Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

ESZAKMAGYAßORSZÄG r Ma délután a diósgyőri stadionban Belgium—Csehszlovákia FVB labdarúgómérkőzés V.. AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 181. szám £ra 50 fillér Miskolc, 1954 augusztus 1, vasárnap Harcoljunk a pazarlás ellen! PÁRTUNK III. KONGRESSZUSA mélyrehatóan elemezte gazdaságpo­litikánk új szakaszának jellegét, eredményeit, azokat a problémákat, amelyeknek megoldása a jólét meg­teremtésének, az életszínvonal ál­landó emelésének alapvető feltétele. Részletesen megvilágította népgaz­daságunk helyzetét és megjelölte azokat a módszereket, eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek feleme­lő nagy célunk: a gazdag, virágzó élet eléréséhez. Kommunista nyílt­sággal és őszinteséggel tárt fel olyan hibákat, amelyek fékezik népi de­mokráciánk fejlődését, lassítják elő­rehaladásunkat, Ä pártkongresszus különöskép ar­ra hívta fel a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a vezetők figyel­mét, hogy haladéktalanul gazdaságo­sabbá kell tenni termelésünket. Ez azt jelenti, hogy többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk. Javítani kell az árucikkek minőségét, csök­kenteni az önköltséget, szilárdabb munkafegyelemmel, a munkaidő tervszerűbb, alaposabb kihasználá­sával szigorú rendet, takarékos gaz­dálkodást kell teremtenünk minden területen, A KONGRESSZUS előtti hetek­ben üzemeinkben elért eredmények már tükrözték, hogy az öntudatos dolgozók mind nagyobb gondot kez­denek fordítani ezeknek a követel­ményeknek betartására. Meg kell azonban állapítani, hogy a fejlődés ezen a téren korántsem kielégítő. Meglehetősen vontatottan, nehézke­sen emelkedik a termelékenység, számos üzemünkben pedig egyálta­lában nem javul, sőt visszaesés ta­pasztalható. A megyei pártbizottság nemré­giben foglalkozott azzal, hogyan ala­kultak az önköltség csökkentésének és a termelékenység emelésének kérdései megyénk iparában. Számos hibára hívta fel a figyelmet, ame­lyek drágítják termékeinket, akadá­lyozzák az életszínvonal fokozottabb emelését. A termelés költségeiben nagy szá­zalékban szerepel a fölösleges anyag­felhasználás, az energia pocsékolá­sa. Általában: veszedelmes méretek­ben elharapózott a pazarlás. Különö­sen bányáinkban és építkezéseinken tapasztalhatók tűrhetetlen lazaságok ezen a téren. Számos bányaüze­münkben pocsékolják a bányafát. A rossz fejtési módszerek következté­ben a bányában rengeteg sin, cső, gépalkatrész marad ‘benn, néhol ka­parószalag, motor és szerszám is. Pazarlás természetesen az is, ha nem gondozzák megfelelően a gé­peket, nem törődnek karbantartá­sukkal és pazarlás, — igen súlyos pazarlás — a se^jt. A Diósgyőri Gépgyárban a selejt miatt elveszett értékből 300 kétszobás lakást lehet­ne felépíteni. Ebben az üzemünkben és általában a gépipari termelésben nagymértékben növeli az önköltsé­get a kohászati üzemek felületes munkája. A Lenin Kohászati Művek gyakran selejtes öntvényeket ad át, amelyekről nem egyszer csak a meg­munkálás közben derül ki, hogy használhatatlanok. Gyakori eset, hogy az öntödék önkényesen növelik ak öntvények falvastagságát, mivel a tervteljesítést tonnában mérik, ilyenkor a gépgyárak a kelleténél több anyagot használnak fel, vagy a fölösleget külön munkával kell el- távolítaniok. AZ ÉPÍTKEZÉSEKEN az anyag­felhasználás a költségek 40—45 szá­zalékát képezi, építkezéseinken te­hát az önköltség csökkentése jelen­tős mértékben a helyes, takarékos anyagfelhasználáson múlik. Előfor­dult, hogy 300 ezer téglából, amit egy munkahelyre irányítottak, száz­ezer eltűnt. Fele eltört, másik felét pedig széjjelhordták. Aligha szorul bizonyításra, hogy sem a széttörede­zett. sem az elhordott téglából nem épülhetnek új bölcsődék, kulturott- honok, egészségházak, üzemek. Az ilyen jelenségeket gyökeresen, a legnagyobb eréllyel fel kell szá­molni. A közelmúltban beszámoltunk az Özdon tartott széleskörű termelési értekezletről, amelyen megtárgyalták a gazdaságos termelés módszereit. Rámutattak arra, hogy a hibák fel­számolásával ez év végéig 100 mil­lió forinttal lehet csökkenteni az önköltséget. Többek között az anyagpazarlás megszüntetésével, az anyagok gondosabb kezelésével. Az ózdi üzemben számos értékes kez­deményezés van a termelés gaz­daságosságának megjavítására. Bri­gád működik az anyagnormák ki­dolgozására. A nagyolvasztó gyár­részlegben már megállapították, mennyi fúvóforma szükséges a terv­teljesítéshez. Hamarosan kidolgozzák a gáz, gőz, szén, olaj és villamos­energia normáit is. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA ez annál is inkább, mert a legtöbb helyen nagyfokú pazarlás folyik az energiával. Fölöslegesen járatják a gépeket, nem törődnek az elavult tüzelőberendezések korszerűsítésé­vel, a tervszerű villanyáram-, szén­megtakarítással, pedig az elektro­mos árammal, a szénnel nemcsak télen, hanem most, nyáron is he­lyes és szükséges takarékoskodni. Az ipar minden ágában, — különö­sen a bányászatban és a nehézipar­ban — sok lehetőség kínálkozik az energiával való takarékosságra. En­nek érdekében növelni kell a kazá­nok, generátorok, kemencék hatás­fokát, gazdagítani az energiával foglalkozó dolgozók szakismereteit. A pazarlás elleni harcban nagy feladatok hárulnak pártszervezete­inkre, szakszervezeti szerveinkre, népnevelőinkre. Nem 'elég, ha csak általánosságokban beszélünk a gaz­daságos termelés és a jólét megte­remtésének szoros összefüggéséről. Meggyőző érvekkel, beszédes pél­dákkal, az üzem életéből gyűjtött tapasztalatokkal mutassák be .a dolgozóknak ezt a törvényszerű ösz- szefüggést. Nagy nevelőmunkára van szükség ahhoz, hogy megjavul­jon a társadalmi tulajdon védelme, a szocialista tulajdon becsülete, Sok helyütt még nem alakult ki az az egészséges légkör, amelyben kemé­nyen megbélyegzik, elítélik és nem engedik meg a társadalmi tulajdon, a közösség tulajdona — rongálá­sát, eltulajdonítását, a vele való pazarlást. EZT A SZELLEMET úgy tudjuk kialakítani, ha mindenkit meggyő­zünk arról, hogy a selejtgyártással, az anyag- és energiapazarlással árt önmagának,' családjának, az egész dolgozó népnek. Vájjon eszébe jut­na-e józanul gondolkozó embernek, hogy a kelleténél több méter szövet­ből követelje magának szabójánál n ruha elkészítését. Otthonainkban a nappali világosság mellé nem gyújt­juk fel a lámpákat. A háziasszony gondot fordít arra, hogy ízletes, táp­láló ebédet főzzön és azon is töp­reng, hogy minél olcsóbb legyen háztartása. Nos, üzemeinkben is úgy vagyunk érdekelve, akárcsak saját háztartásunkban, ha ez nem is any- nyira közvetlenül világos. Sőt: a fe­lelősség még nagyobb, hiszen a jó­minőségű, olcsó, gazdaságos terme­léssel nemcsak magunknak hajtunk hasznot, hanem dolgozó társaink­nak, egész népünknek. És viszont: a pazarlással, selejtgyártással nem­csak magunknak, hanem az egész népgazdaságnak okozunk kárt. Gazdaságpolitikánk új szakaszá­ban szép eredményeket értünk el. Hogy tartósan megőrizzük ezeket és újabbakkal gazdagítsuk, — igen gyorsan és hatékonyan ki kell kü­szöbölnünk a termelésünkben még fellelhető súlyos hibákat. A termelékenység emelése, a mi­nőség javítása, a selejt, a pazarlás elleni kérlelhetetlen harc, a leg- messzebbmenő gazdaságosság és ta­karékosság, a szilárd fegyelem — ez az útia az életszínvonal emelésé­nek, a jólét megteremtésének. Nincs más út! Élenjárnak a kommunisták és a tanácstagok Boldogkőváralján a Vörös csillag termelőszövetkezet élenjár a hor­dásban, cséplésben. Példáját öröm­mel követik a község egyéni dolgo­zó parasztjai is. Az elmúlt vasárnap már megkezdték a cséplést, Első­nek Orosz János négy holdas dol­gozó paraszt csépelt el, s beadását azonnal, a gép alól teljesítette. A többi dolgozó is igyekezik a hordás­sal, csépléssel, első akar lenni a köz­ségben. Élenjárnak a munkában a község kommunistái és a tanácsta­gok. POCSAI BERTALAN körzeti agronómus, Cséplőgép alól a termény rak tárba Léka Béla és Léka Géza bánrévei dolgozó paraszt a gép alól teljesíti a beadást. Acélöntők és vasöntők szava A Lenin Kohászati Művek dolgo­zói becsülettel igyekeznek teljesíteni augusztus 20-i versenyvállalásukat. Az acélöntődé és a vasöntöde dol­gozói mutatnak ebben példát. Az acélöntődé dolgozói többek kö­zött vállalták, hogy júliusban 33 tonna selejtmentes acélt adnak a népgazdaságnak. Valójában 100 ton­na acélt adtak. Az üzem a selejt- csökkentésre tett vállalását is telje­sítette. Az acélgyártó mesterek helytálltak a munkába. Kiemelke­dik közülük Téglás Lajos öntő és formázó brigádja, mely 153 százalék­kal zárta július hónapot. A vasöntöde dolgozói csupán 100 százalékos tervteljesítést és két szá­zalékos selejtcsökkentést vállaltak. A derék vasöntők 6 százalékkal túl­teljesítették tervüket és a selejtcsök- kentés terén is eredményesen dol­goztak. Kitűnt a jó munkájával Konczvald Sándor öntő és formázó brigádja 113 százalékos havi terv- teljesítésseL Ez a brigád a megen­gedett 4 százalékos selejtet 2.5 szá­zalékra szorította le. Cementgyári fiatalok példája A hejőcsabai cementgyár dolgozói nap mint nap kemény harcot folytat-i nak a terv teljesítéséért. Az anyag- mozgatás terén a DISZ-brigád vezeti az alkotmány tiszteletére indult ver­senyben, 143 százalékos átlagot értek el. Varga Barnabás cementőrlő bri­gádja 123 százalékos átlaggal mutat példát. A salakkiszállításnál Márton András brigádja 209 százalékot teljei sít. Az eredmények még jobbak lehet, nének, de a Lenin Kohászati Művek nem szállítja le a szükséges salakot* Dolgozó parasztasszony élen az aratásban Gulya Györgyné hétholdas hernád- kaki dolgozó parasztasszony élenjárt az aratásban, elsőnek fejezte be a hordást és július 26-ra befejezte a cséplést ia. Állam iránti kötelezettsé­gét a cséplőgép alól teljesítette. Első volt a faluban, aki 576 kiló gabonát vitt a raktárba. Példamutatását öröm­mel követik a község dolgozói. Jól halad a hordás, többfelé már csépel­nek s valamennyien gép alól teljesí­tik beadási kötelezettségüket. GROHOLY ÁGOSTON oséplési ellenőr, Hernádkak Újabb ti xexerforintok ax árvíxkároaultaknak Nap mint nap több miskolci dől- gozó segíti forintjaival, jobb mun­kájával a dunamenti falvak dol­gozóit. A Borsodvidéki Gépgyár dolgo­zói ma, vasárnap pótműszakot tartanak, ugyanakkor lelkesen ki­veszik részüket az alkotmány tisz­teletére indult versenyből. Leg­utóbb ismét 4393 forintot gyűjtöt­tek össze. A miskolci Semmelweiss-kórház dolgozói megint 5252 forintot gyűjtöttek s ezzel gyűjtésük eredménye 21.725 forintra emelke­dett. Példamutató, szép eredmény ez. A megyei vendéglátóipari tröszt dolgozói 1085 forintot, a mis­kolci villanyszerelő vállalat dol­gozói 7040 forintot, az épületkar­bantartó vállalat dolgozói 3392 fo­rintot, a vas- és fémhulladékipari vállalat dolgozói pedig 2145 fo­rintot adtak. A bánya- és mélyfúró vállalat gyűjtési eredménye 4520 forint. A húsipari vállalat dolgozói eddig 8795 forintot juttattak az árvízká­rosultaknak. A megyei tatarozó vállalatnál pedig 9000 . forint gyűlt össze. A 28/11. segédipari vállalat dolgozói 10957 forintot gyűjtöttek. A nagykereskedelmi vállalatok újabb gyűjtési ered­ménye 7500 forint. KÖZÖS SZÉRŰN AZ ÉLET Szorgalmasan hordják az életet a putnoni közös szérűre. Bozó János, Fa­zekas Lajos és Búzás István 3 holdas dolgozó paraszt boldogan rakja osz­tagba a nehéz kévéket. Jól esik az ebéd a kazlak tövében. Jekkel József 9 holdas dolgozó paraszt és felesége Rózsás Sándornéval pihen a nagy munka közben. (ERDŐD! JÁNOS FELVÉTELEI.) Mit kíván a bányászbecsület? Az árvíz nagy károkat okozott az országnak. Minden becsületes dol­gozó igyekszik forintjaival és jobb munkával pótolni a károkat. A tatabányai és a dorogi bányá­szok hősiesen helytálltak a gáton is. Otthagyták a bányát és a bajba- jutott lakosok segítségére siettek. E hiány pótlásában nagy felelősség hárul megyénk bányászaira is. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei és vállalatai közül többen adósai államunknak. Dolgozzanak nagyobb igyekezettel, odaadással, vegyenek példát a sajókazai üzem­ről, amely már július 27-én be­fejezte havi tervét. Ormosbánya IV-es akna és Bánfalva július 29-re tett eleget kötelezettségének.­Ezek a bányászok pé\dá> mulat­tak, büszke rájuk megyénk vala­mennyi dolgozója, További sikert kívánunk nekik az újabb győzelmek eléréséhez. • Ünnepi vásár Miskolcon A miskolci Béké-téren augusztus 20, illetve 21-én ünnepi vásárt ren­deznek. A munkások és dolgozó pa­rasztok a gyártmányok, termelvé- nyek egész sorával vonulnak fel er­re a seregszemlére. Körülbelül 150 sátor és pavilon épül erre az alkalomra. Az ünnepi vásár keretében állat- és terményvásár, ruhabemutató, sport- és kultúrműsor lesz. Laci­konyhák, büffék, valamint jó zene teszi hangulatossá a vásárt. A MÁV és a MÁVACJT 100 kilo­méteres körzetben kedvezményes utazást biztosít a vásárt megtekin­teni szándékozó dolgozóknak. A vá­sár megtekintése díjtalan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom