Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-17 / 168. szám

Szombat, 1954. Július 11. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Miért akarják a jól bevált napi háromszori fejest megszüntetni a linkéi Kossuth tsz-ben? Magyar András és Lőrincz Ala­dár a linkéi Kossuth tsz fejőgulyá­sai. Mindössze egy éve dolgoznak ebben a beosztásban. Azelőtt a nö­vénytermelési brigádban munkál­kodtak. Télen még nem tudtak nagy eredményeket felmutatni. Ennek egyrészt rZ volt az oka, hogy nem volt elegendő takarmány, másrészt pedig, bármennyire is értik a mes­terségüket, a régi módszerekkel nem mentek sokra. A járási tanácstól ki­jöttek egy párszor s javasolták a te­henészeknek: próbálják meg a napi háromszori fejést. A dolog azonban húzódott s már úgy látszott, hogy a napi háromszori fejesből nem is lesz semmi. Egyik alkalommal a tsz-ben kongresszusi felajánlásról beszélgettek. A növénytermelők kü­lönböző vállalásokat tettek. Ekkor tört meg a jég. A tehenészek is el­határozták. hogy bevezetik a három­szori fejést. * A tsz-nek 17 tehene van, ebből most 14-et fejnek. A háromszori fe­jes bevezetésével lassan emelkedni kezdett a tejhozam. Az addigi 5—6 literről 7—8 literre. Ma már 12.4 li­ter a fejési átlag. Naponta 150—160 liter tejet fejnek. íme az egyszerű módszer, amihez nem kell különö­sebb beruházás, amihez nem kell különösebb szaktudás, s több mint duplájára növeli a tejhozamot. A tsz könyvelője elmondotta, hogy mi­lyen szép jövedelmük van a tejből. A beadási kötelezettségük havi 300 liter. Szabadpiaci értékesítésre ma­rad a többi. A császtapusztai József Attila tsz-nek a múlt hónapban 1000 liter tejet adtunk el, most ebben a hónapban is 500 litert adunk. Ha­vonta 6—7 ezer forint a tiszta jöve­delmünk a tejből. * Néhány nappal ezelőtt kint jár­tunk a finkei Kossuth tsz-ben. Ma­gyar elvtársat kerestük. Szerencsénk volt, éppen mezőre készült, csak a déli záporeső tartotta vissza. Érdek­lődtünk legközelebbi tervei iránt, hogyan akarják még tovább növel­ni a tejhozamot. A válasz nagyon meglepett minket. Nincsenek ter­veink, sőt még a háromszori fejést is abba fogjuk hagyni. De miért? — Mert így nem lehet tehenészet­ben dolgozni — folytatta Magyar elvtárs. — Miránk is ugyanúgy ki­mérték » kapálásban, kaszálásban, sőt az aratásban is a területet, mint a növénytermesztő brigád tagjaira, így aztán csak kapkodunk egyik helyen is, másik helyen Is, nem tu­dunk jó munkát végezni. Egyéb sérelme is van Magyar elvtársnak. A kongresszusi emlék­lapot csak most a napokban küld­te kj neki járási tanács, pedig ő 240 százalékra teljesítette kongresszusi felajánlását. A másik fájó pont, hogy bár a járási tanács mezőgazda- sági osztályán mindig azt mondják, hogy ők a legjobbak a járásban, náluk a legmagasabb a tejhozam, a járási tanács versenytábláján mégis az edelényi Alkotmány foglalja el az első helyet. Igaza van ebben Magyar elvtárs­nak. Az ilyen versenyértékelés nem ösztönöz a jobb munkára! *■ Ez a helyzet a finkel tsz-ben. Be­vezették a háromszori fejést, forin­tokkal tudták lemérni, hogy miiyen előnyöket jelent ez és mégis ott tartanak, hogy a hasznos módszert rövidesen abbahagyják. Igaz, mu­tatkozik nehézség a tsz-ben, de va­lamit mégis tenni kell. A tsz veze­tőségének jobb munkaszervezéssel kellene segítenie a bajon és foko­zottabban igénybe kellene vennie a gépállomás segítségét. Régi köz­mondás, de nagyon igaz: hogy a mező csepegteti, a jószág pedig csurgatja a pénzt. TENGERI OLAJTELEP A „Kőolaj“-ipartelep a legfiatalabb olajtelep Azerbajdzsánban. A tenger medrébe még nemrégen verték be az első cölöpöket s ma már 10 kilométer hosszú acél rakódó híd magaslik a tenger feleit. A ra- kodúhídnak több elágazása van. Itt szerelték fel az olajfúró tornyokat. Az új ipartelep állandóan bővül. A szerelők éjjel-nappal dolgoznak és meghosszabbítják a rakodó'/iidal A többméteres acél tartócöiöpnket és állványokat nagy úszódaruk szállítják. A cölöpökéi nagyteljesítményű pneumatikus kalapácsok verik be a tenger medrébe. Az acél rakodóhtd mind messzebbre nyúlik a tengerbe. Az építők számára cölöpökön álló, kétemeletes lakóházakat építenek. Megkezdődött a poliklínika és a kultúrpalota építése is. 'A képen: Egy utca a „Kőolaj“ tengeri Ipartelepen. Hói főn hadik a cséplést... BETAKARÍTÁS A Szovjetunió déli kerületeinek kolhozai hozzáfogtak a gabonafélék betakarításához. A földeken nagyteljesítményű gépek dolgoznak. 'A képen: Öszibúza betakarítása terület). „Győzelem"-kolhozban. (Rnszlov I A sárospataki dolgozók életéből Minden hold tarlalékföld gazdát talál Á Bodrog festői völgyében, csak­nem 32.000 katasztrális holdon terül el — Rákóczi egykori városa —Sá­rospatak. Egy évvel ezelőtt új élet kezdődött ezen a vidéken is. A ta­nácsházán nagy volt a sürgés-for­gás. A parasztok egymás kezébe ad­ták a kilincset, tartalékföldet igé­nyeltek. Tavaszra csaknem 1000 hold tartalékföldbe került mag és hogy termésük jól fizessen, nemcsak az istállótrágyát hordták ki a földek­re. hanem 1526 mázsa műtrágyát, 64 mázsa rézgálicot is vásároltak és használtak fel. Fejlesztik' az állatállományt A mezőgazdaság fejlesztéséről ho­zott határozat már nagy munkában találta a patakiakat. Állatállomá­nyuk továbbfejlesztésén fáradoztak. A legeltetési bizottság javasolta: hoz­zák rendbe az elhanyagolt fedett karámekat. A terv szép volt, jó volt, de a községnek hiányzott a pénze. A patakiak azonban nem kesered­tek el. összeálltak és mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi mun­kával újjáépítették a karámokat. Ma már 50 százalékkal több szarvasmarhájuk van, mint két év­vel ezelőtt. A községi tanács most úgy határozott, hogy 20.000 forint költséggel itatókutat létesít a lege­lőn. Háromszáz családiház épül A község belterületén és határá­ban gomba módjára nőnek ki a földből a kölcsönből épülő cserépte­tős családiházak. Csaknem 300-an építkeznek és a tanács minden, se­gítséget megad. A nemrég megnyi­tott kőbányából díjmentesen szállít­hatják a köveket s a 120 új iparen­gedélyes között kőművesek, üvege­sek, asztalosok is szerepelnek. Megnőtt a vásárlókedv Az egyre szépülő élet meghozta a dolgozók vásárlókedvét is. A föld- müvesszövetkezet bolthálózatát fej­leszteni kellett. Az elmúlt hónapok­ban hat üzlettel gazdagodott a köz­ség s jjnig a szövetkezet forgalma 1953-ban 6.488.000 forint volt, addig ez az összeg ez évnek már az első felében 14,670.000-re növekedett. Hat hónap alatt ruházati cikkekből csak­nem hárommillió forint értékben ad­tak cl többet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az egyéb vásár­lások között 11 motorkerékpár, 57 komplett konyhabútor, 34 eke, 42 borona, 30 lókapa, 650 kasza cserélt gazdát. Élenjárnak a kenyércsatában Az aratógépvezetők közötti ver­senyben jelenleg Óriás János, a zsolcai gépállomás dolgozója vezet. Eddig 82 holdat aratott le. A máso­dik Ruznyák Albert, a hejőpapi gépállomásról, aki 76 holdat aratott. A harmadik Tóth Péter, az emődi gépállomás aratógépvezetője. A kombájnosok közötti verseny­ben első Tirpák Ferenc, a hejőpapi gépállomás dolgozója, akik 88 hol­don aratott és csépelt. Második Toplenczki Barna, a szerencsi gép­állomás kombájnvezetője, a har­madik Pintér Lajos, az alsóvadászi gépállomásról. ADÓS FIZESS! Riese község mintegy 50—60 dolgozó parasztja kérdi a megyei tanácstól, hogy a rönkszállitásért járó fuvar­díjukat mikor kapják meg. Több mint hét hónapja húzódik ez az ügy. A ricsei községi tanács vezetője már többízhen személyesen is felkereste a megyei tanács illetékes osztályait, azonban az ígéret, csak ígéret maradt mert még a mai napig sem kapták meg a munkájukért járó díjat. Sür­gős intézkedést várunk! RICSEI DOLGOZÓ PARASZTOK Az alsöberedkl Rózsa Ferenc tsz tagjai, 5 hold zab kivételével, befe­jezték az aratást. A gépállomás traktorai most a tarlót hántják. Másodnövényt is akarnak vetni. Az aratás gyors befejezéséhez a tsz- tagok szorgalmas munkája mellett nagyban hozzájárult a bodroghalmi gépállomás két dolgozójának, Hacs- kó Lajosnak és Zsoldos Józsefnek jó munkája is. Naponta egymással versenyezve, 15—16 holdat Is le* arattak. A Rózsa Ferenc tsz párosver­senyben áll a karcsai Dózsával. A növényápolásban is elsők lettek, most az aratásban is megelőzték a karcsaiakat. A Rózsa Ferenc tsz tagjai hétfőn már megkezdik a csép- iést. Beadási kötelezettségüket a gép alól akarják teljesíteni. MARTON ISTVÁN levelező Piacot kérnek a berentei asszonyok A berentei községi tanács piacteret létesített a múlt évben. Az idén a piactér helyén játszóteret készítet­tek. Ez nagyon helyes és szükséges. Gyermekeinknek van hol kellemesen eltölteniük idejüket. Helytelen azon. ban az, hogy nem gondoskodtak má­sik piactérről. Volt ugyan szó róla, hogy zöldséges üzletet nyitnak, de ez csők szó maradt. Itt, a gyümölcs és zöldfőzelékek ideje és se piac, se üzlet. Bár a népboltban árulnak zöldféleséget, de ez kevés s mire mi üzemi dolgozók a munkaidő letelté­vel vásárolni akarunk, már régen elfogyott minden. Sajószent Péterre, vagy Miskolcra kell beutaznunk, hogy beszerezhessük a főznivalót. Kérjük a tanácsot, könnyítse meg a dolgozó nők helyzetét és valahol másutt a községben jelöt jön ki ismét piacot. GREFE JENŐNK Kazincbarcika Káros takarékosság! Ä rudabányai dolgozók felháboro­dással látják, hogy a földművesszö­vetkezet tulajdonában lévő két épület milyen rossz állapotban van. A két épületet a kiskereskedelmi vállalat és a vendéglátóipart válla­lat bérli. Sem a bérlő, sem a tulaj­donos nem gondoskodik az épület karbantartásáról. Ha valami romlik, törik, nincs ki rendbehozassa. Az Augusztus 20-ra készül a diósgyőri nagykovácsműhely is. Az alkotmány napjának méltó megünneplésére készül a diósgyőri nagykovácsműhely is. Szinte rá se lehet ismerni az üzemre, a munka üteme magávalragadó. A kemencék körül szorgoskodók éberen figyelik, megfelelő hőfokra hevűlt-e a buga. Ha igen, máris továbbítják az éhes gőzpöröly alá. S ez így megy meg­állás nélkül, ütemesen. Féléves tervét a kovácsműhely adóssággal zárta. Termelési tervé­ben 482, árutervében 1.595 tonnával maradt le. Mindez nem megnyugtató dolog. Annál megnyugtatóbb, hogy most, az alkotmány tiszteletére indult verseny előestéjén új sikerekkel gazdagították régi hírnevüket a ko­vácsok. Csak a számokat, a tényeket írjuk ide: havi termelési terv: 116.7 százalék, havi készáruterv: 117.4 százalék. Sokat elárulnak ezek a számok. A legfontosabb: hozzákezdtek az adós­ság törlesztéséhez is. Példát vehet­nének tőlük a martinászok, akiknek közel 20 ezer tonna adósság nyom­ja a vállukat. A nagykovácsműhely dolgozói előrelátó gazdához méltóan minde­nekelőtt a feltételeit teremtik meg a sikernek, a cél elérésének. Hadd szóljunk itt néhány olyan feltétéből, amely kicsinek látszik ugyan, de nagyon jelentős. Csépány Ferenc elvtárs gyárrész­legvezetőnek ;s sokat főtt a feje a lemaradás miatt. Régen foglalkoz­tat (ta már, hogyan lehetne az önte­csek szétszórását (darabolását) gaz­daságosabbá tenni. A fejtörés nem volt eredménytelen. Eddig: kovácsolás előtt ■> bugákat felmelegítették, ezután darabolták a szükséges méretre és az így „fel­aprózott” öntecset ismét melegítet­ték. Sok időt és energiát vett ez igénybe. Csépány elvtárs újításával, az úgynevezett hántoló géppel most hi­degen darabolják a bugát — azután melegítik. Tehát a hevítés most már csak egyszer szükséges. Ezzel az újítással havonta 32.117 forintot ta­karítanak meg. A munka gyorsabb és gazdaságosabb lett. Alig egy hó­napja alkalmazzák ezt a módszert — eredménye máris megmutatkozik, a tonnák növekedésében, a gazda­ságosabb termelésben. A fizikai és műszaki dolgozók összefogása termékeny talajt nyújtott az ötletes kezdeményezések kibontakozására. Nézzük a következő esetet. Az abroncsbugák törésénél is volt lehetőség az észszerüsítésre. Eddig egy bugának a törése 166.54 forint­ba került. Az űj eljárással, a hide­gen való töréssel csak 121 forint a költség. Lényege: a bugát villany­hegesztővel a megadott méreten szinte csak körülkarcolják. Az így előkészített anyagra állványszerü szerkezetről hatalmas súly zuhan. A törés pontos és minőségileg is ki­fogástalan. A próba már megvolt — sikerrel járt. Rövidesen ezzel dol­goznak tovább. A megtakarítás ha­vonta 81.320 forint. Még nincs vége a sok-sok kezde­ményezésnek. A sok közül csak egy­ről teszünk itt még említést. A tárcsa-buga darabolása egyen­ként eddig 75—96 forintba került. Uj, még bevezetendő eljárással 8.30 forintra szorítják le ezt a költséget a következőképpen: A DIMÁVAG-ból a minisztérium engedélyével áthoztak két •— ott fe­lesleges — szétszúró padot. A padok rendbehozása 20 ezer forintba ke­rül, de megéri, hiszen ha ezen dol­goznak, ezzel darabolják a bugát, csökken a selejt, mert nem csúszhat el a munkadarab. Megéri, mert a megtakarítás havonta 67.600 forint. Tehát egy hónap alatt háromszor annyi hasznot hoz a két pad, mint amibe rendbehozásuk kerül. Nos, ilyen előkészületekkel in­dulnak a kovácsok a versenyben, ilyen előkészületek után tették meg vállalásukat is, amely így szól: Az Alkotmány Napja méltó megünneplésére a harmadik negyedévben vállalták, hogy termelési tervüket 170 tonná­val túlteljesítik. Az önköltséget ton- nánkint 100 forinttal csökkentik. A selejt csökkentésében 10 százalékot érnek el. A programszerüséget 10 százalékkal növelik. Kiszállítási ter­vüket 5 százalékkal túlteljesítik. A ráhagyások csökkentésével, az anyagkihozatal megjavítása érdeké­ben 20 tonna megtakarítást érnek el. Vállalták, hogy a martin, vala­mint az elektróacélmű részére a hulladékanyagot kiválogatva, folya­matosan szállítiák. Végül tisztasági versenyre hívták az acélöntődét és a vasöntödét. A brigádok Lengyel Gyula, Brindza Kálmán, Bajzát Ist­ván, Jáborcsik Imre, Zaia András, Balázs Sándor, Lengyel Ferenc, Né­meth János és Kovács János brigád­ja átlagban 6 tonna túlteljesítést vállalt. Hisszük, hogy a kovácsműhelyben dolgozók vaióraváltják szavukat és továbbra >s példát mutatnak agyár dolgozóinak. TÖTH FERENC egyiken a kapu dőlt ki, a másikon a fal omlik. A kiskereskedelmi vál­lalat azért nem hozatja rendbe, mert nincs rá „keret", a földműves­szövetkezet szintén ezzel érvel. A két vállalat takarékoskodik s azzal nem törődik, hogy ezreket érő épü­letek mennek tönkre. Nem kisebb költség egy meglévő épületet tata* rozni, mint újat építeni? Mi, rudabányai dolgozók, kérjük az illetékeseket, hagyják abba a huza-vonát, ne „Csákiné szalmája” módra bánjanak az állam, a nép vagyonával. OROSZ B. JÓZSEF Rudabánya Kovaliov kovácsolás! bemutató a DIM/ÍVAG Gépgyárban A DIMÁVAG kovácsműhely bri* gádjai lázasan készülődnek a július 25-én tartandó Kovaljov-bemutató- ra, amelyen több nagy gyár dolgo* zói is résztvesznek. A bemutató célja: hogyan lehetne az egyes darabokat a legkevesebb anyagból, a legrövidebb idő alatt megfelelő méretben és minőségben legyártani. Az ország egymástól tá* voleső üzemeiben dolgozó kovácsot ezen a bemutatón megismerik egy* más munkamódszerét, a legjobb gyártási módot s azokat a maguk munkaterületén hasznosítani tud* ják. Minden remény megvan arra, hogy ez a találkozó megtermi gyü­mölcsét és a résztvevők értékes ta* pasztalatokat szereznek. II magyar rádió miskolci stúdiójának mai műsorából A miskolci stúdió mai műsorában „Épül. szépül, gazdagodik megyénk" címmel irodalmi, zenés összeállítást sugároz. A hétvégi vidám műsor tréfás jele­neteket. zeneszámokat tartalmaz és részleteket közöl Alfonzo humorista diósgyőrvasgyáji szerepléséből. A műsort aratási hiradó és hírek egé­szítik ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom