Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-07 / 186. szám

Szombat, 1954. augusztus ­ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 j NE FELEJTSD A MÚLTAT! j Az alkotmány ünnepének közeledtével igen sok szó esik most ■üzemekben, falvakban, hivatalokban a múlt rendszer szörnyűségeiről. A népnevelők a maguk és dolgozó társaik életéből vett emlékekkel rávi­lágítanak, milyen mérhetetlen nyomorúságban sínylődtek a dolgozók az „urak Magyarországában”. A múltra való emlékezés még jobban ki­emeli, milyen nagy utat tett meg népünk — a párt vezetésével — a felemelkedés útján, még jobban tudjuk értékelni a nagyszerű jogokat, amelyeket alkotmányunk törvényben biztosit. Ilyen „laká­sokban” senyved- tek a dolgozók és gyermekeik, — amíg volt munkája a csa­ládfőnek. A kapitaliz­mussal törvény­szerűen cgyüttja- ró gazdasági vál­ság éveiben száz­ezrek kerültek az utcára, egyébként is állandó volt a munkanélküliség. S ha a dolgozó nem volt képes a lakbért meg­fizetni, lakásából Is az utcára tet­ték. Napirenden voltak a kilakol­tatások ŰJ LAKÁSOK ÉPÜLNEK... 6 árva villanymozdony sorsára vár Lyukóbányán A Bükk egyik legszebb részén, ki­csiny völgyben van Lyukóbánya. Néhány házból álló település, fel­tűnően sok új épülettel. Igaz, a bánya maga sem régi: 1935 körül kezdték művelni. De a legtöbb épü­let — lakóház és iroda — már a fel- szabadulás után épült. Az árnyas erdők alatt gazdag szénlelőhelyet rejt a föld. Valamikor csak kis üzem volt, az urak nem fejlesztették, ép­pen csak annyit termelt, amennyi kifizetődő volt. Csak 1945-ben. a felszabadulás után, amikor a bánya állami tulajdonba került, láttak hozzá a bánya fejlesz, léséhez. Még abban az évben megkezdték a bánya földalatti folyosóinak ki­szélesítését. 1948-ra befejezték a víz­szintes és függőleges akna építését. Vgy tervezték, hogy ÚJ szkip.aknát építenek, amely az eddiginél lényegesen na- gyobb kapacitású lesz és amelyhez bent a bányában villanymozdonyok­kal bonyolítják majd le a szállítást. Közben a már meglévő, feltárt szénlelőhelyeken is fokozták a ter­melést. A terv szerint azonban az akkor már 40 vagonra növekedett termelést is négyszeresére emelné az új berendezés, amelynek 1951-re kel­lett volna elkészülnie. A bánya rekonstrukciójához szük­séges pénzösszeget államunk biztosí­totta. Az építéshez szükséges gépek és szerkezetek szállítását, a tata­bányai bányagépgyár vállalta. Ed­dig minden rendben is volt. De csak eddig és nem tovább. Isissan, rend- szertelenül érkezett a felszerelés Tatabányáról, az ÉM I-es számú gépszerelő vállalat bizony sokszor sürgette a késlekedő szállítmányo­kat. Elmúlt az 51-es esztendő, az 52-cs, az 53-as is. Ez év februárjában “ gépszerelő vállalat visszahívta em­bereit, akik részére nem tudott fo­lyamatos munkát biztosítani. Az akna-torony szerelése így félbe­maradt. Most is ott áll csonkán a 11 méter magas vasszerkezet. De nem- csak a szerelés szünetel. A 28/3-as Építőipari Vállalat is abbahagyta a munkát; a szkip-akna gépházának építése is áll. Az építési határidőt 1951 óta már többször megváltoztat­ták. Legutóbb abban állapodtak meg, hogy 1954 júliusában adják át rendeltetésének a korszerű berende­zéseket. Csodák azonban nem történnek. Ha áll az építés, a munka magától nem készül el. A késedelem komoly károkat okoz a népgazdaságnak, hiszen üzemeink növekvő termelésé­hez múlhatatlanul szükséges a szén- termelés növelése. De kárt okoz a késedelem más vonatkozásban is. A Ganz villamos- sági gyár dolgozói folyamatosan küldik a szállí­táshoz szükséges villanymoz­donyokat. 