Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-31 / 180. szám
Szombat, 1954. július 31. J5SZAKMAGYAROR5ZÁG 3 Gyorsítsák meg a diósgyőri középhengersor építését Diósgyőr újjáépítése nagy nemzeti tegyünk. Olyan munka ez, mely a gyár és a város történetében szinte példanélküli. Egymásután nőnek ki a földből a hatalmas vasbetonoszlopok, kerülnek födém alá a többszáz- métert meghaladó csarnokok. Lassan kibontakoznak a méretei. A diósgyőri középhengersor — elmondhatjuk — Középeurópa legmodernebb hengerüzeme lesz. Az eddigi nehéz fizikai munkát gépóriások végzik majd el- Úgyszólván minden munkafolyamatot gépesítenek. A többszáz fokon izzó acélbuga nem fogja többé igénybevenni az emberi erőt. Nagy célkitűzések, nagy feladatok álltak Diósgyőr újjáépítői előtt, amikor megkezdték a középhengersor építését. Egyesek azt mondták, hogy ebből még tíz év múlva sem lesz semmi. Az emberi akarat, a győzni- akarás eredményeképpen befejezéshez közeledik a középhengersor építése. Már csak néhány hónap, s az építőkalapácsok zörgését felváltják a to- vasikló hengerelt acélok zöreje. De addig még sok feladattal kell tnegbirkózniok a kőműveseknek, ácsoknak, vasbetonszerelőknek és a szerelőknek. A tervezett határidőhöz képes* ugyanis körülbelül egy hónapos lemaradás mutatkozik az építkezés egyes szakaszain. Novoszáth József főépítés-vezető elvtárstól kérdezzük meg először, mi az oka a nagymérvű lemaradásnak. Az építkezés — válaszolta — hatalmas munkaerőhiánnyal küzd. őszintén szólva először fenntartásnál fogadtuk szavait. Elég gyakori, hogy egyes gazdasági vezetők, ha munkaterületükön nem teljesítik a tervet, az első objektív okként a munkaerőhiányt említik. A további beszélgetések azonban egyre jobban meggyőztek arról, hogy tényleg kevés az ember a hatalmas mű felépítéséhez. A szükséges létszámnak mindössze 50 százaléka áll az építésvezetőség rendelkezésére. Bár az Építésügyi Minisztérium és más építési vállalatok már nyújtottak segítséget a létszámhiány leküzdésére, ez még mindig kevésnek bizonyult. Ha tovább nem vizsgálnánk a lemaradás okát, egyszerűen a nagyméretűvé vált munkáshiánynak tudnánk be a késést. Tovább vizsgálva azonban a helyzetet, az építkezésen más hibát is találunk. A dolgozók egyrésze nem használja ki munkaidejét. Sok helyen arról panaszkodnak a munkavezetők, műszaki vezetők, hogy nem hallgatnak rájuk a dolgozók. Két fiatal leány például, Dulisko- vics Mária és Márta Anna, csütörtökön délelőtt azt a feladatot kapta, hogy a csarnok egyik kívülesö részéből téglát hordjon a csarnok belsejébe, a falazáshoz. A leányok hozzá is kezdtek a munkához, de csak kézzel végezték, s így lassan növekedett a téglahalmaz. A két leány elkedvetlenedett és arra kérte munkavezetőiét, hogy más munkára ossza be őket, mert itt nem lehet keresni. Hiába magyarázta az építésvezető, hogy sokkal gyorsabban haladnának, ha talicskával hordanának. A leányok vállukat vonták s nem teljesítették utasítását. Ez a két leány nem használta ki jól a munkaidőt. ’Vannak azonban sokan olyanok is az építkezésen, akik igazolatlanul hiányoznak. S éppen ez az oka annak, hogy az építkezés lemaradt. Július elsejétől 28-ig csupán az építők közül 238 dolgozó maradt ki igazolatlanul a munkából. Igazolatlan kimaradások miatt 1804 munkaóra esett ki a termelésből. Igen nagy hiba, hogy a munkahelyen erről senki sem beszél, hallgatnak a munkavezetők, az építésvezetők, de hallgatnak a népnevelők is. Szomorú, de az építkezésen megmutatkozik, hogy sok dolgozóban nincs elegendő felelősségérzet munkája iránt. Az egyik téglarakásnál például két ifjúmunkás dolgozott. Hogy gyorsabban menjen a munka, dobálták a téglákat, s persze sok összetört. Az építkezésen naponta többezer téglát használnak fel és feltehető, hogy ilyen „munkamódszerrel” naponta sok-sok tégla válik selejtté. Munkaórát s pénzt pazarolnak így. A két fiú a figyelmeztetésre csak ennyit válaszolt: „Egy ilyen nagy építésnél nem sokat számít néhány tégla, s a féltéglákat is beépítik a kőműveseké. Ebben igazuk van, de a kőműveseknek emiatt csökken teljesítményük és fizetésük is. Ki a felelős ezekért a hibákért? Elsősorban az építés vezetősége. A munkavezetők nem ellenőrzik kellőképpen a hozzájuk beosztott dolgozók munkáját. Többen azért, mert félnek, hogy a dolgozók ebben akadékoskodást, rosszindulatot látnak. s éppen itt következik a pártszervezet felelőssége. Az alapszervezet nem dolgozik kielégítően. Nem mozgósítja a kommunistákat példamutatásra. A népnevelők nem beszélgetnek a dolgozókkal, nem magyarázzák meg munkájuk jelentőségét. A párton- kívüli dolgozókkal nem törődnek. A pártszervezet nem sok gondot fordít arra, hogy a becsületes, jó munkát végző pártonkívüli dolgozók elnyerhessék a nagy kitüntetést, a párttagságot. A szakszervezet lenne hivatva arra, hogy a dolgozók munkaversenyét szervezze és ellenőrizze. A szervezés terén többé-kevésbé meg is állja helyét. A vállalások értékelésénél azonban már csökkent munkájának az értéke, a munkaterületeken sehol- sem látni mozgósító feliratokat, jó eredmények népszerűsítésével foglalkozó villámokat. Pedig sokkal nagyobb lenne a dolgozók munkakedve, lendülete, ha a szakszervezel jobb munkát végezne. A lemaradásnál beszélnünk kell a DISZ-szervezet felelősségéről is. Az építkezésen dolgozók nagyrésze ifjúmunkás. Igen kevés tudja azonban közülük, hogy ki az építkezés DISZ- titkára. Többen közülük — mint például Márta Anna — szeretne DISZ-tag lenni, de még senki sem kereste fel, nem bízták meg feladattal. A DISZ nem szervezi az ifjúmunkásokat, nem segíti elő, hogy azok egymást megismerve, jobban megállják helyüket a termelésben és a társadalmi munkában. Hiányzik az építkezésnél az egységes szakmai és politikai irányítás. Az építésvezetőség, a pártszervezet, a szakszervezet és az ifjúsági szövetség közös együttműködése gyökerében meg tudná változtatni a helyzetet. ha több figyelmet fordítanának azokra a dolgozókra, akik kiváló munkájukkal beírják nevüket az építkezés dicsőségkönyvébe, Farka« Károly kubikos. Reszegi József vasbetonszerelő. Kecskés János ács, Vágó János és Török Imre kőművesek példaképül állnak Diósgyőr minden építője előtt. Ilyen élenjárók segítségével meg kell javítani « munkát, hogy ősszel felzúgjanak az új hengersorok, hirdessék az alkotó munka diadalát. PÄSZTORY ALAJOS Vállalatok! Köziiíelek! Használt bélyegzőfogókat minden mennyiségben megveszünk, Bélyegzője gyorsan elkészül, ha használt fogókat ad át. — Borsodmegyei Nyomdaipari Vállalat Bélyegzőüzeme Miskolc, Széchenyi utca 103. szám. Nemzetközi mezőgazdasági gépesítési kongresszus Budapesten A Földművelésügyi Minisztérium és a Gépipari Tudományos Egyesület szeptemberre nemzetközi mezőgazda, sági gépesítési kongresszust hívóit össze. A kétnapos kongresszus az Országos Mezőgazdasági Kiállítás ideje alatt, szeptember 13-án ül össze. A kongresszusra meghívták a Szovjetunió, a Német Demokratikus Közfár- saság, Lengyelország, Csehszlovákia. Románia, Bulgária, valamint Anglia és Franciaország gépesítési szakembereit is. A kongresszus, amelynek főtémája a mezőgazdasági gépesítés eddigi ered ményeinek számbavétele és a komplex gépesítés terén megoldandó feladatok kijelölése lesz, a következő négy kérdést vitatja meg:*- ,.n. 1. A gabonabetakarítás gépesítése különös tekintettel az arató cséplőgé^p alkalmazására. Ennek a kérdésnek előadója Rázsó Imre akadémikus, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója lesz. 2. A kapásnövények termelésének | gépesítése, különös tekintettel a ku- I koricaícrmelésre. Előadója Kund Ede Kossuth díjas egyetemi tanár. 3. A szálastakarmány betakarítása nak gépesítése, előadója Kiinger Pál 4. A termelőszövetkezetek megerősí tése és a parasztgazdaságok megsejti tése a gépállomások útján. Előadója Erdei János egyetemi tanár. DUDÁS KAROLY a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda vezetője Jól kihasználják a cséplőgépeket Monokon Amint a monoki dolgozó parasztok befejezték az aratást, azonnal megkezdték a hordást, s azokon a szérűkön, ahová először beliordtak, tels jes lendülettel hozzáfogtak a csép léshez is. Elsőnek Lemásánszki István csépelt el. A cséplőgép alól teljesítette gabonabcadási előírását. Példáját lelkesen követik a monokiak. A szép eredmény annak köszönhető, hogy a helyi pártszervezet vezetősége és tagjai idejében felvilágosították a falu dolgozóit és a tanács végrehajtóbizottságának tagjai is kisgyűléseket tartottak, ahol megmagyarázták az idejében való aratás, hordás, cséplés és a cséplőgép alól való beadás jelentősegét. Jelenleg hat cséplőgép dolgozik a faluban, folyamatosan halad a munka, mert egymás segítségével hordanak s így a gépeknek nincs kiesése. Idős Kovács Ferenc már a másodvetéshez készül. Elmondja ismerőseinek, hogy az elmúlt évben is volt másodvetése, amely nagy segítésére volt az állatok takarmányozásában. Ezévben csalamádét és kölest vetett másodnövényként. Példáját többen^ követik a községben. KOVÁCS FERENC Monok. „Jövőre én teszek az első a beadásbanv Idős Kondás Ferenc kezdi e meg elsőnek a ctéplést Sajószöged község ben. Kijelentette, hogy az első gabonát a hazának adja. — Azt akarom — mondotta—, hogy az én búzám legyen az első a ter- mény raktárban. Büszke vagyok rá, hogy öreg napjaimban is példát mulat hatok a falu dolgozóinak, elsőnek tel jesithetom beadási kötelezettségemet. Példamutatását követte Répási Mihály is, aki egyre jobban sürgette a cséplőgép mellett dolgozókat, hogy második lehessen a terménybeadásban. Büszkén mondotta hadnagy fiának: — Látod én is az elsők között igyekszem eleget tenni kötelezettségemnek, jövőre pedig úgy igyekszem, hogy én legyek az első Sajószöged községben jól halad a cséplés. minden dolgozó paraszt követi az élenjárókat. FIGNÄR BERTALAN Sajószöge'! „Köszönjük a segítséget“ Ósdi fiatalok nagy sikere Lőrinc7 József, ózdi finomhen- gersori DISZ-brigádja az alkotmány tiszteletére párosversenyre hívta a diósgyőri íinomhengersori DISZ-brigádot. A diósgyőriek a versenyfelhívást elfogadták, és visszaüzentek, hogy keményen harcolnak az elsőségért. Az ózdi DISZ-fiatalok eddig terven felül 25 tonna helyett 46 tonnát teljesítettek, az önköltséget csökkentették. Takarékoskodnak a szerszámmal, energiával, anyaggal, vízzel. Diósgyőriek kövessétek a példát! Termelőszövetkezetünknek mindenféle mezőgazdasági munka elvégzésében, a növényápolásban, takarmány- kaszálásban és az aratásban igen sok segítséget nyújtottak a belügyminisztérium megyei osztálya miskolci csoportjának dolgozói. Az ö segítségüknek köszönhetjük, hogy 150 holdnyi kalászosunkat szemveszteség nélkül learattuk. Vasárnap és hétköznap, szabadidejük nagyrészét feláldozva rendszeresen kijönnek hozzánk a tiszt elvtársak is és segítenek nem csupán a munkában, de a munka megszervezésében, ügyeink intézésében is. Szívükön viselik termelőszövetkezetünk ügyét. Amint az árpát learattuk, azonnal két, gépkocsit küldtek segít, ségül, hogy elcsépelhessünk és elsőnek teljesíthessük a beadást. így 45 mázsa árpát már július 27-én átadhattunk az államnak. « Köszönetét mondunk az Építő- anyagcllátó Vállalat 28/7 telepe dolgozóinak is, lelkes és hasznos segítségükért. Segítségükkel takarmányunkat időben be tudtuk hordani, így a, munka nem zavarta az aratás gyors menetét. Természetesen a segítség még jobb munkára lelkesítette tagságunkat. Minden tagot dicséret illet odaadó szorgalmáért, de külön elismerést érdemel idős Szemes András, Kiss István és Bendász Józsefné, aki egész családját bevonta a munkába. KALAS JÓZSEF tsz elnök, alsózsolcai Szabadság tsz Egyik marlínacéM sem szerezte meg az első helye! Martinacclműveink idei adóssága többezer tonnát tesz ki. Viszonylag a legjobban az ózdi martin dolgozik, de az is jócskán adósa az országnak. A Lenin Kohászati Művek martina szai ebben a hónapban igen lemarad tak. A kongresszus után martinaeél- müveinknél éppúgy mint a kohóknál ellanyhult a verseny, egyik sem mondhatja magáénak az első helyet. A martinászbrigádok közül aj. ózdi Hanyiszkó brigád dolgozik a legjobban. A diósgyőriek brigádjai közül Csohán Ferenc brigádja teljesíti jól tervet. Kövessék martinászaink az élenjárók példáját, adjanak minél több vasat, acélt a hengordeknek és ezeken keresztül a gépgyáraknak. Teljesítette vállalását Budinszky István ózdi villanyszerelő brigádja a drótsori négytonnás daru gombasin szerelését 7 nap he- lyett három nap alatt végezte el, Ezzel az alkotmány ünnepére tett vállalását túlteljesítette. A kiváló brigád tervét állandóan 140—150 százalékra teljesíti, minőségi munkát végez, amiért a legnagyobb dicséret illeti. Újabb barlangokat fedeztek fel Aggteleken AZ AGGTELEK.jósvafői barlang a vitat? egyik legcsodálatosabb természeti tüne- Jr!en3re. Gseppköves termei, melyek messzi földről vonzzák a látogatókat, méltán vetekszenek Svájc, Ausztria, Csehszlovákia világhírű természeti kincseivel. Az idegenforgalom évről-évre növekszik. Egyre több dolgozó látogat el ide, hogy meg. nézze az „oszlopcsarnokot“, a „fekete termet“ és a barlang egyéb cseppkőképződményeit. Különösen megnőtt a barlang látogatottsága ebben az esztendőben. Aggtelek idegenforgalma már eddig meghaladta a multévi kétszeresét és az idény végére körülbelül háromszorosa lesz a tavalyinak. A dolgozók érdeklődésére jellemző például a székesfehérvári turisták esete, akiknek nem tellett a tetemes útiköltségre — s így kerékpáron jöttek el. Három napon át taposták a pedált, hogy megláthassák a barlangot. Ifjúságunkat is erősen vonzza Aggtelek. Az úttörők, középiskolások, ipari tanulók szép számmal keresik lel, s — mint Jakucs László, a barlang igazgatója meséli — bá- mulatraméltó tájékozottságról tesznek bizonyságot. Sokan közülük ismerik az „Elet és Tudomány“ valamint a „Természet és Technika“ szakcikkeit, Jakucs László kötiy- teleki barlangról és a Béke-bar- ól. A fiatalok a barlang megtekintése után mindig élményekkel gazdagodva, elragadtatva térnek haza. MEGVÁLTOZOTT a közönség magatartása. A felszabadulás előtt gyakran előfordult, hogy botokkal leverték a cseppköveket, ordítoztak odabent, botrányokat rendeztek. Igaz, most is megesik, hogy egyesek megsértik a rendszabályokat, de a látogatók maguk fékezik meg a rendzavarokat. Magukénak érzik a barlangot. Külföldiek is mind többen fordulnak meg üt. Egyre többször mondják el a barlangról, hogy „csugyeszno“, „wonderful“, „wunderschön“, — a világ sok-sok nyelvén; oroszul és németül, angolul és csehül, románul és kínaiul, de még több más nyelven is felhangzik a barlang szépségeinek dicsérete. lang feltáráséi Hogy azok is megismerkedhessenek a barlang csodáival, akiknek nincs módjuk eljutni Aggtelekre, a filmgyár nagyszerű szí. nes dokumentumfilmet készít az aggteleki barlangról, valamint a Béke-barlang feltárásáról. A filmfelvételeket, amelyek még augusztusban megkezdődnek, Kollányi Ágoston — az „Akvárium“ című film rendezője — irányítja. AZ AGGTELEKI barlang hazánk egyik büszkesége. Jakucs László igazgató, a Béke- barlang felfedezője mindent elkövet, hogy Aggtelek és környéke még tovább gazdagodjék, s még több érdekeset, szépet adjon a dolgozóknak. Ez a tehetséges fiatal geológus országos jelentőségű kutatásokat végez. A közelmúltban ezek a kutatások újabb eredményeket hoztak. Megállapította, hogy az aggteleki barlang alatt még egy barlangrendszer húzódik. Ezt az úgynevezett vízfestéses kísérlettel igazolta. A barlang folyóinak, a Styxnek és Acheronnak a vizét megfestették. Á folyók egy víznyelőn át eltűnnek a barlang alatt és a színes víz másütt ismét előjön, tehát a barlang alatt egv nagy üregnek kell lennie. További kísérletek csalhatatlanul bizonyítják, hogy e fel nem tárt barlang nagyméretű s szintén sok érdekességet rejt magában. A nemrég felfedezett Béke-barlangnak nemcsak turisztikai jelentősége van. a népgazdaságnak más tasznot is hajt. Megtörténi ugyanis többször egymásután, bogy a barlangkutatók hideg télben influenzásán szálltak le és egészségesen jöttek fel. A kísérletek kimutatták, hogy a barlang gyógyhatású. A debreceni gyógyszerkutató intézet kísérletei révén pedig rájöttek, bogy a barlangban 72 fajta (köztük 30 eddig ismeretlen) úgynevezett antibiotikumokat tartalmazó penészgomba, található. Ezekből az antibiotikumokból penicillint, sztreptomycint és több más fontos gyógyszert készítenek. Az aggteleki és a teresztenyei barlang- rendszer, amelyet szintén vízfestéses módszerrel kutattak fel a közelmúltban, valamint a Béke-barlang eddig ismeretlen részeinek feltárása a környéket a világ egyik barlangcentrumává tenné, s mindehhez aránylag csekély összeg kellene. De ez nem mindenkinek szívügye. A LEGNAGYOBB baj az, bogy a barlangnak nincs gazdája. Áz IBUSZ, amelynek felügyelete alá tartozik, nem hajlandó költeni rá. Ez bizonyos fokig érthető, mert] az IBUSZ-nak nem közvetlen feladata a barlang fejlesztése. A megyei tanács népművelési osztálya csak erkölcsi támogatást nyújt a barlangkutatóknak, mert nem tartozik a’ felügyelete alá. A barlang ügye azonban országos ügy és jó volna, ha egyes felsőbb állami szervek példát vennének az edelónyi járási tanácstól, amely felismerte kötelességét. Nem tolta át más hatóságra a felelősséget, 15 ezer forintot utalt ki barlangi kutatásra. Sajnos, ez az összeg már elfogyott és a további kutatások megakadlak. Más hiba is van. Az aggteleki barlang villanyhálózata hibás és a barlang környéke is meglehetősen elhanyagolt. . A közlekedéssel sincs minden rendben. Gyakran előfordul, hogy a menet rendszerei autóbuszjárat elmarad. Megtörtént példán? a közelmúltban, hogy Szolnokról érkezteti úttörők a barlang megtekintésére, de csak Szinig jutottak el. Az autóbusz nein vitte fel őket Aggtelekre. Visszamentek anélkül, hogy a barlangot megnézhették volna. A DOLGOZÓK szeretnének emléket vinni Aggtelekről, de nem letörőéit cseppkő darabokat. A barlangban fényképezni tilos, kaphatnának képeslapokat is —1 de Aggteleken csak jósvafői levelezőlapot lehet venni. Mindezen persze gyorsan lehetne segíteni. A barlangok fejlesztésének ügyét ne tologassa egyik hivatal a másikra. A barlang'az egész dolgozó népé. Sokan gyönyörködnek benne és gyönyörködnének a még tel nem tártakban is. Az illetékesek törődjenek többet az ország egyik legszebb természet kincsével. 1 SÁNDOR LÁSZLÓ
