fejlődésüket elevenen bizo­nyítja, hogy a járási versenyen a zenekar tagjai — kérgest enyerü, 40 éven túl lévő dolgozó parasztok — Bach: Allcgretto-ját játszották. Van egy 12 tagú tánckör is nőkből. Férfi táncosok még nincsenek. A kultúrotthonban eleven, pezsgő élet folyik. Nemcsak télen, hanem nyáron, most az aratás, cséplés alatt is minden este van valamilyen foglal­kozás. A különböző szakkörök most is megtartják összejöveteleiket. Minden vasárnap von kultúrrendezvény. A kultúrotthon jó 'munkájának titka a tervszerűség. 1952 szeptember óta a. kultúrotthonnak állandóan van munkaterve, amelyet a vezetőség negyedévenként készít el. A munka- terv úgy készül, hogy a: szakkörök javaslatait, a kultúrotthon vezetősége összegezi és a tanács végrehajtóbizott­sága tárgifalja meg. fogadja el. A kultúrotthon vezetősége a háromhóna. pos munkatervet felbontja és kéthetes programot mindig kifüggesztenek a falitáblán. így a szakkörök mindig pontosan tudják, mikor van össze­jövetelük és ott mit fognak megtár­gyalni, tanulni. * Tóth József egyedül nem tudna ilyen eredményt elérni. Lelkes segítő­társai vannak, mint. Mészáros Eerono és felesége, valamint Konkoly Éva és Dobos Sándor pedagógusok. A tél folyamán a terveket, pontosan betartották. A nyár folyamán is vég rehajtják a tervet. Persze nem lehet azt mondani, hogy a kultúrotthon munkájában nincs zökkenő. Sok har­cot kell még vivni az emberek tuda­tában lévő imaradisággab a múltból megmaradt esökevényckkel. A nehézségek azonban nem törik le Tóth Józsefet. Kiapadhatatlan lel­kesedéssel, nagy munkalendiilette] végzi ős irányítja a kultúrotthon munkáját. Elsősorban az ő, valamint segítőtársai ós a lelkes knltúrmunká- sok tevékenysége eredményeképpen vált nevezetessé a nemesbikki kultúr otthon nemcsak a járásban, hanem a megyében, sőt országos viszonylat ban is. CSORBA BARNA Köszönöm a gondos kezelést Súlyos betegen szállítottak be a Semmelweiss kórház belgyógyászati osztályára. Itthon, Sajószentpéteren a „jóakarók" figyelmeztettek, ne menjek ebbe a kórházba, mert nem jó híre van. Ezerszeresen megcáfo­lom most ezt a minden alapot nél­külöző rágalmat. Ott tartózkodásom 10 napja alatt a lehető leglelkiisme­retesebben kezeltek, de nemcsak en­gem, hanem az osztály valamennyi betegét. Három orvos éjjel-nappal azon fáradozik, hogy visszaadja az életnek, a munkának a beteg dolgo­zókat. Tóth sebésztanárt például éj­fél után hívták be lakásáról, hogy megvizsgáljon engem. Igaz szívvel köszönöm dr. Siffner György és Já­nosi doktor kezelőorvosoknak, amit értem tettek és kívánom, hogy még nagyon sok beteg dolgozó emberi adjanak vissza az életnek áldásos munkájukkal. KAROLYI ISTVÁNNÉ Saj őszen tpéter. I mozik miixara; BÉKE. Augusztus 12—18: Törvényen kívüli lovag. Kezdés: fél 5, fél 7, fél 9 órakor, vasár­nap 4, 6. fél 9 órakor. Vasárnap délelőtt 10 órakor: Támadás 6.25-kor. KOSSUTH. Augusztus 12—18: A kis karmester. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8, vasárnap fél 4. háromnegyed 6, 8 óra. UJDIÓSGYŐRÍ VASAS OTTHON. Augusztus 14—15: A kis karmester. Vasárnap délelőtt 10 órakor: Augusztusi vasárnap. Kezdés: 5, vasárnap 3, 5 óra. TÁNCSICS. Augusztus 12—14: Különös örökség. Kezdés: 5, 7. vasárnap 3, 5, 7 óra. SZABADTÉRI FILMSZÍNHÁZ. Augusztus 13: Angyallal nyaraltam. Kezdés: 9 óra. HEJÖCSABA. Augusztus 11 — 12: Vissza­tért szerelem. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8 óra. FÁKLYA. Augusztus 11—12: Vihar. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8 óra. UJDIOSGYÖRI BÉKE. Augusztus 15-én ismét játszik. DIÓSGYŐRI DIADAL. Augusztus 11—13: Apa lett a fiam. Kezdés: G óra. vasárnap 5, 7 óra. GSZAKMAöY A KOKSZAI* A Mag-var Dolgozó* Párti» Mesryei Bizottságának nanflar»1a Szerkeszti ? , szerfceartffWrofte** Felelős kiadó: Földvárt Rodoll Mlaknte Fzérttonv-» o 80. Telefonsz4mole? 1A-01B. 18-01«. 1»—017 FO * r>otpv * T A f >• Miskolc. SzArhenvf ». 80 Telefon: 18—PCP Pne*«»*«ÁV- *14 I Borsodmegvo* NvomdalDan Vállalat Mlskole. Felelős hTomőavezető? Szerviről Imrén A Éjszakai ügyeletes orvosi szolgalat I. Megyei körház (tel.: 36—363), I. Ka­zinczy u. 20. (16-032). 3. üidiösgyät 1. a. 4. sz. rendelő (21-287). Ügyeletes gyógyszertárak Állandó éjszakai készenléti szolgálat: Mis­kolc. Szabadsáe tér 2. sz. MalinovszkiJ a. 2. szám. — Ujdiósgvör: Marx Károly u. 38. sz. Hejőcsaba: Csabavezér u. 68. szám. Diósgyőrött Július 29 —augusztus 31-ig: Hegyaljai u. 1. sz. alatti gyógyszertár tart szolgálatot. IDŐJÁRÁS Várható időjárás csütörtökön estig: felhő­átvonulások, néhány helyen kisebb futó zá­poreső, esetleg zivatar, mérsékelt nyugati­északnyugati szél, az éjszakai lehűlés erős marad. A nappali felmelegedés kissé foko­zódik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel: 10—13, a mélyebb fekvésű helyeken 10 fok alatt. Délben 24-27 fok között. — A pácini Dimitrov tsz 15 mázsa kenyér- gabonát. a földművesszövetkezet vezetősége pedig személvenként 15—20 kilogramm ke­nyérgabonát ajánlott fel az árvízkárosuitak megsegítésére. (Fridrich József) — Az Albániában vendégszerepiö magyart művészegyüttes körútja során szombaton este a tiranai stadionban rendezett előadást az albán főváros lakosai számára. Az elő­adás gazdag műsorát a nézők ezrei nagy tetszéssel fogadták és lelkesen ünnepelték az együttes művészeit. (MTI) — Megyénkben egyre több azoknak a dol­gozóknak a száma, akik megtakarított pén­zükből. vagy államkölcsönből házat építe­nek. A megyei tanács végrehajtóbizottsága 6 hónap alatt 1277 házhely- és 2578 építési engedélyt adott ki. Ugyanakkor gondosko­dott arról is, hogy az építtetők JóminőségQ és megfelelő mennyiségű építési anyaghoz jussanak. Ebben az évben a tanácshoz tar­tozó téglagyárak — 1953 hasonló időszaká­hoz viszonyítva — már négy és félmillió téglával gyártottak többet, ami kétszáz la­kás felépítéséhez elegendő. — Alig egy éve, megyénk több községében gondot okozott a gazdáknak a ruha és láb­belikészíttetés, a kerékpárok, vagy mező-1 gazdasági kisgépek kijavítása. A falvakban kevés iparos volt. A megyei tanács végre­hajtóbizottsága a dolgozók segítségére e* év második negyedében 531 — a kormány- program óta pedig már 1861 Iparigazolványt és 821 kisipari működési engedélyt adott ki* SPORT ÉS TESTNEVELÉS Két portré két világbajnokról Tizenötezer francia és más nemzetiségű néző tapsolt, amikor Miskolctól, Lillafüred­től, Makkoshotykától sokszáz kilométerre, a kis francia városban, Maconban két kipirult arcú magyar lány felállt a kajak-világbaj­nokság győzelmi dobogójára. Újabb sport- dicsőséggel öregbítették a magyar spoit hí­rét. Hosszú volt az út a világbajnoki arany­éremig. nehéz, fáradságos munka előzte meg, készítette elő azt a boldog percet, amikor a főárbócra íelkúszott a magyar lobogó és felcsendültek a Himnusz hangjai. — Hogy történt, hogyan jutottak el idáig — tesszük fel a kérdést a kis szőke Pintér­nek és a magas, barna Bánfalvinak. A szavak, a mondatok nyomán megelevenedik az út, amelyen eljutottak idáig. BÁNFALVI KLARA ezeket mondja: — Én valahogy beleszülettem a sportba, szinte azt mondhatnám, hogy az első perc­től kezdve csónakokat láttam; az első lépés, amit megtettem, egy kecses testű hajó felé vezetett. Édesapám ugyanis az Elektromos sporttelepén csónakmesíer volt. Igaz, hogy először úszni kezdtem, dehát ez is hozzá­tartozik egy jó kajakoshoz — mondja ne­vetve. — 14 éves voltam, amikor Blahó Kál­mán. a nagynevű edző felfigyelt rám. Mint később mondta, látott bennem egy szikrányi tehetséget. Úgy vélte, érdemes foglalkozni velem. Most már úgy látom én is, hogy va­lóban érdemes volt. Sikerek, sikerek után jöttek. 1946-ban há­romszor magyar bajnokságot nyertem. 1947-ben először húztam magamra a válo­gatottak mezét, Bécsben is sikerült győz­nöm. Nagyon jól ment ekkor. Végigjártam még ebben az évben Nyugateurópát. Nyolc országban eveztem, s most már azt hiszem nem vádolnak szerénytelenséggel, ha azt mondom — sikerrel. Három aranyérmet hoz­tam haza. Egv év múlva London követke­zett, az Olimpia. Itt sajnos nem sikerült, — negyedik lettem. Nincs semmi hiba — mondták a vezetők. — Van még időd Javí­tani, hiszen még gyerek vagy. Nem törtem le, naponta „lehúztam” a 20—25.000 métert. Nem mondom, sokszor nehéz volt, de csináltam én is, a többiek is. Újabb nagy élményben volt részem 1953-ban. Moszkvába vezetett az utunk. A szovjet ka­jakosokkal, kölcsönösen segítve egymást, egyre felfelé íveltek eredményeink. Újabb magyar bajnokságot nyertem, a 25. bajnok­ságot. — Mit tudok még mondani? A világbaj­nokságot megnyertem Hilda segítségével. Nem volt könnyű, de megérte. Igen jó érzés világbajnoknak lenni. PINTÉR HILDA így beszél: — Az én pályafutásom nein olyan regé­nyes. mint Klárié. Igaz, hogy én is korán eljegyeztem magam a sporttal, de bizony! már elmúltam 16 éves, amikor először ük tem kajakba. Előzőleg tornásztam. — A DISZ 1949-ben a római parton kajakos toborzó-tábort rendezett. Én is résztvettem a táborozáson és úgy mint a Klárit, Blahó Kálmán fedezett fel. Bennem is látott va-* lami tehetséget a kajakozáshoz. Igaz, so-* kát dolgoztam, hogy igazoljam azt, hogy; van bennem tehetség. — Úgy véljük — szólunk közbe hogy; a szikra, amit a római parton felfedeztek* Maconban lánggá változott. — Ne becsüljön túl bennünket. Mi csak: annyit tettünk, amit vártak tőlünk. Tudtuk, hogy nem számítanak idehaza arra, hogy odakint felállunk a győzelmi emelvény kö-* zepére, de azt is tudtuk, hogy helyezést várnak Kláritól és tőlem. — De mi történt a római parti „felfedem zés” után? — Az Elektromosba, majd a Honvédbá kerültem, onnan azután a Vörös Lobogóhoz menteni át. Klári is ott volt, én is oda vágytam. A Klári ugyanis nemcsak sport-* társnőm — teszi hozzá magyarázva — ha* nem testi-lelki jóbarátnőm is. Mi nemcsak akkor találkozunk, ha edzésre megyünk,' nemcsak akkor egyek a gondolataink, ami** kor beülünk a hajóba, hanem úgyszólván' mindig együtt vagyunk. Talán egy kicsit ennek is köszönhetjük a sikereket. Vissza** térve kérdésére, röviden azt mondhatom el* hogy elindulásom után egy év múlva ma-* gyár ifjúsági bajnokságot nyertem. 1951-ben* 52-ben újabb magyar bajnokság került an előző mellé. Igaz. hogy 52-ben már a fel** nőttek között indultam, pedig még ifi vol** tam. Még ugyanebben az évben kikerültért Moszkvába, ahol igen sokat fejlődtem. S azután következett életem legnagyobb élmé nye, a maconi világbajnokság. Nem számi-* tottunk arra. hogv megnyerjük, de mikop láttuk a nagy vetél}társakat evezni, úgy éreztük, hogv ígv rni is tudunk, sőt jobö és gördülékenyebb a mi stílusunk. Nem ijedtünk meg a nagy nevektől, tudtuk, hogy ha nagyon fogunk küzdeni, legyőzhetjük őket. Igazán először odakint gondoltunk arra, hogy mi is lehetünk világbajnokok. Ahogy elnézem a két „újdonsült” világ-1 bajnoknő lelkes, boldog tekintetét, úgy ér-* zem. hogy a jövőben nem fognak meg-* ijedni a nagy nevektől, nem fogják respek-* tálnl, hogy mezőnyükben sokszoros Európa-* bajnokok, világbajnokok vannak, nyugodtak — ugyanúgy, mintha itthon lennének a Du-* nán, vagy a lillafüredi tavon — centiméter-* ről centiméterre fognak előretörni, s le fogj nak küzdeni minden akadályt, mert mint' mondják, ezt a bajnokságot csak kezdetnek tekintik s ígérik, hogy folytatni fogják aa elkövetkező években is. Úgy érzem, hogy állni fogják szavukat! (szabó) APRÓHIRDETÉSEK Eladó könnyű balos oldal­kocsi. Sajóecseg, Puszta­helyi. 2877 Eladó sötét hálószobabú­tor. női varrógép. MÁV- telep 39/3. szám. Iskolaköz. 2847 Eladó favázas kombinált gyalugép, mely áll körfű­rész, gyalu és fúróállvány­ból. Görög Antal, Szerencs Béke út 2. szám. 144C Alig használt fehér sport­kocsi eladó. Szepesi u. 26. 2832 180x70-es masszív 2 collos munkaasztal jávorfa tetővel és tölgyfa aljjal, fiókkal és alsórésszel ellátva eladó, özv. Berkesné. Tanácsház- tér 7. szám. 2829 Diófa teleágvak. két sötét ruhaszekrény eladó. Ka­zinczy utca 30, asztalosnál. 2830 Megvételre keresünk 800— 1500 mm-ig esztergapadot, gumikerekű lovaskocsit és írógépet. Szíkvízkihordókat felveszünk. Szíkvízüzem, Rudas L. u. 8. sz. 1439 Eladó barna ruhaszekrény! Széchenyi utca 70. Valkóv 2830 Jó állapotban lévő háló* szobabútor, betoncserép ési kétkerekű taliga eladó. He-« jöcsaba, Koboz u. 15. 2874 Kétszobás villalakás te** lekkel eladó, cserével be** költözhető. Tapolca. Ben­cés u. 17. szám. 2838 A Sajószentpéteri Üveg­gyár perfekt férfi bérelszá-* móló osztályvezetőt keres azonnali belépésre. 1433

Next

/
Oldalképek
Tartalom