1953 júniusában megérkezett az első két villamos-mozdony. A dolgozók megcsodálták, örültek a szép. új gépnek, amely remélték, nemsokára megkönnyíti, segíti majd munkáju­kat. Azóta azonban egyre csökken az öröm és egyre nő az elkeseredés a bányászokban, ha a szépen növekvő villanymnzdony-parkot nézik. Ezév márciusában ugyanis újabb két moz­dony érkezeit. Májusban ismét kettő s a szállító gyár már jelezte, hogy nemsokára tovább szaporodik a moz­donypark újabb két géppel. Pedig két gépet, amely ebben a felsorolás- bon nem szerepel már átadtak köl­csön a dorogi bányászoknak. Olt -ált tehát a lyukói kocsiszínben jelenleg hat villamosmozdony, amelyeket leg­jobb esetben is csak egy év múlva használhatnak a lyukóiak. (Kém beszélve arról, hogy a szkip-akna építésének befejezése után is Aég lenne 7 gép a szállítás lebonyolítá­sához. További hármat, tehát a nép- gazdasáa más területén bizonyára jól fel lehetne használni.) Ameddig azonban az ni szkip-akna el nem készül, addig Lyukóbányán egyetlen villamos-mozdonyra sincs szükség. Nem vitás, hogy annál nagyobb szükség van rá más bányában, amely esetleg máris használhatná a gépeket-, Emiatt azonban úgylátszik a Borsodi Szénbányászati Trösztnél senkinek sem fáj a feje, sőt a mi­nisztériumban sem. Hatalmas károkat okoz a népgaz­daságnak az ilyen nemtörődömség, a határidők tologatása, a felelősség másra hárítása azzal, hogy egyes vállalatoknál állandóan az objektív nehézségekre hivatkoznak. A lynkóbányai példa igen jól mu­tatja. hogyha egy vállalat nem tel­jesíti tervét, ez károsan befolyásolja egész sor más üzem, esetleg egy e..,sz. 'Par(ío dolgozóinak munká­lat ts. ÁGOSTON ÉVA Késsülünk a baráti találkozóra, hogy munkások, parasztok együtt ünnepeljük az alkotmány évfordulóját .. Miskolcon is a dolgozók számára. 2—3 szobás lakások, fürdőszo­bával, más mellékhelyiségekkel. Miskolcon ez év első feleben cnöl a legutóbbi tanácsülésen beszámolták — Ui tokost adtakjit boldog új tulajdonosaiknak. Az év második felében — elorelathatolag ,tov° 621 lakás építését fejezik be. Miskolcon ennek ellenére is nehezek még a lakásviszonyok. Rajtunk, a mi munkánkon — nem utolsósorban az alkot­mány ünnepének tiszteletére indult versenyszakasz sikerem múlik, nogy a „lakás-fronton“ is minél hamarabb felszámoljuk a múlt bűneit. NAGYON FONTOS, hogy a párt- szervezetek titkárai résztvegyenek a hivatalvezetők értekezletén, mert csak így tudják megismerni az apparátus előtt álló feladatokat. Ennek tudatá­ban lehet csak mozgósítan. a párt­tagságot, a hivatal dolgozóit a ^fel­adatok végrehajtására. Az általános tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a hivatali pártszervezetek vezetőségei nem ismerik a napi feladatokat. A hivatalvezetők egyrésze pedig nem törekszik arra, hogy megismertesse a munkát, nem kér segítséget a párt- szervezettől. A szervezeti szabályzat kimondja: ,.A hivatali párt.feervezet nem ellen­őrizheti a hivatal munkáját, sajátos­ságánál fogva’* De nem tiltja meg, hogy a vezetők beszéljenek a kommu­nistákat érdeklő munkáról a párt- taggyűlésen. A pártszervezetek állandóan javít­sák és fejlesszék a kulturális és ne­velő munkát. Gondoskodjanak a dol­gozók szakmai, politikai neveléséről. Minél magasabb a dolgozók politikai, szakmai tudása, annál eredményesebb a munka. Ez a megállapítás vonat- kozik mind a termelő üzemekre, mind a hivatalokra, így a tanácsra, a bel­ügyi szervekre, a bíróságra, ügyész­ségre, iskolákra, vállalatokra is. NEHEZ a hivatali pártszervezet munkája, de nap mint nap harcolnia kell, mert a siker csak harc közben érhető el. Sokat javult a politikai és szakmai oktatás a sátoraljaújhelyi, a mező- csáti, abaujszántói és még több járási tanács hivatali szervénél. Hiba azon­ban, hogy sok helyen elhanyagolják a politikai és szakmai tanulást, illetve csak szakmailag képezik magukat. Különösen súlyos hiba, hogy a megyei tanács dolgozóinak jelentős része le­becsüli a politikai oktatást, nem jele- hik meg a szemináriumokon. A párt­szervezet későn figyelt fel erre a hi­bára. A jövőben sokkal jobban szer­vezzék meg pártszervezeteink a poli­tikai oktatást, segítsenek a dolgozók szakmai továbbképzésében. A párt- szervezet cw a szakszervezet segítse a dolgozókat, hogy rendelkezésükre áll­janak a könyvtárak, tartsanak a dol­gozóknak tömegpropaganda előadáso­kat. Ellenőrizze és segítse a pártszer­vezet a munka versenyt is, néhogy káros, mechanikus verseny legyen. Karolja fel sz újításokat, harcoljon a takarékosságért, különösen az admi­nisztráció. az anyagok és a költségek felhasználása területén. Hivatali pártszervezeteink harcolja- nak a bürokrácia, az aktatologatás, a lelketlen ügyintézés ellen. Fel kell számolniok azt a káros munkamód szert, amellyel zaklatták a dolgozókat. Különösen vonatkozik ez a szerencsi járási tanács pénzügyi osztályára ahol jogtalan adókivetéssel háborgat ták a parasztokat. Sőt többször be rendelték azokat a dolgozókat is. akik teljesítették állam iránti kötelezett ségüket. A PARTSZERVEZETEK harcolja nak az ellenség ellen a hivatalban is. Ne tűrjék, hogy báránybőrbe bújt farkasok lapuljanak meg a becsületes dolgozók között és hátráltassák a munkát. Sajnos, vannak még hivata lók. ahol „a jó szakember" ürügye alatt megbúvik az ellenség. Leplezzék le hivatali pártszervezeteink ezeket és távolítsák el a dolgozók soraiból. Ha a hivatali pártszervezetek jól dolgoznak s felszámolják hatáskörük ben a fogyatékosságokat, akkor meg­javul az apparátus munkája, a hiva­tali dolgozók egyre jobban érezni fog­ják, hogy munkájukat megbecsülik, mert hozzájárulnak vele a szocializ. mus építéséhez. KOLESZAR ISTVÁN megyei párt vb, osztályverető A felszabadulás előtt 22 évig gaz­dasági cseléd voltam. Sokat robo­toltam kora hajnaltól késő estig, hol egyik, hol másik földbirtokosnál; ahol éppen munkát kaptam. Ennek a szomorú cselédsorsnak a felszabadulás vetett véget. A föld­reform során 3.5 hold földet kap­tam. Jelenleg már 8 holdon gazdál­kodom. Községünkben most is első­nek fogtam hozzá az aratáshoz. Mint népnevelő sokat beszéltem ar­ról gazdatársaimnak, hogy miért kell a búzát viaszérésbeh aratni. Egyiknek, másiknak ki is számítot­tam, hogy mennyi szemveszteséget jelent, ha késik az aratással, özv. Rivinyák Istvánnénak a fia kato­na, nem volt, aki learassa a gabo­náját. Családommal együtt segítet­tem neki, nehogy kiperegjen a búza, mert abból nemcsak Rivinyáknénak, hanem nekem és az egész országnak is kára van. Saját erőből Susán, a községi tanács nem sokat törődött az idénynapközi- otthon létrehozásával. Az asszo­nyok többször hiába kérték, mire elhatározták, nem várnak a ta­nácsra, létrehozták saját maguk a napköziotbhont. összefogva, közö­sen össze is adják a napi főzés­hez szükséges anyagot, ők főznek és felváltva felügyelnek a gyerme­kekre. Mivel helyiségük nem volt, az iskola egyik termét hozták rend­be. így a nagy munkák idején za­vartalanul dolgozhatnak, a gyerme­kek biztos felügyelet alatt vannak, jó elbánásban részesülnek. SORGER VILMOSNÉ Miskolc. Példamutató MN DSZ-asszonyok Az abaujszántói MN DSZ-asszonyok bált rendeztek azzal a céllal, hogy jövedelmét elküldik a dunamenti árvízkárosultak megsegítésére. A bál 2225 forint jövedelmet hozott. Most szerepet tanulnak, hogy kultúrműso- ros előadásokkal még növeljék az ősz- szeget. Ezenkívül Koundrák Jánosné nép­nevelő 450 forintot, özv. Kovács Lász- lóné pedig 380 forintot ajánlott fel a károsullak megsegítésére. Hz árvízkárosultak részére folyó pénzgyűjtés eddigi eredménye Az árvízkárosultak megsegítésére folyó pénzgyűjtés eredménye au­gusztus ötödikén estig megyénkint a következőképpen alakult: Borsod- Abauj-Zemplén megye: 1,478.853 Ft. A pénzgyűjtés eredménye augusz­tus hatodikén délig 21,397.000.— Ft. (MTI) A beadási kötelezettségemet min­dig pontosan teljesítettem. A III. pártkongresszus tiszteletére 12 kiló tojás helyett 13 kilót adtam be, ba­romfiból pedig 1.40 kilóval adtam be többet. Gabonából a cséplőgép alól teljesítettem előírásomat. Aratás után nyomban hozzákezd- tem a tarlóhántáshoz, s 600 négy­szögölön vetettem másodvetést. Er­ről is sokat beszélgettem gazdatár­saimmal. a szomszédban követték Is a példámat. Molnár János, Bacsó Pál és még többen, akik azelőtt nem végeztek tarlóhántást, most nekilát­tak ennek is. A gabonám már magtárba került, s készülök a következő évi termés megalapozására. Közeleg augusztus 20, a dolgozó nép nagy ünnepe. Szeretnénk addig befejezni a községben a cséplést, s el akarjuk érni, hogy minden dol­gozó paraszt teljesítse beadási köte­------------------------* —' lezettségét. Nem szeretném, ha mun- kés barátainknak arról kellene be­számolni, hogy bizony nálunk még vannak hátralékosok. Szégyen vol­na ez, mert mi a munkásosztálytól nagy segítséget kaptunk. A leg­utóbbi időben csak községünkben 11 darab ekó* 1 darab lókapát és 3 új vetőgépet vásároltak a dolgozó pa­rasztok. Ez s több és a jobb gép al munkásosztály segítsége a mezőgaz­daságnak. ígérhetem a göncrusz- kaiak nevében, hogy a kongresszus határozatának szellemében még job­ban fogunk dolgozni, s készülünk a nagy találkozóra, hogy együtt ünne­peljük alkotmányunk hatodik évfor­dulóját. KMECZ ISTVÁN népnevelői 8 holdas dolgozó paraszt. Göncruszka. AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN , «ló a a vendéglátóipari Lapunk július 24-i számában megjelent „ízletes, bőséges étkezést az üzemi konyhákon!” című vezér­cikkünkben többek között ezt irtuk: ..Különösen sok a panasz a vendég- látóipari vállalat által fenntartott konyhákra, ahol •— sajnos — gyak­ran még mindig üzleti szemponto­kat helyeznek előtérbe. Ebből adó­dik, hogy a konyhák sokkal tőbbpt főznek, mint amennyit kapacitásuk elbír, s természetesen ez az étel íz­letességének rovására megy. más­részt csökkentik az adagokat”. A vendéglátóipari vállalattól Hoszkenz János igazgató h. és Ma­jor László főkönyvelő aláírásával koszt vállalat konyháin“ válaszlevelet kaptunk, amelybep ez olvasható: „Nem helytálló a panasz, miszerint a minőség rovására men­ne az, hogy a kapacitásuknál na­gyobb mennyiségű ételadagokat főz­lek konyháink. Az előírásnak meg­felelő anyagokat mindig beleadjuk az. általunk készített ételféleségek- L>e. Így tehát teljesen mellékes, hogy ^ánv adagot készítünk. A több ebéd főzése a kiszolgálás gyorsaságát sem ■’átolja. mert előbb kezdik meg az elkészítésüket, a főzéshez több fls- föt állítunk be, így tehát vendégein­ket sem időben, sem a mennyiség­ben nem éri semmiféle hátrány”. 195-rol 232-re emelkedett egy év alatt Miskolcon az orvosok száma A miskolci városi tanács leg­utóbbi ülésén elhangzott beszámoló megállapította, hogy a város egész­ségügyi viszonyai nagy mértékben javultak ebben az évben. A kor­mányprogram szellemében ezen a téren is fokozódik a dolgozókról való gondoskodás. Míg az elmúlt évben csak 195 orvos működött a városban, számuk most 232. (Hoz­záfűzhetjük: még mindig kevesebb, mint amennyi szükséges lenne.) Fejlődtek az egészségügyi intézmé­nyek 1s. Az első félévben megkezd­te működését a Farkas Károly ut­cai bölcsőde, a Martin-telepi kör­zeti orvosi rendelő. A II. kerület­ben anyatejgyíHtő állomás létesült, 36 ággyal bővült a városi kórház szülészeti osztálya. A bölcsőde) ágyak száma az elmúlt évihez vi­szonyítva 104-el szaporodott, a böl­csődék száma 6-ról 10-re emelke­dett. A második félévben újabb egész­ségügyi létesítménnyel gazdagodik Miskolc. Rövidesen megkezdi mű­ködését a Semmelweis kórház mel­letti űj rendelőintézet és a 60 fé­rőhelyes űl bölcsőde. Ugv tervezik, hogy a diósgyőri volt aggok ottho­na helyiségében tüdőkórházat léte­sítenek. A város egészségügyének továb­bi fejlődése szempontjából az új Intézménvek létrehozása mellett Igen fontos a tisztaság megterem­tése. Ehhez az szükséges, hogy nagy mértékben fejlessz.ék a miskolci köztisztasági, valamint a szerves- trágyagvültő és kereskedelmi vál­lalatot Tisztaság nélkül elképzel­hetetlen egészséges város.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom