Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

Pf * V»v­ESZAKMGMORSZÄG r I Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Koznanti Statisztikai Hivalal jeientése a Szovjetunió állami néngardasagi tervének 1954. évi első felében történt teljesítéséről V*. E«y a százmilliók közül m AZ MDP BOR SC fir- .j; >D-AB/ UJ3-ZI EMPLÉN MEGYEI P> ÍRTB1 ZOTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 174. szóm Ara 30 fillér Miskolc, 1954 Julius 24, szombat ízletes, bőséges étkezést az üzemi konyhákon! A dúlgo&ókról való gondos- kodás egyik legközvetle­nebb módja a jó élelemellátás, s ennek keretében a kifogastala- működő üzemi konyha. Ez Uftőbbi intézmény teszi leb élő­vé, bogy az asszonyok fokozot­tabban bekapcsolódjanak a tér in elő munkába. Feltétlenül szűk séges tehát, hogy a dolgozóknak az üzemi konyhán is olyan ízle tes„ jó ebédét készítsenek, mint Qtthon. Nagy előnye az . üzemi kony­hának, hogy'ott jóval kevesebbe kerül az ebéd, mint amennyiből házilag elő lehet állítani. Tudják ezt a dolgozók is, ezért szinte napról napra többen szeretnék igónybevenni a lehetőséget. Me­gyénk egyes vállalatai azonban uagyón mostohán kezelik üzemi konyhájukat, sőt egyáltalán nem törődnek vele. Nem értik meg: ahhoz, hogy jobban menjen a munka, a dolgozóknak érezniük kell, hogy gondoskodnak róluk, törődnek azzal is, hogy barátsá­gos* tiszta környezetben, nyu­godtan fogyaszthassák el jó ebéd. juket. JUJ egyánkben az Eszakma- gyarországi Üzemélelme­zési Vállalat, s a különböző válik, latok, üzemek, közületek saját ke­zelésben lévő konyhái étkeztetik a dolgozókat. Nagy hiba, hogy bár évek óta működnek az üzemi konyhák, még mindig nincs központi szerv, amely ellenőrizné munkájukat, ellátottságukat. Csak az üzem­élelmezési vállalatnak van olyan szerve, amely ellenőrzi konyhá­juk működését, de ennek hatás­köre pori terjed ki sem a saját- kezelésű, üzemi, sem a közületi konyhákra. A központi irányítás hiánya kü­lönösen megmutatkozik a nyers­anyagellátásnál. Jellemző pél­dául, hogy júliusra az egyik épí­tőipari vállalat 561 mázsa húst igényelt üzemi konyhája részére, s csak 320 mázsát kapott, ugyan­akkor egy négyszer kisebb létszá. mú konyha, amely az üzemélel- mezési vállalathoz tartozik, 250 mázsa húst kapott. Még jobban szemlélteti a központi irányítás hiányát a következő eset: április­ban szinte valamennyi üzemi konyhánál az volt a panasz, hogy kevés a hús, az üzemélel­mezési vállalatnak viszont a hó­nap utolsó napjaira 40 mázsa hús- és húsáru feleslege volt. G yakran előfordul, hogy a sajátkezelésü üzemi és közületi konyhák még olyan árukból sem kapnak eleget, ame­lyek a boltokban bármikor, bár­milyen mennyiségben kaphatók. A közületi konyhák például jú­liusra 233 mázsa cukrot ren­deltek, de csak 150 mázsát kap­tak. 480 mázsa liszt helyett mindössze 350 mázsa érkezett részükre. Tűrhetetlen az ilyen elosztás, hiszen a közületi kony­hákhoz tartozik a napköziott­honok, bölcsődék, kórházak ellá­tása is. Az eddig felsorolt hibák olya­nok, amelyeken csak az illeté­kes minisztériumok tudnak javí­tani. Az azonban, hogy a kony­hákat megfelelő épületekben he­lyezzék el és tiszták legyenek, hogy szakképzett emberek irá­nyítsák a főzést, jó legyen az ebéd, s hogy a konyha dolgozói valamennyien rendszeresen jár­janak orvosi ellenőrzésre, — mindez helyi feladat, s a vállala­tok, a tanácsok gondja. Nein szép képet mutat a miskolci tisz­tiorvos egyik jelentése, amelyben megállapítja, hogy a városban működő 45 üzemi konyhából csu. pán 28 működik kifogástalanul. Különösen sok a panasz a ven- déglátőipari vállalat által fenn­tartott konyhákra, ahol — sajnos — gyakran még mindig üzleti szempontokat helyeznek előtérbe. Kbből adódik, hogy a konyhák sokkal többet főznek, mint amennyit a kapacitásuk elbír, s természetesen ez az étel ízletes­ségének a rovására megy, más­részt csökkentik az adagokat. Nagy felelősség hárul «zok- dfm.- » ' jdolgozókra', akik’ száz és száz embernek főznek, s így száz és száz ember egészségére kell vigyázniok. A higiénikus, jó munka előfeltétele, hogy a mun­kahely — jelen esetben a kony­ha — tágas, kényelmes legyen. Álljon rendelkezésre megfelelő előkészítő és mosogatóhely. Az a vállalat, amelyik mindezt nem biztosítja dolgozóinak, bűnös mulasztást követ el. lit kell meg­említenünk a Diósgyőri Papír­gyárat, ahol a vállalat vezetősé­gét már több ízben tájékoztatták arról — sajnos maga nem vet­te észre —, hogy a konyhájuk egyáltalán nem felel meg a kö­vetelményeknek, szűk, sőt elreu. dőlték a konyha bezárását is, s kötelezték a vállalatot, hogy újat építsen; mindmáig azonban sem­mi intézkedés nem történt az ügyben, pedig a papírgyári dol­gozók közül szeretnék még töb­ben is igénybevenni a konyhát. A vállalat vezetősége azonban nem ad erre módot. Á tállyai kő­bánya vezetőségének is lenne ten. nivalója a konyhával kapcsolat­ban. A kőbánya konyhája igen jól működik, változatos az ét­rendje, tisztaság, rend van, de hiányoznak a melléképületek, az előkészítő, raktár, stb. A főzés is mesterség, sőt akik nagyon szeretik a jó ételt, amellett kardoskodnak, hogy — művészet. Nagy gyakor­lat, szakképzettség kell hozzá kü­lönösen akkor, ha sok embernek főznek. Ennek ellenére még min­dig nem gondoskodtak arról, hogy minden üzemi konyhán kép­zett szakács, vagy szakácsnő irányítsa a főzést. A hozzáértés hiányából adódik, hogy az éte­lek nem a legjobb minőségűek. Csak a hozzáértés és a lelkiis­meretesség hiányára mutat, hogy a kazincbarcikai 29/2. építőipari vállalat konyháján — ahol 1000 embernek főznek — hosszú ideig semmi zöldfőzelék nem került az étlapra, mert a raktáron bőven volt száraz hüvelyes, s azt hasz­nálták fel. em lenne azonban helyes, ha a gyengén működő üzemi konyhák mellett nem ven­nénk észre és nem állítanánk követendő példának azokat a konyhákat, ahol jól megy a munka, lelkiismeretesen dolgoz­nak. Dicséretre méltó a bodrog- kereszturi szociális otthon veze­tőjének és konyhavezetőjének kezdeményezése. Kertjükben már korán megterem a friss zöldségféle, udvarukon ne­velt csirke kerül az asztalra, s az ólban ott a télire szánt hizó. Az építőipari vállalatoknál már van olyan konyha, ahol a dolgozók minden délben két étel közül vá­laszthatnak. Több helyen, mint például a Borsodvidéki Gépgyár­ban és a Sajóménti Vegyimű­veknél büffé tó áli rendelkezésre. Csak dicsérni tudják a kazincbar­cikai 31/2. építőipari vállalat dolgozói is üzemi konyhájukat, ahol 2000 embernek főz­nek ugyan, mégis mindig ízletes, változatos az étel. Jól működik Miskolcon az állami erdőgazda­ság konyhája. A ládi telep üze­mi konyhája szintén a tisztaság és a rend mintaképe. A z üzemi étkeztetés szép és nagy feladat. A múltban zsiroskenyérrel, vagy jobb espt- ben egy darab szalonnával kel­lett eltölteni a napot a munkahe­lyen. Államunk azt akarja, biz­tosítani, hogy a dolgozók ízletes, magas kalóriatartalmú főtt ételt kapjanak, s erre igen nagy összegeket biztosít is. Ne enged­jük, hogy helytelen elosztással, hanyagsággal egyesek megcson­kítsák, bürokratikus utón meg­nehezítsék ennek a nemes intéz­kedésnek végrehajtását. Taná-. csaink, vállalataink, az üzemi konyha dolgozóinak segítségével szüntessék meg azokat a hibákat, amelyek gátolják, hogy a dolgo­zók tányérjába naponta a leg­jobb, legizletesebb, legyáltozato. sabb étel kerüljön. Befejezték a búza, rozs, árpa aratását a ricset járásban A ricsei járásban a zab kivételével befejezték az aratást, s ezzel a járás az első lett a megyei versenyben. Büszke lehet erre a sikerre minden rtcsei dolgozó paraszt. A bő termést is elsőnek takarították he, emellett nem feledkeztek, el az aratással járó egyéb fontos munkákról sem. 3 ezer 100 holdon végeztek tarlóhántást. A járás masodvetósi tervét 104 százalékra teljesítette. A termelőszövetkezetek megduplázták másodvetési tervüket, 220 százalékot értek el. Követendő példa valamennyi járás számára a ricsei járás dolgozó parasztjainak munkája. Nem kig erőfeszítésbe került a siker, a gabona gyors betakarítása. A gyakori viharok a ricsei já­rásban is megdöntötték a gabonát, de á járás pa­rasztjai és a gépállomások nratógépkezelői, kom. bájnvezetöi nem ismertek akadályt. A versenyjen szerzett elsőségük azt is jelenti, hogy a ricsei já­rás dolgozó parasztjai sok-sok mázsa gabonát mentettek meg az elpergéstől. Ezzel növelték sa­ját hasznukat, több kenyeret biztosítottak az or­szágnak. Különösen nagy jelentősége van ennek most, amikor a Duna vize sok ezer hold termését tette tönkre.1 Annak egy részéi, ami ott kárba veszett, a ricseiek gondos munkával pótolták. £f- re kell törekedni megyénk többi járásában is. A sárospataki járásban is már befejezéshez közele­dik az aratás, jól halad a munka. Megyénk többi részében viszont van még bőven lábon álló gabo­na. Kövessük hát a ricsei járás dolgozó paraszt­jainak példáját, az aratás meggyorsításával bizto­sítsuk, hogy minden szem gabona bekerüljön á zsákba, a magtárba. Borsodnádasdi hengerészek az ország kenyeréért A borsodnádasdi Uj Mozgalom termelőszövetkezet földjein a gyakori esőzések miatt elmaradtak az aratással. Az utóbbi két napon beállt hirtelen nagy meleg következtében félő volt, hogy nagy lesz a szemveszteség. A termelőszövetkezet vezetősége a lemezgyári pártbizott­ság segítségét kérte. A párt szavára megmozdultak az üzem dolgozói. Szerdán és csütörtökön több mint százötvenen jelentkeztek, hogy mun­ka után segítenek az aratásban. 12 hold kalászos learatását, bekötését és keresztberakását végezték el. Kormos Lajos sztahánovista hengerész a csütörtök délelőtti műszakon 103.9 százalékra teljesítette tervelőirány­zatát. Műszak után feleségével együ tt aratni ment. Nyolc kereszt kalá­szost vágtak le és kötöztek be ketten. A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói megígérték a termelőszövetkezet dolgozóinak, hogy továbbra is segítenek nekik az aratásban és cs éplésben. Példamutató dolgozó paraszt Ifj. Ivancíó János Vizsoly község­ben 6 holdon gazdálkodik. Élenjárt a tavaszi mezőgazdasági munkák­ban, a növényápolásban. Félévi be­adási kötelezettségének jóval határ­idő előtt eleget tett, ezért kon­gresszusi dicsérő oklevéllel jutal­mazták. Az aratást is elsőnek kezd­te meg a községben. Ivancsó János megértette és magáévá tette pár­tunk és kormányunk intézkedéseit. Tudja, hogy csak úgy lehet jobb­módúvá tenni a dolgozókat, ha min­denki eleget tesz kötelességének, Vizsoly község dolgozói kövessék ifj, Ivancsó János példáját. HAJDÚ JÓZSEF JB. instruktor JV Alsóregmecen már napok óta csépelnek Alsóregmecen július 21-én meg­kezdték a eséplést. Dóos István traktoros 900-as gépével egy óra alatt 10 mázsa termést csépelt el. Az alsóregmeciek gondoskodtak kellő munkaerőről a gépekhez. A dolgozó parasztok a gép álól teljesí­tik beadási kötelezettségüket. Szorgalmas munka folyik a ha­lárban is. A szekerek egymást érik az utcán, amint hordják a kövér gabonát. Az alsóregmeciek verseny­re hívták a sátoraljaújhelyi járás valamennyi községét s most azon igyekeznek, hogy győztesen kerülje­nek ki a versenyből. Zöldül a másod vetés a miskolci állami gazdaság földjén is A nagymiskolci állami gazdaság dolgozói befejezték az Őszi, a tavasz- árpa, a borsó, a rozs és a búza aratását, sőt 109 holdon aratják a zabot is. i50 holdon felszántották a tarlót, 62 holdon másodvetésként kölest, muhart és csatornádét vetetlek. Egy részük már szépen zöldéi. A nagy miskolci állami gazdaság dolgozói szorgalmasan dolgoznak, hogy minél több zöldséget jultassanafc a város dolgozóinak. A legutóbbi napokig összesen már száz vagon zöldséget adtak Miskolc dolgozóinak. PÉNZZEL ÉS JOBB MUNKÁVAL... A misikoléi fűtőház dolgozói testvéri segít­séget adnak a hajlékta­lanná vált árvízsujtotta dolgozóknak és hozzá­tartozóiknak. Fogadalmat tettek, hogy minőségileg jobb munkával újabb mozdo­nyokat és kocsikat ad­nak át a forgalomnak, bogy a szükséges ter­ményeket, építési anya­gokat, gépeket minél hamarabb továbbíthas­sák a károsultak részé­re. Ezzel is eiő kíván­ják segíteni, hogy a Víz okozta pusztitáso-, kát gyorsan helyre le-, hessen állítani, mielőbb megindulhasson az építőmunka. Az üzem. dolgozói eddig 31,000 fo i j rintot jegyeztek. ZÓLYOMI ZOLTÁN levelező Sxendrő 23870 forintot gyűjtött A szendrői Szabadföld tsz tagjai is szorgalmasan aratják a gabonát. Se­gítségükre sietett a tanács, a föld- müvesSEÖvctkezet és aratnak a bon védbajtársak is. Ügy tervezik, hogy vasárnap estig befejezik az aratást. A termelőszövetkezet tagjai elhatá­rozták. hogy segítségükre sietnek az árvízkárosultaknak. Erre a célra egy tehenet, 10 juhot, két süldőt, két má­zsa búzát, egy mázsa árpát, egy má­zsa zabot, egy mázsa kukoricát, öt mázsa burgonyát, 10 mázsa takar­mányt és 10 kilogramm cukrot aján­lottak fel. A község dolgozó parasztjai együtt éreznek az árvízkárosultakkal. Ere jükhöz mérten igyekeznek rajtuk se­gíteni. A községben eddig termény­ben és pénzben az állami gazdaság- az erdőgazdaság, a földmüvesszövet- kezet dolgozói és az egyénileg dol­gozó parasztok 23.870 forintot aján- I Iottak fel. * Éten a beadásban Az olaszliszkai Rózsa Ferenc ter­melőszövetkezet száz százalékban teljesítette évi beadási kötelezett­ségét. Ugyancsak teljesítette már gabonából évi előírását a zalkodi Kossuth tsz is. A tiszakarádi Táncsics termelő-* szövetkezet, miután teljesítette be­adását. 44 mázsa búzát szabad­piaci áron (mázsánként 244 forint­ért) adott be az államnak. Testvéri segítség Fónagy Lajos sátai középparaszt az árvízkárosultaknak egy mázsa búzát ajánlott fel. „El tudom képzelni, —1 mondotta —, hogy milyen nehéz hely zetben vannak azok, akiket kiöntött az árvíz. A felajánlott búza nekem nem fog hiányozni, de a házukból ki­szorított embereknek annál nagyobb szüksége van rá. Búzán kívül más terményt is adok, mert tudom, hogy nem maradt semmijük az árvizsuj- totta területek lakóinak Irota már learatott TÁVIRAT Északmagyarország Szerkesz­tőségének Miskolc örömmel jelentem, hogy Irota község dolgozói az alkotmány tisz­teletére tett vállalásukat teljesítet­ték. Az aratást határidő előtt egy nappal, július 22-én befejezték. REJTŐ GYULA U**- Járási Tanács VB, elnöke, Edelény Önköllségcsökkenlö brigádok az árvízkárosultakért Megyénk építőmunkásai fájda­lommal értesültek a dunai áradás következtében hajléktalanná vált családok sorsáról. Segítsünk mi is — mondották egyre többen. A hejőcsabai ce­mentgyárépítkezésnél röpgyűlésen beszélték meg, ki hogyan tud se­gíteni. Elsőnek Lezsák Istvánné népnevelő írta nevét a gynjtőívre. 200 forintot írt neve mellé. Mészá­ros Mihály sztahánovista ács bri­gádjának tagjai 50—50 forintot ad­tak. Ezen az építkezésen néhány óra alatt 2.830 forintot gyűjtöttek össze. Diósgyőrben, az építővállalat központjában 2.365 forintot gyűj­töttek az árvízsujtotta lakosságnak. A vállalat üzemi konyháján Hor­váth Istvánné, a konyha szakács­nője, a vállalat MNDSZ-szerveze- tének elnöke, a röpgyűlésen szív­ből jövő résztvevő szavakkal em­lékezett meg a Duna-menti közsé­gek árvízkárosultjairól. A gyűjtő- ív hamarosan megtelt. Az egyik énftőmunkás szóvátette, hogy az építőiparban számtalan lehetőség van az önköltség csökkentésére. *— Saját forintjainkon kívül az árvízkárosultak lakóházainak újjá­építését segítsük elő az önköltség­csökkentéssel. A javaslatot helyesléssel fogad­ták, azonnal megalakították az ön- költségcsökkentő brigádot. A bri­gád már az első napon jelentős eredményt mutatott fel. Az építke­zéshez szükséges meszet eddig Bu­dapestről szállíttatta a vállalat. Most a brigád felvette a kapcso­latot az erdőgazdasággal. ahol megfelelő minőségű meszet kap­hatnak és jelentős fnvarmegtaka- rítást érnek el. Elhatározták, hogy ezentúl csak a közeli téglagyárak­ból rendelnek téglát és így egy- egy épületnél a szállítási költség­gel többezer forintot tudnak meg­takarítani. Három liSrség jó munkája ZaTkodon is javában folyik a hor­dás, amelyet mée a héten be akar­nák fejezni. A Kossuth termelőszö­vetkezet már behordta gabonáját, s máris hozzáfogott a csépléshez. Károlyfalván Rák Lajos, Dajcs Márton és Karaz Mátyás kezdte meg a gabonahordást. Még a héten csépelni akarnak a károlyfalvaiak. Olaszliszkán már befejezték az aratást, sőt több mint 30 dolgozd paraszt rnár a gabonát is behordta*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom