Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-13 / 164. szám
tsmmmmsm r Aratási békenap Legyeabényén»m Hősök, akikről kevés szó esik AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOÍTSÁGÁNAK LAPDA 4a X. évfolyam 164. szám jfra 50 fillér Miskolc, 1954 Julius 13, kedd a*a Kommunisták a kenyércsatában As első gabonát a hasának Az edelényi Alkotmány tsz ünnepélyes keretek között adta be első gabonáját tára felé. Ott kezdődött csak igazá» Nyikorogva indulnak el az Alkotmány tsz gazdasági udvaráról a gabonával megrakott szekerek tek. Szinte kérdezni szerették volna, Sok dolgozd parasztnak lehetne felsorolni a nevét, aki elsők között kezdte meg az aratást, a legalkalmasabb időben. De az elsők között is első volt az edelényi Alkotmány termelőszövetkezet, ösziárpájuk kasza alá érett. A termelőszövetkezet tagjai nem vártak, azonnal munkához láttak;. Az edelényi gépállomás kombájnjával Kolláth Mihály aratta, csépelte a dús kalászokat. A termelőszövetkezet tagjai készenlétben voltak a szekerekkel, zsákokkal, hogy hazaszállítsák a szemet tisztítani, szárítani, tárolásra előkészíteni. Jól fizetett az ősziárpa, 14 mázsa 46 kilót arattak le egy holdról. Már aratás közben úgy határoztak a tagok, hogy első gabonájukat a hazának adják. Az elhatározás mégin- kább fűtötte, méginkább lelkesítette őket a munkában, serényen dolgoztak valamennyien. Július 11-én, vasárnap pihenés helyett már kora reggel talpon volt a tagság apraja-nagyja. Mindenki megtalálta a maga munkáját. Eltérőt a mindennapi megszokottól. A fiúk, lányok zöld gallyakért mentek, szekereket, lovakat díszítettek. A férfiak az ősziárpát lapátolták a szín alatt. Szaporán teltek a zsákok. A szomszédok kíváncsian nézelődMegérkeznck a teli zsákok a terményraktár elé Munkában a családtagok Is... A sátoraljaújhelyi járásban már eddig több mint 700 holdon aratták le a gabonát. Az ősziárpa aratását már befejezték. Az alsóberecki Rózsa Ferenc tsz tagjai idejében learatták az 300 holdon keresztekben a gabona Az abaujszántói járásban már több mint 300 holdon keresztben áll a gabona. Az abaujszántói Petőfi tsz tagjai eddig 30 holdat arattak le. Szorgalmazni kell azonban itt is a tarlóKapcsolt gépekkel gyors a iarlóhániás és a másodvetés Dolgoznak az aratógépek A taktaharkányi gépállomás traktorosai a tiszaluci Vörös Hajnal tsz-ben 95 hold gabonát arattak már le. 54 holdon felszántották már a tarlót is. Szik- szai Pál 36 holdon, Sándor István traktoros pedig 27 holdon aratott eddig gépével, Arat a kombájn Beliczki Dezső és váltótársa Mészáros Mihály a tokaji gépállomás kombájnvezetői szombaton délután A sárospataki járás vezet az aratásban frtJbh' mint egy héttel ezelőtt kez- dődött meg megyénkben is az «tratha. Ax állami gazdaságok, gép állomások, termelőszövetkezetek dől gőzéi és az egyénileg dolgozó parasztok hatalmas lelkesedéssel fogtak munkájnk gyümölcse, a bő termés betakarításához. Minél előbb új és több kenyeret adni a dolgozók asztalát« — ez a feladat áll ma egész or- iszágunk, a megyénk dolgozó parasztjai előtt! is. Különös jelentősége van az Idei aratásnak. Népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában ez az első aratás. Sikerül-c! Ez elsősorban a dolgozó parasztokon múlik, ők tudnak erre a kérdésre méltóan válaszolni. Hódi, kemény küzdelem ez, hiszen nem mindegy, hogy mennyi idő alatt takarítjuk be gabonánkat. Sokszorosan számít minden óra, minden perc. különösen most, amikor munkánkat megnehezíti a kedvezőtlen időjárás. Éppen ezért minden alkalmat meg kell ragadnnnk a győzelem érdekében. Nem hagyhatunk kárbaveszni egyetlen szem gabonát sem! A dolgozók anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítése a fő cél. Ezért kell a legjobban kihasználni az időt dolgozó parasztságunknak, ezért kell úgy dolgoznnnk hogy mielőbb a cséplőgépeknél és a raktárakban legyen a gabona, minél kevesebb legyen a szamveszteség és minél előbb jusson új kenyér a dolgozók asztalára; libben a csatában falusi pártszer•*-* vezetőinkre és kommunistáinkra hárul nagy felelősség. Nekik kell példamutatóan megállni helyüket, az élvonalban haladniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénkben a falusi pártszervezetek, a kommunisták általában eleget is tesznek e követelménynek. Számos helyen, mint a megy aszói Kossuth termelőszövetkezetben a kommunisták már learattak 50 hold őszáárpát. Vias községben a párttagok Urbán János, Komló Mihály, Gönczi Pál, Kácz János és a többiek voltak azok, akik elsőként vették kezükbe a kaszát. Sőt nagyszerű versenymozgalmat indítottak „ki lesz az első az aratásban” jelszóval. A kezdeményezéshez csatlakozott az egész fain parasztsága. Bod- rogkeresztúrbam a pártvezetőség DISZ-brigádot szervezett, de sorolhatnánk szinte végnélkül azokat a példákat, amelyek azt igazolják, hogy a kommunisták lelkesen fáradoznak és mindent megtesznek a nagy csata sikere érdekében. A kommunisták példamutatásától *“• most igen sok függ. A falu szeme őrajtuk van, azt nézik, hogy mit tesznek, hogyan cselekszenek. De a személyes példamutatás mellett falusi kommunistáinknak egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük a népnevelőmunkáról, a felvilágosításról. Sokhelyütt azonban azt tapasztaljuk, hogy az utóbbit elmulasztják. Sokan azt tartják „nincs idő agitáeióra, sok a munka“. Vagy: „nem elég agitációs munkát végzek, ha példát mutatok“. Ez igen nagy hiba. A falusi osztály- ellenség, a kulákság most minden módon arra törekszik, hogy megakadályozza az aratás gyors befejezését. A kulákok azzal a rémhírrel akarják a dolgozó parasztokat elijeszteni a közös szérűn való csépléstől, hogy ,,nem kell a közös szérűn csépelni, mert a kommunisták mindent elvesznek tőletek“. Az ilyen és hasonló gyalázatos hazugságokat a kommunistáknak szét kell zúzniok. Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a közös szérűn való cséplés hatalmas időmegtakarítást biztosit, csökkenti a szemveszteséget, üzemanyagot takarít meg ezzel a gépállomás. Azért is érdeké ez dolgozó parasztságunknak, mert a minisztertanács határozata érteimében a közös szérűn cséplő dolgozó parasz tok 10 százalékos géprész kedvezményben részesülnek. A klerikális reakció is szeretné megakadályozni a kenyércsata győzelmes megvívását és akárcsak a knlákság, nem Tiad vissza a legaljasabb módszerektől sem. A sárospataki járásban Komlóskán, Hercegkúton és másutt a klerikális reakció ügynökei a rakacaszendi „csoda“ látogatására szervezik a dolgozó parasztokat, főleg a férfiakat. Mind a kulákoknak, mind a klerikális reakciónak az a célja, hogy minél több munkaerőt vonjon el az aratástól, minél később fejeződjék be a betakarítás, nagyobb legyen a szemveszteség, kevesebb kenyér kerüljön a dolgozók asztalára, a beadás teljesítése után kevesebb feleslege maradjon a dolgozó parasztoknak. A* osztályePenség aljas kártevő munkát' csak ott tud kifejteni, ahol a népnevelők, a kommunisták elhanyagolják a rendszeres agitációt, a felvilágosító munkát Éppen ezért kell a személyes példamatatásnak párosulnia a népnevelő munkával. Különösen a régi babonás hiedelmek, a patópálos várakozó hangulat ellen kell fellépniük népnevelőinknek. Nagyon helyesen járt el pL Andrejtsik Barna putnoki népnevelő, amikor arra hívta fel gazdatársai figyelmét, hogy ne a naptárt nézzék — mely szerint Putnokoo és környékén soha nem kezdték meg az aratást július 10 előtt —, hanem azt, hogy mikor éri el az árpa a sárga-, a búza a viaszérést, ö maga elsőnek június 30-án learatta őszi árpáját P alnsi pártszervezeteink minden 1 erőt mozgósítsanak arra, hogy a községek apraja-nagyja induljon harcba minden szem gabona betakarításáért E fontos feladat jó megoldásának hatalmas a jelentősége. Ettől függ dolgozó népünk kenyere, köz- ellátásunk zavartalansága. A szemveszteség nélküli betakarítás nagyban hozzájárul ’ ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk az állam iránti kötelezettség teljesítése után, több terményt vihet szabadpiacra. Pártszervezeteink adjanak konkrét' agitációs érveket a népnevelőknek felvilágosító munkájukhoz. Mondják el a népnevelők a dolgozó parasztoknak milyen nagy károsodás éri az államot1 és őket magukat, ha késnek az aratással. Egykét napi késés könnyen okozhat 8—10 százalékos szemveszteséget. Ez például egy járást számítva, amelynek vetésterülete 21.982 katasztrális hold és 11 mázsás az átlagtermés, 19.344 mázsa veszteséget jelent. Értékén 9500 férfirnhát, 10.000 pár férficipőt, vagy 4836 kerékpárt lehetne vásárolni. Látjuk tehát, milyen bűnös mulasztás lenne, ha hagynánk kiperegni a szemet s nem takarítanánk be időben a termést. A z aratás, cséplés, fari óhántás, másodvetés és begyűjtés jó megszervezése állami feladat, a tanácsok feladata. De nincs olyan országos jelentőségű, munka, amelynek eredményességéért ne a kommunisták lennének felelősek. Nincs olyan nemzeti ügy, melynek győzelméért ne a kommunistáknak kelljen az első sorokban harcolniok és példát mutat, niok. Most különösen felelősek vagyunk dolgozó parasztságunk egész évi gyümölcsének betakarításáért. Ezt a felelősséget nem érezték át eléggé a mezőzombori pártszervezet vezetői és tagjai. A község határában is kaszára ért már a termés egy része, azonban a dolgozó parasztok alig kezdtek hozzá az aratáshoz. A kommunisták nem mozgósították a falu dolgozóit, sőt maguk sem mutattak példát. Az aratás-oséplés idején fokozott felelősség hárul gépállomásaink párt- szervezeteinek vezetőire, a gépállomások kommunistáira. Többé-kevésbé igyekeznek is eleget tenni feladatuknak. Az igrici állami gazdaságban Mészáros Bertalan kommunista traktoros eddig már 50, az emődi gépállomáson Tóth Péter 35 katasztrális holdat aratott le. Meg kell mondanunk azonban, hogy több gépállomás pártszervezete nem érezte át ezt a felelősséget Igen nagy hiba, hogy megyénk gépállomásainak zöme még csak alig huzatott' ki, sőt egyesek még ma is gépjavítással foglalkoznak. A z aratási csata győzelmes meg- vívásáért induljanak harcba, álljanak csatasorba a megye kommunistái és dolgozó parasztjai. Nincs szebb és nemesebb feladat mint harcolni azokért a nagyszerű célokért, melyet pártunk és kormányunk egész dolgozó népünk elé tűzött. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya értékelte az aratás állását. A sárospataki járásban eddig 6100 holdon aratták le a búzát, 14.000 holdon a rozsot és több mint 1100 1. sárospataki, 2. szerencsi, 3. ricsei, 4. mezőcsáti, vájjon hová igyekszenek azok ott olyan lelkesedéssel. A készülődés oka nem maradt sokáig titokban. Elindultak a megrakott szekerek a termelőszövetkezet udvarából egyenesen a földművesszövetkezet nagy, tisztára meszelt terményrakA megyaszói Kossuth termelő- szövetkezetben 50 holdon az ősziárpa már keresztekben várja a hordást. Az újesanálosi gépállomás traktorosa Németh Imre és Be- lustyák József kiválóan dolgozik. Napi tervüket átlag 130 százalékra teljesítik. Eddig 15 hold tarlót szánkezdték meg az aratást a taktabáji Béke tsz-ben. Vasárnap estig 20 holdról arattak le és csépeltek cL holdon a tavaszárpát. Az őszi árpa aratását, már teljesen befejezték. Lassan megy azonban a tarlóhántás. Az aratási versenyben a járások sorrendje a következő: 10. encsi. 11. ózdi, 12. edelényi, 13. putnoki, az ünnepség. A terményraktár előtt népizenészek és a község vezetői fogadták az első gabonabeadót. Aa út mentén jobbról-balról vidám, mosolygós arcok köszöntötték a tsz tagjait. Kristóf Ilona, a helyi posta tisztviselőnője Vass László: Aratóké hoz című versének szavalatával üdvözölte őket. A község párttitkára, Kelemen János elvtárs barátságos,- meleg szavakkal köszöntötte a példamutatókat. Nagy Károly elvtárs,, a járási tanács elnökhelyettese díszoklevelet nyújtott át kitüntetésül Galkó Lajos tsz elnöknek. Galkó elvtárs Ígéretet tett: ezután is úgy dolgoznak, úgy igyekeznek betakarítani a még kintlévő gabonákat* hogy azt is veszteség nélkül, idejében eljuttathassák a dolgozók asztalára. A termelőszövetkezet tagjai szaporán hordták, öntözték ki az árpát a raktár mélyében, közben egyre vidám nótákat játszott a népizenekar. Előkerült a piros borral telt korsó is, Még le sem rakták a zsákokat a szekerekről, mikor már az első pár táncra perdült. Talán még most is táncolnának, ha a nagy munka, az aratás, a kötelesség el nem szólította volna őket ROZSA' J.-né Példamutató egyénileg dolgozó parasztok Csobaj községben Juhász Ferenci 6 holdas egyénileg dolgozó paraszt már befejezte az aratást. Azonkívül egy holdon elvégezte a tarlóhántást és a másodvetést. Magyar Bertalan és Varga László egyénileg dolgozó parasztok szintén befejezték az aratást, most már a tarlót hántják és a másodnövényt vetik, tottak fel. Meggyorsította a munkát, hogy hat holdon kapcsolt gépekkel dolgoztak. Egyszerre végezték a szántást és a fogasolást, utána pedig a vetést és a henge- rezést. Ez a másodvetés meggyorsításának nagyon jó módszere. Élenjáró Irabloristák Még nem mondhatjuk azt, hogy teljes lendülettel kezdődött meg az aratás. Egyik helyen a gyakori esőzés, több helyen pedig a késői érés akadályozta a munkát. A gépállomások aratógépvezetői is csak alig néhány napja foghattak hozzá a munkához, de máris szép eredményekről számolhatunk be. Tóth Péter, az emődi gépállomás traktorosa 38 holdat aratott le eddig, Hatykó István, a bodroghalmi gépállomásról 30 holdat. Deák István, a ricsei gépállomás dolgozója szintén 30 holdat vágott le. Csörsz Kálmán, a hejőpapi gépállomás aratógép vezetője pedig 31 holdon . aratott, 5. mezőkövesdi, 6. sátoraljaújhelyi, 7. abaujszántói, 8. miskolci, 9. szikszói, ősziárpát, sőt a múlt héten már 30 hold búzát is levágtak. A munkában résztvesznek a családtagok is. Általános tapasztalat, hogy a sátoraljaújhelyi járásban elhanyagolták a tarlóhántást és a másodvetést. hántást és a másodvetést. Ügyszintén a mezőkövesdi járásban is, ahol 1200 holdat arattak le, tarlóhántást pedig csak 79 holdon másodvetést pedig 41 holdon végeztek.
