Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-08 / 187. szám
2 !Y1 AGY ARORSZAC Vasárnap, 1954 augusztus 8. Augn$zlu§ 20-án kezdődik az öléve» tervkölcsün kilencedik torsolása Az ötéves tervikölcsön négy napig tartó kilencedik sorsolása alkotmányunk ünnepén, augusztus 20- ául délelőtt 9.30-kor kezdődik a margitszigeti szabadtéri színpadon. A sorsolás délután 15—20 óra között a Zeneművészeti Főiskola nagytermében folytatódik és ugyanott ér véget augusztus 23-án délután 17.30-kor. A sorsoláson 76.C00 kötvényt húznak ki több mint 30 millió forint nyereménnyel és 415.300 kötvényt törlesztéssel, csaknem 80 millió forint értékben. A minisztertanács határozata az augusztus 22»! pihenőnap áthelyezéséről tott munkaidőket kell alkalmazni. A két és három műszakban dolgozó üzemekre vonatkozóan a munka törvénykönyve végrehajtási utasításának 61. paragrafusa 1. bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni. (MTI) A minisztertanács a dolgozók pihenése érdekében augusztus 21-ét pihenőnappá, augusztus 22-ét rendes munkanappá nyilvánította. Augusztus 19-én az egy műszakban dolgozó üzemeknél és intézményeknél a szombati napra mc-gáílapíMiniszteri utasítás az 1954— 55-ös tanév feladatairól Az oktatásügyi miniszter utasítást adott ki az 1954—55-ös tanév feladatairól, Az utasítás hangsúlyozza, hogy a tanév főfeladatait a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének január: határozata és a III. pártkongresszus irány- mutatása szabja meg. Ezért az adott anyagi lehetőségeket elsősorban az általános iskolák, különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésére kell fordítani. Azokban a megyékben pedig, ahol kevés n középiskola. gndoskodni kell arányosan a szükséges középiskolák létesítéséről. Uj tanterveket készítenek és olyan Hírek a Lenin lit A diósgyőri Lenin Kohászati Művek Martinacélművének és az acélöntődének mosdói és fürdői úgynevezett ipari vizet kaptak. Ez nőm mindenben felelt meg az egészség- ügyi követelményeknek, számos esetben bőrbetegséget okozott. Csütörtökön 200 ezer forintos költséggel megkezdték a mosdók és fürdők bekapcsolását a folyóvízvezeték hálózatba. Ezáltal rövidesen több mint 3000 kohászati dolgozó kap majd a tisztálkodáshoz tiszta, egészségre ártalmatlan vizet. * A Lenin Kohászati Művek durva- hengerdéjében csütörtökre virradóra befejezték az öntecsek hengerlés előtti előmelegítésére szolgáló körkemence átépítését. A kemence kőművesek 144 óra helyett 104 óra alatt végezték el a munkát. A használható régi téglák beépítésével — több mint négy köbméter tűzálló valóban jó tankönyveket amelyeket huzamosabb ideig használhatnak az iskolákban. Az 1954—55. tanévben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. A pedagógusok tudatosítsák a tanuló ifjúságban az ünnep nagy jelentőségét. Az utasítás szerint az általánosíts középiskolákban a iavítópótvizs- gák, valamint a pótbeiratás ideje augusztus 30. és 31. Az általános iskolák, középiskolák, tanévnyitó ünnepélye szeptember 1-én lesz. A tanítás első napja szeptember 2-a. hászati Műrekbö> téglát takarítottak meg. A kemence építők egy másik brigádja — a Martina célonöbcn — ugyancsak csütörtökön reggelre fejezte be a nagyolvasztóból érkező nyers vas tárolására szolgáló 250 tonnás földkeverő kemence építését is. r í V fRA TOK \7. Északmagyarország szerkesztőségének Miskolc. Károlyfalva köz,ség dolgozói örömmel jelentik, hogy gabonabeadási kötelezettségüket aúguszius 5-én 1U0 százalékban teljesítették. KÖZSÉGI TANÁCS végrehajtóbizottsága. «■ Sajóörös község a kenyérgabona cséplést a mai nap folyamán befejezte. KÖZSÉGI TANÁCS vb. elnök A fegjiióhbi szovjet kormány nyilatkozat sajtóvisszhangja (TASZSZ) LONDON Sok angol lap kiemelkedő helyen számol be a szovjet kormány új nyilatkozatáról; valamennyi 'jelentés kiemeli, hogy a nyilatkozat váratlan volt és az előző jegyzékre adandó válasz vétele előtt nyújtották át a nyugat; hatalmak képviselőinek, közvetlenül azt megelőzően, hogy a három hatalom képviselői a7- angol külügyminisztériumban összeültek a válasz megvitatására. A lapok diplomáciai és politikai szemleírói rövid jelentéseikben tartózkodnak az érdemi kommentároktól. Meg kell állapítani ezzel kapcsolatban, hogy egyetlen lap sem hozta a nyilatkozat teljes szövegét,, vagy legalább is a benne szereplő javaslatok szövegét, A Yorkshire Post a szovjet, kormány nyilatkozatát kommentálva azt írja: hogy ..a. nyugati hatalmak, akármilyen borúlátóan is ítélik meg a helyzetet, egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni Moszkva javaslatait,.” „A Nyugat feladata — folytatja a lap, — nem lesz olyan könnyű most, amikor Molotov konkrét javaslatot tett. hogy tartannak értekezletet még akkor is, ha az értekezlet eleinte a négy nagy képviselőinek részvételére van korlátozva.” PÁRIZS A francia sajtó kiemeli a szovjet kormány nyilatkozatának jelentőségét és úgy véli, hogy annak jelentős szerepet kell játszania a nemzetközi belvzet. meghatározásában a közeljövőben. ,.A.z európai hidegháború elmélyítése az európai védelmi közösség érvénybelépésével és Németország felfegyverzésével — írja a Liberation — ellentmondana Franciaország érdekeinek. annál is inkább, mert teljesen lehetséges tárgyalásokkal rendezni a német kérdést és a kollektív biztonság problémáját." A L’Humanité F.teinne Faionnak. a Francia Kommunista Párt titkársága tagjának vezércikkét közli a szovjet kormány újabb javaslatáról. Emlékeztetni kell arra — írja töbek között Eteinne Fajon —, hogy a Szovjetunió a második világháború előestéjén mindent megtett. annak érdekében, hogy a hitleri fenyegetéssel szemben megszervezzék a kollektív biztonságot. A német militarizmus csak azért tudta lángralobbantani a tüzet, mert nem fogadták el a Szovjetunió javaslatait. Viszont á későbbi együttműködés egyfelől a Szocialista Szovjetunió. másfelől pedig az olyan kapitalista hatalmak, mint az Egyesült Államok és Anglia között, hathatósan hozzájárult a hitleri agresszió leveréséhez. íme, ez is kiemeli annak sürgős szükségességét, hogy megegyezés jöjjön létre a kollektív biztonságról a nemzetek között, bármilyen rendszerben is éljenek, ha meg akarják akadályozni egy újabb háború kitörését. A francia nép nem felejti el ezt a tanulságot. Ezért mond nem-et „európai védelmi közösségről” szóló gyászos egyezménynek, akár módosítják azt, akár nem. Ezért óhajtja forrón, hogy tárgyalások kezdődjenek az európai kollektív biztonság megszervezésére. Etienne Fajon végül hangsúlyozza, hogy a kormány magatartását nagymértékben befolyásolni fogja az a harc. amelyet a francia nép vív a békéért, az „európai védelmi közösség” ellen. A The New York Times washingtoni tudósítója beszámol arról, hogy az új szovjet jegyzéket átnyújtották Moszkva (TASZSZ) Azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársasággal ugyanolyan viszonyt létesített, mint más szuverén államokkal, továbbá a Szovjetunió kormánya és az NDK kormánya között az utóbbi időben e kérdéssel kapcsolatban lefolyt eszmecserének megfelelően, a szovjet kormány elhatározta, hogy hatálytalanítja mindazokat a parancsokat és rendelkezéseket, amelyeket, a németországi szovjet katonai igazgatás és szovjet ellenőrzőbizottság adott ki 1945Magyarország részvétele az ENSZ Az ENSZ gazdasági és társadalmi tanácsának legutóbbi genfi ülésszakán a .Szovjetunió képviselői javasolták, hogy az eddigi európai gazdasági bizottsággal szavazati joggal nem rendelkező Magyarországot, Romániát, Bulgáriát és Albániát vegyék fel a bizottság teljesjogú tagjainak sorába. A gazdasági és társadalmi tanács úgy döntött, hogy a határozati javaslat megvizsgálását elhalasztja. A Magyar Népköztársaság kéz. dettől fogva részt vesz és követDulles külügyminiszternek és megállapítja: Washingtonban nem változott az álláspont az európai biztonsággal foglalkozó értekezlettel szemben azóta, hogy Moszkva két héttel ezelőtt előterjesztette javaslatát. Mint akkor, ezt az álláspontot ma is így lehet kifejezni.: „Nem érdeklődünk iránta...“ RÓMA Az olasz közvéleményben nagy érdeklődést keltett a szovjet kormány nyilatkozata. A L‘Unita azt írja, hogy a szovjet kormány nyilatkozata a huzavona módszerével szemben — amely a végtelen jegyzékcserében jut kifejezésre és amelyhez a nyugati hatalmak most ismét folyamodni akartak — azt a módszert alkalmazza, melynek nagyszerű sikere volt Genfben, vagyis a tanácskozóasztal melletti közvetlen tárgyalások módszerét. (MTI) tői 1953-ig, olyan kérdésekre vonatkozóan, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális életét érintik. Ennek során a szovjet kormány tudomásul veszi az NDK kormányának nyilatkozatát arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megtartja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Németország békés és demokratikus utón való fejlődésével kapcsolatos négyhatalmi egyezményből kifolyóan hárulna tó rá. (MTI) európai gazdasági bizottságában kezetes békepolitikájához hívem továbbra is részt kíván venni az európai gazdasági bizottságok munkájában, hogy hozzájáruljon, az európai államok gazdasági kapcsolatainak megerősítéséhez, Sajnálatos, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében vannak! olyan körök, amelyek számára mást jelent a szó és a tett és a» ENSZ alapelveivel ellentétben elodázzák Magyarország teljesjogú! tagként való felvételét az európai gazdasági bizottságba. (MTI)! 3 Szovjetunió minisztertanácsa hatálytalanította a némeforszá^ szovjet katonai igazgatás és szovjet ettenörzöbizottság 1945-tő! 1953-ig kettőit prancsaif Életbelépett a fegyverszünet Kambodzsában Az AFP jelenti, Pnem-Penhből: [helyi idő szerint hét órakor életbe- Kambodzsában szombaton reggel, ’ lépett a fegyverszünet. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Angol-egyiptomi egyezmény % szuezi csatornáról Amikor Lesseps Ferdlnánd, ez a zseniális francia mérnök és panamista a múlt század derekán megépítette a Szuezi-csatornát, aligha gondolta, hogy valaha nagyhatalmak versengenek majd e fontos vi- ziutért. Pedig így történt. A csatornát, amely kezdetben francia birtok volt, pénzügyi és diplomáciai manőverekkel csakhamar megkaparintották az angolok s egészen úgyszólván háborítatlanul birtokolták A Szuezi-csatorna Egyiptom területén halad keresztül, ezért már huzamosabb idő óta követelte Egyiptom is, hogy birtokába vehesse, kérése azonban mind mostanáig határozott elutasításra talált. Pedig — hogy csak a második világháború utáni időket nézzük — úgyszólván 1945 óta folynak különböző formákban angol-egyiptomi tárgyalások • csa- tomaövezet átadásáról, végül Is alig néhány napja, július 27-én született meg az a szerződés, amelynek értelmében Egyiptom visszanyeri a csatorna tulajdonjogát. S tegyük hozzá: Anglia nem azért ment bele ebbe a megoldásba, mintha messzemenően elismerné hajdani gyarmatának jogait. Máshonnan fúj a szél — az Atlanti Óceánon túlról, onnan, ahol az Egyesült Államok terjeszkedési terveit agyalják ki. Mert jópár esztendeje Amerika is elhatározta, hogy kiveti hálóját erre a fontos viziútra. A marakodás érthető. Hiszen a Szuezi-csatorna, amely a Földközitengert kapcsolja össze az Indiai- óceánba torkoló Vörös-tengerrel, biztosítja Európa és a Közelkelet közvetlen vízi összeköttetését Kelet- Afrikéval és Dél-Ázsiával. Fekvéséből következik, hogy a Szuezi-csatoma nemcsak fontos kereskedelmi útvonal, hanem egyben jelentős stratégiai pont is, ahonnan hatalmas területeket lehet ellenőrzés alatt tartani. Ezért építették ki az angolok erős katonai bázissá a csatorna övezetét. De kövessük csak sorjában az ese- ménjeket. A jelenlegi egyiptomi kormány, amely szavakban antiim- perialista politikát folytat, a tömeghangulatot megnyergelve harcot Indított a Szuezi-csatorna megszerzéséért. Ez a jelszó egész Egyiptomban népszerű volt, s nem egyszer került sor összetűzésre a lakosság és az ott állomásozó angol csapatok között. A brit garnizonok alatt forró lett hát a talaj, s ez az egyik oka a szerződés megkötésének. Ez csak az egyik, mert. — mint a későbbiekben kitűnt — Amerika is nyomást gyakorolt britekre, hogy egyezzenek bele Egyiptom követelésének teljesítésébe. Július 27-én tehát hét évi időtartamra megkötötték a szerződést, amelynek értelmében az angolok húsz hónapon belül kötelesek kivonni csapataikat a csatornaövezetből. Ugyanakkor azonban az egyezmény bizonyos cikkelyei előírják, hogy „ha valamely arab országot, vagy Törökországot fegyveres támadás éri, a támaszpontot ismét Nagybritannia rendelkezésére bocsátják.” Továbbá az is bennfoglal- tatik, hogy a csatorna berendezése és a támaszpontok polgáriruhás angol „szakértők” ellenőrzése alatt állnak majd. Ez azt mutatja, hogy a szerződés korántsem jelent százszázalékos megoldást Egyiptom számára. S hogy mennyire nem. azt a további fejlemények is bizonyítják. Még meg sem szárad*, a tinta az aláírásokon, amikor az Egyesült Al- I lamok kairói nagykövete gazdasági I és katonai segélyt ajánlott fel az | egyiptomi kormánynak. És ez a kormány, amely eladdig élesen kikelt mindenfajta imperialista „segély” ellen, egyszeriben úgy vélekedett, hogy „.nincs ellenére a segély elfogadásának. Érthető hát a „New York Post” című lapnak az a megjegyzése, hogy „Az Egyesült Államok vezetőszerepet játszott a Szuez'-csa- torna-övezetre vonatkozó angolegyiptomi megegyezés létrehozásában.” Ugyancsak ez a lap írta, hogy Egyiptom számára igen jelentős összegeket helyeztek kilátásba és hogy „kölcsönös segélynyújtási egyezmény is készül Amerika és Egyiptom között”. Június 30-án ünnepélyes aktus színhelye volt a tuniszi bej fényesen feldíszített palotája. Mendes- France francia miniszterelnök nyilatkozatot olvasott itt fel kormánya nevében. Eszerint Lranciaország hajlandó teljes belpolitikai önkormányzatot adni Tunisznak, amelyet háromnegyed évszázada gyarmataként kezel. Tunisz ilyenformán megkapja a „belső szuverenitással együttjáró jogokat” is, s lehetővé válik, hogy kizárólag tunisziakból álló kormány kerüljön az ország élére. Mindez hatalmas változást jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy a *u- nisziaknak eddig egyáltalán nem volt joguk beleavatkozni a kormányzásba, s az ügyek irányítását á Párisból dirigált francia főhelytartó végezte. A reformok gyors bevezetése kétségtelenül meglepő tény volt, s eltér a francia kormányok eddigi gyarmatpolitikájától. Hozzá kell azonban tenni, hogy a reformok korántsem a francia uralkodó körök áldozatkészségét bizonyítják. 4 változásokat a francia dolgozók által támogatott tuniszi nép harca vívta ki. Köztudomású ugyanis, hogy az utóbbi esztendőkben Tunisz nepe elkeseredett küzdelmet folytatott a Félő tehát, hogy a Szuezi-csatorna korántsem azokat a célokat szolgálja majd, amelyeket az egyiptomi nép szeretne. A jelek azt mutatják, hogy Anglia és Amerika az „engedékenységgel” be akarja édesgetni Egyiptomot a tervezett középkeleti katonai szövetségbe. Az ilyen tervek kiagyalói azonban megfeledkeznek arról, hogy az egyiptomi nép a jövőben sem szünteti be a harcot jogos tulajdonának megszerzéséért és tovább küzd a gyarmatosítók kiűzéséért, bármilyen lobogó alatt is próbálják megvetni lábukat Egyiptom földjén. gyarmatosok egyre terrorisztikusabb rendszere ellen. Hiszen a franciák sorra tartóztatták le a haladó pártok és szervezetek vezetőit, elnyomó intézkedéseket vezettek be, s emiatt az ellenállás sokhelyütt fegyveres formákat öltött. Az utóbbi időben már szinte naponta érkeztek hírek arról, hogy razziázó csendőröket, lőttek le, kigyulladtak a gazdag francia telepesek házai és magtárai, a tuniszi nemzetiségű lakosság boj- kottálta a francia árukat. A kirobbanó erőket egyre nehezebben lehetett fékentartani, márpedig Franciaországnak Indokína esetéből okulnia kellett azon, hogy ma már a fegyverre kelt gyarmati népeket nem lehet legyőzni. Ezt az igazságot az eddigi francia kormányok nem tudták felismerni. A francia burzsoáziának Mendes-France miniszterelnök által képviselt körei ellenben — amint ez a genfi értekezleten bebizonyosodott, kezdik felismerni az idők törvényét. Mendes- France előtt két lehetőség merült fel: tovább folytatni a terrort és elveszteni Tuniszt, vagy engedékenyebbnek lenni, lemondani egy sor előjogról és ha kevésbbé szoros pórázon is, de megőrizni Tuniszt Franciaország számára Mendes-France az utóbbi megoldást választotta, s ennek elfogadtatása még a kormányon belül sem volt könnyű. A jelentős tuniszi érdekeltségekkel rendelkező politikusok „pártközi bi- zottságba” tömörültek Pinaynek, a rosszemlékű volt .miniszterelnöknek a vezetésével és már jóelőre nyilatkozatban ellenezték a reformokat. Ez arra enged következtetni, hogy a legszélsőségesebb gyarmatosító politika hívei még heves vitákat robbantanak ki ebben a kérdésben a francia parlamentben. Mendes-France reformjait azonban nem szabad túlértékelnünk. —i Mert Igaz, hogy módot adnak tűni- sziakból álló kormány létrehozására, de a hadügyi és külügyi tárca továbbra is francia kézben marad. A francia telepesek ezúttal is előjogokkal rendelkeznek majd, <= a reformok egy szóval sem említik meg, hogy szabadlábra helyezik az ártatlanul bebörtönözött haladó vezetőket, Ráadásul a napokban jelentések érkeztek arról, hogy újabb francia csapatokat szállítottak Tunisz területére, Kijelölték már az új kormány miniszterelnökét — Tahar Ben Amart, Észak-Afrika egyik legnagyobb föld- birtokosát —, aki nem olyan szélsőségesen francia-barát — mint elődje, M’ Zali, és kapcsolatai vannak a tuniszi nemzeti burzsoázia köreivel, A közeljövőnek kell eldöntenie, mit jelentenek a reformok a tuniszi nép szempontjából. A reformok bevezetését mindenesetre haladás ként kell elkönyvelnünk, de nem szabad szem elől téveszteni a Tuniszi Kommunista Párt ezzel kapcsolatban kiadott nyilatkozatát: „A most meginduló tárgyalások csak akkor vezetnek sikerre, ha azonnal végetvetnek minden elnyomó intézkedésnek, ha általános közkegyelemben részesítenek minden politikai elítéltet, beszüntetik a folyamatban lévő bírósági eljárásokat, ha megszüntetnek minden olyan Intézkedést, amely korlátozza a nemzeti mozgalmak vezetőinek szabadságát, ha végetvetnek az ostromállapotnak és helyreállítják a szabadság j ogokat. A tuniszi reformok
