Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

Csütörtök, 1954. július 1. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 TATÁR-UTCA 39...?! Már most gondoskodjunk a jövő évi bő burgonyatermésről Ahogy az ember az új, világos, kényelmes, szemnek és szívnek tet­sző miskolci Sztálin úti bérházak­nál letér a széles betonútról, a fe­kete füstöt eregető gyárkémények felé, mintha egy más világba érkez­ne. A Szinva olajos vizé felett re­csegő, ropogó fahíd, odébb a terjesz­kedő gyártelep, gépek, embermagas- ságnyi átmérőjű vascsövek. Az ide­iglenes drótkerítés mellett hepehu­pás, poros út vezet a Tatárdomb, a Tatár utca felé. Sürgés-forgás, épí­tés, bontás mindenfelé. Ahol egy év­vel ezelőtt még lakóházak álltak, most hatalmas földhányások, vasge­rendák sokasága. Nehéz itt eliga­zodni, még nehezebb megtalálni a Tatár utca 39-es számú házat, mert nem is a Tatár utcán van, hanem följebb e. domb felé, az erőmű- és a magnéziumtelephez vezető vasút között. Az útról rozoga lépcső vezet le a házhoz. Maga a ház nem mond­ható sem szépnek, sem kényelmes­nek, mégcsak megfelelőnek sem ar­ra, hogy abban éveken keresztül emberek, családok lakjanak, gyer­mekek nevelkedjenek. Mégis ezért a házért két nap óta körömszakadtáig harcolnak a lakók, öt, gyermekes család. ■ Itt mindjárt megkérdezheti bárki: ugyan kivel harcolnak, miért kell harcolpi egy ilyen — úgymond — rozoga lakásért. De egyáltalán kivel is kell harcolnia ma egy munkás­családnak, amikor szigorú törvények védik az emberi jogokat, törvények írják elő, hogy minden embernek emberi körülmények között kell él­nie, laknia, nevelnie a gyermeke­ket. Ez így is áll, így is van. S hogy a Tatár utca 39-es számú ház­ban lakó öt családnak mégis har­colnia kell a lakásért, az azt bizo­nyítja, hogy még mindig súlyos hi­bák vannak a törvények végrehaj­tása körül, az emberekkel való tö­rődés körül. Ha nem is mindenütt, de egyes vállalatoknál mén mindig. Jelen esetben például a ■ számú Mélyépítő Trösztnél és a ..n Ko­hászati Műveknél.., A házra tekintve, mindjárt feltű­nő, hogy a fél tetőről leszedték a cserepet. Az udvaron játszadozó kis­lány és kisfiú újságolja, hogy a cse­repet hétfőn szedte le három bácsi. S leszedték volna az egészet, ha az apukájuk, meg a szomszéd gyere­kek apukája engedte volna, de nem «. engedték. Hogyan is engedték volna a család feje felől elbontani a tetőt?! Hiszen most is felhős az ég. Egy eső és beázik minden. Akár ki is költözhetnek az udvarra... A bő­vebb felvilágosítást már a gyerekek édesanyja adja meg bent a kis la­kásban, karján a harmadik, legki­sebb gyerekkel: — így bizony. Le akarták bontani a fejünk felől a tetőt, öt család feje felől. Pedig minde­nütt gyerek. Nálunk három, Tóth Urbánéknál kettő, Nagy Imrééknél kettő, Mezei Zsigmondéknál egy. Csak Haraszkó Jánoséknál nincs gyerek. És mindezt az a tröszt csi­nálja, ahol dolgozunk .., Kissé elkeseredetten beszél, ke­mény szavakat használ, de érthető a felháborodása, hiszen az embernek első a lakás, hogy tetőt tudjon a fe­je felett. Itt egy éve laknak, nem is valami kényelmesen. A szoba kicsi, padlása nagy darabon csaknem le­szakad. Elől kis konyha. Nem ra­gaszkodásból laknak itt — mint ahogy a többi négy család sem — dehát kevés a városban a lakás, s ha jobb nincs ez is megfelel, csak legyen. Hétfőig volt is, azaz inkább a múlt hét szombatjáig. Szombaton ugyanis a délután; órákban felszólí­tást kaptak a ház lakói, hogy hét­főig költözzenek ki, mert hétfőn a Lenin Kohászati Művek lebontatja a lakást. Hogy miért bontatja le? A lakás már nem az építőipari tröszté, megkapta a kohászat, s a lakás he­lyére néhány napon belül a magas- feszültségű távvezeték részére tartó­oszlopot építenek. — És mi hova megyünk — kér­dezték joggal a családapák — talán a Szinvapartra? — A küldöttség nem adott tanácsot... Gondoskod­jon lakásról az építőipari tröszt, amelynek vezetősége már két hó­napja tudja, hogy a lakást a kohá­szat előbb-utóbb lebontatja! A kül­döttség ezzel dolgavégezetten elment. A lakók, Nagy Imre, Fabók Károly és a többiek nem nyugtalankodtak túlságosan, hiszen ma egyáltalában nem olyan napokat élünk, hogy öt családot az utcára tesznek. Le nem bontathatják fejük felől a tetőt, s a tröszt majd gondoskodik új lakás­ról. A 34-es számú mélyépítőipari tröszt 2-es számú vállalata, hétfőn nem gondoskodott lakásról. a Lenin Kohászat; Művek beruhá­zási osztálya pedig hétfőn kiadta az utasítást: a házat lebontani. Elkép­zelhető, hogy nem jogtalanul hábo­rodott fel az öt családapa, amikor este a munkából hazatérve, három férfit talált a háztetőn, akik mit sem törődve az asszonyok, gyerekek sivalkodásával, rendületlenül szed­ték le a cserepet, a tetőt, öt család feje felől. Rendelet ide, rendelet oda, leszólították a házbontókat, akik maguk is furcsállották a ko­hászat helytelen, mondhatni ember­telen utasítását, s méltó helyre kí­vánták azt is, aki ezt az utasítást kiadta. A ház ottmaradt féltetövel az esőgyanús felhők alatt. S szinte természetes, hogy az öt családapa kedden nem munkába indult, ha­nem a mélyépítő tröszt vezetőségé­hez, névszerint Kalafusz elvtárshoz, akinek más elfoglaltsága nincs, minthogy a vállalat dolgozóinak la­kás, szállásügyeit intézze. Hadd szakítsuk itt félbe egy pil­lanatra a történet fonalát, s gondol­juk magunkat az öt család, a csa­ládapák, anyák, az apró gyermekek helyzetébe. Próbáljuk összehasonlí­tani a történteket a párt., a kor­mány határozataival. Azokkal a ha­tározatokkal, amelyek világosan, érthetően tudtára adják minden vállalatnak, minden vezetőnek, hogy az emberekről való gondoskodás törvény, hogy mindent amit ebben az ország­ban teszünk, azt a mi, az emberek jobb életéért tesszük. Nagyobbítjuk gyárainkat, építjük a távvezetéke­ket. De miért? Hogy több gép szol­gálja jobb életünket, hogy több gépi­villamos energia váltsa fel az em­beri energiát! Még véletlenül sem jelentheti tehát azt, hogy az ég alá teszünk öt családot, mert annak az oszlopnak állnia kell. Nem! Annak az oszlopnak azért kell állnia, veze­téket tartania, hogy annak az öt családnak is könnyebb legyen a munkája, az élete. S olyan nehéz ezt megértenie egy-egy vezetőnek? Olyan nehéz megérteni, hogy ez nem szóbeszéd, hanem törvény? A Tatár utca 39-es számú ház esete azt mutatja, hogy ;gen. „Hogy hova megy, hol lakik, mit csinál az az öt család, ha nem lesz lakása?'* Mit törődött azzal a Lenin kohászat be­ruházási osztálya. Kiadta az utasí­tást: a lakást lebontani. Ám ugyan­ilyen felelősséggel tartozik az építő­ipari tröszt is. Kalafusz elvtárs, aki ezelőtt jónéhány héttel tudta, hogy a lakás a kohászaté, a lakást a ko­hászat le fogja bontani, s lakást kell keríteni az öt családnak. De kényel­mesebb halogatni a dolgokat egé­szen az utolsó pillanatig. Az utolsó pillanatban azután.. ? Nézzük mit tett Kalafusz elvtárs! Az öt családapa nem a legnyugod- tabban adta elő a történteket és kö­vetelte: Vagy vissza a tetőt, vagy sürgősen lakást, Kalafusz elvtárs rohant Maczinger elvtárshoz, a tröszt igazgatójához. 0 A földreform során, vagy ezt kö­vetően juttatott házhelyeket az igénylők olyan feltétellel kapták meg, hogy azon a juttatástól számí­tott öt éven belül kötelesek lakó­házat építeni. Ennek a kötelezettség­nek azonban a házhelytulajdonosok egyrésze nem tett eleget, így a ré­szükre juttatott házhelyek üresen állnak. A kormányprogram eredményes végrehajtása során egyre töb­ben építenek családi házat sa­ját anyagi erőből és igényelnek házhelyeket. A nagymérvű házhely­igényre való tekintettel a miniszter- tanács határozatot hozott, hogy a földreform során, vagy ezt követően juttatott és még be nem épített ház­helyek tulajdonosai kötelesek a ka­pott házhelyen egy éven belül a la­kóház építkezést megkezdeni és két éven belül befejezni. Ha a juttatott házhely tulajdonosa ezt nem vállal, ja és a juttatott házhely nincs szőlő­vel, vagy gyümölcsfával betelepítve, éppen tanácskozott a vállalatok kül­dötteivel, nem fogadhatta mindjárt az öt dolgozót, s mire kijött szobá­jából, csak Kalafuszt találta ott, aki kétségbeesetten előadta a történte­ket. Kérte a segítséget. Pillanatok alatt feladatot kapott Kalafusz elv­társ, a munkaügyi osztály, értesült a dologról a II. kerületi tanács. Küldöttség indult a tetőnélküli la­káshoz, a Lenin Kohászati Művek­hez. A trösztnél, a 2-es számú vál­lalatnál a lakásügv lett a legfonto­sabb probléma, „öt család, apró gyermekek, lakás nélkül. Ilyesmi­nek nem szabad előfordulnia'*. Min­denkinek ez lett a véleménye, csak éppen elkéstek vele néhány hetet. Hamarabb kellett volna ... Azaz sohasem szabadna megfeledkezni a dolgozókról... Mit mond a történtekről Maczin­ger elvtárs? ö nem is tudta, hogy abban a lakásban a vállalat dolgo­zói laknak. A Torontál utcai lakásokban el­férne az öt család, mert ott nőtlen keszen-munkások laknak, akik át­költözhetnek a Béke-szállásra, ahol van hely. Az öt család átköltözne szívesen a Béke-szállásra, de ezt viszont nem engedi Maczinger elv­társ, mert a szállás férfidolgozók részére készült. Kalafusz elvtárs sze­rint meg a keszon-munkások nem hajlandók átköltözni a Béke-szál­lásra. De vájjon említette-e a ke- szen-munkásoknak, hogy öt család­ról van szó, apró gyermekekről? Mert a keszon-munkások között is van családapa, bennük is emberi szív dobog! Komlódi elvtárs üb. elnök szerint is már 2 hónapja forr ez a lakásproblé­ma. Ö biztatta az öt családot, hogy lesz lakásuk, csak dolgozzanak nyu­godtan. Emlegette is Kalafusz elv­társnak, a vállalat vezetőségének, mégis halogatták az utolsó pilla­natig. A „mozgósítás" eredménye azután nem maradt el. A tröszt, a tanács küldöttsége, a 2-es számú vállalat megállapította, hogy a la­kást természetesen nem szabad le­bontani, míg benne laknak. Megál­lapította, hogy nem is sokáig kell ott.Jakrüa.az „ijt családnak, mert itt is van lakás, ott is van lakás. Min­den családot el tudnak helyezni. Még csak nem is olyan nagy dolog, mint az első pillanatban látszott. De miért adott akkor utasítást a Lenin Kohászati Művek a lebontásra, míg a lakásban laktak. S miért nem in­tézte ezt dl Kalafusz elvtárs ezelőtt két héttel, vagy egy héttel? Miért kel­lett megtörténnie az elmondottak­nak? Arra figyelmeztet ez az eset, hogy minden nap, minden percben egyre többet és többet kell törődni az emberekkel. S ezt jól agyába és szívébe kell vésnie minden vezető­nek .; • BARCSA SÁNDOR akkor azt a helyi tanács végrehajtó bizottsága igénybeveheti. Az igény­bevett házhelyet a tanács olyan dolgozónak juttathatja, aki magán­erőből történő lakóházépítkezéshez házhelyet igényel és igényét a helyi tanács az állami tulajdonban lévő ingatlanokból nem tudja kielégíteni. A helyi tanács az igénybevett ház­helyért köteles a volt tulajdonost megfelelően kártalanítani, vagy ré. szére — ha igényli és arra lehetőség van — a megváltási összeggel azonos értékű csereingatlant adni. Az igény­lő pedig tartozik a volt tulajdonos­nak a házhellyel kapcsolatos befek­tetéseit megtéríteni. Az igénybevett házhelyek juttatá­si feltételei azonosak az állami tu­lajdonban lévő ingatlanokéval. (MTI) ÉRTESÍTJÜK vevőinket, hogy vállala­tunk lúlius 1—6-lg leltározás miatt zárva tart. Kérjük, hogy szükségletei­ket erre az Időre biztosítsák. Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. A gyenge burgonyatermések legfőbb oka. hogy a vetőgumók egyik évről a másikra erősen le­romlanak. A tavasszal ültetett burgonya éppen a legmelegebb időben fejleszti gumóját. Ez rossz hatással van a csiraképességre Ilyen gumók a következő évben beteg növénvt fejlesztenek. Számos kísérlet igazolja, hogy ezt a káros hatást kiküszöbölhet­jük. ha nvári ültetésii burgonyát használunk vetőgumónak a kö­vetkező évre. A nyári ültetéssel tehát nem fogyasztásra, hanem vetéshez szükséges gumókat termelünk. Ültetés előtt célszerű jarovizálni. i^elyet már most megkezdhe­tünk. Ezzel elősegítjük a hajtá­sok előretörését, S ez megrövi­díti a növény fejlődési idejét. A jarovizáláshoz jól felhasználható a zsúppal, vagy náddal fedett fél­szer. Ládákban csíráztatunk. A burgonyát 2—3 sor rétegben he­lyezzük egymás fölé, úgy, hogy közöttük 10—15 centiméter köz maradjon. A jarovizálás 25—30 napig tart, ez idő alatt a rotha­dásnak induló gumókat eltávolít­juk. Ha jól végezzük a jarovizá- lást. apró. zömök csirák, úgyne­vezett fénycsirák nőnek a gumó­kon. A kései érésű burgonya vetés­ideje június végén, a középéré­sű fajtáké július elején, a korai érésüeké pedig július közepén van. A nyári ültetésii burgonya gumója a következő évben föltét- len nagy termést biztosít, még akkor is, ha a vetőgumók csak diónágyságuak, mert egészsé­gesek és csiraképesek. Vessünk tehát minél töbh nyári ültetésü burgonyát, biztosítsuk jövőre a sok, jóminőségű vetőgumót. Virágágyak helyén dudva Miskolc hazánk máso­dik városa. Fej!ödéso azonban nem egyenle­tes. Például nagy a le­maradás a közegészség és a köztisztaság terén. Alig van a városban egy két nyilvános W. C., pedig ez a legelemibb követelmény. Igen fon­ton volna építeni egyet a tapolcai autóbusz vég­állomáshoz, a hejőcsabai villamos- és autóbusz­megállóhoz, a lilla­füredi kisvasút végállo- másához és a vasgyári piactérre. A parkosítás terén is nagy a lemaradás. A dolgozók szívesebben sétálnának a virág­ágyak mellett, mint a földhányásokkal és tör­melékkel „díszített" jár­dákon. A Sztálin úton régen rózsafák, virágok és díszfák illatoztak az utcán. Szinte öröm volt ott sétálni. Ma pedig csak dudva. csalán nő a ..virágágyakban". A városi tanácsnak nagyobb gondot kell fordítania a város “lyik legszebb utcájára, BERÉNYI JÓZSEF Miskolc UJ CSALÁDI HAZAK Szomolyán új családi házak sora váltja fel a régi nyomortanyákat, a barlanglakásokat. Ebben az év ben is több print 120 ilyen gyö­nyörű lakóház épült. Kérjük az illetékest: jelentkezzék "Aszaló község határában vala­melyik vállalat hónapokkal ez­előtt az országút mentén felejtett több hordó szurkot. Nem tudom, többet szállítottak-e oda a kelleté­nél, vagy talán takarékoskodtak vele, mindenesetre az ottfelejtett szurok a nagy melegben felolvadt, szétfolyt a töltés mentén, le a ka­szálókra. Ez nemcsak az ország­nak kár, de kár nekünk a dolgozó Sáta község élenjárói Kovács Ferenc a legeltetési bizott­ság elnöke élenjáró, példamutató dol­gozó 'Sála községben. Első a növény­ápolásban s példásan teljesíti állam iránti kötelezettségét is. Egész évi sertés, vágómarha, baromfi és tojás­beadását 103 százalékra teljesítette. Tejbeadásának is rendszeresen eleget tesz. Az adót minden hó 5-ig befizeti. A júniusi tanácsülésen díszoklevelet kapott jó munkáiéiért. Kovács Ferenc kezdeményezésére a sálai dolgozó parasztok elhatározták, hogy a határban lévő megrongált dülőulakat kijavítják. Az ígéretet tett követte és ezzel mintegy 2000 forint értékű munkát végeztek el a község parasztoknak is. Az aprójószágunk beleragad, belefullad. Ezt a beadás is megsínyli. Előfordult már az is,- hogy kisgyerekek ragadtak bele, a bőrük majd lejött a szurokkal együtt a sok dörzsöléstől. Javasol­juk, hogy sürgősen szedjék össze a szurkot és vonják felelősségre a hanyagokat. NÉMETH ISTVÁNNÉ Aszaló ték. Csernyik József boltigazgató 400 forint, Blahota Lászlóné eladó 300 forint, Majoros István eladó 300 forint jutalmat kapott, míg a többi dolgozót díszoklevéllel tüntették ki. Mi, a központi vállalat dolgozói* örömmel vettük tudomásul az pr- mosbányaiak szép eredményét és kérjük őket, hogy továbbra is ugyanilyen lelkesen dolgozzanak a jobb ellátás érdekében. SZÉKELY IRÉN szb. elnök : javára, mellyel jelentősen hozzájárul­nak a szénabetakaritás, majd a ga-. bonaneműek behordásának meggyor­sításához. Kovács Ferenc példáját követi Kalló József 9 holdas dolgozó paraszt is, aki szintén egész évi vágó­marha, sertés és tojásbeadási előírá­sának tett eleget. Távirat A ládpetri Szabad Föld termelő- szövetkezet június 30-án megkezdte az aratást. LÁDPETRI TANÁCS, Homokban szeretnének játszani a miskolci gyerekek... Gombamódra nőnek a házak Miskolcon. Bővül az üzlethálózat és gon­doskodnak — bár nem kellő mértékben — a szórakozásról is. A leg­drágább kincsünkre, a gyermekekre viszont úgy látom- nem gondol­nak eléggé. Miskolcon, úgy tudom, csak két helyen yan játszótér, homokozó: a Martintele­pen és a Népkertben. De mit csináljunk mi, akik a város szívében lakunk? (Főposta kör­nyéke, Hősök tere, Deák tér stb.) Gyermekeink­nek szüksége van leve­gőre, nem beszélve ar­ról, hogy ezek a csöpp­ségek legszívesebben a homokban játszanak. Kénytelenek kis lapát­jaikkal a salakot kapar - gatni. Minden árnyas, fás téren a délutáni órákban 30—40 kisgye­reket számolhatunk ösz­sze. Nem hiszem, hogy egy két kocsi homoknak a parkokba való szál­lítása olyan nagy be­ruházást jelentene, amit nem lehetne megvaló­sítani. Kérjük az illeté­keseket, legalább a nyár még hátralévő részében szerezzenek örömet gyermekeinknek. NEMETH JÁNOS Miskolc n minisztertanács határozata a juttatott és még be nem épített házhelyek felhasználásáról Milliós forgalom ax ormoshányai 56-os népboltban A Borsodi Banyaszellató Kiske­reskedelmi Vállalat kongresszusi vándorzászlaját az ormosbányai 56- os számú bolt nyerte el. A népbolt dolgozói becsülettel eleget tettek vállalásuknak. Terme­lési tervüket 107.8 százalékra telje­sítették. Háromszázalékos költség­megtakarítást értek el, növelték a termelékenységet. Mindezek mellett már hónapok óta tartják a milliós forgalmat. A kiváló dolgozókat jó munká­jukért pénzjutalomban részesítet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom