Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-29 / 204. szám
Új tanév előtt A BÁNYÁSZNAPRA KÉSZÜLNEK tizekben a napokban az ország figyelme iskoláink felé fordul.-Lj Hazánk valamennyi iskolájában — óvodáktól az egyetemekig — szeptember 1 én tartják az ünnepélyes megnyitást, szeptember 2-án pedig az első tanítási napot. Az iskolák tárt kapukkal várják a tanulókat, akik egész népünk szerető gondoskodásától kísérve megkezdik tanulásukat. Felszabadulásunk óta a tanév megnyitás mindig ünnepség az iskola a nevelők, a szülők, az egész társadalom számára. A megnyitó ünnepség jelentőségét most különösen emeli az a körülmény, hogy ebben a tanévben ünnepeljük majd hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját A felszabadulásunk óta eltolt tíz esztendő sok-sok eredménye között kimagaslik közoktatásunk reformja. Felmérhetetlenül nagy jelentősége volt annak, hogy népünk állama megteremtette minden állampolgár számára az egységes alapműveltséget biztosító nyolcosztályos kötelező általános iskolát. Tíz év alatt elért nagy eredményeink mellett világosan látjuk a hibákat is. Ilyen volt a kisiskolák nem kielégítő színvonala, helyenkinti túlzsúfoltsága stb. Pártunk Központi Vezetőségének a közoktatásügyre vonatkozó határozata és pártunk III. kongresszusa jelölte meg a további fejlődésnek, a hibák kijavításának útját. S már ebben is vannak eredmények. Az általános iskolák — és általában közoktatásunk — fejlesztése érdekében az utóbbi időben egész sor fontos intézkedés történt. Ilyen például az alsófokú képzés anyagi feltételeinek megjaví- tását célzó minisztertanácsi határozat, az általános iskolák fejlesztése, az V—VIII. osztályban a szakrendszerű oktatás fokozatos bevezotése, az iskolák tatarozása, az eddig más célokra használt iskola- épületek visszaadása, az iskolák jobb felszerelése és számos anyagi kedvezmény a pedagógusok számára. Már az új iskolai év kezdetén megmutatkozott népünknek, az iskolák iránti fokozottabb figyelme, gondoskodása. A meglévő iskolák nyári tatarozására megyénkben négyszerannyit fordított államunk, mint a múlt tanévben. Egész sor községben új tantermekkel bővültek az iskolák. Szuhakállón, Harangodon, Nagyrozvágyon 300—300.000 forintos költséggel építettek 2—2 tantermet. Ugyancsak bővítették az iskolát Árkán, Gagybátoron, Kányban és más helyeken is. Egyre inkább közös üggyé válik hazánkban a közoktatás. A szülők, ■ a társadalmi szervek, a vállalatok egész 6ora nyújt segítséget a jó tanulás anyagi feltételének megteremtéséhez. Hét községben például a szülők saját erejükből egy tantermeit, előszobát és szertárt építettek az iskolához. Az alberttelepi szülői munkaközösség 70.000 forint értékben segítette az iskola rendbehozását. Ugyancsak a szülők lelkes ösz- szcfogásából létesült Kácson, Sajóvelezden és Özdon az óvoda és lehetne még sorolni tovább a nemes, szép példákat. Tie nagy figyelmet fordít népi államunk az iskolák felszerelésére is. Megyénkben 6 óvoda mozigépet, 84 általános iskola fizikai alapfelszerelést kapott, 100 általános iskolának juttattak diavetítőkószü- léket 130.000 forint értékben. Legtöbb olyan faluban, ahol villany van, az iskola rádiót is kapott. Az új tanévre 2500 új ülőhellyel, 80 iskolai szekrénnyel s 80 iskolai asztallal gyarapodott általános iskoláink bútorzata. Megyénk középiskolái közül 6 általános gimnázium és egy óvónőképző kapott fizikai, földrajzi és kémiai, 6 általános gimnázium pedig biológiai felszerelést, sokezer forint értékben. Üj ifjúpági és nevelői könyvtári könyvekre 250.000 forintot költött államunk. Ezeket az anyagi jellegű intézkedéseket egész sor olyan rendelet egészíti ki. amely hozzásegíti általános iskoláinkat ahhoz, hogy politechnikai és esztétikai műveltséget adjanak gyermekeinknek. A jelen tanévtől kezdve ismét kötelező lesz a rajzoktatás az általános iskolák nyolcadik, az énektanítás pedig a gimnázium első osztályában. Iskoláinkban az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a helyesírás és a számolási készség fejlesztésére. Számos tantárgynál csökkentik az anyagot, szabályozzák az írásbeli házi feladatok mennyiségét, kevesebb lesz az osztályvizsga. Pártunk III. kongresszusa arra hívja fel a figyelmet: „Az oktatás tartalmát, tekintve a tárgyi ismeretek szilárd kialakítása mellett, nemzeti kultúránk értékeinek: a magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásának elmélyítésére kell törekedni. A népi demokrácia jó munkájának eredményei mutatkozzanak meg a testnevelés, a sport fejlődésében ...“ |l/f indezen új intézkedések iránymutatások lényege az, hogy isko- Iáinkban emelkedjek a nevelői munka színvonala és hatékonysága, elmélyültebb legyen a hazafias nevelés, szorosabbá váljék az iskola és a társadalom kapcsolata, általában: jobban neveljenek az életre iskoláinkban. Az életre nevelés már az általános iskoláknak is feladata, hiszen a nyolcadik osztály után igen sokan nem mannek középiskolákban, hanem a termelésben helyezkednek el. Az 1954—55. oktatási évben a tanításban elsősorban a minőségre kell nagy figyelmet fordítani. Arra kell törekedni, hogy a tanulók minél magasabb színvonalon sajátítsák cl a tananyagot. Ezt mindenekelőtt az iskolák szakosítása és a központosítás teszi lehetővé. Általános iskoláink négy felső osztályában történész tanítja a történelmet és matematikus a számtant. Ez azt jelenti, hogy a nevelő alaposan, jobban fel tud készülni a tanításra és a tanulók jobban el tudják sajátítani az anyagot. A megyebeli iskolák 65 százalékának felső tagozatú osztályaiban már az új tanévben is szaktanárok tanítanak. Az elkövetkezendő időkben tanyai iskoláinkban nem 4—8 osztályt kell a tanítónak egy teremben egyszerre tanítania, hanem a szakosítással, köz- pontosítással itt is biztosítják a jobb tanítási és tanulási lehetőséget. A tanévnyitó ünnepség nemcsak a pedagógusok és gyermekek ünnepe. Ünnepelnek a szülők, az egész társadalom. A megnyitó ünnepségnek az első találkozás örömein túl mélyebb értelme is van. El kell mélyítenie a szülők és a nevelők, az iskola és a társadalom közötti kapcsolatot. Már az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy megyénk területén egyre jobban terebélyesedik a társadalom és az iskola összefogása, a szülők mindjobban támogatják a nevelők munkáját. De megmutatta az elmúlt oktatási év azt is, hogy még mindig akadnak olyan szülők, akik úgy hiszik, hogy gyermekük nevelésének eleget tettek azzal, ha gyermekeiket elkísérik a tanévnyitó ünnepségre. ök megtették a magukét — a többi a nevelők dolga. A tanévnyitó ünnepség feladata tehát többek közt az, hogy ezekkel a szülőkkel is megértesse, mennyire fontos az ő segítségük saját gyermekeik neveléséhez. A tanévnyitó ünnepségek célja, hogy a nevelés egész társadalmunk figyelmének középpontjába kerüljön. Az nj oktatási év célkitűzésének kell lennie, hogy minden szülő segítse a nevelést. A szülői ház és az iskola között igen erős az összekötőkapocs, amit mindannyiunk közös kincse, a gyermek jelent. Nagy és szép feladat a gyermek tanítása, az életre való nevelése. Pedagógusaink a tanév alatt dolgozzanak úgy. hogy a gyerme- kék minél többet tanuljanak az iskolában, minél képzettebbek, műveltebbek legyenek. Munkájukban nincsenek egyedül, mellettük áll pártunk, egész dolgozó népünk, amely sokat vár a nevelőktől. A tanévnyitó ünnepségen tegyenek fogadalmat a szülők is, hogy fokozottan támogatják, segítik a nevelők áldozatkész munkáját. A nevelőkkel együtt a szülők is tekintsék szívügyüknek a nevelést, mert hiszen nem mindegy a társadalomnak, hogy milyen gyümölcsöt hoz a tanítás, mi- I lyen embereket nevel az iskola. Burkus István izsófalvai sztahanovista vájár Júliusban 146 százalékra teljesítette havi tervét. Jelenleg is a bányaüzem egyik legjobb dolgozója. Bánóczi László, a szuhakállói bányaüzem vájárjának havi teljesítménye 118.3 százalék. A bányásznapra is nagy szorgalommal, uj sikerekkel készül. Ondó József szuhakállói vájár havi átlagteljesítménye 129 százalék, ezzel mutat példát munkatársainak. A bányásznapi munkaversenyben tovább akarja fokozni teljesítményét. A magyar bányászok köszöntik a Szovjetunió bányászait A Szovjetúnió bányászai augusztus 29-én ünnepük a bányásznapot. A Magyar Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége ebből r.z alkalomból táviratban köszöntötte a szovjet bányászok szakszervezetét. A magyar bányáMi épül megyénkben a Sárospatakon és Miskolcon az idén elkészül az állatkórház, amelyben 60—80 állatot kezelhetnek egyszerre. A két kórház kü- lön.külön 400 ezer forint költséggel épül. Uj állatorvosi lakások is készülnek Mezőcsáton és Szikszón, Boldván, Ragályon és Szerencsen is hozzákezdtek az állatorvosi lakás építkezéséhez. Egy-egy lakás 250 ezer forintba kerül. A megyében mintegy 31 legelőkutat létesítenek 685 ezer forintos beruházással. Rövidesen valamennyit átadják a községeknek. Községi apaállatistállót építenek Cigándon, Hernádszentandrá- son, Szalaszenden, Mezőnagymi- hály és Karcsa községben. Sátoraljaújhely és Széphalom között már épül a korszerű műhelyekkel ellátott új gépállomás és a 70 férőhelyes legényszálló. Az építkezés 2 millió 769 ezer forintba kerül. Külön zuhanyozót, azonkívül hat kislakást építenek a gépállomás dolgozóinak. szók baráti üdvözletét küldik a Szovjetúnió bányászainak és forró szeretettel köszöntik őket a bányásznap alkalmából. «A magyar bányászok több és jobb termeléssel, újabb munkasikerekkel készülnek a magyar bányásznapra. Megfogadjuk, hogy mezőgazdaság részére Rövidesen megkezdik az ózdi gépállomás építését is 1 millió 763 ezer forintos költséggel. A mezőkövesdi és mezőcsáti gépállomáson is nagyarányú építkezések lesznek. A mezőkövesdi gépállomáson mintegy 2 millió 211 ezer, a mezöcsátin pedig 2 millió 564 ezer forintos költséggel szerelőműhelyeket, lakásokat, le- gényszállást építenek. példaképeink, a szovjet bányászok módszereit és tapasztalatait tovább alkalmazzuk hazánkban, hogy ezzel is előbbre vigyük a szocializmus felépítését, a béke megvédését» — mondja a távirat. (MTI) A kazincbarcikai építők Sztahanov-hetet tartanak A kazincbarcikai építő- és faipari szakszervezet kezdeményezésére a dolgozók augusztus 30-tól szeptember 4-ig Sztahánov-heict tartanak, a Sztahánov-mozgalom 19-ik évfordulója tiszteletére. Csatlakozásra hívjuk fel a bányaipari, valamint a kazincbarcikai vas- és fémipari, vegyipari dolgozók szakszervezetét is.- ■ Építő- és Faipari Dolgozóit Szakszervezeti Bizottsága, Kazincbarcika Jelenté» a diósgyőri nagyolrasstóműből Az «Északmagyarország» augusztus 24. száma közölte a diósgyőri nagyolvasztómű tervét: hogyan akarják a gazdasági' és politikai munka összekapcsolásával a tervet túlteljesíteni. A gyáregység párt- bizottsága és műszaki vezetői értékelése szerint a terv végrehajtásában már is szép eredmények szülét tek. Pénteken a nagykohóban, az ércmérleg kocsinál üzemzavar keletkezett. A hatékony ellenőrzés felderítette a hibát és sürgősen intézkedtek. Ennek köszönhető, hogy a kohó szombatra virradóra napi tervét 127 százalékra teljesítette. Ha nem veszik észre a hibát és nem hárítják el az üzemzavart, a kohó csak 80 százalékos tervteljesítést ért volna el. A nagyolvasztó kollektívája jó munkájának köszönhető, hogy minden fennakadás nélkül dolgozhatott ezen a napon is a kohó. Hősies munkával harcolnak a diósgyőri kohászok, hogy a tervben előírt feladatokat végrehajtsák és minden nap 100 százalékon felül teljesítsék tervüket. A gazdasági és politikai munka összekapcsolása sikert eredményez a diósgyőri nagyolvasztóműben. Dohányszüret a termelőszövetkezetben A göncruszkai Szabadság tsz tagsága nagy jövedelmet vár 2.5 hold föld dohányterméséből. Simon elvtárs, a tsz könyvelője és dohányszakértője irányításával fűzik zsinegre a lányok a dohányleveleket. (Erdőd] János felvétele.) ÉSZA KMAGYA R0RSZAG A szuhakállói bánya pártszervezetének harca az adósság törlesztéséért Vita a tanácstörvény-tervezetről X. évfolyam 204. szám-ABAUD.-ZEMPL.ÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA Ara 50 fillér Miskolc, 1954 augusztus 29, vasárnap
