Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-14 / 165. szám
Äs ezredik csapolás ESZAKMAGYAR0RS7ÄG Példát mutatnak a megyaszóiak AZ MDP BOR SOD-AI 3AU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTB IZOTTSÁGÁNAK LAP3A | X. évfolyam 165. szám Xra 50 fillér Miskolc, 1954 iulius 14, szerda M egérett A másod vetés nagy jelentősége A a kenyér, az ország kenyere. ISzerte a megyében is suhognak a kaszák, vágják a rendet az aratógépek, aratják-csépelik bö gabonatermésünket a gépállomások kombájnjai. Dolgozó parasztságunk lelkes, odaadó munkája meghozta gyümölcsét. Termelőszövetkezeteink százai, egyénileg dolgozó parasztjaink ezrei számonkérik a földtől, a vetőmagtól a munka jutalmát. Jogos és eredményes számonkérés ez. Jogos számonkérés, mert megyénk dolgozó parasztsága sohanemlá.tott kedvvel, akarással szántott, vetett az őszön és tavasszal. Idejében, gyorsan földbe tette a magot. Jó. kövér, gondosan előkészített földbe. Élt a párt. a kor- mányadita számos segítséggel. Sóba meg annyian nem fejtrágyázták', fo gasolták, hengerelték kalászosvete- ményeiket megyénkben, mint ez évben. Nap mint nap féltő szeretettel figyelték jól, gyorsan fejlődik-e a búza, az árpa, a rozs. Nincsen e szükség gyomtalanításra, acatolásra, s ha volt — szerszámot ragadtak a több, a jobb kenyér érdekében. Sokkal többen igényelték, kérték a gépállomásók segítségét, a munkásosztály nyújtotta értékes segítséget, mint eddig bármelyik évben. Nyugodtan mondhatjuk. hogy az elmúlt hónapok alatt dolgozó parasztságunk termo ni akarása megsokszorozódott. szövetsége kétszerié erősebb, barátibb szövetséggé nőtt a munkásosztállyal, bizalma az eddiginél is fokozottabb lett a párt, a kormány iránt. Ennek az eredménye, hogy gazdag, bőséges az aratás. A ratjuk tehát mindannyiunk egész évi kenyerét. A mi egyre emberibb egyre boldogabb életünk feltétele. eddig elért sikereink, eredményeink alapja azonban abban rejlik, hogy soha égy pillanatra sem állunk meg. Dolgozunk, Tegezzük a napi munkát, de egyben már készülünk a következő feladatokra. Kihasználunk minden percet, minden lehetőséget a még jobb élet megteremtéséhez. Dolgozó parasztságunk aratja a gabonát, de az aratással egyidőben már készíti a talajt a következő vetéshez, biztosítja az előfeltételt a jövő évi aratáshoz. S itt’ az aratással, a tarlóhántással egyidőben kell megemlíteni dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeteink egyik igen jelentős jövedelemforrását a másodvetést. Az eddigi években csak igen kevés helyen és igen kevesen éltek azzal a természetadta lehetőséggel, hogy egy évén annyiszor arassunk, ' annyiszor termeljünk, ahányszor lehet. Csak igen kevés helyen használták fel az aratás után felhántott tarlót esala mádé, 100 napos kukorica, tarlórépa termelésére. Igen sokszor emlegettük már, hogy a gazdálkodás legjövedel- mézőbb ágát, az állattenyésztést jelentősen fejleszthetnénk, állatállományunkat 50 százalékkal minden megerőltetés, befektetés nélkül emelhetnénk és elegendő takarmányunk lenne hozzá, ha tarlóinkon másodvetésként takarmányt termelnénk. Az, hogy •vessünk, termeljünk, csak rajtunk múlik. Erőnk, tehetségünk megvan hozzá, ha akarunk élni a lehetőségekkel, ha jól szervezzük meg az aratást. Az elmúlt esztendőben néhány termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt élt a másod vetés lehetőségével. A kisrozvágyi Petőfi tsz öt holdon 35 mázsa kölest termelt. A pácini ^Dimitrov szöszösbükkönyös rozs tarlójába vetett silókukoricája fogasoláo lés kétszeri lókapálás után három méter magasra nőtt. A 10 hold silókukorica megoldotta takarmányproblémájukat. Körmendi István ricsei közép parasztnak holdankint 150 mázsa tar- lórépája termett s ez biztosította négy felnőtt- és négy növendékmarhája tegész évi vizenyőstakarmányát. Tehenei egész télen át jól tejeltek. Szá- toos más olyan eredményt lehetne •nég felsorolni, amely bizonyítja: a Inásodnövényként vetett takarmány- félék megsokszorozzák a termelőszövetkezetek egyénileg dolgozó parasztok hasznát. z idei aratás eddigi szakasza után máris megmutatkozik, hogy ezévben több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt vet másod .növényt, mint az elmúlt évben. Az emődi Szabadságharcos termelőszövetkezet 80 hold ősziárpája learatása után 45 holdon azonnal elvégezte a másodvetést. A révleányvári Szabadság termelőszövetkezet árpatarlóját felszántotta és három holdnyit takarmányfélének hasznosított. A mező- zombori Űj Elet tagjai kijelentették: az idén kétszer akarunk kaszálni. Elsőnek kezdték meg az aratást s azonnal elvégezték a tarlóhántást, másodvetést. Az újcsanálosi gépállomás traktorosai Németh Imre és Beluscsák József gépösszekapcsolási újításukkal egyidőben szántottak, fogasolfak. vetettek és hengereltek a megyaszói Kossuth tsz hat hold árpatarlóján. Mindezek azt mutatják, hogy termelőszövetkezeti tagságunk, dóri gozó parasztságunk talpalatnyi földet sem akar kihasználatlanul hagyni, mindent megtesz, ami hasznos mindannyiunk boldogulása érdekében. Megyénk községeiben azonban igen sok olyan gazda, kisparaszt, közép paraszt lehet és van is, aki — mert nem. tapasztalta hasznosságát — nem tulajdonít nagyobb jelentőséget a másodvetésnek. Néhány esztendővel ezelőtt ez még azt jelenthette, hogy ha nem ismeri hasznosságát nem vet, nem termel tarlórépát, kölest, silókukoricát, csalamádét. Ma azonban községeinkben már megvan a lehetősége annak, hogy ezeket a gazdákat is megismertessük azokkal a módszerekkel, amelyek növelik hasznukat. Az olyan községekben, ahol agronó- musok vannak — s ma már csaknem minden községben van —, nem probléma megmagyarázni a dolgozó parasztoknak, miért hasznos a másod vetés, hogy miért kell teljesítenie termelőszövetkezetnek, egyénileg dolgozó parasztnak egyaránt másodvetési tervét, sőt miért szükséges még ennél is nagyobb területet egy évben kétszer is hasznosítania. 'J' ermészetesen ahhoz, hogy a fflá sodvetést időben és jól elvégez hessük, szükséges, hogy gyorsan, terv szerűen arassunk, hántsuk a tarlót Ebből a munkából pedig gépállomá saink traktorosainak kell az oroszlán résztvállalniuk. Megyénk gépállomá sai eddig több mint 'két és félezer holdon arattak le, azonban tarlót csupán 641 holdon hárítottak s nem egészen 200 holdon vetettek másod növényt. Kevés ez még akkor is, ha az aratás dandárja az elkövetkezendő napokban érkezik el. Egyszerre aratni, gereblyézni, szántani, másodnövényt vetni nem könnyű feladat. Nehézségek, akadályok elé állítják gépállomásaink dolgozóit. Ezek azonban leküzdhetők. Gépállomásaink dolgozói, akik az utóbbi időben egyre eredményesebben, egyre lelkesebben dolgoznak le is tudnak küzdeni minden akadályt, különösen akkor, ha érzik munkájuk igen nagy jelentőségét. Ha becsülettel dolgoznak, ha ismerik, szeretik gépeiket képesek megoldani a most megsokszorozódott feladatot. LEVELEZŐINK, OLVASÓINK ÍRJÁK... Hz Északmagyararszágt Áramszolgáltató Vállalat dolgozóinak vállalása musaink, sőt gépállomásaink zói is jelentősen hozzá járulh^HMir ahhoz, hogy minél több termelőszövetkezet, minél több egyénileg dolgozó paraszt használja fel a földet mégegyszer másodnövény termelésére. Nem kerül ez nagy fáradságába, csupán az kell, hogy megértse minden termelőszövetkezet, min den egyénileg dolgozó paraszt, milyen haszonnal jár a másodnövény termelése, mennyivel jelent több tejet, mennyivel jelent több takarmányt s ez a több tej, több takarmány, meny nyivel járul hozzá a mi további bol dogul águnkhoz. Nálunk ma még inkább mint tegnap, s holnap még inkább mint ma kész mindenki, mun kás, dolgozó paraszt’ és értelmiségi egyaránt mindent megtenni mind annyiunk boldoailása érdekében, Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói is hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy községeinkben mielőbb kigyuljon a villany és a mezőgazdasági üzemekben minél hamarább villany energiával hajtott gépek működhessenek. Dolgozóink versenyre hívták a villamosenergia elosztó iparág többi vállalatának dolgozóit. Elhatároztuk, hogy a falu és mezőgazdaság villamosítási tervünkben meghatározott valamennyi község, gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéb mezőgazdasági egységek villamosítását legkésőbb december 10-re befejezzük. A távvezetékeket és a fogyasztók közvetlen ellátását szolgáló elosztó hálózatot üzembiztosán, kiváló minőségben építjük meg. így akarják vállalatunk dolgozói kivenni részüket a mezőgazdaság felemelésének nagyszerű programjából. SZOLNOKI GYULA ÜB. elnök. Élenjárnak a szendrőládiak A szendrőládi mező- gazdasági állandó bizottság és termelési bizottság a község élenjáró dolgozó parasztjaival együtt aratási és betakarítási tervet készített. Elhatározták, csatlakoznak az edelényi dolgozó parasztok versenyfelhívásához s iigy dolgoznak, hogy az aratást, hordást, cséplést, tarlóhántást, másodvetést idejében elvégezzék. Már az aratás megkez dése előtt befejezték a növényápolást, valamint a lucerna, lóhere és a széna betakarítását. Idős K. Kovács József egyénileg dolgozó paraszt kezdte meg elsőnek az aratást, s példáját követik a község többi dolgozói is. Az állam 1 iránti kötelezettség teljesítésében is élenjár nak a szendrőládiak. Félévi adófizetésüket 130, beadási kötelezettségüket globálisan 105 százalékra teljesítették. SOÖS KAROLY Szendrőlád A miskolci és az edelényi járás párosversenyének eredménye Legutóbbi értékelés alapján a két járás között folyó párosversenyben a miskolcié lett az elsőség, 103 ponttal, az edelényiek 84 pontjával szemben. A versenyzők eredményét már háromszor értékelték, ami igen hasznos volt abból a szempontból is, hogy sok jó, értékes tapasztalattal gazdagították egymást a dolgozók. Az értékelés alapján kiderült, hogy bár az edelényieknek kevesebb pontszámúk van, azonban az állattenyésztésben, a tervek teljesítésében lényegesen nagyobb eredményt értek el, mint a miskolci járás dolgozói. Kiemelkedő eredmény az is, hogy az edelényi járásban az istállóátlag 6.9 liter, míg a miskolci járás termelőszövetkezeteinél 5.6. Mint hiányosságot kell azonban megemlíteni, hogy e nemes vetélkedést a megyei tanács végrehajtóbizottsága nem kíséri figyelemmel. Az értékeléseken például a megyei tanácstól még senki nem vett részt. Kérjük, hogy a további eredményeket kísérjék figyelemmel, a versenylendület fokozása érdekében. KISS JÓZSEF járási tanács elnök h,, Miskolc. Önköllségcsökkentö brigád alakult a putnoki bányaüzemben A putnoki bányaüzemnél is mcg4 alakult az önköltségcsökkentő brigád amelynek feladata, hogy szervezője, rugója legyen a gazda-* ságos termelésnek. Az üzemvetősé-* gén kívül élenjáró dolgozók ía részt vesznek a brigád munkájában. így például Pták János fel-* tárási sztahanovista vájár. La« Miklós és Gregó Gyula, Vádnál Lajos harmad, illetve csapatvezető vájárok és a műhely sztahanovista dolgozói. Az önköltségcsök- kentő brigád tagjai egymással is versenyezve küzdenek a 111, párt-* kongresszus határozatainak megvalósításáért. IMRE LÁSZLÓ Putnoki TÁVIRAT ÉSZAKM AGYARORSZÁG Szerkesztőségének, Miskolc. Büszkén jelentjük, hogy az alsó- berecki Rózsa Ferenc termelőszövet-t kezet az összes kalászos aratását, befejezte. Az aratás gyors befejezését elősegítette, hogy jól felkészülve, idejében kezdtünk munkához. A bodrog- halmi gépállomás aratógépje segítette a 14 pár kaszás munkáját. Kecskés Ferenc tsz. elnök, AlsóbereckL Elfogadjuk Cigánd versenyfelhívását Nagy örömmel olvastuk az „Észak-. magyarország“-ból, hogy Cigánd község aratási versenyre hívta Zemplén- agárdot. Ígérjük, hogy tíz nappal előbb befejezzük az aratást, mint a cigándiak. Már eddig is szép eredményeket ériünk el. Az őszi árpa aralá- sát befejeztük. A rozs és a búza aratását 50 százalékra teljesítettük. Az aratással párhuzamosan halad a tarlóhántás, valamint a. másodvetés. KÖRMÖM Dl ISTVÁN Zemplénagárd Felajánlások a vasutasnap tiszteletére A MÁV miskolci járműjavító műhelyének dolgozói munkafelajánlásokkal köszöntik a vasutasnapot és alkotmányunk ünnepét. A mozdonyosztály dolgozói vállalták, hogy augusztus 20-ig terven felül kijavítanak egy mozdonyt. A kocsiosztály dolgozói többek között két személy- kocsi középjavítását is vállalták, összesen 15 ezer munkaóra értékű felajánlást tettek. A gyártási osztály dolgozói különböző gépalkatrészek elkészítését ígérték 41 ezer forint értékben. A MÁV miskolci járműjavítójának dolgozói összesen 823 ezer forint értékű felajánlást tettek. BERZI BÉLA ÜB elnök. Palkó Gyula 5 holdas mucsonyi dolgozó paraszt arat. Jó kedvvel dolgozik, mert bő termésre számít. De nem elégszik meg ennyivel, másod- növénynek tarlórépát akar vetni, hadd teremjen egy évben kétszer is a föld. A TÁRCÁK ÉLENJÁRÓI FÉNYES BÉLA vájár, az ormosbányai V. számú aknában dolgozik. A munkafegyelmet betartja, kihasználja a munkaidő minden percét. Tervét 135.4 százalékra teljesítette. \ VARGA JÁNOS fúrós a sajőkazai bányaüzemnél dolgozik. Példamutató, jó munkájával 131.9 százalékra teljesítette tervét, -■ ifj. BÖK PÁL fiatal vájár a szuhakállói bányaüzemben dolgozik. 100 százalék feletti tervteljesítésével, a munkafegyelem betartásával métát példát.
