Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

2 !Y1 AGY ARORSZAC Vasárnap, 1954 augusztus 8. Augn$zlu§ 20-án kezdődik az öléve» tervkölcsün kilencedik torsolása Az ötéves tervikölcsön négy na­pig tartó kilencedik sorsolása al­kotmányunk ünnepén, augusztus 20- ául délelőtt 9.30-kor kezdődik a margitszigeti szabadtéri színpadon. A sorsolás délután 15—20 óra kö­zött a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében folytatódik és ugyanott ér véget augusztus 23-án délután 17.30-kor. A sorsoláson 76.C00 kötvényt húz­nak ki több mint 30 millió forint nyereménnyel és 415.300 kötvényt törlesztéssel, csaknem 80 millió fo­rint értékben. A minisztertanács határozata az augusztus 22»! pihenőnap áthelyezéséről tott munkaidőket kell alkalmazni. A két és három műszakban dolgo­zó üzemekre vonatkozóan a munka törvénykönyve végrehajtási utasítá­sának 61. paragrafusa 1. bekezdésé­ben meghatározottak szerint kell eljárni. (MTI) A minisztertanács a dolgozók pi­henése érdekében augusztus 21-ét pihenőnappá, augusztus 22-ét ren­des munkanappá nyilvánította. Augusztus 19-én az egy műszak­ban dolgozó üzemeknél és intézmé­nyeknél a szombati napra mc-gáílapí­Miniszteri utasítás az 1954— 55-ös tanév feladatairól Az oktatásügyi miniszter utasítást adott ki az 1954—55-ös tanév felada­tairól, Az utasítás hangsúlyozza, hogy a tanév főfeladatait a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének január: határozata és a III. pártkongresszus irány- mutatása szabja meg. Ezért az adott anyagi lehetőségeket elsősor­ban az általános iskolák, különösen a falusi és tanyai iskolák fejleszté­sére kell fordítani. Azokban a me­gyékben pedig, ahol kevés n közép­iskola. gndoskodni kell arányosan a szükséges középiskolák létesítéséről. Uj tanterveket készítenek és olyan Hírek a Lenin lit A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek Martinacélművének és az acél­öntődének mosdói és fürdői úgy­nevezett ipari vizet kaptak. Ez nőm mindenben felelt meg az egészség- ügyi követelményeknek, számos esetben bőrbetegséget okozott. Csütörtökön 200 ezer forintos költséggel megkezdték a mosdók és fürdők bekapcsolását a folyóvízve­zeték hálózatba. Ezáltal rövidesen több mint 3000 kohászati dolgozó kap majd a tisztálkodáshoz tiszta, egészségre ártalmatlan vizet. * A Lenin Kohászati Művek durva- hengerdéjében csütörtökre virradóra befejezték az öntecsek hengerlés előtti előmelegítésére szolgáló kör­kemence átépítését. A kemence kő­művesek 144 óra helyett 104 óra alatt végezték el a munkát. A hasz­nálható régi téglák beépítésével — több mint négy köbméter tűzálló valóban jó tankönyveket amelyeket huzamosabb ideig használhatnak az iskolákban. Az 1954—55. tanévben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. év­fordulóját. A pedagógusok tudato­sítsák a tanuló ifjúságban az ünnep nagy jelentőségét. Az utasítás szerint az általános­íts középiskolákban a iavítópótvizs- gák, valamint a pótbeiratás ideje augusztus 30. és 31. Az általános is­kolák, középiskolák, tanévnyitó ün­nepélye szeptember 1-én lesz. A ta­nítás első napja szeptember 2-a. hászati Műrekbö> téglát takarítottak meg. A kemence építők egy másik brigádja — a Martina célonöbcn — ugyancsak csü­törtökön reggelre fejezte be a nagy­olvasztóból érkező nyers vas tárolá­sára szolgáló 250 tonnás földkeverő kemence építését is. r í V fRA TOK \7. Északmagyarország szerkesztőségének Miskolc. Károlyfalva köz,ség dolgozói öröm­mel jelentik, hogy gabonabeadási kötelezettségüket aúguszius 5-én 1U0 százalékban teljesítették. KÖZSÉGI TANÁCS végrehajtóbizottsága. «■ Sajóörös község a kenyérgabona cséplést a mai nap folyamán befe­jezte. KÖZSÉGI TANÁCS vb. elnök A fegjiióhbi szovjet kormány nyilatkozat sajtóvisszhangja (TASZSZ) LONDON Sok angol lap kiemelkedő helyen számol be a szovjet kormány új nyilatkozatáról; valamennyi 'jelentés kiemeli, hogy a nyilatkozat várat­lan volt és az előző jegyzékre adan­dó válasz vétele előtt nyújtották át a nyugat; hatalmak képviselőinek, közvetlenül azt megelőzően, hogy a három hatalom képviselői a7- angol külügyminisztériumban összeültek a válasz megvitatására. A lapok dip­lomáciai és politikai szemleírói rö­vid jelentéseikben tartózkodnak az érdemi kommentároktól. Meg kell állapítani ezzel kapcso­latban, hogy egyetlen lap sem hoz­ta a nyilatkozat teljes szövegét,, vagy legalább is a benne szereplő javaslatok szövegét, A Yorkshire Post a szovjet, kor­mány nyilatkozatát kommentálva azt írja: hogy ..a. nyugati hatalmak, akármilyen borúlátóan is ítélik meg a helyzetet, egyre nehezebb lesz fi­gyelmen kívül hagyni Moszkva ja­vaslatait,.” „A Nyugat feladata — folytatja a lap, — nem lesz olyan könnyű most, amikor Molotov kon­krét javaslatot tett. hogy tartannak értekezletet még akkor is, ha az értekezlet eleinte a négy nagy kép­viselőinek részvételére van korlátoz­va.” PÁRIZS A francia sajtó kiemeli a szovjet kormány nyilatkozatának jelentősé­gét és úgy véli, hogy annak jelen­tős szerepet kell játszania a nemzet­közi belvzet. meghatározásában a közeljövőben. ,.A.z európai hidegháború elmélyí­tése az európai védelmi közösség érvénybelépésével és Németország felfegyverzésével — írja a Liberation — ellentmondana Franciaország érde­keinek. annál is inkább, mert telje­sen lehetséges tárgyalásokkal ren­dezni a német kérdést és a kollek­tív biztonság problémáját." A L’Humanité F.teinne Faion­nak. a Francia Kommunista Párt titkársága tagjának vezércikkét köz­li a szovjet kormány újabb javasla­táról. Emlékeztetni kell arra — írja töbek között Eteinne Fajon —, hogy a Szovjetunió a második vi­lágháború előestéjén mindent meg­tett. annak érdekében, hogy a hitleri fenyegetéssel szemben megszervez­zék a kollektív biztonságot. A né­met militarizmus csak azért tudta lángralobbantani a tüzet, mert nem fogadták el a Szovjetunió javasla­tait. Viszont á későbbi együttműkö­dés egyfelől a Szocialista Szovjet­unió. másfelől pedig az olyan kapi­talista hatalmak, mint az Egyesült Államok és Anglia között, hatható­san hozzájárult a hitleri agresszió leveréséhez. íme, ez is kiemeli an­nak sürgős szükségességét, hogy megegyezés jöjjön létre a kollektív biztonságról a nemzetek között, bármilyen rendszerben is éljenek, ha meg akarják akadályozni egy újabb háború kitörését. A francia nép nem felejti el ezt a tanulságot. Ezért mond nem-et „európai védelmi közösségről” szóló gyászos egyezménynek, akár módo­sítják azt, akár nem. Ezért óhajtja forrón, hogy tárgyalások kezdődje­nek az európai kollektív biztonság megszervezésére. Etienne Fajon végül hangsúlyozza, hogy a kormány magatartását nagy­mértékben befolyásolni fogja az a harc. amelyet a francia nép vív a békéért, az „európai védelmi közös­ség” ellen. A The New York Times washing­toni tudósítója beszámol arról, hogy az új szovjet jegyzéket átnyújtották Moszkva (TASZSZ) Azzal kapcsolatban, hogy a Szov­jetunió a Német Demokratikus Köztársasággal ugyanolyan viszonyt létesített, mint más szuverén álla­mokkal, továbbá a Szovjetunió kor­mánya és az NDK kormánya kö­zött az utóbbi időben e kérdéssel kapcsolatban lefolyt eszmecserének megfelelően, a szovjet kormány el­határozta, hogy hatálytalanítja mindazokat a parancsokat és rendel­kezéseket, amelyeket, a németorszá­gi szovjet katonai igazgatás és szov­jet ellenőrzőbizottság adott ki 1945­Magyarország részvétele az ENSZ Az ENSZ gazdasági és társa­dalmi tanácsának legutóbbi genfi ülésszakán a .Szovjetunió képvi­selői javasolták, hogy az eddigi európai gazdasági bizottsággal szavazati joggal nem rendelkező Magyarországot, Romániát, Bul­gáriát és Albániát vegyék fel a bizottság teljesjogú tagjainak sorába. A gazdasági és társadal­mi tanács úgy döntött, hogy a határozati javaslat megvizsgálá­sát elhalasztja. A Magyar Népköztársaság kéz. dettől fogva részt vesz és követ­Dulles külügyminiszternek és meg­állapítja: Washingtonban nem vál­tozott az álláspont az európai biz­tonsággal foglalkozó értekezlettel szemben azóta, hogy Moszkva két héttel ezelőtt előterjesztette javasla­tát. Mint akkor, ezt az álláspontot ma is így lehet kifejezni.: „Nem érdeklődünk iránta...“ RÓMA Az olasz közvéleményben nagy ér­deklődést keltett a szovjet kormány nyilatkozata. A L‘Unita azt írja, hogy a szov­jet kormány nyilatkozata a huza­vona módszerével szemben — amely a végtelen jegyzékcserében jut kifejezésre és amelyhez a nyu­gati hatalmak most ismét folyamod­ni akartak — azt a módszert alkal­mazza, melynek nagyszerű sikere volt Genfben, vagyis a tanácskozó­asztal melletti közvetlen tárgyalások módszerét. (MTI) tői 1953-ig, olyan kérdésekre vonat­kozóan, amelyek a Német Demokra­tikus Köztársaság politikai, gazda­sági és kulturális életét érintik. Ennek során a szovjet kormány tudomásul veszi az NDK kormányá­nak nyilatkozatát arról, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság megtartja azokat a kötelezettsége­ket, amelyek a Németország békés és demokratikus utón való fejlődé­sével kapcsolatos négyhatalmi egyezményből kifolyóan hárulna tó rá. (MTI) európai gazdasági bizottságában kezetes békepolitikájához hívem továbbra is részt kíván venni az európai gazdasági bizottságok munkájában, hogy hozzájáruljon, az európai államok gazdasági kapcsolatainak megerősítéséhez, Sajnálatos, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében vannak! olyan körök, amelyek számára mást jelent a szó és a tett és a» ENSZ alapelveivel ellentétben el­odázzák Magyarország teljesjogú! tagként való felvételét az euró­pai gazdasági bizottságba. (MTI)! 3 Szovjetunió minisztertanácsa hatálytalanította a némeforszá^ szovjet katonai igazgatás és szovjet ettenörzöbizottság 1945-tő! 1953-ig kettőit prancsaif Életbelépett a fegyverszünet Kambodzsában Az AFP jelenti, Pnem-Penhből: [helyi idő szerint hét órakor életbe- Kambodzsában szombaton reggel, ’ lépett a fegyverszünet. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Angol-egyiptomi egyezmény % szuezi csatornáról Amikor Lesseps Ferdlnánd, ez a zseniális francia mérnök és pana­mista a múlt század derekán meg­építette a Szuezi-csatornát, aligha gondolta, hogy valaha nagyhatal­mak versengenek majd e fontos vi- ziutért. Pedig így történt. A csator­nát, amely kezdetben francia birtok volt, pénzügyi és diplomáciai ma­nőverekkel csakhamar megkaparin­tották az angolok s egészen úgy­szólván háborítatlanul birtokolták A Szuezi-csatorna Egyiptom terüle­tén halad keresztül, ezért már huza­mosabb idő óta követelte Egyiptom is, hogy birtokába vehesse, kérése azonban mind mostanáig határozott elutasításra talált. Pedig — hogy csak a második világháború utáni időket nézzük — úgyszólván 1945 óta folynak különböző formákban angol-egyiptomi tárgyalások • csa- tomaövezet átadásáról, végül Is alig néhány napja, július 27-én született meg az a szerződés, amelynek ér­telmében Egyiptom visszanyeri a csatorna tulajdonjogát. S tegyük hozzá: Anglia nem azért ment bele ebbe a megoldásba, mintha messze­menően elismerné hajdani gyarma­tának jogait. Máshonnan fúj a szél — az Atlanti Óceánon túlról, onnan, ahol az Egyesült Államok terjeszke­dési terveit agyalják ki. Mert jópár esztendeje Amerika is elhatározta, hogy kiveti hálóját erre a fontos viziútra. A marakodás érthető. Hiszen a Szuezi-csatorna, amely a Földközi­tengert kapcsolja össze az Indiai- óceánba torkoló Vörös-tengerrel, biztosítja Európa és a Közelkelet közvetlen vízi összeköttetését Kelet- Afrikéval és Dél-Ázsiával. Fekvésé­ből következik, hogy a Szuezi-csa­toma nemcsak fontos kereskedelmi útvonal, hanem egyben jelentős stratégiai pont is, ahonnan hatal­mas területeket lehet ellenőrzés alatt tartani. Ezért építették ki az angolok erős katonai bázissá a csa­torna övezetét. De kövessük csak sorjában az ese- ménjeket. A jelenlegi egyiptomi kormány, amely szavakban antiim- perialista politikát folytat, a tömeg­hangulatot megnyergelve harcot In­dított a Szuezi-csatorna megszerzé­séért. Ez a jelszó egész Egyiptom­ban népszerű volt, s nem egyszer került sor összetűzésre a lakosság és az ott állomásozó angol csapatok között. A brit garnizonok alatt for­ró lett hát a talaj, s ez az egyik oka a szerződés megkötésének. Ez csak az egyik, mert. — mint a későbbiek­ben kitűnt — Amerika is nyomást gyakorolt britekre, hogy egyezze­nek bele Egyiptom követelésének teljesítésébe. Július 27-én tehát hét évi időtar­tamra megkötötték a szerződést, amelynek értelmében az angolok húsz hónapon belül kötelesek ki­vonni csapataikat a csatornaövezet­ből. Ugyanakkor azonban az egyez­mény bizonyos cikkelyei előírják, hogy „ha valamely arab országot, vagy Törökországot fegyveres tá­madás éri, a támaszpontot ismét Nagybritannia rendelkezésére bo­csátják.” Továbbá az is bennfoglal- tatik, hogy a csatorna berendezése és a támaszpontok polgáriruhás an­gol „szakértők” ellenőrzése alatt állnak majd. Ez azt mutatja, hogy a szerződés korántsem jelent százszá­zalékos megoldást Egyiptom számá­ra. S hogy mennyire nem. azt a további fejlemények is bizonyítják. Még meg sem szárad*, a tinta az aláírásokon, amikor az Egyesült Al- I lamok kairói nagykövete gazdasági I és katonai segélyt ajánlott fel az | egyiptomi kormánynak. És ez a kor­mány, amely eladdig élesen kikelt mindenfajta imperialista „segély” ellen, egyszeriben úgy vélekedett, hogy „.nincs ellenére a segély elfo­gadásának. Érthető hát a „New York Post” című lapnak az a meg­jegyzése, hogy „Az Egyesült Államok vezetőszerepet játszott a Szuez'-csa- torna-övezetre vonatkozó angol­egyiptomi megegyezés létrehozásá­ban.” Ugyancsak ez a lap írta, hogy Egyiptom számára igen jelentős ös­szegeket helyeztek kilátásba és hogy „kölcsönös segélynyújtási egyezmény is készül Amerika és Egyiptom kö­zött”. Június 30-án ünnepélyes aktus színhelye volt a tuniszi bej fénye­sen feldíszített palotája. Mendes- France francia miniszterelnök nyi­latkozatot olvasott itt fel kormánya nevében. Eszerint Lranciaország haj­landó teljes belpolitikai önkormány­zatot adni Tunisznak, amelyet há­romnegyed évszázada gyarmataként kezel. Tunisz ilyenformán megkap­ja a „belső szuverenitással együtt­járó jogokat” is, s lehetővé válik, hogy kizárólag tunisziakból álló kormány kerüljön az ország élére. Mindez hatalmas változást jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy a *u- nisziaknak eddig egyáltalán nem volt joguk beleavatkozni a kor­mányzásba, s az ügyek irányítását á Párisból dirigált francia főhelytartó végezte. A reformok gyors bevezetése két­ségtelenül meglepő tény volt, s el­tér a francia kormányok eddigi gyarmatpolitikájától. Hozzá kell azonban tenni, hogy a reformok ko­rántsem a francia uralkodó körök áldozatkészségét bizonyítják. 4 vál­tozásokat a francia dolgozók által támogatott tuniszi nép harca vív­ta ki. Köztudomású ugyanis, hogy az utóbbi esztendőkben Tunisz nepe elkeseredett küzdelmet folytatott a Félő tehát, hogy a Szuezi-csatorna korántsem azokat a célokat szol­gálja majd, amelyeket az egyiptomi nép szeretne. A jelek azt mutatják, hogy Anglia és Amerika az „enge­dékenységgel” be akarja édesgetni Egyiptomot a tervezett középkeleti katonai szövetségbe. Az ilyen ter­vek kiagyalói azonban megfeledkez­nek arról, hogy az egyiptomi nép a jövőben sem szünteti be a harcot jogos tulajdonának megszerzéséért és tovább küzd a gyarmatosítók ki­űzéséért, bármilyen lobogó alatt is próbálják megvetni lábukat Egyip­tom földjén. gyarmatosok egyre terrorisztikusabb rendszere ellen. Hiszen a franciák sorra tartóztatták le a haladó pártok és szervezetek vezetőit, elnyomó in­tézkedéseket vezettek be, s emiatt az ellenállás sokhelyütt fegyveres formákat öltött. Az utóbbi időben már szinte naponta érkeztek hírek arról, hogy razziázó csendőröket, lőt­tek le, kigyulladtak a gazdag fran­cia telepesek házai és magtárai, a tuniszi nemzetiségű lakosság boj- kottálta a francia árukat. A kirob­banó erőket egyre nehezebben le­hetett fékentartani, márpedig Fran­ciaországnak Indokína esetéből okulnia kellett azon, hogy ma már a fegyverre kelt gyarmati népeket nem lehet legyőzni. Ezt az igazságot az eddigi francia kormányok nem tudták felismerni. A francia burzsoáziának Mendes-France miniszterelnök által képviselt körei ellenben — amint ez a genfi érte­kezleten bebizonyosodott, kezdik fel­ismerni az idők törvényét. Mendes- France előtt két lehetőség merült fel: tovább folytatni a terrort és el­veszteni Tuniszt, vagy engedéke­nyebbnek lenni, lemondani egy sor előjogról és ha kevésbbé szoros pó­rázon is, de megőrizni Tuniszt Fran­ciaország számára Mendes-France az utóbbi megoldást választotta, s ennek elfogadtatása még a kormá­nyon belül sem volt könnyű. A je­lentős tuniszi érdekeltségekkel ren­delkező politikusok „pártközi bi- zottságba” tömörültek Pinaynek, a rosszemlékű volt .miniszterelnöknek a vezetésével és már jóelőre nyilat­kozatban ellenezték a reformokat. Ez arra enged következtetni, hogy a legszélsőségesebb gyarmatosító po­litika hívei még heves vitákat rob­bantanak ki ebben a kérdésben a francia parlamentben. Mendes-France reformjait azon­ban nem szabad túlértékelnünk. —i Mert Igaz, hogy módot adnak tűni- sziakból álló kormány létrehozására, de a hadügyi és külügyi tárca to­vábbra is francia kézben marad. A francia telepesek ezúttal is előjo­gokkal rendelkeznek majd, <= a refor­mok egy szóval sem említik meg, hogy szabadlábra helyezik az ártatla­nul bebörtönözött haladó vezetőket, Ráadásul a napokban jelentések ér­keztek arról, hogy újabb francia csa­patokat szállítottak Tunisz területére, Kijelölték már az új kormány mi­niszterelnökét — Tahar Ben Amart, Észak-Afrika egyik legnagyobb föld- birtokosát —, aki nem olyan szélső­ségesen francia-barát — mint elődje, M’ Zali, és kapcsolatai vannak a tuniszi nemzeti burzsoázia köreivel, A közeljövőnek kell eldöntenie, mit jelentenek a reformok a tuni­szi nép szempontjából. A reformok bevezetését mindenesetre haladás ként kell elkönyvelnünk, de nem szabad szem elől téveszteni a Tu­niszi Kommunista Párt ezzel kap­csolatban kiadott nyilatkozatát: „A most meginduló tárgyalások csak akkor vezetnek sikerre, ha azonnal végetvetnek minden elnyo­mó intézkedésnek, ha általános köz­kegyelemben részesítenek minden politikai elítéltet, beszüntetik a fo­lyamatban lévő bírósági eljáráso­kat, ha megszüntetnek minden olyan Intézkedést, amely korlátozza a nemzeti mozgalmak vezetőinek szabadságát, ha végetvetnek az ost­romállapotnak és helyreállítják a szabadság j ogokat. A tuniszi reformok

Next

/
Oldalképek
Tartalom