Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-06 / 185. szám

ESZAKMAGMRORSZiffi Újra az élen a diósgyőri martin „Gondosan készülünk a léire“ 's,. J MDP BORSOD-ABAUD -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A X. évfolyam 185. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 augusztus 6, péntek Megyénk dolgaiéinak "5 testvéri segítségnyejtasa Kevés olyan ember van az or­szágban, aki ne nyújtotta volna tiszta szívvel, szerető együttérzés­sel segítő kezét az árvízsujtotta családok felé. Ez természetes is, hiszen a ml egyik kiapadhatatlan erőforrásunk, — amely már új életünkből fakad —, az összefo­gás, az összetartás, az egymás iránti testvéri megbecsülés. Közö­sen harcolunk, küzdünk a jobbért, megosztjuk örömünket, de meg­osztjuk a bajt is. Úgy élünk, dol­gozunk, mint egy szerető, nagy család. Ezt láthatta mindenki, aki szemtanúja, volt, mint mozdult meg az egész ország az árvízve­szély hírére! Mindenki sietett vol­na a gátra, s aki nem mehetett, fogadalmat tett, hogy úgy dolgo­zik a mezőkön, a kohók "mellett, a bányákban, vagy az építkezé­seknél. hogy enyhítsük az elemi csapást... Ezrek és ezrek álltak a gátakon, milliók és milliók álltak fokozot­tan helyt a termelésben, s fogant meg bennük a nemes elhatározás: segítünk, adunk a magunkéból azoknak, akik egyik napról a má­sikra elvesztettek mindent. Ter­ményt, házat, ingóságot, meleg családi otthont. Adunk, hogy érez­zék, nincsenek egyedül, adunk, mert a mi hazánkban nem járhat senki könnyes szemmel. S milliók adtak és adnak, ki mit tud. Nap­ról napra özönlött és özönlik ma is a termény és pénz az ország minden részéből. A termelőszövet­kezeti dolgozók, az egyénileg dol­gozó parasztok élelmet, az üze­mek, gyárak dolgozói pénzt külde­nek. Emellett terven felül vasat, téglát, cementet, faanyagot termel­nek, hogy mielőbb pótolják az ár­víz rombolását. S ebben a testvéri segítségnyúj­tásban követendő, szép példát mu­tattak megyénk dolgozói — üzemi munkások, bányászok, dolgozó pa­rasztok. Nagy és gazdag megye a mi me­gyénk. Kövér földjeink, bőven- termő szőlőink ontják az élelmet a becsületes munka nyomán. Ipari üzemeink, a kohászati gyárak, szénbányák, olajkutak kincseket adnak a hazának. S amilyen gaz­dagok vagyunk, olyan gazdag az üzemekben, a mezőkön dolgozó százezrek szive is. Borsod megye dolgozói eddig, amint olvashatjuk az újságokban, 1,290.629 forintot küldtek az árvízkárosultaknak. Négyszer-ötször annyit, mint más megyék, mintahogy nagyobb, gaz­dagabb megyénk is, mint a többi. S az egymillió forint mellett lOlt mázsa búza, 494 mázsa rozs, több- vagon árpa, kukorica, 53 darab hizottsertés, 13 darab vágómarba indult el megyénkből a Duna felé. Mindenből adtunk amink van, s mindenből annyit, amennyit nél­külözni tudunk. fis ki tudja, hány millió forint értéket adunk még, hiszen száz­ezrek fogadták meg: keményebben markoljuk a szerszámot, többet termelünk terven felül, olcsóbban, gazdaságosabban termelünk, mert ezzel segíthetünk a legtöbbet. Nem lehet forintokban kifejezni, mit jelentett az, hogy megyénk dolgo­zó parasztjai gyorsabban, szem­veszteség nélkül arattak. Hogy a kohók, az üzemek többet, olcsób­ban termelnek. Nem lehet kifejez­ni sem pénzben, sem számokban ezt a segítséget, de meg lehet ál­lapítani, ki lehet mondani, hogy: a mi megyénk dolgozói is érzöszi- vu emberek. Jónéhány miskolci üzemben a dolgozók újabb felajánlást tettek. Segítenek ebben a hónapban is, pénzzel, munkával, több és ol­csóbb termeléssel. Segítenek, hogy ne érezzenck hiányt semmiben azok, akiket baj ért, hogy egyre gazdagabbak, boldogabbak le­gyünk mindannyian. V. _______________________ Két csavar miatt 3 nr pia áll Perén egy cséplő ■ Pere község dolgozói elsőnek fe­jezték be az aratást az abaujszántói járásban. Az aratással egyidőben el­végezték a tarlóhántást és 100 szá­zalékra teljesítették a másodvetési tervet. Gyors ütemben hozzáfogtak a ga­bona behordásához. Baj van azon­ban a cséplőgépekkel. Az egyiknek a meghajtója 3 napot állt széjjel szedve a tanácsház udvarán. A cso- bádi gépállomás nemtörődömségéből a hengerfejpakolás és a hengerfej­hez való két csavar miatt állt az erőgép. Joggal bosszankodnak a pe­rei dolgozó parasztok az ilyen nagy­fokú lazaságért. (Ferencsik János leveléből.) Dj egés*«é®ögyi létesít ménjeit Kel gaxda«j'od:k Miskolc Augusztus 20-án Miskolc több új egészségügyi létesítménnyel gaz­dagodik. Átadják az új rendelőintézetet, amely nagyban csökkenti majd a Bajcsy-Zsilinszky üli régi rendelőintézet zsúfoltságát. Ugyan­csak augusztus 20-án adják át rendeltetésének a 60 férőhelyes bölcsödét a Bacsó Béla utcában. Hírt adtunk arról, hogv a miskolci városi kórház szülészeti osztá­lyát 36 ággyal bővítik. Ez az építkezés is elkészült, ünnepélyes átadása szintén augusztus 20-án történik. Hői sztalaánovfsták sikeres nuink^módszerátsdása A Dimávag Gépgyár MNDSZ asz- szonyai, a napokban értekezletet tartottak, amelyen résztvettek a női sztahánovisták is. Tóth Bertalanná és hat más okleveles sztahanovista jelentős munkafelajánlást tett au­gusztus 20. tiszteletére. Különösen értékes a MEO-s dolgozók vállalása. Kiss Andrásné MEO-s többször beszélgetett Berács Mária maróssal, aki a hidegfürész egyik alkatrészét készíti. Három hónappal ezelőtt még 100 százalék alatt teljesítette ' nor­máját, az utóbb: időben azonban már 110—120 százalékot ért el. Lovász Józsefné MEG s Simka Máriának nyújtott segítséget, Sim­ka Mária fűrészgépen dolgozik, ered­ménye a munkamódszc-rátadás óta 113 százalékra emelkedett. A miskolci termelőszövetkezetek példásan lelfesífik gabonabeadásnkat Miskolc területén teljes lendület­tel megkezdődött a gabonacséplés. Élenjárnak a város termelőszövetke­zetei, amelyek gabonabeadásukat cséplőgép alól teljesítik. Kimagasló eredményt ért el a Táncsics termelő- szövetkezet, amelynek igen jó volt a termése is. 11 mázsa gabonát ta­kart tojtak be hehlankint. Az Alkot­mány tsz 18 mázsás árpaterméssel büszkélkedhet. Mind a két tsz cséplőgép alól tett eleget kötele­zettségének. A termelőszövetkezetek példamu­tatása nyomán a város egyénileg dolgozó parasztjai Is cséplőgép alól teljesítik gabonabeadásukat. Az I. kerületben (Szirmán) Buska Lajos, Mátyás Dezső, Halász Uajos és Kö­kény István, a II. kerületben Lovász József, Pothorányi László és Nagy Gyula, a IV. kerületben Köteles Sándor. Tóth József és Kerékgyártó János jár az élen. HORVÁTH ANDRÁS Miskolc. Bányásztesivérek versenye A napokban Kiss Molnár Lajos sztahanovista vájár, a sa jószen!- Péteri bányaüzem II. aknájának dol­gozója levelei kapott becsétől Kiss Molnár Sándortól, a nőprdtlmegyei rózsaszentmártoni IX. akna dolgozó­jától. Kiss Molnár Sándor a bá­nyásznap tiszteletére versenyre hívta testvérét. A versenyponlokban nemcsak a termelés növelése, hanem a minőség javítása és három új bányász tanítása is szerepel. PUSKÁS ISTVÁN Rózsaszentmárlon Horváth Kálmán élenjár a cséplésben Fügöd 'községben 900-as cséplőgéppel csépel Horváth Kálmán. Napi tervéi 300 százalékra teljesíti, ügyesen szer­vezi meg a kalákában való cséplést. Nincs kiesése a gépnek, mert bizto­sítva van a szükséges kézi munkaerő. Kora reggeltől sokszor este 10-ig is folyamatosan dolgoznak. Horváth Kálmán elvtárs megígérte, ha Fügö- dün befejezi a cséplést, más község­ben folytatja tovább a munkát. Pél­damutatásának eredményeként meg­kapta a járási tanács versenyzászla­ját. Horváth elvtárs a cséplés gyors befejezése érdekében versenyre hívta az encsi járás valamennyi cséplőgép- vezetőjét. Jobban törődjön a gépekkel az cdelényi gépállomás vezetősége Mielőtt kiindultam csépelni az edelényi gépállomás udvarából, beje­lentettem a gépállomás vezetőségé­nek, hogy a meghajtó erőgép nem a legjobb, mert a motor vizet kap. Azt mondták: az semmi. Nem tehet­tem mást, minthogy elindultam a géppel Borsodszirákra. A község dolgozói örömmel fogadtak. Két napig jól is ment a munka, Tóth Gyula és Rácz István dolgozó pa­rasztoknál elcsépeltem a gabonát. Meg is voltak elégedve a munkával, mert tisztán adta a cséplő a sze­met. A két gazda beadási kötelezett­ségének is a cséplőgép alól tett ele­get. Amikor azonban a szomszéd udvarba áthuzattam, néhány óra rnulva vizet kapott a motor es nem tudtam tovább csépelni. Azonnal je­lentettem a gépállomás vezetőségé­nek, intézkedés azonban még máig sem történt. Előfordul nálunk mással is — pél­dául a finkei brigádszállás gépke­zelőivel — hogy elromlik a gépük és állnak a csépléssel. Törődjék job­ban a gépállomás vezetősége azzal, hogy határidőre mi is befejezhes­sük a cséplést. Csak így tud a dolgo­zó , parasztság minél hamarabb ele­get tenni beadási kötelezettségének. ZSARNAY JEREMIÁS. hírek BBRaiaiWK életéből Uj villanykombájn A taganrogi kojnbájngyár terve­zőinek egy csoportja az országos me-* zogazdaságvillamosítási intézet tu­dományos munkatársaival karöltve új, javítóit tipusu villanykombájnt szerkesztett. Az új víUanykombájn teljesítőképessége jóval nagyobb, mint az eddigi magánjáró kom­bájné. Az aratókészülék vágószéles­sége öt méter. A gépnek hidraulikus készüléke van a tarlómagasság automatikus szabályozásához. Ez megkönnyíti a kombájnolást és lej hetévé teszi, hogy az aratást az ed- dűlné! jobban végezzék el. A kom­bájnhoz szalmagyüjtő kocsi is van. A taganrogi villanvkombájn kísér­leti példányát kipróbálásra a Rja- zany-területi kuzminszki villamos gépállomásra szállították. i Az infravörös sugarak al­kalmazása Dr. Werner Jubitz tudós a Nemei Demokratikus Köztársaságban hosz- szú időn át tanulmányozta, hogyan lehetne az infravörös sugarakat a könnyű- és az élelmiszeripari üze­mekben gyakorlatilag alkalmazni, Kutatásai során megállapította, hogy olyan különleges kemencékben, amelyeket belülről infravörös fényt árasztó reflektorokkal világítanak meg, a búzalisztből készült kenyér két és félszer olyan gyorsan sül meg, mint eddig. Ha a műselymeb infravörös sugarakkal világítják meg, szálai sokkal tartósabbakká válnak. Kukoricából épült ház Prágában az új építőanyagok ki­állításán olyan lakóházakat mulattak tyjnel vek egy. liknsz nevű anyagból épüllek. Ezt az új építőanyagot Jaro- slav Lislopad építőművész találta fel. Az anyag igen olcsó, tartós és köny-t nyű. Készítésénél a kukorica lemos* zsolt csövét használják fel. Román-kínai együttműkö­dés Kína és Románia között szoros tu­dományos és technikai kapcsolatok alakultak ki. Románia a keményfé­mek, a penicillin és egyéb értékes orvosság gyártásának technikai do­kumentációját, valamint a tusgyár­tás és a nyersselyem ipari feldolgo­zásának technikai dokumentációját kapta meg Kínától. A kínai segítség igen kedvezően mutatkozik meg az új Románia gazdasági életében. A BERZEKI „CSŐD A“~BUZ A... Szabó elvtárs, a tanácselnök egyik tavaszi napon a dűlőket járta. Né­zegette, hogyan fejlődnek a vetések. Ahogy a falutól a harmadik dűlőn taposta az út sarát saját kukorica- földje felé, egyszerre megtorpant. Valami olyat látott, ami nagyon megragadta figyelmét. Ez a valami nem volt más, mint két ringó búza­tábla között egy harmadik. Azaz, első pillanatban azt sem tudta búza-e. mert erősen elütött a többitől: Még félfejlődésben volt, de szárai olyan vastagok voltak, mint más búzának érettkorában. A levelei is széleseb­bek erősebbek. Csodálkozva lépte végig a keskeny parcellát. Ilyen vizsgálódás közepette érte utol a já­rási, tanács egyik munkatársa... — Hát ez mi? — torpant meg az érkezett is. — Ilyet még nem lát­tam életemben. — Magam sem, — hagyta helybe az elnök. — De hogy búza, az bizo­nyos, mert alakra olyan mint a töb­bi, csak vastagabbak a levelei. A másik előbb még mondogatta: hátha árpa az — de végülis meg­egyeztek, hogy búzának búza, csak nem tudni milyen. — No, estére megtudjuk — bizonygatta Szabó. — Megkérdezzük az öreg Bialkót. Az övé a föld, ő tudja mit vetett bele. Estére csakugyan megtudták mi az a csoda. — Az fiam ágasbúza. Szovjet ágas­búza, — felelte Bialkó Ferenc a ta­nácselnök kérdésére. — A vő no vetet­te, a Laci, még az őszön. Nem tu­dom honnan kerítette. Úgy mondta, ■az elmúlt esztendőben több mint ..✓huszonhat mázsát termett egy hol­don. Most megpróbálja ő is. Ilyenek az agronómusok, mindig kísérletez­nek valamivel és lám eredménye­sen. De majd meglátjuk mi lesz be­lőle. Ha sikerül, jövőre még nagyobb darabot vetünk. Mind elvetjük, ami terem... — Ágasbúza... — A tanácselnök mindjárt utánanézett a könyvekben, mi is hát az az ágasbúza, hogyan vetik, hogyan gondozzák a Szovjet­unióban, s attól a naptól kezdve, ha a határba indult, mindig az ágas- búza-tábla felé irányította először lépteit. Nézegette, hogyan vastagod­nak szárai, mint szélesednek levelei, mint hagyja el növésben a régit. De nemcsak ő nézegette a külö­nös búzát — megnézte mindenki, akinek ai'ra vitt az útja. Még nagyobb lett az érdeklődés, amikor kalászbaszökkentek a gabo­natáblák és az a „csodabúza“ olyan kalászokat hozott, hogy mindegyik háromakkora volt a rendesnél. Sokan, amikor úgy gondolták nem látja senki, le is téptek egy-egy ka­lászt, s hazavitték megvizsgálni. Ott­hon érdeklődve nézték, boncolgat­ták. összehasonlították saját őszi- tavaszi búzájukkal és bizony néme­lyik kétannyival is lemaradt a ,.cso- dabúza” mögött. Nem is nyugodtak addig az érdeklődők, míg pontosan meg nem tudták a szomszédoktól, a tanácstól, vagy magától Bialkó bá­csitól, hogv nem „csodabúza“ az, ha­nem ágasbúza, amilyet széltében- hosszában, ki tudja hány millió hek­táron termelnek a Szovjetunióban. Szabó elvtárs, a tanácselnök, még kissé haragudott is, hogy nem szól­tak neki az ősszel, amikor vetették. Hátha jobb talaj kellett volna hoz­zá, mint az, amibe vetették. Hátha trágya, műtrágya hozzáadásával még növelhetnék az ágasbúza hoza­mát. A legjobban azonban maga a kí­sérletező, Kondor László tiszti isko­lás elvtárs, volt agronómus érdek­lődött az újfajta búza iránt. Ha nem személyesen, hát levélben kér­dezte meg, nincs-e valami baja. S amikor meglátogatta apósát a kis Bérzék községben, órákat töltött el az ágasbúza mellett. Szép volt az, szebb, mint a legszebb búza a ha­tárban, de Kondor elvtárs nem volt megelégedve munkájával. Meglát­szott a búzán, hogy későn vetette, későbben mint kellett volna, meg esőt sem kapott idejében, vetés utón. s bizony jóelőre látta, hogy a szemek nem fejlődnek majd olyanná, mint kellene. Hacsak igen jó idő nem jár rá. S az idő nem nagyon kedvezett, különösen a szemképződésnek nem. Persze, így is két-háromakkora kalászok fejlődtek az ágasbúza nád- szerüen vastag szárain, mint a ren­des búzaszárakon. S hiába járta az orkánszerü szél a környéket, hiába dőltek meg a gabonatáblák százai, az ágasbúza dacolt a viharral. Állt egyenesen, súlyos kalászai­val ... Kondor László Budapestről került Berzék környékére, mint agronó­mus. Az állami gazdaságban dolgo­zott hosszú időn keresztül. Alig több huszonhárom évesnél, s elhatározta, hogy meghonosítja Borsod megyében az ágasbúzát. Kísérletezik vele, be­bizonyítja mennyivel jobb, haszno­sabb az új. Itt ismerkedett meg Bialkó bácsi lányával, akit el is veti feleségül. Rövidesen bevonult a nép-« hadseregbe, de nem mond le a ki* sérletezésről sem. Öt kiló magot ve« tett el ősszel, sajnos későn, novem« bér másodikán. Kétszeres sortávol« ságra vetette a magot, hogy ha ga« zos a búza, esetleg kapálhassák is, de erre nem volt szükség. A kései vetés, az eléggé mostoha időjárás nem engedte, hogy olyan szemek, fej« lődjenek az ágasbúza toklászaiban* mint rendes körülmények között kellene. Kissé belesültek a szemek, Persze. így is szebb lett, mint a ren« des búza ... Nemrégiben maga a kísérletező sietett haza, hogy learassa munká« ja gyümölcsét. Két hatalmas kereszt« magasodott a „csodabúzából" Bial« kóék földjén. így, learatva, még több érdeklődőt vonzott az ágas« búza. Lehet, hogy tavasszal már jó« néhány búzatábla szélén szökken majd szárba az ágasbúza ... Csak úgy próbaként. Mert huszonhat má« zsa, az mégsem tíz-tizenkét mázsa... Kondor elvtárs pedig az őszön még nagyobb táblán vet majd ágasbúzát, s néhány év múlva ki tudja hány holdnyi terem már nem csupán Bér« zéken, de az egész megyében. Szabó elvtárs, a tanácselnök azt mondja, az őszön teljesen külön táblába vetik el az úifajta búzát. Jó talajba, a legjobba, időben és gond­ját is viselik, mert igen nagy érték az. Kétszerannyi kenyeret terem, mint a mi őszi, tavaszi búzáink. BARCSA SÁNDOR!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom