Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

2 ESZAKMAG Y ARORSZ AG Szombat, 1954. július 10. ■ riiítitiiiiism flz OTSB sajtóérVelcezlele a labdarugó világbafnoksággal kapcsolatban Az OTSB pénteken délelőtt a lab­darugó világbajnoksággal kapcsolat­ban sajtóértekezletet tartott. Az értekezleten megjelent: Hegyi Gyula, az OTSB elnöke, Kutas Ist­ván, a sportoktatási hivatal vezető­je, Krajcsovics István, a külföldi kapcsolatok osztályának vezc'ője, Titkos Pál, a labdarugó osztály ve­zetője, Mándi Gyula állami edző, Bukovi Márton, Kalmár Jenő és Ka­locsai Géza edzők. Megbeszélés folyt az összejövete­len a magyar válogatottnak az egész világbajnokságra és a világ­bajnokság egyes mérkőzéseire tör­tént előkészületeiről. Elsőnek Mándi Gyula állami edző beszélt a világbajnokságra tett többhónapos előkészületről, majd arról, hogy a cél az volt, hogy a vi­lágbajnokságon az évek óta — lelki­leg is — szoros egységbe forrott együttes szerepeljen, hacsak nem jön közbe sérülés, fáradtság, vagy egyéb előre nem látott külső körül­mény. A továbbiakban Mándi Gyula, Bu­kovi Márton, Kalmár Jenő és Ka­locsai Géza felszólalásából kitűnt az, hogy milyen gondos, tervszerű, egyénekre meghatározott munka szerint történt meg a magyar csa­pat egyes mérkőzésekre való felké­szítése, összeállítása. Bukovi Már­ton, Kalmár Jenő és Kalocsai Gé­za megfigyelőként vettek részt a magyar válogatott számbajöhető el­lenfeleinek mérkőzésein, pontról- pontra kielemezték annak játékát, játékosainak erényeit, hibáit és er­ről jelentéseikben a legrészleteseb­ben beszámoltak a csapat vezetőjé­nek, Sebes Gusztávnak. Bukovi Márton figyelte meg a délamerikaiak játékát, s jelentése alapján született meg az elgondolás — mivel Puskás sérülésével a ma­gyar csapat egyik legjobbját vesztet­te el és így kezdeti játéka védekező kellett, hogy legyen —, hogy a ve­szélyes brazil jobbszélső, Juiinho semlegesítését a balszélső helyére állított Tóth Mihály kezdje már meg mélyen hátrahuzódva. A bal- összekötőben szereplő Czibornak ju­tott az a feladat, hogy ezen a he­lyen is szokott játékát játssza, tehát viharzó támadásokat vezessen akár a balszélen, akár beljebb, vagy eset­leg egészen a jobbszélre kihúzódva. Czibor játéka azért nem volt olyan hasznos az első félidőben, mint a másodikban, mert az első játékrész­ben túlságosan balösszekötőt akart játszani, megfeledkezve arról, hogy az ő szerepe régi, beidegzett játéká­nak vitele. Az Uruguay elleni siker is — mint az az edzők által elmondottakból kiderült — a jelentések alapján ki­dolgozott tervszerű munka eredmé­nye volt. A megfigyelők a legapró­lékosabb részleteket is figyelembe vették, mint pl. az ellenfél által végrehajtott partdobást, szabadrú­gást, szögletrúgást, stb. Az is benne volt azután a játékosoknak adott utasításban, hogy vigyázzanak a partdobásnál, mert Griffits játékve­zető — ezt Tabák Endre, a játékve­zető testület Svájcba kiküldött kép­viselője jegyezte fel.— a legszabá­lyosabb pontossággal igyekszik do­batni, nehogy egy-egy könnyelmű bedobás miatt az ellenfél jusson helyzeti előnyhöz. Kalocsai Géza figyelte meg a né­met csapat játékát. Erre a mérkőzés­re is megvolt a legteljesebb részle­tességgel kidolgozott elgondolás, s a jelentések alapján történt meg az összeállítás is. A rendkívül veszé­lyesnek megismert német jobbszélső, Rahn semlegesítésére a taktikailag igen képzett Tóth M. személyében állapodtak meg a szakvezetők, míg a nehezen forduló, jobblábbal igen gyengén rugó német balhátvéd Kohlmayerral szemben a higany­mozgású, igen gyors Cziborban min­dent számításba vettek a szakembe­rek, de nem számoltak eléggé a já­tékosok testi és idegi fáradtságával, az időjárással, ami pedig, mint utó­lag kiderült, döntő tényezőnek bizo­nyult a mérkőzés folyamán. Annak ellenére ugyanis hogy bár — mint azt a nyugati lapok statisztikája is megállapítja — a magyar csapatnak a mérkőzés folyamán tíz, a német válogatottnak pedig csak öt gólhely­zete volt, a magyar csapat ezáltal nem játszotta szokásos, sokmozgá- sós támadó játékát, de mezőnyjá­tékban még így sem volt gyengébb a német együttesnél. A fáradtság nyomta ró azonban bélyegét az. egyes játékosok teljesítményére és ez volt az oka például a kapott góloknak és a kihagyott gólhely/.e teknek. Nem voltak labdarugóink a döntő találkozón a szokásos frissek ruganyosak és az egész világ által megcsodált játékos-kedvüek. Válo­gatottjaink valamennyien vállalták a játékot, mivel — mint mondották — nem éreznek fáradtságot — de mint ez később kiderült, mégis ki­ütközött rajtuk. Bukovi Márton, Kalmár Jenő és Kalocsai Géza elmondották, hogy megfigyeléseiket, javaslataikat a leg­teljesebb megértéssel, • figyelombevc tellel fogadták, s valamennyi kint- lévő magyar szakember kollektív munkája érvényesült a magyar csa­pat felkészítésénél, összeállításánál a világbajnokság tartama alatt. A megbeszélés összegezett eredmé­nye az volt, s ezt Bukovi Márton állapította meg végezetül —, hogy a magyar válogatott ezen az igen megerőltető mérkőzés-sorozaton az utolsó mérkőzést vesztette el és nem a döntőt, mert a döntő talál­kozót a Svájcban jelen veit vala­mennyi szakember szerint a Ma­gyarország—Brazília és a Magyaror­szág—Uruguay mérkőzés jelentette, ha nem is ez döntötte el a végső helyezési sorrendet. (MTI) fl minisztertanács segítsége a hevesmegyei árvízkárosultaknak A minisztertanács a hevesme­gyei árvízkárosultak megsegítésére az épületekben keletkezett károk helyreállítása céljából egymillió 200 ezer forint rendkívüli térítés- mentes segélyt és a családiház épí­tés kiszélesítésére 700 ezer forint OTP kölcsönt biztosít. Az építkezés­hez szükséges anyagokat a TÜZÉP útján bocsátja a lakosság rendelke­zésére. A minisztertanács ezenfelül a megrongálódott közművek helyreál­lítására egymillió forint előzetes hi­telt, a károsultak megsemmisült in­góságainak részbeni, vagy teljes kártalanítására pedig 200 ezer forin­tos hitelelőleget juttat a megyei ta­nácsnak. (MTI) * Az Áramszolgáltató "V áll alat van a dolgozókért 1 Villanyszámla. Ezt a szót hallva, igen sok miskolci dolgozó bosszan­kodik. Minden hónapban külön probléma ennek befizetése, A pénzbeszedőt sok helyen zárt ajtók várják. Férj, feleség dolgozik. Ilyenkor mit tehet a pénzbeszedő? Az ajtóba csúsztat egy fizetési meg­hagyást, melyben szigorúan „meg­hagyja”, hogy amennyiben az Sszakmagyarnr- szági Áramszolgáltató Vállalat irodájában két napon belül reg­gel 7 és 8 óra között nem fizetik be a villanyfogyasztás diját, ki­kapcsolják az áramot. Es ez nem pusztán Ígérgetés, hanem meg is teszik. A kikapcsolás után pedig a bekapcsol.-^, a sok bosszúsá­gon kívül (hiszen ma már különösen városban senki sincs szívesen gyer­tyafény mellett) 12 forintba is kerül. Mégis mi okozza azt, hogy elég gya­kori az áramkikapcsolási büntetés? Az, hogy csak reggel 7 és 8 óra kö­zött lehet befizetni a villanyszámlát. Több levél érkezett már szerkesz­tőségünkhöz emiatt. A dolgozók nagyrésze reggel 6—7 órára megy munkába. Nincs mindig kéznél egy kedves szomszédasszony, aki elin­tézné a befizetést — szigorúan 7 és 8 óra között. Délután pedig már hiába akarják befizetni, nincs aki elfogadja. Úgy véljük, meg lehetne kímél­ni ettél a felesleges bosszúságtól a dolgozókat, mégpedig úgy, hogy a fizetési meg­hagyás mellé egy befizetési csekket is mellékelnének. Az Áramszolgál­tató Vállalattól nyert felvilágosítás szerint ez azért nem valósítható meg, mert „akkor nem tudnák tel­jesíteni bevételi tervüket”, továbbá, mert „feMuzzasztsná az adminisz­trációt”. Érdeklődtünk a postánál, a Magyar Nemzeti Bank városi fiók­jánál: mennyi időbe telik, míg a be­fizetett csekk kiértesítése és az egyszámlára való átutalása megtör­ténik? A kapott felvilágosítás sze­rint három napon belül a vállalat­nál van az értesítés és ennél hamarabb n rénzbeszedők által naponta délután a postán befizetett összeget sem vezetik át egyszámlájukra. Az Áramszolgáltató Vállalattól meg­tudtuk azt is, hogy — egy helyre sok esetben háromszor-négyszer is elmennek a pénzbeszedők, míg a számlát kifizetik. Tehát a csekk­befizetéssel a pénzbeszedők munká­ja könnyebb lenne •— a fogyasztók nem bosszankodnának. Tudjuk, hogy a javasolt új befi­zetési rendszer bevezetése a válla­latnál bizonyos átszervezést kíván, de a vállalat vezetői fontolják meg alaposan a dolgozók észrevételeit s addig is tegyék lehetővé, hogy a délutáni órákban is be lehessen fi­zetni a villanyszámlát. GazdspdtH s szeRUsivén: Béke termelőszövetkezet 32 férőhelyes korszerű sertcsfiazla- tót építettek a szentistváni Béke tsz. tagjai. A nagyszerűen felépített fiaz- tatót ellátták világritéablBkokkal, le- vegőztetővcl és nagyméretű kifutóval, így biztosítják a növorulókmalaőok egészséges fejlődését. II vasutasnap sikeréért Mi, a miskolci vasúti csomópont dol­gozói a kilencedik országos vasúti üzemi értekezlet tiszteletére július 9-től 11-ig nagytermelési műszakot tartunk. Ezzel is elő akarjuk segí­teni az értekezlet sikerét. PALLAGI LÁSZLÓ MÄV miskolci csomópont Kiválóan dolgozott az építőbrigád minden tagja. Tóth Ferenc brigád­vezető díosérctreméltóan irányította a munkát. Most jól haladnak a siló építésével. HOLLÓ JÓZSEF Szentistván Eisenhower elnök meghívta Washingtonba Ceylon miniszterelnökét A „Reuter” jelenti: csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy Kotela- vela ceyloni miniszterelnök elfogadta Eisenhower elnök washingtoni meg­hívását. A miniszterelnök előrelát­hatólag december első napjaiban utazik az amerikai fővárosba. (MTI) Kitüntették a kongresszusi -verseny hőseit A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette a Magyar Dolgozók Párt­ja III. kongresszusának tiszteletére indult szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozókat. A kitüntetéseket pénteken délben Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke adta át az Országházban. Az ünnepségen meg­jelent Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese és Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter. Dobj István a kitüntetések át­adásakor a többi között a követke­zőket mondotta: — Dolgozó népünk, élén kipróbált, hősi munkásosztályunkkal megsok­szorozott szorgalommal készült a párt nemrég lezajlott III. kongresz- szusára, mert tudta, hogy a kon­gresszus mérföldkő lesz egész fej­lődésünkben és új erőforrásul szolgál szocialista építésünk további fel­adatainak megoldásához. A III. pártkongresszus határozatainak, út­mutatásainak alapján még nagyobb lelkesedéssel folyik az építőmunka városon és falun egyaránt. A most kitüntetett elvtársak népgazdasá­gunk különböző területein, külön­böző beosztásban dolgoznak. Kivétel nélkül egyek azonban abban, hogy a népjólét emelésének kiemelkedő? harcosai, áldozatkész munkásai* Mostani kitüntetésük szolgáljon buzdításul további munkájukhoz. Adják át jól bevált munkamódszer reiket minél több dolgozótársuknak* hogy a még elmaradók egyre job-* ban felzárkózzanak önökhöz, azi élenjárók színvonalához, hogy egyre* szélesebbé váljon a népjólétért? a! szocializmus építéséért legjobban! dolgozók tábora. Megyénkben Pálmai Józsefnek, a DIMÄVAG Gépgyár igazgatójának, Bánlaki Istvánnak, a miskolci sze­mély p. u. állomásfőnökének a „Munka Vörös Zászló Érdemrend” kitüntetést, Horváth Józsefnek, a MÄV mis­kolci rendezőpályaudvar dolgozójá­nak. Turnai Lajosnak, a miskolci vasútigazgatóság vezetőjének a „Munka Érdemrend” kitüntetést adományozta. Emellett számos dolgozó kapta meg a „Szocialista Munkáért Ér­demérem" és a „Munka Érdem­érem” kitüntetést. V. M. Molotov találkozása Fám Van Donggal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesével, valamint Csang Ven-Tiennel és Li Ke-Kunggal, a Kínai Népköztársaság kiüiiayminiszterhelyetteseivel Genf (TASZ8Z) Kínai Népköztársaság külügrminiSB- V. M. Molotov, a Szovjetunió kiit terhclycttcseivel. ügynúníHztorc július 8-á.n találkozott találkozás során véleménycserén» mokratikus Köztársaság miniszter- került soraz_ indokínai beké helyre- elnökhelyettesével, valamint Csang állítása kérdésének genfi megv'na- Ycn-Tien nel és Li Kc-Nung-gal, a fásáról. Egyezmény a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország között a tetnémet vasúti forgalom kiterjesztéséről Berlin (TASZSZ) A berlini demokratikus sajtó is­merteti « Német Demokratikus Köz­társaság vasútügyi minisztériumá­nak közleményét a Német Demokra­tikus Köztársaság és Nyugat-Nómet- ország vasútügyi képviselőinek a napokban tartott tárgyalásairól, A tárgyalások eredményeként egyez meny jött létre a Német Demokra­tikus Köztársaság és Nyugat-Német- ország közötti vasúti személyforgalom további kibővítéséről. Az egyezmény értelmében ez év július 15-től kezdvo naponta egy két személyvonat közle t kedik a Berlin—Hamburg, Berlin—* Köln. Berlin—Majna-Frankfurt, Ber­lin—München, Lipcse—Köln. Lipcse- München vonalon és más vonalakon. (MTI) A francia kommunista képviselők a bebörtönzött hazafiak szabadonbocsátására kérték fel a köztársasági elnököt Páris (MTI) A francia köztársasági elnök fo­gadta a kommunista parlamenti oso port küldöttségét. A küldöttség arra kérte fel Coty elnököt, hogy július 14-i nemzeti ünnep alkalmából tegyen lépéseket a tengerentúli területek politikai foglyainak és a háború ide­jén a francia ellenállásban részivelt, de azóta a reakciós kormányok által bebörtönzött francia hazafiaknak sza- badonbocaátására. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya Otto Grotewohl mi­niszterelnök javaslatára nyilatkoza­tot tett közzé, ebben többek között ezeket mondja: Adenauer provokációs fenyegeté­sei, amelyeknek az a céljuk, hogy Franciaországot az „európai védel­HOGYAN KÉSZÜL A PAPÍR A papiros szó az ókori Egyiptomban íráshoz hasznúit «papyrus“ nevéből ered. Papiros- készítéssel először a kínaiak és a japánok foglal­koztak, Tőlük származott Európába, az arabok közvetítésével kb. 1 évezred előtt a papírkészítés módja. Fokozatos fejlődésen ment keresztül, amíg eljutott a primitív kézimunkát végző eljá­rásból a mai papírgyártáshoz. A papír nyersanyaga Európában a múlt szá­zad közepéig általában a rongy volt. Az egyre növekvő papírfogyasztás igényeit a rongy, mint nyersanyag egyre kevésbbé tudta kielégíteni. így nagyon hasznos volt, amikor egy véletlen fölfede­zés a fából való papírgyártásra hívta fel a fi­gyelmet. Réaumur már 1719-ben felhívta a fran­cia Akadémia figyelmét arra, hogy az amerikai darazsak farostokból papírszerü anyagot készíte­nek, de csak 1814-ben készített először fából pa­pírt a szászországi Keller. A finomabb papírok készítéséhez ma is ron­gyot használnak, de a papirost legnagyobb­részt fából készítik. Papirost azonban nemcsak rongyból és fából, hanem más növényi anyagokból is állítanak elő. Legjobbnak bizonyultak azok az anyagok, melyek­nek rostszálai hosszúak, erősek és hajlékonyak, ilyenek a len, kender, juta, manillafü, esz partó; használják továbbá a szalmát, nádat, kákát. A papiros nyersanyagán mechanikai és vegyi műveleteket hajtanak végre. Az aprózáshoz vágó-, foszlatő-, a tisztításhoz poroló- és mosógépek, egyéb munkálatokhoz pe­dig keverő-, szűrő-, rázó-, szárító-, simító— dará­ló-, gombolyító- és sajtológópek szükségesek. a papírgyártás első része különféle nyers- ^ anyagok előkészítéséből a második része pedig az előkészített nyersanyagoknak, u félgyárt­mányoknak kellő keveréséből és papírrá való fel­dolgozásából áll. A mai papírgyártás elve megegyezik a régi papírkészítéssel, csakhogy a kézi munkát min­denütt gép helyettesíti. A füllesztési eljárást a szóda és a mésszcl való főzés helyettesíti. A régi zuzóművet a „hollandi“ néven ismert íoszlató- gép pótolja, amelyben a félgyártmányokat őrlik, foszlatják s belőlük tejszerű papirpépet készíte­ne^ Az őrlés módja a készítendő papír minősé­gétől függ. A vízben lévő rostanyagokhoz (rongy-, cellulózé- vagy farostok) enyvanyagot (gyanta és tunsó), más töltőanyagot (kaolin, gipsz, földpát, stb.) is kevernek. Ennek célja, hogy a papír felü­letét zártabbá, egyenletesebbé, nyomásra alkalma­sabbá tegyék és áttetszőségét csökkentsék. Az enyvezés ezenkívül a papír nagyobb szilárdságát és ellenállóképességét emeli. Ma a színek váloga­tását klórmésszel való főzés, a rostával való me­rítést a hengeres és szalagszérű papirgép, n na­pon vagy levegőn való szárítást a gőzzel fűtött szárító hengerművek helyettesítik. A gyártási mód különféle nyersanyagokból, különféle papírokra ugyanaz, de lényege a papírnak kívánt célra való alkalmassá téte­le. Az újságnál és a nyomtatványoknál az olcsó­ság és a nyomdafesték felvételére való képes­ség a fontos. Fontosabb okiratokra, pnpirnénzre készülő papirosoknál a tartósság, szilárdság a fontos, ezeket a papírokat vízjellel is ellátják. A papírgyártás egyszerűnek látszó, de lé­nyegében elég Bonyolult folyamat’. A dolgozók lelkiismeretes munkájára, az üzemek, gépek szak­szerű működtetésére van szükség, amíg rongyból, különböző növényi rostokból alkalmas papir, új­ság, nyomtatvány, könyv a kezünkbe kerül. mi közösségiről szóló szerződés ra­tifikálására késztessék, komoly nyugtalanságot keltettek világszer­te és különösen a francia közvéle­ményben. Olyan hangok hallatsza­nak, hogy Németország nem tanult a múlt eseményeiből. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya a leghatározottabban kijelenti, hogy Adenauernek nincsen joga a német nép nevében beszélni. Németországban heves harc folyik a demokratikus erők és a revansvá- gyó soviniszták között. Adenauer a német imperializmus politikáját folytatja. Népünk demokratikus erői határozottan szembeszállnak ezzel és békés, baráti kapcsolatok megte­remtésére törekszenek Európa min­den népével. Ez a politika megfelel mind a német, mind pedig a fran- cai nép érdekelnek, megfelel Európa valamennyi népe létérdekeinek. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya kifejezi meggyőződé­sét. hogy a német népnek a tartós béke biztosítására és a francia nép­hez fűződő jószomszédi kapcsolatok megteremtésére irányuló követelése növelni fogja a demokratikus erőket Nyuaat-Németorszáaban, békére és mindkét nép biztonságára vezet. A német nép demokratikus erői felül­kerekednek Adenauer próbálkozá­sain, amelyekkel Európa zsandárjá- vá akarja tenni Nyugat-Németorszá- got. Churchill meghívta Londonba Adenauer! Az angol alsóház csütörtöki ülé­sén Wyatt munkáspárti képviselő kérdésére válaszolva, Churchill mi­niszterelnök közölte, hogy a jövő héten hivatalosan bejelenti az alsó­háznak Adenauer nyugatnémet kancellárhoz intézett meghívását. Churchill Adenauerrel meg akarja vitatni az „európai védelmi közös­séggel” kapcsolatos kérdéseket. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom