Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-22 / 172. szám

mmmmsiM A megyei pártbizottság ülése fl kőfejtés mesterei között V*. J AZ MDPBORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 172. szám jíra 50 fillér Miskolc, 1954 fulius 22, csütörtök rLELÍIESfíÖIELEMIÉS*>Mfir több mint 100 ezer forintot adtak össze a Lenin Kohászati Művek dolgozói A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé jelenté­sét az 195*1. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítésé­ről. érdemes figyelmesen tanulmá­nyozni a jelentés adatait, amelyek híven tükrözik megváltozott éle­tünket. Az 1953 júniusi párthatá­rozat, majd az azt követő kor­mányprogram fő célkitűzésként a dolgozók szükségleteinek minél teljesebb kielégítését állította elénk. A számok beszédesen bizo­nyítják, hogy nem kis eredmé­nyeket értünk cl azóta munkánk­ban. Elég, ha csak a lakosság megnövekedetl vásárlóerejét vizs­gáljuk. A dolgozók ebben az idő­szakban 72 százalékkal több édes­ipari terméket, 36 százalékkal több vajat, 178 ezer egyszáz párral több férfi és 293 ezer ötszáz pár­ral több női cipőt vásároltak, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Mi tette lehetővé azt, hogy rö­vid egy év alatt ilyen nagy utat tettünk meg, hogy most — külö­nösen a második negyedévben — ilyen szép eredményekről adha­tunk hírt? Elsősorban az, hogy az új sza­kasz politikája népünk egységes megértésére, támogatására talált. Ez az egység mutatkozott meg ab­ban is, hogy az idei kemény tél nehézségeit dolgozóink sikerrel le­küzdötték, az év első hónapjainak lemaradását az év második negye­dében behozták. Nagyban elősegí­tette ezt az a soha nem tapasztalt lelkesedés is, amellyel dolgozóink pártunk Hl. kongresszusát köszön­tötték. Ebből a harcból Borsod megye dolgozói is nagy részt vál­laltak. Ezt mutatja az is, hogy a Központi Vezetőség 5 kongresszusi versenyzászlajából kettő a mi me­gyénkbe került, két üzemünk el­nyerte a Központi Vezetőség di­csérő oklevelét. Mezőgazdaságunk dolgozói is lelkesen harcolnak a több termésért. Az országban első­ként fejeztük be a tavaszi kalá­szosok vetését és megyénk az el­ső három között végzett az összes tavaszi mezőgazdasági munkákkal. Helytelen lenne azonban, ha a Központi Statisztikai Hivatal je­lentéséből csak a jót olvasnánk ki, s nem látnánk meg azt is, hogy bizony nem minden terüle­ten ilyen jó a helyzet. Bár a gyár­ipar teljes termelési tervét 104 százalékra teljesítette. építőipa­runk lemaradt. Bizony — tekintve, hogy Borsodban számos nagyará­nyú építkezés folyik — vonatko­zik ez a mi megyénkre is. A köz­szükségleti cikkek termelése — bár nagy mértékben nőtt — még választékban és minőségben nem elégíti ki a fogyasztókat. A jelentés figyelmeztet arra is, hogy igen sok még a tennivaló a gazdaságos termelés területén, amelyben, ha vannak is eredmé­nyeink, még csak a kezdet kez­detén vagyunk. Még többet, még jobbat, még olcsóbban kell ter­melnünk ahhoz, hogy valóban ki­elégíthessük a dolgozók szükség­leteit. Különösen fontos a termelés nö­velése, gazdaságosabbá tétele, az áruk minőségének javítása most, amikor a Duna mentén árvíz gá­tolja népünk munkáját. A med­réből kilépett folyó sok helyütt akadályozza a termelést és a men­tési munkálatok is sok dolgozót szólítottak a gátra. Nekünk most úgy kell dolgoznunk, hogy minél többet pótoljunk a termelésből ki­eső órákból, hogy népgazdaságunk egészét minél kevésbbé hátráltas­sa ?, Duna áradása. Dolgozóink megértették, hogy a legnagyobb segítség — mist In­kább, mint eddig bármikor — a több, olcsóbb és jobb termelés. Nem kétséges, hogy az augusztus 20, alkotmányunk 5. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny­ben dolgozóink mint eddig már annyiszor, ismét sikerre viszik egész népünk nagy ügyét. A mélységes részvét és forró em­berszeretet hatja át a Lenin Kohá­szati Művek minden dolgozóját. Több mint négyezer dolgozó tett már pénzbeli felajánlást a. duna- menti árvízkárosultak javára és már eddig több mint 100.000 forint gyűlt össze. Szaladnya Ferenc, a megmunkáló üzemvezetője először 50 fői intőt ajánlott fel, később újból felkereste a jegyeztető aktívákat és még to­vábbi 100 forinttal megtoldotta hozzájárulását. Barát Flórián olvasztár és Liptai István üzemvezető a nagyolvasztó­műnél 200 forintot ajánlottak fel a károsultaknak. Ilyen lelkes megnyilvánulások mellett a Lenin Kohászati Művek dolgozói igyekeznek jobb munkával is pótolni az egész országot ért csa­pást. A nayykovácsműhelyben ked­den kimagasló termelési eredmények születtek, a derék kovácsok 157 szá­zalékos napi teljesítéssel dicseked­hettek. Az elekiroacélmű dolgozói­nak sem kell szégyenkezniök 100A százalékos napi tervteljesitésükkel. Havi tervükkel is 100 százalék felett állnak. A durvahengerdei gerenda­sor kollektívája ugyancsak példát mutat a munkában; 105 százalékban tett eleget napi előirányzatának. I Déryné Színház dolgozói az érvizkárosullahért A Déryné Színház dolgozói fel­ajánlották, hogy július 22-én, csü­törtökön este fél 8 órai kezdettel Smetana „Eladott menyasszony” cí­mű vígoperája előadásának bruttó bevételét az árvízkárosultak megse­gítésére fordítják. A művészek és a műszaki dolgozók munkájukat e na­pon ellenszolgáltatás nélkül ajánlják fel e hazafias mozgalom céljaira. Ormosbányán 50 csillét javítanak ki terven felül A Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó Ormosvölgyi Szolgáltató Vállalat dolgozói elhatározták, hogy csatlakoznak a Lenin Kohászati Mű­vek és a sajóhábonyi dolgozók kezdeményezéséhez: fizetésük egy részét az árvíznujtotta dolgozók megsegítésére fordítják. A Budai brigád vállalta, hogy a napi javítási terven felül 50 csillét kijavít és üzembeállít. Mivel a termelés akadályozója a korszerűtlen meddőhányópálya, a Hegedűs- és a Künszki-brigád a hegesztőkkel, szál­lítókkal és az esztergályosokkal együtt vállalta, hogy az új szállító- páJypt július 24-ig megépítik. Megfogadták, hogy a munkafegyelmet megszilárdítják, a 480 percet teljesen kihasználják. Az Ormosvölgyi Szolgáltató Üzem dolgozói így har­colnak az alkotmány tiszteletére tett vállalás teljesítéséért és az árvlzkáro Holtak megsegítéséért. VlßKEVICS .TÁNOS BÉRES ANTAL igazgató főmérnök Szeles körben terjed Miskolcon a felajánlási mozgalom Egyre jobban fokozódik a mis­kolci dolgozók sorában a segítő- készség. A miskolci kisipari ter­melőszövetkezetek dolgozói nem­csak forintjaikkal igyekeznek eny­híteni az árvízkárosultak gondját, hanem elhatározták, hogy fokozzák termelésüket is. Mindezen felül július 31-én szabadtéri előadást rendeznek, amelynek tiszta jöve­delmét az árvízkárosultak rendel­kezésére bocsátják. Kiveszik részüket a segítésből a Tüzép Vállalat dolgozói is, akik fi­zetésük 6.5 százalékát ajánlották fel a károsultaknak, s ugyanakkor megígérték, hogy vasárnap az ara­tási munkában is segítenek. A megyei tanács hivatali dolgo­zói eddig 8735 forintot gyűjtöttek össze; a Patyolat dolgozói 1600 fo­rinttal, a miskolci élelmiszerkis­kereskedelmi vállalat központjá­nak dolgozói 4 ezer forinttal, a Kossuth szálló dolgozói 11 ezer fo­rinttal járulnak hozzá a károsultak megsegítéséhez. A miskolci erdő­gazdaság 30 dolgozója 1340 forintot ajánlott fel. A Belsped adminisztra­tív és forgalmi dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel a nemes célra. A terményforgalmi vállalat dolgozói fizetésük 3 százalékát bocsátják az árvízkárosultak ren­delkezésére. A járási, a városi és a megyei bíróság dolgozói 5368 fo­rintot adtak össze, az állat- és zsír- begyűjtő vállalat dolgozói pedig 1640 forintot ajánlottak fel. A testvéri együttérzés ragyogó példái Ragyogó példáját mutatják a test­véri együttérzésnek a miskolci Sem meiweis-kórház dolgozói, orvosai és ápolói. Szinte kivétel nélkül vala­mennyien felajánlást tettek az árvíz­károsultak megsegítésére, fizetésük 2—13 százalékát jegyezték le. Igen megkapó példák akadnak a felajánlások között. Sípos Margit takarítónőnek 540 fo- rint a havi fizetése és mégis 100 fo­rintot jegyzett. Amikor megkérdezték tőle, hogy nem lesz-e ez kissé sok. azt válaszolta: „Árva gyerek voltam és a magom egykori sorsa ösztönöz arra, hogy bajbajutott testvéreim se­gítségére siesoek. Tudom ugyan, hogy pártunk és kormányunk mindent el­követ az árvízsujtottak megsegítésére, de jólesik, ha én is hozzájárulhatok ehhez. Ügy érzem, az én forintjaimra is szükség van.“ Dudás Andrásné ápolónő ugyancsak mélységes emberszeretetröl. szolidari­tásról tett tanúbizonyságot. 874 forin tos fizetéséből 200 forintot ajánlott fel a károsultak számára. — Ott él azon a vidéken a leányom is — mondotta. -— Bizonyára őt is kár érte. de nemcsak az ő, hanem minden károsult megsegítésére tiszta szívből ajánlom fel forintjaimat. R miskolci vasutasok keftözött erővel álinak helyt a dunai gátakon dolgozó társaik helyett A miskolci vasúti csomópont dolgo zói a dunai árvíz miatt bajbajutottak megsegítésében becsülettel kiveszik részüket. Július 15 én 806 miskolci vasutas indult el a dunai gátakra, hogy közvetlenül segítse a pusztító víz megfékezését- a lakosság javainak megmentését. Emellett a vasutasok százai indultak harcba minden szem gabona betakarításáért, hogy ezzel is hozzájáruljanak az árvíz miatt elpusz Értékes felajánlások a putnokl járásban Az MDP putnoki járási végrehaj­tóbizottsága szerdán ülést tartott. Több felajánlás hangzott el az ár­vízkárosultak megsegítésére, M. Bar logh András a jb. másodtitkára 200, Horváth József jb. instruktor 145, Somsak Ilona fizetésének 10 száza­lékát ajánlotta fel az árvízkárosul­tak megsegítésére. Ugyancsak szép felajánlásokat tettek Putnokon a járási tanács, a cipész kisipari termelőszövetkezet, a------------ —mm ■fc m i nn o m jibobii— i malomipari egyesülés és a kereske­delmi dolgozók is, akik fizetésük 2 százalékát adják az árvízkárosultak javára. A putnoki III. típusú tsz 5 mázsa búzát, az I. típusú tsz. két tagja; Onrich Barna és Fazekas János 50 —50 kg árpát ajánlott fel. A dédesi tsz. minden dolgozója vállalta, hogy búzával segíti az árvízkárosultakat. LADÁNYI SÁNDOR jb. ágit. prop. osztálya. SEGÍTJÜK AZ ARV1ZKAROSULTAKAT KORA REGGEL VAN MÉG, de a 4. számú közétkeztetési vállalat dolgozói mindannyian ott vannak munkahelyükön. Még az este elhatároz­ták, hogy ma reggel röpgyülésen beszélik meg, hogyan, mi módon nyújthatnának leginkább se­gítséget a dunai árvíz károsultjainak. De nem is gyűlés ez, hanem baráti beszél­getés, ahol mindenki elmondja, hogyan tud, ho­gyan akar segíteni, hogyan akar még jobban, fe­gyel mezettebben dolgozni. Az ő munkájuk is fontos, felelősségteljes munka. Többezer dolgozó, üzemi munkás, bá­nyász, ipari tanuló Ízletes, tápláló étkeztetését biztosítják. Megtalálják tehát a módját, mivel já­ruljanak hozzá ahhoz, hogy a Szigetköz, az el­árasztott dunamenti községek lakói ne érez.zenek hiányt, mielőbb felépíthessék lakásaikat, vissza­szerezzék mindazt, amit az elemi csapás követ­keztében elvesztettek .. . — ,HA BENNÜNKET ÉRNE hasonló ve­h/e|y, Ok is szívesen, azonnal segítenének __ mondja Kózsa elvtárs, a vállalat igazgatója. __ A legnagyobb segítséget úgy nyújthatjuk, ha még jobban dolgozunk, vigyázunk a nép vagyonára, takarékoskodunk. De segíthetünk másként is. Ki tudná megmondani hány hold területen kárba- yeszelt a gabona, a kenyér. Ezt csak úgy tud­juk pótolni, ha ott. ahol nincs veszély, gyorsan, szem veszteség nélkül arat le dolgozó parasztsá­gunk. Ezt ón magam is úgy akarom elősegíteni, hogy az álfalunk patronált Vörös Ujgyőr termelő- szövetkezetnek segítek az aratásban. Munkaidő után és vasárnap elmegyek hozzájuk aratni, ka­pálni, segíteni a munkájukat és kérem munkatár­saimat, kövessenek minél többen ebben a munká­ban. S mindezeken felül felajánlom az árvízsuj- totta lakosság támogatására fizetésem öt száza­lékát is .. . Egymásután emelkednek szólásra a vállalat alkalmazottjai, adminisztratív dolgozók, szaká­csok, üzemvezetők, felszolgálók. Veres elvtárs, a pártcsoport vezetője azonnal csatlakozik Rózsa eivtárs felajánlásához. — mar HOLNAP SEGÍTSÜNK a Vörös UJgyörnek az. aratásban — javasolja. - Kérek minden kommunistát, legyen az elsők között a munkában. Kn is felajánlom, hogy elküldöm az árvízkárosultak részére havi fizetésein öt száza­lékát. Elek Gyula, a felszolgáló-brigád vezetője el­mondja, hogy ő is tudja mi az árvíz, hiszen a Tisza mentén lakott, s az áradás néhányszor meg­keserítette napjaikat, ha nem is okozott ilyen nagy csapást. — Borzalmas dolog, amikor az em­ber lakását, vagyonát elviszi a víz. Teljesen át- érzem, milyen nehéz helyzetbe kerültek a szi­getköziek és tiszta szívvel nyújtok segítséget mind- nnnyiuknak egész brigádommal. Ezután még be­csületesebben, fegyelmezettebben dolgozunk. Egész brigádommal elmegyünk aratni a termelő- szövetkezetnek, ha kell, még más tsz-nek is és emellett kilenctagú brigádommal 500 forint anya­gi támogatást is nyújtunk az árvízsujtotta lakos­ságnak. — IDŐS EMBER VAGYOK MÁR sokat meg­értem, de kicsordul a könny a szememből, ha nal_ lóm, milyen nehéz helyzetbe kerültek a dunatnen- tiek —mondja Déri Pál, a cukrászüzem vezetője. —i Segítek, szívesen segítek, hogy ne érezzenek hiányt. Megyek aratni én is a tsz-be, hogy mi­nél több búzánk legyen, pótoljuk, amit ott elvitt a víz és elküldöm a szigetközieknek fizetésem öt százalékát ... Minden doteozó hasonlóan beszél az árvíz károsultjairól. Várnai. Ballai, Nikházi. Szendrei- né. Bartha elvtársak, szakácsok, felszolgálók egyaránt vállalják, hogy még jobban helytállnak a munkában, segítik a termelőszövetkezetek ara­tását ős elküldik fizetésük öt százalékát... Egy­szerű emberek valamennyien, akik (estvérként szeretnek mindenkit, aki becsületesen küzd a mi boldogabb életünkért, s testvérként segítenek azokon, akik bn.jbajutnak . . . Néhány órával a reggeli gyűlés után szinte a vállalat minden dolgozója csatlakozott a válla­lásokhoz, tiszta szívvel ajánlotta fel segítségét. tűit termény pótlásához. Az aratás megkezdése, óta 2000 munkauapot dol­goztak a földeken a szerdán újabb 140 vasutas arat a megye falvaiban. De a miskolci vasúti csomóponton nem állt meg a munka. Az itthoni maradottak sokszorozott erővel hősie­sen küzdenek a megnövekedett fel i adatok elvégzéséért. A páLvafenntár-t tási készenléti szolgálat dolgozói csök­kentett létszámmal, éjt nappallá téva biztosítják a píjyák rendbentartását, A rendezőpályaudvar gurítóbrigádjai is csökkentett létszámmal dolgozik már napok óta. Varga Sándor saluzó előmunkás. aki eddig csak irányított» most társai helyett maga áll a vágá* nyokra s rakja a saint a guruló ko­csik elé. A fűtőházban is fáradhatat- lanok az emberek. Mozdonyvezetők, fűtök nyújtott műszakban végzik a szerelvények továbbítását, 9 a szén- rakók is megduplázták a munkát a Duna mellett dolgozó társaik helyett. A többi munkahelyen sínes fonnak a dás. Szabadnapon vasutasok mintegy 30 főnyi önkéntes csoportja indul a repülőtéri KOKKV telepre, hogy pói tolják a dnnai gátakon dolgozó ki­rakó brigádok munkáját. Az érccel, koksszal megrakott vagonokat ürítik ki, hogy anyaghiány miatt egyetlen pere kiesést se okozzanak a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztójának s üres kocsikat biztosítsanak a to vábbi munkához. .10 toriul... Egyik legszebb példáját mutatta a bajbajutott test vérekkel való együt t­érzésnek Mozgó Lászlóné, aki Miskol­con a Tóthutca 31, szám alatt lakik. Feljött szerkesztőségünkbe s itt jelen­tette be, hogy 30 forintot ajánl fel az árvízkárosultak javára. „Tudom, hogy nekem is jólesne, ha ilyen hely­zetben segítségemre sietnének— mondotta. A szép példa egyre több követőre talál. Egy úi házat építenek u borsodi építők az árvízsuitottaknak Mindenütt, ahol a Duna vize el­öntötte a falvakat, számos ház megrongálódott, igen sok otthon tönkrement. Ezt a csapást minden­ki átérzi. de különösén mély rész­vétet kelt a borsodi építőmunká­sokban. A 28/1. Építőipari Vállalat mű­szaki vezetői és fizikai dolgozói szívesen felajánlott forintjaikon fe­lül elhatározták, hogy az árvizsuj- totta területen a megtakarított anyagból és szabadságidejük alatt egy kétszoba-konyhás, összkomfor­tos lakást építenek fel teljesen in­gyen egy családnak. Szándékukat bejelentették már illetékes szer­veknek és kérték, állapítsák meg hol építsék fel a házat. A vállalat dolgozói a feladat elvégzésére kom­plex-brigádot szerveztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom