Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-21 / 171. szám

Szerda, 1954. július 21. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954, évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítésérői A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulá­sát 1954 második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954 második negyed­évi teljes termelési tervét 104 szá­zalékra teljesítette. A negyedévi terv jelentős túlteljesítéséhez nagy­mértékben hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére indult munkaverseny. A második negyedévi terv túlteljesíté­sével a gyáripar első negyedévi le­maradását behozta: az első félévi tervet 101.1 százalékra teljesítette. 1954 második negyedévében az egész gyáripar 4.4 százalékkal, ezen belül a könnyűipar 8 százalékkal, az élelmiszeripar 17 százalékkal ter­melt többet, a nehézipar OS száza­lékkal termelt kevesebbet, mint 1953 második negyedévében. Az egyes minisztériumok iparvál­lalatai 1954 második negyedévében teljes termelési tervüket a követke­zőképpen teljesítették: Kohó- és gépipari minisztérium 102 százalékra, nehézipari miniszté­rium 104.3 százalékra, könnyűioari minisztérium 106 százalékra, föld­művelésügyi minisztérium 10*3.7 szá­zalékra, élelmiszeripari minisztérium 105.1 százalékra, építésügyi minisz­térium 96.1 százalékra, közlekedés­éi Dostaügyi minisztérium 106.8 szá­zalékra. Számos termelési eszköz, mező- gazdasági gép és közszükségleti cikk termelési tervét túlteljesítették, így például kőolajból, hutaaluminiumból, durvalemezből, foszforműtrágyából, gyalúgépből, boronából, fogatos ve­tőgépből, fogatos fűkaszából, rádió­ból, penicillinből, pamutszövetből, gyapjúszövetből, kötöttáruból, női- cipőből, gyermekcipőből, férfiöl­tönyből, péksüteményből, cigarettá­ból többet termeltek, mint amennyit a terv előírt. Nem teljesítették a szén, acél- nyersvas, martinacél, timföld, gőz­mozdony, autóbusz, aratócséplőgép, égetett tégla, talpkruppon, fehérne­mű, gyermekkabát, munkaruha, pa­mutharisnya, margarin, szalonna, kolbászfélék, sajt, stb. második ne­gyedév; termelési tervét. Az ipari minisztériumok nem teljesítették második negyedévi exportkiszállítúsi tervüket, különösen nagy a lemara­dás a kohó- és gépipari miniszté­rium vállalatainál. Az általában kedvező mennyiségi eredmények mellett a termékek mi­nőségének megjavítása, a termelési költségek csökkentése, az anyagta­karékosság, a termelékenység eme­lése terén a vállalatok többsége még nem ért el megfe!°lő eredményt. Különösen a mezőgazdasági szer­áruk és kisgépek, továbbá a ruháza­ti és cipőipari termékek minősége nem egy esetben kifogásolható. Wesőji'HSíjíisfís’ A párt és kormány 1953 december 23-i határozata után ez év tavaszán a lakosság élelmezésére szánt növé­nyekből többet vetettek, mint a múlt évben. A kenyérgabonából télen ki­pusztult területeket tavaszi búzával pótolták. A kenyérgabona vetésterü­lete 6.9 százalékkal, a burgonyáé 18.4 százalékkal volt nagyobb, mint 1953-ban. A szálastakarmányok ve­tésterülete 16.1 százalékkal nőtt. Egyes szerződéses növényekre — lenre, kenderre, dohányra — keve­sebb szerződést kötöttek, mint amennyit a terv előírt. A tiszalöki duzzasztómű üzembehelyezése lehe­tővé tette, hogy a rizs vetésterületét 53.5 százalékkal, az összes növény öntözött területét mintegy harminc ezer holddal növeljék. Július első napjaiban országszerte megkezdődött az aratás és cséplés; a munkák szervezettebben, jobb technikai felkészültséggel folynék, mint tavaly. A kalászosok várható terméseredménye kedvező. Bár az időjárás télen és koratavasszal rosz- szabb volt, mint az 1952—53-as gaz­dasági évben, mégis a nagyobb ve­tésterület, a műtrágya fokozottabb használata és a jobb ápolás ered­ményeként a kalászosok össztermé­se előreláthatólag eléri a múlt évit. A szocialista gazdaságok termés- eredményei gabonaneműekből álta­lában ez évben is jobbak, mint az egyéni gazdaságoké. A mezőgazdaság 1954 első félévé­ben 1379 darab traktort kapott — ezek több mint felerészben kultivá- tor és aratógép vontatásra alkal­masak. Az új gépek legnagyobb ré­szét a gépállomások kapták, a gép­állomások nagyrésze azonban nem használta fel kielégítően a gépeket; a gépi kapálás tervteljesítésében részben a kedvezőtlen időjárás, részben a munka nem kielégítő megszervezése miatt lemaradás van. Az állami gazdaságoknak nem si­került a. megfelelő munkaerőt biz­tosítani, s ezért a növényápolási munkák végzésében lemaradtak a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok mögött. Állatállományunk jelentősen gya­rapodott Sertésállományunk kihe­verte a múlt évi rossz takarmány­helyzet következményeit, március óta közel. 1 millió 100 ezer darabbal növekedett. Az egyéni gazdálkodók sertéstenyésztés! kedve a jó termés- kilátások hatására is fokozódott. A megnövekedett anyaállománynak tob mint a fele vemhes, így a ser­tésállomány további növekedése várható. Kősfe/ííílés A vasút 1954 második negyedévi áruszállítási tervét 99.4 százalékra teljesítette. A személyforgalom a multévihez viszonyítva emelkedett, vasúton kb. keltő millióval, távolsági autóbuszon kb. hét millióval többen utaztak, mint 1953 második negyedévében. Áruforgalom Az új kormányprogram végrehaj­tásának első esztendejében nagy­mértékben emelkedett a lakosság vásárlóereje. A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is — 1953 második félévében 21 százalékkal, 1954 első negyedévében 23 százalékkal, 1954 második negyedévében pedig 29 százalékkal több árut adott el, mint az előző év azonos időszakában. Az éielmiszereladás egyes cikkekből jelentősen, (pl. édesipari árukból 72 százalékkal, vajból 36 százalékkal, tojásból 32 százalékkal) emelkedett. Több fontos cikkből — köztük ser­téshúsból, egyes fűszerfélékből, sör­ből, szíkvízből, jégből — az állatállo­mány múlt évt kedvezőtlen alakulá­sa 0s egyes idényiparok nem meg­felelő íeikészülése miatt nem tud­ták teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A városi piacokra jóval több árut hoztak fel a termelők, mint tavaly; az egyes cikkek piaci ára csökkent: így a megfigyelt városok piacain például a sertészsír 22 százalékkal, a füstöltszalonna 17 százalékkal, a vaj 14 százalékkal, a tojás 24 száza­lékkal, a zöldségfélék közül például a sárgarépa 37 százalékkal, a zöld­bab 17 százalékkal, a karalábé 8 százalékkal olcsóbb volt, mint 1953. második negyedévében. A hús, a gyümölcs, valamint egyes zöldségfé­lék piaci ára azonban magasabb a tavalyinál. 1454. második negyed óban a szo­cialista kiskereskedelem 58 száza­lékkal több iparcikket adott el, mint 1952. második negyedévében. A dolgozók a fontosabb ruházati cikkek közül pl. pamut szőve) bői több mint hatmillió négyzetméterrel, gyapjúszövetből közel 1.2 millió négyzetméterrel, selyemszövetből 456.000 négyzetméterrel, férfikabát­ból 52.300 darabbal, nőikabátból 55.100 darabbal, gyermekkabátból 40.800 darabbal, férfiöltönyből 112.200 darabbal, női ruhából 74.300 darabbal, gyermekruhából 365.400 darabbal, férficipőből 178.100 pár­ral, női cipőből 293.500 párral, gyer­mekcipőből 406.400 párral, ruházati cikkekből összesen ezerkettőszáz millió forinttal vásároltak többet, mint 1953 második negyedében. Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásárolt a lakosság, pl. rádió­ból több mint kétszerannyit, motor- kerékpárból közel másfélszerannyit, varrógépből közel ötszörannyit, edényáruból több mint másfélszer­annyit adott el a kereskedelem, mint 1953. második negyedében. . A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló 1953. évi decemberi határozat alapján jelentős mennyiségű mező- gazdasági kisgépet hoztak forgalom­ba: az első félévben a kereskedelem pl. 11.400 ekét, 14.100 boronát, 9500 lókapát, 1300 sorvetőgépet, 6900 permetezőgépet adott el. A gépipa­ri termelés késedelmes átállítása miatt egyes cikkek jórészt csak a második negyedévben kerültek for­galomba. A parasztság 1954. első félévében mezőgazdasági szeráruk­ból közel kétszeresét műtrágyából többszörösét, növényvédőszerekből kb. két és félszeresét vásárolta a ta­valyi mennyiségnek. Bár iparcikkekből jóval többet adtak el, mint tavaly, a lakosság áruellátása nem volt kielégítő. A kereskedelem munkáját megnehe­zíti, hogy a rendelkezésre álló áru­alap még nem minden tekintetben felel meg a vásárlók jelentősen meg­növekedett igényeinek. A lakosság áruellátása egyes cikkeikből nem mindig folyamatos. A kereskedelem nem elég következetesen érvénye­síti az iparvállalatokkal szemben az áruk minőségére vonatkozó jogos követelményeket és a rendelkezés­re álló árukat számos esetben nem a keresletnek megfelelően osztja el. Beruházások, építkezések A beruházások volumene a kor­mányprogramnak megfelelően csök­kent. A beruházások 1954. éves ter­vének teljesítésében lemaradás mu­tatkozik. A beruházások megoszlása 1954. első felében a múlt év hasonló idő­szakához képest nem változott lé­nyegében. Az építőipar tervszerű munkáját gátolta a nagyarányú munkaerő- hiány. Részben a munkaerőhiány, részben a felkészülés hiányosságai miatt az építőipar 1954. második negyedévi termelési tervéből csak 86.9 százalékot valósított meg. Az átcsoportosítás vontatott végrehaj­tása következtében nagyobb lemara­dás mutatkozik a mezőgazdasági és az egészségügyi építkezéseik terén. Szociális és kulturális eredmények A negyedév folyamán javult a dol­gozók kulturális és szociális ellá­tottsága. Bővült az egészségügyi hálózat. A negyedév végén 3200-zal, 6 szá­zalékkal több volt a kórházi ágy, mint ’ 1953. második negyedévében. 1953. azonos időszakához viszo­nyítva a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 14 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán ezerszáz új férőhellyel, hat százalékkal bővült. Az általános iskolák VIII. évfo­lyamaiban ez évben több mint há­romszor annyi tanuló végzett, mint 1937/38-ban és 12 százalékkal többen tettek érettségi vizsgát, mint tavaly. A férőhelyek száma az általános is­kolákban a szükséglet alatt maradt. Az egyetemekre és főiskolákra a2 1953/54. tanévben tíz százalékkal több hallgató járt, mint az előző tanévben. A negyedév folyamán közel 5700 mű jelent meg, hat százalékkal több, mint a múlt év második negyedév­ben. A kiadott könyvek példány­száma 16 százalékkal emelkedett. A filmelőadásoknak a negyedév folya­mán több mint 23 millió látogatója volt, negyvenöt százalékkal több, mint 1953 második negyedévében. A rádióelőfizetők száma 1953 azonos negyedévéhez viszonyítva 180.000- rel, 18 százalékkal emelkedett. Központi Statisztikai Hivatal. Gvenes Mihály a megye legjobb aratégépkezelöje A gépállomások aratógépvezetői között nemes verseny folyik az első helyért. A legutóbbi értékelés sze­rint a küzdelemben Gyenes Mihály a sárospataki gépállomás aratógép­kezelője vezet, már 126 holdat ara­tott le. Második Hacskó Lajos a bodroghalmi gépállomáson, aki 120 holdat aratott le. Katona József az újcsanálosi gépállomás körzetében 110 holdat, Óriás János az alsózsol- cai gépállomás körzetében 95 hol­dat, Tóth Péter az emődi gépállo­más körzetében 90 hold gabonát aratott le. A kombájnvezetők közötti ver­senyben a szerencsi gépállomás dol­gozója Toplenczki Barna vezet. Ed­dig 112 holdat aratott le és csépelt el. Második Tirpák Ferenc a hejő- papi gépállomás kombájnvezetője 104 holddal, harmadik jfj. Lőrincz Ferenc mezőkövesdi kombájnvezető 75 holddal. Zápor sem akadályozta a borsószedést Ládpetrx termelőszövetkezetét a 28/9 Szakipari Vállalat dolgozói segi- tik. A fizikai és műszaki dolgozók mái többször jártak a szövetkezetben. Példájukat követve az adminisztratív dolgozók is elhatározták, hogy segít­séget nyújtanak a szövetkezetnek. Az egyik napon 21 adminisztratív dolgozó szállt teherautóra, A tsz-ben azt a feladatot kapták, hogy másfél hold földről szedjék fel a borsót. Buzgón munkához láttak, mikor jókora zápor kerekedett és bőrigáztak. Bevallom, azt gondoltam, hogy a lágy, sáros földön senkisem folytatja majd a munkát. Tévedtem. Amint elállt a zápor, levetették a szandált, a cipőt és újból munkához láttak. Még kétszer kellett abbahagy ni ok a borsószedést a hirtelen kereke­dett zivatar miatt. De amilyen rossz volt az időjárás, olyan jó volt a han­gulat, Délután 4 órakor a tsz-elnök el sem akarta hinni, hogy elvégezték a kapott feladatot. DEMKŐ ISTVÁN üb. elnök A szikszói gyermekek öröme Vidáman játszanak a gyerekek a szikszói Béke-kertben. Az árnyé­kos fák alatt röpíti eket a hinta Látogató — egy kis boci érke­zett a szikszói Béke-kertbe. Rög­tön közrefogják a gyerekek. (ERDŐD! JÁNOS FELVÉTELE!.) Uj nemes küzdelem az ózdi és a diósgyőri finomhengerészek között A kongresszusi verseny után most új harcra készül a DISZ Béke-brigád. Alkotmányunk 5. évfordulója tiszte­letére párosversenyre hívjuk a Lenin Kohászati Művek fínomsorozatán dolgozó DISZ-brigádot. Vállaljuk, hogy: 1. mennyiségi tervünket 100 tonná­val túlteljeisitjük, 2. az önköltségcsökkentés érdekében a megengedett 0.34 százalékos selejtet 0.20 százalékra, a részleges selejtet pedig 0.99 százalékról 0.60 százalékra csökkentjük. 3. A forgóeszközöket jobban kihasz­náljuk, takarékoskodunk az energiád val és szerszámmal. 4. Továbbra is sztahánovista szin­ten dolgozunk. 5. Vállaljuk, hogy sem későn jövő, sem kimaradozó nem lesz brigádunk­ban. 6. Szakmai oktatáson vaJlameny- nyien résztveszünk. HOSSO BÉLA DISZ-titkár LÖRINCZ JÓZSEF DISZ brigádvezető SZEMÄN JÁNOS szakkörbizalmi AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN Nem alszunk már, felébredtünk a mezőzombori tanácsházán Julius 9 sokáig emlékezetes nap marad számomra. Elmondom, hogy miért? A községben az Uj Élet termelő- szövetkezet kezdte meg elsőnek az aratást. Mint az utóbbi időben majd minden nap — kimentem az aratók­hoz. a tsz-tagok már messziről kia­báltak: „Jó termésünk van, elnök elvtárs”. Vidáman emelgették a sú­lyos kereszteket. Ahogy hozzájuk érek, nekem is a kezembe nyomnak egy kévét: „Emeld csak meg, elnök elvtárs, milyen súlyos! Lesz miből beadni és szépven marad a csoport tagjainak is, több, mint a múlt év­ben. Sokat dolgoztunk vele, de meg­érte”. A szerencsi gépvúllomás trak­torosai és gépkezelői nagyszerűen végzik munkájukat. Készenlétben áll a motorkerék­pár, ha valamilyen alkatrész hiányzik az előadódó hibák ki­javításához, gyorsan kihozzák a gépállomás raktárából. Jóleső érzéssel hagytam ott őket. — Nincs itt semmi hiba, úgy megy minden, mint g karikacsapás — gondoltam. A tanácsházán, a szo­bám asztalán feküdt a megyei párt- bizottság lapja, az „Északmagyaror- szág". Nem! múlik el nap, hogy ne szakítanék annyi időt, hogy átol­vassam a lapot. Úgy gondoltam, hogy egyelőre csak belelapozok, az­tán otthon majd nyugodtan átolva­som. A lapot szétnyitva azonban, a harmadik oldalon szemembe ötlött egy vastagon szedett cím: „Vagy alusznak, vagy nem hallják”. Őszin­tén szólva először bosszankodva olvastam a cikket, ami éppen a mi közsé­günkkel. illetve velem, a ta­nácselnökkel foglalkozott. Még hogy én nem törődök a község­gel, hiszen egész nap a határt já­rom. A bosszankodást gondolkodás váltotta föl. Nézzük csak, talán igaza van Domonkos elvtársnak, a cikk írójának. Megpróbáltam vissza­emlékezni, hogy mit láttam kint a határban a termelőcsoport táblái mellett. Rájöttem, hogy nem mér­gelődni, hanem cselekedni kell. Va­lóban egyes részeken az egyéni gaz­dák is megkezdhették volna az ara­tást. Abbahagytam az újságolvasást, nem tudtam nyugton maradni, bán­tott a lelkiismeret. Most azonnal meg kell néznem az egyénileg gaz­dálkodók gabonatábláit. Nem régen vagyok Mezőzomboron tanácselnök, ezért nem ismerem még eléggé a határban lévő földeket, nem tudom* hogy melyik kinek a tulajdona. On- da Lajos hivatalsegéddel — aki a határban minden talpalatnyi földet ismer — újból nekivágtam az or­szágúinak, a dűlőutaknak. Megálla­pítottuk, hogy 20—25 gazdának gabonája ab­ban az érési szakaszban van, mikor körülbelül el kell kezde­ni az aratást. Percnyi veszteget­ni való idő sincs. A szem pe­reg és ez kárt okoz a gazdának és az államnak egyaránt. Úgy határoztunk, hogy a termelési bizottság bevonásával elbeszélge­tünk minden gazdával. Az elhatáro­zást tett, követte. A beszélgetések azt eredményezték, hogy a dolgozó parasztokkal elhatá­roztuk: 18-ig a zabon kívül el­végezzük az aratást. Ennek a vállalásnak becsülettel eleget is tettünk. Az aratásban Hubai István és Ha- dabás József középparasztok jártak az élen. Az újságcikk megtanított arra* hogy a tanácselnök a község gazdá­ja. Nemcsak a termelőcsoporttal kell foglalkoznom, hanem minden egyéni dolgozó paraszt problémáját is szívügyemnek kell tekintenem. A traktorok zúgása már behallat­szik a tanácsházára. Nem alszunk már, felébredtünk a mezőzombori tanácsházán. ZIMAN GYULA vb. elnök, Mezőzombor A Sí. sz. Autóközlekedési Vállalat. (Miskolc. lözsef A. a. 3R. sz.) munka­napokon délután IS órától 24 órái g, munkaszfinetl napokon reggel fi órától este 22 óráig 5 százalékos kedvez­ménnyel fuvarozást vállat. KérlOk az Igényléseket a fuvarozás megkezdése előtt 4S órával a vállalat fuvarvállaló Irodálába Miskolc. József A. u. 36. sz. leadni sziveskedlenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom