Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-31 / 180. szám

ESZAKMÄGY4R0RSZÄG Gyorsítsák meg a diósgyőri fcözépliengersor építését Újabb barlangokat fedeztek fel Aggteleken V*. •J AZ MDP BORSO D-ÁBAUD -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZ OTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 180. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1954 iulius 31. szombat Üzemi és falusi népnevelő értekezletek elé Megyénk üzemi és falusi 1,1 pártszervezeteiben népne­velő értekezleteket tartanak a legközelebbi napokban. A párt végrehajtóbizottságai és aiap. szervezetei kövessenek el min­dent a fontos tanácskozás sikere érdekében, biztosítsák a népne­velő értekezletek jó megszerve­zését és a népnevelőknek az augusztus 20.i versenyagitációra való jó felkészülését. Ennek érdekében javasoljuk, hogy pártszervezeteink vezetősé­gei beszélgessenek el a népneve­lőkkel, ismertessék velük rövi­den az értekezlet tárgyát. Kér­jék ki véleményüket, javaslatai­kat, amelyeket aztán felhasznál­hatnak az értekezlet tájékoztató­jának összeállításához., A népne­velő értekezletek tájékoztatói foglalkozzanak döntő részben az augusztus 20-i versenyagitáció feladataival. Az üzemekben a népnevelők mozgósítsák a dolgo­zókat az augusztus 20. tisztele­tére telt vállalások, s a negyed­éves terv minden részletében való teljesítésére. Ismértfessék a dolgozó nép alkotmányának je­lentőségét. Legyenek rajta, hogv az agitáció színvonalát, a politi­kai tömegmunka tartalmát ál­landóan növeljék. Az új szakasz célkitűzéseinek megvalósításáért folytatott agitál cióban megfelelő formában is­mertetni kell eddigi eredmé­nyeinket, az alkotmány egyes pontjainak megvalósulását, az életszínvonal emelkedését. Ezzel párhuzamosan nap mint nap meg kell értetni a dolgozókkal, hogy az előrehaladás záloga, az életszínvonal emelkedésének előfeltételé a jobb és olcsóbb termelés. IVyiitan é,s őszintén meg kell mondani dolgozóinknak, “Qgy az elmúlt hónapokban a közszükségleti cikkek nagyrészét nem a folyamatos termelésből hanem a raktárakból, az állami készletekből fedeztük. Ezt a tart­hatatlan helyzetet az idézte elő, hogy az elmúlt hónapokban a termelékenység nem emelkedett hanem csökkent, az önköltség pedig növekedett. Úgy ismertessék a jelenlegi helyzetet népnevelőink, hogy min­denki előtt világossá váljanak a problémák, az, hogy if hiányos, ságok felszámolásának, további előrehaladásunknak alapja a ter­vek minden részletében való tel­jesítése, az augusztus 20-i ver­seny sikere, a termelékenység emelése, az önköltség csökken­tése. E kérdések alapos megértése érdekében helyes, ha erőteljesen hangsúlyozzuk, hogy a termelés a nép érdekét szolgálja, a nép saját hasznára, céljára termel. Következésképpen, ha olcsóbban és többet termel, olcsóbban és többet vásárolhat. Egészen ter­mészetes, hogy csak annyit lehet elosztani, amennyit megterme­lünk. Meg nem dolgozott bér mö­gött nincs semmiféle fogyasztási és közszükségleti cikk, s ez előbb- utóbb érezteti hatását a közellá­tásban. TT problémák megszabják az XJ üzemi agitáció, a népneve­lők feladatát. A népnevelő érte­kezletek hangsúlyozzák a kom­munisták felelősségét, mutassa­nak rá arra, hogy a párt szerve­zeti szabályzata kötelességévé teszi minden párttagnak, hogy élenjárjon a munkában, s példát mutasson. Az üzemekben folytatott agitá­ció másik igen fontos feladata, ismertetni a szocializmus építé­séért folytatott harc eredményeit. A magyar dolgozók legjobbjai, a kommunisták vezetésével több évtizedes, áldozatos harcot foly­tattak azért, hogy hazánk az urak országából a dolgozó hazájává váljék. Ez a törekvés a dolgozók millióinak vágyát fejezte lei. Most, amikor közvetlen feladattá vált a szocializmus megvalósít tása, súlyos hiba lenne hallgatni a jövőről, a szocialista építés távlatairól. Soha nem volt olyan lelkesítő feladat a dolgozók előtt, mint ma: — a szocializmus épí­tése. Elsősorban a munkásosztály soraiban kell folytatni a politikai tömegmunkát, rámutatva arra, hogy a munkásosztály az ország vezető ereje és áldozatos munká­ja, erőfeszítései az egész nép ja­vára gyümölcsöznek. Hívják fel a népnevelő értekezletek az agitá­torok figyelmét, hogy a népne­velő munkát ne szűkítsék le a termelési feladatokra, hanem be­széljenek a párt egész politiká­járól, az ipar és a mezőgazdaság összefüggéséről, a munkás-pa­raszt szövésé? jelentőségéről, az új szakasz politikájának megva­lósításáról. Másrészt ne csak oz életszínvonal emeléséről beszél­jenek, hanem arról is, hogy mit kell tenni a cél megvalósítása érdekében. A népnevelők üzemben és falun egyaránt beszélje­nek a jogokról és a kötelessé­gekről. Tegyenek összehasonlí­tást az átkos múlt, s egyre szépülő jelenünk között. Beszél­jenek arról, hogy a múltban a munkásnak nem volt joga a munkához. Ha régi újságok, levelek között lapozunk, számta­lan olyan írást találunk, melyben megyénk ipari dolgozói — bá­nyászok és szegényparasztok — segítségért esedeznek a vérü­kön élősködő tőkésekhez. A mély megaláztatást,, a jogfosztottságot bizonyítja Pieff Géza diósgyőr. vasgyári munkás fiának alábbi levele is: *— „Helyzetem teljesen vigááz- talan és kétségbeejtő . . . kény­telen vagyok az országút .porár taposni, anélkül, hogy elhelyez­kedést tudnék találni. Miért is legmélyebben esedezem a tekin­tetes üzemvezetőséghez, már apám hosszú hűséges szolgála­tára való tekintettel is, hogy né­kem a diósgyőri vas. és acél­gyárban munkaalkalmat adni méltóztasson“., Semmivel sem volt jobb a sze­gényparasztok helyzete sem. 1934-ben a Reggeli Hírlap meg­írta, hogy Puha József 76 éves faji gazda nyomora miatt az éj­szaka istállójában felakasztotta magát. Rajk István 38 éves föld­műves, akinek tehenét 22 pengős ügyvédi költség címén el akarták árverezni, elkeseredettségében meggyilkolta négy kisgyermekét. Amíg a szegény, nincstelen pa. rasztok sommásként robotoltak, addig a földbirtokosok a hazai és a külföldi szórakozóhelyeken szór­ták a milliókat. Beszéljenek a népnevelők ilyen esetekről, mond­ják el, hogyan éltek az „ezer­éves alkotmány“ országában, ahol csak beszéltek az állampol­gári egyenlőségről, az említett példák azonban híven tükrözik, milyen volt az egyenlőség a nap­számos és a földbirtokos, az ipa. ri munkás és a gyáros között. A falusi népnevelő értekez­leten az eddig felsorolt feladatok mellett különösképpen foglalkozzanak a legsürgősebb mezőgazdasági tennivalókkal is. Falusi népnevelőinknek most minden erőt az aratás befejezé­sére, a cséplásre, begyűjtésre, tarlóhántásra, másodvetésre kell mozgósítaniok. Az augusztus 2-től 7-ig tar­tandó népnevelő értekezletek ak­kor töltik be feladatukat, ha pártunk járási végrehajtóbizott­ságai és pártszervezetei alapo­san, körültekintően megszervezik a tanácskozásokat, ha a pártve­zetőség az üzem, vagy a falu éle­téből vett konkrét példákkal, ér­vekkel látja el a népnevelőket. Lelkesítsenek, buzdítsanak a nép. nevelő értekezletek azoknak a nagy feladatoknak megvalósítá­sára, amelyeket pártunk III. kon­gresszusa tűzött elénk. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Fel lobogózott szekérrel Lázár József bodragkereszturi MDP titkár, nem várta meg, hogy a cséplőgép szérűjére kerüljön. Tavalyi gabonából teljesítette ezévi beadását. Fellobogózott szekerekkel vitte a terményt a raktárba. Élenjárnak áss ifjúmunkások A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a va­sárnapi „árvízvédelmi műszakra." A műszaki vezetők nagyrésze va­sárnap fizikai munkát fog végezni. Dicséretes az a munka is, amit a gyár dolgozói a mezőgazdaság meg­segítése érdekében végeztek. Most újabb feladatra készülnek. Vasár­nap a miskolci Táncsics termelőszö­vetkezetnek segítenek az aratásban. Az alkotmány tiszteletére indult versenyben is szép eredményekkel találkozunk a Borsodvidéki Gép­gyárban. Tóth Károly II., a vasszer­kezet dolgozója 151, Szerencsi Ká­roly 159, Katona Béla esztergályos 192 százalékot értek el. A fiatal vasöntők is szép eredménnyel dicse­kedhetnek. Baráth Ágoston ifjú­munkás öntő 135, Schmid Zoltán ifjúmunkás öntő 122 százalékot tel­jesít. TÁVIRAT Északmagyarország Szerkesztőségének Miskolc. Örömmel jelentjük, hogy a tisza- luci Vörös Hajnal termelőszövetke­zet a mai napon kenyér- és. takar­mánygabona beadási tervét száz százalékig teljesítette. Búzából 438 mázsát, árpából pedig 375 mázsát adtak be, a cséplőgép alól. KÖZSÉGI TANÁCS Tiszaluc. Nagy sikereket értek el az annabányaiak a második pőtmííszakon is Elmúlt az árvíz. Mindenkinek megkönnyebbült a szíve. Most már a károk helyreállításán dolgoznak. Megyénkben ki forintjaival, ki jobb munkájával igyekszik enyhíteni a bajbajutottak gondjain. Annabánya hős bányászai már a második .pótműszakot tartják és igyekszenek minél több szene,t adni. A védelmi munkálatokban sok bá­nyász kivette a részét, ezért kiesés volt a termelésben. Szükség van te­hát a pótlásra, tudják ezt- az üzem--, ben is. Ezért harcoltak az annabá- l nyaiak a vasárnapi pótműszakon, nagy lelkesedéssel minden csilla szénért. Fodor János négytagú fejtési csa-< pata 196 százalékos eredménnyel di-* csekedhet. Imre Lajos kéttagú fej-* tési csapata is túlszárnyalta az előbbi eredményét, 219.6 százalékot ért el. Cseliák István elővájási csa-i pata 110 százalékot teljesített. A hős bányászok tettekkel is igazolják* hogy mindenkor számíthat rájuk aá ország népe. Csatlakoztak a keselyűhaimi fiatalok az országos Hi csépldcsapatok versenyéhez A keselyűhaimi állami gazdaság fiataljainak „Előre“ cséplőmunka- csapata csatlakozott az országos ver­senymozgalomhoz. A brigád tagjai már az első nap nagyszerű eredményeket értek el. Július 28-án például 120 szá­zalékra teljesítették a napi tervet Azóta nap mint nap növekedik telje sít menyük. A fiatalok versenyben vannak a. gazdaságban dolgozó hon­védcsapattal. Zsibi János, a munka­csapat vezetője helyesen irányítja a munkát. Hiba, hogy előfordul olyan eset, mint július 29-én, amikor a gép­nek másfélórás üresjárata volt. Ez az ifjúmunkások eredményéi is csök­kentette. Két kiváló dolgozó Bernét Bertalanná a cementipari gépjavító vállalat dolgozója jó mun-t kával segíti a forgácsolóműhely tervteljesítését. A fűrészgépnél 19<í százalékot ért el az alkotmány tisz-í ___ teleiére indult versenyben. jfflF»«—ap - _ Kapcsos Gyula esztergályos, szin­tén a cementipari gépjavító vállalat dolgozója, jól kihasználja a munka­idő 480 percét. Az augusztus 20-t versenyben 181 százalékos ered-i ményt mutatott fel. Befejezték évi vágat ki hajtási tervüket a radabányai vasércbányászok Az urkutiak kezdeményezéséh ez csatlakozva a rudabányai vasérc­bánya dolgozói augusztus 8-án „árvízvédelmi műszakot“ tartanak. A jövedelem egy részét az árvízkárosultak megsegítésére, másik részét pedig a károk helyreállítására ajánlják fel. Az első félévben 175.577 forint értékű anyagot takarítottunk meg bányafából, bordafából és talpfából. Az eredmények arra ösztönöznek, hogy a II. félévben még jobban takarékoskodjunk a bányafával, s fo­kozottabban felhasználjuk a használt faanyagot is. így előrelátható­lag 120 ezer forintot takarítunk meg. A robbanóanyag felhasználásánál 20 ezer, a többi anyagnál 45 ezer forint lesz a megtakarítás. Örömmel jelentjük, hogy évi vágatkihajtási tervünket július 28-án, szerdán befejeztük. JUHÁSZ BÁLINT üzemi párttitkár. JVcmes küzdelemben a csépié8 gyors be fejeséséért A riesei gépállomáson Kurucz Já­nos traktoros kiváló eredményeket ér el a csépiéinél. Július 26-ig 630 mázsa gabonát csépelt el. Kovács József cséplőgépkezelő és Bállá József esép lőmunkacsapat vezető vállalták, hogy a cséplés ideje alatt napi tervüket 130 százalékra teljesítik, igyekeznek teljesen kihasználni a gép kapacitá sát. Vasárnap is csépelnek. ígérjük, úgy dolgozunk, hogy méltóképpen ün Gyorsítsuk meg a tarlóhántást Megyénk dolgozó parasztsága már íz előző évek tapasztalatából tudja, hogy a . termés átlagos növelése ér­dekében igen nagy jelentősége van a tarlóhántásnak. Igyekeznek is idő­ben elvégezni, különösen állami gazdaságaink és termelőszövetkeze­teink mutatnak jó példát. Megyénk gépállomásai is értek el szép eredményeket a tarlóhántásban. A sárospataki gépállomás ' traktoris­nepelhessük alkotmányunk ünnepét. Vállaljuk, hogy augusztus 15-re járá sunk területén befejezzük a cséplést. Versenyre hívjuk a megye összes gép­állomásainak eséplőgépvezetőit és munkacsapatait. BÁLLÁ JÓZSEF cséplőmunkacsapat vezető KOVÁCS JÓZSEF cséplőgépfelelös vezető tái, a tarlóhántási tervet 140 száza­lékra teljesítették. Lemaradt azon­ban a szendrői gépállomás, ahol mindössze 0.7 százalékra állnak a tarlóhántással. Az ózdi gépállomás 1.7, az edelényi 5.8, a baktakéki 8.7, a csobádi 9.7, a vilmányi gépállo­más pedig 19 százalékot ért el. A lemaradás a rossz munkaszervezés­ből adódik. Vegyenek példát ezek a gépállomások az élenjárókról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom