Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-16 / 167. szám

9 fiSZAKIVlAGY AKORSZAv Péntek, 1954. július 16, HOLLYWOOD PAKISZTÁNBAN z Indus folyón át vezető vasúti hidon örült sebességgel száguld a vonat. Váratlanul kicsapódik az egyik vasúti kocsi ajtaja és egy ember kiugrik a kocsiból. Csaknem összetöri magát a hid rácsain és azután a levegőben tehetetlenül kalimpálva a szédítő magasságból lezuhan a vízbe. Mi az, mi történtf — kérdezik az olvasók. Baleset, vagy öngyilkos­ság? Sem egyik, sem másik, A legújabb hollywoodi film rendezőjének öt­lete, annak a filmnek fő „szenzációja" t amelynek felvételeit nemrégiben kezdték meg Pakisztánban. A forgatókönyvet a hollywoodi boszorkánykonyha elcsépelt, sablonos ötletére alapozták. Vannak benne ,sztvettépő“ jelenetek. Szerzői arra töre­kedtek, hogy elképesszék a közönséget észbontó felvételeikkel. Ds hol talál­nak színészt, aki kockáztatná az életét? A napokban a „Times of Indiát‘ című indiai lapban olvashattunk ar­ról, hogy a film amerikai rendezői hogyan oldották, meg ezt a kérdést. Tekintettel arra a megkülönböztetett figyelemre, amelyet a pakisz­táni hatóságok nemrégiben az amerikaiak iránt kezdtek tanúsítani. Holly- wood képviselőinek nem került nagy fáradságukba, hogy bejussanak a börtönbe. A filmrendezők választása egy halálraítéltre esett. Szerződést ajánlottak neki. Ellenszolgáltatásképpen, mjnt a lap írja „a filmvállalat 120.000 rúpiát és... amerikai menyasszonyt ígért a halálraítélt pakisztáni­nak Egyelőre nem ismeretes, hogyan végződtek a halálraítélt bűnös tár­gyalásai a nyugati civilizáció képviselőivel. De nem ez o lényeg. Az a fő, hogy ebben az egész töri éneiben ismét remekül megmutatkozott annak az „amerikai életformának“ egyik oldala, amelyet most az Egyesült. Államok a fegyverekkel és a „coca-colá“-val együtt Pakisztánba importál. arassanak a családtagok is a szerencsi Lenin tsz-ben! Járásunk második helyen áll a megyei aratási versenyben. Kiváló eredményünkhöz nagyban hozzájá­rult a legyesbényeiek által rendezett aratási Béke-nap. Ezen a napon több, mint kétezer hold gabonát arattak le községeinkben. Igen jó eredményt ért el az aratási munká­ban a legyesbényei Megyei Tanács­kozás, a monoki Kossuth, a takta- báji Béke és a tiszaluci Vörös Haj­nal term előszőve tkezet. Legyesbé­nye község 400, Csotoaj 174. Szerencs 146 holdat aratott le vasárnap. Sze­rencsen Gönczi Ferenc 2 holdas, Gönczi Miklós 6 holdas és Ványai Miklós 14 holdas dolgozó paraszt az aratási Béke-napon befejezte az aratást. A szerencsi Lenin termelőszövet­kezet azonban nem vette ki részét a munkából. A termelőszövetkezet legtöbb tagja vállalta volna is a va­sárnapi munkát, azonban néhányan — Alexovics, Turjászki és Konda elvtársnő — ellene voltak a vasár­napi munkának, sőt igyekeztek le­beszélni a többieket is. Igen nagy hiba, hogy a tsz-tagok nem vonják be a munkába a családtagokat. Bo- dó elvtárs felesége és lánya, Onda elvlársnő lánya ki tudja miért, nem vállalják a murjkát, nem járulnak hozzá, hogy minél előbb szemvesz­teség nélkül learassák a gabonát, a kommunistákon a sor, hogy meg­győzzék a Lenin tsz helyteleriül gon­dolkodó tagjait. DOMONKOS ISTVÁN Szerencs Megjelent a Propagandista legújabb száma A Propagandista most megjelent június—júliusi kettős száma min­denekelőtt az MDP III. kongresszu­sa anyagának tanulmányozásához nyújt sokoldalú segítséget. A lap első helyén jelenik meg: „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az MDP III. kongresszusa határozatainak ta­nulmányozásáról az 1954—1955-ös pártoktatási évben." Az MDP III. kongresszusa anya­gainak tanulmányozásához közli a folyóirat: Simó Tibor: „A döntő láncszem: a mezőgazdaság általános fellendíté­se" című cikkét. A szerző sokolda­lúan indokolja, miért a mezőgazda­ság fejlesztése áll politikánk előte­rében — hosszú évekig. Majd szem­léletesen rámutat, milyen hibás né­zetek és gyakorlat leküzdése szük­séges ahhoz, hogy sikeresen valósít­suk meg a kongresszus határozatait a mezőgazdaság fejlesztéséről. Abelovszki Vladimír: „A takaré­kosság jelentősége az iparban" cí­mű cikkében a takarékosság általá­nos jelentőségén túl kifejti, hogy az új szakaszban miért van ennek kü­lönös fontossága, majd részletesen elemzi, milyen feladataink és lehe­tőségeink vannak a takarékosság to­vábbi fejlesztésében. Simon Péter: „Népi demokratikus államunk alapja: a munkás-paraszt szövetség" című írásában rámulat a szövetség jelentőségére népi demo­kráciánk fejlődésének két szakaszá­ban. Ezután Lenin és Sztálin taní­tására támaszkodva világit rá: miért továbbra is legfőbb feladatunk e szövetség erősítése. Wirt Ádám: „Az új szervezeti szabályzat — a pártegység további erősítésének fontos eszköze" cím­mel írt tanulmányában sokoldalúan elemzi: az új szervezeti szabályzat megállapításai, azok következetes végrehajtása, hogyan segítik elő, hogy pártunk eszmeileg és szerveze­tileg még egységesebbé, még szilár­dabbá véljék. Beér János: „Az államhatalmak és az államigazgatás helyi szervei­ről" címmel Írott cikke ismerteti a hatalmi és igazgatási szervek helyes kapcsolatának fontosságát és a 111. kongresszus határozata alapján a helyi tanácsok további fontos fel­adatait. Nemes György: „Mi történt Géni­ben" című cikkében tömören össze­gezi a genfi tanácskozások eddigi legfontosabb eseményeit, ismerteti a szovjet, a kínai és a többi haladó országok küldöttségének harcait és sikereit az agresszív imperialista hatalmakkal szemben. Az 1954—55-ös pártoktatási év előkészítéséhez is számos fontos cik­ket közöl a lap. „A jövő évi pártoktatás szervezeti előkészítéséről" szóló cikk ismerteti, milyen formában tanulmányozza a párttagság jövőre a III. kongresszus anyagait, milyen elveket kövesse­nek a pártszervezetek a propagan­disták kiválasztásánál, az önkéntes­ség elvének érvényesítésénél. Gál Albert: „A DISZ-oktatás elő­készítésének néhány kérdése“ címen ismerteti a DISZ-oktatás jó előké­szítésének főbb feladatait. Ebben a rovatban jelenik meg: Sófalvi Zoltánné: „A pestmegyei előadói iroda felkészül feladataira". Iglódi Ferenc: „Gondosan készü­lünk az új oktatási évre a ceglédi járásban" című cikkei. A „Mit olvasson a propagandista? ' rovatban az alábbi könyveket ismer­teti a lap: Kangyei: Marx—Engels a kommu­nisták szövetségének megszervezői, Czóbel Ernő: Engels politikai te­vékenységének fő szakaszai. Dokumentumok a magyar párttör- tánet tanulmányozásához. Iljin: A lenini szövetkezeti terv és megvalósítása a Szovjetunióban. A lap közli végül Csausz Vilmos propagandista levelét „Fontos ta­pasztalatok" címen. (MTI) Hősies küzdelem az árvízzel a magyar Duna felső szakaszán A magyar Duna felső szakaszán Rajkától Budapestig hősies küzde­lem folyik az áradó Dunával. Csü­törtökre virradóra tovább emelke­dett a víz. A partmenti lakosság izgalmas munkában töltötte el az éjszakát. Ipari dolgozók tömegei gépekkel, te­herautókkal siettek a veszélyeztetett területekre, a dolgozó parasztok szántóföldi munkájuk után ásóval cserélték fel a kaszájukat. Gátra állottak derék honvédeink is a leg­veszélyeztetettebb helyeken, hogy megfékezzék a dagadó Duna szeny- nyesszürke hullámait. Végig a Duna mentén, ahol a dol­gozó ember hatalmas csatát vív az árvízzel, mindenfelé a honvédek bá­torságát, helytállását dicsérik a dol­gozók. A honvédek helytállásának beszé­des bizonyítéka Tahitótfalu. A köz­ség halárában mintegy százötven holdnyi bevetett területet fenyege­tett elöntéssel a víz. Az áradat gyor­san nyomult előre a hullámtéren lé­vő gabonatöldek felé, de a műszaki tiszti iskola növendékei mégis meg­mentettek mintegy nyolcvan hold­nyi kalászost. Derék katonáink övig érő vízben hordták fel az utolsó ke­reszteket a dombosabb területre. II németországi és ausztriai á'»ízhelyzetrtíl Berlin (MTI) A „Die Welt" című hamburgi lap a dunai árvízszerencsétlenségről közölt szerdai jelentésében megálla­pítja, hogy Délkelet-Baj orország nagyrésze megmenekült volna az ár­víz pusztításaitól, ha a védőgátak megfelelő állapotban vannak. Az Isarnak és a Duna több mell4kfolyó- jénak védőgátjait évtizedek óta nem javították, úgyhogy részben már málladozni kezdtek. Az osztrák lopok nagy felháboro­dással fordulnak szembe különféle közlekedési vallói a ok ny eresz k?dö ü rímeivel, amelyek autób iszkhin­dulások rarelézésével látványosság­ként akarják k'aknázni a szeren­csétlenséget. A vállalkozóknak ez a nvofitha jhá.izá ta a felháborodás vi­harát idézi elő az árvízsuj it's ;ev«- "etek lakossága körében. V. M. JMololov heitxélgeiése Ettenneí Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov elvtárs. a Szovjet­unió külügyminisztere július 14-cn a szovjet küldöttség helyiségében be­szélgetést folytatott A. E (lennel, Nagy-Britannía külügyminiszterével, aki e napon tért vissza Párizsból. A két külügyminiszter a genfi ta­nácskozás munkájának folytatásá­val kapcsolatos kérdésekről beszél­getett. Újabb nyomás Franciaországra: az Egyesiül Államok és Nagy-Brilannia nyilvánosságra hozta tervé! „Nyugat-Németország szuverenitásának visszaállításáról“ London (MTI) Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia szerdán bejelentették, hogy „készek helyreállítani a szövet­ségi Németország szuverenitását még akkor is, ha az európai vé­delmi közösségi szerződést nem ra­tifikálják." Az új Wehrmacht felál­lítását viharosan ellenző francia közvélemény megtévesztésére szük­ségesnek tartották kijelenteni azt is, hogy Nyugat-Németország felfegy­verzését egyelőre elhalasztanak mindaddig, amíg „be nem fejezik az előkészületeket a nyugati véde­lemhez történő német hozzájárulás­sal kapcsolatban." Ezt a javaslatot szerdán hozta nyilvánosságra Churchill az angol alsóházban elhangzott felszólalásá­ban és ugyanezen a napon Duiles amerikai külügyminiszter az ameri­kai kongresszushoz intézett levelé­ben. Dulles levelében kiemelte, hogy Nagy-Britannia és Amerika az euró­pai védelmi közösség zsákutcába jutott problémájának előbbrevitele érdekében Nyugat-Németország szu- verénitásának azonnali biztosítását és ugyanakkor a német újrafelfegy- vérzés későbbre .halasztását java-« solja. A javaslat szerint, ha a Iran-* cia nemzetgyűlés augusztus 15-éig« vagyis jelenlegi ülésszakának végéig nem ratifikálná az „európai védelmi közösségről" szóló szerződést, akkor felkérik Franciaországot, hogy csat-* lakozzék Angliához, az Egyesült Államokhoz és Nyugat-Németország- hoz és közösen mondják ki a bonni szerződés életbeléptetését. Ezzel végetérne Nyugat-Németország megs szállása. Jelenleg — mint ismeretes — a bonni szerződés életbelépése az eu­rópai védelmi közösség ratifikálá­sától függ. Az angol-amerik3i terv. éppen ezt akarja megkerülni és így akar „lehetőséget .biztosítani meg­felelő előkészületek befejezésére a német csapatoknak az európai vé­delembe történő bekapcsolása érde­kében" — amint erre Dulles levelé­ben is rámutat. A begyűjtés időszerű kérdéseit tárgyalta a megyei tanácselnökök értekezlete Csütörtökön délelőtt értekezletet tar tottak a budapesti városi tanács és a megyei tanácsok végrehajtóbizott­ságának elnökei és a megyei begyűj­tési hivatalok vezetői. Megjelent az értekezleten Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Apró Antal, a miniszter- íanács elnökhelyettese is. Az értekez­leten ISzobek András begyűjtési mi­niszter ismertette a begyűjtés idő­szerű feladatait. A dolgozók életszínvonalának ál­landó emeléséhez áruval kell rendel­keznünk — mondotta bevezető sza­vaiban —t ipari cikkek mellett első­sorban mezőgazdasági terményekkel. Ezért fontos népgazdaságunk és dol­gozóink szempontjából, hogy a mező- gazdasági termények, a kenyér- és takarmánygabona, a hús, zsir, tojás, tejtermékek begyűjtése tervszerinti mennyiségben és ütemezésben történ­jék. Mog keld értetnünk a dolgozó pa­rasztság széles tömegeivel, hogy a beadás elsőrendű állampolgári köte­lességük. fizobek András ezután ismertette az új begyűjtési szorvezet felépítését és feladatait, majd a rendeletet idézve, megállapította: — A begyűjtés végrehajtásáért a lanéesok. a tanácselnökök felelőssége jottányival sem csökkent. A tör­vény szerint a tanácsok továbbra is felelősek a begyűjtés sikeres és a tör vény szellemének megfelelő végrehaj­tásáért. Nem engedhető meg. hogy a tanácsoknál esetleg kialakuljon egy nemtörődöm álláspont és a begyűj­tési szerveket, magukra hagyják. Az eddigi sokéves gyakorlat art) mutatja — folytatta —, hogy a be­gyűjtés mindig ott ment és megy jól« ahol a tanácselnök és a tanácsapparái tus megértette a begyűjtés feladatait, — az utóbbi időben pedig, ahol 3 tanácsnak és a begyűjtési hivatalnak jók a kapcsolatai. A miniszter a tanácsok begyűjtési feladatait ismertetve megállapította; — Ahhoz, hogy a begyűjtés előmoz­dításában a tanácsok jó munkát vé > gezzenek. vállalniok kell a begyűjtési szervek ellenőrzését, a begyűjtési pro­paganda-munkát. Ez a feladatuk aa állandó bizottságoknak, amelyeknek jó munkája az eredményes begyűjtés egyik fontos feltétele. A tanácsoknak éles szemmel kell figyelniük a törvényesség betartása# — hangsúlyozta a továbbiakban Szo- bek András. — De a törvénynek két oldala van. Kiadott rendelkezéseink megvédik a termelő parasztság érde­keit. Ugyanakkor védenünk kell a dolgozó nép államának érdekeit is. Helytelen volna, ha tanácsaink 3 törvénynek csak egyik oldalát érvét nyesítenék. A nemteljesítnkkel szem­ben alkalmazzák a törvény szigorát. Részletesen ismertette ezután a be­gyűjtés időszerű feladatait, felhívta 3 tanácselnökök figyelmét a csépién® munka jó előkészítésére, a tervfel- bontás során elkövetett hibák kijaví­tására. a terménybegyüjtés lebonyolí­tásának előkészületeire. Befejezésül a begyűjtési verseny fontosságát hangsúlyozta. Az értekezlet résztvevői számot hozzászólásban vitatták meg a beszá­molót. (MTI) Csehov, akinek műveit az egész világ olvassa Az ANTON PAVLOVICS CSE­HOV a szovjet nóp egyik leg­kedveltebb írója. Művei az orosz ós a nemzetközi kuliura örökértékü kincsei. Csehov írói tehetsége külön­leges erűvel nyilatkozott meg mind a rövid elbeszélések mű­fajában — amelyet csodálatos tökéletességre fejlesztett —. mind drámai műveiben. Csehov színdarabjai kimagasló helyet foglaltak el a színházak műso­rában mind Oroszországban, mind a világ többi országaiban­Elbeszélései és színdarabjai a legművészibb stílusban jut­tatják kifejezésre az orosz nép* egyszerűségét, szerénységét, te­hetségét, vonzó tulajdonságait. Csehov igen népszerű volt a korabeli olvasók körében. Mű­vei azonban csak a szovjet korszakban váltak igazán közis­mertté. A Szovjetunióban 19)7- lől napjainkig több mint ezer­szer adtak ki Csehov műveit, összesen körülbelül 40 millió példányban. A nagy író alkotá­sait 08 nyelven olvassák a Szov. jutóiméban. Csehov olyan író, akit az egész haladó emberiség olvas és becsül. Műveit több ízben ki­adták a legtöbb európai, ázsiai országban és Amerikában. CSEHOV MÜVEINEK első an- golnyélvü fordításai 1903-ban jelentek meg, amikor Angliában kiadták „A fekete barát és egyéb elbeszélések“ című gyű.jfe- ményt. Az Egyesült Államok­ban 1908-ban fordították le ..Cseresnyéskert“ című darab­ját. Csehov összes művei mind Angliában, mind az Egyesült író halálának 50. évfordulójára Államokban 1910—1923. közölt jelentek meg. Azóta az Egyesült Államokban minden két-három évben kiadták hol színdarabjai­nak, hol elbeszéléseinek gyűjte­ményét. Csehov összes műveit most adják ki Franciaországban. 1953-ban Dániában megjelent Csehov színdarabjának gyűjte­ménye. Ezenkívül még sok más országban adják ki újra és újra Csehov egyes műveit és írásai­nak gyűjteményét. Csehov lángelméje régen le­győzte a hegyeket, lengereket és óceánokat amelyek az író ha­záját elválasztják a világ többi országától. A nagy orosz író műveit egyaránt olvassák a forró Egyiptomban és a háborí­totta Finnországban, a Themse partjain és Franciaországban. Olaszországban és Norvégiában, Görögországban és Törökor­szágban, Svédországban és Ja­pánban. Csehov alkotásait több mint 30 különböző külföldi nyelvre fordították le. A népek nemcsak az orosz élet, az orosz jellem tükröződését találják meg Csehov müveiben és tipi­kus alakjaiban, hanem a saját országuk életében megmutatko­zó reakciós és elavult vonások elleni tiltakozást, a jobb élet felé törekvésük tükröződését is. CSEHOV ALKOTÁSAI igen népszerűek a szocializmus út­ján haladó népi demokratikus országokban is. Könyveit nagy példányszémban adják ki Albá­niában, Bulgáriában, Magyaror­szágon, Kínában. Lengyelor­szágban. Romániában. Cseh­szlovákinban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A nagy orosz író alkotásai el- válaszihatatlan részét alkotják az új életet építő népek kultú­rájának, hiszen Csehov is egész lényével efelé törekedett. Csehov színdarabjait — a ,.Cseresznyéskert“-et. a „Ványa bácsi“-!, a „Sirály“-t, a „Három nővér“-t — színre vitték éli máig is színre viszik Prágában. Rómában, Berlinben, Hágában és a világ többi városában. Da­rabjai hatalmas sikert arattak és aratnak a nézők előtt. A „Há­rom nővér“-t Rómában egy hó­napon keresztül nap mint nap zsúfolt nézőtér előtt játszották. Csehov darabjai nemcsak esztétikai gyönyörűséget nyúj­tanak a nézők millióinak, ha­nem sok íróra nagy hatást gya­korolnak. Ezek az írók Csehov- tól tanuljak a drámaírás mű­vészetéi. Silvio D’Amico spa­nyol színházi kritikus ezt így juttatta kifejezésre: „Csehnv- nak korunk legnagyobb dráma, írójának művészete mérhetet­len hatást gyakorol az európai színházakra“. KÜLÖNÖSEN NAGY BEFO­LYÁST gyakorolt Csehov lángel­me' az angol írókra. A „Brit enciklopédia“ megjegyezte, hogy „az angol irodalom leg­alább annyira élt Csehov mód­szereivel, mint az orosz“. Bemard Shaw, a nagy angol drámaíró i 944-ben a Csehov, jubileum alkalmából táviratot intézelt a Szovjet írók Szövet­ségéhez. amelyben a következő­ket írta: ,,A nagy európai drá­maírók családjában Csetiov úgy tündököl, mint a legnagyobb csillag“. Egyik vagy másik nép kultú­rája^ az a legfontosabb lánc. szem, amely elősegíti a nemzej tek közeledését, jószomszédi viszonyuk kialakulását. Csehov rendkívüli .népszerűsége abban rejlik, hogy művei a világ né- kei között a kölcsönös megértés Ügyét szolgálják. Csehov művei jelentősen elősegítették, hogy külföldön jobban megértsék Oroszország történetét és az orosz ember jellemét. CSEHOV RAGYOGÓ HUMA­NIZMUSSAL áthatott művészei a éppen ezért vált ki rettegést és ellenségességet a reakciósok, á béke és a népek közötti barát­ság ellenfelei között. így példá­ul egy California.állambeli amerikai szenátor, az Ameriká­éi lenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság vezetője a következő­ket jelentette ki, amikor érte. sült, hogy az egyik filmtársulat két filmet akar készíteni Cse­hov elbeszélései alapján: „Amíg én vezetem a bizottságot, nem jelenhet meg egyetlen film sem olyan szövegkönyv alapján, amelyet ez a Csehov nevű orosz írt“. Azonban nyilvánvaló, hogy a népek közötti béke és barátság ellenségei hiába igyekeznek el­fojtani a szeretetet és az érdek, lődést az emberek millióiban a nagy orosz író művei iránt. ÖTVEN tóV TELT El. Cseltov halála óta. Az fró dicsősége egyre nő. müveinek hatása egy­re nagyobb. Az olvasók az egész világon szeretik és becsülik mű­veit, mert azok az ember erejét és a ragyogó jövő felé irányuló nemes törekvéseit juttatják ki­fejezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom